Minden kedves egyes olvaso!

Ugyan nem teljesen eredeti a gondolat, de elgondoltatok mar, hogy milyen lehet 
beleesni egy fekete lyukba? Elmeletileg mire teljesen leesel, a vilagegyetemben
 vegtelen ido telik el. Te viszont sajat idodben ket masodperc alatt leesel. Sa
jna gyakorlatilag nincs erteke a gondolatnak, mert ugysem eled meg. 
Hasonlo.  X milliard eve volt a Big Bang. Belso, vagy kulso idoszamitas szerint
? Ez azert erdekes, mert vegtelen kulonbseg van ott is. 

szesztok!

Sziasztok,

>  A reletivitas elmeleteben, ha a Foldrol figyelunk egy urhajot, amley tavolod
ik
>  nagy sebesseggel, majd egy ido utan visszater, azt foglyuk tapasztalni, hogy
>  amig a Foldon eltelt sok ido, addig az urhajon alig telt el egy keves ido.
>  ! Namost ha az urhajobol figyeljuk a dolgot, vagyis a Fold eltavolodik, majd
> 'visszajon' akkor ott mennyi ido telt el az urhajoehoz viszonyitva ? Tobb vag
y
>  kevesebb ? Az elobb azt mondtuk, hogy kevesebb, de ez mar ellentmondas!
>  Vagy nem?

  Nem, csak azt mutattad meg, hogy az 'ido' relativ fogalom. Szabatosabban
fogalmazva 'nem skalar', azaz ha Lorentz transzformalod (ez matematikai
megfogalmazasa a 'felultetem egy urhajora'-nak), akkor megvaltozik. Van
skalar ido, a sajatido, ami tenyleg skalar (invarians). Abban kene szamolnod.
  Van egy masik, szemleletesebb magyarazat is: a problema *nem* szimmetrikus,
mert az urhajo gyorsult, a fold meg nem.

>  Valami mas... Arrol tudtok mar valamit, hogy nagy tomeg kozeleben a feny vag
y
>  a ter hajlik el ?

  A ter. A feny 'egyenesen megy', bar ennek eleg erdekes matematikai
definicioja van alt. rel.-ben ('geodetikus vonal'). Az a trukk, hogy 
(ha jol emlekszem) ha megprobalod klasszikusan kiszamolni, hogy mennyit
kell elhajlania (foton adott energiaval, annak megfelelo tomeggel gravitacios
terben), akkor *nem* kapod meg a helyes eredmenyt. Ez volt az egyik
ellenorzese az elmeletnek: napfogyatkozaskor a hold kitakarja a napot
(ha teljes -- eleg ritka), es ekkor el lehet nezni a nap felszine felett es
megnezni, mely csillagok lathatok. Ebbol kiszamolhato az elhajlas, es
Einstein kepletei jol adjak meg, mig a klasszikus szamolas nem.

>  Az energia atalakithato anyagga es vissza ?

  Igen, meg is tortenik magatol/csinaljak. Ha eloveszel egy gimis
fuggvenytablat, es tomeg merleget csinalsz a 4*H->He reakciora, latod is.
Ha teljes atalakulast akarsz, az is eleg gyakori: nagy energias fotonok
kepesek 'part kelteni', azaz egy reszecske-antireszecske parra alakulni
(ehhez eleg egy kis kulso behatas, de ez szukseges, kulonben megmaradasi
tetelek serulnenek). Hasonloan tud egy reszecske-antireszecske (peldaul
elektron es pozitron) energiava (fotonna) alakulni. Tekintve hogy eleg
sok beta bomlo anyag van kornyezetunkben, eleg sok ilyen tortenik (a
beta bomlasok egy reszenel pozitron szabadul fel, amit az ellentetes 
toltes miatt nagyon hamar magahoz rant egy elektron).

> Relativitas: fogunk ket urhajot. Elinditjuk oket a Foldrol ellentetes
> iranyban (majdnem)fenysebesseggel. Ekkor ezek egymastol
> (majdnem)2*fenysebesseggel tavolodnak? Itt ugye abszolut nem mindegy hogy
> milyen koordinatarendszerben szemleljuk az esemenyeket. Ha pl. a Foldrol,
> akkor kijohet a ket urhajo sebessegkulonbsegere a 2*fenysebesseg. Es ha
> valamelyik urhajobol nezunk vissza? Milyen gyorsan latjuk tavolodni a masik
> urhajot? Es a Foldet?

  Foldrol nezve tenyleg 2c-vel (minusz pici) tavolodnak, az egyikrol
nezve a masikat viszont csak c-t (minusz pici) latunk. Az ora 
maskepp jar az urhajokon. 

>  Iskolaban azt tanultuk, hogy a sebesseg viszonylagos, vagyis mindig ket
> targy (vagy akarmi mas) sebessegkulonbseget mertuk. Hogy van ez a fennyel?
> Ezek szerint nem mindegy hogy egy gyors urhajo elore vagy hatra vilagit? Es

  De mindegy, csak a szine lesz mas a fenynek, meg (ha az urhajo korkorosen
vilagit) az intenzitaseloszlasa.

> ha valami fegyverrel lo, aminek a lovedeke az urhajo sebessegevel egyutt mar
> gyorsabban menne a fenynel? Hatrafele gyorsabb (hozza kepest) lovedeket tud
> kiloni mint elore?

  Nem fog gyorsabban menni mint a feny, de nem mindegy, merre lovi ki.

Udv,
  Gyula

Udv Csabi!

Egy kerdesre valaszolnek csak, mert ebben asszem tizstan latok:
" Az energia atalakithato anyagga es vissza ?"
Ez ugye az Einstein leghiresebb tetelere vonatkozik. Mit jelent ez a keplet, es
 mit is jelent a kerdesed mondata?
Egeszen szigoruan a kelpetet ugy kell erteni, hogy az energia es a tomeg (anyag
) mindig egyutt jar, ugyanaz a dolog, csak egy kicsit mas nagysagrendben. Amine
k tomege van, annak ebbol szarmazoan van egy alapenergiaja, es ami energia, ott
 valahol van tomeg is. 
A kerdesedben szereplo nepszeru allitas egy kovetkezmeny pongyola megfogalmazas
a. Mi is tortenik mondjuk az uran maghasadasakor? Az X tomegu uran 3 neuronra, 
es ket kisebb atomra esik szet. Igenam, de a harom neutron (eloszor neuront irt
am, majdnem ugy ment el :), es a ket kisebb atommag, valamint az elektronok tom
ege nem teszi ki teljesen az uran tomeget. Tehat valahol hianyzik egy kicsi tom
eg. Ezt a tomeget, a felszabadult fotonok adjak, de ez a kicsi tomeg cc-vel szo
rozva viszonylag nagy energiat ad. Tehat a ,magreakcioban ervenyesul a tomegmer
leg: a neutronok, a ket kicsi atom, es a fotonok tomege kiadja az uran tomeget.
 Es ervenyesul az energiamerleg is. Igazabol arrol van szo, hogy a tomeg olyan 
anyagga alakul at (foton), amelynek hetkoznapi ertelemben vett energiaja van.

Megjegyzes: Ez az elv ervenyesul minden folyamatra, tehat a kemiai reakcioknal 
is hianyzik a felszabadulo energiakat hordozo fotonok tomege az energiamerlegbo
l. Csak ott kisebb az energiamerleg hianya.

Tehat szigoruan veve a tomeg es energia mindig megmarad, nem alakul egymasba, h
anem mindig egyutt jar.

Sziasztok!

1. Koszonom a vrsztesegmentes szamitogep ugyeben a felhomalyositast.
2. Sikerult elirnom az evszamot, a kvantumszamitogeprol a c't 3/97-ben
   es nem a 3/96-ban van cikk.

marky

Mit szolnatok, ha rendszeresen ajanlanank konyveket itt?
A legjobb az lenne, ha egy rovid ajanlast is tudna az ajanlo irni.
Most eppen nem fogok peldat mutatni, mert az alabbi Web-en elerheto
konyvet meg nem olvastam, csak a tartalomjegyzeket lattam, de az
viszont tetszik. Probaljatok ki, es irjatok meg, hogy milyen:

http://www3.absolutvodka.com:80/troon/5-0.html

Kevin Kelly: Out of Control

                             TABLE OF CONTENTS
THE MADE AND THE BORN
      Neo biological civilization
      The triumph of the bio-logic
      Learning to surrender our creations
HIVE MIND
      Bees do it: distributed governance
      The collective intelligence of a mob
      Asymmetrical invisible hands
      Decentralized remembering as an act of perception
      More is more than more, it's different
      Advantages and disadvantages of swarms
      The network is the icon of the 21st century
MACHINES WITH AN ATTITUDE
      Entertaining machines with bodies
      Fast, cheap and out of control
      Getting smart from dumb things
      The virtues of nested hierarchies
      Using the real world to communicate
      No intelligence without bodies
      Mind/body black patch psychosis
ASSEMBLING COMPLEXITY
      Biology: the future of machines
      Restoring a prairie with fire and oozy seeds
      Random paths to a stable ecosystem
      How to do everything at once
      The Humpty Dumpty challenge
COEVOLUTION
      What color is a chameleon on a mirror?
      The unreasonable point of life
      Poised in the persistent state of almost falling
      Rocks are slow life
      Cooperation without friendship or foresight
THE NATURAL FLUX
      Equilibrium is death
      What came first, stability or diversity?
      Ecosystems: between a superorganism and identity workshop
      The origins of variation
      Life immortal, ineradicable
      Negentropy
      The fourth discontinuity: the circle of becoming
EMERGENCE OF CONTROL
      In ancient Greece the first artificial self
      Maturing of mechanical selfhood
      The toilet: archetype of tautology
      Self-causing agencies
CLOSED SYSTEMS
      Bottled life, sealed with clasp
      Mail-order Gaia
      Man breathes into algae, algae breathes into man
      The very big ecotechnic terrarium
      An experiment in sustained chaos
      Another synthetic ecosystem, like California
POP GOES THE BIOSPHERE
      Co-pilots of the 100 million dollar glass ark
      Migrating to urban weed
      The deployment of intentional seasons
      A cyclotron for the life sciences
      The ultimate technology
INDUSTRIAL ECOLOGY
      Pervasive round-the-clock plug in
      Invisible intelligence
      Bad-dog rooms vs. nice-dog rooms
      Programming a commonwealth
      Closed-loop manufacturing
      Technologies of adaptation
NETWORK ECONOMICS
      Having your everything amputated
      Instead of crunching, connecting
      Factories of information
      Your job: managing error
      Connecting everything to everything
E-MONEY
      Crypto-anarchy: encryption always wins
      The fax effect and the law of increasing returns
      Superdistribution
      Anything holding an electric charge will hold a fiscal charge
      Peer-to-peer finance with nanobucks
      Fear of underwire economies
GOD GAMES
      Electronic godhood
      Theories with an interface
      A god descends into his polygonal creation
      The transmission of simulacra
      Memorex warfare
      Seamless distributed armies
      A 10,000 piece hyperreality
      The consensual ascii superorganism
      Letting go to win
IN THE LIBRARY OF FORM
      An outing to the universal library
      The space of all possible pictures
      Travels in biomorph land
      Harnessing the mutator
      Sex in the library
      Breeding art masterpieces in three easy steps
      Tunnelling through randomness
ARTIFICIAL EVOLUTION
      Tom Ray's electric-powered evolution machine
      What you can't engineer, evolution can
      Mindless acts performed in parallel
      Computational arms race
      Taming wild evolution
      Stupid scientists evolving smart molecules
      Death is the best teacher
      The algorithmic genius of ants
      The end of engineering's hegemony
THE FUTURE OF CONTROL
      Cartoon physics in toy worlds
      Birthing a synthespian
      Robots without hard bodies
      The agents of ethnological architecture
      Imposing destiny upon free will
      Mickey Mouse rebooted after clobbering Donald
      Searching for co-control
AN OPEN UNIVERSE
      To enlarge the space of being
      Primitives of visual possibilities
      How to program happy accidents
      All survive by hacking the rules
      The handy-dandy tool of evolution
      Hang-gliding into the game of life
      Life verbs
      Homesteading hyperlife territory
THE STRUCTURE OF ORGANIZED CHANGE
      The revolution of daily evolution
      Bypassing the central dogma
      The difference, if any, between learning and evololution
      The evolution of evolution
      The explanation of everything
POSTDARWINISM
      The incompleteness of Darwinian theory
      Natural selection is not enough
      Intersecting lines on the tree of life
      The premise of non-random mutations
      Even monsters follow rules
      When the abstract is embodied
      The essential clustering of life
      DNA can't code for everything
      An uncertain density of biological search space
      Mathematics of natural selection
THE BUTTERFLY SLEEPS
      Order for free
      Net math: a counter-intuitive style of math
      Lap games, jets, an auto-catalytic sets
      A question worth asking
      Self-tuning vivisystems
RISING FLOW
      A 4 billion year ponzi scheme
      What evolution wants
      Seven trends of hyper-evolution
      Coyote trickster self-evolver
PREDICTION MACHINERY
      Brains that catch baseballs
      The flip side of chaos
      Positive myopia
      Making a fortune from the pockets of predictability
      Operation Internal Look, Ahead
      Varieties of prediction
      Change in the service of non-change
      Telling the future is what the systems are for
      The many problems with global models
      We are all steering
WHOLES, HOLES, AND SPACES
      What ever happened to cybernetics?
      The holes in the web of scientific knowledge
      To be astonished by the trivial
      Hypertext: the end of authority
      A new thinking space
THE NINE LAWS OF GOD
      How to make something from nothing
      Hijacking the universe
ACKNOWLEDGMENTS
ANNOTATED BIBLIOGRAPHY: A TO L (the html file is 45k)
ANNOTATED BIBLIOGRAPHY: M TO Z (the html file is 35k)
KEVIN KELLY ON HUMAN ANT FARM
KEVIN KELLY ON EVOLUTIONARY ART
KEVIN KELLY ON SIM BAR

Tisztelt TUDOMANY irant erdeklodok !

A muonok kerdese, az ikerparadoxon es hasonlo kerdesek engem is sokat 
foglalkoztattak. Az egyetemen a SPECIALIS relativitas elmeletrol
tanultunk,
es a tankonyvben mindket kerdesre meg volt a valasz, csak eppen nem
birtam megerteni, hogy az mit es hogyan magyaraz meg.

Utana olvasva a dolognak, a kovetkezot sikerult kihamoznom:
peldaul az ikerparadoxon eseteben ahhoz, hogy a foldon maradt testver
talalkozzon az urhajozasbol fiatalon visszatert testverevel, az
szukseges,
hogy az urhajos testver ket alkalommal is GYORSULASON essen at,
mert egyszer el kell ernie a fenyhez kozeli sebesseget, aztan pedig le
kell lassulnia a foldi testverhez.

Ezek szerint annak telik lassabban az ido, aki gyorsul, es ez hasonloan 
lehet a muonnal is.

Viszont ez mar az altalanos relativitaselmelet hataskorebe tartozik, a
specialissal nem magyarazhato, ott eppen az a lenyeg, hogy amikor
mar felgyorsult, es utana allando sebesseggel halad, akkor mar semmifele
modon nem lehet kulonbseget tenni a ket rendszer kozott.

Ha tevednek, akkor vilagositsatok fel !

Bessenyei Zsolt

Osszefoglalo:
>Vaskalap:
>Az ingas kiserlet ok. De milyen energia csokken, amikor mozdulatlan
>magnessel magnesezunk?
Ilyen tehat nincs. Egyszer valamit valahova oda kell tenni.

>Hallott valaki egy olyan jatekrol, hogy eleg kalapaccsal megutogetni egy
>vasszoget, mikozben a vasszog E-D iranyba van allitva?  Na, mi lesz belole?
A nagymamam befozeskor a meggyesuveget utogette a konyhaasztalhoz.
Az osszevissza allo meggyszemek csodalatosan rendezodtek, a gravitacionak
megfeleloen. 
 
>amit a felmagnsezo magnes elcibalasaba fektettel). Energia megmarad. Csakugy
>mint az osszes spin, csak eppen atrendezted oket. Ja, es valoszinuleg az
>emberi faj ossz inteligenciaja is megmarad, csak novekszik az egyedek
>szama :-) 
Ez a lenyeg.


>> Az erosebbek kedveert: egy dakoval akarhany biliardgolyot meg lehet lokni.
>> Nem serti ez az energiamegmaradas torvenyet ?
>Ez az analogia nem helyes.
De igen. Ahogy magad irod:
>A dako csak kozvetit, 
Mint ahogy a magnes is csak kozvetit. A domeneket az izomenergia forgatja el.

>mig a magnes igenis forrasa a magneses ternek igy egy
>energianak.
Az energia viszont csak ugy veheto ki, ha a teret megszuntetjuk.
Magnesezeskor ez nem tortenik meg. A magnes tere megmarad.

>A valaszod helyes volt csak talan nem elegge ertheto. 
Szamodra.  :-)

>Most en probalkozom.
Jol tetted. Es lenyegeben ugyanazt irtad le mint en. 
>Az osszenergia mint lathato nem valtozott meg egy cseppet sem.
Ez a lenyeg.

Hogy nagyon ertheto legyek:
Adott egy magnes, meg egy nem magnes. A magnessel folmagnesezzuk a 
nem magnest. A ket magnesnek egyuttesen ketszerannyi magneses energiaja van,
mint az egy magnesnek. Az energia novekedes NEM az elso magnes energiajanak
rovasara tortent. 

Savba tett, osszenyomott rugo feloldasa: 
merjetek csak meg a homersekletet !
Garantalom, hogy az osszenyomott rugo feloldasa utan magasabb lesz,
mint az ernyedt rugo feloldasa utan. 

Janos, meg mindig lagyvaskalapjaval.

Riesz Feri irja (#9), nekem valaszolva:
>>Engem is a tudomany hatarai erdekelnek, mint Mizsei Janost,
>>es rogton fel is tennek egy kerdest, hogy az alabbi [hm..]
>>teruletek tudomanyba sorolandok-e, es indoklast
>>is szeretnek olvasni az igen/nem valaszok mellett (utan):
>>1) asztrologia (legtagabb ertelemben veve)
>>2) alkimia (van, aki tudja egyaltalan, mi ez?)
>
>Kedves Attila, hadd dobjam vissza kedvenc labdadat :-)):
>Te _mit_ ertesz e fogalmak alatt ?
>
>(Szerintem a KULTURA-ban a helyuk. Inkabb
> valaszolj ott.)

Kedves Feri, hadd valaszoljak itt, es hadd maradjon itt
a tema, ugyanis tenyleg az erdekel, hogy akik
TUDOMANY-nyal foglalkoznak, azok tudjak-e,
mit is takarnak a fenti elnevezesek, es szeretnek
tudomanyos igenyu hozzaszolasokat is olvasni a 
temaban. [Valamiert a homeopatiat kihagytad.]

Sajna, eddig semmi komoly valasz sem jott, pedig
maganleveleket is kaptam erre a felvetesemre. 
Es, ahogy vartam, eleg elutasito a hozzaallas.

Maradjunk egyelore az elso temanal, az asztrologianal.
Az en ertelmezesem a kovetkezo. Azt talan nem kell
boven taglalni, hogy a Nap es a Hold erosen hat a
Foldon lejatszodo folyamatokra, igy az emberekben
lejatszodo folyamatokra is (ar-apaly, telihold - 
holdkorossag, napfolttevekenysegek, stb.). A Nap-
rendszer tobbi bolygojanak az emberre gyakorolt 
hatasaval manapsag a tudomany nem foglalkozik[?].
Tegyuk fel azonban, hogy valami torvenyszerusegeket fel-
ismerunk, amelyeket sok emberen vegzett megfigyelesekkel
aztan pontositunk. A Nap, a Hold es a bolygok helyzetet
es mozgasallapotat pedig az "allocsillagok"-hoz rogzitett
gombi koordinatarendszerben irjuk le, pl. a honapoknak
megfeleltetunk csillagkepeket, es a (szog)elmozdulasok
iranyat egy jol definialt iranyhoz (pl. K->Ny) viszonyitjuk 
(elore, hatra). Ekkor, ha jo modellunk van a vizsgalt emberi
folyamatokra, a Naprendszer egitesteinek konstellacio-
jabol elore is tudunk jelezni valamilyen josaggal.

Az eddig leirtakhoz varnek hozzaszolasokat, hogy a
fentebb vazolt eljarasban mi az, ami lenyegileg
kulonbozik a tudomanyos megfigyeleseken alapulo
eljarasoktol. Eddig semmi termeszetfelettit nem
emlitettem, szerintem eddig bo"sz materialistaknak
sem lehet komoly ellenervuk. Meglatjuk.

Folytatas kovetkezik.

Udv
Attila

Brendel Matyas valaszolt (#10):
>Sokszor nem hasznalunk ilyen szigoru eszkozoket algoritmusok
>leirasara, de senki sem ordit a bizonyitasert, hogy legyen szives 
>turing geppel is irja le a dolgot. Mindenki elhiszi.

En nem ;-)). Viccet felreteve: ezek szerint hiszekenysegen alapul-
nak bizonyos alapkerdesekre adott valaszok, ill. azok elfogadasa?
Ezt tenyleg nem hiszem el.

>Nos szoval ha matematikai definiciot akarsz, akkor ott van monbdjuk
>a turing gep. Csak az emberek nem szeretnek igy lekorlatozni az 
>algoritmus definiciojat.

Akkor egy bovebb definiciot hasznalnak? Az, hogy mit szeretnenek,
[hm...], szoval inkabb az erdekel, mit csinalnak.

>Nos szerintem az agy mukodese algoritmikusan kiszamithato 
>fuggveny. 

Ez egy hipotezis eddig. Melyik algoritmus-definiciot hasznalod
benne?

>Sajnos egy az egyben turing geppel leirni nem tudom, valszinuleg 
>sosem tudjak majd, 

Ha jol ertem, akkor eszerint a fenti hipotezis orokke hipotezis marad.
Valoszinuleg.

>mert a leiras akkora volna, hogy nem ferne bele senki fejebe.

Vannak nagyobb kapacitasu tarolok is ... Ezen kivul van igazi
erved, miert nem fogjak tudni turing geppel leirni az agymukodest?
[Tobben emlitettek a halting-problemat, ez ellen igazi ellenervet nem 
olvastam. Ha megis volt, melyik TUDOMANYban, v. VITAban?]

Udv
Attila

Ezt egy napja mar elkuldtem egyszer. Nem kaptam 
semmilyen visszajelzest a HIX-tol, hogy mi tortent. 
Bocs, ha azota megjelent...

>----------
>From:  Konkol Attila
>Sent:  1997/02/20 10:40
>To:    '
>Subject:   Re: Algoritmus es agymukodes
>
>Brendel Matyas valaszolt (#10):
>>Sokszor nem hasznalunk ilyen szigoru eszkozoket algoritmusok
>>leirasara, de senki sem ordit a bizonyitasert, hogy legyen szives 
>>turing geppel is irja le a dolgot. Mindenki elhiszi.
>
>En nem ;-)). Viccet felreteve: ezek szerint hiszekenysegen alapul-
>nak bizonyos alapkerdesekre adott valaszok, ill. azok elfogadasa?
>Ezt tenyleg nem hiszem el.
>
>>Nos szoval ha matematikai definiciot akarsz, akkor ott van monbdjuk
>>a turing gep. Csak az emberek nem szeretnek igy lekorlatozni az 
>>algoritmus definiciojat.
>
>Akkor egy bovebb definiciot hasznalnak? Az, hogy mit szeretnenek,
>[hm...], szoval inkabb az erdekel, mit csinalnak.
>
>>Nos szerintem az agy mukodese algoritmikusan kiszamithato 
>>fuggveny. 
>
>Ez egy hipotezis eddig. Melyik algoritmus-definiciot hasznalod
>benne?
>
>>Sajnos egy az egyben turing geppel leirni nem tudom, valszinuleg 
>>sosem tudjak majd, 
>
>Ha jol ertem, akkor eszerint a fenti hipotezis orokke hipotezis marad.
>Valoszinuleg.
>
>>mert a leiras akkora volna, hogy nem ferne bele senki fejebe.
>
>Vannak nagyobb kapacitasu tarolok is ... Ezen kivul van igazi
>erved, miert nem fogjak tudni turing geppel leirni az agymukodest?
>[Tobben emlitettek a halting-problemat, ez ellen igazi ellenervet nem 
>olvastam. Ha megis volt, melyik TUDOMANYban, v. VITAban?]
>
>Udv
>Attila
>
>

Kedves Csabi !

    Nehany rovid mondatban valaszolok az urhajos kerdesedre. Roviden 
osszefoglalom a problemat:
    Van egy urhajo amely sebesseggel tavolodik a Foldtol majd 
visszater ide. Ezt a jelenseget a Foldrol nezve azt mondhatjuk, hogy az 
urhajo gyorsan mozgott es az ido relativitasa miatt szamara kevesebb ido 
telt el, mondjuk ugy, hogy az urhajos nem oregedett olyan gyorsan, mint 
mi. A jelenseget forditva is nezhetjuk(!?), azaz az urhajo vonatkoztatasi 
rendszerebol. Innen nezve a foldi emberek mozognak es telik az idejuk 
lassabban, mint az urhajosnak. Kerdes az, hogy az urhajos visszatertekor 
ki lesz idosebb vagy fiatalabb. 
    A megoldas kulcsa az, hogy a jelenseget nem nezhetjuk forditva. 
Mivel az urhajos visszater ezert majd a sebesseget valamikor meg kell 
valtoztatnia. Tehat gyorsulni fog valamikor es ekkor mar nem tekintheto 
inerciarendszernek az urhajo rendszere. 
    Egyszerubben: a jelenseget akkor lehetne megforditani,(megforditva 
is nezni) ha a ket rendszer kozott belulrol nezve nem tudnank kulonbseget 
tenni. Ebben az esetben tudunk, ugyanis ha az urhajoban es a Foldon is 
egy-egy golyot madzagra felfuggesztunk, akkor a Foldon azt tapasztaljak, 
hogy a golyo nem mozdult meg, mig az urhajos azt mondja, hogy a golyo 
megmozdult amikor a sebesseget megvaltoztatta. Ez a paradoxon vazlatos 
feloldasa(Tehat azert nem igaz, hogy a ket rendszer 
megkulonboztethetetlen). A pontos valasz: a foldi emberek oregebbek es 
az urhajos fiatalabb. 
    Energiat lehet anyagga alakitani: nagy energiaju fotonok a 
magfizkai megfigyelesek szerint neha atommagok kozeleben reszecske 
parokka alakulnak at. 
    Anyagot lehet energiava alakitani: maghasadaskor a keletekezett 
atommagok es neutronok tomege kisebb, mint az eredet atommag es a 
termikus neutron tomege.    
                                Janos

>Miert nem lehet a meres befolyasat kisebb energiaju fotonnal csokkenteni.
>Mivel tetszolegesen kis frekvenciaju, es igy energiaju fotonnal 
Ez szerintem santit egy kicsi. A foton frekvenciaja, az energiajaval
forditottan aranyos, szerintem...

>tetszolegesen kis zavarassal lemerheto vmi, a hiba also korlatja 0 lenne.
Mivel nagyon kis energiaju fotonnak mar nagyon nagy lenne a hullamhossza,
ezert, a nagyo pici dolgok, mar nem vizsgalhatok vele...

> =============================================================================
==
 
Tygriss   ("`-''-/").___..--':"`-._         Emih Szabolcs
            `6_ 6  ) ::`-.  ( ;;  ).;-.__.;) 1031 Bp. Kunigunda 35.
            (_Y_.)' ;;_   )  `.__`. ``-;.-'  tel: 168-8860 (423. szoba)
          _..`--'_.;-_/_ /--'_.' ,'         E-Mail: 
        (il),-''  (li),'  ((!.-'      URL: http://caesar.elte.hu/~tygriss/
> =============================================================================
==

Tisztelt Tudosok!
Egyenes szenlancu szenhidrogen gozok mikrohullamu elnyelesi
tulajdonsagai erdekelnenek a 2...20 GHz-es frekvenciatartomanyban.

Hol lehetne erre vonatkozo tablazatokat szerezni? Hol van esetleg
meresre alkalmas kesz muszer? 

Vegyeszektol kerdeznem, hogy a kemiai elemzeseknel hasznalt
magrezonancias spektroszkopok alkalmasak-e ilyen meresekre es ha igen,
akkor Magyarorszagon hol van ilyen berendezes.

A TUDOMANY "terheltsege" :) es a varhatoan nem nagy erdekesseg miatt
maganlevelben varom a segitseget.
Koszonom elore is.
            Telegdy Attila

Ezt egy napja mar elkuldtem egyszer. Nem kaptam 
semmilyen visszajelzest a HIX-tol, hogy mi tortent. 
Bocs, ha azota megjelent...

----------
From:   Konkol Attila
Sent:   1997/02/20 10:40
To:     '
Subject:    Re: Algoritmus es agymukodes

Brendel Matyas valaszolt (#10):
>Sokszor nem hasznalunk ilyen szigoru eszkozoket algoritmusok
>leirasara, de senki sem ordit a bizonyitasert, hogy legyen szives 
>turing geppel is irja le a dolgot. Mindenki elhiszi.

En nem ;-)). Viccet felreteve: ezek szerint hiszekenysegen alapul-
nak bizonyos alapkerdesekre adott valaszok, ill. azok elfogadasa?
Ezt tenyleg nem hiszem el.

>Nos szoval ha matematikai definiciot akarsz, akkor ott van monbdjuk
>a turing gep. Csak az emberek nem szeretnek igy lekorlatozni az 
>algoritmus definiciojat.

Akkor egy bovebb definiciot hasznalnak? Az, hogy mit szeretnenek,
[hm...], szoval inkabb az erdekel, mit csinalnak.

>Nos szerintem az agy mukodese algoritmikusan kiszamithato 
>fuggveny. 

Ez egy hipotezis eddig. Melyik algoritmus-definiciot hasznalod
benne?

>Sajnos egy az egyben turing geppel leirni nem tudom, valszinuleg 
>sosem tudjak majd, 

Ha jol ertem, akkor eszerint a fenti hipotezis orokke hipotezis marad.
Valoszinuleg.

>mert a leiras akkora volna, hogy nem ferne bele senki fejebe.

Vannak nagyobb kapacitasu tarolok is ... Ezen kivul van igazi
erved, miert nem fogjak tudni turing geppel leirni az agymukodest?
[Tobben emlitettek a halting-problemat, ez ellen igazi ellenervet nem 
olvastam. Ha megis volt, melyik TUDOMANYban, v. VITAban?]

Udv
Attila

Ezt ket napja mar elkuldtem, Feri mar valaszolt is
ra a #11-ben. Nem kaptam semmilyen visszajelzest
a HIX-tol, hogy mi tortent. Bocs, ha azota megjelent...

----------
From:   Konkol Attila
Sent:   1997/02/19 16:47
To:     '
Subject:    Tudomany? [2]

Riesz Feri irja (#9), nekem valaszolva:
>>Engem is a tudomany hatarai erdekelnek, mint Mizsei Janost,
>>es rogton fel is tennek egy kerdest, hogy az alabbi [hm..]
>>teruletek tudomanyba sorolandok-e, es indoklast
>>is szeretnek olvasni az igen/nem valaszok mellett (utan):
>>1) asztrologia (legtagabb ertelemben veve)
>>2) alkimia (van, aki tudja egyaltalan, mi ez?)
>
>Kedves Attila, hadd dobjam vissza kedvenc labdadat :-)):
>Te _mit_ ertesz e fogalmak alatt ?
>
>(Szerintem a KULTURA-ban a helyuk. Inkabb
> valaszolj ott.)

Kedves Feri, hadd valaszoljak itt, es hadd maradjon itt
a tema, ugyanis tenyleg az erdekel, hogy akik
TUDOMANY-nyal foglalkoznak, azok tudjak-e,
mit is takarnak a fenti elnevezesek, es szeretnek
tudomanyos igenyu hozzaszolasokat is olvasni a 
temaban. [Valamiert a homeopatiat kihagytad.]

Sajna, eddig semmi komoly valasz sem jott, pedig
maganleveleket is kaptam erre a felvetesemre. 
Es, ahogy vartam, eleg elutasito a hozzaallas.

Maradjunk egyelore az elso temanal, az asztrologianal.
Az en ertelmezesem a kovetkezo. Azt talan nem kell
boven taglalni, hogy a Nap es a Hold erosen hat a
Foldon lejatszodo folyamatokra, igy az emberekben
lejatszodo folyamatokra is (ar-apaly, telihold - 
holdkorossag, napfolttevekenysegek, stb.). A Nap-
rendszer tobbi bolygojanak az emberre gyakorolt 
hatasaval manapsag a tudomany nem foglalkozik[?].
Tegyuk fel azonban, hogy valami torvenyszerusegeket fel-
ismerunk, amelyeket sok emberen vegzett megfigyelesekkel
aztan pontositunk. A Nap, a Hold es a bolygok helyzetet
es mozgasallapotat pedig az "allocsillagok"-hoz rogzitett
gombi koordinatarendszerben irjuk le, pl. a honapoknak
megfeleltetunk csillagkepeket, es a (szog)elmozdulasok
iranyat egy jol definialt iranyhoz (pl. K->Ny) viszonyitjuk 
(elore, hatra). Ekkor, ha jo modellunk van a vizsgalt emberi
folyamatokra, a Naprendszer egitesteinek konstellacio-
jabol elore is tudunk jelezni valamilyen josaggal.

Az eddig leirtakhoz varnek hozzaszolasokat, hogy a
fentebb vazolt eljarasban mi az, ami lenyegileg
kulonbozik a tudomanyos megfigyeleseken alapulo
eljarasoktol. Eddig semmi termeszetfelettit nem
emlitettem, szerintem eddig bo"sz materialistaknak
sem lehet komoly ellenervuk. Meglatjuk.

Folytatas kovetkezik.

Udv
Attila

#az attekinthetoseg kedveert az en szovegem #-el kezdodik
#Brendel Matyasnak
Nos a veletlen mindig ismerethianybol fakad. A kocka determinaltan esik valamel
yik oldalara, csak mi nem tudjuk, hogy miert. Az, hogy a kimenetek egyenletes e
loszlast alkotnak, valojaban azt jelenti, hogy a bemenetek (dobas) emberre jell
emzo eloszlasabol a kocka dinamikaja egyenletes eloszlasu kimenetet alkot. A be
meneti eloszlas ugyanigy determinalt eredoje egy masik bemeneti eloszlasnak, st
b. Mi emberek mindezt nem kovethetjuk vegig, nem lathatjuk, a dobas parameterte
it, es nem is tudjuk kiszamolni belole az eredmenyt.
#Ezek szerint egyetlen radioaktiv atommag elbomlasa sem veletlen csupan
#mi nem tudjuk megmondani miert epp akkor bomlik el. Nemreg egy fizikus
#azt irta nekem hogy egyetlen atommag bomlasa TENYLEG veletlen es erre
#valami kvantummechanikai bizonyitasrol beszelt. Ha ez tenyleg igy van
#akkor ird le egyetlen atommag elbomlasat algoritmussal. Kerdes: lehet
#e a veletlenre algoritmust irni? Ha az agy veletlenek alapjan viselkedik
#akkor hogyan lehet determinisztikus?
#Szemelyes velemenyem hogy egyetlen atommag elbomlasa determinisztikus
#de az agy melyebb szintu viselkedese nem.
Az idegimpulzussal vegkepp nem ertem mi bajod. A gondolat idegimpulzusaibol det
erminisztikusan "ingerulnek".
#A gondolat idegimpulzusanak kezdetet mi hatarozza meg? Szerinted veletlen,
#szerintem szabad akarat.
Ahogy azt mar elottem is kifejtettek a matematikai kepessegunk alapja, az abszt
rakt gondolkodas az emberi faj egeszenek hasznos volt, az ausztral benszulottek
 ebbol
nem jutottak el a matematikaig, de amint motivaljuk, vagy kenyszeritjuk oket, e
ljutnak.
#Kerdes hogy miert kellett ez? Ma is elnek allatok velunk egyidoben amelyek
#eleg jol alkalmazkodtak. Miert nem alakult ki pl. a nyelv kepessege
#mas elolenyekben ha valoban ilyen hasznos? Egyedul az ember kepes elore
#tervezni es elvetni a nem megfelelo megoldast. Ahogy egy agykutato mondta,
#helyettunk hipoteziseink halnak meg. Latszolag az evolucio nem igenyli az
#intelligencia kialakulasat. Barmennyire jo vadaszok is egyes allatfajok,
#megse kommunikalnak nyelvvel.
:
Sok embert egyenesen a hormonszintje iranyit! Egyetlen dolog
hajtja egesz eleteben, e kore' epul minden. Hol itt a szabad akarat ?
Vannak akik azert, tanulnak, dolgoznak, hogy minel tobb penzhez
jussanak, de mindezt azert, hogy a szamukra legmegfelelobb
sexualis partner(eke)t tudjak ezaltal megszerezni. Ez a szabad akarat ?
Hat, nem tudom, hogy mennyivel iranyitja jobban az illetot a "szabad
akarata " mint a belsoelvalasztasu mirigyei.
#Te kevered az osztont es a szabad akaratot. Szabad dontesed van hogy
#kovesd az osztoneidet vagy nem. (lasd pl. a szerzetesek, akik
#onmegtartoztatast gyakorolnak). Vagy eros dohanyosok akiknek sikerult
#leszokni a cigarettarol. Az akaratero hogy fer ossze szerinted a
#szabad akarattal? Nem igaz hogy egy eros dohanyos sem tud
#leszokni a dohanyzasrol. Ez egyszeruen nem igaz.
#A te allaspontod tipikusan vilagi allaspont. Vannak igaz
#kovetkezteteseid, de ugylatszik nem egyre gondolunk. Vegyuk pl. a
#vallast. Azok a tenyleg keresztenyek akik "megtertek" tudatalattiuk
#diktalasa folytan tettek ezt? Donthetsz ugy hogy hiszel Istenben es
#donthetsz ugy is hogy nem. Ez nem szabad akarat? Van egy Istenhivo
#hormon?
#Cziglernek:
#Ismet nem ertettel meg. Kevered a tudatot a hozza tartozo spirittel.
#persze ez mar tenyleg VITA tema, igazad van.
#Jedlovszki Palinak:
#Valoban nagyon tajekozott vagy a Majak teren. Megprobalok majd reagalni
#de a 100 sorbol maradt resz ma erre mar nem eleg.
#Muon, ikerparadoxon:
#Ez mar reszben az uj konyv alapjan irom:
#Ikerparadoxon: Ha az egyik iker 20 evesen elmegy urhajoval, 5 evre, akkor
# a masik (Einstein egyenlete alapjan kiszamolhato milyen gyorsan
#menjen ehhez) testvere 50 evet oregszik. Mire visszajon o 25, a testvere
#70 eves. Kerdes: Miert az oregedett tobbet amelyik itt maradt? Hiszen
#a masik szemszogebol a foldon maradt tesoja mozgott gyorsan. Hiszen
#a sebesseg relativ
# a masik kerdes amire komoly valaszt varok: MIERT VAN A SEBESSEGNEK
# ILYEN MELYREHATO HATASA??
#Az altalam vett konyv a muon bomlasarol ezt mondja:
#"A kolcsonhatasok relativitas elmelete a mu mezon eletidejenek megnyulasat
#a Fold koruli mezok es a mu mezon szerkezeteert felelos mezok kozotti
#kolcsonhatassal magyarazza. Nincs itt szo homalyos koordinatarendszerek
#es  a mozgas rejtelyes osszekapcsolodasarol. Egyszeruen a fold
#koruli fizikai anyagmezoben hatalmas sebesseggel halado reszecske
#szerkezete olyan kolcsonhatasba kerul a korulotte levo mezovel, hogy
#a reszecske sajat fizikai mezeje es a kulso mezoocean kozotti
#kolcsonhatas valodi relativisztikus mezoszerkezet valtozasokat hoz letre
#a reszecske belso szerkezetet meghatarozo mezoben. A kolcsonhatas erossege
#nyilvan fugg a kolcsonhatasban reszt vevo ket mezo kozott fennallo
#sebessegkulonbsegtol.Az eredmeny: a mezo szerkezete osszenyomodik es
#a bomlasi folyamatok lelassulnak."
#ui: a konyv szerint a reszecskek mezosurusodesek (becsavarodasok)
#ui2: miert pont 100 sor a sorlimit? 25-el tobb epp eleg lenne:)

Sziasztok,

Elso, s utolso nem a temahoz illo levelem. Szerintem fejezzuk mar 
be ezt a moderalas-nem moderalas temat.

Oruljunk, hogy Timea elvallalta, s letrejott a TUDOMANY, lehet
hogy ha O nem vallaja el, akkor senki, s Jozsi el sem inditja a 
rovatot. 

S ha valaki a moderalastol fel, akkor ne irjon be a temahoz
nem illo levelet.

Dzsoki: Szerintem a problemaidat az eltunt levelekkel
maganlevelben is lerendezheted. Ha eltunt egy leveled, s
nincs nyoma, megkerdezheted maganlevelben a 
moderator(oka)t, hogy mi az oka, s ha nem cenzura aldozata
lett, akkor viszonylag konnyen ujra feladhatod.
Ha pedig cenzura aldozata lett, akkor vagy fogd 
vissza magad (akkor is, ha igazad van), vagy 
publikalj az Elet es Tudomany-ban.
Arra is megkerlek, ha nem ertesz velem egyet, akkor
vagy maganlevelben vitatkozzunk, vagy menjunk at a 
VITA-ra :-)

Elore szolok, hogy ebben a temaban nyilvanos levelre
nem fogok reagalni. :)

Sziasztok
NyakasLaszlo