Sziasztok!

Gyapo: ikesek..
Tele vagy kakukktojassal...
>Lehet, de azert folsorolnek par peldat, ahol nekem nagyon nem tetszik a
>targyas alak:
>nyulik - kinyulom ettol a vicctol
Nem targyas...
>fenylik - fenylem az olajtol
Ez sem.
>hazudik - legfoljebb hazudom egyet
hazudik-alanyi; hazudja-targyas.
>hajlik - ha jon az utes, elhajlom
Nem targyas.
>torik - ha merges vagyok torom es zuzok
tor-alanyi, tori-targyas, torik-passziv jellegu, azaz az alanyt tori el
valaki. Helyesen a mondat: "ha merges vagyok, toro_k_ es zuzok".
>folyik - olyan meleg van hogy szetfolyom
Nem targyas.
>Nekem ezek nem magyarosak.
Nekem meg nem targyasak...

:
>Brüsszelt ugye eleve kétféleképpen írják a helybéliek is,
>franciául és vallonul (nem vagyok meggyőződve róla, hogy
>azonos a Hollandiában beszélttel), ahogy Fehér Klára is
>írta: "... de hová álljanak a belgák...?"
Hehe.. Egyik kedvenc viccemet idezted... Egy picit tevedsz.. a vallonok
franciaul beszelnek, ellentetben a flamandokkal, akik flamandul. Tehat a
vallon es a holland elegge kulonbozo.. Gondolom, te inkabb arra vagy
kivancsi, hogy a flamand es a holland miben kulonbozik... Hm... Korulbelul
annyiban, mint a szekely magyar a jasz tajszolashoz kepest. Az alapelemek
ugyanazok, csak mas a kiejtes, es egy picit mas az irasmod.. Megertik
egymast mind irasban, mind szoban, de megis furcsa szamukra a masik...

Hunter:
>Viszont mi van az "inni" igével? Magas hangrendű, és mégis mondhatom, hogy
>innák. Az enni is magas hangrendű, de nem mondhatom.
Mondhatod, hogy "innák" ha tobbes szam 3. szemelyrol beszelsz... (Es igy
mondod helyesen.) Viszont ha E/1-rol beszelsz, akkor helyesen "innék".

Vegh Izabella:
Lehet, hogy az ottani 'z' betu (dz? cz?? hang) kiejetesebol szarmazo hang
sokkal kemenyebb, mint amit itthon megszoktunk a 'dz' hangra... (En meg nem
jartam Firenzeben, de egyszer megkerdezem a volt tanaromat, aki olaszt is
tanit...)

Sücy

1971 kornyeken jartam szegeden matematikara, es az akkori
bolcseszismeroseimtol hallottam egy szegedkornyeki karomkodasgyujtesrol. Tud
valamelyiktek errol, vagy hasonlo anyagrol? ha lehet, akkor publikalt, vagy
fajban elerheto. Akkor valamelyik prof munkajahoz mentek a hallgatok
tajolni, es a tanyakrol gyujtottek be szovegelemeket.

ivan

csemege az azt elvezoknek:
amikor egy magyar internetszolgaltatonal bejelentkezett neves ujsagironk
Gyorgy Gyorgy, es a vezeteknevere szeretett volna felhasznaloi nevet
definialni, elutasitottak, mondvan nekik hazi eloiras, hogy nem lehet
keresztnev a felhasznali nev!

ivan

Tetszik nekem ez a nyelvelo oldal.
Ha van köztetek olyan, aki lát fantáziát a következo javaslatom
megvalósításában, kérem, írjon, hátha együtt könnyebben tehetünk valamit egy
nekünk kedves ügyért.

"Magyar"-Magyar szótár

Az ötletem alapja, hogy a tizenéves ( városi ) gyermekeim kétségbeejtoen
keveset tudnak a dolgok no nem osi, csak épp nem mai MAGYAR
név-változatairól.  Kicsiny koruk óta próbálom velük megismertetni pl. a
háziállatok különféle fajú, nemu, korú és egyéb  "besorolású" egyedeinek
szép, magyaros hangzású, nemrégen még városi ember számára is közkeletu
nevét ( pl. gúnár, gödölye, toklyó, ártány, kappan stb.), de mivel ilyesmit
még életükben nem láttak, így a fogalmaik a megmagyarázás ellenére is hamar
elmosódnak. Így aztán marad a disznó, kecske stb, ami pl. az átvitt
értelmekben érezheto-tudható finomságok kifejezésére illetve
megkülönbözetésére, és így nyelvünk gazdagságának megorzésére  persze nem
alkalmas. Nincs ez másként a használati és egyéb tárgyak esetében sem, a
gereblye pl. még csak-csak megismerszik, de  nem úgy a vályú, a batyu vagy a
guzsaly és még hosszan sorolhatnám.
A mai Hunglish és egyéb, az iskolából hozott, nagyszámú szó-szörnyedmények
pedig szerintem csak akkor kerülhetnének  ( ha egyáltalán... ) lassan a
vesztes pozícióba, ha az ifjabb nemzedéknek valamilyen okból vonzó lehetne
egy, a régies vagy valami egyéb okból karakteresen magyaros, jó
kifejezoereju szavak használata. Persze tudom, hogy a mindennapi,
pénz-hajtott médiaháborúban ez nem túl nagy esélyu dolog, de egy próbálkozás
tán csak lehetséges.

A próbálkozást én egy, a címben jelölt SZÓTÁR segítségével látnám esetleg
kivitelezhetonek. Ebben pl. a mai szleng kifejezéseknek megfelelo
fogalmakhoz  társítanék megfelelo tartalmú, a fentiek szerinti pozitív
tartalmakkal bíró kifejezéseket, és az egészet valamilyen "új"-donságként
próbálnám meg tálalni.  Tudom, hogy sok, erre alkalmas és lelkes ember által
végzett kereso, és "összehasonlító" amator-nyelvésznek kellene munkát
végezni, de lehet, hogy vannak ilyenek. Én egynek lehet, hogy megfelelnék.

A mai viszonyok között ez nyomdailag nem volna túl költséges akció, lehet,
hogy valami támogatást is lehetne hozzá szerezni, meg még az sincs teljesen
kizárva, hogy valami ötlettel önreklámozóvá és pénzben is mérheto
haszon-termelové tegye magát a dolog. A nyelvtanilag amator résztvevok
vállalkozói alapon is végezhetnék munkájukat, azaz akkor hozna valamit a
konyhájukra a dolog, ha üzletileg sikeres volt a kis kiadvány. Persze nem
valami nehezen kezelheto lexikont, hanem egy zsebben hordható könyvecskét
képzelek el, ami nyugodtan lehet fekete-fehérben nyomtatva, mert ha valaki
ennek értéket tulajdonít, akkor az nem a színes képek miatt van.

Köszönettel a figyelemért
G.

AWENDER

> En lehet hogy qrva sotet vagyok, de mi koze a tippnek a nyelvhez?

  Szalonképes stílusban is megértjük, amit mondasz. Még jobban oda is
figyelünk rá.

> Soha a budos eletben eszembe nem jutott volna hogy a tippre
> barmilyen nyelvi kerdest beirjak.

  Másoknak igen. Itt vagyunk például Bata Gáborral, akinek felelsz, mi
ketten, u. v. a., ahogy a német mondja.

ATTILA

:>> Évek óta nem láttam ekkora HIX-digestet, mint a mai Nyelv.
> Én is csak néztem, hogy: 251K !!! 

  Akkor küldd el nekem is, mert én csak 115-öt kaptam... :)

CAP

> használok MultiKey billentyűzet definiáló programot, de azt nem
> tudom, hogy ennek van-e közvetlen szerepe.

  A megjelenítésre semmi, a szövegírásra van: bonyolítja az életedet.

SÜCY

> probalj meg egy rovid 'd' utan kimondani egy 'z' hangot! Hasonlitsd
> ossze a 'dz' hanggal! Ugye, hogy van kulonbseg?)

  Persze, mert egy affrikáta nem azonos a két külön ejtett
alkotóelemével.

> Hehe.. Egyszeru szamlalas... 'Elso honap, masodik honap, harmadik
> honap....' Gyanitom, hogy a kirundi felsorolas is ilyen...

  Látod, tudsz Te kirundiul...

> (Pl. Lunedi- Hold napja, Martredi - Mars napja...)

  Mardi, nem martredi.

GYAPO

> Na most kepzeljunk el egy tarka, soknemzetisegu tarsasagot, ahol van
> egy kozos tarsalgasi nyelv, de a neveket 30 felekeppen mondjak.
> Milyen beszelgetes lesz abbol?

  Izgis! :)

> Engem a TIPP-rol egy trefas megjegyzes miatt kimoderaltak. Nem tudom
> a NYELV-en van-e moderator, de ha van, jo lenne ha nem kovetne
> TIPP-es kollegaja modszereit.

  Köszi, ez igazán kedves volt. Direkt azért iratkoztam föl a listára,
hogy ezt olvassam. Kimoderáltak, zokogják mindenféle helyeken,
időnként már hetedhét határból hallom vissza, hogy milyen galádul
elbántam valakivel. (Én vagyok a Tipp egyik moderátora.) Az ilyenkor
sose szokott szóba kerülni, hogy tulajdonképpen miért moderálták ki az
illetőt, arról néma csönd van. Én se tudom megmondani, mert a gépemen
csak október 1-től van meg az archívum és abban nincs benne. Négy
hónapra visszamenően hurcolod a sérelmeidet? Komolyan irigylem a
problémáidat. Engem ötezerszer kimoderáltak a Tippről, de nem álmodok
ezzel.
  Valahányszor azt hallom, hogy valakit kimoderáltunk a Tippről és most
milyen rossz neki, elmondom: tessék, vegyük elő az ügyet újra,
beszéljük meg, mondd el, mi a gondod és elmondom, miért döntött úgy az
ügyeletes moderátor, ahogy döntött. Ennek nem szokott foganatja lenni,
mert siránkozni mindig könnyebb, mint megbeszélni a bajt és
kockáztatni, hogy esetleg nem volt igazunk, de tessék: beszéljük meg.
Nem itt a listán persze, mert ez nyelvészetre való, de az eredményt
minden további nélkül közzétehetjük.

PANNI

> Eleg ritkan kezdodik az elvalasztott tag maganhangzoval. Ilyen pl.:
> te- a.

  A tipográfia szabályai szerint viszont már ez is helytelen. A
helyesírás még megengedi, a tipográfia már nem.

ZSOLT

> +ACI-Redox potential+ACI- +AD0- +ACI-V+APY-r+APY-s +APY-k+APY-r

  Éljenek az ékezetek!

GÁBOR

> Én azt nem értem - erről is volt szó a TIPPen -, hogy a mély
> hangrendű igék feltételes módú ragja miért lesz minden esetben magas
> (-nék), miért nem illeszkedik?

  Ha tudnák felelni, szólnák, de hallgatok.

> Másodikos (7 éves) lányom most tanulja, nagyon is eredményesen. :)
> (Még, hogy nincs helyesírás-oktatás...?!)

  Mit tanul konkrétan?

> Gyenge lábakon áll, viszont szőrös és kendőzetlen. ;)

  Akkor kiscsikó!

ATTILA

> Fordíthatsz rá akármennyi energiát, sosem fogod tudni.

  Nem tudom, ki hogy van vele, én tudom. Nem azért, hogy fölvágjak vele,
egyszerűen mindig is tudtam. Álmomból fölriasztva is tudom az összes
hosszú--rövid magánhangzót, bár a mozgószabályt tudnám ennyire.
Megtanulható.

> Nincs ugyanis ly-mentes szövegemléke a magyarnak, viszont tipikus az
> í-ú-ű nélküli (akár régmúlt korokra, akár a 19--20. század
> fordulóján kiadott újságokra, akár írógépelt szövegekre gondolunk).

  Igen, én is mindig ezeket az ujságokat és irógépeket hibáztatom a az
í-ú-ű össznépi nem ismeréséért. Soha senki nem tévesztette el még,
hogy medve vagy médve, de a sima, dicsér, hirdet, áru, bábu, bura,
menü, zsüri, eskü szavakat egymilliószor összekavarják. De az ujságok
és az irógépek nyelvrontó hatása valószinüleg kismiska a költőkéhez
képest. Ha százötven év mulva még mindig kötelező ugy idézni, hogy
"űlj, kedvesem, űlj az ölembe ide", hatvan év mulva, hogy "elég baj,
hogy a multat be kell vallani", és _senki_ nem szól, hogy ezt ma már
nem így írják, akkor mégis mit várunk az emberek nyelvérzékétől? Ez
nem nyelvjárási kérdés, mert a köznyelvben viszont a különbségtétel
megvan helyesen, hát hiszen ennek kottájaként jött létre a helyesírás,
de az emberek nem érzékelik, hogy a saját szájukon milyen í-ú-ű jön
ki.

> a zárt ë is szinte mindvégig jelöletlen a magyar írás történetében,
> s ennek egész biztosan nyelvi: fonológiai okai voltak.)

  Mik lennének Szerinted ezek az okok?

> (Erre Zoránt hallgatva jöttem rá. Ő, ugye, nem magyar anyanyelvű, s
> az anyanyelve nem különbözteti meg a hosszú-rövid magánhangzókat. Ez
> azonban a dalaiban kizárólag az o : ó-k, ö : ő-k körében tűnik fel.)

  Nofene. Én eddig még semmilyen akcentust nem tudtam Zorán éneklésében
fölfedezni, azt hallom, hogy tökéletesen beszél magyarul. De elő fogom
kapni és ráfülelek megint.

> Azt mondják a helyesírás-csinálók, hogyha nem 1954-ben lett volna a
> nagy reform, hanem 1950-ben (akkor kis reform volt), akkor ma j-t
> írnánk.

  Miért?

> itt jön a legkomolyabb gond: a modern fonológiai kutatások erősen
> megkérdőjelzik elsősorban a dz, de kisebbrészt a dzs fonémastátuszát

  Teszik ezt miért?

> Tény, hogy a /n/ fonéma nem alveoprepalatálisan (az íny és a
> szájpadlás találkozásánál), hanem velárisan (a lágy szájpadlásnál)
> realizálódik az esetében, de továbbra is két hang ejtetik.

  Bocs, druszám, erre az alveoprepalatálisra rácsodálkoztam. Én csak
tavaly tanultam kicsi fonológiát, de ilyennel nem találkoztam.
Alveoláris, alveolopalatális volt, alveoprepalatális nem volt.
Értelmezve a kifejezést arra próbálok jutni, hogy ez az alveoláris és
a palatális között lenne, márpedig tudtommal az n hang dentális. Bocs,
most megnéztem az IPA-táblázatot, alveoláris. A minap is dentálisat
írtam itt a listán. Tehát az IPA szerint az n (mint nuku) dentális
nazális, a másik n (senki) pedig veláris nazális. A Te szép hosszú
szavad még mindig nem jön ki.

HUNTER

> 1. Egész pontosan hogy kell használni a három pontot? Mikor kell
> szóköz a ... és a szövegrész közé?

  Kettőt, de könnyebbet... :) Általában a három pont úgy áll, mint a
közönséges írásjelek, azaz elöl ragad, hátul nem. Szóközt szoktunk
tenni elé, ha kihagyást jelent, idézett szövegből kihagytunk valamit.
(Magasabb fokozatban ezt szögletes zárójelbe téve jelezzük: [...].) De
ez sem kötelező.

> mondat belsejében levő smiley mellé hova tegyem a vesszőt? Elé vagy
> mögé?

  Ami engem illet, :) azt a gyakorlatot követem, :o hogy a smiley mindig
az írásjel után, 8) szóközzel elválasztva szerepel. :p

> Biztos van még más érdekes smiley-s eset is, egyelőre ez jutott eszembe.

  (Van bizony: a zárójelbe tett megjegyzés, ami mosolygó smileyra
végződik. Én ilyenkor nem írok két zárójelet, egyszerűsítek. :)

> Igen, a "nyolc egész huszonöt tized" egy vegyes tört, az értéke tíz
> és fél.

  :)))
(sorlimit...)

A NYELV 0009-ban írta :
>Az egybe-külön szabályoknál a " történelmileg így alakult" tipikus esete a
>vajas kenyér <-> zsíroskenyér.
Ez a babona, úgy látszik, kiirthatatlan. Az 1954-es helyesírási szabályzat
szójegyzékébe sajtóhiba került (zsíroskenyér), a következő lenyomatban
javították. És még mindig mindenki azt hiszi, hogy a zsíros kenyeret egybe
kell írni.

Üdv:
Attila

A NYELV 0008-ban irta Szegedi Ga'bor >:
>
>Nehany pelda, ami azt mutatja, hogy mindkettore szukseg van:
>1. A tartalybol sav folyt, a goze meg most is fojt.
>2. Olyan kicsi a klubjuk, hogy az nem is klub, csak klublyuk
>3. (erre hirtelen nem tudok mondatot:) faljuk-fallyuk (azaz lyuk
>a falon)

Ertem en, hogy mit szeretnel erzekeltetni, de a fenti kulonbseg kizarolag
irasban latszik, a beszelt nyelvben nem igazan. Ott a szovegkornyezetbol
egyertelmuen kiderul a szavak ertelme. Ha az iras funkcioja a beszelt nyelv
rogzitese, akkor szerintem felesleges egy hangot ketfelekeppen irni, csak
azert mert x evvel ezelott meg oseink ketfelekeppen ejtettek ki. Ma mar a
ketfelekepp jeloltet egyfelekeppen ejtjuk es igy letjogosultsagat vesztette
a megkulonboztetes. Persze a megszokas es a hagyomanyok ellen nem igazan
lehet hadakozni... 

A fenti velemenyem ellenere nem igazan szeretnem, ha a ly betunk megszunne.



HIXEditor 1.15beta6

Laci 

Ui.: Ment maganba is

Pap Gábor nyelvész-művészettörténész:
A magyar nyelv rokonsága más nyelvekkel
(beszélgetés a Pannon rádióban 2000 decemberében, részlet) 
IIII
A képekben megfogalmazódó beszédet nehezebb korrigálni, 
mert azt az anyagot, aminél hitelesíthetném, vagypedig cáfol-
hatnám azt, amit tanítottak: azt elzárják előlünk. 
Ez azt jelenti, hogy a magyar népművészethez egyáltalán 
nem lehet hozzájutni. Itt azonban megszólaltak művészek is, 
és amit Mikó Sándor mondott, az nagyon ide illik, hogy ti. 
előlük zenében zárták el azt, amitől valóban föl tudtak volna 
frissülni, és igazán jelentőset tudtak volna mondani a világnak.
Előlünk pedig művészetben, tehát a világ képi megjelenítésében 
zárták el ugyanazt. Viszont helyette egy álellentétet provokáltak. 
Ez a következő volt: Az egyik oldalon a szocreál, a másik oldalon 
pedig egyelőre tiltjuk a modernet. Minden egészséges fiatal arra 
kap rá, amit tiltanak. Az ember tehát ebben a kettősségben látta 
a világot, eszébe sem jutott, hogy van egy harmadik, és hogy 
amit itt provokálnak, álvita, és ennek egyetlen célja, hogy amikor 
már a szocreál kimerült, akkor más lehetőséget ne lásson a fiatal 
és a felnőtté váló ember, csak a másikat, tehát a szocreálból essen
át abba a modernbe, amelynek semmiféle hagyománya nincsen, 
sőt eleve azt tagadja, hogy lehetne, vagy hogy az fontos lenne. 
És közben pedig egészen más úton tudna eljutni ahhoz, amitől 
valóban meg lehetne újulni, de ezt elzárják előle. Itt jó lenne, ha 
a művészek visszavennék a szót. 
Művész: Máris tudnék egy kivételt mondani. Zenei általános 
iskolában kezdtem a zenélést, ahol hegedülni tanultam, valamint 
kórusban énekeltem. Ezeken a zeneórákon a Kodály módszer 
szerint tanultunk. Ez túlnyomó részt azoknak a pedagógusoknak 
volt köszönhető, akik a Péterffy utcai zenei általános iskolában 
tanítottak. A Kodály féle módszerekkel túlnyomó részt magyar 
népdalokkal kezdtük el az éneklést tanulni. Ebben az időben a 
kórus-kultúra és a Kodály Zoltán által írt kórusművek a magyar 
népdalra alapultak. Nekem személyes és meghatározó élményem 
volt az, hogy Kodály Zoltán meglátogatta Debrecent, és ott az 
iskola énekkara énekelt Kodály Zoltánnak és feleségének. Ott volt 
nálam a Bicinia hungarica és odamentem Kodály tanár úrhoz és 
autogramot kértem tőle. Ő szokás szerint csak annak adott auto-
gramot, aki énekelt. Ma is megvan ez az autogram. Fellapozta egy 
dalnál, Házam előtt egy almafa, almafa, piros alma terem rajta; ezt 
kellett elénekelnem neki. 
Riporter: Nagy veszély a vizuális kultúrában jelentkező fertőzés: 
rajzfilmek, amelyeket 3-4-5 éves korban játszanak a gyerekeknek:
Tom és Jarry-től a többi szörnyűségig, mert a gyereket már ebben 
a pici korban megtanítják a gyilkolásra és a másik elpusztításának 
különféle módszereire. Amihez ő 3-évesen nem érthet, megrajzolja 
neki a felnőtt. Egy dunántúli vadász fia lelőtte kistestvérét. A kérdésre,
hogy miért tette, úgy válaszolt: azt gondolta, föl fog állni a kistestvére, 
mert a tévében is fölállt a nyuszi. - Ezek a jelenségek nem fordulnának
elő, ha a kimeríthetetlen magyar népmese-forrásokat dolgoznák föl. 
Voltak ilyen törekvések, de nem olyan rendszerességgel és nem olyan
keresett időben, mint a már említettek. 
A magyar népmese igazságot szolgáltat, nem gyilkosságot, és abban 
azok a vágyak, törekvések jelennek meg, amelyek a kisgyerek lelkében
is benne vannak. Ezek a hozzáértő művészek által csiszolt művek 
eredetiek, míg a példaként felhozottak nem, nincs hozzájuk közük

> Felado : Hunter
> E-mail :  [Hungary]
>
>uzuki - A Deutzia (u no hana) virag honapja
>hazuki - levelek honapja
>kannazuki - a honap, amikor nincsenek istenek

> Na es a Suzuki, az melyik honap? :)))
>
Suzuki - a hónap, amikor nincs pénz benzire

Megismétlem a kérdésem:

Amikor hivatalos iratot készítek angolul, akkor ott a nevem mindig Istvan
Szekely (ez most nem ékezettelenség, valóban ékezet nélkül írom a nevem), de
felette az aláírásom mindig Székely István.
Aki hasonló cipoben jár, hogyan tesz?
Tehát magyar állampolgárként, magyar személyi okmányokkal ellátva, most nem
azokat kérdezem, akik kettos, vagy más állampolgárok.

Üdv: Wawel


www.szekelyistvan.hu
oooooooooooooooooooo

>Létezik a világon még ilyen "férjnévképzés" ? Nekem nem igazán
>szimpatikus ez a fajta névképzés!

Nekem sem! En teljesen korszerutlennek tartom, hogy valaki, ha hazassagot
kot, megvaltoztassa a nevet. Es ha ketszer-haromszor kot hazassagot,
ketszer-haromszor megvaltoztassa? Azokon a palyakon, amelyeken a nok
teljesen egyenjoguak, mar regen bevezettek az "eredeti" nev hasznalatat
(szinesznok!). Orvosi diplomat pedig regota csak lanyneven adnak ki, nehogy
zavar keletkezzen. Meg kellene szuntetni az egesz hulyeseget! Egyebkent ez
elsosorban nem nyelvi, hanem tarsadalmi kerdes.

>Tudtommal Oroszországban is általános iskolai tananyag a latin betu,
>és aki nem esett ki másodikban, az el tudja olvasni. Nem?

De nem am! Mas dolog valamirol ugy-ahogy ismeretet szerezni, es mas dolog
megtanulni egy masik betutipussal folyamatosan olvasni. Javasolt kiserlet:
irj le egy hosszabb szoveget magyarul, de cirill vagy gorog betukkel, es
probald meg egy honap mulva visszaolvasni. Prognozis: ki tudod silabizalni,
de nem elolvasni. Es gondolj azokra, akik eppen hogy tudnak olvasni.

>Hát speciel nekem igen. Én a helyesírási szabályzat által rögzített
>nyelvjárást beszélem. <orr magasra> Nem azért beszélem, mert az van a
>szabályzatban, hanem azért van a szabályzatban, mert beszélem. <orr
>vissza le>

Hat ebben kisse ketelkedem - : )). SZVSZ te a muvelt budapesti nyelvet
beszeled, amelyben bizony sok felsoallasu maganhangzot rovidebben ejtunk,
mint ahogyan a helyesirasi szabalyzat szerint irnunk kell...

>Rosszul emlékszem, hogy a TANÚ valamikor még rövid u-val volt írandó?

Rosszul emlekszel... - : )). De eppen ez bizonyitja a kiejtes nagyfoku
bizonytalansagat. En mindig meg voltam gyozodve arrol, hogy muvelt budapesti
modjara beszelek, de nagyon meglepodtem, hogy a tanu vagy huga szavakat
hosszu u-val kell irni. SZVSZ Attila is roviden ejti... - : )).

Ferenc

Hogy az olvasottsag javitja-e a helyesirasi keszseget?... Nem vagyok
benne biztos. Eloszor is szinte evente valtoztatgatjak a helyesiras
szabalyait, az egyszer kinyomtatott konyvek pedig nem idomulnak
ezekhez a modositasokhoz, viszont tukrozik a szedesuk idejen
uralkodott szabalyokat, felteve, hogy helyesen szedik oket. Szoval
ahany konyv, annyi helyesirasi paradigma. Legyen eleg egy regenyt
elolvasni a XIX. szazad vege tajarol, egy masikat a XX. szazad
vegerol. A kulonbseg radikalis, pedig velhetoleg mind a ketto a maga
idejeben helyesen lett irva.

"LY": Az az erzesem, hogy regen ez a betu ejteseben kulonbozott a
"J"-tol, talan hasonlithatott a del-szlav nyelvekben ekezetes
latinbetus irogeppel "LJ" formaban irt lagy "L" hangra.
Ma azonban nem erzem szukseget e kulonbsegtetelnek, mint ahogy nem
hasznalunk kulon betut a magyarbol kiveszett velaris "I" jelolesere
se, meegis megvagyunk valahogy.

A "í, ó, ő, ú, ű" kerdeseben nekem is az a tapasztalatom, hogy a
legtobb ember aligha tesz kulonbseget hosszu- es rovid fajtajuk kozt
beszedben, sot neha inkabb a rovidet ejtik hosszunak, a hosszut pedig
rovidnek. Pelda: posta: ejtesben gyakran "pooosta", kórház: beszedben
nagyon gyakran siman "korház". Viszont massalhangzokkal is
lejatszodik ugyanez: 

lesz = lessz
tőle = tölle
szöllő = szőlő
egy = eggy
elem = ellem
ablakból = ablakbol
stb.

Udv:

Norbert.

Tisztelt NYELV!

A magyar igen erdekes nyelv, ha a pontossagot nezzuk: feluletes is, meg
preciz is. A szemelyragokbol legtobbszor kiderul, aminek ki kell, bar
sokszor igen korulmenyes a nyelv: pl. iszik, eszik hatarozoi igenevi alakja.
Ugy velem, hogy ezt a korulmenyesseget ki kell kuszobolnunk, es nyelvet arra
kell hasznalnunk, amire valo, kifejezni, masok tudtara adni gondolatainkat.
Termeszetesen ezt pontosan szeretnenk tenni. Erdekesen jonne ki, ha
megkernenk valakit "Zarja be az ajtot!", es az a valaki megis kinyitna. A
pontatlan fogalmazas kommunikacios zavarhoz vezet, amelynek komoly
kovetkezmenyei lehetnek.

>Muszaki emberként is tudom, mekkora hibát okozhat, ha egy tizedesjegy helyi
>értékét tévesen értelmezik. Azt hiszem, ez azoknak a nyelveknek hatására
>terjed nálunk is, amelyek hagyományosan az egész szám után következo részt
>csak a "komma" szócskával jelzik.
>Csonkának és bántónak érzem, ha pl. ez hangzik el: "nyolc egész ketto
>százalékkal nott...". Ami leírva lehet 8,2%, de akár 8,002% is. Ez pedig
>nagyon nagy különbség. Szerintem a magyar nyelv szabályos használata
esetén,
>"nyolc egész kéttized", a másik esetben "nyolc egész kétezred" százalékot
>kellene kimondani.

...es persze ha 8,002-rol van szo, az angol pl. kimondja, hogy "Eight komma
O O 2", ahol az "O" egy valodi "O" betu. Sajnos, ez eleg felmunka, hogy
igyvettuk at. En is szoktam "kurtitani", de en "8 egesz nulla nulla
ketto"-nek szoktam roviditeni (nem mindig kapcsolok, foleg 6-7 tizedes utan,
hogy hany tizmilliomod). Kevesbe felreertheto, mint a nyolc egesz ketto
szazalek. A szazalek egyebkent szinten kulonos szerzet, mert a 8 egesz 2
szazad szazalek eleg hulyen is hangzik, de ettol meg - es nagyon igazad
van - nem dobhato ki a szemetbe!

>Hallottam már,- igaz, ritkán, de nem is egyszer,- a
>következot: az ismertetett adat, mondjuk 8,25. A beszéló szerint: "nyolc
>egész huszonöt tized". Ez már nem nyelvi hiba, itt az alapmuveltség
>hiányosságával állunk szemben.
>Vagy tévedek?

Alapmuveltseg hianya, vagy igenytelenseg! A muszaki emberek nem nagyon
engedhetik meg maguknak az igenytelenseget, sajnos azonban eleg sokan
slamposkodnak, es akad is belole felreertes jocskan!

< Mark >
    

UIN: 3126166

Tisztelt NYELV!

a nyertes:
>> hivnak: nos az en nevem nem Gabor Tamas Ratonyi, hanem Ratonyi Gabor
Tamas.
>Ezzel egyetertek. En is ebbol a megfontolasbol kertem, hogy az
>idegennyelvu nevjegykartyamon is a magyar nevem szerepeljen.
>> A fraciak, angolok, stb. sem azert irjak ugy a nevuket, ahogy, mert
tudjak,
>> hogy a vilag lakossaganak kilencvenvalahany szazaleka elore veszi a
>Ezzel viszont nem ertek egyet. A TIPP-en most volt egy szal (en
>inditottam) es kiderult, hogy a kinaiak is igy irjak. Tehat 1,2 milliard
>maris ugy irja, mint mi. :-)

En azt mondom mindig, hogy ha "nyugati nepek" meg akarjak forditani a
nevuket, akkor forditsak meg ugy, hogy vesszot tesznek a vezeteknev utan. En
garantalom, hogy nem fogom osszekeverni a kinai ismeroseim es az angol
ismeroseim vezetek- es keresztneveit! :))))

De a nev egyebkent orszagon belul is problema.
Peldaul felbosszantott az orvos, aki nem eleg, hogy lesporolta a masodik
keresztnevem (Peter) a kartonomrol, hanem amikor kertem, hogy irja oda, o
megkerdezte, megis melyiket hasznalom... megmondtam, hogy mindkettot,
ugyhogy nehogy kihuzza az elozot, hanem irja oda a Mark utan a Petert. Erre
megint megkerdezte: "Melyik nevet hasznalja?" (ala akarta huzni, amelyiket
"hasznalom"), en pedig ragaszkodtam hozza: "mindkettot!". Erre alahuzta a
Markot... Ha meg elofordulhat, hogy egy egyetemi vegzettsegu ember (orvos!)
sincs tisztaban azzal, hogy az a ket nev hivatalosan teljesen egyenrangu,
akkor hogy is varhatjuk el masoktol, hogy mindezt tiszteletben tartsak? ;-(

< Mark >
    

UIN: 3126166

Tisztelt NYELV, Zsolt!

>Egy hatalmas fordítócégnek vagyok a vezérigazgatója, tulajdonos, portása,
>titkárnoje, takarítója és egyben egyetlen alkalmazottja is. :-)

Gondold el, ha ugyfel erkezik, kiszaladsz az ugyfelterbe, felveszed a
telefont, becsorogsz magadnak az irodaba (persze rohansz, hogy fel tudd
venni), majd bejelented magadnak a vendeget. Csupa kivalo lehetoseg. Nincs
pl.: "Sajnos elnok ur, de nem tudtam megallitani (a Kedves Vendeget)",
kimesz, es egyedul elrendezed a nemkivanatos nyelvtudatlanokat, mielott
bepiszkitanak az irodad szonyeget! :)))

>Kihasználva a fórum adta lehetoséget, ha lehet kérem, sot könyörgök: ha
>valakitol azt halljuk: "odaadnád nekem azt a poharat" - JAVÍTSUNK!

Ez az "odaadod nekem" eleg bunko szohasznalat. Korulbelul olyan, mint a
"Horgasz a pacban" c. film, amikor is Louis de Funes kutyajat
"Takarodj!"-nak hivtak, es Funes ur (em jut eszembe a filmbeli neve) a
kovetkezokeppen szolitotta magahoz: "Gyere ide, Takarodj!".

>Lehet, hogy ez csak jelenlegi orületem, de idegrángást kapok attól, hogy az
>aktus irányától függetlenül csak az "ODA" változat látszik túlélni a mai
>magyar nyelv(ezet)ben.

Errol egy masik problema jut eszembe. Volt nekem egy magyar tanarom (meg el,
csak mar nem tanit :) ), oreg, sokat tapasztalt ember, levelezo akademikus,
A magyar helyesiras szabalyainak egyik lektora. O mondta, hogy a maganhangzo
torvenyekhez a "Jo hangzas torvenyet" is oda kell sorolni. Azt mondta
nekunk, ha lehet, torekedjunk az "e" hang tulzott hasznalatara, es ahol ket
alak el: (pl. fel - fol), ott azt hasznaljuk, amelyik "e" hangban
szegenyebb. Engem kifejezetten zavar a "fol", en az orszag eszakkeleti
reszeben, hogy egesz pontosak legyunk Szephalomban elek. Az orszag ezen
teruleten elo emberek tipikusan szeretik az "e" betut (pl. vodor - veder).
Lehet, hogy a nyeveszek szerint is az "e"-mentesebb beszed a "szebb" magyar
beszed, de megis ez terjedt el leginkabb.

>Egy másik javítanivaló: a "hadd" helyett a "hagy" használata. Nem tudom,
>honnan csöppent a köznyelvbe a "hagy" forma. Hadd mondjuk ki böcsületes
>keménységgel a "hadd"-ot, ne pedig laza tehénürülék-formán.

A "hadd" szerintem a "hagyd"-bol alakult ki. "Hadd el!" = "Hagyd el!" = Ne
foglalkozz vele. A nyelv valtozasa kozepette a "gy" hang a "hagy" ige ilyen
ertelmu hasznalataban irasban is teljesen hasonlult a "d"-hez.

Sajnos olyan sok a lemaradasom (5 nap), es olyan sokat kell valaszolnom,
hogy nincs pofam olyan sok emilt irni, ugyhogy imigyen folytatom:

Sokszor talalkozom a fonevi igenev egy erdekes ragozasaval: "Tudniok kellett
volna.", vagy "El kellett volna vinniok." Nem tudom, ez szabalyos-e vagy
sem, de nekem nagyon nem tetszik, es borzasztoan zavar, hogy nem lehet a
hangtanilag (legalabbis szamomra) sokkal kevesbe eroltetett "Tudniuk" format
hasznalni ehelyett, mert azert palatalis es palatalis maganhangzo kepzese
kozt is van kulonbseg... :-)

< Mark >
    

UIN: 3126166

Tisztelt NYELV!

Borzasztoan orulok neki, hogy igen sok nyelvtani problema kerul felszinre,
amely engem is igen regen foglalkoztat. Kulonosen egyik ezek kozul ez a
"varosok helyragja".

>A magyarban csak egy
>pontosan körülhatárolt városcsoport kaphat -on ragot: a magyarországi
>városok, értve persze a történelmi országot. Olyannyira, hogy a
>Pécsben, Szegedben, Szombathelyben alakok a hibásak.

Akkor most figyelj: en Szephalomban lakom, olyannyira, hogy az mar 12 eve
Satoraljaujhelyhez tartozik. Akkor en Satoraljaujhelyen lakom, de azt is
mondhatom, hogy Uhelyben (bennszulott nyelvhasznalattal elve: Ujhelben).
Megis miert erzem a Satoraljaujhelyben-t eroltetettnek, amikor az
"Ujhelyben"-t allandoan hasznaljuk?

>Egyes városokat a
>régies -t, -tt raggal látunk el: Kolozsvárt, Gyorött, de a

En "Kolozsvarott"-at szoktam hallani. Mar csak azert is hasznosabb, mert igy
a "Kolozsvart" osszekeverheto a varosnev targyi alakjaval.

>Kolozsváron, Gyorön alak se hibás, csak az archaizáló nyelvhasználat
>látja annak.

Szerintem pedig a Gyorben lenne a kezenfekvo. En egyre tobbet hallom ugy, es
nekem is termeszetesebb, a Gyoron szamomra hulyen hangzik. Sajnos most nem
tudok utana nezni, melyik a hivatalos, de kivancsi lennek.

>Nagyon kevés kivétel van: Pozsonyban és nem Pozsonyon
>(holott része a történelmi Magyarországnak).
>  Olyan városoknál, amelyek mindig is külföldiek voltak, az -on rag
>semmiképpen sem használható.

Erdekes a juditfele velemeny, ugyanis az amerikas: "I live in New
Brunswick.", "I spent two hours in Highland Park", "I live in Carson
Street.", vagy akar "I work in Cleveland.". Megis miert "Cleveland"-en,
amikor meg az amerikas is mindenhol "in"-t hasznal... Nehez ezt igy emailen
hangsulyozni, de azert leirom, hogy nem ketelkedem, hanem csodalkozom, es az
okat keresem.

< Mark >
    

UIN: 3126166