1. |
Re: *** HIX HANG *** #350 (mind) |
96 sor |
(cikkei) |
2. |
re:Csovek, melegites (mind) |
53 sor |
(cikkei) |
3. |
egy kis elmfiz Besenek (mind) |
49 sor |
(cikkei) |
4. |
hang+ linearis frekvenciamenet (mind) |
49 sor |
(cikkei) |
5. |
Re: Hangkartya (mind) |
8 sor |
(cikkei) |
6. |
Pickup (mind) |
9 sor |
(cikkei) |
7. |
asztalka-akusztika (mind) |
111 sor |
(cikkei) |
8. |
Nem ertem (mind) |
45 sor |
(cikkei) |
9. |
Csata (mind) |
53 sor |
(cikkei) |
10. |
Bucsu (mind) |
10 sor |
(cikkei) |
11. |
Koszonet (mind) |
8 sor |
(cikkei) |
12. |
ezoterika (mind) |
25 sor |
(cikkei) |
13. |
Re: hotorzitas-akusztika-szliardtestfizika (mind) |
20 sor |
(cikkei) |
14. |
Re: Mikro jel (mind) |
7 sor |
(cikkei) |
15. |
Re: Csovek, melegites, D/A alchimia (mind) |
19 sor |
(cikkei) |
16. |
Egy maganlevel ho"torzitas ugyeben Voros Laszlo urtol (mind) |
63 sor |
(cikkei) |
17. |
folytatas (mind) |
83 sor |
(cikkei) |
18. |
meg ez is (mind) |
103 sor |
(cikkei) |
19. |
TC electronic (mind) |
72 sor |
(cikkei) |
20. |
Vilagzene es techno (mind) |
27 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re: *** HIX HANG *** #350 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>Felado : [Hungary]
>Temakor: egy kis fizika ( 177 sor )
>Idopont: Sun Feb 21 16:01:45 EST 1999 HANG #350
>Korabban jeleztem cikksorozatban probalom bemutatni cegunk
>tevekenyseget. Talan celszeru lenne kivarni mielott vegleges kritikat
>gyakorolna.
Mar a multkor irtam, hogy
>kivancsian varom Bese Attila tanulmanyait a kovetkezokben,
>amiben remelhetoleg bevezet bennunket a "beavatottak tanaiba".
Ugy latszik, megis hiaba varunk barmifele explicit informaciora.
Mindeddig nincs mas, mint igergetes Attila reszerol egy jovobeli
hipotetikus cikksorozatrol. Es bizonyos jelek arra utalnak,
hogy mindez valoban megmarad a hipotetikus szinten. Mert pl.
Attila ezt is irta egy multkori leveleben:
>Itt sem latod a lenyeget, csak ragaszkodsz bizonyos elvi lehetosegekhez
>amik nem alkalmasak a problema jo megoldasara. Semmikeppen nem
>vagyok hajlando melyebben belemaszni a temaba.
Mindezt azutan, hogy egy elobbi leveleben ez allt:
>Az alulinformaltsagot
>azert vagtam a fejedhez mert sok esetben nem is hagytad, hogy bovebben
>fejtsem ki a mondandomat, ...
Kedves Attila!
Hat akkor most en tisztelettel kerdezem, hogy valoban mirol is van itt
szo?
Nem vagy hajlando melyebben belemenni a temaba, vagy pedig nem hagyjak,
hogy melyebben belemenj a temaba? Ez azert - fizika ide vagy oda - eleg
nagy kulonbseg, imho.
Emellett, olvasva a Hozzad irt kritikai megjegyzeseket, illetve az
erre adott valaszaidat, egyre inkabb azt gondolom, jobb is lenne, ha
egyelore nem is inditanal itt cikksorozatot a listan. Legalabbis az
alaptudomanyokat erinto, akademikus jellegu cikksorozatot. Talan tenyleg
jobb lenne, ha eloszor - ahogy Kovary Peter irta - arrol irnal, hogy
milyen jok(?) az Alisca Orange gyartmanyai. Valahogy olyan modon, hogy pl.
"A CD ratettel a hang ilyen es ilyen... az eredetihez kepest, aminek az
oka velemenyem/kutatasaim/hitem (a nem kivant torlendo) szerint ez es
ez..."
Es hagyni kellene egyelore a fizikat beken. Ugyanis - mint ahogy ez
valoszinuleg mas tudomanyagnal is igy van - nagyon keves az udvosseghez
az emlegetett Landau kotetek lapozgatasa. A Feynman sorozat pedig meg
kevesbe.
Ezt ugy ertem, hogy ha valaki ez alapjan probalna meg kitalalni, hogy hol
tart ma a fizika, nagyon teves kovetkeztetesre juthatna. A Feynman sorozat
egy nagyon bevezeto jellegu tankonyv. Bar a Landau joval melyebbre megy,
megsem lehet az alapjan olyan kijelenteseket tenni, amiket itt hangoztatsz
a fizikai elmeletekrol ill. azok tokeletlen alkalmazasarol.
A fentieken tulmenoen, meg egy-ket kritikai megjegyzes:
Azt irod, hogy
>Minden eddig megfogalmazott, bizonyitast nyert torveny azonban
>reszleges hatokoru az energiamegmaradason kivul.
Bizonyara elkerulte a figyelmedet a Landau sorozat I. koteteben
(Mechanika) a 7. es a 9. paragrafus, amik az impulzus es az
impulzusmomentum megmaradasarol szolnak.
Ehhez kapcsolhato meg - csak azert, hogy nehogy
azt gondold, hogy mindez csak a mechanikan belul ervenyes -
a II. kotet (Klasszikus eroterek) 32. paragrafusa, ami az energia-impulzus
tenzorrol szol, es altalanosabban erinti a fenti megmaradasi torvenyeket.
Mindezen megmaradasi torvenyek a terido bizonyos szimmetriatulajdonsagain
alapulnak (az energia es impulzusmegmaradas a terido homogenitasanak,
az impulzusmomentum megmaradasa a ter izotropiajanak kovetkezmenye),
es mindaddig, amig a terido rendelkezik ezen szimmetriatulajdonsagokkal,
ervenyesek. Nem csak az energiamegmaradas!
Egy masik dolog: a fejlesztesi koncepciotokrol szolo irasban
a termikus racsrezgesekrol irsz. A listara kuldott szoveged folytatasat
a web oldalatokon olvastam, ahol ez all, idezem:
"A termikus racsrezgesek akusztikai es optikai modusban leteznek. A
frekvencia 0 es 1013 Hz koze esik."
Ezt a felso hatart honnan a csodabol szedted? Pl. a kabeleknel szobajovo
vezeto anyagok a rez es az ezust. Mindket fem eseten az un. Debye
frekvencia, ami a fononspektrum levagasi frekvenciajanak igen jo becsleset
adja, nagysagrendileg 10^12 Hz. (A rezre kb. masfelszer akkora az aktualis
ertek, mint az ezustre.) Ehhez kepest nevetseges ez az 1013 Hz.
Itt - enyhen fogalmazva - valami alapveto felreertes lehet.
Gruiz Martont "leteremtetted", mert
>feleslegesen levezette a Hooke torvenyt.
De az a "levezetes" legalabb nem tartalmazott hibas allitasokat.
Egyebkent, miert gondolod, hogy az anyagtudomanyokban
"mindig ott levo resek" megszuntetesere olyan forradalmian uj
elgondolasokra van szukseg, mint a zerusponti fluktuaciok es a
gravitacio kapcsolatanak boncolgatasa, ill. a "random elektrodinamika"?
Azt irod:
> a klasszikus Maxwell elektrodinamika nekem
>hianyosnak tunik. Vannak olyan tapasztalataim amik nem magyaraz
>hatoak meg klasszikus keretek kozott.
Nos, a klasszikus ertelemben vett (kozegeket tartalmazo) Maxwell
elektrodinamika
valoban nem az utolso szo a mufajban. Ha ezen tul akarunk lepni,
bizony figyelembe kell venni az anyag mikroszkopikus szerkezetet, de
arra is van kidolgozott elmelet. Mas kerdes az, hogy a gyakorlati
szamolasok - mint azt mar itt mas is emlitette - nem nagyon vihetok veghez
egzaktul pl. a resztvevo reszecskek irdatlan nagy szama miatt.
Vagy Te megprobaltad, es nem az jott ki, amit tapasztaltal?
Udv,
Zsolt
|
+ - | re:Csovek, melegites (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
Elolvastam Agoston gondolatait, es eloszor csak legyintettem rajuk.
Azonban jobban vegiggondolva a kovetkezokre jutottam.
-----
Bar nem ertek hozza, megkerdeznem, hogy veletlenul nem azert
szolnak szebben a csoves erositok, mert nagyobb tapfeszultseggel
dolgoznak ? Nem olyan hatasa van a hangra a nagyobb tapfesznek mint
a digitalis technikaban a magasabb bitszamnak ? Talan igy azonos mino-
segu alkatreszekbol azert lehet jobb hangu csoves vegfokot epiteni,
mert a min es a max tapfesz kozott "tobb ertek" lehetseges mint a
tranyos kollegaknal ? Igy a finomsagok jobban atmennek szelesebb
tapintervallumon. Gondolok itt a legkisebb meg megkulonboztetheto
szintkulonbseg alkatreszen beluli lekovethetosegi kepessegre.
-----
Vegulis a termikus zaj az sokkal kisseb merteku. Pontosabban a nagysaga
azonos, de a jel szintje (feszultsegszint) nagyobb, igy nagyobb a
jel/zaj viszony. A msaik ket indok, ami mellettuk szol az a hotorzitas
(lsd. lejjebb) valamint a taparam felvetel. Ez fontos, mert nem
rangatjak annyira a tapot, mint a tranyos erolkodok.
-----
A csoves cuccok hotorzitasarol is olvasnek. Elterjedt az a nezet,
hogy jobban szolnak a cuccok tobboras melegedes utan. Miert
nem elegendo erre 10 perc, amig a cso teljesen atmelegszik ?
Netan a trafok es egyeb alkatreszek bejaratodasara is kell gondolni ?
----
Ez a feltetelezes nem elkepzelhetetlen. Egyebbkent ajanlom figyelmedbe a
98 vagy 97-es RadioTechnika evkonyvet, amiben olvashatsz erol. Erdekes
modon nehany csoves erositoben (_meresi celu_) pozitiv visszacsatolassal
kuszobolik ki. Ezt miert nem hasznaljak a hangtechnikaban??? Egyebbkent
a zerteke kissebb, mert a csovek katodja joval nagyobb hotehetetlensegu.
---
Miert keszitenek tehat muanyaghazas talan e miatt nehezebben
hutheto tranyokat ? Netan azok speci jo hovezeto muanyagok ?
---
Hat imho azert, mert olcsobb. Ez nem vicc, hanem gazdasagpolitika.
Egyebbkent a hatan azoknak is egy femlemez van, aminel fogva leadja a
hot.
----
Bocs az esetleg buta kerdesekert. A valaszokbol talan
masok is tanulhatnak valamit. Udv, Agoston
-----
Teljesen igazad van Agoston, felteve, ha nem indul el egy keshegyre meno
flame!
Maradok tisztelettel:
Istvan
|
+ - | egy kis elmfiz Besenek (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Felado : [Hungary]
>Tudomasom szerint o az egyetlen, aki itt sajatkezuleg epitett
>MC (!!!) mono- es sztereo hangszedoket TM betujellel, meeg
>ma is van itt-ott belole oshifis gyujtok koreeben. Gyemanttut
>is csiszolt, sot "landzsaalaku" (!!!) tuvel is kiserletezett, maar
>akkor, Shibata ur elott jopar evvel !!! (Ezt a tujet en nem lattam,
>de Darvas Laci baratom allitolag latta sztereomikroszkop alatt.)
Igen, rola mar en is olvastam valamelyik HFM-ben. Szoval o volt
az utolso mohikan szeles e hazaban. Szomoru tortenet. Manapsag
joforman mar csak van den Hul csinal tuket na meg szedot a kontinensen.
Bese Attila irja:
>Egyelore csak annyit allapitsunk meg, hogy a racsrezgeseknek milyen modusai
>lehetnek. A statisztikusan valtozo homozgas mellett, akusztikai es optikai
>modusban rezeghetnek. Bovebet majd kesobb, bar nagyon orulnek ha a hixes
>fizikusok is bakapcsolodnanak e temaba.
> alkalmazztak a sziliciumra, de ez nagyon bonyolult. A kvantutmechanika
> alapegyenletenek (Schrodinger egyenlet) egzakt megoldasat specialis,
> nagyteljesitmenyu szamitogepekkel, honapokig tarto szamolassal is csak
> huszonvalahany atomra tudjak megoldani!
> Igy talan mar ertheto, hogy miert nem ertjuk pl. a kabelek hangjat.
> De itt nem az alaptorvenyekrol van szo!
> Ha Te az az aptorvenyeket akarod megvaltoztatni, akkor zsakutcaba kerulsz
> es ennek sajat fejleszteseid latjak majd karat.
A Schrodinger egyenletet tenyleg nehez egzaktul megoldani ketelektronos
rendszereknel nagyobb allatokra, de azert nagyon is effektiv kozelito megoldaso
k
allnak rendelkezesre mar. Meg akar szilardtestek is jol modellezhetok,
azaz nem problema szamitasokat elvegezni pl. rez atomokbol allo periodikus
rendszerre, meg akar a szennyezesek is tekintetbe vehetok.
Makroszkopikus sajatsagok, mint pl. a fajlagos ellenallas, is korrelaltathatok
mikroszkopikus kvantum sajatsagokkal, mint pl. a vezetesi savenergia,
Fermi szint stb. Ilyen es hasonlo kvantummechanikai szamitasokkal
mar sokat lehet mondani a vezetesrol. A fizikusok jelenleg azonban nem
elsosorban a hanyomanyos vezetoktol izgulnak be, hanem inkabb a magashomersekle
tu
szupravezetoktol. Igy a kutatok figyelme jelenleg nem igazan fordul
a hangfrekvencias jeltovabbitas problemaira. Igazitson ki valaki, ha tevedek,
es alulinformalt vagyok.
Udv. Durbints Sogor
|
+ - | hang+ linearis frekvenciamenet (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok,
Viletel Pista irta:
> Igen, CD jatszo ratettel maskeppen - szerintem jobban - szol.
> Jobb mindenkeppen a kozeptartomanyban, sokkal semlegesebb,
> kevesbe eroszakos.
>
> A ket allapotban mert jitter 200 illetve kb.20 psec volt. Ez utobbi
> merese- mint mar emlitettem - eleg nehezkes volt.
>
Ez szinte hihetetlen; mar a 200 ps is nagyon-nagyon jo, de a 20 ps,
ilyet meg nem lattam sehol, ehhez csak gratulalni lehet, meg hu:mmogni
mikor eszembe jut :-) Ez a dolog engem is erdekel :-)
Kovary Peti irta:
> >Az erosito nem emel ki sehol, szep linearis a frekvencia atvitele.
> En ilyen linearis frekimenetu erositot barmikor par perc alatt durvan
> magasba huzova, vagy felsobasszustultengoen szinezett mocskos hanguva
> tudom alakitani, anelkul, hogy a frekimenete megvaltozna!!! Az egyenes
> frekimenet a belepo feladat, de meg nem garantal semmit.
Ezt en is alairom: a frekvenciamenet nem mond sokat a hangzasrol.
Hangfalakkal is igy van. Kicserelve az erositot a hangfal alol, a me'rt
frekvenciamenet ~nem valtozik~ (1 dB-en belul van), megis alaposan maskepp
szolhat. Egyebkent az atlagosan hasznalt frekvenciamenet csak az elegge
durva hibakat mutatja ki. Ha mondjuk 0.01 dB-es pontossaggal mondanak meg,
az talan valamivel tobbet erne, de a hangzast az sem tudja erzekeltetni.
Ott vannak pl az itt Finnorszagban gyartott Genelec studioberendezesek:
gyonyoru a specko, a hang meg faraszto es lapos (igaz, ez is a cel).
A zeneakademian van ket darab Tannoy Westminster Royal kurt-doboz
(osszesen 4 par van Finnorszagban), akkora mint egy jo nagy kandallo,
meg rosszabb a speckoval, de a zeneakademian hasznaljak monitornak...
Es gyonyoruen szol, hihetetlen dinamikaval es preciz hangkeppel.
A piacon minden CD-lejatszo speckoja 20-20000Hz/+-3dB-n belul van.
Ez olyan mintha azt mondanak, az osszes auto tud 0-40 km/ora sebesseggel
menni (ha a high-endet vesszuk :-)).
A muszaki specifikaciok csupan a muszaki tulajdonsagokra vonatkoznak:
muszakilag mennyire korrekt egy erosito vagy hangfal vagy forras.
Bizonyos mertekben szukseges, de nem elegseges feltetele a jo
hangzasnak. Az impulzusvalasz, spektrumanalizis tobbet mond valamivel,
de az sem sokkal tobbet.
Gondolom ezen a forumon a muszaki korrektseg (a jelenlegi technologia
korlatain belul) azert elofeltetel, ezen mar tul vagyunk
(azaz _nem erv_), es a hangrol beszelunk. Persze ha valaki muszaki
szempontbol kifogasolhatot allit, teljes joggal sapkazzak le.
Udv,
Zoli
|
+ - | Re: Hangkartya (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>igaz, nem irtam arat. szoval olyan 40-50 max. szoval igy melyik ajanlhato?
Ha meg egy kicsit meg tudod toldani, cca. 60-ert ajanlom a Tracer SAS-t. A
http://www.absolute.hu-n remelem talasz rola infot - de legalabbis tudsz
erdeklodni. Dream chipset (mint az EWS), de olcsobb es szerintem jobb is.
Ha ilyet vennel, a/d-nek mondd meg, hogy en kuldtelek ;-)
Topy
|
+ - | Pickup (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
Apunak a kezebe akadt egy 28 eves lemezjatszo, amiben ki kellene
cserelnie a pickupot. A tipusa: Garrard GCM 22-T, az a specialitasa,
hogy a tut at lehet forditani, az egyik fele 33-as es 45-os lemezeket
jatszik, a masik fele 78-as lemezeket. Van otletetek, hogy egy ilyen
kis vackot hol lehetne beszerezni?
Tibi
|
+ - | asztalka-akusztika (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Tisztelt Hangosok!
> Felado : [Hungary]
> Temakor: rezonanciak [folyt. holnap] ( 196 sor )
> Idopont: Sun Feb 21 07:35:05 EST 1999 HANG #350
Kedves Peter!
> Elhomalyositja emlekezetedet az eloiteleted. Ez Neked "lesopres"? En nem
> lesoportem, hanem _megkerdeztem_, hogy a rugalmassagi modulusz
> frekvenciafuggo? Es utana tejekoztatast kertem. Ezzel ugy erzem minden a
> legnagyobb rendben volt. Barcsak minden csevely ilyen normalis hangu
> lenne.
Ez igy igaz, de a folytatasa mar nem volt ilyen kellemes. Megprobaltam
valahogy ertesedre adni mirol van szo de nem sikerult megertetni magam.
Eszem agaban sincs azt allitani, hogy agressziv voltal csak eppen
csokonyos. Most is ez a bajom veled.
>
> >> >1, A rezonanciara hangolt mechanikai elemhez kell a legkisebb
> >> >energia, hogy alakvaltozasa legyen!.....
> >> Ugyakkora gerjesztoero nagyobb alakvaltozast okoz, tehat nagyobb
> >> veszteseget is.
> >Az elso pont megallapitasat igazolja az utolso mondatod is.
> Nem. En erorol beszeltem, Te meg energiarol. Mas szempontbol meg
> fontosabb a "megforditas". A Te megfogalmazasod azt a tevedest
> _sugallja_, hogy rezonancia eseten kisebb az elvont energia. Az enyem
> meg azt _bizonyitja_, hogy nagyobb. A gerjeszto ero, gerjeszto rezgesek
> amplitudoja es spektruma, vagy akar a gerjeszto energia is adott. Annyi,
> amennyi. Elsosorban a lemezjatszotol fugg, es a hangerotol. Ez a
> kiindulas. Rezonancia eseten ez az adott zavaro rezges a nagyobb
> alakvaltozas miatt nagyobb veszteseget okoz az allvany szerkezeteben.
> Ebbol a megfogalmazasbol derul ki a lenyeg imho. A nagyobb veszteseg.
Na ebbe jol belebonyolodtunk, ha emlekezetem nem csal az elso pontot
azert irtam le, mert az elozo okfejtesedben valami nem stimmelt. Nem
bir onallo jelentessel a mondat.
>>Ertsd meg vegre a gyakorlatban nincs linearis anyag! Sem az
>> acelrol sem az MDFrol nem tudod mennyire nonlinearisak.
>>Miert ragaszkodsz egy elvi dologhoz ha nincs gyakorlati ismereted roluk.
> Eppen az acelokrol azert van egy csopp gyakorlati ismeretem is. Itt,
> ilyen amplitudoknal jogos linearitasrol beszelni. De kinek fontos a
> lineraitas? Ha nem _linearisan_ tobb a vesztseg, csak _abszolut
> ertekben_ tobb, mar az is tiszta nyereseg.
Muszaki-gepeszeti szempontok szerint linearis az acel es meg sok
egyeb anyag de akusztikai szempontbol nem.
> >Nem azt allitottam tobblet hang keletkezik, csak arra utaltam
> miert rossz a csillapitasnak ez a modja!
> Dehat ez muxik. Az egesz vilagon rengeteg ilyen konstrukcio van. Es
> mukodnek. Mind a magasabb [dragabb] SoundOrgot, mind a Manat direkt a
> Linn Sondekhez fejlesztettek ki. Arra optimalizaltak. Es ezeket hasznalo
> barataim is, es en is nagyon jol hallom az aldasos tevekenyseguket. Meg
> meg partizezer felhasznalo is. Nezzetek szet a Mana honlapjan,
> keressetek ra. _Minden_ neves hifis szakiro aradozik rola. Ennyi fickot
> azert eleg nehez lenne megvenni. Es fokeppen: egyetlen egy elmarasztalo
> kritikat nem olvastam rola. Kategorikusan rossznak minositeni a
> csillapitas ezen modjat azert gyanithatoan indokolatlan.
Ha ennyifele rossz megoldasu szerkezet van akkor konnyu jonak lenni koztuk.
> En igen. Az egvilagon nem ragaszkodom semmihez azon kivul, hogy
> tapasztalatom szerint is a Mana egy nagyon kituno lemezjatszo asztal. Es
> ez az a lenyeg, amit latok. De meg ennek az ellenkezojerol is meg lehet
> gyozni elvileg. Szabad a palya.
Megengedheto, hogy rezonans elnyelo mozogjon egy lemezjatszo alatt?
Akusztikai bakloves!
> >Ha mar muszaki szempontbol nem tudod megvedeni a vasat es az uveget
> >folosleges a hangzasi tulajdonsagaival ervelni nekem.
> Ehhez nincs mit hozzatenni, ragyogoan benne van mindkettonk
> "filozofiaja" az elmelet es a kiserlet viszonyarol.
Ezt kereken tagadom, mert meg mindig nem ismered az akusztikai
szempontjaimat. Az igazsaghoz tartozik van amit szandekosan elhallgatok.
> >Gondolod, hogy azert vizsgaltam meg minden letezo, elerheto anyag
> >akusztikai jellemzojet, hogy hivatkozhassam rajuk? Ne haragudj,
> de fogalmad sincs ezeknek az adatoknak a jelentosegerol.
> Most mar azert van fogalmam. Es mas fizikai jelensegek jelentosegerol is
> van fogalmam az asztalkak ugyeben.
Meg mindig nincs, meg van egy hatalmas ugras az akusztikai elmeletben.
A konyv amit ajanlottam a mufaj egyik legjobb ha nem a legjobb konyve.
Ez a konyv meg igy is csak a jeghegy csucsat mutatja.
> De en mar eleget irtam arrol, hogy a Mana, a SoundOrg mitol jo.
> Mi lenne, ha inkabb Attila irna arrol, hogy az elmelete mitol jo.
Az akusztikai alapelveirol a kiegeszitok kapcsan beszamoltam.
Mindig arra hivatkozom, minden masinank egyseges elvre epul.
Tehat itt is megjelenik. Egyszeru, vilagos elv. De van egy trukkje
is - nagyon jo abszorpcios kepesseggel rendekezik es a legkevesbe
sem erdekli milyen keszuleket tesznek ra.
> Es fokent a gyakorlatrol, hogy szerinte hogyan szol az AO lemezjatszo
> asztalkatokon a lemezjatszo az acelkonstrukciokhoz kepest. Hol, miben
> lehet hallani a kulonbseget, a "jobbsagat"? Tehat a _hangjarol_ irna,
> lehetoleg reszletesen, ne a konstrukcios elvekrol. Mit csinal? Titok
> nincs benne. Barki megveheti potom penzert.
Barmilyen mas rendszeru allvanyon a keszulekek dinamikatlan, cingar
hangon szolnak. Sok egyeb pozitivuma is van de ertelmetlen meghatarozni
a jelleget. Vegulis a jo allvanynak nincs sajat hangja, nem valogathat
mit tesznek ra, csak segitseget nyujthat a rajta levo keszuleknek.
Ha te tegyuk fol azt hallotad, hogy elkeni a hangokat
es kisebb tererzet keletkezik azt ne az allvany hibajanak tarsd. Folosleges
tobbet irni errol, lassuk milyennek talalod.
Üdvözlettel Bese Attila
|
+ - | Nem ertem (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
NEM ERTEM JLM rovata Farkashazy utan szabadon.
_________
Tisztelt kollega urak.
Mindig azt vagjatok a fejemhez, hogy a SE kimeno impedanciaja lenyegesen
nagyobb, mint a PP-e.
A kimenoimpedancia elvi szamitasi modja nyilt hurok eseten:
(Rb*Ra)/[(Rb+Ra)*a^2]
Ahol Rb a belso ellenallas, Ra a munkaellenallas, a a kimenotrafo attetele.
Konkret erteke egy 6L6-ra (Ua=Ug2=250V Ia=72mA) Rb=22.5kohm Ra=2.5kohm.
2db Parallel 6L6-ra szamolva (Rb=11.25kohm Ra=1.25kohm a=12.5) a kimeneti
impedancia 7.2ohmra adodik.
Ugyanez az A osztalyu beallitas, csak nem PSE, hanem PP:
Rb=22.5kohm Raa=5kohm Ia=2*72mA
Fel rendszerre szamolva (a=17.67) majd osztva kettovel:
(Rb*Raa/2)/2[(Rb+Raa/2)*a^2]=7.2ohm
Hol van itt a differencia???
Erdemes azon elgondolkozni, hogy a triodak belso ellenallasa joval kisebb
a tobbracsos csovekenel. Ezert volt olyan nagy szo, hogy az en triodasom
kimeno impedanciaja nyilthurku uzemben is kisebb mint 2ohm, ossze lehet
vetni az itt kapott ertekekkel.
Most ne gyertek azzal, hogy a mert kimeno impedancia ennel sokkal kisebb,
mert a visszacsatolas az SE-kre is ugyanolyan hatassal van, mint a PP-kre,
tehat az nem okozhat elonyt semelyik oldalnak.
Azonkivul jol tudjatok ti is, hogy az impulzusok mar regen a hangszorobol
szemlelik azt, hogy a visszacsatolas dolgozni kezd.
Viszont ha egy csovet eltolunk A osztalybol B fele jelentosen megno a
belso ellenallasa, mialtal a kimenoimpedancia is novekszik, tehat ebbol a
szempontbol meg rosszabb lesz a helyzet. Mintha ti AB osztalyu PP-rol
beszeltetek volna...
Szoval nem ertem... Es ti? :-)
Udv:
JLM
_________________________________________
JURECZ, Laszlo Miskolc, Hungary
http://swvi.szkp.uni-miskolc.hu/~qgejlm
_________________________________________
|
+ - | Csata (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
HANGoljunk!
>>Az LP-nel tenyleg akadnak eleven
>>dinamikaju reszek de valahogy mindig az az erzese az embernek, hogy
>>"na, sikerult neki!". Azaz nem erzem a magabiztossagot.
>
>Nem kellene eleve elfogultnak lenni vele szemben. Es kellene venni
>mar egy jobb lemezjatszot. 8-))))) Amig johangu CD nem lesz.
Kedves Peter,
Valaszod varhato es kiszamithato volt. Annyira, hogy ezen level kb
egy harmadat mar elore megirtam.
Ami az elfogultsagot illeti gondolom nem vagyok egyedul ezen
tulajdonsagommal ;-)) amennyiben az elfogultsagnak tartatik ha az
ember gyermeke a CD reszesiti elonyben. Vizsgaljuk meg a dolgot.
Gondolom Te sem tartanad fairnek ha a Hungaroringen egy Ferrarival
egy kertitrakrort versenyeztetnek modvan diesel a benzines ellen.
Igy van ez valahogy a CD kontra LP-vel is valahogy. Ugy illik
osszehasonlitani, hogy araban u.olyan gepeket rakunk egymas melle.
Persze, hogy egy Transrotor + SME + Koetsu (jol irom?) ketvallra
tesz egy Goldstart. Hidd el en amit eddig hallottam ott a jatszok kb.
arbeli paritasban voltak kezdve az otthoni szerenykevel, folytatva egy
joval (fogorvos zeneorult) es befejezve a legutobbi kiallitas
elmenyemmel amirol mar irtam (> 150.e DM)! Es mindenhol u.azt
hallottam csak mas szinten. Erdesnek tunt az ML No.37? Igen!
Zeneibbnek tunt a Transrotor es tsai? Hogyne! Melyik volt az
autentikusabb? A jo rossebb tudja. Tul sok sebbol verzik az LP (is)
ahhoz, hogy lazan idealisnak nevezzuk. Innentol kezdve pedig hitkerdes
amin koztudottan nehez vitatkozni. Ezert nem tudok mit kezdeni a
"kene szerezni egy jobbat" tanaccsal. Mellesleg, mivel aztan arakban
abszolut nem vagyok otthon nem tudom, hogy a CD vagy az LP a
penzigenyesebb mufaj.
Elhiszem es tudom, hogy ma az indusztrialnosztalgia egy "in" dolog es
ennek resze az LP es csoaradat. Azok az emberek akik a kezdetek
kezdeten hanyatt-homlok rohantak CD-t venni azok most elegedetten
csettintgetnek a regi lemezeik hallatan. Te biztos kivetel vagy, ahogy
ismerlek eddig de nem is errol akartam szolni. Nyilvanvalo, hogy a
kisebb penzek ellenere is volt fejlodes az analog jatszok vilagaban de
ez a technika sem tudja a sajat arnyekat tulogorni. Mindazonalzal nem
tartom istenkaromlasnak, hogy nem kell porolgatni, tut tisztitani es
foleg 20 percenet felugralni, hanem tudok a ZENEvel foglalkozni.
Valahol ez is tenyezo.
Koszonom a turelmet.
SaZ
|
+ - | Bucsu (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Holgyeim (?) es Uraim!
Mivel szornyuseges tettem okan (ld. MOKA #2059)
az eredeti cimemrol az osszes hix lapbol ki vagyok tiltva, sajnos a
jovoben kenytelenek lesztek nelkulozni muveim elvezetet...
Tartsatok szarazon a CD jatszokat es tegyetek sok RAM-ot a DAC ele :)
Udv:
Csaba
|
+ - | Koszonet (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
Szeretnem minden valaszolonak megkoszonni a segitseget.
Jopar dolgot sikerult "helyretenni". Ha Offtopic volt,
akkor bocs, de az Elekro-t nem ismertem, csak hallottam,
hogy letezik. (Azt hiszem, feliratkozom ra.)
Meg egyszer kossz, Torok Zoltan
|
+ - | ezoterika (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Hangosok!
Remelem beferek a forumba, bar az alapjait dontogetem, de a Ti erdeketekben.
Roviden: szerintem csak akkor befolyasolja a halozati kabel a hangot, ha szakad
t :-)
Bovebben: Vegzett-e mar valaki olyan szeanszot CD asztallal, halozati kabellel,
ahol kulon szobaban volt a CDjatszo es a tesztelokhoz _semmilyen_ (akar sublim
it, tudatalatti, stb) informacio nem jutott el, csak egymas utan megszolalt ua.
a zene sokszor.
Persze a magamfajta szkeptikust lehet, hogy csak az nyugtatna meg, ha maga Jame
s Randi vezetne a tesztet.
Gondoljatok bele, azert a jozan esz szerint a digitalis technika _nagymertekbe
n_ zavarfuggetlen, es ha egy CDjatszo maskepp szolna attol, hogy milyen anyagu
[nem 2T tererossegu :-) ] asztal van alatta, akkor mar belephet a kepbe ezer ma
s dolog is. Igy mar nem is lenne biztos, hogy az asztal okozta, jogosan felmeru
lhetnenek mindenfele nullpontienergiak, bolygoegyuttallasok stb, amiben mar biz
tos Ti sem hisztek.
Persze amig a fizikaban nincs kesz a GUT (IMHO nem is lesz, soha nem leszunk
istenek, bar ugy erezzuk, sokat tudunk -- de ez abszolut vallasi kerdes), addig
barmilyen jelenseg igaz voltara van nem nulla esely.
Termeszetesen a tudati hatasok leteznek es hasznaljatok csak egeszseggel a PWB
effekteket. [ Bar egy Ecstasy-nak nagyobb a hatasa ;-) ] Azt azonban ne varjat
ok, hogy ezek a kulon-kulon mukodo dolgok rendszerbe foglalhatoak, fejlesztheto
ek lesznek. Mondhatnam nem tudomanyosak, es sajnos az embernek nincs mas modsze
re a biztos elorehaladashoz.
udv, Sanyi
|
+ - | Re: hotorzitas-akusztika-szliardtestfizika (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Attila!
Lehet, hogy nagyon igazad van
"Ha csak ennyi lenne a "tranzisztorhang" oka bele sem fogtam volna
csoves erosito fejlesztesebe. A RED LION-ban meg a hutobordak is
rezbol vannak. Tucatnyi mas szempontnak is meg kell felelnie a
felvezetoknek ahhoz, hogy eselyuk legyen a "csoveshang"
eleresere!"
Csak konyorgom, ezzel nem mondtal semmit. A miertekre keresem a valaszt. Ha az
uzleti erdekeidet serti, hogy valamilyen okossagot elmondhass nekunk, akkor leg
alabb ne irogass ilyeneket. Ha meg tudod a valaszt, akkor nagy erdeklodessel va
rom.
Tisztelettel
Komaromi Zsombor
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 195.152.254.183)
|
+ - | Re: Mikro jel (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Most mar en is tudom. Koszonom a segitseget.
Tisztelettel
Zsombor
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 195.152.254.183)
|
+ - | Re: Csovek, melegites, D/A alchimia (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
"Megdobbentett, hogy a hotorzitas milyen ertekeket donget.
Miert keszitenek tehat muanyaghazas talan e miatt nehezebben
hutheto tranyokat ? Netan azok speci jo hovezeto muanyagok ?"
Ratapintottal a lenyegre. A valasz valami olyasmiben leledzik, hogy olcsosag, m
eg gazdasagossag, meg egyebek. Hallottatok mar ilyesmirol?
Ezek utan mit mondhatunk az SMD technikarol?
Egy igazi alchimiai kiserlet. A hetvegen elhozott egy ismerosom hozzam egy audi
o alchemi D/A konvertert. A legolcsobb volt annak idejen. Az egesz egy csinos k
is hutobordaban foglal helyet, de hideg mint a jeg. A tapja egy kulon kis haloz
ati vacak. Nem szolt kellemesen a CDP-XA50ES-sel mint futomuvel. Azutan felrakt
uk az erositom 80 fokos hutobordajara egy fel orara. Es hallottunk csodat.
Tisztelettel
Zsombor Komaromi
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 195.152.254.183)
|
+ - | Egy maganlevel ho"torzitas ugyeben Voros Laszlo urtol (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Elnezest, hogy megkerdezesed nelkul lekozlom leveled, es az en hozzaszolasaim,
de nem birtam mailcimedre kuldeni dolgokat, fatalis errorokkal van dolgom.
-----Original Message-----
From: Voros Laszlo >
Sent: 1999. február 20. 9:51
To: Zsombor Komaromi
Subject: Hotorzitas
Hello Zsombor!
Magam is erositobarkacsolo leven a hangba kuldott irasaid kapcsan merult fel
bennem az alabbi velemeny.
A nyilthurku erolkodoket kiveve, az erosito torzitasaert ugyebar a
visszacsatolas felelos
[Komaromi, Zsombor]
A fogalmazas pontatlan. A visszacsatolas valoban csokkenti a torzitasokat, csak
sajnos termel is ujakat. Ennek oka lehet az, hogy pl. ha a bemeneten differenc
ialerosito van, akkor annak kozos modosu elnyomasa magas frekin gyenge, de az i
s lehet oka, hogy magas frekin pont a masodik fokozatban alkalmazott miller int
egrator miatt nagyobb teljesitmenyt kenytelen pumpalni, (nagyobb a felvett aram
), es e miatt a hotorzitas megno. Az igazi problema, hogy a teljesitmenyingadoz
as meg raadasul nincs is fazisban az eredeti jellel, mert a miller eltolja az a
ram fazisat.
, valamelyik elol levo tranzisztorra. Ez a tranzisztor
vizsgalja ket polusa ( bazisa es emittere) kozti jelet, es ha kulonbseget
eszlel, modositja a rola tovabbjuto jelet olyan iranyban, hogy a kulonbseg
megszunjon. Remelem eddig egyetertunk, ez a neg. visszacsatolas lenyege.
Namarmost, ha ezen az osszehasonlito tranyon sikerul idealis termikus
viszonyokat beallitani (pl. mint ahogy helyesen mondod, nagy hutoborda
alkalmazasaval, magas homersekleten jaratassal, vagy ami szerintem a legjobb,
aramgeneratoros taplalassal, akkor mogasrol leszarhatom, hogy az utanna levo
tranyok mit csinalnak, mert ennek a tranyonak kuty. kot. helyrehozni a tobbiek
hibajat, csinaljanak azok akar termikus visszhangot (ld. Sipos Gy. irasa) vagy
barmit, ha a kimeneten nem a megfelelo jel van, akkor ez majd tesz rola. Tehat
szerintem nem kell varázsolni, es minden tranyot a bordara pakolni, hanem erre
a
reszre kell koncentralni.
[Komaromi, Zsombor] Sajnalatos modon a merheto torzitasok egy reszeert is a ho
torzitas a felelos. Solymos Antal ur a MEEI-bol beszamolt arrol, hogy a tisztes
ségesen megépített erősítők bemelegedés után sokkal kisebb torzítást produkálna
k, mint hidegen. Es itt most az onfutesre is kell gondolni, vagyis hosszabb szi
nuszjeles meres kozben a mar uresjaratban bemelegedett erosito torzitasa tovabb
csokken.
Amugy a kaszkod kapcsolas es az aramgeneratorok nagy baratja vagyok, szerintem
ez a jovo tranzisztoros utja.
(Komaromi Zsombor) Meg az is lehet, de van itt meg egy-ket tema, amit fel kell
deritenunk.
No udv
Gazembor
u.i. Eljenek a Mosfetek!
[Komaromi, Zsombor] Kozzetehetem a leveled a HIX-ben?
Tisztelettel
Komaromi Zsombor
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 195.152.254.179)
|
+ - | folytatas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>"Hiszen a hatas-ellenhatas torvenye miatt a loporokbol keletkezo energia >fele
nek ___latszolag___ a loveszre kellene hatnia, es annak is halalos >sebet kelle
ne kapnia."
Ez persze szamarsag. Egyetlen fizikai torveny nem irja elo az _energiak_
egyenlo megoszlasat. Az az _ero_ egyenlo, amely a lovedeket gyorsitja
elore, es a puskat hatrafele. Es ugyanakkora erotol a kistomegu lovedek
nagyon nagy gyorsulas miatt nagy sebessegre tesz szert, mig a kb.
1000szer nagyobb tomegu puska sokkal kisebbre. [F=m*a] De a nem
egyenletes loporeges miatt nehez a gaznyomassal, erovel, gyorsulassal
szamolni. Van viszont egy fizikai torveny, ami egyszeruve teszi a dolog
vizsgalatat. Ez az impulzusmegmaradas torvenye. Egy rendszeren belul az
impulzus allando. Celzaskor nulla,
mert nem mozog semmi. Loves utan is nullanak kell lennie a lovedek es a
puska osszimpulzusanak. Ez csak ugy lehet, ha az egyik iranyban tavolodo
lovedek impulzusa egyenlo a vele pont ellentetesen hatrarugo puska
impulzusaval. [mozgasmennyisegevel]
m[lovedek]*v[lovedek]=m[puska]*v[puska] Tehat a ket sebesseg hanyadosa
egyenlo a ket tomeg hanyadosaval. [A szemleltetes vegett legyen a puska
tomege 3000g, a lovedek tomege 3g, a lovedek torkolati sebessege
1000m/s. Ekkor a puska 1m/s sebesseggel indul
hatrafele.]
Nezzuk mi van a mozgasi energiakkal. Ez ugye E=(m*v^2)/2 A lovedek
energiaja
E=3g*1000000m^2/s^2 [mindegy milyen dimenziokkal szamolunk, ugyis
kiesik] A puskae E=3000g*1m^2/s^2, tehat ezerszeresen kisebb, mint a
lovedeke. Tehat a zart rendszerben a loporgazok energiaja a ket test
kozott a tomegaranyukkal forditottan aranyosan oszlik meg. Nos ezert nem
serul meg a lovesz. Ezerszer kevesebb energiaval hat ra a puska, mint
arra, akit eltalalt a lovedek. [ha az teljesen lefekezodik benne]
Mi koze ennek az allvanyokhoz? Modellezzunk ugy, hogy a lemezjatszo
oszes rezgesi energaija mar a gumilab es az allvany kozott hat, odaig
teljes egeszeben eljutott. A puskapelda analogiajakent ha egy hetkilos
lemezjatszot egy 35kilos merev allvanyra teszunk, akkor a benne
keletkezo energianak csak husz szazalekat adhatja at az allvanynak.
Nyolcvan szazaleka benne marad. [1/5 a tomegarany] Mig ha egy harom es
fel kilos allvanyra tesszuk, akkor energiajanak ketharmadat is at tudja
adni az allvanynak.
Mindez nagyon is egyezik a tapasztalatokkal. Eppen a regebben tobbnyire
nagytomegu szobabutorokra helyezett lemezjatszo gyenge hangjara
figyeltek fel. Sokkal jobban szolt egy samlin, vagy konnyu
telefonasztalkan. Es ez egyuttal meg is magyarazza az egyik okot, hogy
miert jo egymasra helyezett fuggetlen elemekbol lemezjatszo asztalkat
epiteni. Kisebb tomeguek lehetnek az elemek, mint az egy darabbol
keszult asztalka.
Akik billiardoznak, azok jol tudjak, hogy ha egy nem porgetett, csak
meglokott golyoval eltalaljak a masikat, akkor a lokott golyo utkozes
utan helyben marad, es csak az eltalalt megy tovabb. Rugalmas utkozesnel
a teljes energia atadodik azonos tomegu testek kolcsonhatasa soran. De
ha a meglokott golyo lenyegesen kisebb tomegu lenne, akkor az jol
visszapattanna a nagyobb tomegurol, amelyik alig venne at energiat. Ez
jol latszik a golyok
billiardasztal falarol valo visszapattanasakor.
Mindezekbol kovetkezik, hogy ha rezgesi energiat akarunk atadni egy
asztalnak, akkor azt annal jobb "hatasfokkal" tehetjuk, minel kisebb
tomegu az asztal a lemezjatszohoz viszonyitva. Vulgarisan ugy
fogalmazhatunk, hogy a nagytomegu alatamasztas "visszaveri" a ra
helyezett test rezgeseit úhelyesebbenÉ nem tudja atvenni. Ha koztuk
rugalmas a kapcsolat. Es a lemezjatszok laba rendszerint rugalmas
gumilab.
Ha rugalmatlanul erintkeznek, akkor kicsit mas a helyzet. De csak
kicsit. Mert a lemezjatszo kavaja es az allvany fedlapja is rendszerint
fabol van, ami azert messze van a tokeletesen rugalmatlan
tulajdonsagtol. Jol tudja ezt, aki pingpongozott mar fautovel. Ugyan
sokkal rosszabb, mint a gumiboritasu, de azert lepattan rola a labda.
Nem teljesen rugalmatlan.
Mindezeket a nem korrekt, de azert jellemzoen hasonlo effektusokat
produkalo peldakat persze csak a kozerthetoseg miatt irom. Muszakilag
nagyon jol szamithato a rugoval es lengescsillapitoval osszekapcsolt
kulonbozo tomegu testek viselkedese akkor, ha az egyik testre periodikus
gerjeszto ero hat.
Ha megadjak a szukseges adatokat, akkor ragyogoan szamithato a ket test
mozgasallapota, es rezgesi energiaja. A nagyobb tomeget, annak nagyobb
tehetetlensege miatt nehezebb rezgesbe hozni. Az keves rezgest vesz at.
Mara ennyit, Udv, Peter.
|
+ - | meg ez is (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Felado : [Germany] irta:
>Valaszod varhato es kiszamithato volt. Annyira, hogy ezen level kb
>egy harmadat mar elore megirtam.
Ezt en dicseretnek veszem. Egyaltalan nem ambicionalom, hogy
kiszamithatatlan legyek.
>Gondolom Te sem tartanad fairnek ha a Hungaroringen egy Ferrarival egy
>kertitrakrort versenyeztetnek modvan diesel a benzines ellen. Igy van ez
>valahogy a CD kontra LP-vel is valahogy. Ugy illik osszehasonlitani, hogy
>araban u.olyan gepeket rakunk egymas melle. Persze, hogy egy Transrotor +
>SME + Koetsu (jol irom?) ketvallra tesz egy Goldstart.
En tenyleg kiszamithato vagyok, de ahhoz ugy latszik jobban kell
figyelni. Mert megirtam mar, hogy a Pennanal a ketmilkos CDjatszot imho
hulyere veri a felmilkos Nottingham LPjatszo. Trenka Tamas is ilyesmit
irt nekem maganlevelben. A Pennaek szerint is. Eloszor hagyjak a nepet
csodalkozni a CD jo hangjan, es csak utana tesznek fel LPt. Meg mindenki
meglepodott.
>Innentol kezdve pedig hitkerdes amin koztudottan nehez vitatkozni. Ezert
>nem tudok mit kezdeni a "kene szerezni egy jobbat" tanaccsal.
Vitatkozni valoban nem erdemes, de ez imho hatarozottan nem hitkerdes.
Konnyen meg lehet gyozodni rola. Hitugyben ehhez elobb meg kell halni.
8-( Persze lehet, hogy Te nem hallod a kulonbseget. Vagy nem
klasszikusokat hallgatsz. De itt az LP dinamikatlansagarol volt szo. A
tanacsombol az lathato, hogy jo berendezesen az LP dinamikaja boven
elegendo a gyonyorhoz.
>Mindazonalzal nem tartom istenkaromlasnak, hogy nem kell porolgatni, tut
>tisztitani es foleg 20 percenet felugralni, hanem tudok a ZENEvel
>foglalkozni. Valahol ez is tenyezo.
Epp az utolsonak emlitett tenyezo miatt LPzek.
A ZENE miatt. Abbol tobb van benne.
> Felado : [Hungary] irta:
>Megengedheto, hogy rezonans elnyelo mozogjon egy lemezjatszo alatt?
>Akusztikai bakloves!
Imho tok mindegy, hogy mi a nyelo. Lenyeg, hogy nyeljen. Ha a
lemezjatszo rezgeseit csokkenti es nem noveli, akkor ugyan miert ne? A
rezonancia ezeregy esetben karos, de itt eppen hasznos.
>Barmilyen mas rendszeru allvanyon a keszulekek dinamikatlan, cingar
>hangon szolnak.
En azt a "cingar" hangot szeretem. :-)
>lassuk milyennek talalod.
Hat nem nekem valo.
Nem klasszikusokra valo.
Jazzre, beatre, demolemezekre, atlaghifire masok szamara nagyon jo is
lehet. Valoszinuleg ugyanazt halljuk csak egeszen maskepp minositjuk.
Eloszor az atlaghifis szemszogebol: telt, testes hang, eros, intenziv
basszus. Vele nem nagyon kell melyeket emelni. Elso hallasra a jelenlevo
masik ket hallgato [egyik a nejem, masik valaki a listarol] bar
hatarozotten masnak hallotta, de "egyik ebben jobb, masik abban jobb" es
"itt a bogoszolam jobban kiemelkedik, es ez jo" es hasonlo alapokon nem
tartotta gyengenek. Kesobb, tobb lemez, [es egyre jobb minosegu lemezek]
meghallgatasa utan mar nem tartottak jonak. Azonos okokbol, mint en.
Nekem elso megszolalasra antipatikus volt. Visszavitt sok evvel
ezelottre. Ugy szolt vele a hifim, mint sok evvel ezelott szokott. En
egy elkenyeztetett hallgato vagyok, egesz masra figyelek, mint az
atlaghifista. Megertem, hogy mast ehhez kepest cingarnak tartasz. Es azt
is, hogy dinamikatlannak. De ezt en pont forditva erzem. Nekem az a
hang, amit Te cingarnak tartasz, az esetleg korrekt. Szerintem ezzel
felsobasszus rarakodas hallhato. Nem a zeneben meglevo basszus erosodik
fel [nem is tudna], hanem az eroteljesebben hallatszik osszeadodva a
melyszinezessel. A dinamika ugyeben: a basszus dinamikameghatarozo. A
zene a mely tartomanyban hordoz nagy energiakat. Gyakran a melyhangu
hangszerek "viszik a ritmust" [basszgitar, dob] Ezert ez "messzirol"
dinamikusabbnak tunik. De nekem a _mikro_dinamika nagyon fontos. Nem az
erdekes elsosorban, hogy a pianok es a fortek aranya milyen, [ennek
merteke a kovetkezovel ugyis egyutt jar], hanem egy hang megszolalasakor
mennyivel emelkedik ki az elotte levo csendbol. [vagy atlaghangerobol]
Es a mikrodinamika az AO asztalnal volt gyengebb.
Nalam hala Istennek mar egeszen fantasztikus tererzet hallhato. Ezt
nehez pontosan leirni. A jobb-bal iranyu pengeeles elhelyezkedese a
hangszereknek nem annyira jellemzo, a hangszerek nem egy "pontbol"
hallhatoak, hanem kiterjedesuk van. [Hat persze hogy nem egy pontbol
hallom az eppen jatszo nyolc nagybogot, vagy harom kurtot] A
melysegerzet, a hangszerek tavolsaga jo lemezeken nagyon jol hallhato.
Es a legfontosabb: Az eloadoterem akusztikajat hallani. Nos ez az AO
allvanyon eltunt. Eltunt a
jelenleterzes. Es eltunt rengeteg reszlet, zenei finomsag. Mondok
peldakat: A mely, barsonyos kurthangbol eltuntek az egyebkent jol
hallhato reszletek, a zenesz diszitesei. A tamburin egyebkent jol
hallhato reszletei [az egyes kis tanyerok kulonallo osszeutodesei]
eltuntek, helyettuk valami meghatarozhatatlan reszletnelkuli egybeolvado
csorges hallatszott eltunt a mikrodinamikaja. Es ilyesmit szinte minden
hangszernel lehetett eszlelni. Meg a melyhangu hangszereknel is.
Csokkent a csellista vibratoja, a nagybogok hangosabbnak hallatszottak,
de nem voltak olyan "haraposak", nem hallatszott jol ki, hogy mikor valt
vonast. Operan, enekhangnal mar nem tudtam elkepzelni, hogy a teremben
ulok. Mintha mikrofonnal erositettek volna az enekeseket.
Mindezekkel egyutt, tudom, hogy sokaknak nagy elmeny lehet ezzel az
asztallal zenet hallgatni. Foleg a melykedveloknek, es azoknak, akiket
fent irtam, es legfokent azoknak, akiknek erdes, magasban torz, faraszto
hangu berendezesuk van, esetleg gyengebb CDjatszot tesznek ra. Azoknak
megvaltas lehet. Az en rendszeremnek van meg par baja, messze nem szol
ugy, mint a pilotae, de mar meglehetosen reszletgazdag, es szinezetlen.
Annak artott. Sokat. Eredetileg, amikor sokat vartam tole, el akartam
vinni a Manaval osszeereszteni a pilotanal. De ez feleslegesse valt.
Nagyon jol ismerem az izleset. Nem farasztom vele. Udv, Peter.
|
+ - | TC electronic (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hallo hallo !
Kora fiatalsagom ota foglalkozom hangfelvetelek keszitesevel.
A zengetok fejlodeset is vegigkisertem az idok folyaman.
Egy YAMAHA spiralossal kezdtem, majd folytattam az ELECTRO
HARMONIX-al, ALESYS Microverbbel, Quadraverbbel , kesobb
egy Lexicon-hoz is volt szerencsem. Persze kezdetben mindegyik
tetszett. Kiismerve oket megis mindig ujabb, tovabbi tipusokat
kerestem. A legtobb digitalis geppel az volt az alapveto baj,
hogy amikor a zenges epp az elenyeszes pillanataban volt, jol
hallhato feherzaj szeru digitalis mellektermek kerult a kimenetre.
Azt meg hozza kell tennem, hogy stereo mikrofonjelet vonalszintre
erositve kuldtem a zengetok bemenetere es mindig a belso keveresi
lehetoseggel eltem. Magyarul, a kimenetre szazalekaranyban lehet
a gepbol programozni a bejovo direktjel es a zengojel aranyat.
Az az altalanos tapasztalat alakult ki, hogy eredeti jel es zengo jel
aranya maximum 70/30 aranyig volt forszirozhato. Ezen ertek felett
a hangkep, a szinpad - felteve ha volt - osszeomlott. Miert ?
Ennek nyilvan tobb oka is volt. Most csak ket lenyegeset emlitenek.
Eloszoris, mert ezen szerkezetek belso mintavetelezese ha jol
tudom max 10KHz volt. Igy a keletkezo zengo hangkep pocsek volt.
Hozzakeverve az eredetihez, tonkretette azt, nem pedig javitotta.
Masodszor pedig a legutobbi idokig a stereo jelbol nem fazishelyes,
sot raadasul korabban mono viszhangjelet kepezett. Nem csoda ha
ez inkabb rombolt mint javitott volna a kimeneten.
Amiert most irok, annak az az oka, hogy eloszor hallottam jo zengetot.
Az attores oka az, hogy megfeleloen gyors processzorokat alkalmaztak.
A TC Electronic hazai termekbemutatojara keveredtem el. Az eloado
Szabo Sandor egy figyelemfelkelto adattal kezdte: Barmilyen
hangot hallunk, annak tobb mint a fele reflexio. Ha valaki zengetot
akar eladni, igy is kell kezdenie a bemutatot.
Az adat mindenesetre tiszteletet parancsolo !
A demonstralo hanglanc felepitese:
CDjatszo sajat tesztCDkkel,
Digitalis kabel az effekt egysegig,
Maga a GEP (TC Electronic Studio Reverb Processor M3000,
Hosszu interconnectek az aktiv dobozokig,
A ketutas, kb 20 Literes dobozok valami allvanyokon.
Maga a terem a THERMAL HOTEL HELIA PANORAMA terem volt.
Csorgoviszhang, tehat kozel ultem a dobozokhoz.
Nem szaporitom a szot. Lenyeg a lenyeg, hogy ezen a zengeton a
csak es kizarolag a zengetett jel is teljesen elvezheto zenet ad.
Tokeletes, fazishelyes stereo jel. Tehat direktjel 0%, viszhangjel
100%. A zenges idobeli lefutasanak ket elkulonitheto resze van:
Egyik a korai reflexios idotartomany, masik a diffuziobol adodo
kesobbi nagyon suru visszaverodesi impulzusok idoben veletlen-
szeru erkezo es egyre gyengulo sorozata. A bemeno jelbol ket
kulon proci allitja elo az egyiket es a masikat. Nem esnek abba a
korabbi hibaba tehat, hogy a korai visszaverodeseket is ujra zengetik.
Raadasul mondjuk az elso korai reflexio pillanatnyi lefutasa is tobb
reflexio osszege. Ilyenkor meg erre a gyors procira is rasegit
valami kulon gyorsito ize. Szoval a belso mintavetelezes 24 biten
48 es maholnap 96 KHz. Na igy mar lehet jo zengohangot csinalni.
Az eloado Szabo Sandor publikalt egy otven odalas csakis a
zengetessel foglalkozo tanulmanyt, amit meg fogok kapni. Talan
megkaphato lemezen is, tehat jo lenne valami honlapra feltenni.
Emberunk most azzal foglalkozik kulfoldi filmes felkeresre, hogy
erre az reverbprocira programozzon szabadteri preseteket.
Peldaul amivel elethuen behozhato egy harom kilometerrol
megszolalo agyuzas, vagy volgyek kozotti villamcsapas hangja,
vagy eppen erdei viszhangok. Az M3000 ara kb fel milko+Afa.
Meg egy erdekes info. Kerdezte valaki, hogy mikor kaphato meg
mindez szoftverben ? Eloszoris nemigen van ilyen gyors proci
a mai gepekben es kulonbenis, majd akkor kaphato, ha mar ennel
sokkal jobb celgepek lesznek. Igazolva latom a dontesem, amikor
nem szamitogepbe es programokba invesztaltam, bar igy is van
sok bajom. Lenyeg, hogy szerintem ket ev mulva ennek a kutyunek
elerheto ara kell legyen. Addig varok vele.
A termekbemutaton adtam a HANG lista reklamjanak. Varhato,
hogy nehany studioguru vagy gurucska fel fog iratkozni.
Egeszsegu(n)kre. Udv, Agoston
|
+ - | Vilagzene es techno (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hallo hallo !
Elmeselem egy tegnap(nektek tegnapelott) esti radios elmenyemet,
mert erdekes felvetesek es gondolatok voltak benne.
Sajnos nem az elejetol halottam es radioujsagom nincs. Nem tudom
tehat hogy nev szerint kit hallottam. A Petofin volt 23 oratol.
A lenyeg, hogy egy nagyon halkszavu klasszikuszeneszlany, talan
zongorista mutogatott a kedvenc felveteleibol. Jehudi Menuchin es
Sankhar kozos lemeze utan szo esett a vilagzenerol. Hat gyerekek,
ez a torekeny cizellatum leanyka nagyjabol a kovetkezot mondta:
"Korunk embere ugy fogyasztja a zenet mint a romai birodalom
bomlasa idejen nagyuri lakomakon a sokfogasos etelkoltemenyeket.
Elokerul tehat a pavatoll, kiokadjak a sok mar osszekeveredett
finomsagot, hogy ujra elvezhessek a meg tovabbi fogasok
izeit.............
A vilagzene nem mas, mint jo urugy a mar szazszor lerabolt
kozonsegrol megegy utolso bort is lenyuzni." Idezet vege.
Ezutan jott megegy szep csavar. A lany a szelid hangjan elkezdte
mondani, hogy ot mennyire magaval tudja ragadni a techno zene,
legalabbis annak nem a kommersz vonulata. Elmondta, hogy szemben
a vilagzenevel a techno mindenkeppen ujat, energikusat hozott,
tovabba jobban hasonlit a keleti zenekre felepiteset tekintve mint
az europai zenek. Konkretabban a vizbe ejtett kavics kepevel
peldalodzott. A folyamat: Sima viztukor, beesik a ko, korkoros
iranyban terjedo ringato hullamok, majd lassu megnyugvas a
termeszetben. Magam nem ilyennek ismerem a technot, viszont
gyonyoru zenei peldat hozott, ami ezt igazolta. Szep volt. Hogy
mi volt, ne kerdezzetek. Van tehat jo techno is. Udv, Agoston
|
|