LN > irja Bela Fleck-rol:

> ...szerintem kozelebb van a dzsesszhez, mint a radioban hallhato 
> countryhoz. A bandajaban van egy basszgitaros, de az o hangszere inkabb 
> egy basszgitar alaku szintetizator. A masik, szinten vallra akasztos 
> szintetizatoron jatszo (fekete) legeny a ritmus szekciot adja. 
> Valoszinuleg o hozta otthonrol es adta be a kozosbe a dzsessz elemeket.
> Harman annyit tudnak eloben (valoszinuleg play back nelkul) muvelni, mint
> egy hettagu zenekar. Na ennek a Be'la Flecknek van 4-5 CD-je, az egyiket 
> megvettem es tetszik. Mindenkinek ajanlom. Aztan majd lehet vitatkozni, 
> hogy ez me'g country vagy mar "igazi" zene.

A lemezboltok abbol indulnak ki, hogy ha banjo, akkor country, es ezen
az alapon Bela Fleck-et tobbnyire a country-osztalyon lehet megtalalni,
helyesebben ezert nem lehet megtalalni.  A fekete fiuk testverek, sot
ikertestverek.  Az ujabb CD-ken egy Howard Levy nevu zenesz is kozremukodik,
okarinan, diatonikus szajharmonikan es egy "saucer dude" nevu hangszeren.
A Flecktones es a country kozott nemigen van osszefugges -- bar a UFO 
TOFU nevu palindromikus CD-n van egy country-parodia The Yee-Haw Factor 
cimen.  Nehez oket osztalyozni. Nyomokban follelheto Bill Bruford es a 
k-europai nepzene hatasa.  Ritmikailag roppant erdekes a zenejuk: 
szemrebbenes nelkul kevernek 13/8-os es 9/8-os ritmusokat, felelmetes 
magabiztossaggal es roppant szellemesen.  Szerintem is kituno zeneszek.

-----
Fencsik Gabor

Kedves )
Nem hiszem,hogy Leon Uris EXODUSAT - propagandakonykent lehet
megjelolni.En azt hiszem hogy inkabb Hitler Mein Kampf cimu konyve az,
vagy amit nem olyan regen lattam a masodik vilaghaboru alatti propaganda
filmekrol mint a Zsido szuz..(elnezest nem emlekszem a cimere pontosan
mert csak reszlet volt belolle,de ez is nagyon felhaboritott)
Leon Uris konyveit inkabb mint egy nagyon bator kis nep, orokos harcat
feldolgozo irasokat ismerem.
Rossz megjegyzes a propaganda szo...onkentelenul is osszeugrik a gyomrom
ra.
Maria - Zurichbol

Nem vagyok Country szakerto..de tudok ajanlani CD-t.
-Shania Twain-sokaig elso a Hitlistan-The Woman In Me.
-James Blundelll
-George Strait
-The Judds
-Billy Ray Cyrus
-Garth Brooks-
-Highway 101
-Tim McGraw- ALL I WANT
-Sammy Kershaw-(FEELIN'GOOD TRAIN)
-Alan Jackson-(The Greatest Hits Collection)
-REBA -(Starling Over)
-The Bellamy Brothers
-Brooks & Dunn (Borderline)
-Charlene Carter- uj a Hitlistan-(Hindsight 20/20)
-Emmylou Harris

Kedves Kulturasok!

Tudna engem valaki tajekoztatni a Saloi Koztarsasagrol. Nem tudok rola 
semmit a Pasolini-filmen kivul. Ami nem valoszinu, hogy tulsagosan 
hitelesnek tekintheto.

Tibi

U.i.: A Hanuka-beszamolo mar keszul.

> Felado : karoly.banicz irja
Az ismert tortenet szerint Bach elso (es utolso) potsdami latogatasa
soran az amator zenesz Frigyes rogton megmutatta neki a kedvenc uj
jatekat, a fortepianot.  Rogtonzott neki egy dallamot (a kiralyi
temat, ami azonban csak a kitalaloja rangja miatt erdemli meg a
jelzot, a dallam alapjan Frigyes csapnivalo komponista lehetett --
vagy csak probara akarta tenni a Mestert?),

A kovetkezo megjegyzeseket szeretnem tenni:

1. Nem az Ember Tragediaja, hanem Az ember tragediaja. Nem ujsagcim
   ugyebar.
Sajnos, nem vagy au courant a Magyar Tudomanyos Akademia ezevi szabalyaival, 
mindenesetre orulok, hogy a tobbseg megertette, melyik irodalmi mure celzok.


2. A Tragedia mufaja dramai koltemeny. Ezt neha szokas emberisegdramanak,
   vilagdramanak is nevezni (vo. Peer Gynt, Faust). Ezek konyvben jobban
   ervenyesulnek, mint a szinpadon. Tehat se nem vers, se nem proza, se
   nem drama.

3. "mit csinaljunk, ez van": en orulok, hogy magyarnak szulettem, es
   anyanyelvemen olvashatom.
En is orulok, hogy olvashatom. Annak mar nem orultem, hogy kotelezo volt
megneznem Major Tamas rendezeseben a Nemzeti Szinhazban, ahol a rossz
emberek SS es amcsi egyenruhaba voltak oltozve es geppisztolyokkal
szaladgaltak...
Peter/BME
> =======================================================
btw, nincs nektek vezeteknevetek, vagy azt nem sikk hasznalni?

Sulyok Tamas
Los Angeles

Be'la Flecknek nincsenek magyar gyokerei (vagy legaalbbis nem tud
rola :-), csupan Bartok iranti tiszteletbol vette fol a Bela
nevet.

Feri

Kedves Gabor (Fencsik),

Igy kezded:

> Varga Gyorgy irja a "korhu" (autentikus) eloadoi mozgalom vedelmeben:

Aztan rogton meg is feledkezel arrol, hogy en emlitett irasomban 
valoban a _vedekezo_ fel voltam. Ugyanis gyilkossaggal vadolta'k 
egynemely kedvencemet... :-)

Senki nem allitja, hogy a korabeli hangszeres eloadas egyben korhu is 
lenne. Nem ez a lenyege a dolognak. Az eloado szabadsaga korlatlan, s 
csakis a vegeredmeny igazolhat mindenfele hangszer-, tempo-, 
artikulacio- stb. valasztast.

En arrol irtam, hogy hagyjuk beken azokat IS, akik ugy dontenek, hogy 
a Goldberg-variaciokat manapsag csembalon adjak elo. Egy produkcio 
muveszi erteke nem a megszolaltatott hangszertol fugg. Valaki irta 
egyszer a rec.music.early newsgroupban, hogy elete legmeginditobb 
Bach-elmenye egy tangoharmonikan eloadott fuga volt. (Sajnos, 
elfelejtettem, melyik.) Elhiszem neki. Viszont te, ha kovetkezetes 
vagy, akkor legy szives tiltakozz most, hiszen a tangoharmonika 
legalabb olyan primitiv hangszer, mint a csembalo... ;))

A regi hangszeres iranyzat kepviseloi egyebkent maguk tiltakoznak 
leginkabb az "authenticity" terminus ellen. Ehelyett a HIP 
hasznalatos (=Historically Informed Performance). Legkivalobb 
kepviseloinek elve pedig az, hogy tudjunk meg amennyit csak lehet az 
adott mu eredeti megszolalasanak korulmenyeirol, s aztan dontsunk 
LELKIISMERETUNK SZERINT, hogy mennyit tartunk meg beloluk.

Az ideologizalast mindket oldalrol szivbol utalom. Az erveket viszont 
szeretem, s bizony elgondolkodtato egynemely dolog a regi 
hangszerekkel kapcsolatban. Vannak muvek, amelyeket egyszeruen nem 
lehet modern hangszereken eloadni; vannak, amelyeket lehet, de a 
vegeredmeny egeszen mas lesz (erre visszaterek); s vegul vannak 
olyanok is, ahol nem igazan lenyeges a differencia.

Kozbevetes, mig el nem felejtem: szerinted meddig lehet visszamenni 
az idoben Steinway zongoran? Bach OK, szerinted. Hat Louis Couperin? 
Frescobaldi? Byrd? Willaert? A Faenza Codex? Ha valahol van hatar, 
miert pont ott van?

> Az en fo kifogasom az "autentikus" eloadoi stilussal szemben ugyanaz, ami
> a Gingrich-fele republikanusokkal szemben: egy radikalis forradalmar
> csoport konzervativ alruhaban.

Valoban radikalis forradalmar csoport, de nem konzervativ alruhaban. 
A HIP a _legujabb_ eloadoi iranyzat, pontosan, ahogy mondod.

> Aki radikalisan szakit a hagyomanyokkal,
> az ne alcazza magat hagyomanyorzonek.  Honnan tudja egy ma elo zenesz,
> mifele appoggiatura jatszando mifele szituaciokban, es miben kulonbozik
> a 'slur' a 'veranderlicher Vorschlag'-tol?  A zenetudos tudja a kulonbseget,
> ha elolvassa a vonatkozo szakirodalmat, de honnan tudja az effelet egy
> gyakorlo zenesz?

A HIP uttoroi egyszerre voltak kivalo muzikologusok es kivalo eloadok 
(Harnoncourt, Leonhardt stb.) Nezz utana, ha nem hiszed.

> A mesteretol tudja.  A mestere viszont az o mesteretol,
> es igy tovabb visszafele az idok vegtelensegeig.

Igazan? A vegtelensegig? Valoban, Perotinus Viderunt Omnes kezdetu 
organumat megszakitas nelkul eneklik 1198 karacsonyatol napjainkig, 
igaz? Josquin misei is folyamatosan a koncertrepertoaron vannak 500 
eve, nem? Sot, nekem ugy remlik, mintha Bach muveinek eloadasaban sem 
lett volna vagy szaz ev kihagyas...

> Az eloadoi technika
> hagyomanya nemzedekrol nemzedekre oroklodik.  Az "autentikus" eloadoi
> stilus mindezzel szakit, es ehelyett egy radikalisan hagyomanyellenes
> eloadoi stilt kialt ki hagyomanyorzonek.

Nem. Az eloadoi technika hagyomanya kb. 150 eve oroklodik (persze ez 
sem egeszen igaz, hallgass meg szazadunk elso evtizedebol szarmazo 
enekes felveteleket, hogy halld a kulonbseget). A HIP a _romantikus_ 
tradicioval szakit, mely cselekedet valoban es halistennek 
hagyomanyellenes.

> Odaig egyszeru a dolog, hogy az
> ember korabeli hangszeren (vagy hangszer-masolaton) jatszik, terde koze
> szoritott labatlan csellon, kozepen markolja a vonot, es elfelejti a
> vibrato-t -- ennyit ki lehet sutni a korabeli feljegyzesekbol.  Ez rendben
> van, ez egy jogos eloadoi valasztas -- en csak azt nem tudom megemeszteni,
> mi az, ami autentikus benne.

Semmi. De: vannak dolgok, amelyek egyertelmuek a regi leirasokban. A 
legeslegeslegfontosabb tenyezo az, hogy a kottaolvasasi konvenciok 
gyokeresen megvaltoztak az utobbi 250 evben, azaz: Bach egy kortarsa 
ugyanabbol a kottabol egeszen mast olvasott ki, mint Schumanne. 
Egyebkent a HIP _ebben_ a kerdesben valoban nagyon fontos munkat 
vegzett: hallgasd meg pl. Handel Vizizenejet a Liszt Ferenc 
Kamarazenekar 1970 koruli felvetelen, aztan a kesobbin, amely 1985 
tajan keletkezett. Kulonosen figyelj a nyitany (ouverture) 
tulpontozott ritmusaira az utobbi felvetelen! Ez (es meg millio mas 
dolog) pontosan annak az eredmenye, hogy a HIP muzikologus-zeneszek 
nekilattak tanulmanyozni minden hozzaferheto korabeli dokumentumot 
hangszerekrol, kottaolvasasrol, akarmirol. Vagy te ezt is 
haszontalannak tartod?

> Az "autentikus" zenesz semmivel sem tud
> tobbet arrol, hogyan hangzott egy barokk zenekar -- ezt teljes
> bizonyossaggal sohasem fogjuk tudni

Ebben tokeletesen egyetertunk, azzal a fenntartassal, hogy az 
"autentikus" zeneszek mar reg halottak mind. :)

> -- de szentul meg van gyozodve rola,
> hogy az o eloadasa "hu" valamihez, ami hagyomany; mikozben melysegesen
> lenezi a "valoban letezo" es kezzelfoghato eloadoi hagyomanyt.

A "valoban letezo" hagyomany hamis, romantikus hagyomany. Nem nezem 
le, csak nem szeretem, ha 19. szazadinal regebbi muvekrol van szo. 
(De lasd a tangoharmonikas peldamat.)

> kerdesekrol.  Pontosan ez a lenyeg.  Autentikus arpeggione-jatek nem
> letezik, mert az arpeggione-jateknak nincs eloadoi hagyomanya.  A hegedu-
> zongora- es csembalo-jateknak van eloadoi hagyomanya, es mivel van
> hagyomanya, van mit elutasitaniuk a "hagyomanyorzoknek", akik ebbol a
> hagyomanybol a hamozzak elo azt a kepzelt (nemletezo) eloadoi stilust,
> amit aztan ki lehet kialtani "autentikusnak".

Erre mar valaszoltam fentebb. _Nincs_ hagyomanya a Beethovent 
megelozo koroknak. De ha mar annyira a hagyomanyok hive vagy: tudod-
e, hogy a vonoshangszereken alkalmazott folyamatos, intenziv vibrato 
"hagyomanya" az 1920-as evekre megy vissza? Ugyanis akkor vezette be 
Fritz Kreisler. Ajanlom figyelmedbe a Muzsika 1995 juniusi (vagy 
juliusi?) szamaban talalhato interjut Szekely Zoltannal, Bartok 
legendas szonata-partnerevel, aki a "maiakrol" szolvan elmondja: ot 
idegesiti, hogy minden hangot megvibralnak. Az o idejeben - 1920-as, 
30-as evek!!! - meg gondosan megvalogattak, hogy mely hangokon 
alkalmazzak ezt a rendkivul fontos kifejezoeszkozt! Ennyit a 
"hagyomanyokrol".

> Ne erts felre: rendszeresen jarok "korhu" koncertekre, par hete voltam
> egy nagyszeru Les Arts Florissants hangversenyen, es evek ota berletem van
> Nicholas McGegan barokk koncertjeire.  A koncerteket elvezem, csak az
> ideologia idegesit egy kicsit kezdettol fogva.

Javasolhatnam, hogy ideologiak helyett a zenere figyelj? Nalam 
bevalt... ;-)

> Megjegyzem, minden ellenkezo
> hiresztelessel szemben Bach romantikus zeneszerzo.  Akinek ketsegei vannak
> ezugyben, annak ajanlom a Mate-passio alt ariait, vagy a Sarabande-ot
> mondjuk a harmadik vagy otodik cselloszvitbol.

Ha te igy erzed, semmi kifogasom ellene.

Nehany pelda a hangszervalasztas jelentosegere. Probald meg a 17. 
szazadi angol viola da gamba-konzort irodalom 7-8-9 szolamu darabjait 
csellokon, bracsakon es hegedukon eloadni. Az egesz egyetlen nagy 
brummogasba fog fulladni.

Aztan: a naturtrombitak a felhangsor hangjait szolaltatjak meg. 
C-trombitan a b hang (7. felhang) nagyon mely, hamis. Namarmost, Bach 
rendszeresen eloirja ezt a hangot kantataiban olyan szavak 
alafestesere, mint Qual, Pein (szenvedes, kin). A hatas egyszeruen 
dobbenetes! Vagy ime egy komplexebb pelda: a 130. kantata 
basszusariajaban 3 trombita szol. A kovetkezo szavaknal: Der alte 
drache brennt vor Neid und dichtet stets an neues Leid (sajat 
hevenyeszett forditasom: az osoreg sarkanyt irigyseg emeszti, folyvast 
ujabb szenvedest szit) a kovetkezo jatszodik le a trombitaszolamokban:
a "brennt vor Neid" szoveg alatt egy d - f/fisz - a harmashangzatot 
fujnak. Itt az a (13. felhang) szinten hamis, tul alacsony; a 11. 
felhang pedig pont az f es a fisz koze esik, bar kisse "feljebb lehet 
fujni". Aztan az enekszolamban rovid szunet - ezalatt az 1. es 2. 
trombita e - g hangokat fuj, melyek tisztak. A "neues Leid" szavaknal 
azonban atvaltanak d - g hangokra (ez meg nem volna baj), de egyuttal 
belep a 3. trombita egy b hanggal, melyrol fentebb mar megemlekeztem. 
Igy a "neues Leid" (uj szenvedes) nagyon drasztikus hangzo 
megjelenitest nyer (szo szerint "uj szenvedes", ujabb hamis 
harmashangzat jelenik meg).

Dobbenetes!!!!! Semmi penzert nem mondanek le errol az effektusrol!

Zarszo:

Engem - hangsulyozom: ENGEM - szemely szerint elbuvol a tudat, hogy 
_akar igy is hangozhatott_ eredetiben a Goldberg-variaciok, a Mate-
passio stb. De ez az en egyeni hozzaallasom (hibam?). Masfelol: nem 
banom, ha Corelli maskepp _hangzik_, mint Csajkovszkij. Es azt sem 
szeretnem, ha a regi hangszerek feledesbe merulnenek. Ha Bachnak jo 
volt a csembalo, nekem is jo lesz.

Sajnos nemigen erek ra mostanaban, s ezert a cikkert is keserves 
tulorakkal fogok fizetni, de nem hagyhattam szo nelkul a dolgot. 
Barmilyen eszreveteled erdeklodessel varom, de tovabb vitazni nem 
kivanok a dologrol. Az en allaspontom ugyanis (ha esetleg me'g mindig 
nem lenne vilagos): eljen es viragozzek bekeben egymas mellett 
mindket (vagy akarhany) eloadoi iranyzat, s ki-ki valassza ki maganak 
kozuluk azt, amelyikrol ugy erzi, a szivehez szol.

Minden jot,

Varga Gyorgy

>Felad :  [United States]

>Nem tudom, megvannak-e CD-n:
>1. Monteverdi: Il combattimento di Tancredi e Clorinda - Laerte Malaguti a
>bariton - meghallgatasa utan mindenki rohan az Olasz Intezetbe taljanul
>tanulni..

Nemreg vettem meg a Les Arts Florissants eloadasaban (Harmonia Mundi France)
a Vaci uti konyaruhazban (az udvaron, itt sok 30%-kal leertekelt CD van !)
kb 1600 Ft-ert. Mindenkinek ajanlom. Bar en az
Il Combattimento..-t nem tartom Monteverdi legjobb muvenek (nem mindig
tetszenek a naturalista hangfestesek - lougetes stb.), a CD-n mas 
hasonlo stilusu (azaz szolo(k) + continuo) nadrigalok is vanna foleg a
VI-VIII konyvekbol.

*****

Az olasz, osztrak sved es finn nepekrol rovid irast kuldok a TIPP-be.

Feri

A sorlimit miatt megis ide kuldom....
*--------------------------------------------------------------------------
EGYETERTEK azokkal, kik Eszak-Olaszorszagert rajonganak. Nemreg egy honapot 
toltottem Parmaban, a KULTURA-be irtam is egy rovidke beszamolot. Ne
feledjetek viszont az olasz elet arnyoldalait sem. Az olaszok borzaszto
szervezok, megbizhatatlanok, talalkozot nem lehet veluk idore megbeszelni.
A vonatok kesnek es tomottek. Valami iszonyatos a varosi forgalom is, nem
is szolva az olasz vezetesi stilusrol. Nehez volt megszokni a sziesztat is.
(Ne ertsetek felre: nagyszeru talalmanynak tartom, amit kotelezove kellene
tenni minden orszagban. Viszont ennek az az ara, hogy sokaig dolgoznak, es
ezt mastol is elvarjak.) Hianyoltam beloluk azt a szinte anyaskodoan kedves
gondoskodast is, ami nagyon jellemzo mondjuk a finnekre vagy a lengyelekre.

******

Na es mit szoltok Ausztriahoz ? A sogorok is szeretnek minket, az
osztrakok kedvesek, baratsagosak, nyomat sem talalni bennuk a nemet
folenynek vagy szogletessegnek, a lanyok is szepek; kozel is van, egyebkent
is idealis elhelyezkedesu, kozel van Olaszorszag is, Nemetorszag is;
tengere ugyan nincs, de van eleg termeszeti szepseg: az Alpok, a
Duna, Salzkammergut; Becs, Salzburg vagy Graz szepsege is vonzo.
A kozos Monarchia-beli mult is osszekot minket.

******

Viking Svedorszagot emlitette. Most egy fontos dolgot ki kell mondanom,
meg akkor is, ha nekem estek es a TIPP-rol valo kizarasomat kovetelitek
Jozsitol :-))): A SVED NOK SZEPSEGEROL SZOLO MITOSZ HAMIS, URES,
ALAPTALAN KITALACIO, A SVED NOK NEM SZEPEK !!! Osszesen kb. harom hetet
toltottem Svedo.-ban (Stockholm, Goteborg, Malmo, Helsingborg, Boden),
ezalatt lattam talan annyi szep not, amennyivel itthon az utcara kimenve
ot perc alatt osszefutok. Igen, igen, vannak koztuk gyonyoruek, ezt nem
vitatom. Hianyoltam viszont beloluk a termeszetes noiesseget. Valami
zavaro felszegseget ereztem a viselkedesukben, mozgasukban,
oltozkodesukben. Ugyanezt a fura, neha mar-mar udvariatlansagba hajlo
szogletesseget fedeztem fel szinte mindenhol (turistainformacional,
boltokban, a vonaton stb.). Viking, ok tenyleg ilyenek, vagy bennem
volt a hiba ?!

*******

En nagyon jol ereztem magam Finnorszagban. Az emberek kedvesek, udvariasak,
kulturaltak, segitokeszek, mindig baratsagosak, de soha nem tolakodoak,
vendegszeretoek, megbizhatoak, szavatartoak, mi jot mondhatnek meg roluk ?
Tobbnyire a zarkozottsagukat, szotlansagukat vetik a szemukre. 
Nos, ez sem altalanos. Rengeteg dumalada finnel talalkoztam.
Bamulatos a szeperzekuk es ugy altalaban a targyi kulturajuk. 
Ehhez jon meg a rendkivul jo infrastruktura, a szervezettseg, pontossag.
A levego tiszta, mindenhol korulvesz a termeszet, tavak, fenyoerdok...
Lappfold... (A telet a hosszu ejszakaival persze el kell viselni itt is.)
Az egesz - termeszetes es mesterseges - kornyezet szinte hivogat.
A varosok: Tampere, Turku, Helsinki - finn epiteszet ! - is kinalnak eleg
latnivalot. Ehhez me'g add hozza a rokonsagunkat, es ra kell jonnod, hogy
Finnorszagnal kellemesebb otthonra nehez talalni ! (A nyelvrokonsag egyebkent
mindig halas tema a finneknel, ha mar kifogytal a mondanivalobol :).)
A konyha is jo, sok halat esznek, rendkivul egeszsegesen etkeznek
(nemreg az OTTHONKA-n volt egy sor recept). Zsenialis talalmanyuk a szauna,
amit nem lehet elegge dicserni ! Ha alkoholista vagy, Finnorszagban azt
se kell szegyellned: ok is azok. A kozhiedelemmel ellentetben sok szep
finn no van (szerintem a finn lanyok csunyasagarol szolo remmeseket a
svedek terjesztik...:-)).

Sokat elmond a finnekrol pl. az ellenorok viselkedese a buszokon. :-)))
Biztos sokat tudnatok meselni falkaban jaro, agressziv, alattomos budapesti
BKV-ellenorok remtetteirol. Nos, ez egy helsinki buszon a kovetkezokeppen
fest, amint azt nehany eve megtapasztaltam: felszall a megallonal ket
rendkivul csinos fiatal no", tip-top kis szurke egyenruhaban.
"Huvepejve..." - kezdik mosolyogva. Csupa ba'j, kedvesseg; valosaggal
meghitt hangulat lengi be a buszt. Semmi arrogancia, morcos agresszivitas.
Termeszetesen mindenkinek van ervenyes jegye - hogy is lehetne ez
maskent, a finn buszokon szinte lehetetlenseg bliccelni, a vezeto orra
elott levo keszulekben kell lyukasztani, meg kulonben is: a finn
neplelektol teljesen idegen mindenfele csalas -, csupan egy japan turista
nem erti, mirol van szo. "Ticket ! Bilet !" - magyarazza tobb nyelven is
a ket no egymassal versengve, rendkivul kedvesen es udvariasan. Vegul
tisztazodik a dolog, a japannak termeszetesen van jegye. Nos, hozza kell
tennem: ez mar jo par eve tortent, azota a finnek is csatlakoztak Europahoz,
es lehet, hogy mar alkalmazzak a EC Kozlekedesi Jegyellenorok Bizottsaga
Busz Albizottsaga XVII/A.xyz./23.a.sz. Brusszeli Konvencioja
19456732/er/XVIII.sz. ajanlasanak a 690/a alpontjat.

Hadd mondjak el meg egy jellemzo tortenetket. Az eszak-svedorszagi Bodenbol
szerettem volna atjutni a finnorszagi Kemibe. Mivel vonat arra nem jar, a
busz meg draga meg kulonben is a jarkaljon utana a fene, maradt a stop. Mar
vagy a huszadik Volvo suhant el mellettem a gyengen, de szivosan szemetelo
esoben, mikor vegre folvett egy srac. Kiderult, hogy valahol Goteborg
kornyeken lakik, szulei finnek, o maga finn allampolgar es epp 
hetvegi eltavozasarol igyekszik vissza egy Rovaniemi kornyeki kaszarnyaba,
ahol katonai szolgalatot teljesit. Elmondta, hogy valaszthatott: a sved
vagy a finn seregben szolgaljon (a szavaibol legalabbis ezt hamoztam ki).
Megkerdeztem, miert valasztotta a finnt, mikor olyan messze kell hazamenni.
A finn sisutol szikrazo szemekkel csak ennyit szolt: "Swedish army is like
girlschool !". S hogy mit ismernek a svedek Finnorszagbol ? "Aaaaah, only
Koskenkorva...!" (ez egy igen finom vodka vagy mi). Nagyon rendes volt,
Kemiben elvitt a vasutallomasra.
            
*******

Az egesz eszmecsererol jut eszembe egy vicc, illetve annak egy resze.
Ennyire emlekszem belole:
- az europai mennyorszagban franciak a szakacsok, olaszok a szeretok,
  nemetek a mernokok, svajciak a bankarok, angolok a rendorok....
- az europai pokolban viszont angolok a szakacsok, svajciak a szeretok,
  olaszok a hivatalnokok (vagy a mernokok ?), magyarok a kereskedok (!!)...
Tudja valaki folytatni...? 

Feri

UI. Finn es norveg utibeszamoloim Fulop Geza ottlapjan olvashato'k:

http://fy.chalmers.se/~geza/magyar.html#nyolcadik_fejezet

Kaczmarek Edva'rd > wrote:
> A ritka filmzene'idet probaltad ma'r a korut es a Baross utcs sarken
> levo MCD-ben? E'n ott kaptam meg a Tengeralattjarot, sehol masutt nem
> volt...
> 

  Esetleg celszeru a Solaris-ban keresni, ott (elvileg) az osszes
Magyarorszagon forgalmazott CD megvan. A bolt ott van a Nyugati pu. es a
Jaszai Mari ter kozott kb. feluton, a Vigszinhaz mellett, az eszaki
oldalon, egy kis kapualji bejaroval.

              --------------------------------------------------
              |     I have no prejudice. I hate everybody.     |
              --------------------------------------------------

Sziasztok!
Erdekelne ez a regi nepi hagyomany minden apro reszlete.
Annyit tudok az egeszrol, hogy asszem Luca napjan kezdik kesziteni 
ezt a 3 labu faszeket, es a karacsonyi ejfeli misere kell 
elkeszulnie ugy, hogy addig minden nap fabrikalunk rajta valamit.
AZ ejfeli misen ha raterdelunk, akkor meglatjuk a boszorkanyokat!!!

Na erdekelne errol a hagyomanyrol minden!!! Miota el, hogy kell 
kesziteni a szeket, stb.. 
Az is erdekelne, hogy hol olvashatok errol bovebben?

                         Csokacsaladnak, udv: Elpy