Kedves Zoli,
A lap korrekt es erdemes lenne elolvasnod mielott :-(.
Politikai hirek kommentalasaban minden fele iranyvonalu lapbol
kozolnek. Termeszetesen nem jobboldali usagrol van szo, hanem
semlegesrol.

A2

Szekely Zoli irja:
>Sokan irnak mostanaban itt a TALLOZO c. heti sajtoszemlerol.Ez az az
>ujsag, amelyiknek tulajdonosa ugyanaz, mint a Reform c. szennylapnak
>es a Mai Nap c. borzadalynak?? Mert ha igen, akkor, bocs, de .. :-(

Ennek ellenere nem az a Tallozo hibaja, hogy elfogult, hanem az, hogy
kisse (?) szenzaciohajhasz. Ha viszonylag pontos kepet akar belole al-
kotni az ember, akkor bizony szokni kell hozza. Ebbol az ujsagbol min-
den konfliktus sokkal intenzivebben 'jon at', mert automatikusan hozza
a legveresszajubb cikkeket (is) mindegyik fe'ltol.
Politikailag nem tartom elfogultnak. Hozta-hozza szepen a cikkeket min-
den oldalrol.Ha valamelyik irasra,amit az ujsag atvett egy masik sajto-
termekben valasziras jelenik meg, a Tallozo kotelezoen visszater ra.
Az ujsag javara irom, hogy az elozo kormany alatt mindig szerepeltek a
Magyar Forum, Uj Mao, Pest M. Hirlap cikkei, Csurka irasai stb.Rendsze-
resen hozta a politikai amokfutok irasait minden oldalrol.(Agyas Bubu
es SZDSZ-es megfeleloi)
(Erdekes jelenseg,egymas mellett olvasva a ket fo politikai iranyzat uj-
sagjainak cikkeit azt kell mondanom, hogy tavasz ota a jobboldali sajto
sokkal olvashatobb lett, amiota ellenzekben vannak;mig a Nepkezdetu uj-
sagok cikkei egeszen rettenetesse valtak az utobbi idoben)
Kulonosen kedvelem azt a szokasukat, hogy a *jol, igenyesen megirt* cik-
keket is osszesvadasszak a heti sajtobol.
Ha valaki-plane kulfoldon- a magyar kozeletrol szeretne egy atfogo, al-
talanos kepet alkotni,annak csak melegen ajanlani tudom ezt az ujsagot.
/*---*/

>>Nem kerult sor tarsadalmi konfliktusra a hatalom es a KJ kozott, so"t
>>a KJ  ilyet nem is latott az eleteben.Egyszeruen egy ilyen felelemnek
>>nem volt alapja.

>Kedves Tamas, talan szeretsz a fellegekben kozlekedni, de meg kene itt
>gondolni, mi lett volna KozepKelet-Europaban, ha az amcsi Csillaghaboru
>Strategia nem donti halomba a szovjet gazdasagi alapjait. En bizony nem
>latom kizartnak egy MAGYAR TIENANMEN TERI VERENGZES lehetoseget. Akkor
>bizony, KJ ide vagy oda, nem lennel ilyen atkozottul biztos benne, hogy
>ezeknek a felelmeknek "nem volt alapja".

Ez kicsit zavaros.Nem latom az osszefuggest a szovjet gazdasag alapjainak
rombadontesenek elmaradasaval egyuttjaro, a budapesti tienanmen teren
-holisvanezpestenvagybudan ? - kitoro dikalazadas kozott. Igy most csak
annyi lenne a valaszom, hogy ha a nagyanyam sarga lenne es csilingelne,
akkor o lenne a villamos.

Tamas

Kocsis Tamas kerdezte, lett volna-e lehetoseg eredmenyes katonai el-
lenallasra 1918 utan a szerbek, romanok, csehek ellen, es ennek kap-
csan felmerult Karolyi Mihaly es Jaszi Oszkar neve is.

A kerdes azert is erdekes, mert volt pelda az elso vilaghaborus bekek
katonai reviziojara a 20-as evek elejen, meghozza Torokorszag vissza-
szerezte a Gorogorszagnak itelt Egei-tengeri partvideket. A gorog-
-torok eroviszonyok persze kisse masok voltak (a lakossagot tekintve
kb. 5:1 talan a torokok javara), de nem tudom most hirtelen, hogy az
angolok mennyire avatkoztak be. A fegyverszunet utan gondolom azert
a francia-angol hadero moralja is csokkent a hazamehetnekjuk miatt,
azonkivul a torokok valamikor 1920 korul vettek fel ujra a harcot.

Karolyi a fuggetlensegi part balszarnyanak volt a vezetoje, Jaszi a
"radikalisok mersekelt" vezetoje volt, termeszetes szovetsegesuknek
szamitott a szocdem part. A kesobbi esemenyek tukreben nem sokat koc-
kaztattak volna talan, ha sokkal hatarozottabb politikat kovetnek.
Jaszi az ujonnan krealt nemzetisegugyi miniszteri poszt birtokaban
targyalasokat folytatott nemzetisegi vezetokkel. Allitasa szerint a
szlovak Milan Hodzsaval majd majdnem megegyezett az autonomiarol,
amikor az Pragabol igen eros instrukciokat kapott. Talan lehetett
volna Hodzsanak fegyverrel is segiteni. Aradon Julius Maniu nyiltan
megmondta Jaszinak, hogy nem az antant, hanem az eroviszonyok fognak
donteni. Ezt is megfogadhattak volna. A nagyon kenyes kerdes Szerbia
volt, ott mindenkeppen nagy engedmenyeket kellett tenni, mert Szerbia
miatt tort ki vegul is a haboru, az o erdekukben az antant mindenkep-
pen sokkal kemenyebben kellett, hogy fellepjen. Valami hasonlo vegul
is tortent 1919-ben, hiszen Szerbia ellen nem, csak a romanok es a
csehek ellen harcoltunk akkor, amikor mar beengedtuk oket a Karpat-
-medencebe.

A korulmenyekkel lehet oket mentegetni, de Karolyi es Jaszi politi-
kaja valoszinuleg meg a korulmenyekhez kepest is eredmenytelen volt.
Hogy arulok lettek volna, azt azert nem mondanam, inkabb naivak es
nem tudtak atlepni a sajat arnyekukat, mivel eletuk a "nacionalizmus
es haboru ellenes" kuzdelemben telt el. Celjuk nem az arulas volt,
csak reszben hibas ideakbol indultak ki. Persze az eredmeny mindig
sokkal tobbet nyom a latban, mert "a pokol fele vezeto ut is joszan-
dekkal van kikovezve".

Hidas Pal

Csak hogy legyen egy HVG-ellenes velemeny is. :-) :)

En meglehetosen elegedetlen vagyok a lappal. Neha-neha
olvasom is - ha a kezembe kerul-, es altalaban sikerul
rajta felbosszantanom magamat.

Az egyik alapveto kifogasom az ujsaggal szemben, hogy
-legalabbis szamomra - a legrosszabb koztes pontot ta-
laja meg a szakiras es a szorakoztatas kozott. Konnye-
den olvasni mar nehez, komolyan meg altalaban nem erde-
mes.
Hianyolom a vilagra valo kitekintest gazdasagi ertelem-
ben; ha van,akkor esetleges es meglehetosen feluletes,
hianyzik egyfajta rendszer belole.
Rosszak az elorejelzeseik. Szamos esetre emlexem, mikor
a HVG es az itteni (Svajc) gazdasagi lapok kozeptavu
penzpiaci/ertektozsdei elorejelzeseik homlokegyenest el-
lentetesek voltak, amit mutogattam is az itteni HVG-ra-
jongo kollegaknak. Es mindig a HVG lett a hunyo, vala-
hogy azok a franya penzpiacok sosem akartak ugy alakul-
ni, ahogy az ott el lett kepzelve.
Ket esetben veszem (vettem) meg szo nelkul a lapot: ha
eppen a reklamok erdekelnek valami miatt, vagy ha egy
friss gazdasagot erinto torvenyt vitat vagy alkotott a
parlament.
Ez utobbi esetben vitan felul ezt a lapot erdemes meg-
venni, ok nyujtjak a leggyorsabb es legjobban kezelheto
informaciot.

Tamas

Si Dieu nous a fait a son image, nous le lui avons bien rendu.
        Ha Isten a maga kepere teremtett bennunket, ezt mi is visszaadtuk Neki.
                                                                  (Voltaire)

Mivel eddig a cenzura megszunteteseert agaltam altalaban, en sem voltam sokkal
jobb a Puspok Urnal, aki meg a cenzura megtartasaert illetve bevezeteseert
agalt, konkretan.  Egyikunk sem latta a filmet, ezt mindketten bevallottuk.  
No most egy valtozas tortent.  Nem, nem Oeminenciaja nezte meg a filmet, hanem
en hoztam ki a videot es vegigultem a tizenotnek erzett ketesfel orat.

Scorsese-t nagy filmrendezonek tartjak.  Azt hiszem elozo filmjeibol csak egyet
lattam - iszonyatos kinok kozott - a hires Taxi Driver-t.  Mindenki errol
beszelt, tehat nekem is MUSZALY volt megneznem.  Szerintem a filmmuveszet egyik
melypontjat szenvedtem vegig. Unalmas, ostoba, verengzoen vad, stb.  Bizony, az
izlesek kulonbozok.  A Megkisertesre sem vagytam, dehat ez megnagyobb vitatema
most (is, mert a film 1988-ban keszult es azota all a bal), szoval ha nem
akarok zsenge verseket kozolni a FORUMON, hat meg KELL neznem ezt is.  Tegnap
este azutan atestem rajta, magam melle ultetve nejemet is (ez mar az eroszakkal
volt hataros), mert az o hattere es bibliatudasa kombinalva filmesztetikai
jartassagaval szep kontrasztot igert egy felmuvelt ateista varhato reakcioihoz.

Sajnos, nem mehetek itt tulsagosan a reszletekbe, reszint a sorlimit miatt, meg
mivel illetlenseg lenne rontani a film eselyeit azok szamara, akik meg csak
ezutan fogjak megnezni.  Az osszbenyomasom viszont feltetlenul idekivankozik:
Ha en lennek a Puspok Ur, en is tiltakoznek a film ellen.  Termeszetesen nem a
pornografia miatt, hiszen az nincs a filmben.  Szeretkezesi jelenetbol ketto
van, az egyik eseteben Magdalena normalis uzleti tevekenyseget latjuk, bar csak
futolag.  Jezus is a varakozok kozott ul, de csak mi vagyunk a szemlelok, O
altalaban elfordul.  Egyebkent is egeszen mas cellal jott, stb.  Ma mar csaknem
minden film ennel sokkal de sokkal tovabb megy a nemi aktus abrazolasaban es a
magyar filmek sem maradnak le.  A masik esetben csak masodpercekig latunk egy
nagyreszt takart aktust, melyben Jezus az egyik szereplo, azonban mint ferj. 
Pornografianak nyoma sincs, viszont legalabb het (7) gyermek szarmazik a
legalabb ket felesegtol.  Krisztus szemelyes szerepet kevesbe talaltam
erkolcstelennek, mint azt a beallitast, hogy ket feleseget is lehet tartani
parhuzamosan. (Allah csak bo 700 evvel kesobb engedte meg a tobbnejuseget az
igazhitueknek, a tobbi kutyanak egy feleseggel kellett/kell berni).  "Csak EGY
asszony van, mert minden asszony ugyanaz!" noszogatja az orangyal Jezust a
bigamiara vagy hazassagtoresre.  Meglehetosen hippire volt veve ez a kepsor,
bar a 60-as evek szabadszerelem ideologiaja nagyon nagy ugras a masfeloraval -
illetve kb masfel evtizeddel - korabbi jelenethez kepest, ahol ugyanis
Magdalenat a haragos tomeg megkovezne.  Miert?  Mert allitolag (itt meg kellett
kapaszkodnom) SZOMBATON fogadta a most eppen dobalodzo klienseit!

Az elso ket ora aranylag konvencionalisan telik, nagyjabol hasonloan a tobbi
bibliafilmhez (The Greatest Story Ever Told, meg a tobbiek).  Mi kulonbozteti
meg ezt a muvet egy kepekkel illusztralt Ujszovetseg kotettol?  Elsosorban a
bizonytalansag!  Krisztust allandoan ketelyek gyotrik.  "En vagyok-e a Messias?
Mit is mondjak az embereknek?  Ezt vagy azt kellene tennem?  Most mar talan tul
keso!"  Es igy tovabb.  A tanitvanyok is folyton ketelkednek: "El fog-e jonni? 
Talan el fog!  Es ha megsem?"  Stb.  A Puspok Ur jogosan tiltakozhat ezert is. 
A vallas ugyanis az abszolut bizonyossagra epul, ott nincs helye ketelyeknek
(talan az egy kivetellel - Uram, miert hagytal el engem? - de ez is fokent a
magyarazok kedveert, akik konyvtarakat irtak errol az egy mondatrol).  Ez a
ketkedes az emberabrazolas egyik lenyeges vonasa.

Ime, el is jutottunk a vegere.  Scorsese filmje zavaroan ketertelmu.  Ugytunik,
egy EMBERROL szol, akit Jezusnak hivnak.  A film alahuzza hosenek minden emberi
tulajdonsagat, olykor szorongasai vannak, gyakran felelem gyotri, bevallottan
gyava, neha remkepeket lat, szeretetre, sot szerelemre vagyik.  Nem vilagos (a
filmben), hogy mikortol fogva es fokent mitol indittatva vallja magat Isten
fianak, illetve egyenesen Istennek.  Azonban ez a fejlodes varhato volt, mivel
a KONYVtol nem lehet tulsagosan elszakadni.  Ugyanezert a csoda-jelenetek sem
maradhatnak ki.  Hosunk tehat idonkent felreteszi az egyszeru tunikaja mogott
rejlo embert es, mintegy kotelessegszeruen, vizet valtoztat borra, vakot latova
feltamaszja Lazart, stb (szerencsere a rendezo megkimelt bennunket a vizenjaras
abrazolasatol!). Mindezek ellenere a filmbeli Jezus valahogy megmarad embernek.
Bizonytalansaga allandova valik, felelmei erosodnek, ereje idonkent elhagyja. 
Csupa biologia, izzad, verzik, orrat befogja Lazar hullabuze miatt.  Az emberi
vonasok kiemelesenek csucsat a rendezo a haldoklo Jezus latomasanal eri el.  Ez
adja a film lenyeget es persze ez a legkontroverzalisabb a muben.  Ha a film
ellenseges kritikusai a szexbe kotnek bele, ez vagy gyavasag vagy amitas a
reszukrol.  Teljesen vilagos elottuk is, hogy a csalad abrazolasa egy darabkaja
csupan a muveszek teljesebb allitasanak, miszerint Krisztus megelegelte a
profetasagot es normalis eletre vagyik, hiszen normalis ember.  Reszint Judas,
de meginkabb a Saulbol Pa'lla' valtozott predikator azonban meggyozi Ot, hogy a
nepnek hitre van szuksege es ezt a hitet csak szemelyhez tudja kotni.  Jezus,
bar csalodva, belatja, hogy jobb ha visszamegy a keresztre.  Vege a latomasnak
es a fimnek is.

Ezert hat a felhaborodas.  A film lenyegeben arcunkba mondja az igazsagot. 
Imadott Szentunk kettosseget ugyan tudjuk, de azt ugy valasztjuk szet, ahogy
nekunk tetszik.  Egy absztrakt lenyt (pl egy haromszog, belul szem, kivul
sugarak) nem tudunk olyan intenziven szeretni, mint egy emberi alakot.  Ez
azonban legyen idealis, tiszta, tokeletes! Tehat csak alakra ember, kotodeseink
kedveert, de maskent mar absztrakt, mentes minden biologiatol.  Ha valaki ennel
tovabb megy es a teljesebb embert mutatja nekunk, gyarlosagaban, esendosegeben,
torekenysegeben, biologiai funkcioiban; hogyan higyjunk akkor balvanyunk
foldontuli erejeben?  Hogyan bizhatnank csodalatos kepessegeben, mellyel
(remelhetoen) buneinket magara veszi?  Mi jogon ulhetne egy tokeletlen ember 
az utolso itelet biroi sze'ke'n?

A hitetlen, mint jomagam, vallvonva tovabball, sajnalva az elpocsekolt 160
percet ami semmi ujat nem hozott a szamara.  Mielott szokasos ellenfeleim
korbehordozzak a veres billentyuzetet, erdekes lenne egy hivo (lila sapkas vagy
sapkatlan) nalamnal sokkal autentikusabb velemenyet is olvasni ugyanitt. 

Udvozlettel,  Ellmann Gabor

Ideologizalgatunk, ideologizalgatunk?

Kedves FORUM-Olvasok!

Igen riaszto jelnek tartom, hogy az MDF es szemelyesen
Antall Jozsef ellen - itt a FORUM-on is - megfogalmazott
kritikak csopognek az ideologiatol. Senki nem hozott fol
olyan ervet, ami ment lenne a legdirektebb fajta, leg-
ocskabb ideologikus kitetelektol.

Ilyen peldaul a "multat akarta visszahozni" erv. Ki az
a hulye (mar bocsanat) aki azt hiszi, hogy a multat csak
ugy "vissza lehet hozni"? Hogy a Trianon utani kiszolgal-
tatottsagot vissze lehet sirni? Hogy a nemettol, majd az
orosztol valo fuggest vissza lehetne kivanni? Ez egy igen
ocska ideologiai erv (meltosagos TGM "filozofus" urtol
szarmazik meg, a "mucsa es kozepszer" cimu ciklusabol).

Kulonben eleg sajnalatos, de magyar demokratikus hagyo-
many jelenleg csak a multban letezik. 1944-48-ban a szov-
jet szuronyok (sajnos, hamar valosagga valo) arnyeka tette 
ketsegesse a demokracia foleledeset. 1990-94-hez pedig meg
hianyzik a tortenelmi tavlatunk, hogy folmerjuk demokracia-
epito, hagyomanyteremto kvalitasait. Maradnak a (mindket)
haboru elotti idoszakaink.

Az Antall-kormanyzat elevulhetetlen erdeme, hogy 42 ev kom-
munista rablogazdalkodas es a gazdasag hihetetlen lepusz-
tult allapota utan 4 rovid esztendovel sikerult megterem-
teni a gazdasagi novekedes elofolteteleit. Epp ezert kel-
lett volna meg egy MDF-dominalta parlamenti ciklus, hogy a
pozitiv valtozasok kibontakozhassanak. Ehelyett most van
egy szocialliberalis kormanyunk, amelyik foleli az Antall-
kormany altal eloteremtett tartalekokat es alaassa a fol-
javitott gazdasag ma meg kedvezo pozicioit.

Miert nem errol tetszenek beszelni, ideologizalgato bara-
tocskaim??
                                                (szekely)

Mi is a vaj vele?

Kedves FORUM-Olvasok!

Debreczeni Gyula, az MDF renegatja, azert esett
ki partja kegyeibol, mert:

1. Csurka Istvant orszag-vilag elott lenacizta.
2. Ominozus cikket az MDF direkt tiltasa ellenere 
   a kozismert posztkommunista-bolseviki napilapban, 
   az un. Nepszabadsagban publikalta.

Ehhez annyit, hogy:
ad 1.  Csurka Istvan mindenki altal ismert nemzeti
       radikalis. Tehat nem naci es nem fasiszta.
       (De ettol meg nem kell mindenben egyeterte-
       nunk vele.) Debreczeni egyszeruen hazudott.
ad 2.  A Nepszabadsag c. napilapot tovabbra is a 
       kommunista idoszak alatt kikepzett dezinfor-
       matorok szerkesztik es irjak, s ezek, mint
       tudjuk, a polgari demokracia eskudt ellense-
       gei. Debreczeni ezekkel bratyizott.

Udvozlettel:                             (szekely)

Betegeskedtem es ezert nem nyilatkoztam egynemely ugyekben - amelyeket azon-
ban sikeresen kovettem a mediakban.

 A "Krisztus utolso megkisertese" film kapcsan nekem inkabb az tunt fol,
hogy a demagogia gepezete micsoda folfordulast csapott az ugyben. Masokat
ez nem gondolkodtat el? Megint valami, amit kelloen fol lehet hasznalni
amire csak jolesik. Ha masert nem, akkor eppen a reagalasok miatt ugy tunik,
megint egy mondvacsinalt dolog ez, megint megerte valakinek (valakiknek) az
egeszet megrendezni - de folfujni mindenkeppen. Talan mar eleve azon mulik a
dolog, hogy nem pusztan moralis kerdes a nem-bemutatas, hanem moralis kerdes
a musorra tuzes. Fuggetlenul attol, hogy ki agal ellene. Nyilvan vannak
filmek, amelyek folhaborodast valthatnak ki, de ennel fontosabb, hogy kinek
jon kapora a dolog barmifele tokekovacsolas celjabol.

Horn Gyula ujfent: Mi bajom nekem Hornnal?
Hat most eppen az, hogy a miskolci birosagon megjelenteben ekkent nyilatkozott:
A birono kerdesere, miszerint mi tortent a baleset bekovetkeztekor azt felelte,
 hogy "nagyon sulyos baleset volt". Ami tortent egyre inkabb halvanyul. Egyeb
ugyek miatt egyre jobban feledesbe merul a dolog. Stb.
A birono megkerdezi, hogy igaz-e a szakertok megallapitasa, miszerint az auto
100 km/ora folotti sebesseggel ment. A valasz: nem, mar evek ota vezet Horn
Gyuszi es meg tudja itelni, hogy milyen gyorsan haladt az auto, miszerint
nem ment gyorsabban 80 km/oranal.
Erdekes, hogy a balesetet kozvetlenul megelozo sebesseguk kapcsan tisztan
emlekezik, mig a baleset emleke egyre jobban halvanyul. Nincs itt valami
ellentmondas?
  Nehogy valaki azt higgye, hogy bealltam az SZDSZ istallojaba es szapulom
a koalicios partnert a teljes hatalombirtoklas remenyeben, de a tenyek azok
sajnos tenyek. Horn Gyulara oly mely hatassal volt balesete, hogy nem tudja
mit beszel (azota?).

Mi kozom nekem a nem leadott filmhez, meg a hazudos miniszterelnokhoz...

Amikor a seregben nagy vita kavarodott Trianon korul, egyszerre elhangzott
egy erv, amivel azota sem tudok mit kezdeni, de tokeletesen megfeleltetheto
a valosaggal. Igaz a szemem fonnakadt, dehat van ilyen is.
Valaki ugyanis azt fejtegette, hogy Magyarorszagnak nincs szuksege az elcsa-
tolt orszagreszekre. Azzal tamogatta meg velemenyet, hogy ha csak Erdelyt
vesszuk, lathato, hogy az a gazdasagi es civilizacios lemaradas, ami ott
tapasztalhato, tul nagy megterheles lenne az orszag szamara, miert is nem
eri meg azert kardoskodni, hogy visszakapjuk. Erdekelne, hogy effele veleme-
nyek hogyan szuletnek, mert az egy dolog, hogy ilyesmit tetelezunk fol vala-
kirol, meg mas dolog az, ha mi magunk gondolkodunk ekkent. Nekem neha az az
erzesem, hogy egyeseket semmi mas nem vezet gondolkodasukban, mint erdekeik
tamogatasa es semmi eszukbe nem jut, ami kicsit is tulmutat a sajat horizont-
jukon. De furcsamod nem ez jellemzi a gondolkodo es ertelmes embert.
  Talan ne is gondolkodjunk, mert ezzel valami predesztinacio sikeredik, amely
megertesre es alazatra karhoztat, ami helyett sokkal kifizetodobb az igazunkat
(akar helyettunk is) kivivo logikus elmeletek gyartasa.
  Logika ide vagy oda, en nem dolok be, mert tudom, hogy ennel tobb kell,
valami olyasmi, ami altal eldontheto mi igaz es mi nem.
                                                          Olorin

Megereztem a telet. Az osz hangulata kimult es minden csupassza lett,
mint mikor alomban valtozik a kep. Mintha fekete-feher kepet neznenk,
amely elesebb es nagyszerubb, mintha szines volna, de ugyanakkor megis
varazslatosabb. Nemreg meg a vilagitoaknaban dudolt-morgott a szel, aztan
hirtelen megdermedt a vilag es azota a tel ringat karjaiban.
Dara hull es neha bagyadtan sutkerezik a vilag.
A tel almokat mesel, mig mi vegul ebren almodjuk, hogy tel van a minden-
segben es a masik felteken a nyar, mint a lehullott osz, csupan regeben
el tovabb.

Udvozlettel az almodozo teli vilagbol, Kolos

Kedves NPA?

    Eloszor is elnezesedet kerem, hogy a megszolitasban ezt a 3 betut 
alkalmazom, de ezen a neven valtal hires-hirhedtte a HIX Forumban, s 
az en lelkemhez most ez all a legkozelebb.
    Egyszeru kerdesem lenne:
        Ki volt Karolyi, olyan ertelemben, hogy mi kesztette hazank 
ilyen visszataszito, gyalazatos elarulasara?( Mert nem hiszem, hogy 
buta ember lett volna, hisz valamilyen modon elerte azt apoziciot 
ahova kerult. Vagy esetleg valamiert kulonosen alkalmas volt ra.....)

        Udv:
            Pyro