Sziasztok !

Gondolom sokan hallottatok mar a computer-tomografiarol. Ez a keszulek
szinten magneses hullamok segitsegevel terkepezi fel az emberi test
belso felepiteset, jolehet az ember nem vasbol van. A ferromagneses
anyagok persze drasztikusan befolyasoljak az elektormagneses teret, de
valojaban minden anyag befolyasolja valamilyen (tobbnyire kulonbozo)
mertekben. Egy nevezetes matematikai tetelbol (ha jol emlekszem
Gauss-ebol) az kovetkezik, hogy egy zart feluleten athalado fluxus
teljes ismereteben meghatarozhato a felulet altal bezart ter tetszoleges
pontjaban a tereroseg. (A tereroseg eloszlasabol pedig lehet
kovetkeztetni az anyageloszlasra.)  Ez persze a gyakorlatban nem
egyszeru, es a merheto zart felulet sem hozhato letre egyszeruen. De
sokszor kielegito eredmenyt ad az is, ha nem egy zart feluleten vegezzuk
a merest, hanem csak egy tetszoleges feluleten, vagy annak csak nehany
pontjan. Ekkor persze kevesebb informaciot kaphatunk a tereroseg terbeli
eloszlasarol, es foleg csak a meresre hasznalt felulet kozeleben mukodik
a dolog, de ez is tobb a semminel. A computer-tomografiarol nem sokat
tudok mondani, de a kozismertebb holografia is egy pelda ennek az elvnek
az alkalmazasara. Itt a lathato feny tartomanyaban rogzitjuk egy
feluleten egy adott pillanatban az elektromagneses rezgesek
interferenciakepet. A hologrammbol kesobb visszaallithatjuk a lathato
feny felvetelkori terbeli eloszlasat, ami egy terbeli latvany lesz. De
lehetne emliteni a sztero-, vagy kvadrofoniat is, ahol ketto, illetve
negy ponton vett hangmintasorozattal probaljuk felepiteni a terbeli
hangkepet. Itt mar nem csak hogy zart feluletrol nem beszelhetunk, de
feluletrol sem. De egyreszt a hanghullamok hullamhossza, masreszrol az
emberi ful felepitese, es erzekenysege nem igazan teszi szuksegesse a
surubb mintavetelezest. A magneses ter terbeli erzekelese nem egyszeru,
es nem olcso, sot ahogy hallottam nem is igazan hordozhato egy ilyen
computer-topmograf. Ahogy hallottam, a bokorugro muszaki katonak
kenytelenek beerni egyszeru femdetektorral, amely egy sipolo hang
hangerossegevel jelzi egy fem targy kozelseget. Nemi tapasztalattal es a
muszer suru mozgatasaval azonban ki lehet tapogatni a foldben levo
femtargy terbeli elhelyezkedeset, bar gondolom, a sipolo hang egy ido
utan felettebb idegesitove valik. Az engedelyezes ugyeben nem tudok
hozzaszolni, erdemes inkabb Zolira hallgatni.

Udv: Takacs Feri

Kedves CserG

>> Honnan tudja az ablakbol kijovo fenysugar, hogy milyen iranyba kell
>> mennie ? Azaz miert parhuzamos a bejovo fenysugarral?
>
>A feny, az ablakuvegen torteno athaladasakor ketszer valtoztat
>iranyt, egyszer amikor a levegobol az uvegbe lep, masodszor
>amikor az uvegbol kilep vissza a levegobe. Az iranyvaltoztatas
>mindig a feny szempontjabol "surubb" (nagyobb toresmutatoju)
>kozeg fele tortenik, nagysaga pedig a ket anyag toresmutatojanak
>aranyatol fugg. Igy a ket iranyvaltas kiegyenliti egymast (felteve
>persze, hogy az uveg ket oldala is parhuzamos egymassal).

Azt hiszem engem tulajdonkeppen az zavar, hogy tudomasom szerint
az uveg belul rendezetlen, azaz osszevissza vannak benne a molekulak
(nem alkotnak egy szabalyos kristalyt).

Ettol en azt varnam, hogy a belepo fenysugar a belepesi helytol fuggoen
osszevissza iranyban haladna tovab, a kilepo sugar meg szinten a kilepesi
helytol fuggoen "szorodna".  Egyszoval az uveg nem lehet(ne) atlatszo.

Azaz az uj kerdes igy hangzik:
Ha az uveg belul rendezetlen, akkor az atmeno fenysugar miert
halad "rendezetten".

K.L.

Szervusztok!

Dulacska Zsolt irta:
"Ne felejtsd el, hogy a repulo egy mozgo kozegben repul. Azaz:
Ritkabb levegoben kisebb a legellenallas, nagyobb sebesseghez kisebb
uzemanyagfelhasznalas tartozik. Foldkozelben ugyanannak a repulonek
kisebb a maximalis sebessege."
--
Ebben teljesen biztos vagy? Nem vagyok teljesen szakertoje a dolognak,
de ha jol tudom a propelleres es lokhajtasos repulogepek a hajtomu
elol beszivott levego nagy merteku  suritesebol es kitolasabol nyerik
a toloerot. Namarmost ritkabb kozegben szerintem ugyanahhoz a
sebesseghez nagyobb surites szukseges, igy nagyobb
uzemanyagfelhasznalas. A felhajtoero a test (foleg szarny) ket oldalan
kialakulo nyomaskulonbsegbol adodik, es egy adott tomeghez kell egy
bizonyos nyomaskulonbseg, ami ritkabb levegoben akkor all elo, ha
nagyobb a sebesseg, ergo megint tobbet kell, hogy fogyasszon mar a
kevegoben maradas tenye miatt is. Abban igazad van, hogy a
legellenallas kisebb, de egy aerodinamikailag konstrualt gep eseteben
ez szerintem kisebb tenyezo, mint a fentebb emlitett ketto.

Ha tevedek, javitson ki valaki, legyen szives!

    Sziasztok!

--
Haasz Attila ----> mailto:
***> Maximum mail size: 300 kB <***

Az utobbi idok hireit olvasgatvan a globalis felmelegedesrol
es az uveghazhatasrol, nomeg a szen-dioxid fobunossegerol
az alabbi kerdes otlott fel bennem:

1. Lehetne-e javitani a helyzeten un. 'mesterseges fotoszintezissel'?
2. Mivel errol a fogalomrol meg nem hallottam, szeretnem tudni, hogy
- A novenyek altal alkalmazott vegyi mechanizmus elvileg sem ismert
- Elvileg ismert, de technikai eszkozokkel jelenleg kivitelezhetetlen
- Ismert is, kivitelezheto is, de tul koltseges, vagy energiaigenyes lenne

Az utolso szempont azert erdekes szamomra, mert hiszen magahoz
a folyamathoz a termeszetben is csak a napenergiara van szukseg, ami
pedig magaban hordozza a masfajta energia szuksegtelenseget.

Vagy en fogom fol helytelenul?

MINT (Media Integration) B.V.
Antwerpseweg 1 - Gouda - The Netherlands
http://www.mint.nl/

Lajos is irta, hogy az orvostudomany fejlodesevel a biologiai
"alkalmassagi szures" legnagyobb reszben visszahuzodik a mehen
beluli fejlodes idejere (bar mar olyasmirol is hallani, igaz,
ritkan, hogy magzaton vegzett mutettel korrigalnak *oroklott*
rendellenessegeket).

De nem (csak) ez a baj.

Mi az oka annak, hogy a fejlettebbnek latszo "nyugati" nepek
fogynak, az elmaradottabbak pedig ... mint Fibonacci nyulai?
Kb ot eve volt errol egy erdekes parbeszed a HIX Forumon es a
Vita-n. Nem akarom elore (sajatomkent :) ellovoldozni az ott
(masok altal) elmondottakat, hatha nem erdekli a publikumot.
Majd talan holnap.

Udv///Laci

Most mondja Frei Tomasz a Dosszieban, hogy a ftalsavval
lagyitott muanyagok egeszsegkarositok: a ftalsav ugyanis
mint nemreg kiderult, valszleg rakkelto. Kerdes, hogy ez
az anyag hogyan kerul a gyerekek szervezetebe. Vajon a
ftalsavval lagyitott fogzassegito jatekokbol ragaskor,
a nyal hatasara a karos hatas eleresehez elegendo sav
szivarog ki? Az amerikai jatekgyartok szerint semennyi
nem jon ki. A ftalsavat gyarto cegek szerint egy keves
kijon, de az nem elegendo az egeszsegkarosodashoz. Az
illetekes dan miniszter mar az ellenorzo vizsgalatok
befejezese elott, a vilagban elsokent betiltotta a ftal-
savval lagyitott gyerekjatekok arusitasat, azota sok eu
tag kovette.

Az amerikaiak szerint a hiszteriat (merthogy szerintuk
nincsenek tudomanyos ervek) a greenpeace gerjeszti. A
dan miniszter szerint ez nem "risk" hanem "danger" tehat
a betiltas jogos. A jatekokban eleg sok ilyen ftalsav van,
a puha muanyag jatekokban 10-30% (bizony). Frei azzal
rontotta tovabb a puha muanyag jatekok (es a ftalsav)
gyartoinak uzletet, hogy megemlitette: annak idejen az
azbesztet is a danok tiltottak be elsokent. Nalunk a
kermi meg vizsgalja ezeket a jatekokat, tehat tiltva
meg nincs, es egyelore szinte minden ilyen lagyitott
muanyag jatek ftalsavat tartalmaz tehat aki vedekezni
akar a ftalsav ellen, ne vegyen puha muanyag jatekot.

A maganvelemenyem egyelore maradjon az enyem.

-------------ez a level termeszetesen 42 sorbol all-------------------

T. kivancsiak!

Nemreg Zoli hianyolta az igazi paradoxonokat... Nos itt egy (majdnem)
igazi:

Mint tudjuk, a vilagurt betolti a 2.7 K homersekletu, Planck-eloszlast
koveto hattersugarzas. Ez epp megfelel egy vele azonos homersekletu
hotartalynak. A termodinamika masodik fotetele szerint egy hotartalybol
nem lehet munkat nyerni, vagy mas megfogalmazasban: egy hotartaly ket
reszebol nem lesz ket kulonbozo homersekletu hotartaly. Vagy megis?

Mozogjon egy urhajo a vilagurben allando sebesseggel, es szereljunk az
urhajo orrara es tatjara egy-egy lencset, amelyek a hattersugarzast
egy-egy pohar vizre vagy mas testre fokuszaljak. E testek kezdetben
egyforma homersekletuek. Am tudjuk, hogy a Doppler-effektus miatt az
urhajo mozgasiranyaval szemben mozgo, azaz az orrban elhelyezett testre
fokuszalt feny vagy mas sugarzas megkekul, a tat felol erkezo pedig
voroseltolodast szenved. Csakhogy a kekebb fotonoknak Planck keplete
szerint nagyobb az energiajuk, a vorosoknek pedig kisebb. Ezert az
orrban elhelyezett test egysegnyi ido alatt tobb energiat nyel el a
csillagfenybol vagy a hattersugarzasbol, mint a hatso, igy melegebb 
lesz. (Az effektus termeszetesen merhetetlenul kicsiny, de itt most
elvekrol van szo... Ugy is mondhatom, hogy eleg gyors urhajoval mar
jelentos homersekletkulonbseg is letrehozhato.) Tehat ezzel az egyszeru
berendezessel elertuk, hogy a kezdetben egyforma homersekletu ket test
kozott homersekletkulonbseg lepjen fel - mar csak egy hoelemet kell
kozejuk kapcsolni, es maris felhasznalhatjuk a csillagfenybol kiszurt
energiat, pl. ezzel fozhetunk az urhajo konyhajaban. Megvalosult tehat
a masodfaju orokmozgo, es tetszolegesen hosszu utazasunk soran annyi
energiat termel nekunk, amennyit csak nem szegyellunk...

Hol a hiba a gondolatmenetben?

Varom a paradoxon megoldasat! (Vigyazat, a poen ketretegu! Ezert kerem,
hogy a megoldasokat NE a Tudomanyba kuldjetek, hanem maganlevelben
irjatok meg a  cimre. Egy het mulva kozzeteszem a
beerkezett valaszokat es az esetleges kommentart.)   

Jo fejtorest, addig is futsetek csillagfennyel...
                                                        dgy

 wrote:
>  wrote:
[nem erdekes hogy mit]

Viszont engem nagyon erdekelne a topicban szerplo tema.
Szeretnem megtudni mi is az a nullponti energia, viszont csak most
kapcsolodtam be a NG olvasasaba. Nagyon halas lennek, ha valaki irna rola
valami attekintheto, foldi-halandok-szamara-is-megertheto, atfogo leirast.
Akar maganba, akar ide.
Koszi.

Send reply to:          "HIX TUDOMANY" >
From:                   "HIX TUDOMANY" >
Date sent:              Tue, 27 Apr 1999 23:31:31 EST
Subject:                *** HIX TUDOMANY *** #744
To:                     

> Igen, sot a helyzet meg rosszabb. Az a "strategia", amit evmilliokig
> sikeresen kovettunk, most hirtelen evolucios leptekben merve rettenetesen
> rovid ido alatt tulhaladotta es veszelyesse valt. A csimpanzoknal a
> csoportok kozti agresszio kihatasait korlatozza egyreszt, hogy nincsenek
> nagyon hatekony fegyvereik, masreszt az, hogy eroteljes gatlasok mukodnek
> bennuk, amelyek tobbnyire megakadalyozzak, hogy komoly kart tegyenek
> egymasban. Nalunk mar egyik tenyezo sem all fenn. A hatekony es tavolbol
> olo fegyverek megszuntetik a gatlasok fekezo hatasat. Nem sok ember volna
> kepes akar egy konyhakessel megolni egy tarsat (nemhogy puszta kezzel,
> foggal, korommel), ugyanakkor a pilota aki tobb ezer meterrol ledobja a
> bombajat, meg csak nem is latja az embereket, akiket elpusztit. Az
> evolucio a sikeres fajoknal mindig kialakitott kulonfele fekeket,
> korlatokat, amik az agressziot "egeszseges" keretek kozott tartjak. Az
> ember technologiai fejlodese azonban annyival gyorsabb, hogy a biologiai
> evolucio gyakorlatilag nem hat rank, csak a kulturalis evolucioban
> remenykedhetunk (meg jobb, ha nem csak remenykedunk, hanem probalunk tenni
> is valamit az ugy erdekeben). Udv, Peter
> 
Ezzel csak egyeterteni tudok es ez azt hiszem minden feltevest 
megvalaszol.

  (: Arpi :)

> Felado : To:ro:k Pe'ter (Helsinki)
> Temakor: RE: evolucio ( 32 sor )
> Szeleczki Attila irta:
> > szetvalaszto feszultseg az "eltero" csoportok kozott mind arra
> > hivatott, hogy ne homogenizalodjon tulzottan a genkeszlet ?
> > Egyfajta atavizmus ez manapsag, mert csak foldrajzi fizikai
> > elkulonulessel mukodott valojaban hatasosan.
> 
> Igen, sot a helyzet meg rosszabb. Az a "strategia", amit evmilliokig
> sikeresen kovettunk, most hirtelen evolucios leptekben merve rettenetesen
> rovid ido alatt tulhaladotta es veszelyesse valt.

Igen valahogy így gondoltam, nagyon jol megfogalmaztad es leirtad
a problemat.

> Az evolucio a sikeres fajoknal mindig kialakitott kulonfele fekeket,
> korlatokat, amik az agressziot "egeszseges" keretek kozott tartjak. Az ember
> technologiai fejlodese azonban annyival gyorsabb, hogy a biologiai evolucio
> gyakorlatilag nem hat rank, csak a kulturalis evolucioban remenykedhetunk
> (meg jobb, ha nem csak remenykedunk, hanem probalunk tenni is valamit az ugy
> erdekeben).
> Peter

Es ha maradunk a gondolatmenetednel konnyen kilyukadunk a vallasok
szerepenel. A kulturalis evolucio veluk indult gyors fejlodesnek es
a Biblia parancsolatok egyfajta embernemesito szerepet toltottek be
hossszu idon at. A tanitasok melle fenyiteseket helyeztek kilatasba
a nyomatek kedveert.A fe'kek jol rosszul de mukodtek, idaig. 
Nem tudom mi lenne az a mai idokre szabottan mukodo rendszer, amely
elorevinne ezt a "kulturalis" evoluciot. 
Regi vallasok ujjaelesztese, aligha. A New Age vagy eppen a Dianetika ?
Esetleg kozos felelmek, amiben azonosak lehetunk ?
Talalgassunk.
Udv
Szeleczki Attila
U.i
Amit Mano azaz Gal Jozsef irt(al) vegeredmenyben egyetertek, ilyenek
a foldi elolenyek. Es az ember nem sokban kulonbozik toluk.
A gatlasaink kisebbek, a lehetosegeink nagyobbak jora rosszra egyarant.

> Felado :  [Hungary]
> A csoportban elo es egyuttmukodo fajoknal talan nem mindegy a
> csoport vezetojenek genetikai minosege, ami persze a csoport
> minosegebol kovetkezik. Tehat egy jobb vezetovel rendelkezo,
> csoportosan vadaszo  klan elonyben lehet a sajat fajtajan belul is,
> es azon kivul is.  Es nem is szukseges a gondolatot a dominans
> egyedre szukiteni.
Nagyon jo gondolatvonal, talan azzal lehetne boviteni, hogy milyen
szempontok dontik el a vezetove valast a kulonbozo fajoknal vagy akar
klanoknal. Amennyibben sok mulik a vezeton, ez pedig igy van, akkor
meg fontosabb milyen tenyezok dontik el a vezeto szemelyet.
Pl. Milosevics mint vezeto a donteseivel mekkorra pusztitast idezett
elo sajat nepeben. Masreszt nem veletlen, hogy o lett a vezeto ?

> Felado :  [Hungary]
>  <Itt allj, ezt honnan veszed ? Meghogy nincs versenyhelyzet a
> nokert. En nem ugy tapasztaltam.  :-))>
> Igazad van...,de sajnos nem az a versenyhelyet van alakult ki, mint
> az allatvilagban. ;-) Pedig nem is volna rossz...
A tobbnejusegre gondolsz ?

>  <De van taplalekhiany, van kornyezetszennyezes. 
> A fejlett orszagokban pedig nem mindegy, hogy ki hol el -
> tiszta levegoju kertvarosban vagy buzlo ipartelep netalan
> szemettelep mellett.
> S kozben ne felejtsuk el, hogy az evolucio nem nemzedeknyi
> leptekkel merheto, attol sokkal tobb idore van szuksege.>

> 1.Ha egy a taplaleklanc csucsan levo faj ill. fajta taplalekaul
> szolgalo faj ill. fajta egyedszama csokken akkor a taplaleklanc
> csucsan levo faj egyedszama is csokkenni fog meghozza egyenes
> aranyban. Ez azonban a fejletlen orszagokban egyaltalan nem
> veheto eszre. 

Ez igy igaz, csakhogy az egyedszam csokkenes nem valami belatasbol
tortenik hanem vegletes merteku taplalekhiany miatt kovetkezik be.
Ehenpusztul mert nincs mit elfogyasztani ill. a  gyengeseg miatt
keptelen zsakmanyszerzesre es ehenpusztul.
Az ehhalal nem ritka dolog a fejletlen orszagokban. A segelyekbol
pedig nem jut mindenkinek - miert es kiknek jut ?

> jellemzoen no a nepszaporulat. Pedig taplalek
> nincs tobb, nem no az eletter es nincsen semmilyen kedvezo
> tenyezo amely esetleg remenyt adhatna a szaporulat eltartasara,
> az utodok felnevelesere. Pedig ok is emberek. Gondolkozhatnanak
> arrol, hogy inkabb nem csinalok gyereket, mert ez a vilag nem
> eppen kedvezo a tulelesre ill. nem csinalok annyit.Lehet, hogy a
> taplalek megszerzeseben a jobb nyer, de nem csak az szaporodik.
> Sot..Erted a dilemmat?
A dilemmat ertem, de egy bizonyos fejlettsegi szinten a szaporodas
osztonos folyamat. Masreszt kedvezotlen korulmenyek kozott a faj
egyetlen lehetosege a folyamatos szaporodas. Egyedul a jolet hat
fekezoleg a szaporodasra.

> 2.Ne mond nekem azt, hogy a kornyezetszennyezes pozitiv
> hatassal van az emberi genallomanyra, hogy pozitivan befolyasolja
> az egeszseget a szaporodast.. barmit.
Azt hiszem nem emlitettem, hogy kedvezo lenne. Azt irtam  nem 
mindegy ki hol el. 

> Ja, hogy erre miert tertem ki? Jellemzo az emberi fajra a
> nemtorodomseg es HATALAMAS egoizmus. Ezzel nem azt
> mondom, hogy mindeki ilyen, de foleg nagyvallalati mertekben
> abszolute igaz.
Ez igy igaz, de nemcsak a nagyvallalatra hanem kicsire is,
sot az atlag egyenre is. Az "onzo gen" mindenutt munkalkodik.
Ez az elet.
A magyarsagrol irtakkal igy tobbe kevesbe egyetertek.

> Az en vilagnezetem szerint az emberiseg (mint tomeg es mint
> egyed) a gondolkodom tehat szerzek es pusztitok allapotban
> leledzik. (:  Arpi  :)
A szerzes szuksegszeru dolog, genetikai program a tuleshez.
A pusztitas harc az idegen hordakkal, valamikor minden falkanak
megvolt a territoriuma, ma ezerfele territorium fekszik egymas
hegyen hatan. Ki tud ebben eligazodni ?
Ez itt pedig tema egymas hegyen hatan. :-)
Az ido pedig valami borzasztoan veges dolog.
Udv
Szeleczki Attila

Szervusztok!

Eloszor is elnezeseteket kerem, amiert meg mindig nem valaszoltam szamos
leveletekre, melyeket a "gravidetektorrol" szolo levelemre reagalva irtatok;
eloszor megvartam a reakciokat (elozot hetvege ezert kiesett), aztan het kozben
keves az idom, ezert csuszik a dolog a kov. hetvegere. Arra viszont van most is
idom, hogy par mondatot irjak, a tobbi, a szandekom szerint kiterjedtem valasza
im
elott. (Bar latom, pl. Takacs Feri is nagyjabol valaszol helyettem. :) )

> Ket kerdes az altalad korabban leirt kiserletrol:  Mi a szerepe a
> muanyagcsonek, miert van ra szukseg? Nem lenne szukseg a probatestek
> elektromagneses hatasanak learnyekolasara a diffrakciot letrehozo
> wolframszal, vagy a muanyagcso fele?

Tudtommal az elektromagneses mezo nem befolyasolja a fenyt, ezert nem ertem a
masodik kerdest.
Az elso kerdesre: Talan azert kell muanyagcso, mert fem eseteben csak tulzottan
"zajositana" a diffrakcioban felfedezheto deformaciot. A muanyag kevesbe "zajos
"
gravitacios szempontbol...

Turelmeteket, megerteseteket, es elnezeseteket (is, merthogy lesz miert,
meglatjatok.. :) ) kerve:

Ceyra

Ha valakit erdekel a testenkivulo elmeny akkor iratkozzon fel 
a kovetkezo levlistara.
 cimre kell irni egy levelet subscribe obe
tartalommal .

Joco
@@@@@@@@@@@@@@
Tudomanyos a lista? /Attila/