> A tema nem csigazott fel senkit. Igaz ket magan e-mail erkezett.

Pedig szerintem nagyon erdekes kerdesrol van szo.

> Szoval ugy tunik a neprajzosok, es a regeszek szerint is eleg a primitiv
> embernek heti ket munkanap.
>
> A BocsFordito forditotta meg a kovetkezoket.
> A gyujtogeto vadaszo eletmodot nem a tortenelem konyvekben szereplo okok
> miatt valtotta fel a letelepedett foldmuvelo kultura.
>
> Beleneztem a fiam otodikes tori konyvebe. Azt irjak, hogy egyreszt a
> fejlodes utja ez. Vagyis ha mar eleg fejlett akkor rajon, hogy milyen jo a
> foldmuveles. Masreszt ez jo is, mert kevesebb munkaval tobb ennivalo
> termelheto.

Szerintem a tortenelemkonyv erosen leegyszerusiti az elso
okot, a masodik meg nem igaz.
A velemenyem a kovetkezo: egy ilyen gyokeres valtozas
rengeteg mas valtozassal egyutt, egymast gerjesztve
kovetkezik be. Gondoljunk bele, hogy a foldmuveles
elorelatast, tervezest, fejlett kommunikaciot igenyel.
Segitsegevel konnyu nagyobb mennyisegu elelmet
megtermelni, de azt utana raktarozni kell, stb.
A faj szellemi es testi fejlodese, a tarsadalom
atalakulasa, a torzsi letszam novekedese, a vadaszat
sikeressegenek csokkenese, az egymassal versengo torzsek
egymasra hatasa, a tanulas kepessegenek fejlodese,
a taplalkozasi szokasok atalakulasa: ezek es mas valtozasok
egyidejuleg tortentek, nem lehet kiragadni egyetlen
motivumot. Persze a konyv altal hasznalt "fejlodes utja"
kifejezes jol lefedi a folyamat lenyeget, de homalyban
hagyja a fontos momentumokat.

Amator udvozlettel:
Ivan

T. Pista!

Nem vagyok tul otthonos az osember szokasaiban, de szerintem nem kell
tul sok beleerzo kepesseg, hogy odakepzeljuk magunkat a helyukbe. (Csak
lazitani kell :-)

Velhetoen igaz, hogy a majmok kozeli rokonaink, ezert a novenyeves
feltehetoen sokkal inkabb jellemezte elodeinket, mint a vadaszat. Ez
persze meg nem a foldmuveles idejere esett, hanem sokkal korabbra.
Bizonyara volt azonban olyan idoszak, amikor annyi konnyen elejtheto
allatban bovelkedett az oserdo, hogy raszoktunk a husevesre is. Azonban
a huseves soha nem valt kizarolagossa, hanem csak egy kiegeszito
taplalek forras maradt. Mivel az osember sikeresebb fajtai elterjedtek
az egesz foldon, ezert a kulonbozo teruleteken nagyjabol tartosan
otthonra talalo torzsek eletvitele, es taplalkozasi szokasai tartosan
specializalodtak az adott helyi kornyezetnek, es taplalekszerzesi
lehetosegeknek megfeleloen. Ezert szerintem nem lehet hatarozott valaszt
adni egy olyan kerdesre, hogy milyen sorrendben, es milyen okok miatt
tertunk at a foldmuvelesre, vagy az allattartasra. Ha csak az amerikai
indianokat tekintjuk, akkor is egymas mellett megtalaljuk a foldmuvelo,
az allattarto, es a vadaszo-gyujtogeto torzseket. Szerintem ez a
sokfeleseg az egesz vilagra jellemzo volt. A foldmuveles elso formaja
nyilvan csak annyibol allt, hogy az osemberek oroket  allitottak a
joltermo ligetek melle, amelyeket mondhatni, torzsi tulajdonba vettek,
es elzavartak onnan minden idegen allatot, vagy embert. Kozben nyilvan
rajottek azokra a fortelyokra, amivel a ligetek meg bosegesebben tudtak
teremni. De ezek az esemenyek csak azokon a teruleteken mehettek vegbe,
ahol ilyen gazdag volt a novenyzet. Masol viszont eppen a legeleszo
allatok bekeritesere, orzesere, es torzsi tulajdonba vetelere adodott
lehetoseg, amivel nagyban egyszerusithettek a vadaszatot. De ezek a
valtozasok szinten mas teruletekhez kotodtek. Es persze maradtak olyan
teruletek, ahol nemigen tortent ilyen fejlodes, es meg ma is csak
gyujtogetnek, es vadasznak. De a torzsek kozott kialakulo kereskedelmi
kapcsolatok soran lassan szelesebb korben is elterjedtek az egyes
foldmuvelesi, es allattenyesztesi technologiak.
Ugyan igy az egy hetre eso munkavegzesrol sem egeszen korrekt dolog
altalanossagban kijelenteseket tenni. Szerintem erre vonatkozoan itt, a
jelenlegi Magyarorszagon sem lehet altalanos ervenyu konstans erteket
talalni.

Ugy gondolom, hogy a bor, es a sor keszitesi receptje kulonosen gyorsan
terjedt, es ez is jelentos ervkent szolgalhatott a foldmuveles
valasztasa mellett. :-) Az azonban bizonyos, hogy az unikum akkor meg
unikumnak szamitott. Ebbol is az kovetkezik, hogy az irasom
megalapozottsaga tudomanyos szempontbol megkerdojelezhetetlen, maskeppen
szolva az en beleerzo kepessegem hatartalan :-) bar nem vegtelen :-(

Udv:-) Takacs Feri

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: gomb alaku Fold ( 27 sor )
> Idopont: Thu Nov 26 02:57:36 EST 1998 TUDOMANY #598
> 
> Eppen a heten oldottunk meg a diakjaimmal egy feladatot.
> Milyen hosszu egyenletes keresztmetszetu acelrud szakad el a salyat sulya
> alatt? Ereznek-e kapcsolatot a kiszamitott adat es a maximalis foldi
> hegymagassagok kozott?
>
> Az eredmeny 6300 m (az atmerotol fuggetlenul).
> A kapcsolat pedig az lehet, hogy ha a rudat megforditom, akkor se fogja
> kibirni ezt a sulyt. Felfuggesztve leszakad, alatamasztva
> osszetoredezik.

\begin{kekeckedes}
Egy acelrud tengelyiranyu nyomas hatasara joval elobb hajlik ki, mintsem
osszetoredezzek. \end{kekeckedes}

Valamely bolygon "elerheto" maximalis hegymagassagrol VAti (geofizikus,
szinten a KFKI-bol) fejtett ki itt nehany hete egy igen meggyozo
velemenyt. Az erveles alapja nem a hegy anyaganak a nyomoszilardsaga volt,
hanem az, hogy az alapkozet a hegy alatt hogyan viselkedik.

Egyebkent egy hegynel nem lenyeg az, hogy egyetlen tombbol
alljon: ha valahol egy 25 km magassagu, amugy teljesen osszetoredezett
kozethalom alldogal, az attol meg hegy, szerintem.

Udv,

MF

Hi !

Horvath Pista erdeklodott legutobb a hold kialakulasanak a tudomanyos
kerdeserol. A MEK-en az alabbi ide vonatkozo reszletet talaltam, amit
valtoztatas nelkul idezek.

"A Hold keletkezését szintén nem ismerjük pontosan. Összetétele arra utal,
hogy a Naprendszer belsô területén alakult ki, de ülönbözik
bolygónk összetételétôl. Lehetséges, hogy a Földtôl külön jött létre,
és csak késôbb állt bolygónk körüli pályára. Ugyancsak elképzelhetô,
hogy a Földdel együtt, annak környezetében keletkezett - azonban
valamilyen inhomogén összeállás során, amely eltérést hozott létre
a két égitest anyagösszetételében. Összeállása után a kezdeti és a
radioaktív bomlás során felszabadult hôtôl belseje megolvadt és
differenciálódott. Ekkor alakult ki a mag, a köpeny és az anortozitos
kéreg, amelyet a késôbbiekben a nagy meteoritbecsapódások néhol
átszakítottak."

Mas, amikor egy magnes vonz egy masik magnest, vagy femet ugye erot fejt ki,
amihez energiara van szukseg. Az lenne a kerdesem, hogy honnan szerzi ezt az
energiat ?

nlupy

Pista a Fold magjanak olvadt mivoltat a radioaktivitasra hivatkozva 
magyarazza.
Nem elkepzelheto, hogy komolyabb meteoriteso, esetleg a nagy meteoritok 
becsapodasai (lasd orias kraterek) elegendoek voltak a felizzitashoz 
vagy legalabb hozzajarultak?

Udv,

Olah Sanyi

Hi !

     irta:

> kovetkezoket csinaltak: Felvaltva mutattak a kepernyon a ket
> szemtavolsagra levo kamera kepet. Az erdekes az, hogy elmosodott
> zagyvalek helyett valoban 3D-s kep jott at, vagy mindenesetre eleg
> furcsa vizualis elmenyt nyujtott. Ez mar egy eleg regi film volt, nem

Onmagaban az, hogy felvaltva mutatjak a jobboldali es a baloldali
szemnek megfelelo kepet meg nem fog ter hatast is okozni! Valahogyan
el kell erni hogy a ket szem kulon-kulon a neki megfelelo kepeket 
jobban erzekelje mint a masik szem a neki megfelelo megfelelo kepeit, 
ezert nem csoda, hogy az egyszeru szamitogepes villogtatas 
nem hozott eredmenyt.

   irta :

> A 3D-s televizioadasokra mar van pelda, nehany eve? lattam elsokent a
> PRO7 nevu muholdas csatornan ilyet. Szabad szemmel a szokasos kep, de
> piros/zold szemuveggel terhatasu. Kb. egy honapja nehany

A szines szemuveges modszer az egyik ilyen modszer aminek 
segitsegevel a ket szem nem ugyanazt latja a kepernyobol es
megfelelo TV-adassal igy ( reszben) elerheto a 3D hatas, de ezt
mar  is emlitette mint modszert.
( Mas modszerek : pl. polarizalt szemuveg,
                  valtott fenyateresztesu szemuveg stb.)
A szabadszemes 3D hatashoz a kepernyot kell megvaltoztatni,
ez a hagyomanyos TV-kkel nem valosithato meg ( esetleg egy
prizmatikus atereszto reteggel de ez is korulmenyes ).

Nemes Marcus   irta:
> A Nap tudtommal 1 kW/m2 -t sugaroz a foldfelszinre. A pupilla 1-2 mm2
> nagysagrendu (Napba nezeskor), tehat a direkt a Napba nezes 1 mW/mm2
> alapjan 1-2 mW az elnyelt teljesitmeny. Ha feltetelezzuk, hogy a lezer
> fenypontja 100%-ban belevilagit a pupillaba, akkor ugyanilyen
> nagysagrendu teljesitmenyt kapunk.

Ebben a szamitasban ket korulmeny figyelembe vetele is hianyzik :
Egyreszt a Napra szamitott 1-2mW az osszteljesitmenyre vonatkozik
es ennek csak toredeke az ami a lathato tartomany, tehat a lathato
tartomanyban ( amire a csapok es palcikak mukodese ki van 'hegyezve')
a kapott intenzitas arany emiatt is jelentossen novekedik lezer
'javara'.
Masreszt a nap latszo atmeroje ~30 ivperc azaz ennek megfelelo
teruletet vilagit be a retinan. Mig a lezer kepe ( fokuszalt
esetben) pontszeru ( ~1-2 ivperc). A terulet( es igy az intenzitas
reciproka ) raadasul a lathato kepmeret negyzetevel ara'nyos.

   irta :
> azota egyszer csinaltattak velunk kotelezo szemvizsgalatot, ott
> teljesen homogennak lattam a sarga mezot, tehat a palcikaim
> es csapjaim tobbsege megiscsak megmaradt, de azert , brrrr..

Az erzekelo sejtek megmaradtak, de kerdes, hogy az egyenletes
sarga mezo egyben azt is jelenti-e, hogy az ott levo sejtek
megfeleloen mukodnek. Ezt esetleg egy szemorvos tudna megmondani.

Lotto:

Tudtommal az a modszer amit  irt,
az egyetlen racionalisan kozelito megoldas a varhato nyereseg
novelesere (en is ebben hiszek bar csak most lattam eloszor
leirva). Az, hogy az esetleges statisztikat rosszul tippelte
meg az nem csokkenti a modszer helyesseget.
Kerdes, ahogy O" is irta, hogy a varhato bevetel meghaladhatja-e
a kiadasokat ( nyereseges-e).

A bolygok gomb alakja:
  irta:

> Foldon a gravitacio kb.hatszoros, tehat egy ilyen hegycsucs kb. 0.03
> mm per ev atlagsebesseggel kellene, hogy *elfollyon* itt a Foldon. Ez
> 100 evenkent 3 mm. Kerdesem: teljesen hulyeseg e az amit szamoltam, es
> ha nem akkor a valosag igazolja e ezeket a szamokat? (Jo lenne ha
> valaki

Nem lehet minden osszefuggest nagy tartomanyokra linearizalni.
Ha mondjuk egy 8km-es hegy evente a 'folyas' miatt valahany 
miliomod reszt veszit a magassagabol akkor ez egy 8m-es dombra nem
lesz az ezred resze ( meg ha a 'folyas' teoria igaz is )!
A hegyeknek tudtommal meg van egy kritikus magassaguk ami folott
mar nem stabil az allapotuk, de ennel joval kisebb magassagra
az esetleges ujra rendezodes ( 'folyas') radikalisan csokken.
A kisbolygok tomeget ezert csak egy szimpla szorzoval 
figyelembe venni tulzas! 
A bolygo tomege termeszetesen szamit, de az osszefugges 
bonyolultabb ( es a kritikus magassag ami a tomegtol 
inkabb fugg, nem pedig a folyas sebessege).
A Mars tomeget most hirtelen nem tudom ( de kisebb
a Foldenel ), ott a legmagasabb hegy a Nix Olimpica 
ami kb. 21-25 km magas.

> alakvaltozast a *folyasnak*. Hirtelenjeben en talan arra a folyamatra
> ertenem csak jogosnak a *folyast* szot hasznalni amelyikre a Bernoulli
> egyenlet ervenyes. Illetve mikromeretekben gondolkodva olyan allapotot

A folyas definialasa tenyleg jogos.
De az elozo eleg meredek definicio : a Bernoulli egyenletben a nyomas, 
a mozgasi- es a helyzeti energia kozotti osszefugges szerepel. 
Kis sebessegu folyadekokban a mozgasi energia elhanyagolhato a masik 
ket energia es egyeb energiak ( pl. ho") mellet. Viszont ekkor az 
egyenlet nem kulonbozteti meg pl. a folyadekoktol a homokot vagy a 
viszonylag keplekeny szilard testeket ( azokban is a nyomas a sajat 
sulyuknak megfeleloen alakul es esetleg merheto is, 
nem ugy mint pl. egy vastombben ), amik azert nem mindig folynak.

Persze en sem tudok jo definiciot, talan ez nem tul tavoli 
a helyes definiciotol :  

A folyas talan az anyag molekulainak olyan elmozdulasa egymashoz
kepest, aminek iranya csak a kulso eroktol es a mozgasalapottol 
fugg ( tehetetlenseg ) es nem fugg az anyag belso szerkezetenek 
iranyultsagatol ( mint pl. diszlokaciok elmozdulasa ). 
Bar eszerint a folyadekkristalyok hataresetet kepviselnek,
es ekkor a definiciotol fugg,
hogy folyasnak tekintjuk-e a retegek egymashoz kepesti csuszasat.
Kitetel : a terfogatot a molekulak kozotti erok
tartsak stabilan ( tehat a gaz ne feleljen meg a definicionak,
bar van amikor az is folyik de ekkor eppen feltetelezuk
a terfogatanak kozel allandosagat ).

Udv!                                            Csaba

Olvastam egy erdekes jatekrol, akar ki is probalhatnank. Minden resztvevo 
egy szamot kell bekuldjon, mondjuk 1 es 100 kozott, de nem feltetlenul 
egeszet. Az nyer aki az osszes bekuldott szam atlaganak a FELEHEZ 
legkozelebb eso szamot kuldi be.

Tobb ujsag is kiprobalta mar, talan Nemetorszagban es/vagy 
Spanyolorszagban. A leirast egy Spektrum der Wissenschaft-ban (sciam 
nemetul) lattam valamikor a tavaly.

Udv
BFS

Tisztelt Hotvath Ur! 

Nem szeretek csak ugy melegeben valaszolni, de most megis megteszem. 

Eloszor is keretik eszrevenni, hogy levelemmel en egy kicsit 
trefalkoztam is. Ezzel egyutt a szamolas az szamolas, valami ki kell, 
hogy jojjon a vegen es az eredmenyt valahogy ertelmezni kell. Amit 
szamoltam az azert megfelelt az elemi geometria es fizika 
kovetelmenyeinek, es van olyan tudomanyos mint a *kutya-macska-lezer* 
tema, amivel persze nem akarok senkit sem bantani. Aki dolgozott mar 
laboratoriumban az tudja, hogy neha milyen okorkodes folyik akar a 
lagfontosabb temarol is.

> Remelem jon egy geologus vagy egy planetologus, es elmondja nekunk a
> valot. Ugyanis itt tudomanyos tenyekrol folyik az elmelkedes. Ez altalaban
> nem hasznos dolog. Jobb elobb megtanulni a temat, aztan szamolgatni.
> (kulonben a tema igen erdekes, csak gyanitom, hogy az okosok tudnak jobb
> valaszt is adni ra mint mi)

Ha erdekes finomits rajta. En is tudnek. Pl. en a magassag 
csokkenesevel egyenes aranyban csokkentettem a *folyas* sebesseget 
mikozben korant sem vagyok biztos abban, hogy ez igy helyes. 
Emlekeim szerint valami 1/e ad mittudomen micsodaval kellene 
szamolni (ido valahol a kitevoben). Sajnos nincs keznel egyetlen 
hasznalhato konyvem sem. Ezert hasznaltam a legelemibb geometriai es 
fizikai osszefuggeseket. Meg kell mondanom, hogy azt varom(vartam), 
hogy lesz aki belemegy ebbe a _jatekba_.  Es a kozelito szamolas 
fogalma szerintem nem ellenkezik semmilyen magasztos elvvel. Ha a 
tokeletes gaztorveny alapjan szamol valaki az is csak kozelito 
szamolas. A realis gazok mind maskepp viselkednek.  

> Emlekeim szerint a Fold belseje azert olvadt, mert a radioaktivitas altal
> termelt energia megolvasztotta. Feltetelezem elotte nem volt olvadt.

Amennyit en tudok a temarol a naprendszer kialakulasakor FORRO gaz, 
goz(?) stb allapotban volt illetve ezt tetelezik fel. Furcsalnam ha 
jeghideg anyagbol alakult volna ki. DE ez tkp. mindegy. A GOMB ALAK 
alak kialakulasarol van szo! A lenyeg az, hogy a folyekon anyag 
hamarabb lesz gomb alaku mint a jeghideg. Hogy mikor lett folyekony 
az (ebben a vonatkozasban) zakson.

> Eppen a heten oldottunk meg a diakjaimmal egy feladatot.
> Milyen hosszu egyenletes keresztmetszetu acelrud szakad el a salyat sulya
> alatt? Ereznek-e kapcsolatot a kiszamitott adat es a maximalis foldi
> hegymagassagok kozott?

> Az eredmeny 6300 m (az atmerotol fuggetlenul).
> A kapcsolat pedig az lehet, hogy ha a rudat megforditom, akkor se fogja
> kibirni ezt a sulyt. Felfuggesztve leszakad, alatamasztva osszetoredezik.

Bizony!!! Es a kozet? :)))) Az nem inkabb toredezik, legurul stb. 
mint folyik? Persze megint mas a helyzet a meelyben ahol a nyomas es 
az adott terfogat *osszetartja* az anyagot.

> Erzem, hogy valaszom messze nem meriti ki a temat. Kerlek benneteket
> szoljatok hozza. Engem peldaul erdekelne a tudomany allaspontja arrol,
> hogyan alakult ki a Hold.

Hat mint mar egyszer irtam sajnos geologus sem vagyok. Tehat nem 
tudok neked jo konyveket ajanlani. De ha van internet lehetoseged, 
akkor az EXCITE programmal nezz korul a *formation* *moon* 
*gravitation* *solar system* stb. temaban. Az elso kereses utan a lap 
aljan megtalalod a *power search*-ot. Erdemes hasznalni.   Ha 
raszansz egy estet akor erdekes dolgokra bukkanhatsz. Ha nincs ilyen 
lehetoseged irj nekem maganban (a !!!) es megprobalok 
nehany oldalt, persze csak a szoveget, elkuldeni. De ami cimeket 
(web-oldalakat) megadtam az is erdekes. Azert adtam meg:))))))). 

Es meg egy: ha a tema erdekel, probald vegignezni az eddigi 
leveleket. Pl. VAti sok erdekeset irt.

Tisztelettel,

Barna Istvan

Hali!

> Egyebkent arra merget vehetsz, hogy ha a nemetek valami ketyeret
> betiltanak, akkor azt igen alapos merikcskeles elozi meg, nem legbol
> kapott otletek. (Bar azt nem tudom, hogy errefele be vannak-e tiltva, ami
> riportmusort ezzel kapcsolatban egyszer lattam, az csak azon sirankozott,
> hogy elvileg <=1 mW fenyteljesitmenyt szabadna csak leadniuk, de a
> valosagban a vizsgalt pointerek tobbsege 2-5 mW-ot produkal.)

Ha jol emlekszem a dologra, akkor e mellett meg a veszelyesseg is
belejatszott.  Hiszen egy ilyen kulcstartora szerelheto ketyerenek az a
"rendeltetes szeru hasznalata", hogy ossze-vissza matassanak vele (igy bele
masok szemebe is).  Mig hat az eloadasokon hasznalt pointereknek az a
rendeltetes szeru hasznalata, hogy emberektol elfele mutogassanak vele. 
(Lenyeges kulonbseg.)

Mert hat a veszelyesseg alapjan az osszes kest be lehetne tiltani...

-- 
Let the Source be with you!

ImRe

Szerbusztok

Surgos segitsegre lenne szuksegem az alabbi pelda megoldasaban. Felevi
jegy mulik rajta, levezetessel, es ha lehet par szo magyarazattal is.
Lehet hogy rossz iranyba indultam el, ezert jutottam zsakutcaba,
valami ravaszsag is lehet benne amire nem jovok ra. Elore is koszi
a segitsegeteket.

2sin(x+Pi/6)+3cos(x-Pi/3)=5*gyok2/2

egyenlo e a ket oldal?
Es miert?

Gyozo

A temaval Dr. Roska Tamas foglalkozik (-zott?) a Berkeley egyetemen.
Talan vele talalkozhatott Olah Sanyi is annakidejen. E-mail cimet
sajnos nem tudok, talan a Berkeley Phonebook-ja segit.

Andras

Kedves Horvath Ur!

Olvasom, szomorkodik, hogy a *20 ora heti munka*

> Szoval ugy tunik a neprajzosok, es a regeszek szerint is eleg a primitiv
> embernek heti ket munkanap.
> nem csigazott fel senkit...

Hat akkor en (persze megint mint laikus:)))) megprobalok reagalni. Nem
hiszem, Ahogy ilyen egyszeru lenne a dolog. Valahol a Polineziai szigeteken,
vagy a Kalahari szelen talan igen. 
Azonkivul definialni kellene, hogy mi a munka es mi nem. Mondjuk ha egy
fiatalember felmaszik a fara madartojasert az micsoda? Vagy ha egy apa
tanitja a gyereket ijat csinalni az most munka vagy szorakozas? Azt hiszem,
hogy az igazan primitiv ember eseten nem is lehet kulonbseget tenni a ket
dolog kozott mert az elethez tartozo tevekenysegek meg nem differencialod-
hattak munkara as szorakozasra.  A him feketerigonal is bajos lenne azt 
mondani, hogy az esti futyureszese a fa tetejen az szorakozas, amikor meg
kukacot keres az munka. Mind a ketto fontos, a fajra jellemzo elettevekenyseg
es kesz. Mit mondanal egy medvetancra vadaszat elott (utan?)? Enekelnek es
tancolnak: akkor ez szorakozas. De nelkule nem mehetnek el vadaszni! Vagy a
barlangfestesz munkaidoben vagy az utan festette az allatokat a falra? Nehez
megmondani, de azt tudjuk: szukseges volt odafesteni azt az antilopot (?),
mert kulonben nem sikerul a vadaszat, es a tobbiek rajta kerik szamon a 
dolgot:))) Az europai kontinensen, kulonosen a jegkorszak korul, valoszinuleg
nagyon nehez lehetett az elet. A telre szerintem bajos lett volna heti
ketnapi munkaval felkeszulni. Ha jol emlekszem arra amit valamikor olvastam,
akkor bizonyos Eszak-Amerikai indianoknal eleg gyakran elofordult, hogy ha
a tel kulonosen kemeny volt es a vadaszat sem igazan szerencses akkor akar
az egesz falu eh- es fagyhalalt szenvedett. Es megintcsak emelekezetbol:
eszkimo vadaszok neha akar tobb hetig is uton lehettek mikozben elelem utan 
kutattak. 

>Beleneztem a fiam otodikes tori konyvebe. Azt irjak, hogy egyreszt a
>fejlodes utja ez. Vagyis ha mar eleg fejlett akkor rajon, hogy milyen jo a
>foldmuveles. Masreszt ez jo is, mert kevesebb munkaval tobb ennivalo
>termelheto.

>Na ezt vonja ketsegbe az altalam idezett forras. Egyik erve, hogy igen sok
>nagytestu emlos pusztult ki, feltehetoen az emberek hatasara. Ez
>jelentosen rontotta a vadaszat hatasfokat. Csak egy nem tulzottan
>kozismert peldat emlitenek. Az europai bolenyre, meg 6-700 evvel ezelott
>vigan vadaszgattak a nepek (pl. lengyelek).

>A magam reszerol elfogadhatonak tartom ezt az elmeletet. Annyit tennek,
>hozza, hogy a foldmuveles es a letelepedes, egyik mozgatoja lehetett a
>vezeto reteg. Egyreszt tobb munkaval a nep tobbet termelt meg nekik,
>masreszt a letelepedett nepet konnyebb adoztatni.

Azt, hogy kizarolag vadaszatbol elni nagyon nyomorusagos elet lehet az
eszkimok peldajan lathato. Nem hiszem, hogy osszesen lennenek mondjuk
ketmillioan. Sajnos a lappok sem sikeresebbek igazan, pedig tavoli
rokonaink :((. 

A pupulacio-biologia szamszeru peldakat hoz arra, hogy egy zsakmanyallat
egyedsurusege es tipikus ragadozojanak egyedsurusege kozotti viszony kb.
szinuszgorbe szerint alakul. Ez a primitiv emberre is nagyjabol igaz lehetett.
A novenytermesztesre szerintem a biologiai szelekcios nyomas *tanitotta* meg
a primitiv embert, illetve annak azt a reszet amelyik egyaltalan megtanulta.
A maradek resz vagy a peremre szorult, ahol nem is lehet igazan novenyt
termeszteni, vagy elpusztult. Az elso novenytermeszto akcoikrol sem hiszem,
hogy a munka fogalmaval lennenek illethetok.  Inkabb valami kultikus dolog
lehetett a begyujott magok egy reszet szetszorni. Hirtelen a disznovagas-
disznotor peldaja jutott eszembe. Az sem igazi munka de nem is igazi
szorakozas. Kultikus ize maig erezheto. Tkp. sok ilyen peldat lehet
talalni: szuret stb...Ebbol talan sejtheto, hogy a heti ket munkanapon
feluli tevekenyseg megitelese nem egyszeru.

Az ember egyedsurusegenek exponecialis novekedese vadaszo eletmod mellett
nem volt lehetseges. Radasul minden eloleny torekszik(edne) az exponencialis
novekedesre a bakteriumoktol kezdve a krumplibogarig. Amikor az ember
egyedsurusege a vadasz-halaszo eletmod alapjan egyensulyba jutott volna az
adott kornyezettel (szinus gorbe szerinti ingadozo, de atlagat tekinve allando
ertek), akkor mivel a kozponti idegrendszere minosege ezt lehetove tette,
ugrott egyet es a kornyezetevel valo kolcsonhatasat mas alapokra helyezte. 

A fenti gondolatmenetet azert gondoltam leirni mert ez a *vezeto reteg
szorgalmazta* gondolat szerintem egy kicsit olyan Marxista izu megokolas,
amelyik valahogy elfelejtkezik a biologiai alaprol es allandoan a tarsadalmi
viszonyokat elemezgeti (persze azt is kell!!). Azokban az idokben amirol
most beszelunk a vezeto reteg es a szervezendo munka egymast feltetelezi 
es nem lehet megmondani melyik hozza letre a masikat. Az a csoport amelyik
jo minosegu vezeto reteget tud produkalni az az ember eseteben, es mondjuk 
egy farkashorda eseteben is, biologiai elonyben van a tobbi csoporttal
szemben. Tobbek kozott azt akarom ezzel mondani, hogy nem mindig erdemes
a csoportot ilyen meg olyan retegre bontani. Azt hiszem, hogy nem mondok
nagy hulyeséget ha azt allitom, hogy sok allatfajnal a kornyezethez a CSOPORT
mint egyseg viszonyul. Hat meg a korai embernel! Ugy gondolom, hogy a
foldmuveles kezdete koruli idokben azok az emberek akiknek nem tetszett, 
hogy a *vezeto retegnek* termel, vagy adozik egyszeruen foghatta magat es
tovabb allhatott. De a tobbseg ezt nem tette mert a ragaszkodott a
csoportjahoz. De nem is hiszem, hogy a *vezeto retegnek(re) dolgozas*
a kezdeti foldmuvelo idokben tarsadalmi feszultsegkent jelentkezett
volna. Akkor a viszony meg kozel idillikus lehetett. Kesobb persze
olyanna valt  amit ma is lathatunk es egy darabig meg ilyen is marad.
Sajna :(((((

Tisztelettel,

Barna Istvan

A macskak sokkal kevesbe tanulekonyak, mint a kutyak. Hazikutyank
mar reg megtanulta (a macskank nem), hogy a macskank nem mehet be a
hazba. Nem is engedi be: amig nyitva van az ajto, a mancsat a cica
hatan tartja. Egyebkent jo viszonyban vannak, a kutyus egyik szora-
kozasa, hogy a macska fejet vagy nyakat a szajaba veszi. Persze nem
harapja at (a kutya kb 30 kilo, ez csak szandek kerdese lenne), es a
macs ezt eleg jol elviseli. Kepes disztingvalni: az also szomszed
macskaevo daxlijatol menekul, a mi hatszor nagyobb daginktol nem fel.
De ezzel kb el is erte kepessegeinek hatarat.

> Egy ismert macska-eledel gyarto prospektusa szerint: "A macskak sokkal
> inteligensebbek a kutyaknal. A macskakat soha nem lehetne ravenni, hogy
> szant huzzanak tundran at."

A macs azert nem huzza a szankot, mert meg azt sem erti meg, hogy
ezert cserebe letfenntartasi (es szaporodasi) elonyokhoz juthatna.

Egyebkent a kutyak budosek. Fent emlitett kutyank mostanaban azzal
igyekszik belopni magat fajtarsainak szivebe, hogy megfurdik azok
urulekeben...

Jo etvagyat, udv,
Laci

> A Nap tudtommal 1 kW/m2 -t sugaroz a foldfelszinre. A pupilla 1-2 mm2
> nagysagrendu (Napba nezeskor), tehat a direkt a Napba nezes 1 mW/mm2
> alapjan 1-2 mW az elnyelt teljesitmeny. Ha feltetelezzuk, hogy a lezer
> fenypontja 100%-ban belevilagit a pupillaba, akkor ugyanilyen
> nagysagrendu teljesitmenyt kapunk.

Akkor a szamolas vege: a nap atmeroje tudtommal fel fok korul van, mig
a szem felbontasa emlekeim szerint fel szogperc alatt van, azaz a nap
1 mW-ja par ezer sejt kozott oszlik meg, tehat egy sejt 3 nagysagrenddel
kevesebb teljesitmenyt kap. Szoval korant sem nyilvanvalo, hogy nincs baj.
Ami mentheti a helyzetet, hogy napba nezni (tapasztalatom szerint) kb.
1 masodperc utan lesz kellemetlen. Az enber szeme alapvetoen allandoan
mozog, tehat lehet, hogy a lezer mutato kepe kevesebb mint egy ezred
masodpercig van foxuszalva egy pontba, ami ki tudja egyenliteni az extra
teljesitmenyt. Az is szamit, hogy a foton energia sokkal kisebb, elvegre
a nap feher (azaz UV is jelentos benne) mig a lezer piros. 

Intuicio azt mondja, hogy nem idealis ha belevilagitanak az ember szemebe,
de nem is annyira biztosan veszelyes. Valoszinuleg hatareset, es nagyon
alaposan meg kene nezni, mi is tortenik. 

Gyula

P.S.: egyebkent letezik legalabb egy olyan kutya, ami latja a piros lezert,
es imadja kergetni (egy fiatal vizsla). Lehet, hogy a kutyak nagy resze
okosabb mint a macska, es latja, de tudja mi, tehat nem hozza tuzbe :-)

 írta:

> A 3D-s televizioadasokra mar van pelda, nehany eve? lattam elsokent a PRO7
> nevu muholdas csatornan ilyet. Szabad szemmel a szokasos kep, de
> piros/zold szemuveggel terhatasu. Kb. egy honapja nehany termeszetfilm-
> reszletet sugaroztak ugyanilyen technikaval. Bemutattak a kesziteset is,
> de a hasznalt kameran nem lehetett semmi kulonlegest felfedezni.
> A terhatas elegge meggyozo volt, videorol visszajatszva is mukodott.
>
> Peter

Ha mozgo gepkocsibol tajat filmeznek a haladasi iranyra merolegesen es
attolfuggoen, hogy a jobb vagy bal iranyt filmeztek, felig behunyod a jobb
vagy a bal szemed, a mozgo tajat terben latod.
Azt hiszem az lehet a jelenseg oka, hogy a leblendezett szembol valamivel
lassabban erkezik az inger a latokeregbe (vagy a feldolgozasa lassubb),
ezalatt a masik szem mar a kovetkezo kepet latja. Barki tud ilyen felvetelt
kesziteni kozonseges kameraval. Neha szandekosan en is keszitek ilyet.

            Molnar Gyorgy