Hello HANGosok!


> Felado :  [Germany]
> 
>  Jonak tartom a nyolclabu OP-IC-krol esetleg kitoro rogeszmecseret.
> 
>  Ki mire eskuszik es mire okvetlenul nem. En pedaul (eddig) nagyot
> csalodtam a sokra tartott AD826-al kapcsolatban.
  Elofordul az ilyen. Erdekes, ha OP-IC kivalasztasa kerul szoba,
leginkabb az Analog Devices, a Burr-Brown, esetleg a Linear
Technology nevevel lehet talalkozni. A tobbi ceg eszerint
kizarolag szemetet gyart nagy tomegben. Nemelyek velemenye
szerint a fenti harom ceg is ugyanilyen szemetgyarto, mondvan
egyik kutya meg a masik is, a kulonbsegek a "harom nagy" es a
"kommerszek" termekei kozott nem szamottevoek.
  Audiofu:l korokben szokas az OP-IC-k ledorongolasa. Legtobbszor
jogosan. Ismerjuk be, az esetek tobbsegeben azok a keszulekek,
melyek ilyen mu:tyu:ro:ket hasznalnak hangerositesre, igencsak
kozepesek. Ha valamelyik gyartonak megis sikerul egy OPA-IC-n
alapulo jo hangu berendezessel kirukkolnia, akkor vagy hallgatnak
azok akik hangoskodtak, vagy egyszeruen kijelentik, hogy az a
elo/veg/integralt erosito vagy cd-jatszo nem is jo, csak azok,
akik annak halljak, nem eleg rutinosak, nincs izlesuk, stb,
stb...
"Jo" peldak: Wadia cd-jatszok (OPA642, BUF634), Primare cd-jatszo
(OPA627), Primare erosito (OPA2604), Meridian 508-20 cd-jatszo
(NE5534!!!), ARC CD-1 cd-jatszo (SSM2131!!!). Ez utobbi ketto
szerintem erdekes. Az 5534/5532 típusu IC-ket tartjak sokan a
leheto legrosszabb valasztasnak. Az SSM2131 pedig egy mar
nem gyartott, oreg csatalo, ami annak idejen allitolag nagy
durranas volt. Ma mar nem szamit kulonosen jonak, de ugy latszik
az "ARC-nek megfelel". Emlithetnem meg a Cyrus I es Cyrus II
erositoket, melyek szinten tartalmaztak integralt muveleti
erositot. Vagy ott van a szinten koros AGI-511-es eloerosito,
ami eleg tisztesseges hangot produkalt, ahhoz kepest, hogy a
lelke melyen - ha jol emlekszem - TBA-231 es LF357 tipusu
IC-ket melengetett. Ezekrol senki nem mondhatja, hogy
specialista gyartok draga termekei. Ha elirtam volna valamelyik
tipusszamot, szoljatok ram!
  Nekem csak olcso IC-kkel vannak tapasztalataim. Bar kivancsi
volnek mit lehet kihozni egy AD797-es, vagy egy OPA627-es IC-bol,
valoszinuleg a kozeljovoben nem lesz veluk dolgom. Hasznaltam
annak idejen TL071, TL072 IC-ket (melyik amator nem?). Eleg
banatos hangjuk van, raadasul sokszor zavarosan szolnak.
Az 5532 valamivel jobb, de nem egy elmeny. Viszont hasznaltam
mar OP275GP-t. Az ismertetok az NE/SE5532 "utodjanak" tartjak.
Valoszinuleg csak a funkciojat illetoen (olcso, audio celokra
szant IC), mert a felepitese erosen elter az oreg rokonetol.
Hatarozottan jobbnak hallotam, mint az 5532-t, szerintem
elevenebb hangja van.
A legnagyobb meglepetest azonban az LM6172IN okozta. Az NS-t
senki sem sorolna a specialista gyartok koze, de lassatok
csodat, megis kitett magaert ez az aramkor. Egy olasz site-on
talalkoztam eloszor a nevevel. Ott cd-jatszo modifikalashoz
hasznaltak. Mivel nem tul draga, gondoltam kiprobalom.
Megerte. Tiszta es gyors hang. A felepitese elter a
konvencionalis OPA-architekturatol. Teljesen komplementer
szimmetrikus, differencial erosito nincs benne. Mint a
current-feedback erositok. Az LM6172 viszont nem CFA, hanem
VFA. Az NS-nek van egy LM6182 tipusu CFA-ja is, ehhez sajnos
meg nem volt szerencsem. Olyan nagyon rossz nem lehet.
  Szerintem amator celra erdemes probat tenni az integralt
OPA-val. A profik lehetosegei messze meghaladjak a mienket.
O:k diszkret felvezetok tomegebol valogathatnak, tetszoleges
szempontok szerint, tetszoleges turessel. Ez hazi korulmenyek
kozott nehezen megvalosithato. Es ez meg csak egy (szukseges)
feltetele annak, hogy hasznalhato aramkort epitsunk.
Az integralt OPA legalabb ezt a gondot leveszi a vallunkrol.
Jo, tudom, az IC-knek meg sok egyeb hibaja van (pl. nagy
nyilthurku erosites -> nagy visszacsatolas -> TIM) es meg
ezen kivul is ezer sebbol vereznek. Ennek ellenere sokszor
egesz jo hangot produkalnak.
  Meg egy dolog, amit fontosnak tartok. En igen egyszeru
tapegysegeket hasznaltam az IC-k etetesere. Altalaban
TL431 + atereszto tranzisztor vagy LM317/LM337 paros kepezte
a stabilizatort. Puffernek legtobbszor 2x4700 uF szolgalt.
A trafok pedig a legkulonbozobbek voltak. Biztos, hogy
igenyesebb - és persze dragabb - tapegysegekkel ezek az IC-k
meg jobb eredmennyel hasznalhatok.

Koszonom a figyelmet.

Udv: Maci

Helyesbitenek a tegnapi hozzaszolasomon, bar nem akarok nagyon
elmelyulni a temaban. A csucstol csucsig mert jitter tobbnyire egy
hosszu ideju meres eredmenyekent a jitter szelso erteket adja, a CD
lejatszonal a jitter szempontjabol ez a legrosszabb esetet jellemzi. A
legjobb esetben a jitter "durvan" a mesterora jitterevel egyenlo. A
kerdes az, hogy a lejatszo melyik veglet kornyezeteben tartozkodik az
idoben a legtobbet.  Az a jo, ha a legjobb esethez kozelit, tehat
ilyenkor a pillanatnyi jitter ertekek egyre jobban megkozelitik a
mesterora jitteret. A tegnap olvasott ertekek valoszinuleg egy hosszu
ideju meresbol adodhattak, igy a legrosszabb esetre vonatkoznak. Ez
alapjan szerintem nem szabad osszehasonlitani a lejatszokat. Udv.:Novak
Laszlo

> Bocs, de itt totalis felreertesrol van szo! En nem a Te irasaidra ertettem,
> hanem a Bese-Kovary parbajra tett megjegyzesedre reagaltam.

Jo, vilagos, bocs.

> Novak Laszlo
>
> Elmentem Bese Attilahoz 

Ha egyszer Miskolcon jarsz...

 Udv:
     JLM

Hallo hallo !

Ki milyen fenyviszonyok kozott hallgatja odahaza szivesen a cuccat ?
Van e kozottunk valaki, aki ezzel kulon is foglalkozott mar ?  Tan egy
honapja  esett mar szo itt a listan is a temarol, de csak erintolegesen.
Magam reszerol erdekesnek tartom azt a tenyt, hogy eddigi legjobb
hangelmenyeim fenyviszonyaira eleg jol emlekszem, pedig tudatosan
nem figyeltem kulon ra.  Semmifele torvenyszerusegre nem jottem ra,
mert csak az igazan jo hangu helyek vilagitasai maradtak meg bennem.
Egyetlen helyen sem volt szempont a vilagitas, tehat teljesen hetkoz-
napiak es elteroek voltak. Van koztunk valaki, aki felfedezett 
valamilyen
megvilagitasi torvenyszeruseget ?  Nehogy fizikazas legyen belole !!!

Masik darazsfeszek:  Olvasva az allvanyokrol szolo vitat, ugy erzem,
hogy talan tobbfele uton is lehet jo allvanyt kesziteni. Ha jol ertem,
mindig az a lenyeg, hogy az eszkozt megovjuk a sajat es a kulvilag
nemkivanatos rezgeseitol, mert azok rontjak a hangot.  Talan butasag,
de gondolt valaki arra, hogy mi lenne, ha a lemezjatszot ratennenk
egy vetett agy ketret hajtott nagy pehelydunnajara helyezett kover
parna tetejere ? Volt ilyen torekves ? Probalt valaki mar eziranyban
elindulni az allvanykutatasfejleszteskoncepciomeghatarozaskor?
Udv, Agoston

 wrote:
>alkalmaztam. A bambusz szigetelesu nagyfrekvencias kabelrol honnan tudsz
>mert en nem hallottam ilyenrol?
tenyleg van ilyen, de azzal a kis megjegyzessel, hogy nem bambusz a
szigetelo, hanem a felepites hasonlo a bambuszhoz. Egyenletes tavolsagokra a
belso vezeto es a kulso arnyekolas (koax elrendezes termeszetesen) kozott
kis tarcsak tartottak a megfelelo tavolsagot, igy gyakorlatilag a levego
volt a dielektrikum.


NZoli
mailto:

Tisztelt HANGosok,


>>> A CD jatszomat szetkaptam, es ott ugy neztem hogy a DAC chip 
>>> elott van a
>>> kristaly, tehat ott nincs olyan "nagy" gond jitterrel, 
>>>megsem szol jol.

>>Mi az, hogy elotte van? Hiaba van fizikailag ott, az egesznek 
>>a mukodesi
>>elve ab ovo jittert visz bele!

>Ez messze nem ilyen _ab ovo_ tehetsz bele egy oscillatort, 
>olyan szepet,
>amilyet csak akarsz, de az megis csak a kristalyon alapul, ha 
>ezt aramkort (a
>kristaly kivetelevel) integralod a chipbe, akkor ugyanazt a 
>eredmenyt kellene
>kapnod, mas kerdes, hogy szerintem  ra.
>Ezert hallhato akkora javulas, ha egy normalis oszcillatort 
>teszel a kristaly
>helyere, bar ezt meg szemlyesen nem probaltam de biztos vagyok 
>benne.

Kedves Gabor,

Hadd pontositsak egy kicsit. Valszeg hogy azt irom amit Te,csak
maskeppen. Akkor viszont elnezest kerek elore is az ismetlesert.

Azert mert a kristaly ott van a DAC elott,meg lehet a jitterrel
problema. Ha maga az oszcillatoralapkapcsolas nem jo. Az integ-
ralt tokba levo altalaban nem jo. Egy inverter, visszacsatolva a
kvarccal(plussz egy nagyobb erteku ellenallas a linearizalasra).
A kvarc a sarkain allandoan valtozo lezarasokat lat,ettol csusz-
kal es un harmonikus jitter keletkezik. Ez nagyon hallhato. Van 
un nemharmonikus jitter,amely pl motorrezgesekbol,razkodasbol
es meg az ordog tudja mitol keletkezik. Ez alig erzekelheto es 
ez vegul a kristaly mechanikai "modulaciojabol" keletkezhet,igy
annak csillapitasaval (habszivacsba gongyoles,rugalmas felfug-
gesztes) csokkentheto. Ez imho hulyeseg,mert vegul nem dominans.
Marad a harmonikus jitter. Ha csak egy "normalis oszcillatort"
tennenk a kvarc "helyere" es eltekintenenk a frekvenciapontat-
lansagatol es annak lassu valtozasatol - amely vegul elmeletileg 
nem erzekelheto - akkor is bajunk lenne a jitterrel,amely most a 
nem kvarcstabilizalt oszcillator faziszajabol eredne. (Ez csak 
elmelet,en sem probaltam meg ki!)
Imho marad a kvarc,amely rendkivul nagy josagaval (Q) biztositja 
a frekipontossagot illetve a MEGFELELO oszcillatorkapcsolasban
a jitterszegeny jelet. Ne feletsuk el,a kvarcnak onmagaban nincs 
jittere, hanem az oszcillator-kvarc eggyuttesnek.
Azutan hogy a jitter mennyire hallhato-e vagy sem, azt mar 
(remelem) tapasztaltuk.

Best of listening,
Istvan

ROVID ELEMZES AZ ELEKTROAKUSZTIKAI KESZULEKEK MAI HELYZETEROL II.

Magnetofon:

A legtobb pozitiv jellemzot a magnetofon mai kazettas kepviselojerol
mondhatjuk el. A nagy szalagsebessegu orsos magno visszaszorult a
studiotechnikaba illetve felvaltotta a DAT. A kazettas magno az alacsony
szalagsebesseg es a keskeny szalag ellenere nagy fejlodesen ment keresztul.
A szalagok is minden szempontbol jobbak lettek, bar itt is elmondhato, hogy
nem minden esetben a jobb parameterekkel biro tipus hangzasa a magasabb
szintu. A magnetofonok fejlodesenek az az egyik lehetseges  magyarazata,
hogy ezeket a legkonnyebb tesztelni, hiszen azok az eredeti musorforrassal
konnyeden egybevethetoek.

Lemezjatszo:

Annak ellenere, hogy az LP az utobbi evekben latvanyosan visszaszorult, meg
mindig gyartanak lemezjatszokat es hangszedoket. Az igenyes zenehallgatok
egy nepes tabora szamara egyertelmu, hogy a CD nem kepvisel magasabb rendu
hangzasminoseget. Ezen tul, az LP eletben maradasat  a csak analog lemezen
meglevo musoranyag is indokolja. A lemezjatszo testenek ill. karjanak szabad
osszevalogatasaval es varialasaval kulonbozo technologiak szerencses
talalkozasat erhetjuk el HIGH-END keszulekek eseten. Azonban sok esetben az
uj szerkezeti anyagok nem szerencses kivalasztasa nagy hangzasbeli
differenciat okoz az azonos osztalyu keszulekek kozott. Az MC es MM
hangszedoknel a technologia fejlodese (konnyu, nagy merevsegu tuszar;
meredek metszesu tu; egyre csokkeno mozgo tomeg stb.) szinten latvanyos
eredmenyeket produkalt.

Erosito:

A felvezetos erositok  fejlesztesi eredmenyei egyre bonyolultabb aramkorok
alkalmazasahoz vezettek es egyre tobb alkatreszt igenyelnek. Meg szomorubb,
hogy ezek gyakran hangzasi szempontbol mellekes oncelu muszaki jellemzoket
szolgalnak. Szamos peldat sorolhatunk fel az egyoldalu szemleletu aramkori
megoldasokra:
 1. Torekves a rendkivul alacsony tizezred szazalekos torzitasok eleresere.
 2. Extrem nagy kimenoaramok produkalasa valos teljesitmenyigeny nelkul,
    holott  ezt a hangszoro hatasfoka es impedanciaja nem igenyli.
 3. A hatasfok novelese a tapfeszultseg szabalyozasaval.
 4. Hidba kapcsolt erosito kombinaciok, melyek csak a kimeno teljesitmeny
    noveleset celozzak.
 5. A kozel nulla helyett pozitiv vagy negativ kimeno impedancia
megvalositasa.
 6. A teljesitmeny savszelesseg es impulzusatvitel tultervezese, holott a
hangszorok egy kozepes minosegu erosito kepesseget sem kozelitik meg.

Az elektroncsoves erositok ujboli elterjedese is igazolja, hogy sulyos
nehezsegekkel kuzdenek a felvezetos erositok. Az elektroncsoves erositok
legkenyesebb pontja a hangszoro alacsony impedanciajahoz valo illesztes. Ez
a problema latszolag megkerulheto, ha kulonleges csovekkel  kimeno
transzformator nelkuli megoldast alkalmazunk. Sajnos azonban ez a muszakilag
rendkivul korrekt megoldas nem biztositja a maximalis akusztikai informacio
ateresztokepesseget. A mai kimeno transzformatoros erositok
kapcsolastehnikajaban gyakorlatilag nem tortent fejlodes. Sokfele megoldast
alkalmaznak, es ennek megfeleloen nagy a hangzasi szoraskep.

Hangdoboz:

A gyartmanyok nagy resze elektrodinamikus elven mukodo hangsugarzokbol
epitett hangdoboz. Ennek okait a szeleskoru felhasznalhatosagban, a
viszonylag egyszeru felepitesben, ill. abban kereshetjuk, hogy egy adott
feladatra konnyen optimalizalhato.

Az elektrosztatikus elven mukodo hangszorok az  alacsonyabb hatasfokuk, ill.
az iranyitottabb sugarzasi szoguk ellenere kituno akusztikai informacio
ateresztokepesseggel rendelkezhetnek.

A dinamikus hangdobozok minositese mutatja a legszorosabb osszefuggest a
hangzas es a muszaki parameterek kozott. Ez elsosorban a frekvencia es
fazismenetre valamint a torzitasra ervenyes. Kutatasaink szerint viszont a
minositeskent altalanosan elfogadott THIELE-SMALL hangszoro parameterek
egyaltalan nem jellemzik az akusztikai informacio ateresztokepesseget. Az
azonos mechanikai parameterekkel biro mozgoreszek anyagstrukturaja a
hangzasban egy nagyon karakteres jelleget hataroz meg. A dobozok mukodesi
elvuk szerint valtozatos kepet mutatnak. A zart rendszeru  dobozokba epitett
hangszorok torzitasa nagyobb, mint a nyitottake. A klasszikus reflex doboz
azonban nem a teljes tartomanyban alacsonyabb torzitasu. A transmission line
dobozzal lehet a legmelyebb frekvencia atvitelt elerni, de az impulzus
atvitele a rezonans viselkedese miatt nem optimalis. E harom tipus a
leggyakoribb megoldas. Meretezesuk a T.-S. parameterek bevezetesevel
pontosabbakka valtak.  A dobozok anyaga altalaban valamely fahelyettesito
anyag. Ezek emelkedo minosegi sorrendben a kovetkezok: faforgacs; farost
(MDF); retegelt lemez.
A passziv hangvaltok megoldasaiban semmilyen elorelepes nem tortent. Az
egy-ket-harmadrendu hangvaltok jelenlegi megoldasai a fazisproblemakat nem
kuszobolik ki.

Tisztelt Hangosok !

> Felado :  [Germany]
> Temakor: Hibernator ( 32 sor )
> Idopont: Wed Mar 10 17:29:21 EST 1999 HANG #367

Kedves saZ !

>  Jonak tartom a nyolclabu OP-IC-krol esetleg kitoro rogeszmecseret.
>  Ki mire eskuszik es mire okvetlenul nem. En pedaul (eddig) nagyot
> csalodtam a sokra tartott AD826-al kapcsolatban.

Ha megengeded, hogy belekotyogjak termeszetesen megvizsgaltuk az osszes IC-t
is hangzasi szempontbol. Csak megerositeni tudom, ez az IC alkalmatlan
"hangerositesre". Sajnos a tobbi johiru HIGH-END jatszoban alkalmazott
"testvere" sem mas kategoria. Tipikus peldaja a preciz mernoki valasztasnak:
csak az adatlapok parameterei hatarozzak meg mi keruljon ebbe a pozicioba.

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: NEM ERTEM - JLM rovata Farkashazy utan szabadon ( 90 sor )
> Idopont: Wed Mar 10 09:19:55 EST 1999 HANG #367

Kedves Laci!

> Nos, ha az ember egyutt el egy rendszerrel, tehat napi 4-10 orat
> (minta >> 10000) hallgat zenet, akkor eleg jol kiismeri a hangjat,
> felteve, hogy van mihez viszonyitania. Egy elo komolyzenei eloadas bennem
> _egy bizonyos_ erzest kelt, es minel jobb egy rendszer, azt hallgatva
> annal jobban megkozelitem az eredeti erzest. Az en otthoni rendszerem
> ebben eleg jo, es szamomra ez a zene. Eleg nehez felfogni, de a zene nem
> bonthato darabokra, egy komplex elmenyt jelent, es nincs ertelme csak
> egyes reszeit reprodukalni.
> Ezzel a kijelentessel nincs ertelme senkinek vitatkozni, mert ez az en kis
> sajat maganugyem es kesz.

Ne legy mar durcas. Barha a hivatasos konstruktorok a toredek idejuket
pazarolnak olyanfajta zenehallgatasra mint te. Mindjart nem lennenek ilyen
szornyu hangu holmik!!!
Amirol en irtam az a fejlesztesi koncepcionk gyakorlati reszenek az egyik
megvalositasa. Ha valoban meg akarom tudni egy-egy anyagrol vagy megoldasrol
milyen muszaki tartalom lehet mogotte, akkor van szukseg
erre. De ez azt is megmutatja milyen anyagokat kell eloallitani a
tovabblepeshez. Ez a problemamegoldasnak egy megasabb szintje, amit senki
nem var el toled. Az a modszer amit alkalmazol boven elegseges az erositod
jo hangjanak megteremtesehez. De a te hallgatasaid edeskeves alapot
nyujtananak arra mondjuk, milyen megoldasokat kell megtalalni egy jo CD
jatszo hang megteremtesehez.

> Viszont a fent emlitett erzest a helyes iranyba tolja, es nekem ennyi
> eleg.
Itt csak azt nem vetted figyelembe lehet, hogy a mi asztalunk esetleg
kozelebb visz ehhez az erzeshez.

> U.i.: Szivesen vennem, ha a kettovel ezelotti felvezetos otletemre
> reagalast kapnek.

Oszinte orommel olvastam, hogy tanulod a felvezetos technikat. De meg varj
egy kicsit a fejesugrassal. Ezt az alapgondolatot mar nagyon sokan
folvetettek.

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: reagalasok ( 74 sor )
> Idopont: Wed Mar 10 15:32:05 EST 1999 HANG #367

Kedves Marton!

> Regebben mar tobbszor leirtam, hogy a tapasztalatom szerint a futomu az
> abszulut donto. Errol tobb cd-jatszo es dac csereberelesevel gyozodtem
> meg.

Van-e otleted miert ezt tapasztaltad?

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Latogatas az Alisca Orange haza tajan ( 69 sor )
> Idopont: Wed Mar 10 14:20:33 EST 1999 HANG #367

 Mindent osszevetve Attila jo munkat vegzett, akar Egelysta akar nem.

Kedves  Laszlo !

Legfeljebb csak Egelysta szeretnek lenni, abban az ertelemben ahogyan o
ismeri es erti az elektrodinamikat.

> Felado :  [Japan]
> Temakor: Kerdes Bese Attilahoz ( 8 sor )
> Idopont: Wed Mar 10 07:20:17 EST 1999 HANG #367

Kedves Zsombor!

> Hogyan lehet tesztelni egy tranzisztor akusztikai informacio
> atereszto kepesseget.

Ertem a celzatos kerdesedet. Egyelore csak az a valasz ugyanugy mint a tobbi
alkatreszt. Teljesen mindegy melyikrol van szo. Kicsit komolyabban a
tesztmodszert kellene ahhoz ismerned, hogy vilagosabb legyen. De a teszt
raadasul meg nem elegseges, hogy a muszaki hattere ertheto legyen.

Udvozlettel Bese Attila

Nekem tokeletesen bevaltak a TL071, 072, 081, 082-es tipusok. Jobbak voltak han
gra, mint az NE5532 sot, mint az OPA2604!!!!!!

Teny, tul sokat nem probaltam

Tisztelettel

Komaromi

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 195.152.254.178)

Van valami, ami elnyeli az energiat, es hove alakítja: a mikrohullamu sutok pir
itotalja. Probalta valaki?


Tisztelettel

Komaromi

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 195.152.254.178)

Sziasztok,
 
> Felado : Hajdu Csaba
> Temakor: A vilag legkomplikaltabb CD jatszoja :)
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> > savvaltas nagyon gyors. Mikor betesszuk a lemezt, elobb elemzi a
> > fenyvisszavero es egyeb tulajdonsagait, majd 57 parametert beallitva
> > raoptimalizalja magat arra az egy CD-re. Safe... Ez egy izgalmas projekt
> 
> Azert kivancsi lennek arra az 57 parameterre :) Ezek kozott mar a korabban
> jatszott CD-k befolyasanak is szerepelnie kene :)
> 

Hat igen, en is. Gondolom ezek tobbnyire szervo-parameterek, meg
tavolsag/fokusz (vajon ezeket is allitja?), adat-puffer parameterek (pl
hibas lemeznel nagyobb) stb. Nincs kizarva hogy van benne egyfajta
tanulo vagy osztalyozo algoritmus is, az elobbi CD-kkel kapcsolatos
tapasztalatokat atlagolva es elemezve (robotvezerlesben regota
kiserleteznek ilyesmivel, tobbek kozott alulirott is szorakozott vele).
A valosido-allando kisebb a CD lejatszo eseteben, a rezonanciak is
sokkal szukebb tartomanyban mozognak, miert is ne alkalmaznak? Kerdes
milyen eredmenyre vezet.
Egyebkent a Meridian is sajat maga irja a szoftvert a transzportjaihoz,
a Wadia pedig a digitalis szurot is sajat maga kesziti (DigiMaster).

> 
> Felado :  [Hungary]
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> >Eloljaroban azok szamara akiket erdekel, egy par CD-lejatszo jittere
> >(Stereophile-bol):
> >tipus              abs timebase error       peak-to-peak jitter
> >
> >ML No 39                  ?                      140.2 ps 
> >Meridian 508.24           9 ppm                  144.2 ps
> >Wadia 850                 5 ppm                  167.6 ps 
> >Audio Research CD-2       ?                      168.6 ps
> >Naim CDX                  ?                      166.2 ps
>
> Nem ertem.  Az AnaMaster vagy Clock2 jitter csokkentok mind 30ps alatti
> jittert tudnak. Igaz, hogy ez a rendszerorajelre vonatkozik a szinkronizalas
> elott. Ha a visszaallitott orajel tenyleg ennyivel nagyobb jittert
> tartalmaz, akkor nagyon is szamitanak azok a bizonyos rezgesek, fordulatszam
> szabalyozasok, zavarok stb. Dehat ezeket a rezgeseket, zavarokat is
> kikuszobolik. Akkor meg miert ilyen gyatra eredmenyek szulettek ? A kozolt
> adatok egyebkent is gyanusak, mert nem tudom hogyan lehetseges 1 tizedes
> pontossaggal jittert merni. 1ps orulten kicsi es ugy tudom, hogy a profi
> muszerek epphogy tudnak ekkora felbontassal merni. Itt meg 0,1 ps -os
> felbontas van. Erdekes, tenyleg jol mertek a Stereophile-nel ? Eros a
> gyanum, hogy nem. Egyebkent meg lathato, hogy alig van kulonbseg. Ha jok az
> adatok akkor a jitter alapjan a keszulekek kozott nincs kulonbseg.

Miller Audio Research jitter analyzert hasznaltak. 11 kHz es 239 Hz -es
szinuszokkal tesztelik, a mintak utolso (LSB) bitjet valtoztatva,
mikozben FFT analizist vegez (32768 pontra), 64-szer, majd atlagol. A
_peak-to-peak_ jittert _kiszamitja_. Egyebkent (Abraham?) Gabor a 360-as
HANG-ban (marcius 4) leirta hogyan lehet merni oszcilloszkopon (mintegy
200 ps-ban saccolva meg a merheto also hatart 100 MHz-es szkopon). 

Regebben Meitner LIM analyzert hasznaltak, itt a DAC chip orajelpinjen
mertek jittert (itt lenyegesen kisebb ertekek voltak, 20-100 ps
koruliek, RMS). 
Azert tertek at a Miller-re mert a jitter hatasait az analog reszben
mert zaj-spektrumra (alapjel +- 3500 Hz) sokkal lenyegesebbnek iteltek. 
A jitter miatt csucsok vannak egyes (harmonikus) frekiknel, 600-1000 Hz
koruli alapfrekvenciakkal.
A Meridian zajszintje erosen megkozelitette az elmeleti -96.3 dB-es also
hatart (16 bites PCM eseteben) -- a tapegysege is eleg khiraly lehet!
A Mark Levinson spektruma pedig nagyon tiszta volt, gyakorlatilag
egyetlen csuccsal az alapfrekin (talan ezert reklamozzak hogy "nincs"
jittere).
Azt hiszem, ezek nagyon jo eredmenyek, es ez a teszt szerintem joval
relevansabb a jitter hallhato hatasaira nezve mint az egyszeru
Meitner-es meresek.

> Felado :  [Germany]
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>    Kerdesem: van e vizsgalodas ezen keszulekek eseteben, hogy hogy is
> nez ki a vezer oragenerator? Szerintem Viletel Istvan szemei most
> csillognak;-)
> 
Nincs leiras. Az absolute timebase error-t adjak meg (orajelhiba).
Az emlitett lejatszoknal az orajelhiba nagyon kicsi (5-10 ppm). 
Ez nagyon jo. Pl a Naim CD3.5-nel az orajelhiba +629 ppm!!! 
Ehhez kepest a jittere csak 208 ps volt (csucs-csucs). ???

Mi ebbol a tanulsag? Ne szivja'tok mellre... :-)

Viletel Pista empirikus megkozelitese:
Az jitter csokkentese hallhato javulast okoz a keszulekek tobbsegeben
(MOD-os HANGosok tucatjait te've boldogga...)

Kovary Peter antitezise:
A Linn Sondek lemezjatszo meg mindig jobban szol barmilyen jittermentes
Mark Levinsonnal :-))

Bese Attila kovetkeztetese:
A jitter-problema jelentosege elhanyagolhatoan kicsi a CD-lejatszok mas
problemaihoz kepest. :-)))

Bartha Agoston hanglemez-szkennelesi technologiaja (HANG#366) pedig az
uj hanglemez-olvasok eseteben is alkalmazhatova tenne Viletel Pista
jitter-MOD-jat :-), valamint uj tavlatokat nyitna Bese Attila kutatasai
szamara :-)), es Kovary Peti pedig lefurhatna Kinaig :-)))
(nekem _nagyon_ tetszik az Agoston otlete!!!!!! :-)))

 pedig erosen gondolkozni kezdett uj
CD-formatumokon, pl piramis alaku CD-ken (melyhutott formaban is
kaphato:), amelyek valtozo oldalgorbulete gyors es valtozo sebessegu
forgas mellett (438 ezer parametert lehet optimalizalni :-) allandoan
mas szinu fenyt juttatna egy opto-processzor (pl cellularis neuronhalo)
feluletere, ami uj es uj ontanulo algoritmusokkal nyerne vissza az
(elveszett) Akusztikai Informaciot. Shakti kobol keszult CD-ratetet
lehetne alkalmazni es lotuszvirag alaku tanyerokat es allvanyokat
lehetne gyartani hozza, amelyek mind energiat vonnanak ki :-). A
CD-lejatszo az igy kivont energiaval mukodne, igy nem kell kicserelni a
halozati kabeleket es Pakson az eromuvet (persze hi-end kurblival
kellene beinditani, mert ez nem amolyan Egely-fele orokmozgo 
lenne... :-))) Es vegre a kutyam is meg a macskam is szeretne, mind SE,
mind PP erositokkel es akar tranyos, akar csoves, az anyos visitva
menekulne :-)))

Udv,
Zoli