Hat jol megszivtam ezzel a szemuveglencsevel.

hiaba 70 mm a kulso atmeroje es 1 dioptrias, ezek a mai modern lencsek
arra vannak kihelyezve, hogy az emberfia a lencse mogul 1-2 cm-rol nez
ki belole. Igy aztan a lencse valojaban tavolrol sem azonos egy 1000 mm
fokuszu objektivvel. Akkora a torzitasa, hogy ihaj. Elfogadhato elessegu
kepet akkor ad, ha csak a belso nagyjabol 2 cm atmeroju kort hagyom meg
belole, a tobbit letakarom; igy viszont, 50-es blendevel, a teljes
fogyatkozast nem tudom majd levenni (sajnos nem tudom, milyen filmhez,
mekkora blendehez mekkora expozicios ido tartozik, de 2-4 masodpercnel
hosszabb idovel egyszeruen nem lehet fotozni, hianyzik a napot koveto
oramechanika...)

Allitolag az Elet es Tudomany tartalmazta a fotozashoz szukseges adatokat.
nem tudjatok melyik szamban lehet ez? A veben csak a jonehany hettel
ezelotti szam van meg. Esetleg, ha valakinek megvan es bekuldene az
expozicios adatokat...

udv///Laci

Sziasztok !

1, Minden "atlagos" hullamjelenseget a foton kozvetit (vakumban) , vagy van
frekvencia fuggo valtas mas reszecskere (pl. a infratol UV-ig tudom, hogy a
foton viszi az energiat, de pl. a hireket a radioba is az viszi ) ???

2, Radioteleszkopokkal hogyan csinalnak 2D-s kepet ? Az erzekelojuk nem csak
egy db antennabol all, aminek csak a frekvencia atvitele szeles ?

3,Tobb musorban is elhangzott, hogy ha nehany radioteleszkopot elosztanak
foldkoruli palyan, akkor egy fold meretu radioteleszkophoz jutnak, aminek
akkora a felbontasa, mintha tenyleg akkora teleszkopot csinaltak volna. Ez
hogy mukodik ? Az interferencia az jó nagy lesz, de az erzeknyseg az csak
annyival nohet max. ahany teleszkopot felkuldunk. ( Vegyunk egyforma
teleszkopokat, es a legkor hatasaival ne torodjunk a foldi eszkozre
vonatkozoan).
pl. ha valamirol nem egy fenykepet keszitek, hanem kettot kulonbozo
pontokbol, akkor csak tavolsagot tudom kiszamitani plusz infokent, de a ket
kep oszfelbontasa nem lesz akkora, mintha egy akkora filmre vettem volna fel
a kepet, mint a ket fenykepezesi pozicio tavolsaga, radioteleszkopoknal meg
mintha ilyesmirol beszeltek volna... 

4, Hagyomanyos tavcso : 
    Lehet meg kapni valahol :Kulin Gyorgy :A tavcso vilaga ?
    (csillagaszati) Tavcso keszitessel kapcsolatban milyen irodalmat tudtok
    ajanlani magyar nyelven ?
 
Udv: Rascal

Attila,
Igen, termeszetesen. Ket levelet kuldtem, de az elsot aftomat visszakuldte a
gepetek, valami MIME dologgal. Ott ket ujitast csinaltam : felvettelek
titeket a szemelyes cimjegyzekembe, majd a 4.kerdesnel bemasoltam a konyv
irot, cimet, es atkonvertaltam Arial CE-re.

A masodik levelben atallitottam a tulajdonsagokat, ott ahol a mime szerepel,
es az el lett fogadva. Hogy nez ki az a lufi, mert itt nem latszik semmi ?

Rascal
u.i. most is van ?

Hello
Biztosan hallottatok mar a parhuzamos univerzumok elmeleterol.
(Pl: http://www.california.com/~rpcman/TFOR.HTM,
tudtommal Stephen Hawking is "tamogatja".)

Arra vagyok kivancsi, hogy ez az elmelet mennyire elfogadott
a fizikusok koreben, mint a valosag tenyleges leirasa.
Fizikusok velemenye erdekelne elsosorban.

Hali!

Zoli: szerintem te felcsereled azt a ket parabolat. Mivel az ut a sebesseg
ido szerinti integralja, ezert nem stimmel. Az elmondottak alapjan, ha
lerajzolod a ket sebessegfuggvenyt az ido szerint a masodik kocsije mindig
az elso felett lesz. Vagyis az integralja (gorbe alatti terulet) is egyre
jobban lehagyja a masikat, ami azt jelenti, hogy ledolgozza a kulonbseget.
Kvazi utoleri.

  Levy

ui: Nem volt tul tudomanyos...

 wrote:
 
> Es az is erdekelne, hogyan mukodik a gravitacio, meg az:
> a fizikuso, kemikusok, bio-kemikusok, bio-fizikusok stb
> tudjak mivan az atomokon belul, tudjak mikent
> kapcsolodnak az atomok, molekulak, tudjak milyen
> kemiai, biologia folyamatok jatszodnak le a sejtekben,
> DE MITO"L E'L egy -nehany szaz vagy ezer atombol
> es molekulabol allo- sejt?
> 
Gravitacio temaban nem tudok segiteni, sot engem is erdekelne a valasz, de
az elet temakorhoz a kovetkezot tudom mondani:
Ez reszben meg a szakemberek szamara is rejtely. Nem tudni, hogy mitol kezd
el elni egy anyagkupac.
Vannak elmeletek az elet kialakulasaval kapcsolatban, melyek szerint a fold
oslegkorebol villamok es UV hatasara letrejottek olyan anyagok, melyek az
elethez szuksegesek. (Pl. a feherjeket felepito aminosavak is letrejonnek
ily modon, ezt kiserletekkel igazolni is tudtak.) Ez persze meg edes keves
az elethez, de ebben a szerves anyagokban gazdag vizes oldatban az apolaros
anyagok hajlamosak "osszeallni", es un. koacerva'tumokat kepeznek (ez
hasonlit a zsircseppekhez). Es ezekben a koacervatumokban meg lehet minden
olyan anyag, ami szukseges az elethez. De azt nem lehet tudni, hogy ebbol az
eletre alkalmas anyagbol hogyan lesz valoban elo. Es eddig kiserlettel sem
sikerult eletet csiholni bele. Ez persze magyarazhato azzal, hogy mig a
kiserletek nehany evtizede folynak, addig a termeszetnek evmilliok alltak
rendelkezesere.
Ha ez megvan, akkor mar nem nagy kunszt az egesz "elet" dolog, mert az elo
szervezetben lejatszodo folyamatok egyszeru kemiai/biokemiai reakciok,
egyetlen problema meg a szaporodas, mert ahhoz szukseg volt egy orokito
anyag letrejottere, hogy a "veletlenul letrejott" elo anyag tovabbi hasonlo
utodokat tudjon letrehozni.
Ha ez megvan, akkor a tobbi mar az evolucio dolga, hogy egy egyszeru kis
egysejtubol magasabb rendu elolenyek jojjenek letre.
Az teny, hogy van nehany olyan lepes, amirol nehezen hiheto, hogy csak ugy
magatol tortent, ez szolgaltat alapot a vallasos elmeletre, a "teremtes"-t
feltetelezve.

Ha valami nem volt szakmailag teljesen megalapozott, akkor sorry, de mar 7-8
eve tanultam ezt a temat.

Bizonyar tobb szakirodalom is foglalkozik a kerdessel, de en speciel azt
tudom ajanlani, amibol en tanultam:
Papp Sandor: Szervetlen kemia II. - Tankonyvkiado, ill. ujabban a Veszpremi
Egyetem kiadasaban jelenik meg (azt hiszem).

Rocky

 wrote:
 
> Es az is erdekelne, hogyan mukodik a gravitacio, meg az:
> a fizikuso, kemikusok, bio-kemikusok, bio-fizikusok stb
> tudjak mivan az atomokon belul, tudjak mikent
> kapcsolodnak az atomok, molekulak, tudjak milyen
> kemiai, biologia folyamatok jatszodnak le a sejtekben,
> DE MITO"L E'L egy -nehany szaz vagy ezer atombol
> es molekulabol allo- sejt?
> 
Gravitacio temaban nem tudok segiteni, sot engem is erdekelne a valasz, de
az elet temakorhoz a kovetkezot tudom mondani:
Ez reszben meg a szakemberek szamara is rejtely. Nem tudni, hogy mitol kezd
el elni egy anyagkupac.
Vannak elmeletek az elet kialakulasaval kapcsolatban, melyek szerint a fold
oslegkorebol villamok es UV hatasara letrejottek olyan anyagok, melyek az
elethez szuksegesek. (Pl. a feherjeket felepito aminosavak is letrejonnek
ily modon, ezt kiserletekkel igazolni is tudtak.) Ez persze meg edes keves
az elethez, de ebben a szerves anyagokban gazdag vizes oldatban az apolaros
anyagok hajlamosak "osszeallni", es un. koacerva'tumokat kepeznek (ez
hasonlit a zsircseppekhez). Es ezekben a koacervatumokban meg lehet minden
olyan anyag, ami szukseges az elethez. De azt nem lehet tudni, hogy ebbol az
eletre alkalmas anyagbol hogyan lesz valoban elo. Es eddig kiserlettel sem
sikerult eletet csiholni bele. Ez persze magyarazhato azzal, hogy mig a
kiserletek nehany evtizede folynak, addig a termeszetnek evmilliok alltak
rendelkezesere.
Ha ez megvan, akkor mar nem nagy kunszt az egesz "elet" dolog, mert az elo
szervezetben lejatszodo folyamatok egyszeru kemiai/biokemiai reakciok,
egyetlen problema meg a szaporodas, mert ahhoz szukseg volt egy orokito
anyag letrejottere, hogy a "veletlenul letrejott" elo anyag tovabbi hasonlo
utodokat tudjon letrehozni.
Ha ez megvan, akkor a tobbi mar az evolucio dolga, hogy egy egyszeru kis
egysejtubol magasabb rendu elolenyek jojjenek letre.
Az teny, hogy van nehany olyan lepes, amirol nehezen hiheto, hogy csak ugy
magatol tortent, ez szolgaltat alapot a vallasos elmeletre, a "teremtes"-t
feltetelezve.

Ha valami nem volt szakmailag teljesen megalapozott, akkor sorry, de mar 7-8
eve tanultam ezt a temat.

Bizonyara tobb szakirodalom is foglalkozik a kerdessel, de en speciel azt
tudom ajanlani, amibol en tanultam:
Papp Sandor: Szervetlen kemia II. - Tankonyvkiado, ill. ujabban a Veszpremi
Egyetem kiadasaban jelenik meg (azt hiszem).

Rocky

Hello
>>valoban ennyi lehet az atlag, vagy ez csak
azt bizonyitja, hogy akinek kisebb, az gyakrabban
jar urologushoz??? :-)  <<
++Szerintem itt a tudomanyos bizonyitasa annak a regi
sejtesnek, hogy egy
urologus nem olyan izgato, mint egy topmodell. :)
udv, Sanyi

S2VkdmVzIERhdmlkIEd5dWxhIQ0KS296ZWwgdGl6IGV2ZSBlZ3kgKGVsdGVpIHZhZ3kgdXJhbmlh
aSkga296bW9sb2dpYSBlbG9hZGFzb2QNCnV0YW4gdGV0dGVtIGZlbCBhIGtlcmRlc3QsIGhvZ3kg
bWllcnQgcG9udCBhbm55aSBhIGZlbnlzZWIuLA0KYW1lbm55aS4gQXp0IHZhbGFzem9sdGFkLCB2
ZWd5dWsgZXp0IGFsYXBlZ3lzZWduZWssIGVzIGtlc3ouDQpIYWRkIGtlcmRlenplbSBtb3N0IG1l
ZzoNCjEuOiBNYXMgdGVybWVzemV0aSBhbGxhbmRvaG96IHZpc3pvbnlpdHZhIHNpbmNzIGVydGVs
bWUgZXplbg0KcmFnb2RuaT8gTmVtIGFydWxoYXQgZWwgdm1pdCBhIHRlcm1lc3pldHJvbCBheiwg
aG9neSAocG9uZ3lvbGFuKSBtaWVydCBsYXRzemlrIG1lZ2FsbG5pIGF6IGlkbyBlcHBlbiB2YWxh
bWVseWlrIGFsbGFuZG8geC1zemVyZXNlbmVrIG1lZ2ZlbGVsbyBzZWJlc3NlZ25lbCwNCmVzIG5l
bSB4LTEgLW5lbD8gU29rIGNzb2RhbGF0b3MgYWxsYW5kbyB2YW4sIHNva2ZhanRhIGRpbWVuemlv
dmFsLCBtZWcgYW5lbGt1bC4gVmFneSBlZ3kgYWthcm1pbHllbiBhdG9taSBhdG1lbmV0IGlkZWpl
IGFsYXR0IG1pZXJ0IHBvbnQgeCBlZ3ltYXMgbWVsbGUgcmFrb3R0IGF0b21tYWcgdGF2b2xzYWdh
dCB0ZXN6aSBtZWcgYSBmZW55PyBWYWd5IGF6IGFsdGFsYWQgZW1saXRldHQgdWogbWVna296ZWxp
dGVzYm9sIGF6IGVnZXN6IHRlcm1lc3pldCAia2lqb24iPw0KMi46IEFra29yaWJhbiBrdXRhdHRh
ZCBhIEhpZ2dzLWJvem9udC4gVm9sdCBhem90YSBlIHRlJ3JlbiBhdHRvcmVzPw0KMy46IFBhciBo
b25hcGphIHRldHRlbCBpdHQgZmVsIGVneSBmb2dvcyBrb3ptb2xvZ2lhaS10ZXJtb2RpbmFtaWth
aSBwYXJhZG94b250LCBkZSBhIG1lZ29sZGFzc2FsIGFkb3MgbWFyYWR0YWwuIFZzemxlZyBhemVy
dCwgbWVydCBha2tvciBmb2x5dCBpdHQgYSAic3plbGxlbWlkZXplcyIuDQp1ZHYsIFNhbnlpDQoN
Cg0KDQoNCg0KDQoNCg0K

Meszaros Laszlo (Budapestrol):

 HT> Vegtelen tavoli targy eseten az f fokuszu objektiv altal alkotott kep
 HT> nagysaga egy alfa latszolagos szognagysagu objektumrol k = f * tg alfa.
 HT> A nap latszolagos atmeroje fel fok, ennek tangense 8.727e-3. 1000 mm
 HT> fokuszu objektivvel tehat a napkorong a vetitoernyon 8.3 mm atmeroju
 HT> foltot kepez.

 HT> Azert szamolgatok ennyit, mert eppen egy napkorong-fotozo objektivet
 HT> epitek. Egy 70 mm atmeroju sima 1 dioptrias lencse optikus boltokban
 HT> 1200-1500 forint (letezik 80-as lencse de csak megrendelesre). Ha ezt
 HT> beepitem egy kb 1 meter hosszu cso elejebe (nem bizom az 1 dioptrias
 HT> lencse pontosan 1000 mm fokuszaban igy meg az osszeszereleskor fokusz
 HT> finomhangolast is kell csinalnom egy jol megvilagitott tavoli targyon).

Izeee... laci!.  Azert ha  lekeszulnak  a  kepek, ird meg, hgoy milyenek
lettek!  Van egy kis problemam ugyansi.  Ha a "sima  70-es  1  dioptrias
lencs"   alatt   a   szemuveglencset   ertetted,  nam  bizos,  hgoy  jol
valasztottal.  A szemuveglencsanak van egy rossz tulajdonsaga, ami miatt
sem  tavcsonak,  sem  foto   objektivnek   nem  jo.   Ha  jol  emlekszem
gombtorzitasnak hivjak, bar ez nem biztos.   Arrol  van  szo,  hgyo  egy
"normal"  domboru  lencsenek az egyik oldala mindenkepp domboru, a masik
vagy domboru, vagy  sik.   Egy  szeuveglencenek  viszont  az egyik oldal
domboru, a msaik homoru.  Akkor is, ha az  egyebkent  domboru  lencsenek
minosul  (vagyis  nagyit).   Az  okat  nem tudom, valosuinuleg azzal van
osszefuggesben, hogy a szem mozgastengelye kotoot es az uvek kozel van a
szamhez, es csak igy lehet elerni  azt, hogy az egesz feluleten egyforma
legyen a fenytores merteke. nem biztos,  ha  van  valaki  aki  optikaval
foglalkozik, javit.
Emiatt  viszont  az  ilyen  lencse  altal  alkotott  kep,  ha  tavcsonek
hasznaljuk, vagy nagyitonak, tobbsoros lesz.  A kozepponthoz kozel ott a
kep,  majd  ettol kijebb, mint egy hagyma hejja, tovabbi kepek lathatok.
Vagyis  ha   a   napfogyit   fotozod,   tobb   koncentrikus  kort  fogsz
fenykepezni...  Nem tul szep latvany.  Ezt egyebkent azt  hiszem  minden
tavcsovel    foglalkozo    konyvben   megemlitik.    A   legegyszerubben
hozzaferheto lencsek valoban  a  szemuveglencsek,  de ilyen celra sajnos
nem jok.

 HT> A csore egyelore nincs jo otletem (felaldozni egy ket meter hosszu,
 HT> 110 mm-es atmeroju szennyvizcsovet - kicsit draga lenne). Most jutott
 HT> eszembe, a csovet ki kell majd belelnem fotokartonnal; meg azt is kell
 HT> venni. Meg egy expolanozsinort is. Mar nem is olyan olcso...

Csinald fotokartonbol!.  Tobb reteget osszetekersz, a lencset bele lehet
ragasztani.   A tengelytartast ugy a legegyszerubb megoldani, hogy vagsz
ket  kb  centi  szeles  kartoncsikot,  csavarsz  beloluk  egy-egy  olyan
atmeroju gyurut, amilyen a cso  belso atmeroje (esetedben a lencse miatt
ez legyen 70-es) es told be a csobe.  Meg pontosabb eredmenyt ad, ha  az
egyik  gyuru  szelessege  8-10  cm,  akkor  biztosan nem fog elferdulni.
Betolod a csobe, annyira, hogy a kulso  szele kb 2-3 cm.re legyen a nagy
cso szeletol befele, beragasztod, a  lencset  benyomod  utkozesig  es  a
masik  (keskeny)  gyuruvel  kivulrol biztositod.  Az adjusztalasra meg a
meteres cso  tulso  vegebe  keszits  ugyszinten  fotokartonbol egy olyan
vastag  csovet,  aminek  a  kulso  atmeroje  70-es,  a  belso   meg   az
objetivtartod  (8fenykepezogepe)  kulso  atmerojen  megszorul.  Ez a cso
lehet  akar  20  cm,  hosszu  is, hisz a fokuszhoz kozel a nyalab, ami a
kepet "hordozza" mar egesz vekony.   Egy kupot kepzelj magad ele, aminek
a talpa 70 mm, a magassaga 1 m.  Ha a csoved nem metsz bele a  palastba,
akkor a teljes kepet meg fogod kapni...

A legegyszerubb (bar nem tul jo  kepet ad) amator tavcso ilyen (tobbszor
is csinaltam mar, percek alatt  elkeszitheto,  majd  pl  holdfogyatkozas
utan az alkatreszek eredeti felhasznalasra ujra befoghatok):
papirhenger, aminek belso atmeroje megegyezik a nagy lencse atmerojevel.
Ebbe a mar emlitett 3-4 menetnyi ket biztosito csodarab (8-10 cm  szeles
illetve 1-2 cm szeles).  Igazabol ha jo passzosra sikerul ragasztani sem
kell.  Kell meg  valamilyen  fenykepezogep  optikajanak egy lencseje (en
egy oreg Smena 8-bol kioperalt lencset kaptam szet  es  abbol  lett,  de
barmely  szetszedheto  kameraoptika  jo, ha kesobb ossze is tudod rakni)
hasonlo modon egy neki megfelelo atmeroju, kb 15 cm hosszu csobe epitve,
a ketto koze meg egy  10  cm hosszu, vastagfalu henger.  Holdfogyatkozas
nezesere megfelelo. napfogyit ne ezzel nezzetek!  A kepe nem  tul  szep,
mert a lencseket  gondosan  ossze  kene  valogatni  (meg  a mar emlitett
gombtorzias  is  fellep,  mert  en  is  csak  szemuveglencsekhez   tudok
hozzajutni hosszu fokusztavval), a kozeppontossag is csak 1-2 millimeter
elteressel  teljesitheto,  de  megteszi.   A hengereket vagy rajzlapbol,
vagy fotokartonbol lehet tekerni. de meg a maradek tapeta is megteszi...
A kis cso ki-be tologatasaval lehet szabalyozni az elesseget.
Galilei valami hasonloval figyelte a Mars holdjait.

Profik azert inkabb tukros tavcsovet csiszoljanak maguknak!

--
Hali                                            SaGa
  , 
  SANDOR Gabor, A Magyar TeamOS/2 tagja

Udv!

Eloszor is elnezest kerek  Meszaros  Laszlotol,  hogy  a  kb  egy  oraja
feladott levelemben egyszer kisbetuvel irtam a nevet, azon kivul tole es
minden listaolvasotol azert, mert a megszokott elutesszamom tobbszoroset
produkaltam abban a levelben...

Sajnos a visszaigazolast, aminek segitsegevel torolhetnem a cikket,  mar
letoroltem, igy  megmarad  az  utokor  szamara,  hogy  mennyire  rossz a
helyesirasom.

Rendkivul  szegyellem  magam...   Sajnos  kapkodva  irtam a levelet, nem
forditottam  eleg  figyelmet  az  ujraolvasasra,  majd  a  feladas  utan
meglepoen rovid  idon  belul  megerkezett  visszaigazolast  "ijedtemben"
olvasatlanul   toroltem.    Csak   most,   nyugodt   korulmenyek  kozott
ujraolvasva latom, mit kovettem el helyesirasunk ellen...

--
Megegyszer bocs mindenkitol                             SaGa
  , 
  SANDOR Gabor, A Magyar TeamOS/2 tagja

----------
 Feri: Ezen a dolgon mar regebben is gondolkodtam, hogy ha elkepzelek egy
oriasi csillagkozi petrencerudat, ami mondjuk a Plutotol a Foldig tart,
vajon ezen is maximum a fenysebesseggel kozlekedik egy hatas. Legyen ez a
rud a vilag legkemenyebb, legszilardabb es legrugalmatlanabb anyagabol,
amit
csak elo lehet allitani. Aztan fogom az egyik feget es jol megtolom elore,
a
masik vege mikor fog megmozdulni? Egy longitudinalis hullam terjed rajta
vegig, talan kozel fenysebesseggel?
 Levy
-----------

nem fenysebesseggel, hanem olyan sebesseggel, amilyen sebesseggel az adott
rudban a hang terjed. Ez fizikailagh levezetett/bizonyitott.

Egyebkent a fizika egyik alaptetele is az hogy nincs tokeletesen merev
test. Eppen a fentiek miatt.
Jozsi

Meg tudna nekem mondani valaki, hogy mi a kulonbseg a gravitacio
es a gyorsulas kozott ?

Azaz, ha valaki a Foldon ul egy bezart szobaban ill. a masik
megfigyelo egy behemot urhajoban csucsul, ami pont 1g -vel gyorsul,
hogy lehet megallapitani, hogy melyik melyik ?

Kosz,

Zoltan

Sziasztok !

Nem vagyok szakertoje a temanak, de hozzafuznivalom van:
Sokszaz feregrol szolo konyvvel talalkoztam mar
hazai kiadasban, s elsosorban a nagyuzemi 
allattenyesztok szamara irtak.
A szerzo megjegyezte, hogy a fergek vilagarol viszonylag 
keveset tudunk, pedig rendkivul gazdag vilag, es
a tropusi eghajlaton elok arzenaljarol szinte semmit nem tudunk.

Allatorvostol is hallottam, hogy a kutyakban es
macskakban eloskodo bel-fergek egyike-masika az emberre
veszelyesebb, mint az allatra.
Az allatban csak szaporodik, es mergezesi tuneteket
es egyeb kellemetlensegeket okoz, s peteket urit a 
kornyezetbe, mig az emberbe bejutva a fejlodo fereg a 
belfalon atragva magat bejuthat a veraramba, es eljutva
a szivbe, ott megrekedhet, es sulyos szivzavarok 
okozoja lehet. Az agyba is eljuthat, es onnan a szembe,
ahol vaksagot okoz.

Errol a sztorirol nehany evvel ezelott meg a 
Nemzeti Muzeumban is lehetett olvasni, ahol 
spirituszban mellekelve lathatok is voltak a kulonfele 
termetesebb be'l-fergek.
Aztan ezt a kiallitasi reszt a felujitas soran 
felszamoltak, pedig kar volt, hiszen alig lehet ezekrol 
az ugyekrol informalodni.
A varosi kutyak, macskak tulajdonosai sok esetben nem is 
tudnak a veszelyekrol, es arra sem gondolnak sokan, hogy 
jatszotereken, parkokban, homokozokban a dolgukat vegzo kutyak 
a gyerekekre mennyire veszelyesek lehetnek.
Az aldozatra varo feregpetek akar 3 telet is kibirnak a 
szabadban.
A meztelen csigak is elosegitik valamikeppen a 
fergek terjedeset.

Ferges ragcsalokkal kozelebbi kapcsolatba kerult macskak is 
fergesse valhatnak. 

Udv: zoli

 [International]

>Vegyunk egy felgombot, pontosabban a hejat. Termeszetesen van kiterjedese a
>hejanak, de elhanyagolhato a sugarahoz kepest. A kerdes a kovetkezo: Mikor
>lesz nagyobb a lengesideje a testnek, ha egy sik lapon a gombolyu felevel
>lefele mint egy keljfeljancsit kite'ritjuk, vagy ha egy tu hegyere allitjuk
>a gombolyu felevel felfele (gy.k. a tu belemutat a belsejebe ) es ugy
>lenditjuk mozgasba. Mindket esetben a kiterites szoge azonos merteku. Azaz a
>gomb kozeppontja azonos szogben fordul el a fuggolegeshez kepest.
> A valasz johet maganba is, mert jovo heten szabin vagyok es akkor meg egy
>hetet kell varnom... :(

Mindket eset visszavezetheto ingamozgasra.

A ture allitott valtozat viselkedese analog egy fonalingaeval.
A tuhegy a felfuggesztesi pont, es a sulypontnak ettol valo 
tavolsaga hatarozza meg a lengesidot.

A masik esetnel, a gordulve billegonel a virtualis felfuggesztesi
pont a gomb centruma. A billeges kozben ez a centralis pont rezgo 
mozgast vegez egy vizszintes egyenes menten.

Megtehetnenk, hogy egyuttmozgunk ezzel a ponttal,
es akkor a felgombot egy kepzeletbeli rudon erre a pontra 
felfuggesztett lengo inganak is velhetnenk.

Minthogy ebben az esetben az inga sulypontja kozelebb van a 
felfuggesztesi pontjahoz - igy ennek az inganak a lengesi
periodusideje a kisebb.

Udv: zoli

T. Gyula !

>Es ez a program veghezviheto! Mar sikerult olyan relativitaselmeleti specit
>tartanom, ahol a "feny" szot csak az utolso eloadason mondtam ki, amikorra
>matematikailag levezettuk (es nem elozetesen felteteleztuk) a jelenseg
>minden lenyeges tulajdonsagat.
Nagyon erdekes dolgokat irtal, de mindig abbahagyod a legerdekesebb resznel.
Nagyon erdekelne, hogy milyen alapokra epul ez esetben az elmelet.

Mas:
Egy apro kiegeszites az elozo cikkemhez. Hivatkoztam egy (talan lengyel)
fizikusra. Valojaban a horvat Boskovics-re gondoltam, es az 1700 evek
kozepen elt.

Udv: Takacs Feri

T. Zoli !

>Egy tovabbi problema is felvetheto:
>Ha a kocsik relativisztikus sebesseggel haladnak mar,
>akkor sem csokken a tavolsaguk.
>A hosszusagkontrakcio nem lep fel, csak osszefuggo
>anyagi testben ?

Az egymashoz kepesti tavolsaguk nem csokken, mivel ez egymashoz kepesti
sebessegkulonbseguk allando marad.

A tavolsagkontakcio nem csak az osszefuggo anyagi testekben lep fel. Ket
fuggetlen test tavolsaga ugyanugy kisebbnek latszik nagy sebessegnel (ha
csak nem meroleges a tavolsagvektor a sebessegre).

Udv: Takacs Feri