Kedves SZALON Olvasok!

         Itthon leven, most nem  jutott meg idom ujra  bekapcsolodni a
    SZALON olvasasaba, s igy nem tudom, mi a mostani vitak fo  temaja.
    Udito olvasmanynak  szanom nektek  a kovetkezo  irast, amelyet  R.
    Szekely  Julianna  tollabol  ovastam  a  Magyar  Hirlap par hettel
    ezelotti szamaban.

         Mindenki sokszor udvozlok itthonrol: Gaspar Vilmos
    ------------------------------------------------------------------
         HOL VAN AMERIKA?

         A helyzet  az, hogy  eloszor eletemban  harom napot toltottem
    Amerikaban.  Dehogy Amerikaban.  New Yorkban.  Dehogy New Yorkban.
    Manhattanben.   Dehogy  Manhattanben.   Csak  egy  darabkajan,   a
    Nyolcvanhatodik meg a Houston utca, a Nyolcadik meg a Park sugarut
    kozott .   Lattam vegre  a Times  Square-t.  A  Central Parkot.  A
    Broadwayt.  Az Empire State Buildinget.  A Guggenheim Muzeumot.  A
    Negyvenhetedik  utcat,  az  Otodik  sugarutat,  a sarga taxikat, a
    gozolgo csatornafedeleket, a  tuzletrakat es Greenwich  Village-t.
    Lattam vegre a kozhelyeket.  Az ezerszer latottakat, leirtakat es
    lefilmezetteket.
         Mit lehet meg minderrol irni?  Szabad errol egyaltalan  irni?
    Hulye kerdes.
         Szabad meg  irni a  szerelemrol?  Hiszen  evszazadok ota  nem
    mondtak rola semmi ujat.  Mindenki ismeri, nincs egy szava,  egy
    mozdulata,  amit ki  ne ejtettek,  meg ne  tettek volna, amit ne
    foglaltak volna kepbe, zenebe, versbe.  Na es?
         Akadnak persze  olyanok is,  akik szamara  New York korantsem
    szerelem.  Pfuj,  mondjak az  ilyenek, es  hatat forditanak  neki.
    Milyen zsufolt!  Milyen piszkos!  Milyen kozonseges!  Az ilyenekre
    valoszinuleg New York is fintorog.  Fenyegetoen folebuk magasodik.
    A fulukbe ordit.  Elvakitja oket.  Az agyukra megy.
         Olyan vagyok, mint a friss szerelmes.  Almodom rola.  A nevet
    is szeretem kimondani.  Maris ujra vele akarok lenni, uj,  hosszab
    randevukat tervezgetek, hogy kozismert vonasai utan megismerhessem
    rejtett zugait, szepsegei utan a csunyasagait is.  Az egeszet ugy,
    ahogy van.
         A  szerelem  beteljesulese  pedig kockazatos.  Maradektalanul
    csak  azt  lehet  szeretni,  akit  nem ismerunk.  Aki engedelmesen
    tavoli,  aki  nem  is  O  valojaban, hanem en, vagyaim keszseges
    foglalata, kelloen elerhetetlen.
         Kisse aggaszt,  hogy immar  egyre tobben  eljutunk Amerikaba.
    Az  en  nemzedekembol,  a  negyvenesekbol  legalabbis,  akik   ugy
    tetszett sokaig, vegkepp a vilagnak ezen felen maradtunk.  Akiknek
    a  szulei   meg  otvenhatban   sem  vettek   a  batorsagot,   hogy
    osszecsomagoljan ak, ha osszecsomagoltak, hat el is induljanak, ha
    elindultak, hat vissza  ne foduljanak, bar  konnyen lehet, hogy  a
    maradashoz kellett  igazi batorsag.   Ne firtassuk  ezt most,  nem
    oroluk   van   szo.    Hanem   rolunk.    Akiknek   itthon kellett
    folepitenunk Amerikat.
         Az ember kell, hogy  tartson maganak egy Amerikat.   Fogalmam
    sincs, hogy az amerikaiaknak mi  lehet Amerika, de nekik is  kell,
    hogy legyen,  hacsak nem  tul boldogok  es tul  gazdagok.  Lehet,
    hogy egyesek  Polinezianak hivjak,  masok Hawaiinak  vagy Marsnak,
    teljesen mindegy.   Az a lenyeg,  hogy meg sosem  lattak, viszont
    tudjak, hogy  a legvegso  esetben, amikor  mar minden  siralmas es
    remenytelen, oda kellene menni.  De nem is a menes a fontos.  Csak
    a tudat, hogy van.  Hogy lehetne.
         Az  en  kozep-kelet-europai  nemzedekem,  amelynek orra elott
    vegkep leereszkedtek a vasfuggonyok, jobban ismerte Amerikat, mint
    elotte  barmely  generacio.   Jobban  ismerte,  mint Amerika sajat
    magat.   Legalabbis  titkosabb,  intimebb, szerelmesebb viszonyban
    volt vele.  Ebben  a nemzedekban majd  mindenki tudott egy  kicsit
    angolul, pedig oroszul kellett volna tudnia, maximum nemetul.   Az
    Egyesult Allamok foldrajzat fujta.  Az iroit olvasta, a mozihoseit
    nezte,  a  dalait  gitarozta,  az  elnokeit  tisztelte es siratta.
    Akkor is, ha kozben belepett a KISZ-be es elindult a Ki tud tobbet
    a Szovjetuniorol? vetelkedon.
         Amerika  itt  kozmegegyezes  volt.   Minden,  ami nincs.  Ami
    elerhetetlen.  Ami tilos.  Ami igazi.
         Furcsa  erzes,  ha  az  ember  belelep  onnon  mitologiajaba.
    Nahat, mondja peldaul, ez itt  a Times Square, es tenyleg  a Times
    Square van a laba alatt.  De nemcsak az az egy Times Square, hanem
    egyszerre negy vagy ot, almok, regenyek, filmek retegei,  egymasba
    csuszva, zavarba ejton, mint mikor tukrok tukrozodnek  egymasban,
    s   bennuk   a   visszatukrozott   targy   konturja szivarvanyosan
    elmosodik.
         Mi lesz  Amerikabol, ha  vegkepp folfedezzuk?   De fokepp  mi
    lesz velunk?  Mibe kapaszkokunk?
         Amerika  az  igeret  foldje  kulonben  sem  iger semmit.  Azt
    mondja,  maradjunk  otthon,  elegedjunk  meg  annyi   szabadsaggal,
    amennyi jutott  nekunk.  Koszoni  szepen de  eleg a  sajat baja, a
    sajat munkanelkulisege, a sajat  szegenysege, a sajat ozonvize,  a
    sajat aszajai .  A gazdagsagat pedig ha lehet megtartana  maganak.
    Ne  turelmetlenkedjunk.   Hisz  itt  van  nalunk  is, amit annyira
    akartunk, tiszta  Amerika az  egesz.  Jo,  jo nem  pont a mostani,
    inkabb az  a regi,  amikor meg  kusza es  kezdetleges volt minden,
    eroszakos  es  kuzdel  mes,  meg  nem  Nyugat.  De valahol el kell
    kezdeni.  Momentan elegedjunk meg a nekunk kuldott Coca-Colaval es
    McDonaldsszal,  Kentucky  Fried  Chickennel  es  Pizza  Huttal, az
    ingyenvizummal,  az  amerikai-magyar  vegyesvallalatokkal,  a  New
    York-i kozvetlen repulojarattal, folteve, hogy  nyomban repulunk
    is vissza.
         Velem  pedaul  egy  New  York-i  ferfi  is  repul vissza, aki
    tizennyolc evesen ment el Pestrol, kint megszerzett ket  diplomat,
    matemetikus, uzletember, negyvenharom eves, lakasa van,  kiterjedt
    kapcsolatai.  Csak epp  a munkajat veszitette  el egy fel  eve, es
    nem talal ujat.   Most hazarepul,  megprobal majd  itthon angolt
    tanitani.
         -  Nem  banom  -  mondja.  -  Elvegre  otthon  is  van vegre,
    demokracia.  Es ez a lenyeg.   Hat persze, ez a lenyeg.   A lenyeg
    itt van.
        Csak akkor most hol van Amerika?

                                             R. Szekely Julianna
---------------------------------------------------------------------
Vilmos Gaspar                                   Kossuth L. University
      WHAT'S UP, DOC?    Dept. of Phys. Chem.
Phone: (36)-(52)-316-666           ,,,          4010 Debrecen, Pf.7
FAX:   (36)-(52)-310-936          (.~.)         HUNGARY
------------------------------oOO--(_)--OOo--------------------------

              "The solution to a problem changes the problem."
---------------------------------------------------------------------

A Godolloi Agrartudomanyi Egyetem is Mo buszkesege, a negy (hat)
legjobb magyar egyetem egyike. Godollon is eveken at a szocialista
vilag mezogazdasagi elitjet kepeztek. Jo, a Yale dragabb. Egyebkent
New Haven eleg szornyu hely, mikor utoljara ott jartam rut volt,
lerobbant, es az egyetemet leszamitva, eleg borzaszto benyomast tett
ram. 
 
   De ez erdektelen. En Lajosmizset vagy Godollot csak azert hoztam
a vitaba, hogy az aranyerzekunket kicsit helyre allitsam. New Haven
nem San Francisco, nem New York, nem Boston es nem is Chicago, de
meg csak nem is Minneapolis, Seattle-rol nem is beszelve. Egyebkent
mint egyetemi varos is eleg vacak, ha Ann Arborhoz, Madisonhoz vagy
akar Bloomingtonhoz hasonlitod. (Ezeket ismerem jobban.) Ann
Arborban -- amely Szekesfehervar meretu -- fantasztikus zenei elet
van. En het even keresztul jartam ott koncertre, Maurice Andre-tol
Yehudi Menuhinig, Chicago Symphony-tol (Sir George Solti) a Kirov
balettig jott mindenki, es a kozonseg mindig nagyon szepen viselte
magat.  

   A Szepmuveszeti Muzeum nekem is a szivemhez nott, de peldaul a
Chicago Art Institute is. Kepzeld el, van ott egy nyomat- es rajztar,
ahova bemehetsz es kihozzak neked, amit kersz, mint a Szechenyi
konyvtarban a keziratokat, csak itt meg specialis kutato igazolvany
sem kell.  Napokat toltottem ott Durer rezkarcokkal, es  17.sz.-i
utanzataival. (Kepzeld el, rezkarcot utanozni!)

  Ami a magyar kultura amerikanizalodasat illeti, az biztos nem megy
a vegtelensegig, de egyelore szep, meredek felfuto gorbet mutat.
Nezd meg, mit jatszanak a magyar mozik. Nezd meg, mi van a magyar
teveben. Nezd meg, mit olvas az, aki meg olvas. 
   En tudom azt, hogy kulturat exportalni nem lehet ugy mint
jancsiszoget; az aru szallitas kozben atalakul. De a fentieknek
igenis van kovetkezmenye. Pl. az, hogy az ertelmiseg szerepe van
valtozoban ma Mo-n. Tetszik, nem tetszik. 
   Az atkosban az ertelmisegi let volt a polgari let egyetlen
lehetseges formaja (leszamitva a kulkerest). Ez most megszunt, es az
uj 'makkos cipos, akril zoknis' (VBA) hungarojapikat mar nem
nyomasztja az, hogy nem olvastak Heideggert es nem tudjak, ki volt
Gunnar Myrdal. 
   En ezt nem jeremiadkent mondom, csak jelzem, hogy komoly
valtozasok tortennek -- as we speak -- kicsiny hazankban a magas
kultura es az ertelmisegi szerep tekinteteben. Es ahogy most a
dolgok allanak, ma a helyzet jobban hasonlit Amerikahoz, mint negy
evvel ezelott. Ez nem a szokasos lassu atalakulas, hanem a gyors
hirtelen valtozas. Revolucio es nem evolucio. Erre akartam csak
utalni.

    Persze, vannak amerikai irok es koltok, sot komolyzene szerzok
is. De ez nem mondtam, hogy nincsenek. En csak azt mondtam, hogy 
itt a fehergalleros munkahoz nem kotelezo oket ismerni. Petofit
minden erettsegizett ember ismeri Mo-n (Gulacsyt nem, de Munkacsit
mar igen). En itt es most, barmibe hajlando vagyok
fogadni, hogy a konnyuzeneszeket (Porter, Ellington)
leszamitva, (es esetleg Mark Twain, de ez mar hatareset,) az
egyetemet vegzett amerikaiak tobbsege nem ismeri a listadnak tobb
mint felet. Susan Sonntagot felszazalek ismeri. Woody Allen talan
eljut 50 percentig. Oreg Miltonhoz meg egy 10 ezres ertelmisegi minta 
is keves lenne, hogy kimutassuk.

    En azonban azt sem mondtam, hogy nincs Amerikai Kultura. Van.
Nemzeti magas kultura nincs itt Amerikaban. Amikor te Longfellowrol,
Walt Whitmanrol ugy beszelsz mint Puskinrol, vagy Petofirol, az egy
picit olyan mint amikor Csebokszariban jartam, es elvittek a helyi
muzeumba, ahol a csuvas nep kulturajaval es tortenetevel
ismerkedhettem meg. Itt kepeken volt lathato a nagy csuvas
filozofus, fizikus (lehet, hogy nem fizikus, hanem mas), zeneszerzo
stb. Az europai nemzeti kultura letrehozott egy kategoria rendszert.
Nagy Nemzeti Kolto, NN Tudos, NN Tortenesz, NN Zeneszerzo, NN
Filozofus, NN mi van meg ??? Eszerint a sema szerint
minden orszagnak kell lennie nagy ennek, annak, amannak. A nagy
csuvas filozofus (derek tanarember, aki Marxrol irdogalt) ebben a
rendszerben toltotte ki a FILOZOFUS nevu ures dobozt.

De van Amerikai Kultura, hogy ne lenne. Van Elvis, van Star 
Trek, es Leave It To Beaver, Ed Sullivanrol es
Joe DiMaggiorol nem is beszelve. Ez azonban popularis kultura. A
popularis kultura sajatja pedig eppen az, hogy NEM kivan egy
magyarazo, kozvetito, Hagyomanyapolo ertelmiseget. Cole Portert, Duke
Ellingtont nem kell tanitani, magyarazni -- lehet, csak nem kell.
Oket es Rambot csak hallgatni es nezni kell. 

                RTA

Az ertekpumpa elmelettel kapcsolatban:
Azzal egyetertek, hogy a kereskedelem minden resztvevo!! szamara
elonyos. Arrol viszont eddig nem beszeltunk, hogy mi a hatasa a
kereskedelemnek a nem resztvevok szamara.
Velemenyem szerint a fejlett es fejletlen kozotti kereskedelem lehet
elonyos az ottani uralkodo osztaly szamara, de ez az elony egyaltalan
nem nyilvanvalo a helybeli szegeny lakossag szamara.
a) fegyver es modern informacios technika kereskedelme:
Sokkal nagyobb mervu elnyomast tesz lehetove.
peldanak talan az osszes afrikai orszagot emlithetnem: Zaire
b) luxus javak elerhetosege: A harmadik vilag vezeto retege ugyanolyan
fogyasztasi szinvonalat kivan elerni, igy noveli az adokat, jarulekokat
fold berleti dijat. Magasabb jovedelmuek termeszetesen tobb export
cikket fogyasztanak a jovedelmuk aranyaban, mint alacsonyabb jovedelmuek
igy a jovedelem kozpontosulasa elsorvasztja a helyi kisipart
(hogy megteremti-e a helyi nagyipart, azt nem tudom).
Akar az elelem ellatas karara is erdemes jol exportalhato monokulturat
bevezetni: kakao stb, es az export jovedelmet luxus fogyasztasra,
fegyverre forditani.

Horthy ertekelese)
Azt el tudom nezni, hogy a roman hadsereg utjan jutott hatalomra, hiszen
a romanok nelkule is jottek, es foglaltak el Magyarorszagot. Meg azt
is elhiszem, hogy pragmatikusan jart el amikor belepett a 2. vilaghabo-
ruba. A 44-45-os zsido deportalasok idejen lehet, hogy nem volt mar
lehetosege ellene tenni.
DE a kiugrasi kiserlet (ill. bekekotesi kiserletek) pancsersaga mar
bun.
Megnagyobb bune az 1938-as zsidotorvenyek. Ekkor meg nem voltak itt
a nemetek, s mint kormanyzo megakadalyozhatta volna oket.
Hasonloan a feher terrort nem igazolja az elotte levo voros terror.
Azt kifejezetten hibanak tartom Antal reszerol (partpolitikailag
lehet, hogy jo az MDF-nek?), hogy az orszag miniszterelnoke Horthyt
vedelmezi, atertekeli, mikor a Szlovakiaval es Romaniaval valo
kapcsolatunk igy is eleg rossz. Ez a nyilatkozat biztos, hogy nem
javitja az ottani magyarok eletet, csak feleslegesen ront a kapcsolata-
inkon. Ha csak egy tortenesz lenne, akkor nem lenne problema, de mint
miniszterelnok jobban tette volna, ha megtartja ezen velemenyet.
Tisztelettel Wolf Gyorgy

Cser Ferenc irja a SZALON 475 szamaban:
"
......
Azt irod, hogy Magyarorszagon is Amerika lesz. Termeszetesen ezzel
messze-menoen egyetertek, folteve, ha Magyarorszagon:

    - ha megszunik a magyar ertelmiseg, mert amig az letezik, addig
fontosabb lesz neki az ideologia, a hit, az erzelmek, a
vezetoi elkotelezettseg, a hivatastudat, a mell feszulese, a
szimbolumok, semmint a pragmatikus eletvitel,
.......
"

Kaiser Andras, buvar, egy ettol fuggetlen folyamatban irja a SZALON
468 szamaban:
"
............
Eloszor arra az egyesekben udvariasan, masokban kevesbe udvariasan
felmerult kerdesre valaszolnek, hogy minek vagyok itt, ha nem birom
az amerikaiakat.
Azert, mert otthon egy fizikus osztondijabol nem lehet megelni.
Idejottem tehat gazdasagi okokbol, es ...
............
"

Az erdekes parbeszed azert tunt fel, mert ket hetig szabadsagon
voltam, igy egyszerre egy nagyobb adag szalont vettem be.

Ha mar itt tartunk, eloszor: amikor en azt mondtam, hogy gazdasagi,
stb kenyszer hijjan az ember eljen ott, ahol szeret, nem egeszen arra
gondoltam, hogy szegeny magyar nem tud a Met-re jegyet venni, hanem
ilyen ehhalalra, meg ilyesmire. Talan me'g az Ensz sem fogadja el
gazdasagi menekultnek azt, aki csak a Yale koncertjeire tud jarni,
anyagi okokbol, plusz meg az orrszorcsoges, fulpiszkalas. Es mellet
mar csak kemeny valutaert feszitunk, vagy mi!?

Ha mar, masodszor: ha minden kotel szakad es nem eleg az osztondij,
el lehet menni dolg... (pardon, obszcen szavak a Mokara valok.)

Janos Jozsef

Varga Peter - Sydneybol  feltett  egy kerdest amin magam is  toprengek:


>
> a softver -el kapcsolatos pro-contra velemenyek, s a
>par napos hir, hogy Magyarorszag azsiai orszagokkal egyutt alacsony
>minositesben van az intellektual property elsajatitasaban kesztetett arra,
>hogy feltegyem a kerdest. Miert tiszteljuk az intellektual tulajdont, mikor
>a magantulajdont se tiszteltuk, ill meg ma se tiszteljuk? Milyen moralis
>alapon allunk? Az en eletemben a nemetek bejottek Magyarorszagra, s az egesz
>orszagot "elraboltak", sajat tulajdonukka valtoztattak. Aztan ok meg a nyi
>lasok azzal a jelszoval hogy "budos zsido" (high moral ground) elsajatitottak
>a tarsadalom nagy reszenek osszegyujtott vagyonat (most csak a vagyont
>szemszogebol targyalom a kerdest) Aztan jottek a kommunistak, s budos kulak,
>budos burzsuj, imperialistak ugynoke, piszkos osztalyellenseg jelszoval
>allamositottak/elvettek a tarsadalom egy masik reszetol a tulajdonat.
>Ugyanez tortenik most Boszniaban, piszkos muzulman, add ide a lakasod, s
>takarodj!  Mit mondott Mao? Ero (politikai, gazdasagi) a puskatusban letezik.

Ugyan Mao bacsi szerintem egy kicsit tulsagosan leegyszerusitette a
kerdest, vegso fokon igaza van, csakhogy a puska is termek meg tulajdon, es
haborut sem mindig az nyer akinek tobb es jobb fegyvere van, mintahogy
Vietnamban es Afghanisztanban egyarant bebizonyosult.  Marx Karcsi bacsinak
is igaza volt abban, hogy a tulajdon jog tarsadalmi szerkezete valtozik a
technikai valtozasokat kovetoen, (hogy kovetkezteben is, es hany vonalban,
az vita targya).  Egy masik vita targya, az hogy volt e egy "primitiv
komunizmus", azaz egy hajdani tulajdon nelkuli korszak?  Manapsag arrafele
hajlik a tudomanyos kozvelemeny, hogy nem volt ilyen korszak, legalabb is
'Homo Sapiens Sapiens' lete ota.  De bonyulult kerdesrol van szo, mert
eloszor is el kell donteni, hogy mi szamit tulajdon jognak es mi nem.  

Ha peldaul, Konrad Lorenz, Holland "ethologist" -et kerdeznenk meg, azt
hiszem o mar a madarak es halak viselkedesi formaiban is legalabb a
tulajdon jog biologiai eredetet la'tna'.   Viszont vannak olyan
antropologusok, akik nem biztosak abban, hogy peldaul egy olyan rendszer
mint a Kalahari Sivatagban lako !Kung - ok kozott letezett, egyaltalan
tulajdonjognak nevezheto e vagy sem.  Azaz a tulajdon jog (amennyiben
egyaltalan letezik) es a rokonsagtartasi szabalyok (no meg az etikett)
olyan szoros osszekotetesben vannak, hogy gyakorlatban minden elosztodik
ugy, hogy lenyegeben keveset kulombozik a rendszer az ideal tipikus
'primitive kommunizmus' -tol.  

Egy Ester Boserup nevu "Economic Anthropologist" (biztos van erre magyar
szo, de en nem tudom, bocs.) valami osszekotetest lat a kulombozo
foldmuvelesi modszerek fold pihentetesi (fallow?) szuksegletei kozott es a
foldtulajdon szigorusaga es egyeniseghez kotodese kozott.  Tehat minnel
hosszab idelyig kell a foldet pihenni hagyni mielott ismet termelokepes
lesz, annal tobb kozos terulet van, es a teruletet nagyobb egysegek
birtokoljak es az oroklodesi jogok kevesbe lenyegesek.  Persze Ester
Boserup megfigyelesei nem altalanosan elfogadottak, es en nem ismerem az
erre vago szakirodalomat (en vallas antropologiaval es tudomany
sociologiaval foglalkozok, de meg csak alacsony szinten).  E mellet, az
ideologiai behatasok a tudomanyba ilyen teren a legsulyossabbak.

Egy mas szempontbol nezve, az is igaz, hogy 'szellemi tulajdon jog'-nak
nevezheto dolgok elofordultak mindenfele tarsadalomban (de nem minden
tarsadalomban) az alaskai inuit -tol kezdve a walesi bardokon keresztul a
modern eszak amerikai tarsadalomig.  De, hogy mi szamit szellemi erteknek
es hogy egyenek vagy csoportok tulajdonitjak  e meg, hogy mennyivel
magasulhat ki a tulajdonos az atlagtol haszon elvezet szempontjabol, az
mind varialodik, nem tudjak miszerint.  A Microsoft  szeru siker merteke
azonban szerintem peldatlan.

Minden esetre, en azt hiszem  ez elsosorban egy jo antropologiai tema, meg
akkor is ha vegsolegesen filozofiai es erkolcsi kerdes is.  Ha eleg
erdeklodes mutatkozik,  felteszem a kerdest az ANTHRO-L-en, es a valaszokat
leforditom es tovabbitom a SZALON- hoz.  

Udv.,

Laborfalvi Benke Tibor

Kedves A'kos!

A magyar e'rtelmise'g helyzete, szerepe a mu'ltban abnorma'lis volt. Persze,
hogy va'ltozik. Reme'lem, hogy a polga'rosoda'ssal alaposan megva'ltozik.
Ebben nincs vita ko~ztu~nk. Mint ahogy abban sem, hogy USA sokkal gazdagabb,
e's ez a gazdagsa'g re'szben a kultura'lis inte'zme'nyek, vagyon
felhalmoza'sa'ban is megnyilva'nul. Meg abban sem, hogy az elu~zletesedett
kultu'ra a piacgazdasa'ggal egyu~tt bea'ramlik Magyarorsza'gra. Ezek
nyilva'nvalo'ak sza'momra is, ha csak ezt i'rtad volna, nem reaga'ltam volna.

Azt a'lli'tom, hogy Magyarorsza'g legfeljebb annyira fogja ko~vetni az ameriaki
minta't, mint Hollandia vagy Ausztria. Nem jobban. Azt a'lli'tom, hogy
Hollandia e's Ausztria le'nyegesen ku~lo~nbo~zik Amerika'to'l a kultu'ra minden
szintje'n, noha terme'szetesen hata'ssal volt ra' az amerikai kultu'ra.
Lehet, ez a va'ltoza's gyorsabban fog ve'gbemenni Magyarorsza'gon, mint ahogy
lezajlott azokban az orsza'gokban, ahol ezt nem akada'lyozta'k meg
mesterse'gesen, de nem lesz a'tfogo'bb. Nem la'tom, mie'rt lenne. Amerika nem
Mo. jo~vo"je.

Nem azon vitatkozunk, hogy van-e amerikai kultu'ra. Persze hogy van. Hanem,
hogy szerintem az amerikai e'rtelmise'gnek is van egy olyan szu"k elitje,
amelyik valahol jelento"s befolya'st gyakorol a he'tko~znapi kultu'ra'ra, a
politika'ra e's egy viszonylag fontos e'rtelmise'gi ko~rre. Nem kell, hogy az
amerikaiak jelento"s re'sze halljon Sonntagro'l, Friedmanro'l, McLuhanro'l e's
hasonlo'kro'l. Ele'g, ha az amerikai kultu'ra't befolya'solo' e'rtelmise'giek-
hez eljut, e's azokra jelento"s hata'st gyakorol. Ele'g, ha az amerikai tv-k 
szerkeszto"inek egy re'sze't, a ke'pviselo"k tana'csado'it befolya'solja.
Az e'rtelmise'g hata'sa ege'szen rendki'vu~li helyzeteket kive've ko~zvetett. 
Szu~kse'gszeru"en. Persze, hogy nincsenek va'teszek Amerika'ban. Mintahogy
mostma'r szerencse're na'lunk is ko~zro~hejbe fulladnak az ilyen kise'rletek,
mert va'teszre csak abnorma'lis ta'rsadalomnak van szu~kse'ge.

Ko~zvetett hata'sa viszont szerintem az amerikai e'rtelmise'gi elitnek is van. 
(E's amikor pl. bevonul a politika csina'la'sba, ahogy egyes politolo'gusok,
ko~zgazda'szok, fizikusok tette'k, akkor persze ko~zvetlen is.) Ennyiben 
szerintem nincs igazad abban, hogy nincs nemzeti e'rtelmise'g Amerika'ban. 
Sza'momra ennek nem fontos re'sze az a piedeszta'l, amire A Nagy Nemzeti ize't 
a'lli'tja'k. Nem tudok ro'la, hogy lenne NN ko~lto" Hollandia'ban vagy 
Ausztria'ban? (Lehet, van, csak mu"veletlen vagyok. L. Sze'll - Solti csere't.)

                         Ko"ro~si Ga'bor

Kedves Tibor, 

A broker es a mexikoi bevandorlo kozott oriasi a kulonbseg
szociologiai, kulturalis es egyeb szemszogbol.  Annyiban viszont
hasonlo a helyzetuk, hogy egyikuk sem onellato, tehat ki kell lepniuk a
piacra, es kereskedniuk kell, kulonben felfordulnak.  Eszerint tehat
mindketten kenyszer-eladok (es kenyszer-vevok).  A brokerek neha csodbe
mennek, vagy felakasztjak magukat, vagy mas szakmaval probalkoznak.  A
mexikoi bevandorlok (es a magyar ertelmisegi vendegmunkasok) gyakran
szedik a satorfajukat, es hazamennek.  Esetleg megprobaljak megint, ket
ev mulva.  A broker kertjeben munkalkodo mexikoi kertesz egy
pillanatfelvetel, amibol onmagaban nehez erkolcsi kovetkezteteseket
levonni.  Meg azt se lehet biztosan megjosolni, mi lesz veluk hat honap
mulva.  A broker vagy talal vevot a munkajara, vagy ehenhal.  Ezzel
szemben a mexikoi vendegmunkas vagy talal vevot a munkajara, vagy
ehenhal.  Ez a kulonbseg.  A kozgazdaszok, azt hiszem, nem orulnek
ennek, csak kiindulasi pontkent elfogadjak, mint tenyalladekot.

-----
Fencsik Gabor

RTA a SZALON 475. szamaban ir kolbaszrol, hegedurol, a nagymamam
leanykori neverol, es az informacioeloszlasrol:

> [Az  "egyenlotlen  informacioeloszlas"]  azt  sugallja,  hogy  ha
> valaki  a mexikoi fulebe sugna az informaciot, amivel a brokerhez
> kepest le van maradva, akkor hirtelen a helyzetuk kiegyenlitodne.
> Kerdem  en: mit kene a mexikoi fulebe sugni ?  Azt, hogy a NASDAQ
> ma ot ponttal ment fel? Vagy  azt,  hogy  a  bio-tech  vallalatok
> reszvenyei jol allnak?

Egy percig se allitom, hogy a broker tobbet tud, vagy fontosabb
dolgokat tud, mint a mexikoi kertesz.  Mindkettojuk tudasa csak sajat
palyan ervenyes.  Ha a broker a mexikoi faluba csoppenne, es sajat
erejebol kellene, hogy boldoguljon, a tulelesi eselyei rosszabbak
lennenek, mint a mexikoi paraszte San Diegoban.  Minden valoszinuseg
szerint a mexikoi paraszt tud tobbet kettejuk kozul.  Sokkal tobbet tud
a technologiarol, amitol az elete fugg, az idojarasrol, talajrol, stb.
A broker egesz egzisztenciaja osszeomlana, ha peldaul az amerikai
telefonhalozat megszunne mukodni; ennek ellenere a brokernek fogalma
sincs a telefonhalozat mukodeserol.  Az egesz orszagban talan 500 ember
erti, hogyan mukodik ez a halozat.  A tobbieknek eleg, ha tudjak,
hogyan kell a kagylot leemelni, es tarcsazni (es a szamlat kifizetni a
honap vegen).  A technologiai civilizacio a specializalodasra epul, es
a tuleleshez paradox modon egyre kevesebb tudasra van szukseg.

Miben all a broker informacios elonye?  Uzleti kapcsolatok,
ismeretsegek, reputacio, tapasztalatok, rutin, stress-turokepesseg, az
uzleti erintkezes szotara es nyelvtana (az uzletemberek hagyomanyos
halandzsa-nyelve, ahol szemrebbenes nelkul mondanak ilyeneket, mint
"negative growth", "synergy", "market focus", "channel conflict",
"downsizing") -- ez a kodnyelv a kivant szociologiai csoport tagjakent
azonositja a beszelot, komolyan lehet ot venni, tudja, mit beszel.
Talan nem egeszen helyes mindezt "informacio" neven ossszefoglalni.
Mindenesetre, ha a broker atnyujtja a Rolodexet a kertesznek,
elmagyarazza, hogyan kell a Wall Street Journalt olvasni, es bemutatja
osszes baratainak es uzletfeleinek, meg mindig nem fog menni a dolog.
A mexikoi kerteszlegenynek ki kell bujnia a borebol ahhoz, hogy ezt a
kulturalis szakadekot atugorja.  Ezt en nem talalom kulonosebben
igazsagtalannak: miert pont neki ne kene kibujnia a borebol?  Elvegre
brokernek lenni se kotelezo, a broker pedig valoszinuleg a
kerteszkedesrol almodozik ket ugylet kozott, de sajnos, nincs ra ideje.

-----
Fencsik Gabor