1. |
Re:Jehova tanui (mind) |
20 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: Vadernek hosszan (mind) |
89 sor |
(cikkei) |
3. |
Moldva (mind) |
59 sor |
(cikkei) |
4. |
A kalauzhal, a capa es Jezus kovetese (mind) |
61 sor |
(cikkei) |
5. |
Re: NEPSZAMLALAS (Szlovakia) (mind) |
78 sor |
(cikkei) |
6. |
Re: valasztas (mind) |
114 sor |
(cikkei) |
7. |
Re: nepesseg (mind) |
12 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re:Jehova tanui (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
De jo neked, hogy Jehova tanui okozzak a legnagyobb dilemmat az eletedben!
Egyetertek azokkal, akik azt tanacsoltak neked, hogy ha nem akarsz, nem
allsz szoba veluk. Nekem elhiheted, hogy ha nem akarod, hogy bekopogjanak
hozzad, meg ezt is el tudod erni, egesz egyszeruen hatarozottan (de azert
udvariasan) megmondod nekik, hogy teged ez az ugy nem erdekel, es legyenek
szivesek kihagyni a lakasodat. Ki fogjak hagyni!
Egyebirant semmi veszelyeset nem latok abban, amit csinalnak es hirdetnek
(legalabb egyetlenegyszer beleolvastal mar akarmelyik folyoiratukba, csak
azert, hogy tudd, mrol is van szo...), es valoszinuleg semmi felnivalod nem
kell hogy legyen. "Meddig mehetnek el???" Ez ugy hangzik, mint valami
segelykeres egy kilatastalan kutyaszoritobol!! Te tenyleg ennyire rettegsz
toluk? Engem sokkal inkabb aggaszt, hogy meddig mehetnek el a polititkusok a
mi hulyeneknezesunkben, vagy a reklamcegek a bombatamadasaikkal
uton-utfelen, vagy a fegyverkezessel a nuklearis nagyhatalmak es meg
sorolhatnam.... Jo neked, hogy te ezektol mar meg sem ijedsz, vagy eszre sem
veszed oket...
udv,
stefi
|
+ - | Re: Vadernek hosszan (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szia Kedves Vader!
Erdekes volt a jo hosszu vegyesvagottad, szeretnek is majd nehany
gondolatodra reagalni, most egyet vennek elo, amit nagyon szurosnak
talaltam. Idezem: "...az unitariusoktol kezdve nem tartjuk keresztenyeknek a
"reformatorokat". Ok ugyanis szentharomsagtagadok, s mint igy nem
keresztenyek..." Hu! Ugyan nem ijesztett meg a hatarozottsagod, melynek
ertelmeben nekem mar eleve nincs eselyem keresztenynek lenni legalabbis a te
szempontjaid alapjan. En ugyanis keresztenynek tartom magam, noha semmi
kozom a papahoz, es a haromsagot is, mint szamomra erthetetlen dogmat
tagadom. Raadasul (noha a Bibiliat volt szerencsem tobbszor is vegigolvasni
es tanulmanyozni, sot, sosem szunok meg ezt tenni, tehat folyamatosan
olvasom), szoval ennyi atragas utan sem talaltam meg soha semmi utalast,
semmi erre vonatkozo tanitast, de meg csak a gondolatat sem. Marpedig ha ez
a szo, illetve ez a fogalom nem szerepel Krisztus tanitasai kozott (de az
Oszovetsegben sem!), akkor en sem vallhatom. Egyebkent is santit az egesz es
tul emberi, amikor ramondja a pap, hogy "Szent Titok". Nekem ugyanis ezt
valaszolta egy katolikus pap, amikor meg szerettem volna erteni a lenyeget.
Hat nem lettem okosabb. Illetve levontam a kovetkeztetest, hogy hat persze,
hogy nem tudja elmagyarazni, hiszen nincs ilyen.
Az elso szazadi keresztenyek, koztuk Pal apostol is abszolut tekintelykent
ismertek el az Irasokat (ma Oszovetsegnek hivjuk). Rengeteget idezett belole
a tanitoi es predikaloi munkaja soran, sot megdicserte a bereai
gyulekezetet, amiert azok az Irasokbol utananeztek azoknak a dolgoknak
amiket Pal predikalt nekik. (Leellenoriztek magyarul) lasd Cselekedetek
17:10,11
Jezus tobb beszedet is igy kezdte: "Meg van irva..." Sot, tobbszor el is
"magyarazta mindazt, ami az Irasokban rola szolt" Mate 4:4,7, Lukacs 24:27
Jezus, Pal apostol es az elso szazadi keresztenyek tehat a Szentirast
hasznaltak tanitasuk alapjaul. Tudtak, hogy "A teljes Iras Istentol ihletett
es hasznos a tanitasra, a feddesre, a megjobbitasra, az igazsagban valo
nevelesre, hogy tokeletes legyen az Isten embere, minden jocselekedetre
felkeszitett" (2Timotheus3:16,17) Namarmost, ha a haromsag letezne es
minimum fele olyen fontos tanitas, illetve teny lenne, mint ahogyan a
katolikus egyhaz ezt allitja, akkor a Biblia miert nem tesz egy arva utalast
sem ra???! Hiszen ez a bolcsesseg forrasa ugyebar... A legfobb paradoxon
viszont az, hogy mindezt a katolikus egyhaz el is ismeri (nana, azert csak
van ott is egy-ket ember, aki olvassa a Bibliat...), pl a New Catholic
Encyclopedia kifejti, hogy a Biblia sem konkretan, sem kozvetve nem emliti a
haromsagot. Tovabbmegyek: Justin vertanu, aki isz. 165 korul halt meg ugy
beszel Jezusrol, mint aki alacsonyabb rendu Istennel es sosem tett es
mondott mast, csak amit a Teremto megparancsolt neki. Vagy nezzuk Ireneaust,
aki kb. isz. 200-ban halt meg, azt mondta, hogy Jezus mint Istentol
kulonallo szemely letezett es kisebb volt mint o. Alexandriai Kelemen, aki
isz. 215-ben halt meg azt tanitotta, hogy Isten nem-teremtett es
elpusztithatatlan es egyeduli igaz Isten. A Fiu pedig masodik a mindenhato
Atyahoz kepest, nem egyenlo vele. Tertullianus, Hippolytus es Origenesz
szinten az Irasokkal osszhangban allo tanokat hirdettek Jezusrol es
Istenrol. A felsorolt szemelyek kereszteny egyhazatyak voltak es mind a
niceai zsinat elott eltek. Ez az isz. 325-ben rendezett zsinat egy
merfoldko, hiszen a nem kereszteny Konstantin csaszar sugallatara hivtak
ossze, es o a sajat nezeteit igyekezett elfogadtatni az akkori kereszteny
puspokokkel. O elnokolt a zsinaton es a zsinat allasfoglalasat puszta
jelenletevel, csaszari mivoltaval befolyasolta. (Mert volna valaki is
ellenkezni vele...) Lenyeg a lenyeg, megkezdodott a keresztenyek, a szo
szerint ertendo keresztenyek (mint Krisztus kovetoi) hitehagyasa es
belesimulasa a vilagba, a politikaba. (Biblia altal megjovendolt profecia
egyebkent, na de ez egy masik vitatema) Es amint ez ugyebar nyilvanvalo, a
folyamat ma is tart. Niceaban vegulis meg nem magat a Haromsagtant fogadtak
el, csak abban ertettek egyet a napimado csaszarral, hogy Jezus es a Teremto
Isten egyenlok. Szentlelekrol meg sokaig nem esett szo. A The New
Encyclopaedia Britannica szerint a haromsagtant az V. szazadban talaltak ki
Franciaorszagban es a VI-VII-ik szazadban terjedt el es valt nepszeruve
Spanyolorszagban, a IX. sz-ban Nemetorszagban es vegul Romaban. Jezus
ugyebar az elso szazadban elt...Vallastorteneti szotarak es kutatomunkak
egyertelmuen leirjak, hogy a haromsag, husvet, karacsony stb. mind-mind
pogany eredeto szertartasok, unnepek, amiket egyszeruen azert honositottak
meg az egyhazi vezetok, hogy meg tobb "hivot" tudjanak maguk moge allitani.
Ezert is rohejes kisse mondjuk a karacsony, amit Jezus szuletesnapjakent
unnepelnek az egyhazak, hiszen december 24-25-e korul tartottak a teli
napfordulo unnepsegeit a pogany nemzetek, a romaiak Saturnusnak, a
foldmuveles istenenek unnepet unnepeltek ekkor. Isz. 274 december 25-tol
pedig Aurelianus kikaltotta a Napisten szuletesnapjat es aznap szentelt
templomot szamara a Mars mezejen. Ezt a nagy napot nem lehetett kihagyni az
egyhazi unnepekbol, hiszen nagyon nepszeru volt es nagy ossznepi banzajjal
jart. Ha viszont elolvasod a bibliai beszamolot Jezus szuletesenek a
korulmenyeirol, es meg el is gondolkodsz rajtuk, konnyen rajohetsz, hogy nem
szulethetett a tel kellos kozepen! Olyankor meg a legzordabb csaszarok sem
rendelnek el orszagos nepszamlalast, de a pasztorok sem laknak kint a
nyajaikkal a pusztan. A fogantatasi beszamolot alapul veve legkesobb oktober
kozepen meg kellett szuletnie Jezusnak...
Hat egyelore ennyit mara.
Sziasztok!
Stefi
|
+ - | Moldva (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
[Hungary] 1998.XII.8.-an a VITA #1127-ben:
>>Moldva, ami Eszakkelet Bukovinabol es Eszaknyugat Besszarabiabol lett
>Utana neztem. Modava ill. Molda'via az allam neve; Moldova ill.
>Moldva a tortenelmi taj neve, tehat gyakorlatilag barmelyik jo a
>negy kozul.
Hasznaljak magyar szovegben mindegyiket keverten. De az meg nem azt
jelenti, hogy helyes. Esetleg azt, hogy a nyelveszek meg nem dontottek
teljesen a kerdesben. Vagy csak mi nem tudjuk ?
Apropo:
Nem tudja valaki a magyar helyesirasi szotar ill. egy magyar lexikon
cimet a neten? Ha meg nincs ilyesmi, valakinek surgosen kozkinccse kene
tenni....
Angolul se egyertelmuen Moldavia vagy Moldova az orszag neve. De mivel a
szekelyek (akik a legkozelebb laknak Moldvahoz) es ezert az
osszmagyarsag kozul nyilvan a leggyakrabban hasznaljak a "moldvai"
kifejezest, egyertelmuen Moldvat mondanak. Talan toluk kene atvenni a
Moldvat es nem az angolok vagy oroszok "Moldavia"-jat.
Egyebkent van olyan, hogy a tajegysegrol kapja az orszag a nevet. A
tajegyseg pedig az azelott kb. ott volt orszagrol. (Mint pl. a mai
Moldva is)
Tajegysegek:
Erde'ly (Transsilvania, Siebenbu:rgen)- a Kiralyhagotol Brassoig
Ko:ro:svidek - a 3 Koros kornyeke a Tiszatol Erdelyig
Ma'ramaros - Erdely Eszaknyugati csucske mellett eszaknyugatra
Tisza'ntu'l - a Tiszatol Erdelyig
Ba'nsa'g - a Tisza, Duna, Erdely es a Korosvidek kozott
Moldva - a keleti Karpatok gerincetol a Dnyeszterig
Bukovina - a Karpatalja delnyugaton, Moldva delen hatarolja
Besszara'bia - a Prut folyotol a Dnyeszterig
Transznyisztria- a Dnyesztertol Ogyesszaig
Dobrudzsa - a Dunatol (a nagy eszaki kanyartol) a Fekete-tengerig
Havasalfo:ld - a Dunatol a deli Karpatokig
Olte'nia - a Havasalfold nyugati fele
Munte'nia - a Havasalfold keleti fele
Orszagok:
Moldva (a Prut es a Dnyeszter kozott) az egyik regi roman
fejedelemseg Iasi (Jaszvasarhely) fovarossal
Havaselve (Havasalfold) - a masik roman fejedelemseg a Deli Karpatok
es a Duna kozott Dobrudzsaig Bukarest fovarossal
Rega't (O'romania) - Az egyesult 2 roman fejedelemseg Bukarest
fovarossal(egy kis ideig a vegen eszak Dobrudzsaval
Romania Mare (Nagyromania reszei): Regat, Dobrudzsa, Bukovina,
Erdely, Maramaros, a Bansag keleti resze, a Korosvidek keleti resze
Romania a II. Vilaghaboru alatt: Regat, Eszak Dobrudzsa, Bukovina,
Del-Erdely, a Bansag keleti resze, a Korosvidek delkeleti resze,
Transznyisztria.
Moldva (manapsag) a regi Moldva roman fejedelemseg nyugati fele
Ez csak izelito. Nem art tisztaba jonni a kornyezetunkkel, ahol elunk,
illetve szarmazunk.
Kellemes terkepbongeszest, estleg utazgatast kivanok. Esetleges
kikoltozest :-) .... miert ne lenne legalabb olyan erdekes, mint
Becsben vagy Svajcban... ? Ez sincs am messzebb!
Udv.: Gy.
|
+ - | A kalauzhal, a capa es Jezus kovetese (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
TOBBEKNEK:
Nem tudom ki - mit gondol, hogy mi Krisztus kovetese. Kierkegaard szerint ha va
laki annak idejen olyan szorosan kovette volna Jezust, mint a kalauzhal a capat
, akkor sem biztos, hogy hitt volna neki /pl. a korabeli farizeusok is/, hiszen
itt szivbeli meggyozodesrol es latasrol van szo.
A Szentiras szerint a kovetes kovetkezo: mar korabban is irtam, hogy a kereszte
ny Krisztus testenek tagja. Ez nem Krisztus, mint torteneti szemely, hanem A K
RISZTUS. Az "A KRISZTUS" elo kozosseg, a Fo /Krisztus/ taplalja, O ad ki utasi
tasokat. Pal teologiaja szinte teljesen errol szol.
A kovetes koznapi ertelemben jelenti, hogy szoros eletkozossegem van Jezussal.
A kovetes ertelmeben mozgasban vagyok, ez nem statikus valami, mint az ideologi
ak, teologiak, hitvallasok, stb, hanem: "Ahova te mesz oda megyek en is". Jezus
felszolit, hogy aki ot kovetni akarja, vegye fel naponta a keresztjet. Ez az
elso latasra ugy latszik, hogy naponta kinszenvedest kell kiallanom, de nem ig
y van. Ha valakivel a Romai Birodalomban egy keresztet cipeltettek, az azt jele
ntette, hogy halalra van itelve, kvazi meghalt. A kereszteny eleteben ilyen ert
elemben ezt jelenti : regi, bunos eletemet a halalba adtam, cserebe kaptam egy
ujat. /Ujjaszulettem/. Regi enem allandoan megtamad, de mostmar nem uralkodik r
ajtam, mint hitetlen koromban, hanem elhetem az uj eletem szerinti eletemet. Ez
az uj elet erosebb minden foldi es egi hatalomnal, "a pokol kapui sem tudnak r
ajta erot venni". Tovabbi kovetkezmeny: v i l a g o s tudast es tudomast szerz
ek rola, hogy mi a bun, es hogy milyen rettenetes kovetkezmenyei vannak a bunne
k. En magam, lehet, hogy tovabbra is elkovetek bunoket, de Isten - ha hozza for
dulok - minden esetben meg fog bocsatani ! Nem ugy, mint az emberek, akik az el
so adando alkalommal felhanytorgatjak az ellenuk elkovetett vetsegeket, akar ev
tizedeken keresztul, hanem a Bibliaban ez all: hata moge veti, ELTORLI a bunode
t, mintha el sem kovetted volna ! Az eltorlesben szerencsere semmifele szerepem
nincsen, ezt Isten teljesen kegyelembol, szeretetbol teszi. EZ ISTEN JELLEME !
A kovetes szep kifejtese talalhato meg Janos elso leveleben, 1 Ján. 4.12-16:
Az Istent soha senki nem latta: Ha szeretjuk egymast, az Isten bennunk marad, é
s az o szeretete teljessé lett bennunk:
Errol ismerjuk meg, hogy benne maradunk es o mibennunk; mert a maga Lelkeből ad
ott minekunk.
Es mi lattuk es bizonysagot teszunk, hogy az Atya elkuldte a Fiut a vilag udvoz
itojeul.
Aki vallja, hogy Jezus az Istennek Fia, az Isten megmarad abban, és o is az Ist
enben.
Es mi megismertuk es elhittuk az Istennek irantunk valo szeretetet. Az Isten sz
eretet; és aki a szeretetben marad, az Istenben marad, es az Isten is o benne.
A vegeredmeny: Az Atyaisten es Jezus bennem el, bennem lakik, nem vagyok "uberm
ensch", nem vagyok isten, de Isten mindharom szemelye: Atyaisten, Krisztus, Sz
entlelek bennem el. Hogy honnan tudom ezt? az Irasokbol, melyben az all, hogy m
inden ujjaszuletett hivoben lakozast vesz a Szentlelek /ezzel egyutt az Istense
g masik ket szemelye is/. Jo lenne, ha megertenetek: Isten szavanak, az Igenek
Teremto Ereje van!, ahogy a Biblia beszamol a Teremtesrol: "Szolt es eloallott,
parancsolt es meglett". Ugye ez mar hatalom es ero ! /nem olyan, mint Obi van
Kenobie vagy ki a csudae.../. Istent valahogy ilyen hatalommal es erovel kepzel
d el. Isten minden tulajdonsaga vegtelen. Nem erhetsz a vegere, kimerithetetlen
, nincs hatara. Tudom egyes vallasokban a papok este razarjak a templomajtot Je
zusra, reggel meg kinyitják, de akirol ott szo van az nem a vilagegyetem korlat
lan es szuveren Ura.
A kovetes feltetelezi a vezetest, gondoskodast. Ennek kifejtese a Romai level 8
. 30-ban: Akiket pedig eleve elrendelt, azokat el is hivta; és akiket elhivott,
azokat meg is igazitotta; a kiket pedig megigazitott, azokat meg is dicsoitett
e. Javaslom tehat, hogy hagyd abba az onmegvalositas borzalmas programjat es ku
darcait, es lepj be Isten valosagaba. Nagy hazugsag az, hogy meg kell ugyan ism
erned magadat, de nem kell megismerned, hogy mi eleted celja !
Udvozlettel: Bodorik Sándor, konyvtaros
|
+ - | Re: NEPSZAMLALAS (Szlovakia) (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szervusz Kalman (Revkomarombol)
On Tue, 27 Oct 1998 07:15:27 EST, wrote:
>>>hogy "igy majd jobban boldogul".
>>Ezt ugy hivjak; termeszetes, spontan asszimilacio. Miert baj ez? [...]
>Durvan leegyszerusitve arrol beszeltem, hogy van ket szinmagyar ember,
>akik az esetek tobbsegeben nem is beszelnek jol szlovakul es lesz egy
>szlovak gyermekuk [...]
>A "termeszetes asszimilacio" szerintem olyan esetben teljesen
>termeszetes, ha valaki egy idegen nyelvu orszagba/kornyezetbe kerul.
>Akkor persze kenytelen az adott nyelven tanulni, TV-t nezni, olvasni
>stb. Viszont egy olyan orszagban, ahol az adott nemzetiseg a lakossag
>kb. 10%-at teszi ki es van lehetoseg ugyanolyan anyanyelvu emberekkel
>baratkozni, ugyanazon a nyelven tanulni, stb. , ott talan meggondolando
Tudod, amikor Allen Ginsberg, a hires amerikai kolto Izraelben jart,
osszeakadt nehany tulbuzgo cionistaval, akik mintegy erkolcsileg
probaltak felelossegre vonni, hogy miert el az Egyesult Allamokban,
miert nem telepul at Izraelbe. Ginsberg valasza: "A brooklyni gettoban
szulettem, gyermekkoromat csupa-csupa zsido ember kozott toltottem.
Ahogy felnottem, mindvegig azert kuzkodtem, hogy szellemileg
kiszabaditsam magamat a gettobol. Maguk pedig arra akarnanak
kenyszeriteni, hogy most onmagamat zarjam egy sokkal nagyobb gettoba?"
Az a szlovakiai magyar, aki a baratsagait, emberi kapcsolatait a kozos
anyanyelvre kivanja alapozni - tegye azt nyugodtan, legbensobb privat
ugye. De a legbensobb privat ugye annak a masik szlovakiai magyarnak
is, aki nem foltetlenul az anyanyelvere, hanem egyeb kozos ertekekre,
erdeklodesre, erzelmekre vagy erdekekre alapozza kapcsolatait.
>a "nemzetisegvaltas". [...] Tehat azert irtam, hogy "sajnos", mivel az
>a velemenyem, hogy valaki Szlovakiaban magyarkent sincs elveszve [...]
Remelhetoen es szerencsere.
> es a gyermek jovobeli boldogulasa nem indokolja, hogy az anyanyelvet elvegyuk
tole.
Ertelek, de nem teljesen ertunk egyet
Az anyanyelvet mint olyat - talan es remelhetoen - senkitol nem veszik
el. Az intergeneracios anyanyelv-valtasok (pl. nemet, jiddis, cseh,
lengyel, tot, vlach, cigany, rac, bunyevac, gorog, torok, stb.
anyanyelvu nagyszulok, szulok magyar nyelvu gyermeke, unokaja - vagy
epp ellenkezoleg, magyar anyanyelvu felmenok szlovak, roman, stb.
anyanyelvu gyereke, unokaja) viszont gyakoriak, es en onmagaban semmi
rosszat nem latok ebben.
Szerintem a termeszetes asszimilacio olyan, az egyen privatszferajaba
tartozo dontesek sorozata (nevadas, iskolaztatas, hazassagkotes, stb.)
kovetkezteben letrejovo spontan folyamat, amelyet tarsadalmilag (meg
kevesbe allamilag!) se eroltetni, se eroltetetten visszafogni nem
helyes. Ez - szerintem - teljesen fuggetlen az erintett egyen
szarmazasatol, adott esetben attol, hogy felmenoi kozott milyen
aranyban voltak magyarok, szlovakok, nemetek, zsidok, ciganyok,
hottentottak vagy bantuk.
Termeszetesen van kulonbseg - az elso nemzedeknel egeszen bizonyosan
-, hogy valaki (legalabbis tobbe-kevesbe onkent) egy mas orszagba
migral; illetve amikor ott marad, ahol szuletetett, csak eppen
hatalomvaltas tortenik a feje folott. Csakhogy; halandok vagyunk, az
elso, a masodik nemzedek kihal, uj nemzedekek szuletnek - es veluk
egyutt uj problemak; egyfelol a mar az uj, megvaltozott helyzetbe
beleszuletett egyenek jelentos reszenek termeszetes asszimilacioja,
masfelol pedig az egyenek mas reszenek felmenoi nemzeti identitasanak
megorzese iranti igenye. Ugy velem, az allamnak, a politikanak
lehetoleg semlegesnek kell(ene) maradnia ebben a kerdesben.
A semlegesseg - az en velemenyem szerint - annyit jelent, hogy
amennyiben te - vagy barki mas - magyar nyelvu iskolaba akarod jaratni
a gyerekedet, erre lehetoseget kell(ene) kapnod. Ha nem akarod magyar
nyelvu iskolaba jaratni, es barmilyen politikai vagy kulturalis
szervezet, barki tarsadalmi, erkolcsi kenyszerrel erre akar szoritani,
az allamnak melled kell allni, meg kell tagadnia, hogy ehhez
torekveshez barmilyen segitseget nyujtson.
Udv: Kalman (Budapestrol)
|
+ - | Re: valasztas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szervusz Nafradiz!
On Fri, 4 Dec 1998 02:02:23 EST, wrote:
>Az 1945-os valasztas valoban szabad volt.
Relative igen. De azert eleg sokan nem tudtak szavazni (pl. a
hadifoglyok, a meg haza nem tert tulelo deportaltak, a Nyugatra
menekultek, stb.), es eleg sokan ki voltak zarva a szavazasbol (pl. a
letartoztatasban levok, az internaltak, a nemet nemzetiseguek, stb.)
A valasztasokon csak az un. demokratikus partok indulhattak; egy-ket
kisebb (tenylegesen valoszinuleg nem, de legalabbis nem teljesen naci-
vagy nyilasbarat) partot a valasztasi bizottsag kizart a valasztasbol.
> Kaptak is a kisgazdik 54 %-ot, a
>kommunistak talan 16-ot.
FKGP 54%,
MKP 17%,
SzDP 17%,
Nemzeti Parasztpart ? % (elfelejtettem)
a tobbit a kisebb partok, pl. a (Barankovics-fele) Keresztenydemokrata
Neppart, Polgari Demokrata Part, Polgari Radikalis Part, stb. kapta.
>Ennek oka nme igazan a kisgazdik elsopro
>nepszerusege volt, inkabb az, hogy aki a betiltott mozgalmak hive maradt
>(nyilasok, imredystak, etc.) az jobb hijan a kisgazdikra szavazott.
Igy tanitottak, bizonyara volt is benne nemi igazsag. De hogy
mennyi...? - azt pontosan nem tudom. (Valaki - talan Szalai Pal - 1992
tajan folytatott erre vonatkozo kutatasokat, es valahol publikalta
is.) Az imredystak (ha voltak meg ilyenek) es altalaban az un. uri
kozeposztalynak a korabban a szelsojobb fele huzo resze - nyilvan
tenyleg a kisgazdakra. De hogy az egykori nyilas szavazok en bloc az
FKGP-re szavaztak volna, azt nem hiszem; inkabb ugy velem, hogy nem
jelentektelen reszuk (fokent Csepelen, Ozdon, Diosgyorban, a nagyobb
banyasztelepuleseken, esetleg Bekes megye bizonyos reszein) a KMP-re.
1945 keso nyaran az MKP es szatelit-partja, a Nemzeti Parasztpart
vezetese mar eleg eroteljesen csabitgatta a "kisnyilasokat";
feltehetoen nem utolso sorban a segitsegukkel akartak novelni
befolyasukat, elsosorban az SZDP rovasara.
>Mar a kampany alatt megmutatkozott, hogy az igen szukos, papir es
>benzinkeszletekbol valahogy mindig a kommunistaknak utaltak ki
>a legtobbet, es a legtobb radioadas is nekik jutott.
Igaz.
>Meg persze hangoztattak hogy ok joban vannak az oroszokkal (ami reszben
>igaz is volt), ezert ok majd sokkal konnyebben fogjak tudni hazahozni
>a hadifoglyokat es kedvezo felteteleket kiharcolni a bekekoteskor.
Ez is teny. Sot, ha jol tudom, Rakosi - nem tul nagy eredmennyel - meg
kulon is eljart Sztalinnal a hadifoglyok mielobbi hazaengedese
erdekeben; valoszinuleg azt gondolta, hogy a hazaerkezo hadifoglyok az
MKP-re szavaznak. Hogy vajon mibol gondolta, hogy a SZU-t (raadasul
fogolykent) megjart emberek majd az MKP-ra szavaznak? - ezt nem tudom.
>Mindezzel egyutt a 16 % nagyon sovany eredmeny.
Ahogy vesszuk. Rakosiek mindenesetre sokkal jobb eredmenyt vartak,
nagy csalodas volt nekik a 17%. Ugyanakkor - ahogy akkoriban
emlegettek - "a ket munkaspart" osszesen 34%-os valasztasi eredmenye
(persze, ma szemmel, tortenelmi tavlatbol visszatekintve) egyaltalan
nem tunik olyan rossznak. Azt hiszem, a szovjet erdekszferaba kerult
orszagok kozul csak Csehszlovakiaban ertek el jobb eredmenyt, bar az
ottani szamokat pontosan nem ismerem.
>> Tudtommal a haboru elott korlatozott, nyilt valasztas volt nalunk.
>> De en is kivancsi lennek egy torteneszi velemenyre.
>Hat ez erosen pontositasra szorul. Valoban csak a lakossag 24%-ra
>rendelkezett valasztojoggal (az akkori Svajcban 23%).
Svajcban a noknek - tehat a lakossag felenek - nagyon sokaig nem volt
valasztojoga, azt hiszem, talan csak ket evtizede, hogy megszereztek
azt. Nem biztos, hogy ebbol a szempontbol Svajc a legjobb
osszehasonlitasi alap.
>Videken valoban nyilt valasztas volt, de a
>nagyobb varosokban es Budapesten titkos. 1938 kornyeken viszont mar
>teljesen titkos es szabad valasztas volt, aminek kovetkezteben
>igencsak eloretortek a nyilasok.
Igen, es ebben nincs is semmi kulonosebben csodalatos. (Sok
szempontbol leutanoztak a nemet nemzetiszocialistak 1933 elotti
politikajat.) Abban az idoben pl. a nyilasok voltak az egyetlen olyan
part, amelyiknek a programjaban szerepelt pl. foldreform kovetelese;
nem csoda, hogy kiemelkedo eredmenyeket ertek el az olyan tersegekben,
ahol jelentos volt a foldnelkuli zsellerek, szegenyparasztok,
torpebirtokosok aranya. Nagy volt a tamogatottsaguk a banyavidekeken;
ok szerveztek meg ebben az idoben pecs-komlo-videki banyasz-sztrajkot.
Jelentos befolyasuk volt a videki elemi iskolai neptanitok, valamit a
tanonciskolai oktatok koreben is. (Szemben pl. a kozepiskolai
tanarokkal, akik kozott soha nem szereztek nagy befolyast.)
A nyilasokkal szemben az 1938-as valasztasok korul eleg erelyesen
lepett fel a kormanyzat; pl. akkoriban zartak bortonbe Szalasit,
zaklattak, at-athelyeztek azokat a kozalkalmazottakat (tanito,
vasutas, postas, stb.) akiket nyilas szimpatiaval gyanusitottak.
> A hagyomanyos munkaskeruletekben (Csepel, Angyalfold, Ferencvaros,
> etc.) a nyilasok 40 % koruli eredmenyt szereztek, mig a szocdemek
>ugyancsak rosszul szerepeltek. Ennyit a voros Csepelrol,
>ami inkabb zold volt.
Mintha Angyalfoldre nem egeszen allna a dolog (de most nem tudom
elokaparni a vonatkozo irodalmat - lehet, hogy tevedek, es
Angyalfoldre is all), am a tobbire vitan felul.
A "voros Csepel" - ugy maga a kifejezes, mint a hasonlo cimu dal -
egyebkent a nemet "rote Wedding" (Berlin "voros" kerulete a Weimari
Koztarsasag idejen) forditasa; azt hiszem, talan Hidas Antal volt az
elkovetoje.
Udv: Kalman
|
+ - | Re: nepesseg (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Afonya:
>Ha pedig a valodi mercet nezzuk - ami a lakhato
>teruleteket es a nepesseg aranyat jelenti - akkor Japan, Banglades
>de valoszinuleg meg Olaszorszag es Izrael is nagyobb nepsuruseget mutat.
Bocs, csak most jutott el a tudatomig, mit irsz (feluletes voltam,
mea culpa stb.). Valoban, Olaszo.-ban ott az Appeninok, Izraelben a
sivatag.... De megegyszer: a nepsuruseg leginkabb attol fugg, hogy
mire vonatkoztatjuk. Ha ugy veszem, valoszinuleg a Lower East Side a
vilag legsurubben lakott ovezete. :-)
Udv.: Balazs
|
|