Dolgozatot szeretne'k i'rni a GREEN PEACE szervezetro:l. Tala'n tudna'nak 
nekem segiteni.
Elo:re is ko:szo:no:m.

				FA'KO' PE'TER.

Vorsatz Diana irta:
> a vilag tobbi reszein hogyan unnepeltek a 25. Fold Napjat? 

Tokyo, Yokohama (Japan):
Volt egy csomo fesztival, azonos idoben, kulonbozo helyeken, 
eloadasokkal, foto- festmeny- es egyeb kiallitassal, koncertekkel, 
kozos eneklessel, ilyesmi. Sajnos az idojaras nem kedvezett a szabadteri 
rendezvenyeknek - szakadt az eso - de az a nehany program, amin reszt 
vettem, egesz jo volt.

Egyebkent pont ezen a napon inditottunk utjara egy uj projectet, ami 
foleg a kozepiskolas vagy elsos-masokdikos egyetemista korosztalyt 
celozza. A lenyeg az, hogy szeretnenk osszekapcsolni egy csomo fiatalt a 
vilag minden reszerol az interneten keresztul, es elosegiteni a 
velemenycseret, kozos gondolkodast kornyezetvedelmi temaban. Foleg a 
resztvevokhoz kozeli, lokalis problemakra es megoldasokra szeretnenk 
koncentralni.
Megprobalom ide illeszteni egy roviditett formajat a felhivasnak, akit 
erdekel a teljes szoveg, irjon nekem, vagy a szovegben emlitett ftp-rol
is elerheto.
Ha a KORNYESZ olvasoi kozott akad valaki, akinek kedve van resztvenni a 
dologban, aka'r a szervezesi oldalon, azt is nagyon szivesen vesszuk.
Szinte'n, ha vannak otleteitek, hogy hova erdemes ezt a felhivast 
elkuldeni (europai, kelet-europai gopherek, temaban erintett 
listserverek, egyebek is erdekelnenek) minden tanacsot szivesen fogadok.
Elore is koszi:
Horvath Katalin

****************************************************************
ISSHO KIKAKU is launching an environmental project for the young
> ================================================================
*This is a very short form, the whole document is available at:*
*   ftp://ftp.ishiilab.dnj.ynu.ac.jp/pub/seicho/seicho.FAQ     *
****************************************************************

The basic idea of the project is to bring together young students
by computer network from different cultures all over the World.
And by exchanging information and ideas, they can work together
on local and global environmental issues.

The details of the project are the following:
***************************************************************
*                           SEICHO                            *
*   S_tudent E_nvironmental I_nternet CH_allenge O_peration   *
***************************************************************
(The word "seicho" in Japanese means: growth, development.)

This multicultural environmental project for youngsters is
supported by ISSHO KIKAKU, a Tokyo-based nonprofit organization.
(For more information about ISSHO KIKAKU see the short summary
at the end of this text.)

Contact person: Katalin Horvath, SEICHO project coordinator
        email:  

The SEICHO project includes 3 sub-projects
(all of them are on local and global environmental topics):
(1) SEICHO-NET: World-wide discussion and information exchange
                on the Internet.
(2) SEICHO-QUIZ: Includes challenges, such as Internet Hunt,
                 story-writing contest, quiz.
(3) SEICHO-CONF: One time on-line conference.

SEICHO project period: 1995. April - September.

* Preferences for participants:
    * academic "level": high school or 1st/2nd grade university
    * country/culture: ANYWHERE
    * language: preferrably Japanese, but English is also OK
    * number of students: no limit (if there are too many applicants, the
      first game or contest will determine participants)
* other preferences: interest in local and global environmental issues,
                     and in cross-cultural communication or languages.

For details on application and project schedule see the above mentioned 
full document or send email to:          
***********************************************************************
ISSHO KIKAKU is a non-profit organization formed by Tokyo-based foreign
nationals which uses performing arts projects, symposia and computer
networking to facilitate the internationalisation process in Japan.
(note: ISSHO = TOGETHER;  KIKAKU = PROJECT)
> ------------------------------------------------------------------------
  ftp://ftp.ishiilab.dnj.ynu.ac.jp/pub/issho/
  ftp://ftp.ora.com/pub/examples/nutshell/ujip/faq/issho-kikaku.FAQ
> -----------------------------------------------------------------------

 * RM 1.2  * Eval Day 74 *

Kedves Csaba,

En igazabol a leveled egy nem tul lenyegi reszehez szeretnek nehany gondolatot 
fuzni.
>pl. Fuzeren a Nemetorszagbol ingyen kapott geppel, am az tobbnyire >hasznalato
n kivul all az erdeklodes/erdekeltseg hianya miatt.Van egy >erdesz ismerosom Fu
zeren, aki rendszeresen brikettaltatja a szalmajat >es eltuzeli a kazanjaban, d
e ot egyenlore hulyenek nezik ezert.
Azert az nem volt teljesen ingyen. Ha jol tudom az epulet felepitesehez meg a b
eszereleshez 20 MFt kolcsont vettek fel (Egri puspokseg aki a tulajdonos). A hi
telt lassan vissza kellene fizetni , de nincs mibol. Egyreszt ennek az az oka, 
hogy tobb mint egy evet csuszott az atadas (az uzem fo tamogatoja Acs Istvan eg
ri segedpuspok es volt fuzeri plebanos balesetben meghalt, bar egyes falubeliek
 szerint o sem onzetlenul tamogatta a dolgot hanem a keresztfianak akart egy jo
 allast) masreszt valoban nincs kereslet.
Az, hogy nincs kereslet az tobb okra vezetheto vissza.
1. a termek dragabb mint a szen es persze dargabb mint az ingyen ill. csak fuva
rkoltsegert beszerezheto fa. Elegge abszurd ottlet az erdo kozepen mas energiah
ordozot hasznalni, mint fat. Itt most elsosorban arra gondolok, hogy szinten el
kezdtek a gaz bevezeteset a faluba ami csak az altalad is melitett nem piaci ga
zarak mellett tunik kifizetodonek.
2. gyakorlatilag nincs semmifele marketing tevekenyseg igy az erdeklodes azert 
sincs meg mert nem tudnak rola az emberek ill. talan bevezeteskeppen olcsobban 
kellene adni. Tremeszetesen ez nem is lehet feladata az uzemet mukodteto 3 embe
rnek, akik a ket kezukkel csinalnak mindenfele munkat ami meg az uzem teljes be
fejezesehez kell. 
3. nagy problema az alapanyag. Igaz van szalma boven, de nem eri meg a szovetke
zeteknek betakaritani (balazni) igy tulajdonkeppen nincs is. Faforgacsot sem er
demes venni masutt es az uzembe fuvarozni mert a szallitasi koltseggel mar nem 
eri igazan meg az ugy.

Az uzemnek egyedul allva nincs sok jovoje (kb meg egy evig eleg a kolcson utana
 vege) talan mint egy fafeldolgozo mellekuzeme, ha nem kell kulon szallitani a 
forgacsot vagy egy szovetkezetnel a szalma hasznositasara esetleg megfelelne. A
z otlet a hulladek ujrahasznositasara jo csak nem biztos, hogy az adott korulme
nyek kozott megeri. Meglehetosen megalapozatlanul keszult ez az uzem, mindenfel
e piacfelmeres vagy gazdasagossagi szamitas nelkul.
Amugy nagyon kar erte. Nekem is verzik a szivem, ha ilyet latok.
Udv
Szabo Zsolt

Kedves (Wolf) Gyuri!

Az altalad felvetett kerdesek jo reszeben nem tartom magam szakertonek,
de volt alkalmam nehanyat megvitatni olyanokkal, akiket viszont annak tartok.
Eloszoris, amikor arrol irsz, hogy 200 000 evre visszamenoen vannak klima
adataink, akkor ennel vadabbat is tudok mondani. Vannak tobb millio evre
visszameno megfigyelesek. A klimavaltozasok geologia nyomainak kutatasa
az a terulet, amirol csak nagyon halovany sejteseim vannak.

A gond eppen ott van, hogy klimavaltozasok mint tudjuk bekovetkeztek az
ember tevekenysege nelkul is, es meg ha lenne is most kimutathato klimavalto-
zas, azt nehezen tudnank bizonyitani, hogy ez az emberi tevekenyseg eredmenye.
Az egesznek a tetejebe, mint mondtam mar, azok az idosorok, amik rendelkezes-
re allnak tul rovidek ahhoz, hogy egyaltalan a klimavaltozas tenyet igazoljak.
Igaz, hogy vannak orszagok, ahol mar 100-150 eve gyujtenek meteorologiai
adatokat, de olyanok is vannak, ahol csak nehany tiz eve. Van szerencsem
globalis adatokkal kuszkodni, es szerintem elkepednel, ha latnad, hogy
milyen gyer a meroallomas halozat egyes kontinenseken. Gondolj bele, itt
tanult nalunk egy brazil srac, aki egy olyan varosbol valo, ahova sem ut
sem vasut nem vezet, csak hajon lehet megkozeliteni, es az Amazonas
jelentos reszet meg azzal sem. Probalkoznak muhold felvetelekbol becsulni
homersekletet, csapadekot, de ez ma meg meglehetosen bizonytalan (es kezdeti
fellangolas ota sokan mar nem is igazan hisznek benne, hogy megoldhato),
egyebkent urfelvetelek is csak a 70-es evek ota vannak.

Talan Szilagy Jozsi nevevel talalkoztal mar itt a HIX-en (neha irogat a TIPP-
en). O ket evet toltott itt a UNH-en es azzal foglalkozott, hogy mi okozza
az Duna-Tisza Koze talajvizszintjenek az elmult evtizedekben bekovetkezett
dramai sullyedeset. A hazai szakemberek eddig ugy gondoltak, hogy elso sorban
az utobbi evek rendkivuli aszalyai az elso szamu tenyezo, a masodik az erdo
telepites, a harmadik a melysegi vizekbol valo nagyobb aranyu vizkitermeles.
Jozsi keszitett egy talajviz modellt es azt probalta, hogy kulonbozo extrem
helyzetekben mikent viselkedik. Vegul arra a kovetkeztetesre jutott, hogy
ha az egesz Duna-Tisza Kozet beerdositik, es az elmult 10 evben lehullott
csapadek toredeke hullik le az sem okozhatott volna ekkora talajviszint sullye-
dest. Konkluzio: a fo ok a tulzott vizkitermeles. Hogy az eredmenyeit igazolja,
elovett regi kut adatsorokat, es klima adatokat, es kiderult, hogy a ket
haboru kozott volt hasonlo aszalyos idoszak, ami a jelenlegi talajvizszint
sullyedes toredeket sem produkalta (es nagyjabol hasonlo eredmenyt mutatott
mint a modelje). Kellemetlen, de tudomasul venni, hogy nem a balsors csap
le reank a klimavaltozas kepeben, hanem egyszeruen meggondolatlanul hasznal-
juk fel a termeszeti eroforrasainkat.

Az elmondtottak alapjan hiszek benne, hogy klima kutatast, es a Fold alapos
megfigyeleset folytatni kell. Nemcsak azert mert ez a kenyerem, hanem azert,
mert ha ma nem csinaljuk, akkor sose lesz elegendo informacionk, hogy olyan
kerdesekre, mint globalis felmelegedes valaszolni tudjunk, de ettol meg nem
kell ezzel ilyesztgetni a vilagot. Nem veletlenul mondom, hogy a lokalis
problemak a fontosabbak. A varosok levego tisztasaga, vagy a felszini vizek
vizminosege teren egyertelmu elore lepest lehetne tenni, aminek az eredmenye
mindenki szamara meggyozo lehet. Korlatozni a CO2 kibocsatast, annelkul, hogy
tudnank, hogy miert tesszuk, csak arra jo, hogy a kornyezetvedelem lejarassa
magat, ha netan utolag kiderul, hogy tevedtek, mint ahogy mint nemregiben
megtudtam, alaposan mellefogtak azok, akik az Obol haboru soran felgyujtott
olajkutak hatasakent felgyorsulo felmelegedesre szamoltak. Az a fust es por,
ami az atmoszferaba kerult sokkal gyorsabban ulepedett ki mint azt eredetileg
gondoltak, es ennek megfeleloen hatasa is elenyeszo volt.

Az, amikor Afrikai meg mit tudom en milyen a fejlett civilizaciotol elzart
orszagok lelkesen kiallnak amellett, hogy a fejlett orszagok korlatozzak
CO2 kibocsatasukat, szerintem eppoly otromba, mint amikor a jollakott amerikai
azt mondja, hogy Etiopiaban azert eheznek, mert nem dolgoznak. Mondjuk az
sajatos erveles volt, amikor egy amerikai kollegam azt magyarazta, hogy
vegso soron o kevesbe szennyezi a levegot, mint az a del-amerikai aki
50 eves oreg csotrogannyal jarja az utakat aminek a motorja mar reg kiszolgalt
es amugy is elavult, mig az ove az "brand new" es a legkorszerubb, ami
szinte tisztitja a levegot. Az a mellekes teny, hogy o egymaga ket ev alatt
60 ezer merfoldet hajtott a kocsijaba, es hogy honfitarsainak tobbsege ezt
teszi (mi is megyunk 15 - 20 ezer merfoldet evente), mig Del-Amerikaban az
auto megiscsak egy fajta luxus, es az egyfore juto autoval megtett kilometer
nyilvan sokkal kevesebb, az kevesse zavarta.

Az energia felhasznalas merseklese oveghaz hatas nelkul es eleg fontosnak
tunik, mert ugy nez ki, hogy noha ma energia bosegben elunk, ez korant sem
tunik orokke valonak.

Nem vonom ketsegbe, hogy otven-szaz ev mulva olyan klimavaltozasoknak legyunk
tanui, amik megkeseritik az eletunk, de kotve hiszem, hogy a CO2 kibocsatas
korlatozasaval lehet megakadalyozni. Az oserdok megorzese nekem jarhatobb
utnak tunik. Arrol ertekezni, hogy mennyivel kell majd tobbet jaratni a leg-
kondicionalo berendezeseket, az marcsak azert is ostobasag, mert ha bekovet-
kezik a lenyeges felmelegesdes, a termo teruletek elsivatagosodasa a tenger
vizszintjenek megemelkedese sokkal nagyobb gond lesz. Egyebkent utalom a
klima berendezeseket. Egy olyan "modern" epuletben dolgozom, ahol nincs a
szobamnak ablaka (es meg sok masiknak sincs), mert a tervezok arra gondoltak,
hogy minek, a klimaberendezes majd ugyis megoldja a friss levego utanpotlast.
Jelentem nem oldja meg. New Hampshire-nek eleg kellemes az eghajlata 26 C fok
felo ritkan megy a homerseklet. Itt a legkondicionalas teljesen felesleges,
jol tervezett hazakban el lehetne lenni barmikor. Termeszetesen, egy olyan
epulet, aminek a szellozeset a legkondicionalasra bizzak, pokolla tud valni,
amikor nem mukodik, es Murphy torvenyenek megfeleloen, a klimaberendezes a
legnagyobb hosegben romlik el (amit volt szerencsem tapasztalni).

Muszaki ember letemre azt mondom, hogy jo lenne, ha az emberiseg vegre tul-
jutna a muszaki megoldasok mindenhatosaganak revuleten, es idonkent megpro-
balnak az eletuket a jozan eszuk alapjan berendezni.

Udvozlettel

Balazs

Helo!!

Milyen volt Pragaban a Fold napja? Nem tudom legalabis nem vetem 
eszre semi mozgolodast. Nem is hianyzot ugyanis szerintem az ilyen 
akciok mint a Fold napja , a .... eve, hasonlog semmire sem jok

Hat ennyi                                   Szcilaci
                                                :)

@@@@@@@@@@@@@@@@@@
Laci, erdekes lett volna, ha azt is megirod, hogy MIERT nem jok semmire az
ilyen akciok.
Moderator
@@@@@@@@@@@@@@@@@@

Geoff Nairn on attempts to reuse more materials from old cars
Financial Times Wednesday April 26 1995



Fiat's car recycling laboratory deep in its Mirafiori car plant in
Turin, is not  a place for car lovers. A new Fiat Barchetta sports
car waits waits to have its windows smashed, seat covers slashed and
bumpers ripped off, making its sacrificial contribution to a project
to recycle greater quantities of materials.

In one corner a box of greyish powder represents the limits of
current practice. This is the 'fluff' left after the dismantler has
removed material that can be sold profitably and the vehicle's
carcass has been through a mechanical shredder to separate the
valuable metals.

fluff consists of shredded rubber, seat covers, carpets, glass and a
variety of plastics. It mostly ends up as landfill, although some
countries, France in particular, encourage fluff to be burnt.

In Europe, 2.5m tonnes of fluff are dumped annually, representing 25
per cent by weight of the 10m cars scrapped each year. The amount is
growing because of increased use of plastics in the past 15 years. so
are the costs of shredding cars and landfill, and carmakers and
environmentalists agree a better solution to Europe's fluff mountain
must be found. "We must close the landfill sites," says Paolo
Scolari, environmental director of Fiat auto.

The european Commission set up a working group in 199 to look at
fluff from end-of-life vehicles (ELVs). Its report, published in
February 1994, avoided specific legislation and called for a phased
reduction in the amount of fluff dumped or burnt without energy
recovery from the current 25 per cent to 15 per cent in 2002 and 5 per
cent in 2015. but critics say the document is destined to remain on
the shelf.

"The European commission has done nothing about the report," says
John Hollis, recycling director at the European Automobile
Manufacturers Association (ACEA) in Brussels.

He believes EC legislation can have only a limited role in achieving
these targets. "A directive would take five years to appear and that
is too late," he says. In addition, last year's debacle over
packaging legislation has taught Europe's environmental ministers
that EC legislation cannot succeed where national laws have failed.

Hollis hopes that the next meeting of EU environmental ministers in
June will adopt a different approach. He wants the EC to help
harmonise national legislation and extend the voluntary, self-
financing recycling schemes that have proved successful in member
states such as France and Italy.

The ACEA fars EU countries could opt for the easier course of
subsidising ELV take-back schemes either from levies on new cars, as
happens in Sweden and the Netherlands, or high disposal fees for the
last owner. "We are rather horrified by this approach," says Hollis.

In Germany, shredder charges have risen ten-fold in the past five
years to between DM150 (stlg68) and DM450(stlg205) a tonne. The dismantler
charges the last owner DM100-200 to dispose of a car, which has led
to a flourishing grey export market. About 1m of the 2.5m ELVs each
year are sent to neighbouring countries rather than scrapped in
Germany.

The Fiat recycling scheme in Italy has processed 100,000 tonnes of
Fiat cars since it started in 1992 with a recycling ratio of 85 per
cent against the European average of 75 per cent. In 1995, Fiat
expects to handle a further 100,00 tonnes.

>From last year, Italian owners of BM"W and Renault cars can also use
the scheme's 100 authorised recycling centres, following an accord
between the three carmakers to accept each other's cars in their
respective national recycling schemes. The UK car manufacturer Rover
may soon join.

Peugeot Citroen has been running a pilot recycling scheme in Lyon
since 1991 and wants to build five more. Renault has three pilot
plants, while Preussag, a German metals company, plans a German
network of 80 recycling centres to handle more than 300,000 tonnes a
year, and has contracts with the principal German carmakers.

The Italian scheme achieves a higher recycling ratio because of
Fiat's success in finding markets for three materials - window glass,
seat foam and plastic bumpers - that traditionally were not recycled.

the car windscreen and windows are recycled as bottle glass; Italy,
unlike Germany, does not have a glut of recycled glass because
domestic collection is limited. the polypropylene bumpers are chopped
up and used to mould air ducts for new Fiat models, while the foam
seat-padding is compressed and sold to a company that recycles it as
carpet cushion and tennis court surfaces.

"A part is only recycled if it is economically worthwhile for the
distmantler to do so," says Scoalri. Fiat has produced dismantling
handbooks for each model that describe, for example, the quickest way
to remove the bumpers, the time required, and the amount of
polypropylene recovered. A series of umbrella accords guarantee a
customer for the material and a price that rewards the dismantler for
the time spent.

Old catalytic convertors and CFC gas from air conditioners also have
ready markets and Fiat now hopes to include bring boot carpets.

Fiat tried unsuccessfully to use the remaining fluff as a coke
substitute in blast furnaces. Despite its high energy content, the
composition of fluff varies considerably. It can contain 30 per cent
earth, heavy metals and other toxic substances and the plastics, if
not burnt correctly, may produce dioxin.

Renault,however, burns 20,000 tonnes of fluff each year in cement
kilns, but must first prepare the material. "The cost of preparation
has to be lower than landfill and the recycling plants have to be
sited close to the cement works," says Daniel Froelich, assistant
manager of the Renault recycling project.

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@
Reka megerdemli a Kornyesz masodik kulondijat, amiert ezt a ket cikket (ha jol
tudom) bepotyogte.  Sajnos egyelore meg nem vilagos, hogy ez a kulondij mibol
all.....:-)
Van valakinek valami javaslata egy elektroniqs Kornyesz-kulondijra ;-) ?
Moderator
@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

Financial Times Wednesday April 26 1995


Car airbags cause particular recycling problems because of the toxic
chemicals in the propellant and the danger of explosion.

More than 70 per cent of new European cars will be fitted with
airbags by 1996, according to industry predictions, creating a
recycling problem for dismantlers in the next decade.

Traditional airbags use 100g of solid propellant based on sodium
azide, a toxic chemical which, when ignited electrically, generates
gas and inflates the bag.

Johann Ecker, marketing manager at Temic Bayern Chemie Airbag, the
Munich-based airbag subsidiary of Daimler Benz, says the gas
generated is 98.5 per cent nitrogen - making the airbag harmless once
inflated.

In the US, however, where this traditional technology has been in use
since the 1980s, car shredding plants take precautions not ot expose
their employees to the gas of airbags exploded by the shredding
process.

Dismantlers are reluctant to remove airbags because of the azide and
the danger of explosion. For this reason, Temic Bayern-Chemie has
started a pilot scheme to take back its inflators from German
dismantlers.

The company will collect untriggered inflators, ignite them and
return the empty steel and aluminium casings. Temic Bayern-Chemie is
also working with leading German car makers to set up a comprehensive
take-back scheme and is examining whether the propellant can be
reused instead of ignited.

The azide-based inflator is currently the most common technology, but
airbag makers have developed safer inflators. Bag, a joint venture
between Fiat's defence subsidiary BPD and US component companies
Allied Signal and Atlantic Research, will produce "hybrid" inflators
that use harmless compressed argon and just 15g of explosive.

the Italy-based company plans to make 3.5m airbags a year. Temic
Bayern-Chemie also plans to introduce hybrid inflators and non-toxic,
azide-free inflators in 1996.