Sziasztok !

Eloszor is bocsanatot kerek, mert az f(f(f(x)))=x -re a konstans
fuggveny nem helyes megoldas. 

Masodszor: klonozas:
>> De a klonozas ellen szolo etikai vagy egyeb ervet meg nem hallottam ...
>Nekem mindjart felmerult egy-ketto: csokken a valtozatossag.
Ez igaz, de ez a "hagyomanyos" nemesites ellen is felhozhato. A klonozas
talan csupan ennek felturbositasa.
>Az ugyanis megint nem tetszik, hogy szelsosegesen
>specializalodott genotipusokat 'tenyesszenek'.
Fogadni mernek, hogy embereket a jovoben sem akarnak klonozni.
Persze lehet, hogy vannak olyan emberek, akik szivesen felnevelnek
sajat klonjukat, vagy egy szeretett szemelyet.

Harmadszor: Pluto-Neptunusz, valasz Laci kerdeseire:
>Mivel a bolygok egy sikban helyezkednek el, elkepzelheto-e, hogy
>egyszer talalkoznak? 
A bolygok palyasikjai par fokkal hajlanak egymashoz kepest.
A Merkure 7, a Venusze 3.4, a Marse 1.8 fokkal hajlik a Fold
palyasikjahoz, az ekliptikahoz. A Jupiter, a Szaturnusz, az
Uranusz, a Neptunusz palyai 1.3, 2.5, 0.8, ill. 1.8 fokkal
hajlanak az ekliptikahoz. A Pluto palyahajlasa igen nagy: 17.1 fok.
A Pluto palyajanak az ekliptika sikjara eso vetulete metszi a
Neptunusz-palya vetuletet, de maguk a palyak elkerulik egymast.
>Vegzett-e valaki ilyen szamitasokat?
Hat persze, ez a csillagaszat egyik legizgalmasabb resze.
Regen az "L" betus csillagaszok foglalkoztak ezzel
(Laplace, Lagrange, Leverrier, Ljapunov, Laskar - bocs, o kortars,
csak eppen L betus :-) ), szazadunk kozepen Kolmogorov, Arnold es Moser
dolgozott ki modszert a mozgasok hosszu tavu elorejelzesere - ez a KAM-
elmelet. A bolygok mozgasat zavarja a tobbi bolygo gravitacios hatasa,
palyajuk ezert lassan megvaltozhat. A Naprendszer stabilitasa
meg nyitott kerdes. Ma annyit lehet tudni, hogy a Jupiter, Szaturnusz,
Uranusz, Neptunusz palyaja tobb szazmillio ev alatt is csak igen
kicsit valtozik. A belso bolygok palyajanak valtozasa nagyobb: a
Venusz es Fold palyajanak excentricitasa 5 milliard ev alatt
0.1-re nohet, a Mars palyajae 0.25-re, de a Fold palyajat nem
fogja metszeni. A Merkur 3.5 milliard evig nem szokik meg, tovabbi
sorsa ma meg bizonytalan. A Pluto mozgasa viszont annyira kaotikus,
hogy mozgasa csak 20 millio evre szamithato ki. A helyzet nem ennyire
jo egyes kisbolygoknal, amelyek mozgasa a stabilitas hataran
van. Ezek palyaja annyira megvaltozhat, hogy nemelyikuk a Foldet
par szaz even belul veszelyesen megkozelitheti, akar utkozhet is
vele. Hogy mikor kell ilyesmire szamitani, azt a mozgas kaotikus
jellege miatt nem lehet pontosan tudni, mindenesetre illik szemmel
tartani a gyanus kisbolygok mozgasat.

Udvozlettel: Kalman

>De felre a trefaval. A tisztelt erdeklodok figyelmet felhivnam arra,
>hogy leteznek mukodo berendezesek. Pl. villamos vontatasu hegyi vasutaknal,
>celszeruen megvalasztott menetrend eseten a lejtmenetben halado szerelvenyt
>rekuperaciosan fekezik, ezzel az energiaval (is) taplaljak egyidejuleg a
>hegymenetben kozlekedo szerelvenyt. A hatasfokokbol, sulykulonbsegekbol,

Az eredeti kerdes nem igy szolt, hanem egy jarmuben megoldani a 
fekezesi (mozgasi) energia tarolast. Erre mondtuk azt, hogy
a jarmu mozgasi energiajat atalakitani nem kunszt (hove, villamos
energiava, helyzeti energiava stb.), de tarolni azt mar problemas.
Illetve fontos kitetel meg az ido, mert 2-3mp alatt nem tudjuk
tarolni az erengiat.

A te peldadban nincs energia tarolas, es a fekezes sem impulzus
szeru, hanem folyamatos. Itt nem is a mozgasi energiat alakitjuk at,
hanem a helyzeti energiat villamos energiava majd ismet helyzeti
energiava. 

Udv: Nemeth Zoltan

Attila ) irta:
> Sokan (valoszinuleg egyszeru lustasagbol) tagadjak a lelek letezeset.
> Hogy miert irom, hogy lustasagbol?
> Mert ahhoz, hogy valaki eszrevegye, elkulonitve megtapasztalhassa
> pld a sajat lelket, ahhoz nem eleg csak akarni, s a tankonyvek.
> A legnagyobb tudosunk is vakeger ezen a teruleten, ha nem szerezte meg
> hozza a belso szem -et.
> A Belso latast. (1 allitas!)

Kedves Attila!
Ugy tunik, ugyanabban a dilemmaban vagy, ami a mai korra rendkivul 
jellemzo. Ez pedig a tudas es a hit, a tudomany es a vallas keveredese.
A tudomany es a vallas ket kulonbozo modja a vilag megismeresenek. Egyesek 
a tudomanyt fogadjak el utkent a valo vilag megismeresehez, mig masok 
valamelyik vallasban latjak a lehetoseget erre.
Egyik sem elitelendo, hiszen az egyen szempontjabol valamilyen megoldast 
nyujt (probal nyujani) az ot foglalkoztato problemakra.
A gond akkor kezdodik, amikor a ket vilagnezet keveredni kezd, amikor 
hittel magyarazhato dolgokat tudomannyal probalunk magyarazni. Ekkor 
ohatatlanul ordogi korbe kerulunk, nehany lepes utan egy olyan okfejtes 
kovetkezik, amelyhez a tudomany nem kinal magyarazatot es csak valamilyen 
vallasi hitbol eredo meggyozodessel lephetnenk tovabb.
Javaslatom: ne probaljuk keverni a ket vilagnezetet, mert az mindenkeppen 
zsakutcaba vezet!

> Apropo!
> Tudjuk egyaltalan a lelek definiciojat?
> Ha jol olvastam, akkor itt a listan ezt jol eltitkoltak:))

Szo sincs titokrol. (Csak ki kell nyitni a Magyar Ertelmezo Szotarat). :-)
Biztonsag kedveert leirom ide is:
1. (Vall:)
Az emberben az eletnek es a szemelyisegnek a testtol fuggetlen (anyagtalan) 
letezokent kepzelt hordozoja

2.
Az emlekezes, kepzelet, ertelem stb. folyamatainak osszefuggo egesze, az 
ember belso valosaga.

Udv
Biro Zsolt

http://www.extra.hu/GRAMMA

> Felado : Buchmuller Norbert
> E-mail : 
> Nekem mindjart felmerult egy-ketto: csokken a valtozatossag. A
> genetikailag 'ratermett' tipusok konnyen kiszelektalodnak, es nehany
> evszazad mulva esetleg csak John, Jim, es George tipusu emberekkel
> talalkozhatsz az utcan. (Jo kerdes, egyben oriasi vita kezdopontja lehet,
> hogy mennyire lehet a mai/holnapi tarsadalomban betoltendo helyeket
> kevesszamu embertipussal lefedni. Vagyis letezik-e a niche fogalmahoz
> hasonlo dolog az emberek tarsadalombeli szerepere ?)

A valtozatossag csokkenese NAGYON jo erv.
Mindazonaltal, azt hiszem, hogy ez csak elvben okoz gondot. A gyakorlatban 
nem tartom valoszinunek, hogy a valamilyen okbol gyerektelen parok 
valamelyikenek klonozasa szignifikans valtozatossag-csokkenest okozzon a 
populacioban. Es az a gyanum, hogy akarmilyen fejlette is valjon a klonozas 
technikaja, mindig tul bonyolult (es draga) lesz a tradicionalis 
(kozkedvelt :-)) ) modszerhez kepest, vagyis a nagy atlag (hacsak nem 
eletbevago a szamara), nem fogja gyakorolni.
Azt sem tartom valoszinunek, hogy mondjuk allami szinten hozzanak letre 
"zseni-gyarakat", hiszen ehhez szakemberekre van szukseg, akik egyreszt 
tisztaban vannak a valtozas-csokkenes veszelyeivel (lasd: monokulturak), 
masreszt azzal is tisztaban kell legyenek, hogy a zsenik genetikai 
allomanya csak egy resze a zseni mivoltuk alapjanak. A nagyobbik reszt 
olyan hatasok osszegezodese adja, amelyek nem reprodukalhatok laboratoriumi 
korulmenyek kozott. (Nehogy valaki termeszetfeletti hatasra gyanakodjon!!!) 
Pl. mi tortent volna, ha Einstein valahol egy istenhatamogotti afrikai 
torzs falujaban latja meg a napvilagot? Hol nyilvanult volna meg zseni 
mivolta?

Varom a tovabbi erveket a klonozas ellen!
Biro Zsolt

http://www.extra.hu/GRAMMA

Kedves Janos ! 

>Trefamentesen: az elektromos ter, illetve annak megvaltozasa magneses teret,
>a magneses ter megvaltozasa elektromos teret gerjeszt. Ezek nem kulonithetok
>el egymastol, es egyikre se mondhatjuk, hogy ha nem lenne...
>Van, es kesz.

Ami trefan kivul egy kulon poen, az a tehetetlenseg, mely szinten 
benne van ebben a pakliban.

Ha feltoltunk egy kondenzatort, akkor a toltott kondenzator
tomege nagyobb lesz, mint toltetlen koraban.
A reszecskek szama ugyan nem valtozik, csak az allapotuk.

Ha a toltott kondenzator lemezeit eltavolitjuk egymastol, akkor 
sem valtoztatunk a reszecskek szaman, hanem csak munkat vegzunk, 
es e munka megintcsak noveli a tomeget.

Amikor kisutunk egy kondenzatort, akkor gravitacios
hullam is fel kell lepjen.

Namost azt nem ertem, hogy ha oly elfogadhato,
hogy az elektromos ter valtozasa magneses teret
gerjeszt - es forditva, akkor miert nem fogadhato el
eppoly egyszeru beletorodessel, hogy a tomeg ezen 
hatasok velejaroja ?

Miert keresik izgatottan a tomegert felelos reszecsket, 
amikor elegge arra utal minden, hogy a reszecskek energetikai
allapota, ill. ezzel osszefuggesben maga a ter 
produkalja a tomeget ?

Magneses monopolust sem sikerult talalni, igy ez a
reszecskek iranti va'gy szamomra igen titokzatos.

Udv: zoli

Sziasztok!

   Az eles hatarok hianya masutt is elofordul... Peldaul kinek mi a
velemenye arrol, hogy a mesterseges intelligencia meddig fejlodhet.
Utolerheti-e valaha minden tekintetben az emberi intelligenciat, intuiciot,
gondolkodasmodot? (a lelekrol most inkabb nem beszelek, bar akar egy AI is
hihet istenben) Ha igen, akkor van-e eles hatarvonal a fejlodes meneteben?
Mikortol mondhatjuk, hogy eleg komplex egy mesterseges intelligencia, hogy
utoleri az eberet? Illetve a komplexitas hogyan merheto? Peldaul emebereket
osszeeresztunk vele es megkerdezzuk, hogy szerintuk gep volt-e vagy sem.
   Ennel durvabb kerdeseim is vannak, elkepzelheto-e hogy ez odaig
fejlodjon, hogy teljesen atveszik a mesterseges intelligenciak egyes emberek
szerepet? Peldaul vannak szakerto rendszerek orvosi diagnozis felallitasara.
De akar tudosokat is helyettesithetnek? Intuitiv gondolkodassal
rendelkezhetnek es uj dolgokat alkothatnak? (Erre egyebkent volt mar pelda,
marmint az AI-nek uj volt, megha valojaban nem is volt az)

   Levy

>Masik problemam pedig, hogy a PCR 
>(amit nem most talaltak fel...:-), meglehetosen rossz hitelesseggel masol
>(a Taq polimerazon - vagy amit epp hasznalnak, mar van uj - nincs 
>proofreading). Epp ezert nem is hasznaljak kezdeti lepesekhez, csak ahol 
>muszaj, mert elegge keverek termeket ad.
>Aki jobban benne van, javitson ki, ha tevednek.

Akkor kijavitalak :) A Taqnak tenyleg nincs proofreadingje,eppen
ezert hasznalnak mas polimerazokat is (Pfu pl), amiknek van.
Egyebkent gondolj bele, a te DNS-edet is ilyen enzimek masoltak,
szoval azert annyira nem lehet rossz a mukodesuk.

Bela

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: nagykarpc.sote.hu)

>Nekem mindjart felmerult egy-ketto: csokken a valtozatossag. A 
>genetikailag 'ratermett' tipusok konnyen kiszelektalodnak, es nehany 
>evszazad mulva esetleg csak John, Jim, es George tipusu emberekkel 
>talalkozhatsz az utcan

Az a baj hogy az emberek a klonozas szo hallatan rogton a Szep Uj
Vilagra gondolnak (pedig ott szo sem volt klonozasrol. Ott 
kondicionaltak :). De kepzeld el hogy teged klonoznak. Mondhatnank
hogy lemasoltak teged? Az a gyerek egeszen mas vilagban no fel,
egeszen mas traumak erik, mas lesz a kornyezete. A kulsotok azonos
persze husz vagy tobb ev elteressel), es konnyen lehet szervatultetest
csinalni kettotok kozott, de etikai problemat en pusztan a klonozas
folyamataban nem latok. Igaz, raciot sem :) 
Etikai problema az emberek "tenyesztesekor" lep fel, de ehhez diktatura
kell, akkor meg mar nem ez a legnagyobb problema (lasd nacik)

>Az ugyanis megint nem tetszik, hogy szelsosegesen specializalodott
>genotipusokat 'tenyesszenek'. Peldaul katonanak, banyasznak,
>matematikusnak, zenesznek, stb.

Egy olyan tarsadalomban ahol ilyet csinalnanak ott nem csinalnanak
ilyet :) Mert ahol ilyet akarnanak csinalni az egy teljesitmeny-
centrikus nagyon technicista tarsadalom. Azok pedig gepeket hasznalnanak
a fonti celokra (az utolso kettore is), mert az ember lassu, draga
uzemu es husz evig tart az eloallitasa.

Bela

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: nagykarpc.sote.hu)

 (Biro Zsolt) irta:

> Azt hiszem, hogy itt (es meg mashol is, sok helyen) az elet definicioja
> korul komoly gondok vannak. A legfrissebb megfogalmazas szerint az eletnek
> ket kriteriuma van: reprodukcio es anyagcsere.
> Azt hiszem, hogy a DNS-replikacio a reprodukcio egy sajatos formajanak
> foghato fel, es, leven, hogy anyagokat kell beepiteni, atalakitani a
> replikaciohoz, igy az anyagcsere kriteriuma is teljesul.

1. A reprodukcio alatt az elo szervezetek *onreplikaciora* valo kepesseget
ertik (vagy onmagukban, vagy ellenkezo nemu egyedek egyuttmukodesevel). Hogy
valami lemasolhato (masok altal), az egyaltalan nem bizonyitja a dolog elo
voltat. Sot, eleddig csak holt anyagokat tudtak masolni, elolenyeket
eppenhogy nem. Szoval a reprodukcio olyan ertelemben kriteriuma az eletnek,
hogy az elo dolgok kepesek sajat fajukat szaporitani. A kiserletben hasznalt
nukleotidlanc erre *nem* kepes. Minden esetben ujra le kell masolni.
2. Nem tekintheto anyagcserenek az, hogy egy osszetett molekula
felepitesehez kulonfele kisebb molekulakat hasznalnak fel. Ennyi erovel egy
haz felepiteset, azt hogy teglakat rakunk egymasra, szinten anyagcserenek
nevezhetnenk. Azt hiszem, nem kell bizonygatnom, hogy az anyagcsere egy
ennel joval osszetettebb folyamat. Onnfenntarto biologiai rendszerekre
jellemzo, amelyek allandoan anyagokat adnak le a kornyezetukbe es vesznek
fel onnan, szabalyozott modon.

Azt hiszem, leveledben meglehetosen pontatlanul hasznalod, ertelmezed a
"reprodukcio" es az "anyagcsere" fogalmait, amit a biologia tudomanya bevett
modon hasznal.

Ha mas nem is, ez a kodosites, csusztatas biztosan megneheziti az "elo"
meghatarozasat.

Valtottam nehany levelet a kiserletet vegrehajto Kiedrowsky professzorral, o
maga ezt irja: "A NASA exobiologiai definicioja szerint a letrehozott
molekula jelenlegi verzioja nem elo, mert nem onnfenntarto."
Neki azert elhihetjuk...

Udvozlettel:
Isvara

Hali!

  writes:

> ...
> Sokan (valoszinuleg egyszeru lustasagbol) tagadjak a lelek letezeset.

Ha megmondod, hogy mi az a lélek, akkor megmondom, hogy filozófiai/vallási 
szempontból elfogadhatónak tartom-e a létezését.
Ha megmondod, hogy hogyan lehet kimérni a lelkeket, akkor megmondom, hogy 
elfogadom-e a létezését.

> Hogy miert irom, hogy lustasagbol?
> Mert ahhoz, hogy valaki eszrevegye, elkulonitve megtapasztalhassa
> pld a sajat lelket, ahhoz nem eleg csak akarni, s a tankonyvek.
> A legnagyobb tudosunk is vakeger ezen a teruleten, ha nem szerezte meg
> hozza a belso szem -et.
> A Belso latast. (1 allitas!)

Ameddig nem tudom, hogy mi az a belső látás, (esetleg a biológiai alapjaival 
együtt) addig ez az érv elfogadhatatlan.
Ja, és az állításokat bizonyítani szokás.  Nem elég annyi, hogy én hiszek 
benne ;-) )

> ...
> 2. allitas!
> Ha most azt allitom, hogy kepes vagyok egy komplett, elo embert abszolut
> pontosan, atomrol atomra lemasolni, csak akkorat lodítottam, ami meg
> belefer a tudomanyossagba, hiszen jól latható, hogy mindossze nehany ev
> technikai haladas kerdese az egesz.

Ok.  Ha így gondolod, akkor milyen eszközök használatával vinnéd véghez ezt a
műveletet?  IMHO több probléma is van.
1) Ha egy organizmust le akarsz másolni, akkor mikori állapotát akarod?  
Hiszen az organizmusok időben nem állandó rendszerek.
2) Az eszközeidet nem tudod atomi nagyságrend alá vinni, ez pedig IMHO szinte
lehetetlenné teszi a feladatot.

Egészében olyan a feladat, mintha egy szobában szét lennének szórva színes 
üveggolyók, & a padlóra egy filmet vetítenének.  Van sok megjelölt 
üveggolyód.  
Ezeket gurigázva kell a szétszórt üveggolyókat úgy összeterelni, hogy egy 
adott pillanatban pontosan kiadják a filmkockát.

-- 
Live fast, die hard.

ImRe

  writes:

> ...
> > 1.  Tudomanyos elmelet az is, hogy a Holdon kicsi
> > zold emberkek elnek. Ez is eppen olyan nehezen cafolhato mint az, hogy az
> > elethez az szukseges, hogy a lelek beleszalljon az anyagba.
> 
> Nem tartom talalonak a hasonlatot. A zold emberkek letezesevel kapcsolatban
> vannak *ellentmondo* megfigyelesek. (Tavcsovekkel jol latjuk a Holdat, a
> tuloldalat is lattak mar, es nem lattak kis zold emberkeket).

Ok.  Akkor éljenek a plútón ;-)
Itt is ugyan úgy el lehet tolni a problémát bármilyen válasz jön ...

> Az elet transzcendens eredetevel kapcsolatban azonban nincs ellentmondo
> kiserlet/megfigyeles. Soha senki nem figyelte meg, s nem igazolta, hogy az
> anyagbol eletet lehetne letrehozni. Sot az erre iranyulo kiserletek 
> kudarcot vallottak. Anyagbol csak masik holt anyagot, elettelenbol csak
> elettelent

Ugyan úgy, ahogy a Babbage-féle számítógép elkészítésére vonatkozó
kísérletek is  (a múlt században).  Viszont próbáld meg valakinek
bebeszélni, hogy nem lehet számítógépet létrehozni.

> tudtak letrehozni.
> Masreszt tudomanyos elmeleteket a tapasztalhato jelensegek magyarazata
> erdekeben szoktak letrehozni. Nincs sok ertelme az olyan elmeleteknek,
> amelyeknek nincs kapcsolata a megfigyelheto valosaggal. Mi tenne 
> szuksegesse a holdlakok feltetelezeset? (Pl. ha intelligens evekenyseg
> nyomait latnank a

Mi indokolja a lélek az istenek stb. feltételezését?

-- 
Live fast, die hard.

ImRe

Attila levele nehany kerdest vetett fel bennem:

> (...) egy komplett, elo embert abszolut pontosan, atomrol atomra lemasolni 
(...)

Ha megmaradunk a materialista gondolkodasmodnal, akkor mibol fognak
elkeszulni az uj ember molekulai? A laboratoriumi asztalbol, esetleg
megduplazzuk a mar elo ember sejtjeit? Ha elettelen anyagot hasznalunk,
akkor elkeszitettuk az ember meretaranyos makettjet. A makettol pedig
en magam sem varnam, hogy eletre keljen.  Ha pedig az elo sejteket
igyekszunk megduplazni, nem masolunk-e le egyeb, altalunk meg nem
ismert osszetevoket is? Ilyenkor egyebkent magatol ertetodik, hogy elo
sejteket kapunk, hiszen pont azt csinaljuk, amit a sejtek
szaporodasanal a DNS es  RNS molekulak:  a DNS konyvtarat szetbontjak,
az informaciot dekodoljak es felepitik a masodik sejt molekulait,
azokat osszekapcsoljak es kesz a mu. Az igy masolt sejt pedig el,
funkcioiban pontos masa az eredetinek.

> Na most akkor mi van es mi nincs?
Ez tovabbra is kerdes (szerintem).

Udvozlettel:
Baranyai Laszlo

_____________________________________
Association of Hungarian PhD Students
http://www.phd.hu
Work: http://www.physics.kee.hu

Hello!

> Mivel a bolygok egy sikban helyezkednek el, elkepzelheto-e, hogy
> egyszer talalkoznak? 

Eleg nehezen elkepzelheto, mivel _nem_ egy sikban keringenek. Kb. 15 fok
a ket palyasik hajlasszoge.

Udv:
Jano

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Pluto-Neptunusz ( 9 sor )
> 
> Tiszteletem a tudumany muveloinek.
> Kezembe került egy rajz, mely a bolygok palya vonalait abrazolta.
> Ezen latszott, hogy a Pluto keresztezi a Neptunuszet, azaz
> periodikusan hol kivul, hol
> belul van.  Mivel a bolygok egy sikban helyezkednek el, elkepzelheto-
> e, hogy egyszer talalkoznak? Vegzett-e valaki ilyen szamitasokat?
> 
> Sziasztok: Laci.

Szia,
A rajz ami a kezedbe kerult, minden valoszinuseg szerint a bolygok
palyajanak sikra vetitett kepet abrazolta ami 2 dimenzio, a palyak
pedig harom dimenzioban tenyesznek. (Ugyanez a helyzet, amikor
"perspektivikusan" abrazoljak a palyakat)
A bolygok palyai nincsenek pontosan egy sikban, csak korulbelul,
nehany fok elteressel - kiveve a Plutot! Ez eppen az a bolygo, amely
nagyon kilog a Naprendszer sikjabol (17 fokkal hajlik a palyaja) 
es mint helyesen megfigyelted, olyannyira excentrikus a palya
hogy legbelso resze a Neptunuszon belul huzodik.
Ez azt jelenti, hogy a napkozelsege (periheliuma) idejen a Pluto
kozelebb van a Naphoz mint a Neptunusz, ez az idoszak ha jol
tudom meg most is tart.

Persze, mondanom sem kell a palyak nem metszik egymast,
a geometriailag lehetseges legnagyobb kozelseg is 300 millio
kilometer, az eltero palyasikok miatt.
Ennek ellenere sokaig ugy gondoltak, hogy a Pluto a Neptun
egy megszokott holdja lehet, de a pontosabb szamitasok ezt
kizartak. Kiderut, hogy a Neptunusz es a Pluto egymassal
gravitacios rezonanciaban van azaz Nap koruli keringesi idejuk
majdnem pontosan 3:2 (ez egyebkent nem rendkivuli jelenseg,
eleg gyakori a kisbolygok eseteben is) Ennek kovetkezmenye,
hogy amikor a Neptunusz a Pluto-palya periheliuma kozeleben
jar, mindig naptavol korul, a Nap tuloldalan tartozkodik es
soha, meg csak meg tavolrol sem kozelitik meg egymast.
Ezt szamitogeppel sok szazmillio evre elore lemodelleztek.

Manapsag inkabb ugy tartjak, a Pluto csupan egy kulso
kisbolygo-ov, a Kuiper-ovezet legnagyobb objektumja; 
furcsa, excentrikus palyaja es a Neptunusszal valo 
rezonanciaja inkabb szabaly, mintsem ritka kivetel.

udv: VAti

hY!

Mágnest szeretnék darabolni, csakhát nagyon kemény és rideg anyag,
a fűrész nem viszi és nem is hasad szabályosan mint az üveg.
Valaki tud valami házilag megvalósítható megoldást? Vagy bármilyen
megoldást?

bY.

<tsb> E-mail: 

Sziasztok!

Lehet, hogy egy kicsit sci-fi a tema, de a film miatt most aktualis, es
kivancsi vagyok a velemenyetekre.

Aki latta a filmet, az biztosan ismeri a Jedi-lovagok fenykardjat. Nehany eve
egy baratommal vitatkoztunk, mivel szerintem megtalaltam a lehetseges 
mukodesi elvet. A fenykardnak ugye a kovetkezok a tulajdonsagai:
1, Atvag minden anyagot, elolenyek eseten "forrasztva" vag, nincs verzes.
2, Csak masik hasonlo kard allitja meg (egyenlore + vmi eroter is volt az uj
   filmben).
3, Vibralo fenyt ad

Legyen a kiindulopontunk a fem elvagasa. Mi tortenik ekkor? A fem
atomok kozti elektronok koteseit elvagjuk. Ezt a legegyszerubben ugy
tehetjuk meg, hogy az elektron szuntetjuk meg, amire egy anti-elektron,
azaz egy pozitron tokeletesen megfelel. Mivel ez foton
(=feny=energia=ho) keletkezese kisereteben tortenik, maris magyarazatot
kapunk a vibralo fenyre (3-as pont), es a verzesmentes vagasra is,
hiszen a keletkezo ho leforrasztja az ereket...  Mar csak a 2-es pont
van, de az a fenykard mukodesevel magyarazhato. Ugye az mar OK, hogy
egy koncentralt pozitron-nyalab tokeletesen megfelel az 1-es es a 3-as
pontnak. De mivel a fenykard kb. 1 m hosszu, igy a koncentraltsagot be
kell hatarolni, amit egy eros mezo biztositana (a toltes pozitiv, hogy
a pozitron belul maradjon). Ha ket ilyen mezo talalkozik, akkor ugye
azok is taszitjak egymast, tehat a kard elkeszult...

Hol latjatok az ervelesben a logikai es a fizika-elmeleti hibakat? Tenyleg
erdekel, ha helytelen valami. Ja igen: ha valaki sorozatgyartasba kezd, a
jogdij az enyem, es az elso 10 peldany mellett 10% minden eladott darabbol...

bye,
Istvan

u.i.: a fantasy iranyabol a sci-fi fele vittem a temat, amiben azert van egy
kis tudomany. remelem nem nagy baj...

Hello,

 deneverkergetes ugyeben.

1.

Nem tudom a deneverek mennyivel laknak az ablak folott, de ha ket meteren
belul akkor en a kovetkezot tennem.

Vennek egy jo hosszu lecet. Raszerelnek egy 15 vagy 25 W-os izzot (drottal,
foglalattal a precizek kedveert). Estefele odadugnam a deneverek kozelebe
es bekapcsolnam. Allatbarati modon persze legalabb 40-50 centi tavolsagban
(mert az egett deneverszag nem lehet tul kellemes). 

Ha denverek nem huznak el elsore, akkor a lecet ode kell rogziteni es egesz
ejszakara kinn hagyni.

Aztan remenykednek, hogy elobb-utobb a kipirosodott szemu deneverek
tavoznak.
Ha elmentek, akkor valami vegyi budositessel kene a hely kivanatossagat
csokkenteni.

2. 

Biologusok a deneverek termeszetes ragadozoit megmondhatjak. Akkor kesobb
mar csak azt kell elkergetni. :)

Udv: Tamas