>Par napja volt idom hosszasan elgondolkodni, hogy vajon miert masnapos az
>ember :(
>Tudja valaki ennek a magyarazatat? (azon kivul, hogy sokat iszik)
>Mi okozza a fejfajast, es az emelygest?
>
Ugy tanultam, hogy az elfogyasztott alkohol (etanol) elso lepesben
oxidalodik aldehidde (acetaldehid), ez az a mergezo vegyulet, aminek a
masnapossagot tulajdonitjak.
(Metanol=faszesz eseten formaldehid fog keletkezni, ami meg csunyabb mereg,
vaksag, halal a kovetkezmenye).

A gensebeszet kapcsan erdekes velemenyeket olvastam itt a termeszetes
szelekciorol illetve annak hianyarol. (Hogy azert veszelyesek az igy
eloallitott elolenyek, mert a szelekcio nem rostalta ki oket)
Annyit szeretnek megjegyezni, hogy a (termeszetes vagy mesterseges uton)
genetikailag modosult elolenyre hato termeszetes szelekcio csak azert
felelos, hogy az adott eloleny megmarad es elszaporodik a termeszetben vagy
sem. Az, hogy az ilyen elolenyt fogyaszto mas elolenyek szamara a genetikai
valtozas elonyos vagy hatranyos, az nem szempont, sot, a termeszetes
szelekcio szempontjabol elony, ha az uj valtozat karos a fogyasztoira
(tuskes, rosszizu, budos, mergezo, ijeszto stb), annak nagyobb eselye van a
tulelesre.

Ettol fuggetlenul a gensebeszettel letrehoztt uj elolenyt annak kene
tekinteni, ami: uj elolenynek, es forgalmazasat, fogyasztasat ennek
megfelelo korultekintessel, ellenorzessel vegezni. 
Ha valaki talal az erintetlen tropusi esoerdokben egy eddig ismeretlen
bogyot, es arusitani szeretne elelmiszer(adalek)kent arra milyen szabalyok
vonatkoznak? 

Elolvastam a weben a genetikailag modositott krumplival kapcsolatos
tanulmany keziratat. Meggyozonek tunt a szamomra, es ugy tunt, hogy a fo
baj az, hogy a modositott burgonya feherjetartalma kisebb lett a
kiindulasinal, s a kizrolagosan ezzel etetett kiserleti allatok az alacsony
feherjetartalmu dietanak a jellegzetes tuneteit mutattak. Arrol nem vagyok
meggyozodve, hogy ha csak alkalmankent fogyasztottak volna, egy
kiegyensulyott, valtozatos etrend egyik alkotojakent, akkor is negativ
hatasa lett volna.

udv

tamas

>Az evolucio es a gensebeszet nem egy kalap, szerintem. A termeszetben
>pl. eleg ritkak a karcinogen agenseket kodolo genek, mert az ilyen
>elolenyek jo esellyel nem erik meg a reproduktiv kort.

Nem tudom, milyen "karcinogen agenseket kodolo genek"-re gondolsz,
en pl egyet sem ismerek. Marmint olyant, amelyik "termeket" megeve
rakot okozna a fogyasztoban. Amugy a termeszet tele van "karcinogen
genekkel", amelyek sajat gazdasejtjukben okoznak rakot. Es hogy
megsem szelektalodnak ki, annak egy igen egyszeru trukje van:
csak a reproduktiv kor elerese utan kapcsolnak be.

>A varrott
>geneknel ebben nem lehetunk biztosak. Epp azert mert az eredmenyt
>nem sok-sok generacios TERMESZETES szelekcioval ertuk el, igy a
>tevedesek kihullasara sem volt lehetoseg.

En a TERMESZETES szelekcioban sem biznek ennyire, hiszen a termeszet
tele van emberre mergezo novenyekkel, amik azert meg szepen
elnek es virulnak.

>A nemesites folyamatat sokan szoros parhuzamba allitjak a gensebesz
>"szikejevel", pedig tavolrol sem rokonok, csupan az eredmeny hasonlo.
>A nemesites soran pontosan ugyanazok a mechanizmusok mukodnek, mint
>amelyeket evolucionak nevezunk, pusztan a szelekcios nyomast jelento
>kulso hatas ami mesterseges (es a termeszetben megjelenonel altalaban
>sokkal erosebb).

A nemesites mar regen nem csak annyibol all, hogy nezelodunk es
szelektalunk. Az eppen kivanatos tulajdonsagot (pl rezisztencia)
megkeresik egy "vad" novenyben es aztan megprobaljak azt bevinni
a termesztettbe akar hagyomanyos keresztezessel, ha lehet, akar
uj modszerekkel (pl sejtfuzio es szovettenyeszet) ha a rokonsag
tul tavoli. Tehat itt is uj geneket juttatunk be egy masik genomba.

A mesterseges szelekcio is messze all azonban a termeszetestol
abban a tekintetben, hogy bizonyos tulajdonsagokra szelektalunk
csak, de a tobbi eseteben felfuggesztjuk a szelekcios nyomast,
igy azokkal a genekkel barmi tortenhet, eszre sem vesszuk.
Igy tunt el a legtobb termesztett fajtabol egy csomo
rezisztencia gen.

>Tehat szamomra a genmanipulacio mint modszer akkor lenne majdnem
>ekvivalens a nemesitessel, ha a az ollozott genekkel peldaul olyan
>tulajdonsagokat vinnenek a novenybe, ami nemesitessel nem nagyon
>lehet, majd a novenyt annyi generacion at vizsgalnak, amennyi egy >atlag
>nemesites.

Akkor nezzuk a reszleteket:
Mindig jol ismert geneket visznek be az elolenyekbe, vagyis
tudjak, hogy mit kodol az illeto gen. Vagyis konkret elkepzelesunk
van arrol, hogy mi az az uj dolog, amit majd az emberek megesznek.
Azutan ugyanugy meg kell vizsgalni az uj fajta tulajdonsagait es
kivalasztani a legjobbakat, mint nemesitesnel. A generaciok szamat
azert lehet csokkenteni, mert nem ket teljes genomot (a sokmillio
genjevel) keverunk ossze, hanem csak egy, vagy nehany uj gent
viszunk be, igy a lehetosegek (az uj tulajdonsagok) szama sokkal
kisebb.

>A Monsanto legujabb trukkje (ami eleg nagy felhaborodast
>keltett az Allamokban), hogy a kivalo minosegu vetomagvakbol kikelo
>buza szemei teljesen meddoek,

Ez eppen azert valtott ki nagy felhaborodast, mert igy mindig
meg kell venni a Monsanto-tol a draga vetomagot (a hibrid
kukoricak eseteben mar most is igy van), nem lehet
csak ugy a sajatot hasznalni. De hogy ez bantja oket, mutatja,
hogy szukseguk van ezekre az uj fajtakra:-)

>eleve kizarja azt, hogy ilyen ellenorzest vegezzenek. Ha a >genmanipualcio
>eredmenyekeppen olyan agenst kodolo
>gen aktivizalodik, amely csak a kifejlett buzaszemben jelenik meg
>(es peldaul a buzaszem meddoseget okozza...) annak hatasat mar csak
>a takarmanybuzat fogyaszto allatokon es a kenyeret fogyaszto >embereken
>fogjak lemerni. Ha gyogyszerrol lenne szo, a forgalomba >hozatalt
>megelozne egy hosszadalmas es sziguruan szabalyozott >tozskonyvezesi
>eljaras.

Pontosan ismert, hogy mi az az uj feherje, ami a csira
elpusztulasat okozza. Es hogy ez nem mergezo allatra, emberre,
ugyanugy tesztelni kellett, mint a gyogyszerek eseteben.

>Meg egy, a horizontalis gentranszfer, amirol a szagember hallani sem
>akart (nemhogy beszelni). Erdekes lesz, ha a monsanto hires round-up
>gyomirtojara rezisztensse tevo gen atugrik valamelyik undok
>gyomnyovenyre...

A szakemberek igenis foglalkoznak ezzel a problemaval (en
is tudok rengeteg ilyen projectrol), ket okbol is:
A kornyezetet feltok a "vad" fajok atalakulasatol felnek,
az eloallito cegek pedig, hogy nagyot buknak a dolgon,
pl ilyen esetben, ha a gyomok is rezisztensekke valnak
a gyomirto szerre, es igy a kutyanak sem kell tobbe a szer.

A fent is emlitett kutatasokbol jol lathato, hogy igen
nehezen megy am ez az "atugras".

>A kornyezet hosszu idon at tesztel es "valaszol", addig az ember >kreal
>gyorsan egy valtozast es azt hiszi az csak egy ponton hat.
>Azt hiszi, hogy a tartosabb paradicsom semmi masban nem valtozott,
>csak a heja lett szilardabb.
>Avagy maris annyirra preciz lenne a  gentechnologia, hogy kepes lenne
>kiszamitani, ha benyomom a vasari nyuszi-lufim oldalat pl. itt, >akkkor az
>pont ott es ott dudorodik kifele majdan ? Ennyire preciz >lenne, en ezt
>meg nem hiszem. Az ido sok mindent megmagyarazna, de >kinek van manapsag
>ideje ?

Azert remelem nem nezed ennyire hulyeknek a biologusokat.
Pontosan tudjak, hogy a tartos paradicsomnal nem "csak"
a heja lett vastagabb (nem is lett egyebkent:-)),
hanem egy novenyi hormon, az etilen termelodeset
akadalyozzak meg a leszedett gyumolcsben. Ez okozza
a gyors erest (lasd banan), de egy csomo mas gen bekapcsolasat
is kiiktattak ezzel. De ez meg nem baj, csak ha a
zamatos paradicsomot szereted. De hat a piac dont:-((

>Ne feljunk, de egy kis bizalmatlansag meg soha nem artott.

Ezzel teljesen egyetertek, es Meszaros Laci felvetesevel is:
>A fenntartasaim gyokere onnan szarmazik, hogy a genmanipulalt
>novenyek eloallitasa koltseges dolog, cserebe nagy penzeket lehet ertuk
>szedni.
>A monsanto tehat nagyon sokat veszithet, igy erosen motivalt a lassu
>torzskonyvezesi eljarasok elblicceleseben es a potencialis karos hatasok
>eltussolasaban (addig is amig maguk megprobaljak fu alatt kikuszobolni
>azokat).

Szerintem a problema gyokere nem a gensebeszetben van itt,
hanem az orias profitokra toro multik megszabalyozasaban.
Az elet egyeb teruletein is nagy gondot jelent ez (pl a
gyogyszeripar, vegyipar, elektronika, stb)
Es ez mar nem tudomany, hanem politika.

Jakab Gabor

Sziasztok!

Egy aprosag kimaradt az elobbi szinte teljes leirasbol. Az alkoholt (etanolt)
a maj acet-aldehidde bontja, amirol eleg annyit tudni, hogy sejtmereg. Es
mivel az idegsejteket (AGY->FEJ) nem igazan vedi semmi ettol az anyagtol
(hozza vannak szokva a ver-agy gat biztonsagahoz) ok isszak meg a levet:). Egy
kiadosabb ivaszat utan jocskan 10-100 ezer neuronnal kevesebbel ebredsz (de
hogy). Ezenkivul a vizmegvonas a agy-gerincvelo folyadekodra is hat (ebben
uszik az agy, hogy kisebb legyen a sulya) es annak az ujratermelese iyen
mertekben is okozhat ergorcsoket (ez a fejfajas maga).
Hat igy.
Ede

ui: csak a korrektseg kedveert jegyzem meg, hogy a mostanaban sokat emlegetett
egy szal marihuja'na's cigaretta utan frissen, kipihenten ebredsz, semmi nem
romlott el a szervezetedben (belso mechanizmus erositese altal hat, nem
LORUGAS, mint az alkohol vagy a nikotin,koffein) es a tudodben is kevesebb
katrany maradt mint egy hetkoznapi cigaretta utan (mar ha jo papirba sodrod:).
Apro elvaltozas, mely mintegy 6-10 oraig hat, hogy a spermiumaid kb.
20%-al lasabban mozognak (ez egy egeszseges embernel nem jelent semmit:).
Hat akkor ugy (persze mindezt csak olvastam am :)


> ------------------------------------------------------------------------
Ede A. Rancz
major in biology
Eotvos Lorand Univ. of Sci.		
Inst. of Experimental Medicine		
H-1118, Hungary, Budapest		home  209 - 06 - 26
Menesi str 11-13			inst. 210 - 08 - 19 / 265
> ------------------------------------------------------------------------

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@
Szerintem sem jo otlet a drogok tul szigoru tilalma de
azert nehogy mar reklamozzuk...  Udv///Laci (moderator)

Sziasztok !

Meg egy megoldas, es ez talan a legegyszerubb:

Szalon belogatott, vizzel toltott uszo (merulotest) egy 
viz feletti, kiegyensulyozott merlegkaron fugg. 
A merleg kibillenese optokapuval erzekelheto.
A hatarertek beallitasa lenyegesen egyszerubb,
hiszen csak a merlegkaron kell az ellensullyal 
manipulalni.
A lerakodas idonkenti tisztitasa egyszeru.
A merlegkar allhat befele is, nehogy felakadjanak rajta 
a bameszkodok.

Ez igen trivialis megoldas, kar, hogy nem mindjart ezzel 
kezdtem.
A hullamzas alig zavarja. Potyautasok ellen
persze ezt is vedeni kell valamilyen vedoburkolattal.

Muanyag uszo eseten legalabb belulrol erdemes azt szilikonzsirral
kikenni, mert diffuzioval (ozmozis) a vekony muanyagokon 
atjutnak ionok, leven a legtobb muanyag a latszat ellenere
porozus.

Udv: zoli

Sziasztok !

Koszonom Titusznak a  helyreigazitast.
Valoban egyszerubb a jelenseg, mint ahogy en ertelmeztem. 
 
Egyebkent a zavart az okozhatta az elkepzelesemben,
hogy hangolhato laser-pa'rrol irtak, melyek egymassal szemben 
uzemelnek, ami persze rendben is van, de az azonos frekvenciat
nem emlitettek.
Elso nekifutasra arra gondoltam, hogy ha azonos 
frekvenciajuakra lenne szukseg, akkor eleg lenne 1db is, 
hiszen a masik helyettesitheto egy tukorrel.
Minek is kellene parokat hasznalni, ha azonos frekvenciaval
dolgoznak ?
Itt azonban nyilvan tevedtem, hiszen egy ilyen 
valtozat rekordkiserletekhez mar nem lenne megfelelo,
mert a visszavert sugar mar tobb tekintetben is
eltero minosegu az eredetihez kepest.

Amit e felreertes folytan elkepzeltem - az inkabb 
tulajdonkeppen egy fennyel hajtott szivattyu 
elve lehetne, mely egyuttal hutene is. 
( Kar, hogy ezert a felreertesert nem osztanak nekem is
  egy paranyi szeletket a Nobel-dijbol. :(((  )

Utolag elgondolkodtam azon, hogy van-e mechanikai 
megfeleloje az atomok Doppleres befogasa modszerenek ?

Valodi analogiat termeszetesen nem talaltam, de egy eddig 
altalam soha at nem gondolt jelenseg felotlott bennem:

Egy mozdonyrol leszakadt vasuti kocsi robog magaban 
ket allomas kozott.
Miutan a kocsi veszelyes anyagot - pl. szalmonellas 
epertortat szallit - a celallomasrol loni kezdenek ra, hogy 
visszahajtsak a feladohoz.
A felado is lovi hatulrol a kocsit - nehogy 
visszaguruljon hozza a romlott aru.
Ha egyforma szabvany golyoszorot hasznalnak mindket 
allomason, akkor a kocsinak lassulnia kell, s akar meg 
is allhat idovel valahol, jelentos tuzero eseten.

Me'g nyilvanvalobban belathato a fekezodes tenye egy 
olyan valtozatnal, amikor a kocsit nagyobb sebesseggel 
inditottak, mint a lovedekek sebessege.
Ekkor a hatulrol lovoldozok lovedekei me'g teljesen hatastalanok,
mikozben a szembol jovo lovedekek mar javaban fekezik a kocsit.

Ej, ha egy ilyesfele tortavonatos fizika feladatot
kaptam volna annak idejen az altalanos iskolaban, 
talan kesobb megelozhettem volna koromat a Dopplerrel huto
Nobel-dijasokkal egyutt, es ma nem keseregnek holmi 
morzsak, szeletkek miatt... 

E megkesett fizika feladatot ezennel konnyes szemmel
unnepelyesen felajanlom itt, kozhasznu celra. 
Szabadon terjesztheto.
Hozzajarulok a feladat elemeinek megvaltoztatasahoz is.
Pl. eper-  helyett kezenfekvobb savanyuszolo-tortakban 
gondolkodni. :(

Udv: zoli

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: japankristaly ( 24 sor )

>> En is emlekszem a "japan kristalyra". Az terjedt el a koztudatban,
>> hogy nagyon egeszseges meginni idonkent nehany poharral abbol
>> a folyadekbol, amiben tenyeszik. Egy ideig nagy divat volt, azutan
>> mikor kiderult hogy semmi hatasa nincs, gyorsan el is tunt. Ugy
>> emlekszem hivatalos hatas vizsgalatok is voltak, az eredmenyt
>> pedig meg a radio is bemondta.
>En arra emlekszem, hogy tanacsoltak senki ne fogyassza,
>mert a cukros lottyben  kivaloan szaporodnak kulonfele
>korokozok, igy nem hogy nem hasznal - hanem egyenesen
>veszelyes a fogyasztasa.

Ez erdekes, mert mas cukros lottyok pl. must a vegen egesz ihato
format vesz fel. Pedig aki latott pl.szolo szuretet, az tudja mi
minden kerul bele pl. nemi talaj, peneszes reszek stb..:-)
A japan kristaly nemi hasonlosagot mutat a kefirgombaval, amely
a tejcukorbol tejsavat ill. kis mennyisegu alkoholt termel.
A japan kristaly szinten a cukrot alakitja at szerves savakka
es meg ki tudja mive, a mazsola (csak tipp) a mikroelem igenyeit
hivatott fedezni. Amennyirre, es ahogyan a kefir rendszeres
fogyasztasa egeszseges eppugy hasznos lehet a japan kristaly leve.
Talan ott lehet jelentoseguk, hogy a gyakorta agyongyotort
emesztorendzserunk (antibiotikumok, tartositoszerek !,nagy evesek
es ivasok) bakteriumflorajat idorol idore visszaoltjak,
frissitik azaz karbantartjak.
A kefirgomba egyebkent elesztogombak es bakteriumok szimbiozisa,
hozza hasonlo a kombucha kultura, ahol a szimbiozishoz valami
moszatfelek is csatlakoznak. (?).
Nem csodaszerek ezek, sajnos a divatnak koszonhetoen tulzottan
nagyok az elvarasok irantuk. Csak egy IMHO egeszseges savanykas
ital vagy kefir az erdmeny amelyet egyszer jol esik fogyasztani
masszor nem.
Udv Szeleczki Attila
U.i azt azert ne feledjuk, hogy a hosszu es egeszseges eletet elo
nepek etrendjeben folyamatosan jelen vannak a savanyu tejtermekek,
azaz elo bakterium (gomba) tenyeszetek.

Udv!

Sajnos az eredeti valaszom eltunt valahol az Interneten, pedig
kimeritoen reagaltam a problemadra. Egy dolgot azonban kerlek
osszal meg velem es a tudos tarsasaggal, miert ragaszkodsz a pH
mereshez????? (Nem beszelve a tobbirol (redox, vezetokepesseg)

Egyaltalan mi van az akvariumban? Az en kepzeloerom szerint
halak. Na most ha a pH merhetoen elmegy, akkor azt eleve onnan
tudod meg, hogy a halak kicsi feher hasat latod tomegesen.
Marpedig a pH csak ugy sajat magatol _nem_tud_ elmaszkalni, ehhez
savak vagy lugok kellenek.

A vezetokepesseg bizonyos sokoncentracio folott nem igazan
informativ, foleg hogy akarmi is lehet mellette a vizben,
mintahogy van is.

A redoxpotenciallal mit akarsz merni???

A suruseget pedig biztos hogy nem szukseges folyamatosan
ellenorizni, bar eppen lehetne. Kell 1 db merleg es egy darab
kalibralt terfogatu meroedeny. Ha nagyon kell, hozok egyet. A
merleg olyan pontossagu legyen, amilyen pontosan a suruseget
szeretned tudni. A tobbi mar gyerekjatek.

Nem tudom mekkora mennyisegekrol van szo, de ha kicsirol, akkor
mindenkepp forrald a vizet, ha nagyrol, akkor.....passz.

Tajekoztato adatok: A csapviz karbonat koncentracioja (helytol
fuggoen) 1-10 ppm korul van. Ez 1-10 milliomod reszt jelent.
(10-6 tiz a minusz hatodikon) tomegre vonatkoztatva. Tehat 1
kobmeter viz tartalmaz 1-10 gramm karbonatot.

Ami bajt okozhat, az a viz "klorozottsaga", ami persze nem klor,
(mert attol elhullanank mind, ha mar erezni lehetne) hanem
klorozott fenolok kevereke, azok olyan budosek. Szoval ez lehet
hogy nem tesz jot az elolenyeknek. Ezert jo a kiforralas, az
elvisz belole valamennyit.

Ha bovebb informaciokat adsz, szivesen segitek, de ugy erzem,
hogy az elektroanalitikai modszerek itt teljesen feleslegesek.

Udv

Istvan

KZ irta:
> Hat ez nagyon ugy hangzik, mintha szerinted a matematikat erost hasznalo
> tudomanyok messze allnanak a "valos, mindennapi elet"-tol. Annyira
> nyilvanvaloan hamis ez a beallitas, hogy me'g ellenpeldat sem szivesen
> hoznek fel ra, csak ha ragaszkodsz hozza...
 
Termeszetesen nem igy ertettem. A level, amire reagaltam, nagyon
matematikus szemszogbol kozelitette meg a kerdest.
Azzal, hogy az altalam megemlitett, a  mindennapi elethez kozel allo
tudomanyagak tanai jellemzoen nem irhatok le egyertelmuen
matematikailag, nem allitottam azt, hogy a matematikat magasabb szinten
hasznalo egyes tudomanyoknak nincs koze a mindennapi elethez. 


> A tozsde- es mas penzpiaci elmeletek mint a kgt resze sem kulonbek, es az
> elmeletnek a valosaggal valo osszekeverese [ez vezet oda, hogy valaki
> szo szerint keszpenznek veszi azt, amit az igy-ugy osszekalapalt modellje
> josol] itt bosszulja meg magat a leglatvanyosabban. Tavaly osszel omlott
> ossze [es ekozben kis hijan maga ala temette a penzpiacokat globusz-szerte]
> a hangzatos Long Term Capital Management nevu kvazikaszino (amugy hedge
> fund-nak hivjak, ami ujabb pelda a szavakkal valo gatlastalan visszaelesre).
> A ceg Nobel-dijas kozgazdak kozremukodesevel osszehozott matematikai
> elmeletek alapjan igyekezett penzt csinalni a kotvenyhozamok kozotti
> elteresekbol, aztan persze jott egy-ket olyan esemeny, ami a modellbe nem
> fert bele, es puff neki. A ceg vezetoje allitolag a "12 szigmas esemeny"
> kifejezest hasznalta a bukasukat eloidezo korulmenyekre, ami normalisnak
> tekintett eloszlas eseten a "lehetetlen" szinonimaja [tetszik ismerni
> a paraszt bacsi esete't az allatkertben a zsiraffal: "marpedig ilyen allat
> nincs!"...], noha szerintem az, hogy "ezek szerint a modellunket me'g
> finomitani kell", valamivel talalobban jellemezte volna a helyzetet...> 

A hataridos ugyletek korlatozasa tenyleg idoszeru, es mai formajukban
valoban inkabb a szerencsejatekra hasonlitanak. A Nobel-dijas kozgazdak
adott elmeleteit nem ismerem, de igen kockazatosnak tartanam matematikai
levezetesek alapjan befektetni a penzemet, mint ahogy ezt az adott alap
tette. Egyetertek az egyik korabbi hozzaszoloval, aki a tozsdet kaotikus
rendszernek nevezte. Semmire nem lehet egyertelmu eredmenyeket kapni
matematikai levezeteseken keresztul, amelyben annyi bizonytalansagi
tenyezo jatszik szerepet, mint  a tozsden, amely tobbek kozott a
*gazdasagi varakozasok* jelzoje. Nem tudom elkepzelni, milyen
valoszinusegi valtozokat hasznaltak az amerikai elnok szerelmi ugyeire
(amely hetekig elbizonytalanitotta a befektetoket), a kinai arvizre,
japan foldrengesre vagy a rak gyogyszerenek hirtelen feltalalasara.
Szoval van meg par "12 szigmas esemeny", és ezek mind befolyasoljak a
rovid- es hosszutavu penzpiaci trendeket. A modellt szerintem kozeliteni
lehet a valosaghoz, de soha nem fogja pontosan leirni a bekovetkezo
esemenyeket. Ezert ezek az elmeletek inkabb a dontes tamogatasra
lennenek jok, mint a teendok megadasara. De az adott elmelet kudarca a
gyakorlatban nem a kozgazdasagtane, hanem azoke az embereke, akik ezekre
alapozva kepesek milliard dollarokat kockaztatni. Mint ahogy a rulett es
lotto szisztemak miatt nem a matematikat, a gyakran feltalalt perpetum
mobile miatt nem a fizikat karhoztatjuk. A ceg osszeomlasa egyebkent
inkabb okozata, mint oka volt a tavalyi penzugyi kiziseknek.

Egyebkent erdekes cikk jelent meg a Nepszabi hetvege mellekleteben,
amely az allat csapatok egyedeinek kaotikus mozgasabol kialakulo
egysegesnek latszo csoport haladasi iranyt hasonlitotta a tozsdehez, es
ezt az elmeletet probalja meg majd kiterjeszteni a tokepiac leirasara.
Ez az elmelet szerintem ha lehet, meg nagyobbat bukna a gyakorlatban,
mert itt tenyleg abszurdak az alapfeltevések.


Udv 

Andras

Sziasztok!

Erdekes dologra lettem figyelmes minap.
Az uj PC GURU megvasarlasa utan este mikor is a mellekelt CD papir
tokjat kinyitottam az a ragasztocsik menten vilagitani kezdett.
Persze a sotet szobaban tortent,kulonben nem eszre veheto.
A dolgot meg parszor meglehetet ismetelni a vissza ragasztassal es
ujra kinyitassal.Aztan elhalvanyodott a feny jelenseg.
Egyebkent kekes szinu volt a feny es nem tul eros,de azert jol
lathato.
A kerdesem valaki tudja jelenseg magyarazatat?


Sziasztok: Gábor

ui.:Az osszes chip CD is csinalta kinyitassnal.A baratom az ide CD-ket
kolcson adta,de meg nem bontotta fel igy proba keppen ezeket is meg
neztem, fantasztikus: felnyitasnal vilagitanak a ragasztocsikok!

Nagy Gábor
E-mail: