1999.06.07. hetfo

Buhara 

Ha idoben lefekszik az ember, akkor idoben is tud felkelni. Mar 6 orakor 
felebredtem. Roviddel 7 elott elindultam egy gyalogturara a varosban. Szepen 
sutott a nap, ?tul jo ido? igerkezett. A Kalat Minor (minor=mecset) kapujaban
 meg nem ult senki, 
szabadon meg lehetett latogatni, nem kertek belepot. A minaretbe vezeto ajto 
meg zarva volt. Az elozo este megismerkedtunk a szemben allo Mir-i-Arab 
medressa felugyelojevel es pont most nyitotta ?mecsetje? kapuit. Egy videki 
asszonycsoportnak tartott 
vezetest majd kozosen imadkoztak. Az ima vegen mindegyik asszonysag adott 10 
sum baksist a fickonak. 
A Mir-i-Arab mecset volt Kozep-Azsia egyetlen, szinte folyamatosan mukodo 
mecsete. A XVI. sz.-ban epult, 1920-ban bezartak es Sztalin 1944-ben 
megnyittatta! Tisztan erdekbol mert a haboruban szuksege volt a mohamedan 
tamogatokra is. A mecset ma mar nem 
mukodik. A belso reszek meg eros restauralasra szorulnak de a kulso falakat 
rendbe tettek. Buhara fenykoraban tobb mint 60 medressa mukodott, amibol mara
 egy toredek maradt meg es latogathato.
8 ora lehetett. Jol elszallt az ido a kora reggeli nezelodessel igy 
visszasiettem a szalloba. Hanna eppen felebredt. Ideje volt reggelizni.
Munbinjon reggelizoje is egyedi. Keskeny, korlat nelkuli lepcson jutunk fel 
egy kicsi helyisegbe, ahol hosszu asztal korul torokulesben kell ulni es 
enni. A reggeli egyszeru de kiados; fott tojas, mez, margarin, joghurt tea es
 lepenykenyer. 
9.30-kor mar uton is voltunk. A Chor Minor-hoz mentunk, ami azert szamit 
ritkasagnak mert 4 tornya van. A tornyokat szep turkiz keramia boritja. Az 
epuletet nehany eve szepen helyreallitottak. 
A hoseg mar most, kora delelott probara tette az allokepesegunket. Mar 
legalabb 35 fok volt. Itt jottunk ra, hogy ha ?Bakhautdin Naqshband? 
mauzoleumahoz szeretnenk menni akkor a buszmagallo nincs is messze. Gyujto 
taxik (marshroutki) jarnak erre a 
helyre. Eloszor helyi busszal mentunk egy megallot ? csak pont a rossz 
iranyba. Vegul beszalltunk egy zsufolasig megtomott gyujtobe. A varos 
szeletol mar csak egyedul utaztunk mert mindenki kiszallt. 50 sumert vitt el 
a 10-12 km-re levo zarandokhelyig. 
A szufi rend egyik legfontosabb mauzoleuma es mecsete all itt. Bakhautdin 
Naqshband ? a rend alapitoja (XIV. sz.) - olyan iszlam Ghandinak szamitott. A
 teljes szellemi elet mellett, egy eleten at tarto fizikai munka fontossagat 
hangsulyozta. A 
Naqshband-ik titkos, decentralizalt de nem fanatikus es aszketikus rendnek 
szamitottak. Naqshbandi kovetoi szerte a vilagon megtalalhatok beleertve a 
volt SU mohamedan teruleteit is. A közep-azsiai iszlam ujjaeledeseben eros 
szufi hatas figyelheto meg 
mivel a szovjet idokben is olyan tarsasagokon belul letezett, akik tuleletek 
minden megtorlast. Allitolag meg a KGB-nek sem sikerult kozejuk 
informatorokat beepiteni. 
Az emberek ide imadkozni jonnek es kivannak valamit. Hatalmas eperfa alatt 
ult a mullah es nala lehetett imat rendelni termeszetesen baksisert. A belso 
udvarba csak foldig ero kopenyben engedtek be bennunket. A hely felkeszult a 
tudatlan turistakra is 
mert rogton kaptunk kolcson 2 fekete kontost. A mecsetet kivulrol mar nagyon 
szepen restauraltak. A festett menyezetu eloteraszok kimondottan jol 
sikerultek. Belul sajnos az epulet meg rossz allapotban volt. Benyomason az 
volt, hogy az iszlam vallas 
ujraeledesevel egyre nagyobb figyelmet es penzt forditank a kiemeletebb 
vallasi epuletekre. A zaradokok korbejartak Bakhautdin Naqshband sirjat, 
megerintettek annak falat es kozben elmondtak a kivansagaikat. Az udvaron 
fekvo szaraz fatorzsbol 
megprobaltak kitorni szilankokat, amit kesobb amuletbe foglalnak es viselik. 
Megneztuk a muzeumot is, ahol az or eleg jo nemet nyelvu vezetest tartott. 
Elmagyarazta, hogy azok a zarandokok, akik a targyaktol varjak kivansagaik 
teljesuleset mind helytelenul jarnak - egyenesen Allahhoz kellene fordulniuk.
 
A zarandokok miutan elegett tettek lelkuk megnyugtatasanak, a gyomruk 
megnyugtatasara koncentraltak. A kertben a fak hus arnyeka alatt szamos agy 
allt, ahol nyugudtan meg lehetett ebedelni a magukkal hozott elemozsiabol. 
Jelentosebb unnepnapokon 
allitolag elo barany hoznak magukkal es itt vagjak le keszitik el es 
lakomaznak belole. 
A mecsettol kb. 300 m-re volt meg harom sir amit erdemes volt megnezni. A 
sirok egy mecset gyonyoruen gondozott kertjeben alltak es delido leven itt is
 zarandokok fogyasztottak elemozsiajukat. 
A nap delelore hagott es legalabb 45 fok volt arnyekban Szerencsenkre volt 
meg gyujtotaxis, aki hajlando volt ebben a hosegben is dolgozni. Indult is 
rogton Buharaba. Tartottunk attol, hogy ebedidoben nem lesz se taxi sem utas.
 A centrumba vitettuk 
magunkat. Egyenesen a Labi-hauzhoz tartottunk egy jo kis ebedre. Ma gyerekek 
serege (es a hoseg) meg nagyobb volt mint tegnap. Lehettek vagy harmincan a 
medenceben es korulotte. Megallas nelkul ugraltak egy behajlo fa torzserol es
 a kiszaradt fatorzsrol. 
Ma kevesebbet ebedeltunk. Csak levest es teat kertunk. A borszaszto hosegben 
nem voltunk ehesek. 3 oran at sziesztaztunk a medencenel mert ebben a 
hosegben teljesen elfaradtunk es semmi ertelme, hogy kinozzuk magunkat a 
latnivalokkal. Harom orakor erot 
gyujtottunk es felkerekedtunk az erodhoz (Ark). A ?Zindon?-t (borton) 
kerestuk eloszor. Zarva volt. A kiallitas a khanok brutalis kinzasi 
modszereit elethuen abrazolja ? olvastuk valahol. Az erodbe a legutolso 
pillanatban ertunk mert epp zartak a 
muzeumot (Belepo 400 sum). A vezeto rendes volt mert tartott egy gyors 
vezetest nemi baksis remenyeben. 
Az utolso emir lakott az erodben 1920-ig. A bolsevikok uztek el es az egesz 
udvartartasaval, haremevel stb. Afganisztanba menekult. Ott is halt meg a 
negyvenes evekben. 
A muzeumvezetes gyors tempoban zajlott mert a teremorok szerettek volna 
hazamenni. Amint befejeztunk egy termet mar kapcsoltak is a lampakat es 
zartak az ajtokat. 
Az erod nagy reszet lebombaztak 1920-ban a bolsevikok. Ez ma is romokban 
hever viszont megeri atbotorkalni a teruleten mert szep a kilatas a varosra. 
Az erodon belul talalhato a koronazasi udvar is, amit mar helyreallitottak. 
Az utolso koronazas1910-ben 
volt. 
Az buharai emirek brutalitasa nem sokkal tert el a khivaiaketol. Bizonyitek 
erre a kovetkezo tortenet;
?1842 junius 24-en Charles Stoddart es Arthur Conolly, ket angol katona 
tisztet vezettek ki a borton melyerol, hatalmas tomeg elott az erod (Ark) 
ele. A tisztekkel megasattak sajat sirjukat ?dobszo 
 es nadsip kisereteben ? majd lefejeztek oket. 
Stoddart harom evvel korabban erkezett azzal a kuldetessel, hogy megnyugtassa
 a khant a brittek afganisztani invaziojarol. A tisztek eloljaroi azonban 
alabecsultek az emir onteltseget es megalomaniajat. Stoddart ajandek nelkul 
erkezett es a level amit 
hozott nem Viktoria kiralynotol szarmazott, hanem csak az indiai 
fo-kormanyzotol. (Az emir a kiralynovel tartotta magat egyenrangunak). A 
helyzetet fokozta, hogy Stoddart megszegte a helyi protokol eloirasait es 
lohaton ment fel az erodbe, ahelyett, hogy 
gyalogolt volna. Az emir annyira beduhodott, hogy Stoddartot rogton bortonbe 
vetette es annak is a legmelyere a ?fergek cellajaba?.
Conolly 1841-ben erkezett, hogy megprobalja elerni Stoddart kiszabaditasat. 
Az emir a khivai es kokani khansaggal valo brit osszeeskuvest lattott a 
kovetben es ot is bortonbe vetette. 
Miutan a britek Afganisztanban csufosan megjartak az emir meg volt arrol 
gyozodve, hogy a brittek csak masodrangu katonai eroviszonyokat kepviselnek. 
Meg egy hiba tortent; Victoria kiralyno nem valaszolta meg az emir egy 
korabbi levelet. Ezutan dontott 
az emir a kivegzesrol. 
A brit kormany ugy dontott nem csinal a kivegzesbol ugyet es ejtette az 
esetet.
Az erodtol atvonszoltuk magunkat a Kalat Minorhoz. A nap meg mindig 
kegyetlenul tuzott de mar fotozashoz kedvezo szogbol vilagitotta meg az 
epuleteket. A mecsetben nem siettunk a latogatasssal. Legalabb fel orat 
husoltunk es beszelgettunk a kapunal az 
orokkel es a mullahhal. Szerencsere jol beszeltek oroszul. Buharaban nagyon 
sok tadzsik el es a tadzsik nyelvet is hasznaljak. A vegen annyira jol 
osszejottunk, hogy ?vendegul lattak? a mecset es minaret latogatasra. 
A legenda szerint Arslan khan egy vita utan kivegeztettet egy imam-ot. A 
kivegzest koveto ejszaka az imam megjelent a khanak almaban es ezt mondta: 
?Megoltel es most kotelezd el magad, hogy fejemet oda hajthatom, ahol senki 
sem tud lepesevel zavarni. A 
Kalan Minor az o sirja fole epult. Epitesekor (XII. sz.) valoszinuleg 
Kozep-Azsia legmagasabb epulete volt. (kalon tadzsikul ?nagy?-ot jelent) Ez a
 fantasztikus mestermunka 47 m magas es 10 m mely alapokon nyugszik. Mar 850 
evvel ezelott gondoltak a 
foldrengesekre es a talapzatba nadkotegeket helyeztek, ami eddig megfelelo 
foldrenges vedelemnek bizonyult. Meg a mindent elpusztito Dzsingiz khant is 
annyira lenyugozte az epulet, hogy megovasa mellett dontott. Vilagitotorony 
es megfigyelo allomas 
funkciojat is betoltotte az evszazadok soran. Az emirek peddig ebbol a 
toronybol dobattak ki a bunozoket. 
A buharai panorama csodalatos volt es most 6 ora korul a nap csodalatosan 
megvilagitotta a szemkozti medrese melykek keramiaval diszitett homlokzatat 
es turkiz kupolait. Kb. 1 orat toltottunk a minaretben es a mecset tetejen. A
 mecset teteje egesz 
erdekes mert nem sik, hanem 288 db pici kupola boritja. A mecset hatalmas 
turkizkek kupoljahoz keskeny lepcsok vezetnek fel. Allitolag tilos felmaszni 
de mig nem latja senki, addig miert ne. A kilatas innet is nagyszeru. 
A Kalan Minor kb. 10.000 ember befogadasara alkalmas. A mai mecsetet a XVI. 
sz.-ban epitettek ujja, mivel a korabban itt allot Dzsingiz khan 
leromboltatta (minaretet meghagyta). A szovjet idokben a mecsetet raktarnak 
hasznaltak es csak 1991-ben nyitottak 
meg eredeti funkciojaban. A medressa-be ujra elet koltozozott. Diakok 
tanuljak az arab nyelvet, a Korant es iszlam jogot. 
Latogatas utan leultunk ujbol az orokhoz. Epp nagy volt a hivok aradata, akik
 sorba rendeltek az az aldast. Mivel a mullah mellett ultunk, nem illett 
felallni es tavozni, igy mi is tobbszor imadkoztunk a hivokkel. 
Mecset latogatas utan szerettem volna lefenykepezni a foteren allo Navir 
Divanbegi medressa homlokzatat. Azert kulonleges mert nem csak novenyi es 
geometriai mintakat hanem madarakat abrazoltak a fohomlokzatan. Elolenyek 
abrazolasa a Koran eloirasa 
szerint tilos volt. 
Hannatol elvaltam a bazarnal mert o bement megnezni a szonyegket. A foteren 
osszefutottam a Khivaban megismert izraeli fiukkal. Epp vacsorazni indultak. 
Mivel Hanna nem bukkant fel ezert visszaindultam a bazar fele. Pont feluton 
talalkoztunk. 
A szonyegre alkudozott, aminek ara idokozben 600 USD-re csokkent. Kozosen 
visszamentunk a szonyegkereskedohoz. Agyonra dicserte a portekajat. A szonyeg
 tenyleg szep volt, mindkettonknek nagyon tetszett. A ficko tolem vart 
arajanlatot. Hosszasan probaltam 
belole kiszedni egy ujabb arat de vegul kirukkoltam 350 USD-vel. Ettol 
majdnem hanyat esett. Elovett egy nagy szonyegekrol szolo konyvet es 
magyarazta az aru sajatossagait. Addig mustraltuk a szonyeget mig Hanna 
felfedezett rajta ket aprocska lyukat. A 
kereskedo valtig allitotta, hogy ez nem hiba es nem tart 2 percig sem 
megjavitani. Kozben lement 550-USD-re. Egymas kozott magyarul beszelgettunk 
arrol, hogy mit tegyunk a hiba miatt. A ficko erezhette hanglejtesunkbol, 
hogy az uzlet kutba esni latszi es 
tenyleg nem fogom megvenni ennyiert. Ekkor hirtelen 450 USD-re majd 400 
USD-re sullyedt az ar es a kezembe akart csapni. Megkertuk javittassa ki a 
defektet rendesen masnapra, akkor all az alku. Ekkor jott a mesedelutan; hogy
 noverei epp nincsennek itthon 
(ok csomoztak allitolag a szonyeget), elfogyott a hozza passzolo anyag mert 
pont annyit vett amennyi a szonyeghez kell, es o is meg tudja javitani 2 perc
 alatt (csak lassa mar a penzt). Barbar modon ossze is varta a lyukat valami 
eszmeletlen szinu 
cernaval. Nemtetszesunkre kihuzta cernat es elkezdte massikkal. osszevarni. 
Ha eddig senki nem vette volna eszre a hibat akkor ezutan mar szemet szurt! 
Besokaltunk es othagytuk. Kicsit sajnaltuk a szonyeget mert nagyon szep volt 
de hibas arut nem 
akartunk venni.
Mar Marco Polo is irt beszamolojaban a fantasztikus kozep-azsiai szonyegekrol
 de eltelt neheny evszazad mire ezek a darabok megjelentek az europai 
otthonoknban is. A szamarkandi es buharai kezzel szott szonyegeket kivalo 
minosegukert, a felhasznalt 
termeszetes novenyi szinezo anyagok gazdagsagaert (dominal a mely borvoros) 
es a csodalatos egyszeru geometriai mintajukert ertekeltek nagyra. Tipikusan 
egy vagy dupla soros szegely veszi korbe a ritmikusan ismetlodo nagyon 
egyszeru geometriai mintakat. 
A szonyegeket valojaban Eszak-Iranbol, Afgaisztanbol erkezett turkmenek 
keszitettek es keszitik meg ma is. A szakerto a minta alapjan pontosan meg 
tudja mondani, hogy Turkmenistan mely reszerol vagy mely torzsetol szarmazik 
a szonyeg. 
A nomad turkmenek szamara az egyetlen ertekes butordarab a szonyeg volt. 
Konnyen szallithato szonyegeket nemcsak a foldre teritettek, hanem a jurtak 
falat is ezzel diszitettek, szigeteltek. A szonyeg nagy erteku fizetoeszkoz 
szerepet is betoltotte mivel 
mindenki tudta hany honap munkaja fekszik benne. Hazassagkoteskor a 
menyasszony hozomanyanak jelentos reszet a szonyegek tettek ki. 
A foteren vacsoraztak az izraeli fiuk. Csatlakoztunk hozzajuk. Nem akartunk 
megint saslikot enni ezert kebabot es gulyast rendeltunk. A gulyast tipikus 
orosz kasaval szolgaltak fel a kebab pedig daralthusbol keszult gomboc volt 
krumplival. Mindket 
fogastol mast vartunk. Vacsi utan atvonultunk a medence masik oldalara, hogy 
egy jo bagoval megunnepeljuk ujboli talalkozasunk. Az izraeli mar jart a 
piacon mert a bagos nejlonzacsko ott lapult a zsebeben. Ezuttal Hanat is 
sikerult rabeszelni a 
naszvajra. Nala a hatas mar 2 perc utan jelentkezett de annyira, hogy a 
mellette levo villanypoznat olelte meg hogy ne forduljon le a padrol. 
Mindnyajan eleg nagy adagot vehettunk be es a nagy hosegben meg intenzivebben
 hatott. Bagozas utan hazatertunk a 
kozeli szallasunkra. Beszelgettunk meg a Munbinjon urral. Az udvaron meg 30 
fok lehetett de a szobankban egy klima sem tudott volna kellemesebb 
homersekletet teremteni mint a 200 eves falak.

Hello!

ezt a feleledest mar nevezem! Nem is tudom mikor volt utoljara ennyire
tele az Azsia...

Balazs irta:

>Az alabbi cikket talaltam az elobb (Bocs az ekezetekert):
>http://www.nepszabadsag.hu/Current/1999Curr/napihir/hirek.asp
>
>Kína a legutóbbi időben a Világbank támogatásával nagyszabású projektet

>indított el. A 40 millió dolláros költségvetésű akció kinyilvánított
célja
>mintegy 60.000 elszegényedett kínai állampolgár letelepítése az ország
>északnyugati részén, Tibet területén. A kínai kormány a körzet
fejlődésének
>fellendítését ígéri. A pekingi tervezők ugyanakkor rendkívül éles
kritikát
>vontak magukra külföldről - elsősorban az Egyesült Államokból és
>Németországból. A nyugati kormányok arra figyelmeztetnek, hogy a
nagyszabású
>áttelepítési program súlyosan veszélyezteti a célbavett régió érzékeny
>ökoszisztémáját, és a tibeti és mongol őslakosok elüldözéséhez vezet.

Erre reagalva:
Kinaban, torveny szabalyozza, csaladonkent az 1 (egy) gyereket! Kivetel
ez alol, azok a videkek, ahol a kinaiak meg nincsenek
tobbsegben (pl Tibet) - ott akarmennyi gyerekuk lehet.
Igy tortenhet meg, h. aki tobb gyereket szeretne, megteheti, h. Tibetbe
koltozik, a kinai allam felepeiti meg a lakasat is!
Nem csoda, h. egyre tobb lesz a kinai, meg egyre kevesebb a
tibeti...Lhasaban mar 5/2 a kinaiak javara!

Udv!
Zoli

Tisztelt Azsiasok!

Eloszor csak ket konyvcimet szerettem volna elkuldeni
Wolfgang Hadamitzky and Mark Spahn
Kanji & Kana
A Handbook and Dictionary of Japanese Writing System
Charles E. Tuttle Company
Rutland, Vermont & Tokyo, Japan
Ez a konyv alkalmas arra, hogy a szerzok altal logikusnak velt 
sorrendben megtanuljon valaki 1900 kanjit.
Sok ilyen konyv van, de ez ket ok miatt emelheto ki, az egyik, hogy ez 
a szerzo paros keszitett egy nagyon jo Kanji szotart, amely azert 
kulonleges, mert lehet ugy is szavakra keresni, hogy a masodik vagy a 
harmadik helyen allo kanjit ismered. (nyomtatasban ez korabban nem 
volt divat), De tan ennel is fontosabb, hogy letezik a konyv magyar 
valtozata is.

A masik konyv
Kenneth G. Henshall
A guide to remembering Japanese characters
Charles E. Tuttle Company
Rutland, Vermont & Tokyo, Japan
E konyvnek az a legnagyobb hianyossaga, hogy a vonassorrendet nem 
tartalmazza, de szerintem ezt a konyvet eleve a kanji tanulast 
kiegeszito erdekessegnek szantak, igy azoknak is ajanlhato, akik nem 
feltetlen akarnak megtanulni japanul, csak neha ugy beleolvasgatnanak 
egy-egy kanji tortenetebe. Kulon ki szeretnem hangsulyozni, hogy a 
kanji tanulasban a vonassorrend tenyleg nagyon fontos, foleg akkor, ha 
valaki a kezirast felismero olyan csodalatos elektronikus zsebnoteszt 
ohajt hasznalni, amilyet egy feleve Sabolc hirdetett meg ezeken az 
oldalakon es amely meg mindig kedvencem maradt.

Ha valakit erdekel, akkor a fentieket a muegyetemi szobamban 
megtekintheti mas japan nyelvkonyvekkel egyutt. De veletlenul 
sem akarom magam ugy beallitani, hogy a japan nyelv nagy 
szakembere lennek. Azt hiszem e teren Sabolc a legavatottabb
ezen a levelezo listan.

Mas
Bobe levele egy kicsit elgondolkodtatott.
>Vagyunk itt nehanyan akik ismerik a japanokat.Ugye?

En nem ismerem a japanokat, csak azt tudom, hogy a feher ember gyakran 
sajat kulturajat es ertekrendjet abszolut ervenyunek feltetelezve, 
felsobbrenduseget kimutatva, lenezoen fordul az azsiaiak fele (erre a 
tortenelemben is, es ezen a levelezo listan is volt nehany pelda). Az 
teny, ha a mi ertekrendunket alkalmazzuk a japanokra, akkor a jo 
tulajdonsagaik mellett szamos negativ tulajdonsagot is felfedezhetunk 
naluk, ami esetleg a mi kulturankban akar jellemhibanak is nevezheto. 
De forditva is igy van, a szamunkra teljesen elfogadhato normal 
viselkedes neha a japanok szamara ugy hathat, hogy mi megbizhatatlan, 
melldongeto, ontelt, hangoskodo barbarok vagyunk, mert hat sok japan 
is ugy tartja, hogy ovek a legmagasabb rendu kultura. Ez a helyzet sok 
konfliktus forrasa. De szerencsere a japanoknak valamiert nagyon 
fontos, hogy az idegen mit gondol roluk (azt hiszem szamukra a masok 
velemenye sokkal fontosabb, mint szamunkra), ezert igyekeznek az 
idegennel nagyon udvariasan banni, es igy sok osszeutkozes 
megelozheto. En szeretnem, ha a Azsiara is ez lenne jellemzo, vagyis 
nem feltetlen kell a konfliktusokat kielezni. Fogadjuk el egymast 
olyannak, amilyen.

En nem ismerem sem Hiromit, sem Jorutot, de nehany irasukat 
kifejezetten erdekesnek es olvasmanyosnak talaltam, igy szerintem 
nelkuluk szegenyebb lett az Azsia. 

Udvozlettel
                Korondi Peter

Szerbusz Zsolt.

Az most mar biztos, hogy a Hiromi temat sok friss azsia olvaso, mint en
is, megkeresi az archivumban, annyit hivatkoztok ra, annyit emlegetitek.
Kivulrol nezve nagyon misztikus. Volt, van, pontosan semmit sem tudni,
senki sem akar errol beszelni, irni (hogy egy masik kepzavarral eljek,
minden levelezo cinkosan osszakacsint leveleiben). Szoval lehet, hogy
nagy fust az egesz.

Leveled egy masik reszehez fuznek nehany megjegyzest.

>>Majd akkor kene tanacsokat adni Kinanak, ha explicite felkernek minket
>>erre.  Javaslom a mostanaban nagyon divatos GAME THEORY (Jatekelmelet)
>>konyvek elolvasasat, ott meg lehet tanulni, hogy vannak EGYSZERRE igaz
>>allitasok,  mely  latszolag  ellentmondanak,  megis EGYSZERRE lehetnek
>>igazak,   koordinatarendszertol   fuggoen.   Tehat   mondjuk,  hogy  a
>>demokracia  szepen  mukodik  (egyebkent  nem,  de  hat  ez az illuzio)
>>nalunk,  ez  meg  nem  jelenti,  hogy akkor misszionariuskent ide kell
>>jonni  es  szajkozni  a  2000  eves gorog-romai baromsagainkat, amikor
>>ezeknek  a  fickoknak  4-5000  eves  baromsagaik vannak, es azokban ok
>>jobban  biznak, mint a mi "punk" "new wave" "avantgarde" demokracianak
>>becezett  probalkozasunkban.  Kicsit  tobb  szerenyseg  reszunkrol jol
>>jonne neha.

Orszagoknak, allamoknak tanacsot adni tenyleg marhasag, viszont
ugye nem ugy gondolod, hogy a 4000-5000 eves baromsagaikbol,logikusan
kovetkezik Mao es minden ami a kulturalis forradalommal egyutt jart, ami
egyebkent a 4000-5000 eves baramsagok megtagadasat jelentette.
 
>>A  ket tudos PONTOS esetet nem ismerem. Viszont egy biztos: jobb, ha a
>>kulfoldi itt szepen befogja a szajat es nem okoskodik, pontosabban nem
>>uti bele az orrat Kina BELUGYEIBE, mert abbol csakis baja szarmazhat.

Az biztos, hogy baja szarmazhat es szarmazik, de biztos az, hogy belugy
egy annektalt terulet, es az azon a teruleten elo emberek sorsa?

Azert irjal, mert szerintem sokan olvassuk az azsiat ugy, hogy talan
soha nem jutunk el azsiaba.

Szia.

* -------------------------------------------*
  mailto: