Van egy talalmanyom, eloszor Veletek osztom meg. A Fold koruli palyara
allitas eleg energiaigenyes dolog, mert nagyon nehez elerni a 8 km/sec
sebesseget is. Pedig van egy egyszeru modszer.  A kemeny anyagokban a
hang sebessege 8 km/sec-nel gyorsabb, ezt kellene valahogy felhasznalni,
csak meg nemt'om hogyan...                                   Udv///Laci

Kedves Tibor!

Nem utoljara, amig ugy erzem, hogy nem erted a temat (te pedig ugy erzed,
hogy en nem ertem, es ennek hangot is adsz).

Mi nem tetszik nekem:
> Nem kell ide fizikus:
> Ha a mozgasi energia novekedeset elhanyagolod, akkor ugyebar az erod nem
> vegzett munkat a testen, vagyis nincs ertelme teljesitmenyrol beszelni.
> Hiba ebbe a mondatba belekeverni a mozgasi energiat, egyszeruen irhato, hogy
> a sebesseg valtozasa elhanyagolhato.

Ha azt kerem, hogy talalj valakit (lehetoleg fizikust), aki osztja a
velemenyedet, akkor nem azt kerem, hogy ird le megegyszer, amit mondtal.
Egyben megkerem a tobbieket is, hogy foglaljanak mar vegre allast a vitankban,
mert egyebkent felo, hogy sosem lesz vege.

Addig is megprobalom elmagyarazni en, miert nincs igazad a fentiekben:
Mivel a tomegpont mechanikajaban (eddig mindig ebben a kozelitesben voltunk):
  E_mozgasi= M * v^2, 
ezert kis sebessegvaltozasnal a mozgasi energia relativ valtozasa pontosan
ketszerese a sebesseg relativ megvaltozasanak. Azt, hogy mit, mihez kepest es
mikor lehet elhanyagolni most leirom, mert lathatolag nem erted, amit eddig
irtam:
 1. A mozgasi energia megvaltozasa elhanyagolhato magahoz a mozgasi
energiahoz kepest (ami tehat total ekvivalens azzal, amit te is mondasz,
hogy a sebesseg megvaltozasa elhanyagolhato a sebesseghez kepest)
 2. A mozgasi energia megvaltozasa altalaban NEM elhanyagolhato a vegzett
munkahoz kepest (pl. ha nincs surlodas, akkor a ketto ugyanaz).

(Mielott belekotsz: mindez a mar regebben emlitett feltetelek mellett.)

Az 1.-2. megkulonboztetest erzekeltetendo: ha `t' ideig kovetem az
esemenyeket, es `t'-vel tartok a 0-hoz, akkor (delta E_m)/E_m tart a 0-hoz,
viszont (delta E_m)/((delta t)*P) nem feltetlenul tart 0-hoz.
(Elkerulok egy ujabb belekotesi lehetoseget: v_0=0-nal persze az 1. feltetel
nem teljesul, ekkor az elso levelemben irt `szemlelteto levezetes' nem
mukodik, ilyenkor maskepp kell belatni, hogy a teljesitmeny 0, azaz F=Pv
megint jo.)

ABSZOLUT NEM IGAZ, hogy:
> Ha nem mondjuk ki, hogy az P=F*v kepletben az F a gyorsitashoz, illetve a
> surlodas lekuzdesere forditott ero, azon felul, hogy kimondja, a sebesseg
> abszolut, meg egyeb keptelensegeket is allit.
Egyaltalan NEM erdekes, hogy mire forditodik az a munka, amit az ero
vegez (csak hogy mas peldat is mutassak: gravitacios ero lekuzdesere,
vagy barmi masra). Talalj egy olyan `mechanizmust', amire a:
"tamadasi pontban hato ero" * "tamadasi pont sebessege" == "bevitt teljesitmeny
"
egyenlet nem teljesul. (Lam, most kiterjesztettem a kepletet merev sot
barmilyen testre.)

A "butacska peldacska"-rol:
>  Autokat szallito, v sebesseggel halado vasuti szerelveny egyik kocsijan ket
> ember beszelget, mikozben valamelyikuk az egyik autonak tamaszkodik mialtal
> azt a menetirannyal megegyezo iranyu F erovel nyomja. Van tehat v is, F is,
> alkalmazzuk most a P=F*v egyenletet a tamaszkodo ember teljesitmenyere.

Orulok, hogy te is eszrevetted, milyen mulatsagos dolog a mechanika (bar meg
nem oldottad meg az elso levelemben irt peldacskamat -- azota is turelmetlenul
varom a valaszt), megfelelo koordinatarendszerbol nezve hatalmas
teljesitmenyre vagyunk kepesek.  Hogy e mulatsagossag miert nem paradoxon
(mert felek, hogy te meg mindig annak latod): a tamaszkodo ember e hatalmas
teljesitmenyt nem bablevesbol nyeri, hanem a vonat pumpalja bele (a cipojen
keresztul), amit o csak tovabbit.

Titusz

Nagyon belelendultem: a te ervelesed mit kezd a fenti keplettel?

Pontosabban (a . a vektorok skalaris szorzatat jeloli):
   /
   | dr . F(r) = W
  /

Az elmozdulasok erosen fuggnek a valasztott inerciarendszertol (az erok
altalaban kevesbe), eppen ezert a vegzett munkak is (akarcsak a
teljesitmeny).

Vagy szerinted, ha a nagymama lepcson viszi fel a kenyeret az
emeletre, akkor tobb munkat kozol vele, mintha liften vinne?
(Hogyan lehet megkulonboztetni a lepcson es liftben felvitt kenyeret?)

Titusz

Kedves Gabor,

        Egeszen veletlenul itt Pusanban van nalam egy salata (papir fecni).
(Pedig nem hoztam sok papirt magammal, mert a suly korlat 20kg.)
Egy cikk elso ket oldalanak masolata a Fizika Szemle XIV evf. 1. szamabol.
A cikk a 10. oldalon kezdodik, es pontosan arrol szol amit Te irtal.
        Ha megtalalod a cikket oszd meg legy szives velunk is a tartalmat.
Remelem a geologus kollegak pedig elmondjak a mai tudomany allaspontjat
errol a teoriarol. Koszi.
                                                Horvath Pista

>Felado :  [Hungary] (Cser Gabor)
>Temakor: Tagulo Fold? ( 28 sor )
>
>Nemreg olvastam egy elmeletet, egy eleg regi (1971-es kiadasu),
>-mellesleg vulkanokkal foglalkozo- konyvben, ...
> Az elmelet szerint a fold magja, a nagy nyomas alatt "elvetemult",
>(van ra jobb szo, most nem jut eszembe) forro, femes tulajdonsagokat
>mutato (hejrol leszakadt elektronok) anyagbol all. A mag a fold
>keletkezese ota, folyamatosan hul. Mikozben csokken a homerseklete, a
>kulso peremen, a mag es a kopeny hataran, az anyag visszaalakul
>"normalis"  anyagga, es ekozben kitagul (kirugja magat :-). Az ebbol
>eredo tagulas folyamatos, es olyan merteku, hogy a fold atmeroje a
>keletkezesekor (4,6 milliard eve) 0,6-szerese volt a jelenleginek.
>Ezzel magyaraztak az oskontinens szetszakadozasat, es a reszek
>elvandorlasat. Egyenletes tagulassal szamolva, azt kapjuk, hogy a 
>Fold atmeroje evente kb.: 1 mm-rel novekedett (novekszik), ...
Valoban _volt_ ilyen elmelet, tobbek kozott Egyed Laszlo dolgozta ki az
otvenes evekben. Ez az elmelet is ugy jart mint Hoyle steady-state
kozmologiaja, t.i. amig szerzoje elt addig neha emlegettek aztan a
megerdemelt feledes lett a sorsa u.i. az ujonan megismert tenyek egyre
jobban kizartak.
Ellenervek:

1/ a folyekony foldmagnak igen eles hatarvonala van, joval surubb mint a
kopeny alja es igen sok jel mutat arra, hogy "valodi" femekbol all. (Jol
kell vezetnie, sok nagysagrend ugras viszkozitasban (folyekony),
surusegben (surubb mint szilikatok hasonlo nyomason), stb... es a
kopenyanyag _nem_tud_ femesse elfajulni a foldmag viszonyai kozott - a
hatar ket oldalan T ugyanaz, p ugyanaz, megis ott a hatar)
Az 50-es evekben joval kevesebbet tudtak az osszetetelrol. Meg H/He (Nap
anyagu) magot feltetelezo modellek is szulettek. Szinten nem volt ismert
(elismert) ekkor a lemeztektonika elmelete sem. Ezek nelkul az
tagulaselmelet hipotezisnek elmegy. Azota -uj ismeretek birtokaban-
_megdolt_ megha nehany geologus nem is akarnak rola tudomast venni.
(kac-kac. Geologusok ugyan meg fognak kovezni erte, de mintha nagyon sok
hulyeseg lenne azokban a fizika kompetenciajaba tartozo elmeletekben
amiket geologusok agyaltak ki. Sajat fulemmel hallottam amikor az egyik
legelismeretebb elo magyar geologus prof az fejtegette, hogy a Hold
kraterei valojaban gazbuborekok nyomai merthogy az osidokben
felbugyborekolt az olvadt Holdon a kozetekben levo gaz... Nem akartam
vele vitaba szallni, inkabb jot rohogtem magamban. Masik hasonlo - pont
a '70es evek elejen divatos - elmelet szerint a Hold kraterei vulkanok
nyomai. Egy Hedervari Peter nevu geologus meg konyvet is irt rola,
amiben folenyesen bizonyitani veli... Hiaba, aki szereti a vulkanokat,
annal szakmai artalom. Masik hasonlo, amikor '95 tajan egy norveg
geologus prof Bergenbol idejott gyozkodni minket (ELTE-TTK), hogy a
lemeztektonika komplett ellentmondas, o meg tudja cafolni paleontologia
ervekkel. Egy neves magyar geofizikus allt fol es sorolta el, hogy pont
forditva: minden, kontinensvandorlast nem feltetelezo elmelet
ellentmondasok tomegere vezet. Mas: valaki oslenytan konyvet ir, az
eloszoban nehany oldalon ismerteti a lemeztektonikat, - majd vegigirja
az egesz konyvet fixista (k.vandorlast elveto) felfogasban...)

2/ Vannak adatok arrol, hogy kb milyen kozetbol kell allnia a kopenynek,
es elegge homogen osszetetelunek is kell lennie meresek szerint. Ugyanis
a tapasztalt surusegugrasokat a melyseggel lefele haladva az ismert
kozetek ottani nyomason bekovetkezo fazisatalakulasa (mas
kristalyszerkezetbe) igen jol megmagyarazza. Szeizmologiai adatokbol
kovetkezoen jelentosebb anyagminoseg inhomogenitas nincs. (Mas erv is
szol a homogenitas mellett, lasd 4/)
Tehat 2.1 a mag anyaga nem lehet ugyanaz (elemosszetetel!) mint a
kopenye, mert akkor maskepp viselkedne. Nem is alakulhat at sem lassan,
sem gyorsan. 2.2 az nem olyan biztos, hogy a Fold magja folyamatosan
hul. Ugyanis termelodik a magban hoenergia (radioaktiv bomlas reven) es
ugy tunik ez boven ki tudja egyensulyozni a hulest a felszinen. (tehat a
Fold belseje termikusan egyensulyban van)

3/ Ezzel nagyjabol meg is dolt az elmelet, de a kontinensvandorlas +
oskontinens szetszakadozas meg indoklasra szorulhat. 3.1 A litoszfera
lemezek (nemcsak a kontinensek, hanem a hozzajuk tartozo oceanfenek is)
mozgasa evi 2-10 cm sebesseggel _bizonyitott_teny_. (kozvetlenul
megmertek, nem tul regen.) 3.2 Az is bizonyitott, hogy zonakban az
oceanfenek ket iranyba szetterjed, es uj kereg keletkezik, mindez
sokkal-sokkal gyorsabb, mint ahogy a tagulo Fold modell josolna. 3.3 Az
is ismert, hogy a foldmagnesesseg bele tud "fagyni" lava allapotbol
megszilardulo kozetekbe. Ebbol - paleomagneses meresi adatokkal - lehet
(reszben) 3.2-t bizonytani, es azt, hogy bizonyos kozettomegek a multban
kb. milyen folrajzi szelessegen es iranyban voltak. Ebbol
rekonstrualhato 1/ a folreszek multbeli helyzete 2/ megmutathato, hogy
mely teruletek mozogtak egyutt, melyek nem. Ezek
_mind_totalisan_kizarjak_ a tagulo Fold elmeletet es a fixista
elmeleteket is. Az is nyilvanvalo, hogy az idovel bajok vannak. Az
oskontinens valamikor 250 millio eve allt ossze _korabbi_ kontinensek
osszeragadasaval, es 100 millio eve kezdett szettoredezni, par
szazmillio ev mulva talan ujra osszeall a Pangea es kezdodik elorol....
A Fold viszont 4600 millio eves, es legalabb 3.5 milliard eve szilard
kereg van. Azota egy csomoszor atrendezodtek a kontinensek.

4/ az is adottnak veheto, hogy a Fold kopenyeben termikus konvekcio
zajlik (az, hogy szilard, senkit se zavarjon, van egy veges viszkozitasa
tehat folyni is tud csak lassan) es ez a gigaszi aramlasrendszer hajtja
a lemeztektonikat, tologatja a kontinenseket. A egesz foldkereg tomege
_semmi_ a melyben lassan (10cm/ev) aramlo oriasi tomegekhez kepest!
Ugyanakkor a magban sokkal gyorsabb aramlas zajlik, amibe az MHD is
belekavar, innen a magneses ter. Mindennek a radioaktiv bomlas (U, Th)
az energiaforrasa. Ez a konvektiv aramlas "gyurja" alllandoan a kopeny
anyagat, ami emiatt is homogen, akarcsak a mag. Viszont egymastol
kulonboznek! Mas elemekbol allnak, igy atalakulas sem lehet.

A tagulo Fold elmelet hiveinek egyik utolso szalmaszala: trivialis
vetuleti problemak miatt nem passzolnak ugy ossze a kontinens
partvonalak mint lemeztektonika konyvekben irjak, csak oriasi
hezagokkal. Es hogy a kisebb Foldon minden tokeletesen passzol. Errol
csak annyit tudok, hogy ahol illeszkedniuk kell ott normal meretu Foldon
is passzolnak, mashol sok helyen eleve nem ismert a 100 millio evvel
ezelotti hatar mert azota elpusztult/uj keletkezett. Igy nyugodtan lehet
hezag, nem bizonyit semmit.

>  Mellesleg, erdekes dolog ez a lemeztektonika, azt tudtatok pl.:
>hogy Afrika kozeledik Europahoz. Foldtani idoleptekkel merve,
>Gibraltar "mindjart becsukodik".
Lemeztektonika: remelem, erthetoen irtam. (a kontinensvandorlas egy
lathato kovetkezmenye a lemeztektonika elmeletenek. Utobbi a 60-70es
evekben lett komolyabban kidolgozva. )
Afrika valoban kozeledik Europhaoz, nem eloszor es lehet nem is
utoljara. (kb 2cm/ev) A Gibraltari-szoros be fog csukodni, egyszer mar 5
millio evvel ezelott is becsukodott. A kovetkezmeny az lett, hogy
kiszaradt a Foldkozi-tenger es egy oriasi sos sivatag lett a helyen, ami
raadasul extra melyfold is. Erdekes lehetett, nem? Az akkor kivalt tobb
meter soreteget nehol meg is lehet furni. Aztan egyszer csak egy kicsit
tavolodni kezdett Afrika es a megnyilo szoroson tobb ezer evig zuhogott
az orias vizeses, amig ujra betelt a Foldkozi-tenger.

>forgasi sebesseg:
Jelen ismereteink szerint Fold-Hold rendszerben arapaly okok miatt
mozgasi energiat nyer a Hold a Fold forgasi energiajanak rovasara. Igy a
Hold tavolodik, (kimertek lezertukrokkel) a Fold forgasa lassul. A
dolognak leginkabb gravitacios oka van. (eleg bonya levezetni hogy
mukodik)

VAti

Nagyon siethettem az elozo cikkem (Re: tagulo Fold) vegevel, mert az
arapalyos resz bakisra sikerult. 
Valojaban nem olyan szimpla az energiatranszfer mint irtam. A dagalypup
van, a Hold gyorsul tole (valami 5 fokkal elorebb jar mint a Hold)
viszont a Fold attol lassul hogy ez nem igazan egyensulyi allapot es a
viz szeretne a forgasirannyal szembe folyni. Itt rohadt bonyolult lesz,
bejon az oceanok geometriaja, hogy hol milyen magas a dagaly, miert
akkora, lenyeg hogy itt legvegso fokon hove disszipalodik a Fold forgasi
energiaja aznkivul hogy a Hold gyorsul. 
A forgas lassulas idofuggo, amikor regen maskepp voltak a kontinensek
lassabban/gyorsabban is fekezodhetett a Fold forgasa. Szoval meg a
bonyanal is bonyabb...

Sziasztok!

VAti

Kedves tudorok!

Horvath Pista del-koreaban fedezte fel, hogy a neoncsovek a kikapcsolas
utan is vilagitanak. Ennel meg latvanyosabb, ha a kezunket az egyik
(talan a fazishoz kozelebbi ?) vegen rahelyezzuk a kikapcsolt csore es
lassan a kozepe fele mozgatjuk: a gyengen vilagito csovon belul egy
meglehetosen fenyes folt koveti a kezunket.
A jelenseget megmagyarazok kozott elektromos tereket sorsolunk ki.:-)  

Peter

Ezt a levelet okt. harmadikan mar elkuldtem. Nem jelent meg azota sem. 
Most ujra postazom.

 [Hungary] irta
>>>de a kerdesek kozott volt jopofa is,
>> Akkor kuldjetek be a Hix.Moka-ba, es ne ide!
>Ez a "kuldjetek" arra utal, hogy bekerultem nalad a altudomanyok
>muveloi koze? :)
Leginkabb arra utal, hogy a jopofasag nem tudomanyos kategoria.

>> >a helyzet messze nem olyan magatol ertetodo es kristalytiszta,
>> De! Elegge egyertelmu. Az osrobbanas tenyet nem vitatjak.
>Ettol meg nem egyertelmu a helyzet. A vilagegyetem lathato resze-
>nek homogenitasa, a helyi egyenetlensegek kerdese, a hianyzo
>tomeg stb szamtalan nyitott kerdes, melyet egyre finomabb model-
>lekkel probalnak kezelni. Itt a finom sajnos nem azt jelenti,
>hogy egy alapvetoen jol leiro modellt kell kisse pontositani,
>hanem azt, hogy egy  jonak tuno korabbi modell alapveto hibaira
>derul feny, es ezert kell(ene)  talalni jobb megkozelitest.
Az alapveto itt az, hogy a vilagegyetemunk tagul, es kb. 13
milliard evvel ezelott egy nagyon kicsi terfogatbol indult a
robbanas. Ez nem csak imho, elfogadott. Mar irtam, hogy terme-
szetesen a reszletekben finomodhat, valtozhat az elmelet. De ez
nem erinti az alapot. A osrobbanast. Erre nem valoszinu "jobb
kozelites".

> >antropikus elv egy nagyon jo elv. Miert kell itt hummogni?
>Az antropikus elv, kulonosen annak eros valtozata, Nem igazan a
>fizika terulete.
Mielott elbeszelnenk egymas mellett, roviden ertelmezned, hogy mit
ertesz Te eros antropikus elvnek?

> >>A voroseltolodas nem bizonyitja a Hubble-teoria tagulo vilag-
> >>egyetemet, csupan megengedi.
> >Nevezz egelysta ufologusnak, de szerintem ez igy igaz...
> Errol mar tisztaztam, hogy nem rulez. Minden bizonyitek eseten
> lehet azt csak megengedonek tekinteni, es rejtelyes, ismeretlen
> mas agenst valoszinusiteni. Ez nem tudomanyos modszer. Fikcio.

>En is szimpatizalok a tagulo modellel. Ezzel egyutt tovabbra sem
>latom abszolut bizonyitottnak, bar nem ismerek mas, akar megkoze-
>litoleg is ennyire alatamasztott teoriat.
Imho a tagulas tenye mara bizonyitott. Miert nem fogadod el a
bizonyitekokat? Konkretumokat irj, csak arra tudok reagalni.

> >>Vannak azonban ovatossagra into jelek, igy peldaul a pont
> >>kritikus vagy ahhoz nagyon kozeli szamitott tagulas, ami eleg
> >>kemenyen mutatja, hogy van itt olyan _nagyon fontos_ dolog,
> >>amire nincs meg kielegito magyarazat.
> >Ragyogoan magyarazza az antropikus elv. Mas tagulasi erteknel
> >nem johettek volna letre csillagok, bolygok, es elet, ertelem.
> >A letunk a bizonyitek arra, hogy a tagulas csak ekkora lehet.
> >Ez nemhogy "ovatossagra int", hanem benne van az elmeletben.
>Itt mar kulonbozik a felfogasunk. Az antropikus elvet semmikeppen
>nem tekintem bizonyiteknek, ilyen elv inkabb filozofusoknak valo
Becsszo nem ertelek. Ez is egy arisztoteleszi szillogizmus.
_Mindig_ helyes. Igy kell logikusan gondolkodni. Mas tagulasi
erteknel egyeb bizonyitekok miatt nem elhetnek emberek, ezert ez
az egyik premissza. A masik az, hogy vagyunk. A tuti konkluzio
ebbol, hogy a tagulas erteke csak akkora lehet, amekkora. Ez
egyebkent csak annyit mond, hogy emberlakta vilagegyetem tagulasi
erteke csak ekkora lehet. Valasz azoknak akik ertetlenul
csodalkoznak azon, hogy miert epp a kritikus kozeleben van
vilagegyetemunk tagulasanak sebessege. Egy merheto tenyt egyebkent
miert kellene mas gondolati ervekkel bizonyitani? Ez csak a
csodalkozok csodalkozasanak indokolatlansagat bizonyitja. Nem az
elmelet alapjait! A tagulas kritikus erteke merheto, szamithato.
Az a donto bizonyitek.

>>>Az alap az, hogy a felfuvodas centruma nem a mi terunkben van.
>> Ragyogo inditas! Ha sehova sem akarsz eljutni. erre mi a
>> bizonyitek? Vagy Neked nem kell?
>A "felfuvodas centruma nem a mi terunkben van" kitetel szaraz
>tenykozles volt, nem valami semmibe vezeto okoskodas elso lepese
Hat ez nem magatolertetodo bizonyitasra nem szorulo teny.

>Ez minden tagulasos modell nyilvanvalo alapeleme, inkabb csak
>azert emlitettem, hogy aki sose foglalkozott vele, nehogy
>veletlenul egy normal, a mi terunkben levo centrumu tagulasr
>a gondoljon... Amikor is meglephetne, hogy miert minden iranyban
>egyenletes tag ulast latunk, mintha mi lennenk pont kozepen :-)
Most van itt az ideje, hogy leszogezzem, abszalajte nem haragszom
rad. A szemelyedre. Nehogy felreerts. Te itt targyszeruen vitazol,
ervelsz, amit akkor is tisztelek, ha nem ertunk egyet. 8-)))))
Bocs, de ebben nincs igazad. Nem "minden tagulasos modell
nyilvanvalo alapeleme" Kepzeld el a kovetkezot: Egyszerre startol
harom auto (egyszeruseg kedveert egy iranyban). Az egyik egy
Trabant, a masik egy Audi, a harmadik egy Porsche. Follgazzal
indulnak. Mit lat a gyorsulas alatt az Audi vezetoje? A Porsche
tavolodik tole ez nyilvanvalo. A Trabi egyre lemarad tole, vagyis
a koztuk levo tavolsag egyre no, azaz az o szempontjabol tavolodik
az is. O a "tagulas" kozpontja. Ugyanez igaz szaz kulonbozo
teljesitmenyu kocsira is minden kocsi zsempontjabol. (a szelsoket
kiveve.) Ugyanez igaz, ha a sik szaz iranyaban elindulo kocsikra
is. Sot itt mar a leggyengebb, is a tagulas kozpontjanak erezheti
magat. Ugyanez igaz a haromdimenzios terben is. Robbantasok eseten
megfigyelheto. Nezd a Dallas indito kepsoraban a robbantast
lassitva videon, es figyeld barmelyik reszecsket e szempontbol!
Es ehhez gyorsulni sem kell, ugyanezt latjuk, kulonbozo egyenletes
sebessegek eseten is, ha akkortol kezdjuk a figyelest, mikor
egymas mellett van eppen az osszes. Csak a szemleltetes vegett
irtam gyorsulo kocsikrol, mert ezeket konnyebb egy helyrol
inditani.
Tehat nem kell a terunkon kivuli centrumot feltetelezni ahhoz,
hogy a "minden tavolodik tolunk" latvanyt megmagyarazzuk.

>A nagy lepteku homogenitas es izotropia pedig eros erv amellett,
>hogy a tagulas centruma nem a mi terunkben van,
Nem ertem miert eros erv ez emellett. Magyarazhatnal egy kicsit.

>> >az a helyzet, hogy az "elvi latotavolsag" magatol ertetodoen
>> >maga az osrobbanas, barmerre is nezunk...   :-) Ha tetszik, el
>> >is latunk odaig, a hattersugarzas kepeben.
>> Nem!!! Nem erted a dolgot. Az osrobbanas kb. 13 milliard evvel
>> ezelott volt. Ennek a kepet mar soha nem lathatjuk. A mikro-
>> hullamu hattersugarzas nem az osrobbanas kepe, hanem annak
>> kovetkezmenye. Ennyire (2.7K) hult le 13 milliard ev alatt az
>A hattersugarzas elektromagneses jelenseg, fotonsugarzas. Gondold
>at, mi bocsatotta ki ezeket a fotonokat, mikor, honnan indultak
>utnak,
Ezek szerint ha a felesegemre nezek, akkor is az osrobbanast
latom, hiszen majd minden elemi reszecskeje az elso masodpercekben
keletkezett.
Es ezt ervelesed szerint komolyan gondolhatom.
Legkozelebb folyatom, mar felig alszom, es nem akarok butasagot
irni. Remelem Te sem hatagszol ram.

Mindenkinek:
A hetvegen, ha lesz idom osszefoglalom a relativitas
vonatpeldajaval kapcsolatos vita tanulsagait. Itt en is
hulyesegeket irtam, ezert szeretnem megtenni elsosorban. Addig is
megkovetem az igazmondokat. Kerem legyenek egy kis turelemmel.

A fentiek nem tenykozlesek, csupan a velemenyemet tukrozik. Ha
valaki logikusan, ervekkel, tenyekkel cafolni tudja, kerem tegye
meg. De logikusan, ervekkel es tenyekkel. Mindenkit udvozlok,
Kovary Peter

Udvozlet minden kedves tudostarsnak!
Valamikor nagyon regen egyik radioadasban hallottam egy modszerrol, 
aminek a napi alvasszukseglet lecsokkentese volt a lenyege. Allitolag a 
kozepkortol ismert modszerrol van szo, aminek az a magva, hogy ha nem 
egyhuzamban akarjuk "lealudni" a szervezet szamara szukseges idot, hanem 
apro reszletekben "adagoljuk" az alvast, akkor sokkal kevesebb idot kell 
toltenunk ugymond semmittevessel (alvassal 8-) ). Amennyire emlekszem, 
ezek az apro adagok mindossze 15 percesek voltak. Valahogy ugy nezett ki 
a dolog, hogy 4 orankent kellett 15 percet aludni, a nap tobbi reszet 
pedig szigoruan ebren tolteni. Tehat valaki aludt mondjuk 0 oratol 
0.15-ig, 4-tol 4.15-ig, 8-tol 8.15-ig, i tak dalse. A riportban volt ket 
ember is, aki kiprobalta ezt a modszert, az egyik keptelen volt hosszabb 
idon keresztul sem megszokni a 15 perceket, a masiknak viszont viszonylag 
konnyen raallt a biologiai oraja, a vegen mar ora nelkul is elaludt es 
felebredt a kello idoben! O csak azert hagyta abba, mert bevallasa 
szerint tul sok lett a szabad ideje, egyszeruen nem tudta kitolteni az 
ebrenlet orait. Meg olyasmire is emlekszem, hogy valaki nagyobb tudos 
nevehez fuztek ezt a rendszert .... talan Galilei ???
Ha errol tudna valamelyikotok felvilagositast adni, azt megkoszonnem. 
Addig is minden jot kivanva elkoszonok.
Hali
Geza

Hajdu Geza
Budapest
Liszt Ferenc Zenemuveszeti Foiskola Kozponti Konyvtara

Sziasztok!

10-15 eve olvastam, hogy Leningradban kiserleteznek a mammutok ujjaelesztesevel
 . Megfagyott allat petesejtjet akartak elefant mehebe beultetni. Nehany hete is
met feldobtak az otletet, azt hiszem, hogy japan tudosok. Tud valaki az eredeti
 probalkozasok sorsarol?

Zoli
CZAP Zoltan, BME Geotechnikai Tanszek
(Zoltan CZAP, Department of Geotechnics, Technical University of Budapest)
H-1521 Budapest
T: (36 1) 463 3009, F: (36 1) 463 3006, E: 

> 'A NASA oktober 13-an Cassini neven olyan urhajot indit a Szaturnusz
> fele, ami tiz evnyi repuleshez elegendo, osszesen 32 kilogrammnyi
> nuklearis hajtoanyagot, plutonium-dixoidot fog magaval vinni. Ez tobb,
> mint amit eddig barmelyik urutazashoz felhasznaltak.'
> 
> Valaki mondja el hogy, hogyan lesz a nuklearis hajtoanyagbol hajtoero a
> vilagurben .

Nehany eve hallotam mar errol a hajtomurol. Amire egy laikus emlekszik:

A felszabadult nuklearis energiat, valamilyen modon, kozvetlenul,
elektromagneses ter gerjesztesere forditjak. Ebben a terben, mint egy
reszecskegyorsitoban, kozel c-re gyorsitanak egy nem semleges reszecsket.
Ez a nagy mozgasienergiaju reszecske gyorsitja az urhajot a
lenduletmegmaradas torvenye alapjan. A hajora hato gyorsito ero a
"kilo:tt" reszecskek lenduletenek t szerinti derivaltja...aszthiszem :-)

                Kiss Attila  (a)

 wrote:
> 
> sziasztok
> 
> Elolvastam az ebben a temaban kuldott leveleket.
> En azt nem tudom elkepzelni,hogy ne legyen semmi baja
> annak az embernek akinek testenek 70% felforr minthogy
> az viz.

Ha valoban elforrna, akkor nagy bajban lenne
a ficko. Szerencsere a testben talalhato viz
nagy resze a zart keringesi rendszerben es az
ugyancsak zart belso szervekben van, vagyis
nem kerul kozvetlen kapcsolatba a vakuummal.
A fenti zart rendszerek eleg jol megtartjak
azt a nyomast, ami a dekompresszio utan megmarad.

> Lattam konkret kiserletet ,egy  hengerben lecsonkentettek a nyomast, es a kb 
eg
> y deci
> viz elkezdett forrni szobahomersekleten,miert ne tortenhetne  ugyanez az embe
rr
> el?

Megtortenhet, mert a szabad nyalkahartyakon
akadalytalanul elforrhat a folyadek. De ez
a teljes folyadekkesszletnek csak kis resze.

> Kerdezem nem allitom.
> Vagy lehet hogy az emberi szervezetet alkoto vizet valami nem engedi felforrn
i?
> 
> Az erekre belulrol hat az 1 atm nyomas ,ez cm2 -kent 10 N ero ,ezt tenyleg el
bi
> rnak az erek?

Ez csak normal legkori nyomason igaz, ahol a
belso nyomas egyszeru ellenhataskent jelentkezik.
Teljes dekompresszio utan csak a testben levo
folyadekok sztatikai nyomasa marad meg, ha van
gravitacio. Ez nem tul sok, kb otode a normal
legkori nyomasnak, ez is csak a test also felen.

Szerintem a lenyeg az, hogy az ember joval elobb
megfullad, minthogy mas komoly karosodas okozza
a halalat. Az egyeb hatasok csak rontjak a tuleles
eselyeit.

Udv:
Ivan