Ez az augusztus vegen egyszer mar megjelent iras ismetlese. Jo lenne csocsalni.

				***
Vagy 5-6 eve jelent meg dr. Janosi Gyorgy es Paulina Eva tollabol egy konyv,
Penzt vagy eletet cimmel, a magyar egeszsegugy finanszirozasi helyzetet ele-
mezte elegge veres peldakon, valamint -- es ez uj! -- javasolt egy olyan fi-
nanszirozasi rendszert, amely nem tartalmaz (olyan sok) karos motivaciot.

A jelenlegi finanszirozasi rendszer hatranyai:

1. Globalis koltsegvetes-osztozkodas zajlik. Senki nem a sajat igenyei alap-
   jan ker szeletet a kozponti tortabol, hanem mindig tobbet ker, hogy aztan
   legalabb a keveset megkapja. Ezt viszont jol tudjak a tortaszeleteket el-
   osztok is, vagyis vegul egy teljesen kozpontositott elosztas alakul ki.

2. Jo alkupozicioban levo intezmenyek (pl. korhazak) zsaroljak a penzosztot:
   az egesz evre kapott penzt elkoltik augusztusra-szeptemberre, utana ugyis
   kisegiti oket a penzeloszto, egy korhazat megsem lehet bezarni. Mindez a
   szemelyes felelossegrevonas legkisebb nyoma nelkul.

3. A konyv szerint az egeszsegugy -- elsosorban az orvosok rettenetesen ala-
   csony fizetese miatt -- nagyon erosen a paraszolvencia (a boritek orvosi
   neve) iranyaba motival, aminek a vege pazarlas es embertelenseg:
   a. Azok a betegek, akikbol nem lehet kello vastagsagu boritekot kinezni,
      rosszabb ellatasban reszesulnek, mint a penzes betegek. A rosszabbul
      ellatott beteg allapota rosszabodik, gyogyulasa elhuzodik --> pazarlas
   b. Kello vastagsagu boritekert az illetekes orvos tappenzre veszi a dolgo-
      zokat, hogy azok egeszsegesen is fusizhassanak. Ez ugyan csak az allami
      szektorban megy, de meg nagyon sokan dolgoznak allami szektorban.
   c. Mivel a betegen elvegzett beavatkozas nagysagaval aranyos a boritek
      vastagsaga, az orvosok a nagyobb, tehat dragabb beavatkozasok iranyaba
      vannak motivalva (ambulans ellatassal szemben nyilt mutetek, stb).
   d. Mivel a legnagyobb penzt mutetekert lehet leakasztani, kisebb korhazak
      is vallalkoznak olyan mutetek elvegzesere, amelyekhez nincs meg a meg-
      felelo muszerezettseguk (a szerzok peldakent a melldaganat-operaciokat
      emlitik: a daganatbol vett szovetmintat lehetoleg orakon belul meg kell
      vizsgalni, mert ha a daganat rosszindulatu, akkor drasztikusabb opera-
      ciora van szukseg; viszont ha a vizsgalat eredmenye csak egy het mulva
      erkezik meg, akkor a megpiszkalt daganat nagyobb valoszinuseggel okoz
      atteteket --> a kisebb korhazakban vegzett mellmutetek tulelese rossz).
   e. Kello vastagsagu boritekert a korhazak a nyaralas idejere (vagy vegleg)
      atveszik az oreg nagymamat/nagypapat, igy olcso szocialis otthoni ella-
      tast nyujtva. Esetleg kulon dijazasert (vagy a kulon dijazas elmarada-
      saert?) egy kis abszolut passziv euthanaziat is gyakorolva hozzasegitik
      a csaladot az ahitott nyugalomhoz vagy orokseghez.

A konyvet eleg regen olvastam, tehat az itt leirtak csak halvany emlekeimre
tamaszkodhattak. Elore is kerem a felhaborodott orvosokat, hogy az itt idezet-
tekert ne engem szidjanak, bar erdeklodve olvasnam a sajat tapasztalataimat
is cafolo velemenyuket. Egy megjegyzes: minden altalanositas hamis (ez is :).

A konyv hasznosabb resze egy UJ FINANSZIROZASI RENDSZER otlete. Lenyege:

1. A korhazakat es a nagyobb rendelointezeteket ki kell nevezni Teruleti
   Egeszsegugyi Kozpontnak. Ilyen kozpontbol jo sok kellene, tehat nem me-
   gyenkent egy, hanem mondjuk az orszagban parszaz, hogy a 4. pontbeli
   valasztasi lehetoseg tenyleges lehetoseg legyen (ne 100 km, hanem 15-25).

2. A Teruleti Egeszsegugyi Kozpont (rov: TEK) korzetebe tartozo emberek biz-
   tositasi dija (tehat a dolgozok bere utan fizetett TB jarulek, valamint a
   nyugdijasok, munkanelkuliek es az eltartottak utan a kozponti XX alapbol
   fizetett norma) a TEK sajat penztaraba folyna be.

3. A TEK a penztaraba befolyt penzbol gazdalkodva koteles ellatni a korzete-
   ben lako (hozza befizeto) pacienseket (szandekosan nem beteget irtam).

4. A paciens, ha nem elegedett azzal a szolgaltatassal, amelyet sajat TEK-je
   nyujt (vagy a TEK nem tudja az adott szolgaltatast nyujtani), akkor tetszo-
   leges mas TEK-be is jelentkezhet ellatasert. Az ellatas koltsegeit a paci-
   ens korzeti sajat TEK-je koteles kifizetni annak a TEK-nek ahol ellattak.

5. A TEK penzugyi/szakmai vezetoje felelosseggel tartozik a TEK mukodeseert.

Most hirtelen mas nem jut eszembe, de a motivaciok ennyibol is kiolvashatok:

a. A TEK erdekelt abban, hogy a korzetebe tartozo emberek ne legyenek betegek
   --> hatekonyabb egeszsegvedelmi propaganda/halozat, vagyis effektive a TEK
   akkor el jol, ha a paciensei egeszsegesek (mint a regi kinai orvosok...)

b. A TEK erdekelt abban, hogy sajat korzetebol az emberek ott kezeltessek ma-
   gukat, es ne masutt (hogy aztan csak a vaskos szamlakat fizethessek), tehat
   igyekszik szinvonalas ellatast nyujtani.

c. A TEK erdekelt abban, hogy elcsabitsa mas kozpontok betegeit, hogy vaskos
   szamlak benyujtasaval gyarapitsa penzet, tehat duplan erdekelt az ellatas
   szinvonalanak emeleseben es johirenek megtartasaban/oregbiteseben.

Persze vastag ellenerdekeltsegek vannak a jelenlegi finanszirozasi rendszer
*barmilyen* megvaltoztatasa ellen. (Csak hogy a minapi, radioban elhangzott
vitarol eszembe jutottakat emlitsem: a korhazi szulessel szemben a szuletes-
hazakat nyilvan azert tamadta agressziven a szuleszorvos, mert ha nala keve-
sebben fognak szulni, akkor kevesebb boritekot kap.) A jelenleg legvastagabb
boritekokat bezsebelo foorvosok es osztalyvezeto foorvosok mellett persze ke-
meny nyomas van *minden* reformmal szemben a TB es az EU miniszteriumi viz-
fejek iranyabol is. Javulasra nem erdemes szamitani - sem itthon, sem masutt.

Udv: Laci

P.S: Mint irtam, minden altalanositas hamis. Es tudjatok, akinek nem inge...

Balogh Eva irja:
> A Deluxe gyar becsukja ajtajat, szelnek ereszti a munkasait,nincs tobbe sem
>allas, sem bicigli. Mondjuk, hogy ezt a peldat a kulfoldi cegek szazai uta-
>nozzak egeszen addig, amig a magyar vasarlok vasarloereje erosen csokken mi-
>vel a munkanelkuliseg hirtelen 12%-rol 20%-ra megy fel. Mi tortenik az "agg-
>regate demand curve"-el ebben az esetben? Hirtelen ez a kaprazatos otlet nem
>latszik olyan kaprazatosnak, hiszen nincsenek vasarlok meg az olcsobb,harom-
>eves kulfoldi biciglikre sem.

Elobb ontok egy kis tiszta vizet a poharba. Nem hiszek a nemzetkozi financ-
toke vilagmeretu osszeeskuveseben, a dolog nem igy mukodik, nincs "kapraza-
tos otlet".
Ami van (USA legyen tovabbra is az allatorvosi lo,jo ?) az egy halom agresz-
sziv ceg, amely terjeszkedni akar, uj piacokra kivan betorni.Ennek hasznarol
mar regesreg meggyoztek az allamot. Ha egy piac potencialisan elerhetove va-
lik, az USA kormanya automatikusan megprobalja megle'pni azokat a lepeseket,
amik ahhoz szuksegesek,hogy a cegek az uj piacon elonyhoz jussanak. Az elony
viszonylagos nagysaga a celorszag hozzaallasan fog mulni;azon, hogy mennyire
kiszolgaltatott helyzetben van, illetve hogy a helyi *mertekeado korok*  ha-
zajuk milyen merteku kiszolgaltatasaba hajlandok belemenni.

Innen viszont mar a cegeke a terep. Nincs egyeztetes koztuk, a piacon vad-
kapitalizmus dul, aki kapja marja, mindenki a maga gesztenyejet igyexik ki-
kaparni. A piacot, -ha eleg tehetetlen a helyi kormany-, tonkre is vagjak.
Mulatsagos, de amit fentebb hitetlenkedve leirsz pont az tortenik: a piac
jelentos mertekben beszukul (azonos jovedelemmel szemben dragabb kinalat
fog szembenallani.)

(A *luxuscikk* Cannondale piaca maskepp viselkedik, ezert most hagyjuk)

A piac beszukulese, az elszegenyedes - hisz az emberek ugyanazert a liter
tejert a tobbszoroset fizetik, pedig ugyanabbol a tehenbol, ugyanaz a pa-
raszt feji ki, es ugyanaz a gep zacskozza be- elegedetlenseget szul,az al-
lam kenytelen valamit tenni. Mivel pipogya, a problema gyokerehez nem mer
nyulni, helyette potcselexik. Kolcsont vesz fel (34 md $), a penzt inflal-
ja, a sajat eroforrasait eli fel (privatizal), aminek az eredmenyekepp
egyre melyebbre kerul a szakadekba.

Es eloall a nagy magyar valosag.

Luxuscikk (MB) nelkul jol meglenne a nep, de *letszuksegleti* cikkeit is
erinti a valtozas, ami elol nem tud kiterni azzal, hogy legfeljebb majd
gyalog jar be a teheneszetbe, meg a kocsmaba.

>Egy orszag gazdasaga igen komplikalt valami es nem lehet mindossze egy
>apro kis reszletet kiragadni es ugy viselkedni, mintha bizonyos uzleti
>meggondolasok nem lennenk hatassal a gazdasag egeszere.

A szambol vetted ki a szot ! ;) :) ;)

Tamas

Kaiser Andras irja valaszkent a tandijakrol:

> Csak arra probaltam ravilagitani, hogy amig az allam ehbert fizet
> a mernokoknek-kutatoknak-orvosoknak etc., addig hiaba varja toluk,
> hogy fizessenek a tanulmanyaikert.

Ez ertheto is, hogy "nincs mibol", sot az is ertheto, hogy az oktatas 
tarsadalmi juttataskent --szocialis segelykent-- jon az 
"allambacsitol"... A problema az amikor az allam mar nem kepes tovabb 
fizetni... mint jelen esetben a Magyar Allam keptelen fizetni, 100%-at a 
tandijnak.

> Egyetemre jarni tenyleg nem kotelezo. Es mi van, ha a masik oldalrol
> nezzuk a dolgot, ahogy egyre tobben teszik?
> Ertelmiseggel rendelkezni sem kotelezo.

Szerencsere, ezt csak egy "megbokrosodott" ember vitatta.

> Meg egy definicio Balogh Eva kedveert, hogy otthon mit neveznek
> allamnak: azt az ujraelosztasi rendszert, amelybe az adot fizetjuk,

Nem tudom, hogyezt Te komolyan gondolod-e, egy kicsit hasonlit a marxi 
megfogalmazasra... Szerintem az allamnak semmi koze a pemzemhez, 
legallabis nem egy "ujraelosztasi" mertekben. Persze ilyen 
megvilagitasban ertheto, hogy sokan jogtalannak erzik a tandijt.

Ugy gondolom, hogy Emi megfogalmazasa a legtalalobb:
 
> A diplomaszerzes egyreszrol szellemi befektetes, marmint az egyenek
> befektetese sajat jovojuk erdekeben. Ugyanakkor ne felejtsuk el, hogy ez a
> tarsadalom beruhazasa is, azert, hogy a jovoben legyen szakemberallomany, ne
> kelljen importalni.

Ilyen mertekben valoban hozza is kell jaruljon az allam az egyn 
elorehaladasahoz (iskolazasahoz).

Kerey Peter megjegyzese fontos adalek a tandijvitahoz:

> legmagasabb adosav 44%, ez evi kb. 5000 (otezer) $ jovedelem folott
> lep be. Az atlagos adoelvonas ugy 35..40% kozott van. Tervezik
> tovabba a vagyonado (hazado) bevezeteset, a Bathori Gyorgy altal
> leirt modon. Erre jon ra a helyi ado, ez mar most is letezik, ez
> felel meg kb. a sajat allamnak fizetett adonak. A
> tarsadalombiztositasert ezen felul kell fizetni a bizonyos 12%-ot a
> munkavallalonak es a 45%-ot a munkaltatonak. Ezen felul, kepzeld, mi
> is fiizetunk altalanos forgalmi adot (muveszneve: AFA), ket kulcs
> van, 12% es 25%. Ha csak tejecsket meg kenyerket vasarolsz, akkor

Ilyen adozas mellet valoban jogos a tarsadalom kovetelese... Ezt az 
embertelen adoztatast (!!!!) nem hiszem, hogy sok helyutt megertik. Foleg 
egy olyan orszagban ahol az embereknek arra volna a legnagyobb szukseguk, 
hogy TOKET HALMOZZANAK FOL! Az allamadossagon kivul (!) sajons nem tudom 
belatni, hogy miert van erre szuksege Magyarorszagnak. Persze ez egy 
korkoros erveles... mert "az allam olyan sok szolgaltatast nyujt". 
Szerintem valami oriasi gazdasagi "dunai korgat" van a dologban. Valahol 
elverzik az orszag, gazdasagilag...

Vegul az ember valoban ertetlenul nezi hogy az orszagot valoban 
tonkretenni latszanak a gazdasagi intezkedesek, ahogy azt Koos Kolos irja:
 
> Mi ebben a bosszanto? Hat az, hogy hiaba vagnak a fejunkhoz, miert nem allunk
>   talpra sajat eronkbol, amikor kozben minden modon megakadalyozzak, hogy
>   akarcsak veletlenul is megtehessuk. A magyar gazdasag ugyanugy fugg mas
>   orszagoktol, mint a tobbi allamhaztartas. Egy kulonbseggel: a tobbi orszag
>   leterdeke szerint alakit ki kulfoldi kapcsolatokat. Magyarorszag sajat
>   gazdasagi ellehetetlenuleset fokozza es balso eroit benitja le mester-
>   segesen, mikozben arra kenyszeriti az allampolgarait, hogy penzukkel mas
>   erdekeket szolgaljanak.


Tapolyai Mihaly

NPA kerdezte valamikor regesreg:
>a nemesfemalapu penzrendszer miert nem volt mar fenntarthato?

A tankonyvi valasz egy resze:
"A tokeexport kiszelesedese, a nemzetkozi monopoliumok kialakulasa
ellentetben van az aranyalapu penzrendszer mechanizmusaval, kizarja a
rendszer "jatekszabalyainak" betarthatosagat."

Regen is inflaltak a penzt, mikor aranybol volt (lasd penzrontas) szo-
val nem ujkeletu dolog ez, amit hirtelen kinott a vilagpiac. Teny, hogy
az aranyalapu penz a termeles bovulesevel deflalodik, mivel az aranyki-
nalat veges. Es teny hogy a papirpenzzel finoman kell banni (1931). De
az egvilagon senki nem vette a faradtsagot,hogy vegiggondolja egy bovu-
lo termelesen es az aranyalapu penzen alapulo vilagpiaci modellben rej-
lo lehetosegeket. Ezert ha felmerul a fennti kerdes, az ekomokusok el-
kezdik hinteni a rizsat, kodositenek, felrebeszelnek.
A nemesfemalapu penzrendszer eltorlese arra vezetheto vissza, hogy
utoljara a nyugati hatalmak meg jol megszivattak az USA-t, mikor az
vilagpenzt szeretett volna barkacsolni a dollarjabol. Utoljara vittek
jegre oket, es most az egyszer meg is szivtak kajakra. A vilagpenz
igenyelte gazdasgi felteteleknek az USA persze nem tudott (nem is
igyekezett) megfelelni, nem csinaltak stabil penzt, ennek eredmenye-
keppen az arany elkezdett veszes utemben kifolyni az orszagbol.
Erre USA ugy dontott - hja kerem, a hideghaboru nyujtotta eropozicio-,
hogy ezentul nincs arany a dollarert. A nyugat kenytelen volt lenyelni
a bekat.
Ez lett a szazad legbombabb uzlete.Ha a dollar eros, vilagpenzkent el-
nyomhato barmely mennyisegben (iszonyu osszeg forog USA-n kivul, gya-
korlatilag az USA ingyenbevetelkent), amely csak akkor jon vissza USA-
ba, ha szar a gazdasag, ha szart sem er a $ (ertsd:keves amerikai arut
kell erte adniuk, viszont pont a legjobbkor okoz keresletet, fellendu-
lest) .Olyan ugyes a rendszer, hogy ha  a dollart eppen tulinflaljak,
akkor az europaiak kenyszerulnek erdekeben intervenialni a penzpiaco-
kon, felvasarolni a folos $$$-t, mert maskeppen a kezukon levo tobbi
veszit az ertekebol.

"S hogy megis vonzodas tapasztalhato az arany irant, annak elsosorban
tradicionalis okai lehetnek."

A het vicce.

Egy uncia aranyert 1900-ban kaptal egy dogos oltonyt. Egy uncia ara-
nyert ma is kapsz egy dogos oltonyt. De nezd meg mit kapsz ma azert a
par dollaert, amibe az egy uncia arany kerult 1900-ban.

Tamas

Kedves Tamas!

Koszonom, hogy megmagyaraztad, hogy mit ertesz gyokertelen gyulevesz nepseg
alatt. Es most hadd fuzzek mindehhez egy-ket megjegyzest.

>Azt ertem ez alatt, hogy nagyon sok embernek nincs nemzeti tudata vagy csak
>valami torzult, lepusztult formaja annak, ami egeszseges lenne.

Tehat Te szerinted a magyar tarsadalomnak van egy olyan retege, amelyiknek
nemzeti tudataval van valami baj. Eloszor is azt szeretnem megkerdezni, hogy
milyen alapon lehet eldonteni, hogy valakinek eltorzult, lepusztult nemzeti
tudata van? Mikeppen hatarozod el Te, vagy barki mas, hogy mi egy egeszseges
nemzeti tudat es mi egy elsorvult, eltorzult, lepusztult variacio? Gondolom
erre azt valaszolnad, hogy az emberek cselekedetei es kijelentesei alapjan
hatarozod ezt el. Tehat, ha valaki azt mondja, mint en is, hogy kulfoldi
tokere a jelen pillanatban szuksege van az orszagnak, ez Te szerinted azt
jelenti, hogy nemzeti tudatommal van valami baj. Tehat, nem vagyok elegge
hazafias. De gondoltal-e arra a lehetosegre, hogy en ugyanezt gondolhatom
azokrol, akik, u.n. "nemzeti" alapon, a gazdasagi valtozas ellen foglalnak
allast. Ugyanis nekem ugyanannyi jogom van azt mondani, hogy a Te nemzeti
hozzaallasod nyomorba donti az orszagot es ezert nem hazafias cselekedet,
mint amennyire neked azt allitani, hogy az en valami kozmopolita berenc
vagyok. Szerintem senki sincs joga masokat elsorvadt nemzeti tudattal
vadolni. Mint ahogy en nem hiszem, hogy a Te nemzeti tudatoddal van a baj,
Teneked sincs jogod engem ugyanazzal vadolni. Azt mondhatod, hogy Balogh
Evanak nincs igaza, mint ahogy en is mondhatom, hogy Kocsis Tamasnak nincs
igaza, de egyikunket sem tesz velemenyunk hazafiatlanna.

Folytassuk:

>Meg kell til-
>tani, hogy ennek a tarsadalmi salaknak (direkt nem csoportot irok), az elet-
>szemlelete, ideologiaja ossztarsadalmi szinten,nagypolitika formajaban erve-
>nyesulhessen.

Ki fogja mindezt MEGTILTANI? Kulonosen egy demokratikus allamberendezesen
belul. Ki fog felallni es azt mondani: Nektek pedig, kedves Balogh Eva es
tarsai, meg van tiltva, hogy kinyissatok a szajatokat, meg van tiltva, hogy
befolyasoljatok a lakossagot, meg van tiltva ennek az ideologianak
"ossztarsadalmi szinten, nagypolitikai formajaban" valo ervenyesulese. Hat
szepen nezunk ki! Visszavonulunk majd valami diktaturaba, ahol meg van tiltva
bizonyos ideologiak propagalasa. Ahol nem lehet kimondani a sajat
igazsagunkat! Most mar kezdem latni pontosan, hogy mirol van szo.

Nagyon remelem, hogy a magyar lakossagban van annyi demokratikus erzelem,
hogy nem fog bedolni egy olyan ideologianak, amelyik meg akarja tiltani
bizonyos csoportoknak azt, hogy velemenyuket kifejtsek.

Balogh Eva

Lajcsi irja a Nemzetrol:

>>amely mogott a tobbi "Hoborgo Szoszatyar" kiadvany merfoldnyi
>>tavolsagban kulloghat.

Ez igy van. A Nemzet egy igen kiegyensulyozot ujsag, ajanlom azoknak
is akik nem szeretik Andrast. (Try it, you might like it.) 
 Ami meglepett hogy Andras stilusa egyaltalan nem mutatkozik meg az ujsagban.
Csak a hireket kozli, kimutatvan az ujsagokatt, ahonnan szarmaznak.

Sandor

Andras,

   Ket napja visszapattog a cimedre kuldott emilem. ("Cimzett ismeretlen"
hibauzenettel.) Tudsz adni egy alternativ cimet?

 Adios!

 TothGyuri

  E-mail from: George Toth [MexicoCity], 25-Oct-1995

Tisztitsuk meg 56 emleket!

Kedves Balogh Eva!

Ezt irja On:
> Kulonosen azon volt felhaborodva Szekely baratunk, hogy en azt mertem mon-
> dani, hogy a magyar diakok (es a tarsadalom nagy resze) nem akarta vissza-
> allitani a kapitalizmust. 
Mentem folfalom a hocipomet, kedveske, ha en ezen valaha is fol voltam habo-
rodva, ill. ha egy csoppnyi erre utalo idezetet is tud On folvonultatni. On 
tolem azt mond, amit akar, en nem fogom magam Onnel folytatott meddo vitakba 
involvalni. Kulonben csak az Onok marxista beutesu doktriner agyazugaban all 
fonn az az un. "antagonisztikus ellentetpar", hogy kapitalizmus/szocializmus. 
Az elet - fajdalom - ennel sokkal bonyolultabb.

Angyal Istvanrol Liptak vilagosan leirta, hogy olyan zsido volt, aki teljes 
mellszelesseggel vallalta magyarsagat es azonosult a magyar nemzeti forrada-
lommal. Emleke sokaig eljen! (56 irodalmabol kulonben On sokat olvashat a FO-
RUM visszamenoleges evfolyamaiban. Javaslom, lapozgasson bennuk.)

En mar udvozoltem, hogy On elallt 56 "szocialista forradalomkent" valo minosi-
tesetol. (Az 56-os forradalom, mint tudjuk, antibolsevista nepfolkeles es nem-
zeti szabadsagharc volt!) Most kulon is hadd udvozoljem, hogy On vegre megeny-
hult iranyomban en baratjanak nevez. Erhet ennel nagyobb kituntetes?  :-) :-) 
 
Azert egy dologra On megsem valaszolt:
  - Ha On 56-ban valoban egyutt menetelt a diakokkal es a neppel, akkor most 
  - miert rugja oket??
*****************************************************************************
Olvasom a Hirmondaban:

A MIEP 12 pontja (MH)

1. A kormany mondjon le!
2. Bokros Lajost es Suranyi Gyorgyot azonnal menesszek!  Az orszag
vagyonat herdalo bankokat vilagitsak at, a felelosoket buntessek meg!
3. A privatizaciot tegyek nyilvanossa, a csalard veteleket, eladasokat
semmisitsek meg!  A bunosoket vonjak felelossegre!
4. Ne keruljon kulfoldi kezre a magyar fold es az energiaszektor!
5. Aranyos, kiszamithato, igazsagos kozteherviselest!  Szocialis
piacgazdasagot!
6. Csaladkozpontu, nemzetepito gazdasagi, szocialis, egeszsegugyi es
kulturalis politikat!
7. Helyet az ifjusagnak a kozeletben, a gazdasagban!
8. Melto eletfelteteleket a nyugdijasoknak!
9. Magyar nemzeti televiziot, magyar nemzeti radiot!  Magyar kulturat!
A Duna Televizio megfelelo tamogatasat!
10. A haza megvedesere kepes honvedseget!
11.  Hatekonyan mukodo rendorseget a kozbiztonsag helyreallitasara!
Nemzetorseget az alvilag ellen.
12.  Fuggetlen, a nemzet erdekeit kepviselo kulpolitikat!  A mindenkori
magyar politika tamogasssa a Karpat-medenceben elo, elszakitott
nemzetreszek onrendelkezesi joganak ervenyesiteset!  A magyarsag erdeke
legyen a legfobb torveny a hazaban.

Gondolom, Vica szerint Csurka meghirdette a szocialista forradalmat??  :-(
*****************************************************************************
Olvasom tovabba a kaliforniai Nemzetben:
> Nemeth Balint, az '56-os Szovetseg elnoke felhaborodva mondta: 
> "Ma '56 nemzeti unnepen a temetoben a szemunk lattara  gyilkosok 
> koszoruztak meggyilkoltakat" 
Hat ez bizony egy igen sajatos tortenelmi allapot! (Engem legjobban az epe-
hanyas szinere emlekeztet.) Ilyenkor van, amikor a magyar ember (Ady nyoman) 
karomkodik es futyoreszik. Mikozben 56 dicsoseget Hornai es a baratai: 
"a csorda nepek lelegelik". 
 
Ahogy Olorin irja:
> Vart volt barki is barmit Horn Gyulatol, azt azert senki sem varta valami
>   perverz, gonosz, karorvendo indittatassal, hogy azoknak a sirjat kelljen
>   szegeny Gyulanak megkoszoruznia, akik batyjat megoltek es akiken busszut
>   vagyvan venni allt munkasornek (sajat bevallasa szerint).
> Senki nem varta volna, hogy megjelenjen a 301-es parcellanal.
> Ez az unnep nem volt unnep. Igy nem volt az. Igy meggyalazasa volt a martirok
> emlekenek a magyar nemzet ujabb arculkopese volt. Ez folyik ma idehaza.
Teljesen igaza van!

Udvozlettel:                                                         Sz. Zoli

Kulso kenyszer, vagy belso vezerloelv?

Kedves Szucs Pista!

A 10parancsolat nem arra van, hogy torvenybe iktassak minden egyes pontjat.
Nagy baj is lenne, ha csak igy mukodne. Szerencsere nem igy van! Mar az okori
zsidok is tudtak, hogy a 10parancsolat az elet vezerlo elve kell legyen (ok
ehhez meg hozzavettek az egesz Torat is). A keresztenyek a Tora rigorozus ko-
vetelmenyrendszeret elvetik, viszont magasra emelik a 10parancsolat tanitasat.
Ennek belso vezerloelvve kell valnia ahhoz, hogy egy tarsadalom igazan profi-
talni tudjon belole.Ha akarod, szivesen vegigmegyek az egyes pontokon.(szekely)

Kedves Peter: Latom keszultel, hiszen Banfi Tamas, Kozga'z, Penzugytano-
dajanak brossurait is fellapoztad. Rendben..Latom, hogy ratapadtal a te-
makorre. Igy nem marad mas, mint bedobjam az en lyukas ketfilleresemet
is, hogy hyperinflaljuk ezt a temakort. Miutan a temakorben muszaj egy 
99-sornal bovebb litaniat elmorzsolnunk, hogy az ige, nyomot hagyjon a
HVG.-udvozulettol athatott lelkeken, arra szeretnelek megkerni, vard meg
a mondokam veget, ami esetleg a mai cikkel meg nem er a vegere. Szoval..
>>Es csak ugy mellekesen, szerinted mi a kulonbseg a "Money" es a "Bank
>>Note" kozott?
>"Szerintuk a bankjegyet - forgasi koret tekintve - meg kell kulonboztet-
>ni a szorosabb ertelemben vett penztol: az utobbi, mint a jovedelem for-
>maja, vegso keresletet jelent, szemben a bankjeggyel, amely csak az uz-
>leti korok fizetesi eszkoze (vagyis a bankjegy a toke penzformaja)."
>(Ugyanott, 11.o.) Itt felteteleztem az alabbi forditasokat: money=penz, 
>bank note=bankjegy). Kulonben ez miert erdekes a tema szempontjabol?
Hat azert erdekes, mert most, hogy elohuzok egy dollarost a zsebembol, 
azon az all, hogy Federal Reserve Note. Vagyis en NPA. az "uzleti ko-
rok fizetesi eszkozet" tartva kezemben, nem a "jovedelmem formajat" szo-
rongatom? Ez rosszul hangzik. Ugy erzem a mai atlagember nincs tisztaban
a penz definicioival sem. Persze eleg lenne pl. a dollar eseteben a pa-
pirra nyomott ugyn. "Promise of Redemption"-t szemreveteleznunk es anel-
kul, hogy tisztaban lennenk, hogy mit is takar a "Fiat Money" meghataro-
zas, atlathatnank a szitan. A korai amerikai penz rendelkezett allami 
igerettel, hogy barmikor a papirpenz annak nemesfem alapjara valthato. 
1928 utan ez a felirat jelent meg a papirpenzeken: Redeemable in gold on 
demand at the U.S. Treasury or in good or lawful money at any Federal 
Reserve Bank" vagyis~ Kovetelesre bevalthato aranyra az amerikai kincs-
tarban, vagy bevalthato JO es TORVENYES penzre barmely Kozponti Tartalek 
Banknal. Ebbol a par szobol is kisut annak a folyamatnak lenyege, hogy 
mikepp valtozik az igazi ertektarto penz/nemesfem JO es TORVENYES FIAT
MONEY-ra. A kerdes rogton kikivankozik. Ha a penztulajdonos penz/nemes-
fem fizetoeszkozet jo/torvenyes fizetoeszkozre valtja, ugy az azt jelen-
ti, hogy elozoleg esetleg rossz/torvenytelen fizetoeszkozzel rendelke-
zett? De lepjunk tovabb.. 1934-ben mar ez allt a papirpenzen: This Note
is legal tender for all debts, public and private and is redeemed in 
lawful money at the Treasury or at any federal Reserve Bank. Szinesedik 
a kep, de meg bevalthato a "NOTE" penzre. 1963 ban ujra valtozik a fel-
irat: This Note is legal tender for all debts, public and private. Es 
a "NOTE" megszunt bevalthatonak lenni. Ez azt jelenti, hogy ez a dollar 
kolcsonzott formaja az igazinak azoktol, akik monopoliummal birnak a 
penz nyomtatasa felett es mint kolcsontado testulet allnak az Amerikai 
Allam felett. Hogy kik ok? Ott van a "NOTE"-on. "Fedral Reserve"!
De nezzuk meg gyakorlatban, mikepp szunt meg az aranyalapu amerikai penz-
rendszer. 1933 aprilisaban Franklin Roosewelt parancsban (Presidential
Executive Order) adta ki az amerikai nepnek, azok aranypenzeit, es egyebb
aranyalapu fizetoeszkozeit (gold bullion) szolgaltassak be a Federal 
Reserve Systemnek, penzuket papirpenzre valtvan. Az elnok a kongresszus 
megkerulesevel fosztogatott a Federal Reserve javara. Mint elnok "Chief
of the Executive Baranch of the Goverment) nem volt joga torvenyt formal-
ni, hiszen ez a privilegium a "Legistlative Branch"-hez tartozik. A 
parancs megtagadasaval $ 10 000 vagy/es 10 ev borton jart! Termeszetesen
mar oktoberben az elnok bejelentette, hogy davalvaljak a dollart es a 
kormany igy a bevaltok meg a "FIAT MONEY" aprilisi ertekenek is csak a 
toredeket kaptak meg aranyukert. A tranzakcio utan az akkori $ 20/uncia
hamarosan szinte honapok alatt $ 35-ra ugrott es az ugyletek haszonelve-
zoirol jo konyvet irt Curtis Dall (Roosevelt voje) konyveben: My explo-
ited Father-in-Law  -ban. E kis bevezeto utan egy kis elozetes.....
A bibliaban all, hogy "A penz imadata minden gonosz forrasa" . A penzt 
sokan probaltak definialni, en inkabb peldabeszed formajaban kozelitenem
A korai ember onellato volt, sajat tartalekokkal, azokra az idokre ami-
kor esetleg keptelen volt termelni, eloallitani. A fejlodes szakosodott
es volt aki fogyasztasi (Consumption goods) volt aki tartos hasznalati
(Capital goods) eloallitasara szakosodott. Hamar nyilvanvalova valt, hogyszukse
g van egy ertek-tarolo mediara, olyanra ami ritka, igy nem veszti
erteket (inflal), keves helyet foglal, nem romlando. A valasztas a ne-
mesfemekre esett es igy az aranyra. A tarolas, raktarozast (raktarhazat)
igenyelt, ami az ertek tarolasa bizonyitasara irott bizonylatott adott
ki. A hamisitast a barmikor visszakerheto arany allando erteke megnehe-
zitette, ami termeszetesen a kezdet kezdetetol nem riasztotta vissza a
raktarhazak kezeloit. A visszakerest koveto lebukast nevezzuk csodnek. 
Tehat a csaloknak mas megoldast kellett keresni. Igy a csalodott tomegek
szamara az irott bizonylatokat az allam kezebe tette, hogy a "gold
receipt" avagy "Legal Tender"-t ok allitsak ki. Ettol kezdve a papir-
penz onallo fizetoeszkozze valt. Termeszetesen a csaloknak igy az alla-
mi testuletetet kellett befolyasolniuk. Es itt ugrik be a kovetkezo 
idezet  Banfitol: 
>A tokeexport kiszelesedese, a nemzetkozi monopoliumok kialakulasa
>ellentetben van az aranyalapu penzrendszer mechanizmusaval, kizarja a
>rendszer "jatekszabalyainak" betarthatosagat.
Vagyis nagyon modern-szagu megallapitas, aminek a tortenelmi ismereteim
ellentmondanak: 1716-1721 Franciaorszag. XIV. Lajos halala utan (1715) 
az orszag 3 billio livres allami adossagot gyujtott ossze. Egy szokott 
gyilkos John Law aki Skociabol szokott at a kontinensre az uj kiralynak 
egy latszolag brillians penzugyi manovert talalt. (Na ne szuszegjen sen-
ki, ez nem Oppenheimer Suss sztorija, arrol nem irunk). Miutan az orszag 
maganbankoknak volt eladosodva Law azt ajanlotta, hogy egy kozponti bank
letrehozasaval tegyenek szert a papirpenz nyomtatasaval monopol helyzet-
re. Az orszag ezidoben aranyalapu penzrendszerrel birt. A szorult hely-
zetben levo kiraly belement es betiltotta az arany birtoklasat a privat 
szektorokban es egyre novekvo mennyisegben fedezet nelkuli papirpenzt
nyomtattatott. .........(folytatas holnap)

NPA.

Evek ota olvasom a Forumot es en mindig azt hittem hogy a Forum a magyar 
'jobboldal' elektronikus
szocsove. Habar politikailag a spektrum tulso oldalan allok, mindig 
szorakoztatonak sot hasznosnak
tartottam a sokszor, az en izlesemhez merve, hosszura nyulo hozzaszolasokat 
es vitakat.

Meglepodve tapasztalom hogy az utobbi nehany honapban a Forum 
'panaszirodava' lepett elo,
ahol kezdo orvosok keseregnek hogy ok csak 25,500 Ft kezdofizetest kapnak, 
kutatok sajnaltatjak
magukat hogy 20 eves kutatoi palyafutasuk alatt CSAK haromszor jutottak ki 
'nyugati' konferenciara,
egyetemistak 'fenyegetoznek' hogy a kutura el fog satnyulni Magyarorszagon 
ha tandijat kell majd fizetni az egyetemeken... stb.

Mi tortent ?  Hova tuntek a hosszas nacionalista izu hozzaszolasok,  a 
 szabadversenyt es piacgazdalkodast dicsero/szido fejtegetesek, a 
magyarajkuak iranti aggodalom es
megmentesukre tett javaslatok ozone ??

En persze meg mindig optimista vagyok. Hiszem hogy a Forum hozzaszoloi 
tobbre kell hogy kepesek legyenek mint az  IMF, Bokros, Suranyi, Balogh Eva, 
a tandijak, a kormany...stb  ocsarlasara es sajat szemelyes panaszaik 
reszletes leirasara.


 -gyuri

Az elmult heten a Hungary-ban es a Forum-ban elolvastam az erre vonatkozo
irasokat.Meglepodtem,hogy mi,akkor volt egyetemistak 39-ev tavlatabol majd-
nem mindenki maskepp ertekeli 56 esemenyeit.Termeszetesen az egyeni benyo-
masok,es az evekalatt felszinrekerulo informaciok,ujabb es ujabb megvilagi-
tasba hoztak,hogy mi is tortent akkor,s ez befolyasolta a velemenyeket.Nem-
beszelve arrol,hogy sokan vannak kozottunk torteneszek,akik az esemenyeket,
helyesen,beagyazzak az akkori es az azota eltelt idoszak tortenelmi perspek-
tivajaba.Mivel en nem vagyok tortenesz,igy meg a mai napon is ugyanugy emlek-
szem vissza a forradalomra,mint akkor.Ezert tobb velemennyel nemertek egyet.
Mint a BME gepeszmernoki kar hallgatoja,es a Hess Andras teri kollegium volt
lakoja,ugy az esemenyeket,mint a forradalmat,en egy "strategiai kozpont"-bol
szemleltem.Mindazon esemenyek amiken mi 56-ban keresztulmentunk,januartol-
decemberig,bennem mas benyomast hagyott,mint tobb masoknal.Mi az elsoperctol
kezdve az internacionalista voros uralma ellen szervezkedtunk,es ettol akar-
tunk megszabadulni.Nem akartunk mi emberarcu szocializmust sem,de egy semle-
ges NEMZETI ALLAMOT,ami letezett 1948-ig.

Az elso sikeres megnyilvanulasa ennek erdekeben,majus 1-en tortent,amikor
eloszor megszavaztuk,hogy nemvonulunk fel majus 1-en.Az egyetem nyomasara a
vegen ugy dontottunk,hogy felvonulunk,de csak cimernelkuli magyar nemzeti
lobogoval.A vagy szaz nemzeti lobogot Marian Istvan megrendelte.A masodik
sikeres hatarozatunk az volt,mikor megszavaztuk,hogy mi is tagja leszunk a
mar Szegeden megalakult MEFESZ szervezetenek.A harmadik sikeres hatarozat,
amikor a 12 es a 16 pontos koveteleseket megszavaztuk,es a negyedik,amikor
az oktober 23-i felvonulas elindult.Diohejban ez volt a forradalom elotti
6-honapjanak jelentosebb esemenyei nallunk.Termeszetesen ezalatt az idoalatt
egyik gyules kovette a masikat,es rettento sokmindenrol vitatkoztunk.

A legtobb vita a voros uralom megszunteteserol es a semleges nemzeti allam
visszaallitasarol folyt.Ezert koveteltuk az osszes szovjet csapatok kivonasat
az orszagbol.Altalanos valasztasokat tobb part reszvetelevel,uj nemzetgyulesi
kepviselok valasztasaval.A magyar gazdasagi elet atszervezeset.A beszolgal-
tatasi rendszer felulvizsgalasat es az egyenileg dolgozo parasztsag tamoga-
tasat.A Kossuth cimer visszaallitasat.Teljes velemeny es sajtoszabadsagot.
Nem emlekszem,hogy valaki kozulunk "emberarcu szocializmust"akart volna.
Jelzem,akkor ez meg kulonben is ismeretlen fogalom volt.Az,hogy nehanyan itt
ezt emlegetitek az azert lehet,mert Rakosi bukasa utan nagyon sok kommunista
iro atallt az "emberarcu szocializmushoz" es ok szonokoltak a Petofi Kor-ben
a demokraciarol.Minket ez nem tevesztett meg,mi akartuk amit akartunk,ok meg
mondtak amit akartak mondani.

Az,hogy mitortent oktober 23-an azt szepen leirtatok az elmult hetekben,ezzel
en is egyetertek.
Toth Laci

Kerey Peternek (meg azoknak akik maganlevelben irtak tobbe kevesbe durvan).
En nem akartam az amerikai jovedelmeket a magyarorszagiakehoz (vagy
erdelyeikehez) hasonlitani. Eleg gyakran jarok haza, jol ismerem az arakat,
fizeteseket. Oszinten egyeterzek mindenkivel, sajnos nem tudok segiteni
(penzzel).
Amit irtam foleg azert irtam, lassatok, itt sem fenekig tejfel. A szocialis hal
o
inkabb illuzorikus. Csak akkor feszul amikor mar majdnem ehen halsz. Nem vagyok
biztos, hol jobb egy nyugdijasnak. Vagy egy hosszasan munkanelkulinek.
Az adot itt is elpocsekolja az allam (minden szinten), korrupcio itt is van, az
utak itt is rosszak.
Korulmenyeket nem erdemes hasonlitgatni. Hiszen csak oda jutunk, ahova egy regi
kolozsvari viccben Kohn bacsi. Behivtak a miliciara (ott ugy hivtak akkor a
rendorseget) es felszolitottak, emigraljon (ilyen volt!). Nem tudta eldonteni,
hova akarjon menni, hoztak neki egy foldgombot es mutogattak: Izrael? Neem, ott
haboru van meg meleg! Amerika? Neem, felek a negerektol. Ausztralia? Hogyne,
majd ramugrik egy kenguru. De nincs veletlenul egy masik gemb?
Mindenesetre, gondolom senki sem allitja, hogy a szocialista rendszer jo volt,
vagy, hogy vissza kellene ra terni. Egy demokraciaban a jol tajekozodott nep az
allam es ez a nep valasztasokkal donti el milyen modon akarja penzet elkolteni.
Talan ezen kellene elobb dolgozni, marmint az igazi demokracian (meg az
alkotmanyon - amit Balogh Eva irt a magyar alkotmanyrol az dobbenetes, amerikai
szemmel).
Tisztelettel,
Farkas D. Gabor

Tisztelt Forum,

igeretemhez hiven megprobalom folytatni a tandijkerdes taglalasat.

Az elso kerdes, ami felvetodik: mire forditjak a tandijat?

A valasz roppant egyszeru: iden a koltsegvetesi hiany csokkentesere. 
Hogy mindenki ertse mirol van szo: az egyetemektol elvontak annyi 
penzt juliusban, amennyit a miniszterium szerint a tandijbol be 
fognak majd szedni. Igy a koltsegvetes mar a penzenel van, az egesz 
kerdest pedig sikerult attranszformalni a hallgatok es az egyetem 
kozotti konfliktussa. Az elvonasok egy reszet a tandij sem 
kompenzalja: szinten juliusban (ez a nyari szunetben van) a 
miniszterium azzal zarolt egy jelentos osszeget, hogy azt csak 
elbocsatasokkal kapcsolatos kiadasokra (vegkielegites) lehet 
felhasznalni. Igy arra jottunk vissza az egyetemre, hogy nem lehet 
tudni az orarendet, mert kerdes,  hogy ki az, aki amikor munkat talal 
maganak, otthagyja az egyetemet, a tanarok szama joval kevesebb, mint 
juniusban volt, a diakok szama pedig joval tobb. Ez van tehat iden.

Mi varhato jovore? A tandijbol befolyo bevetelek a koltsegvetesi 
torveny tervezete szerint egy kozponti kasszaba folynanak be, es 
aztan majd allam bacsi eldonti, hogy mi az a felsooktatasi 
fejlesztes, amelyet tamogat, es ennek megfeleloen szetosztja a 
fejleszteni szandekozo egyetemek vagyok egy resze kozott az osszes 
egyetemrol befolyo tandijat. A jelenlegi tervek alapjan nem 
valoszinu, hogy pl. a Muegyetem ebbol a befizetesek aranyaban 
reszesedne (persz ez nem is baj, mert a magyar diak puskazik, nem is 
erdemli meg, fuj). Eppen ezert a helyzetet talan azzal a peldaval 
tudnam megvilagitani, mintha az MIT hallgatoi azert fizetnenek 
tandijat, hogy abbol a Yale-t fejlesszek, amit persze a Yale igenis 
megerdemel, hiszen -mint azt mindnyajan tudjuk- ott a diakok nem 
puskaznak.

Hogyan vezettek be es mit?

Sajnos akoze a 20 ember koze tartozom, akik 1995. marcius 10-en (az 
uj idoszamitasunk szerint Bokros elott <tovabbiakban B.e.> 2 nappal) 
a miniszteriumban a felsooktatasert felelos helyettes allamtitkar 
szobajaban ultek, es arrol beszeltek, hogy a tandijat milyen formaban 
lehet bevezetni 1996. szeptember 1-tol, es hogy a felsooktatas 
fejlesztese erdekeben mit tesz a diaksag azzal, hogy tandijat fizet, 
es mit vallal ezert csereben az allam. Szo volt holmi PHARE 
segelyrol, 10 milliardos nagysagrendben, meg ilyen aprosagokrol 
(Tallozo nem irt rola), de B.u. 1. naptol kezdve a kormany 
nagyvonaluan elfeledkezett arrol, amirol ott szo volt. Ha valaki nem 
tudna, Csirik Janos (o volt akkor az a bizonyos allamtitkar, aki a 
szegedi egyetem rektori szeket cserelte fel erre) B.u. 3 nappal 
lemondott. Hogy miert, azt azert ugy nagyjabol ki lehet talalni. 
Ekkor persze meg csak a 2000 Ft-os tandijrol volt szo, a HOKOSZ 
vezetoi targyaltak, tuntetest szerveztek, akkor is kapott a diaksag a 
fejere emiatt, majd elerkezett 1995 nyara, amikoris a diakok eloszor 
a vizsgaikkal vannak elfoglalva, aztan meg nyari szunet van, es ebben 
az idoben megjelent a 83/1995. sz. kormanyrendelet -amelynek a pontos 
szovegeert meg azota sem jelentkezett senki, hogy tajekozottan 
lehessen vitatkozni, pedig en komolyan gondoltam, hogy keresre 
elkuldom- , es abban legnagyobb megdobbenesunkre szerepelt egy 
kiegeszito tandij nevu intezmeny is, amirol addig szo sem volt, es 
ami a lehetosegeket kiterjesztette a havi 2000-tol a havi 10000 Ft-
ig. Kozben hallgattuk Fodor Gabor butasagait, meg Szabo Zoltan 
butasagait, akik egyikuk sem szuntettek meg allasukat az ELTE-n, hogy 
ennyivel is kevesebbet kelljen elbocsatani, viszont minden 
hulyeseggel etettek a kozvelemenyt. Terhes anyak igy, szegeny 
vasutasok ugy, nyugdijasok meg plane huha, ld. ezugyben Balogh Eva 
irasait, meg aztan szettartak a kezuket, hogy az egyetemek autonomok, 
ok nem irhatjak elo, hogy ne szedjenek kiegeszito tandijat, pedig aki 
ismeri a felsooktatasi torveny 31. $ 2., 3. es 4. bekezdeset (ennek a 
torvenynek a szovege sem kellett eddig senkinek), az tudja nagyon 
jol, hogy ez nem igy van.

Lehet-e dolgozni mellette?

Azt is megkaptuk a fejunkre, hogy dolgozzunk. Jo. Nekem meg frissek 
az emlekeim, 1993-ban vegeztem a Muegyetemen, es jol tudom, hogy 
elvben egy heten soha, semelyik felevben nem volt 34 tanitasi oranal 
kevesebbunk. A villamosmernoki karon, ahova en jartam, meg istenes 
volt a helyzet, mert az orrba-szajba feladott hazi feladatok nem 
jartak rajzmunkaval. De a gepeszek, epiteszek, epitomernokok hetente 
kaptak az A0 meretu (gy.k. ez egy 1 negyzetmeter alapteruletu 
rajzlap) rajzfeladatokat, amelyen nem firkalni kell, hanem alkalmasint 
komoly mernoki munkat vegezni. Szokas az epitomernoki karon a 
vizsgaidoszaak elso ket hetet is az el nem keszult rajzfeladatok 
potlasaval tolteni, mert amig azok keszen nincsenek, nem lehet 
vizsgazni. Ha az ember atcsoportositja a kotelessegeit (gy.k. nem 
itel fontosnak nehany tanitasi orat), akkor persze dolgozhat is 
mellette, vannak is ilyenek szep szammal, de azert megiscsak ha 
egyszer elvaras a tanulas melletti munka, akkor ugy kene szervezni a 
tanulmanyi kotelezettsegeket, hogy ne csak logassal jusson ra ido. 
Ez csak ugy mellesleg jutott eszembe.

Varom a tisztelt tavolbaszakadtak velemenyet atekintetben, hogy 
mindez ott is igy mukodik-e, vagy netalantan ujat hallottak.

Addig is maradok mely tisztelettel: Kerey Peter

U.i.: fogok tandijkoncepciorol is nyilatkozni, nyugi.

Kedves Mindenki!

Segitsetek rajtam!!! A noverem osztondijat kapott Nemetorszagba egy jogi
szeminariumra (o maga is jogasz termeszetesen). Ez nagyon szep is lenne, csak
az az aprocska problema merult fel, hogy az osztondij csak a tartozkodas
koltsegeit fedezi, az utikoltsegeket nem. Ez pedig enyhenszolva borsos!!!

Tobb helyrol probaltam tamogatast szerezni (alapitvanyok, vallalatok,
miniszterium stb.), de nem voltam sikeres!

SEGITSEEEEEG!!!! Ha van valaki, aki valahonnan Magyarorszagrol 1995. november
6-an TRIERbe, vagy Trierbol november 11-en MAGYARORSZAGRA utazik es elvinne a
noveremet az legyenszives jelezzen vissza, de ne fenti cimre, hanem a
kovetkezore:  vagy  

Seitsegeteket koszonom!

Sule Katalin
MTA Dunantuli Tudomanyos Intezet, Pecs

Minel tobb hozzaszolast olvasok ezugyben a FORUMon, annal erosebben erzem,
hogy nincs elegendo informaciom. En peldaul 1987 es 1992 kozott jartam
egyetemre. Mar akkor is volt tandij azoknak, akiknek az eredmenye egy
bizonyos atlag alatt volt. Ezt mindenki el is fogadta. Viszont egy bizonyos
atlag folott osztondijat kaptunk, amely 4,5 koruli atlagnal a 3-4000
forintot is elerte. Osztondijas atlagot az elso evfolyam kivetelevel illo
volt "megcsinalni", es ez a tobbsegnek sikerult is. Emellett kaptunk meg
huspenzt, bizonyos egy fore juto jovedelem alatt pedig szocialis juttatast,
amely ugyancsak ezres nagysagrendu volt. Nekem is a szuleimre kellett
tamaszkodnom, a szallas- es rezsikoltseg rajuk harult, de a zsebpenzemet es
az ellatasomat nekem kellett megoldanom. Az egyetemrol kapott osszegekbol
ezt meg is tudtam tenni (persze, nem valami magas szinvonalon). Pedig
lenyegeben nem jartam el dolgozni. A kulonfele diakszovetkezetekben
(Universitas, Student) mar akkor meg lehetett keresni 2000 forintot egy
hetvege alatt. Viszont nem tudom, hogy ez az uj tandij felvaltja-e az akkori
osztondij-rendszert vagy kiegesziti. Jarnak az akkori szocialis juttatasok
es kulonosen a huspenz? Szivesen vennem, ha valaki felvilagositana ezugyben.

Koszonom a figyelmet.
Kerekes Peter