Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX KORNYESZ 483
Copyright (C) HIX
1998-03-03
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 chomsky (mind)  134 sor     (cikkei)
2 Re: A Hagai itelet #482 (mind)  71 sor     (cikkei)
3 meder-erozio + 600 milliard (mind)  36 sor     (cikkei)
4 Re: foldgazauto (mind)  19 sor     (cikkei)
5 Gaia Sajtoszemle 324. (mind)  50 sor     (cikkei)
6 gazuzemu auto (mind)  88 sor     (cikkei)
7 energiavisszataplalas (mind)  20 sor     (cikkei)

+ - chomsky (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A GAIA Sajtoszemlebol  
(http://www.rec.hu/fok/gaia/gaia.htm vagy 
http://www.foek.hu/gaia).
Egy uj Chomsky, amihez nem mindig jutunk.
Zold Pok 1998. februar 21. Felado: Alex Chis 
>, kuldi: , 
illetve Chris Faatz >
Interju Noam Chomskyval
Forras:  La Repubblica". (Giampaolo Cadalanu), 
1998. februar 20
1. Az Egyesult Allamok beavatkozasa Irakban 
elkerulhetetlennek latszik. Ugy veli-e, hogy a 
beavatkozas valodi oka  kikenyszeriteni az ENSZ-
hatarozatok tiszteletben tartasat? 
Valasz: A javaslat ertekelesehez fel kell tennunk a 
kerdest, hogy az EA hogyan tartja be az ENSZ 
hatarozatait? Egyszeru ennek a vizsgalata. Az elmult 30 
ev alatt az EA vetozta meg a legtobb BT-hatarozatot (a 
sorban Nagy Britannia a masodik, Franciaorszag a 
harmadik). Az ENSZ Kozgyuleseken sok kerdesben az 
EA rendszeresen egyedul szavaz a hatarozatok ellen. Ez 
a helyzet a Hagai Birosagban, az emberi jogokkal 
kapcsolatos nemzetkozi megallapodasok kerdeseben es 
egyeb esetekben. Az EA szabadon semmibe veszi az 
ENSZ-hatarozatokat, amelyeket formalisan jovahagyott, 
s gyakran tettlegesen is megserti ezeket. Izrael esete 
kozismert, pl. az 1978 evi BT hatarozat folszolitja 
Izraelt, hogy vonja ki a csapatait Libanonbol. Mas peldat 
valasztva, ami nagyon idevago, hogy 1975 decembereben  
a BT egyhangulag folszolitotta Indoneziat, hogy 
 kesedelem nelkul" vonja ki megszallo csapatait Kelet-
Timorrol es  minden orszag tartsa tiszteletben Kelet-
Timor teruleti integritasat es a nepenek 
elidegenithetetlen jogat ahhoz, hogy meghatarozza a 
sajat sorsat."
Az EA valasza erre az volt, hogy (titokban) novelte az 
agresszor szamara a fegyverszallitasait, egyre tobb 
fegyvert kuldott es a tamadas 1978-ban nepirtas szintjet 
erte el. Az ENSZ nagykovet, Daniel Patrick Moynihan 
emlekirataiban buszke arra, hogy a Kulugyminiszterium 
utasitasara az ENSZ-et  teljesen hatastalanna tette 
barmilyen rendszabaly alkalmazasara", az ugyanis  azt 
kivanta, hogy a dolgok folyjanak, ahogy addig es o ezen 
munkalkodott." Az EA derusen elfogadja Kelet Timor 
olajanak elrablasat (ebben az amerikai olajtarsasagok is 
reszt vesznek) es a nemzetkozi szerzodesek barmilyen 
esszeru magyarazat nelkuli megserteset.
Az Irak/Kuvait analogia kozeli, de vannak 
kulonbsegek: csak a legnyilvanvalobbat emlitve, az EA 
altal tamogatott remtettek Kelet-Timoron messze tul 
vannak azokon, amiket Szaddam Husszeinnek 
tulajdonitanak Kuvaitban. 
Konnyu folytatni a feljegyzeseket. Az EA a tobbi 
nagyhatalomhoz hasonloan  nemzetkozi ugyekben az 
erore es nem a jogra bizza magat. Az ENSZ- es a 
vilagbirosagi hatarozatokat, a nemzetkozi egyezmenyeket 
csak akkor fogadjak el, ha azok megfelelnek a 
politikajuknak, egyebkent puszta szavak maradnak. 
2) Milyen kulonbseget lat On a mostani beavatkozas 
es a Bush kormanyzat  Sivatagi Vihar" hadmuvelet 
kozott? 
Valasz: Sok kulonbseg van. A  Sivatagi Vihar" 
allitolagos celja azt volt, hogy kiuzze Irakot Kuvaitbol, 
ma az allitolagos cel arra kenyszeriteni Irakot, hogy 
engedje ellenorizni  Szaddam fegyver-programjat. 
Mindket esetben kozelebbrol megnezve sokkal 
osszetettebb  a dolog. Amikor Irak behatolt Kuvaitba, 
akkor az EA attol felt, hogy  a kovetkezo nehany napban 
Irak visszavonul" maga utan hagyva egy babkormanyt es 
 az arab vilagban mindenki boldog lesz". (Colin Powell, 
foparancsnok). Roviden: attol feltek, hogy Irak ugy fog 
tenni, mint az EA nehany honappal korabban, amikor 
elfoglalta Panamat (megvetozva a Biztonsagi Tanacs ket, 
ezt elitelo hatarozatat). Ami kovetkezett, az nem hasonlit 
az ismert valtozathoz. Ma altalanosan elfogadott, hogy 
egy katonai csapas meg fogja hagyni Irak gyilkos 
zsarnokanak a hatalmat, aki folytatja a fegyverkezesi 
programjat, alaasva a letezo nemzetkozi ellenorzest. 
Vissza kell emlekezni arra is, hogy Szaddam akkor 
kovette el a legnagyobb bunet, amikor meg az EA 
partfogolt szovetsegese es kereskedelmi partnere volt. 
Kozvetlenul az utan, hogy kivonult Kuvaitbol, az EA 
nyugodtan figyelte, mikent meszarolja le a lazado 
irakiakat, visszautasitva, hogy a lazadok hozzajussanak a 
zsakmanyolt iraki fegyverekhez. A hivatalos forrasokbol 
nehezen lehet kepet alkotni arrol, hogy mi is tortent.  
Mindazonaltal, az 1990-es es a mai helyzet kozotti 
kulonbseg lenyeges.
3) Ugy veli-e On, hogy az ugynevezett  sexgate", azaz 
a Clinton elnok szexualis viselkedesevel kapcsolatos 
botrany szerepet jatszik azzal az elhatarozasaval, hogy 
megtamadja Irakot? 
Valasz: Ketlem, hogy ez jelentos tenyezo legyen.
4) Lat-e On valamilyen alternativat az EA  uj 
vilagrendje" helyett? 
Valasz: A  vilagrend", akarcsak a  hazai 
rend"azokon a hatarozatokon alapszik, amelyeket a 
letezo hatalmi szerkezetet tukrozo intezmenyek hoznak. 
A hatarozatokat meg lehet valtoztatni, az intezmenyeket 
meg lehet valtoztatni, vagy masokkal helyettesiteni. 
Termeszetes, hogy mindazok, akiknek az allam es a 
magan-hatalom szervezeteibol hasznuk van, azokat 
elkerulhetetlennek nevezik, tehat az aldozatok 
remenytelennek latjak a cselekvest. Holott nincs okunk 
azt hinni, hogy ez igy van. Kulonosen a gazdag 
orszagokban, amelyek a vilagot uraljak, a polgarok  
konnyen teremthetnek alternativakat meg a letezo 
intezmenyi keretek kozott is, azok nincsenek sziklaba 
vesve, meg kevesbe, mint a multban. 
5) Lat-e On Irakban Szaddam Husszein helyetti 
alternativat? 
Valasz: 1991 marciusaban a lazado erok alternativat 
jelentettek, de az EA elonyben reszesitette Szaddamot. 
Volt egy iraki demokratikus ellenzek a szamuzetesben. 
Washington visszautasitotta, hogy barmit kezdjen ezzel 
akar az Obolhaboru alatt, akar utana. Ki voltak rekesztve 
az EA sajtojabol, eltekintve kis, eltero nezetu lapoktol. 
 Ezekkel rendezett politikai gyulesek nem  felelnek meg 
a jelen politikanknak" - mondotta Richard Boucher 
kulugyi szovivo 1991 marcius 14-en, mialatt Szaddam 
megtizedelte az ellenzeket Norman Schwartzkopf 
parancsnok  szemei elott. Ma is letezik ez az ellenzek. 
Nem tudom megitelni, hogy a programjuk mennyire 
valos erteku, es nem hiszem, hogy ezt meg tudjuk itelni, 
ameddig az EA elkotelezett a Bush-kormany politikaja 
irant, amelyik elonyben reszesitett  egy vaskezu iraki 
juntat", ha lehetseges, Szaddam Husszein nelkul, egy 
visszaterest ahhoz az idohoz, amikor Szaddam  vaskeze 
egyutt tartotta Irakot, Amerika szovetsegeseinek, 
Torokorszagnak es Szaud-Arabianak a megelegedesre,  
nem beszelve Washingtonerol." (Idezetek a NY Times 
vezeto diplomaciai levelezojetol, Thomas Friedmantol, 
1991. julius.)
Ford.: Gyorgy Lajos
+ - Re: A Hagai itelet #482 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Temakor: A Hagai itelet
> Jogi szempontbol tehat a kerdes sajnos vilagos. A Duna Kor azt allitotta,
> hogy ilyen itelet Hagaban nem szulethet, hat szuletett. Az biztos, hogy
> nem gyoztunk.
De ennyire nem is vesztettunk...

> Nem igazan ertem, hogy mifele magyar hatasvizsgalattal tudnank a szlova-
> kokat meggyozni arrol, hogy ne epitsunk also eromuvet. Az ido nem nekunk
> dolgozik, ugy tunik. Nehany evvel eltolhatjuk ugyan az epitkezest, de
> akkor legalabb a penzugyi feltetelekbe sem szolhatunk bele, hiszen kovet-
> kezo iteleteben a birosag majd megallapitja, hogy Magyarorszag az elozo
> iteletet semmibe vette (aminek elfogadasara pedig kotelezettseget vallalt,
> amikor Szlovakiaval kozosen Hagahoz fordult) es rosszhiszemuen jart el.

A Hagai Birosag nem az "atyauristen", nem tevedhetetlen, meg akkor sem, ha
mindket fel elkotelezte magat a leendo iteletet illetoen "latatlanban".
Valoban csalodas volt az itelet, mert ez a birosag bizonyara be volt tojva es
nem merte felvallalni azt, hogy igazat adjon egy termeszetpusztito, ertelmetlen
szerzodes felbontasanak, amely egy olyan rendszerben szuletett, amit mar jo
melyre eltemetett a vilag. A birosag lavirozott, velemenyem szerint ez
politikai dontes volt es nem termeszetvedelmi, okologiai, gazdasagi szempontok
alapjan merlegeltek.
Mindezek ellenere az itelet kimondja, hogy a Szigetkozt regeneralni kell (nem
csurgatott vizzel es nem visszaduzzasztassal, ami nem egyenerteku a korabbi
folyo vizdinamikaval), valamint, hogy NEM KELL semmit sem megepiteni.
Nincs egyetlen jozan erv sem, ami a duzzaszto, sarkantyuk megepitese mellett
szolna ellenben valamennyi okologiai, termneszetvedelmi, gazdasagi szemponttal.
Az itelet is olyan irrealis volt, mint a szerzodes maga, tehat ez velemenyem
szerint nem kenyszeritoero, meg politikailag sem, hiszen szamos europai
szervezet abban tamogat bennunket, hogy NE betonozzuk ki a Dunat, es abban
viszont NEM hajlandok tamogatni (pl. kolcsonnel), hogy elkovessuk ezt a gyala-
zatot. Az okologiai ervek a legsulyosabbak es mar onmagukban is eppen elegendo-
ek lennenek, hogy akar a vilag legnagyobb bizniszet is veszni hagyjuk, de a 
termeszetvedelmi szempontok mellett ott sorakoznak a kozlekedesi es a gazdasagi
ervek is.

> Egy tuntetes tud Meciarra
Ki nem tesz Meciar lelkivilagara?... O torodik a mi boldogsagunkkal?...
Ha nem epitunk semmit, az szlovakianak valoszinuleg vegzetes kovetkezmenyekkel
fog jarni, az szornyszulottuk tobbet fog zabalni, mint amennyit takarekon
meg tud majd termelni.
Nekem mar regen is az volt az erzesem, hogy szamukra ez a kis prodzsekt nem
energetikai szuksegszeruseg volt (a energiatermelesben alkotott 10%-nyi hanya-
dot a jelenlegi korszeru izzoik energiatakarekos fenycsovekre torteno lecsere-
lesevel kivalthattak volna - piccivel egyszerubben, olcsobban), hanem politikai
fegyvertenynek szantak.

> es Hagara hatast gyakorolni,
Az orszag dontese - akarmi is lesz - az iteletet is minositeni fogja.

> vagy csak affele elomajalisrol van szo?
Azt hiszem, a tobbseg szamara ez veresen komoly dolog es nem holmi szorakoztato
meeting... egyszeruen nem tudnak elni a Duna, a Duna-kanyar nelkul, kell ennel
tobb magyarazat?... van, akinek ennyi is boven eleg, hogy megertse a viselkede-
suket, igaz, az valoszinuleg veluk egyutt tuntetett.

> Mi ellen tuntetunk, a Nemet es Antall kormanyok valamint a Duna kor
> hulyesege ellen ?
A keszuloben levo es remeljuk, soha meg nem valosulo vilag szegyene ellen.

> a Duna kor hulyesege ellen?
Mit kell(ene) e kifejezes alatt erteni?...

Nem hihetek masban, minthogy NEM valik betonszurkeve a Duna-kanyar, de ha (meg
csak a remealmaimban is) ugy tortenne , akkor ez a nemzet valoban raszolgalt a
sopankodos, panaszkodos hirnevere.

- yoghurt -

Post Scriptum:
Es ne felejtsetek, 14.-en (szombaton) ismet ott a helyunk!
+ - meder-erozio + 600 milliard (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A meder-erozio nem olyan 100%-os dolog, mint a ketszer ketto. Fugg a meder
anyagatol, folyastol es meg szaz mas dologtol. A Szentendrei-sziget kor-
nyeken a meder a mertektelen kavicskivetel miatt mar kimutathatoan melyult,
bar meg nem annyira, ami az ivovizkivetelt kozvetlenul veszelyeztette volna.

Amikor a Rajnan a felso folyason epitett gatak miatt eszleltek a meder
melyuleset, utanaszamoltak, mibe kerulne vegig-gatazni az egesz folyot a
torkolatig, aztan ugy dontottek, hogy ennel meg az is olcsobb, ha a
uszalyokkal visszaviszik a kavicsot azokra a helyekre, ahonnan hianyzik.
Ez eleg nagy butasagnak hangzik, hasonlo itthoni javaslatot valamelyik
kormanyparti szakember nevetsegesnek itelt, de ne felejtsuk el, hogy egy
gatnal is vannak kotrasi munkak.

A Duna vegig-gatazasanak kellemetlen kovetkezmenye lehet, ha a Jugoszlavia
a hagai birosagtol keri, hogy mi magyarok fedezzuk az o 2-3 gatjukat, amire
csak azert lesz szukseg, mert a mi gatjaink miatt a Duna-meder naluk is
erodalodik...

Mas: 600 milliard. A sajtoban hangoztatott 125 milliarddal szemben maga a
targyalo kuldottseg is 300 milliard forintos becslest tett. Ha ehhez meg
hozzaadjuk az osszes jarulekos koltseget (Esztergom egy resze a Duna-szint
ala kerul, a torkollo patakok, folyok egyebek vizet mind atemelni kell,
stb) siman kijon a 600 milliard... Ebbol persze jonehany milliard jut az
ingatlan-spekulansoknak is, de mar Rakosi Elvtars megmondta, hogy ahol
dolgoznak, ott hullik a forgacs.

A legfobb erv a nagymarosi eromu ellen az, hogy ez a 600 milliad forint
nincsen. Es ahogy Refi Jozsef irta a fidesz listan (bocsanat, x-posting):

> Ha a faluban nem harangoznak, annak 83 oka lehet. 
> 1, Nincs harang.
> 2,
> 3,,,,,,,, stb
> 83,

Udv///Laci
+ - Re: foldgazauto (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hali!
Ugy emlekszem, mintha kb egy
eve emlitettek volna, hogy epitettek egy
gaz toltoallomast Magyarorszagon.
Sokat nem foglalkoztam vele, mert
a sofforom intezi az ilyen ugyeket...
Tudjatok, nagy kek jargany
BKV felirattal... :-))

Mas tema:
hallottam valahol
az alkoholmeghajtasu autorol, motorkerekparrol.
Allitolag nem kell hozza kulon atalakitast
vegezni... 
Ki tud rola tobbet, mert gondolom a kenest
valahogy meg kell oldani, foleg a ketutemu
motornal? 
Lo Wang

+ - Gaia Sajtoszemle 324. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Megjelent  a Gaia Sajtoszemle 324. szama. Izelito a tartalombol:


                Szerkesztosegi: Unokaink ivovizeert
                Festett kepek (Orbis Pictus) a moziban
                Valasztasok elott - peldaul Hollandiaban
                Nyelvorseg - Mit lat az ausztraliai latogato?
                Amerikai puspokok ehsegsztrajkja Irakert
                Human okologiai eloadasok a BTK-n
                Biobiztonsagi egyezmeny
                Lottek a templomban imadkozokra
                Zapatista nyilatkozat
                Burmarol
                A Vadon Hangja Irakert
                Gy.O.: A remeterak


 ...Es egy kis kedvcsinalo a kozepebol:


                Azt mondod,
                Szeretem a viragokat -
                de leszakitod oket.

                Szeretem a fakat -
                de kidontod oket.

                Szeretem a madarakat -
                de bezarod oket.

                Szeretem az allatokat -
                de megeszed oket.

                Most mar csak attol felek,
                azt mondod nekem:
                "SZERETLEK!"



A Zold Pok Halozat tagjai megtalalhatjak a fajlteruleten, ill. megrendelhetik a
rendszergazdaktol faliujsagkent; masok e-mailben kerhetik WIN vagy CWI
ekezetes, ekezet nelkuli, tovabba WinWord 2 DOC (ZIP, ukkodolt) formaban a
 cimen;

illetve olvashatjak a   http://www.foek.hu/gaia  honlapon.

A kiadvany ingyenes, de szereny osszegu tamogatasokat szivesen fogadnak a
szerkesztok. Ilyen szandek eseten Gyorgy Lajost (Pirost) keressetek a
  cimen.
                                                                Tepi
+ - gazuzemu auto (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Mindjart irom azt is, csak meg valami mas:
        Csussz megdobbent azon, hogy ketfele tuntetes van a Dunagattal
kapcsolatban. (Pro es kontra, osszatok el melyik melyik.) Illetve nem is
lepodott meg, hanem mint irta:
> a hatalom) mellett
>tunteni etikatlan dolog. Ez az eszkoz a tiltakozoke.
        Ugyanebben a szamban Hidas Pal kozolt nehany reszletet a Hagai
Birosag iteletebol (halas koszonet erte).
Nem vilagos az, hogy itt egy szonak sem szabadna elhangzania arrol, hogy
milyen szimpatikus/szemetallat az, aki targyal? Biztosan voltak olyanok is,
akik a "hatalom" mellett tuntettek. De csak olyanok voltak?
        Ha tehettem volna, mindket tuntetesen resztvettem volna. Az egyiken
azert, hogy mutassam, igenis erdekel a Szigetkoz a Dunaval egyetemben. Es
nem fogom csokolni a targyalo kuldottsegunket, ha olcson rabolint mindenre.
Aztan elmentem volna a masik utcaba is tuntetni azert, hogy irrealis dolog
larmas kovetelesevel ne egessenek engem meg az orszagomat. (Allittassuk
vissza az eredeti allapotot!)

Na es akkor a gazuzemu auto. Meg ugy altalaban a foldgazrol, mint
kornyezetkimelo energiaforrasrol.
Meggyozodesem, hogy a jovo nem a fosszilis energiaforrasoke, es csak akkor
lesz jovonk, ha lesz nem fosszilis forrasunk. Azok a latvanyosan
beharangozott, kornyezetkimelonek, sot, beteges euforiaval a "jovonket
kimelonek" kikialtott atteresek olajrol gazra NEM energetikai kerdest
orvosolnak, hanem csak egy rovidtavu, egeto problemat, azt, hogy
megfojtjuk-e magunkat vagy sem.

         A tuzeloink "hatoanyaga" szenhidrogenek, szenalapu vegyuletek,
amelyekben a szenatomokhoz vagy egy masik szenatom kapcsolodik, vagy
hidrogen. Ebbe a kategoriaba belefer a metantol (maximalis hidrogentartalom)
kezdve a grafitig (nulla hidrogen) minden. A kemenceben elso lepeskent
szetszedunk mindent atomokra. Elso kozelitesben egy szen-hidrogen kotes
megbontasa ugyanolyan konnyu akkor, ha metannal akarjuk ezt megtenni, mint
ha egy otvenszenatomos szurokkomponenssel. A szen-szen kotesekkel, mindaddig
amig nem fekete szinu tuzelovel van dolgunk, ugyanez a helyzet.  Vagyis
ebben az elso lepesben nincs tul nagy kulonbseg a tuzeloanyagok kozott.
Ezutan az energiabefektetes utan lehet bekaszalni: a "szabadon koszalo"
atomokat egyesitjuk oxigennel, az eredmeny szendioxid, viz es kilokaloria. A
viz kepzodesekor tobb hot nyerunk, mint amikor szenet oxidalunk. Az eredmeny
az, hogy minel nagyobb a tuzeloanyag fajlagos hidrogentartalma, annal
magasabb az egeshoje is. Metan (CH4) 13.3 kcal/g; etan (C2H6) 12.4 kcal/g;
propanbol pedig  (C3H8) egy gramm 12.1 kg vizet melegit 14.5-rol 15.5
Celziuszra. Ebben a versenyben egyertelmuen a metan a nyero, a sor masik
vegen levo tiszta szenbol egetessel grammonkent 7.8 kilokaloriat
csiholhatunk csak ki.
        Uveghazhatas. Lehet, hogy meglepo, de a "legjobb greenhouse" gaz a
vizgoz. Amiert figyelmen kivul szoktuk hagyni, az az, hogy amig ekkora nagy
oceanjaink vannak, akar fejre is allhatunk, a legkor viztartalmat nem mi
szabjuk meg. De ha jol emlekszem, a Fold atlaghomersekletet olyan 100 fokkal
emeli a legkorunkben levo viz. Persze nekunk most ennek az a szazadresze
fontos, amit netan esetleg elbillenthetunk a korlatozatlan CO2
kibocsatassal. Takarekoskodunk tehat a kibocsatott mennyiseggel. Ebbol a
szempontbol a metan sokkal jobb, mint az etan, ami meg mindig jobb, mint
mondjuk a butan, egy grammnyi metanbol kevesebb CO2 lesz, mint egy grammnyi
szenbol. Raadasul ugyanannyi metan tobb meleget ad, vagyis a metan duplan
nyero ha a "gramm kibocsatott CO2 / kilokaloria" aranyt nezzuk.
        A nagy ugras ezekben a szamokban akkor van, amikor a metanrol az
etanra terunk at. Onnantol kezdve alig valtozik a dolog. Az, hogy oktanrol
(benzin) atterunk butanra, nemigen fogja a vilagot megmenteni.

        Egyeb anyagok is jonnek ki a kemenybol, kipufogobol, hiszen a
fosszilis tuzeloink nem tiszta vegyuletek. Legfontosabb kozottuk a ken,
savas esoink, fustkodos teli ejszakaink kivaltoja. Hala az egnek, ma mar
kotelezo a kibocsatott fust kentartalmanak csokkentese. Azert fogalmaztam
ilyen bonyolultan, mert itt lenyeges kulonbseg van a szilard, a folyekony es
a gaznemu tuzeloanyagok kozott. Az utobbi kettot elegetes _elott_
kentelenitik, ami kisebb tomeget es kezelhetobb format jelent, egy eromu
fustgazaibol kivonni a kendioxidot nagysagrendekkel nehezebb feladat, mint a
dizelolaj kentelenitese. Meg konnyebb a gaznemu joszagokbol kiszedni a
kenet, ezek kemiailag stabilabbak  mint a koolaj, "erosebb kikepzest" is
elviselnek. Peldaul egy atlagos repulogepbenzin 0.04 sulyszazalek kenet
tartalmaz  (0.3% a szabvany altal megkovetelt). Ezt ugy lehet elerni, hogy
kentelenitik az olajat (szabaly van ra, amihez kentelenek tartani
magukat...). De mit lehet tenni a borsodi barnaszennel?
        Ja, gazuzemu vs benzines auto. Hat a kibocsatott SO2 tekinteteben
nincs lenyeges kulonbseg koztuk. Az a keves merkaptan (budositoanyag amit a
PB es varosi gazhoz kevernek) nem is rug labdaba.

        Csak osszefoglalaskepp: valo igaz, hogy ha az autonkat metannal
uzemeltetjuk, a jelenlegi kornyezetvedo koveteleseknek jobban eleget
teszunk. Nincsen lenyeges kulonbseg a benzin es a PBgaz kozott, az atterok
nem a levegonk tisztasagaert, hanem a penztarcajukert aggodnak.
Fenntarthatosag szempontjabol nincsen donto kulonbseg a metan- PB- vagy
koolajalapu energianyeres kozott. A metan idoleges haladekot jelent,
pillanatnyilag a metankeszletek joval nagyobbak mint az olajtartalekaink, de
latszik hogy az olcso fosszilis tuzeloanyag idoszaka a vege fele kozeledik.

Laszlo Barna
+ - energiavisszataplalas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Ugy latszik, megsem lehet teljesen rossz otlet a 
naphazaknal keletkezo, fel nem hasznalt aram 
visszataplalasa a halozatba, mert az utobbi 
napokban nem egyszer talalkoztam olyan musorral,
ami errol szolt. Es a mai "fejlett" kor eszmeletlen 
energiafelhasznalasaval mukodo hazaknal is
mukodik. Amivel epp vasarnap este talalkoztam,
abban mosogatogep, mosogep, videojatek...szoval 
minden volt, ami ma szokasos. Az igaz, hogy nem 
akarmi elektronika orizte az egeszet, de lathatoan 
mukodott. A szoveg szerint a folosleget az eromu
vasarolja meg - es gondolom, eladja a nagy
felhasznaloknak. Azt en is nehezen tudom elkepzelni,
hogy pl. egy indukcios kemencet nehany 
negyzetmeternyi napelemrol futeni lehessen, de egy
egesz telepulesrol mar ossze lehet kotorni a 
szukseges energiat, pl. kanban rendszeru "termelessel".

Tisztelettel
Csussz

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS