1. |
Labda?? (mind) |
51 sor |
(cikkei) |
2. |
tavcso (mind) |
31 sor |
(cikkei) |
3. |
Molnar Balazsnak vegtelen (mind) |
15 sor |
(cikkei) |
4. |
re: vegtelen (mind) |
24 sor |
(cikkei) |
5. |
Vegtelen (mind) |
7 sor |
(cikkei) |
6. |
Elet az ocean feneken es az Archaikumban (mind) |
36 sor |
(cikkei) |
7. |
re:re: feloldokepesseg (mind) |
9 sor |
(cikkei) |
8. |
Vegtelen es UFOk (mind) |
22 sor |
(cikkei) |
9. |
RE: Kerr-lik, kvazarok, megint lik (Horvath Pistanak) (mind) |
131 sor |
(cikkei) |
10. |
Re: FERMAT sejtes + buvos kocka (mind) |
26 sor |
(cikkei) |
11. |
Lehetetlen eletterek (mind) |
17 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Labda?? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Haliho!
Vagy nagyot te'vedek, vagy pedig ma'snak is eszre kellett vennie,
hogy _magas_labda_esete_forog_fenn! Bele lehet ko:tni a Horvath Pista
a'ltal leirtakba!!(Valo'szinu"sitem, hogy e'lt a jo'pedago'gus ama
tru:kkje'vel, hogy sza'nde'kosan hiba't, v. he'zagot hagy a magyara'-
zata'ban - figyelnek-e, eszreveszik-e a lurko'k?)
Kezdem a szo"rsza'lhasogata'st:
> Egy problema azonban felmerul. Barmely kr.rendszerbol is nezed, az
>egyik esemeny megelozi a masikat. Vagyis logikus ok-okozati osszefuggest
>feltetelezni. Ez az egyik erv a foton mellett. A masik pedig az, hogy barmely
>rendszerbol nezed is, mindig van egy idoszakasz, ami elvalasztja a ket
>esemenyt. Vagyis igenis az alatt az ido alatt nem volt az energia sehol.
?????-------------------------------------------------------------?
Az elso ket sorhoz: Hia'nyzik: Kive've a felte'telezett fotonhoz
ko:to:tt
koordina'tarendszert! (figyelek a'm!)
(Melle'kesen: Van-e 'jogom' a vizsgalathoz fenynel nagyobb
sebessegu koordinatarendszert 'felvenni'? Vaskalap ? )
Az utolso' sorhoz: Szo'val azt akarod mondani, hogy teszemazt elinditok
egy 'pontbol' egy ero"s fenyimpulzust (mindenfele') , e's amig azt S
tavolsaggal odebb e's t=S/C ido" mu'lva nem detekta'lom, addig az nem
volt
sehol? Szerintem az az energia pedig ott talalhato' abban a ta'gulo'
go:mb-
he'jban - ba'rmikor reproduka'lhato' ba'rmennyi kise'rlet erre fog
utalni.
(Na, ugye, hogy figyelek, Pista - ba'r a tenzoraidna'l kicsit nehe'z
dol-
gom volt a szemem nyitvatarta'sa'val.)
>A masik a tagulas sebessege. Egyatalan nem fenysebesseggel tagul.
>Van akik csak 0.0001 mm/millio ev -el tavolodnak, es van akik bizony
>989 000 km/s-el, sot akar 3,000,000 km/s=10c -vel. Egymashoz kepest!
>Kulonben meg mind szepen acsorog az o szep kis comoving koordinata-
>rendszereben (egyuttmozgo kr.).
> Semmi baj nincs ezzel, ugyanis ezek nem valos sebessegek.
Na oszta'n erre ma'r minden a'lom kiment a szemembu:l!
>10c -vel. Egymashoz kepest!
??? Hogyan nem mond ez ellent (ma'r) a specrelben leirtaknak?
Hogyhogyhogy nem_valos_sebessegek?
(E'n elhiszem, ha musza'j, de ke'rne'k 'plauzibilis' magyara'zatot!)
Irodalomajanlast,info-forrast is ke'rne'ksze'pen!
(Sejtek am azert valamit, majd leirom, reszkessetek!) koszonettel:HFeri
|
+ - | tavcso (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Zsolt,
Szokasomhoz hiven teged is elkuldelek a .. a ... konyvtarba.
Javasolt irodalom Kulin Gy. A tavcso vilaga c. muve.
Egyebkent tavcsoveknel nem csak a nagyitas a lenyeg. Most csak
maradjunk a mezei tavcsoveknel, azaz az amator csillagaszatnal.
Mielott beszerzel egy tavcsovet, el kell dontened mire ohajtod
hasznalni. Univerzalis tavcso nincs. A ket veglet.
1. Jo nagy nagyitas. Ezzel bolygokat es a Holdat kivaloan nezegetheted.
2. Kis nagyitas. Ennek viszont a fenyereje nagy.
Mivel a begyujtott feny kizarolag az objektiv feluletetol (kvazi az
atmerortol) fugg, ezert a nagyobb nagyitasnal a feluleti fenyesseged lecsokken.
A 2. fajta tavcso az un. mely-eg objektumok megfigyelesere alkalmas leginkabb.
Ezek a kulonfele kodok, galaxisok.
Persze csinalhatsz egy kozepes nagyitasu tavcsovet, amely lenyegeben
mindket fajta megfigyelesre alkalmas, de egyikben se kivalo. Azert meg elmegy.
Termeszetesen tobb szemlencset celszeru hasznalni. De a tavcsoved fajtajat az
objektiv fokusza mar lenyegeben meghatarozza.
Tehat a szoban forgo binoklik, a halvany dolgok megfigyelesere igen
jok. Tovabba nagyon jol lehet veluk valtozo csillagokat megfigyelni. Meg egy
nyilvanvalo dolog.
Az 1. esetben a nagy nagyitas miatt a megtekintett terulet kisebb, mint
a 2. esetben. Tehat kiterjedt objektumokra is 2. a jobb.
Nalam sokkal jobb szakertoket talalsz a listan es a
http://www.mcse.hu/
lapon. Udv,
Horvath Pista
|
+ - | Molnar Balazsnak vegtelen (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Balazs,
irtad:
> Pistanak koszonom a hidegvizes borogatast.
> Jobban szerettem volna valami elettelibb valaszt.
> --------------
> Gustavnak is koszonom,hogy megmutatta a nezopontjat.
> Kerdes: - Miert erzem ,hogy nem kapok tudomanyos valasz ?
Nagyon sajnalom, hogy neked a tudomanyos valasz, az az elettelibb
valasz. Kerdezem:
Miert nem tudomanyos valasz a vegtelen halmazelmeleti definicioja?
Az meg, hogy mi az elettelibb izles dolga.
Horvath Pista
|
+ - | re: vegtelen (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
[Hungary] irta:
>mivel a vilagegyetem vegtelen, ezert biztos, valahol mashol, kialakultak azok
a
>feltetelek, amik a foldon. Ezek utan feltetelezhetjuk, hogy vegtelen sok helye
n
>alakultak ki ezek a feltetelek. Ezek utan az is biztos, hogy vegtelen sok
>helyen letezik az emberhez teljesen hasonlo leny. Az is biztos, hogy vegtelen
>sok helyen allnak az emberhez hasonlo fejlettsegi fokon, tehat mondjuk ott is
>1997.11.26.-t irnak. Ezek utan kijelenthetem, hogy letezik a vilagban valahol
>egy olyan leny, aki hozzam teljesen hasonlo, es pont egy e-mailt ir az
>elmeleterol... Na ehhez mit szoltok? Neked a vilagban vegtelen sok masod van,
>aki pont ugyanazt csinalja, latja, hallja stb. mint te. Es pont ugyanazt fogja
>csinalni, latni, hallani, mint te. Es ugyanakkor fog meghalni.
>Bocs, ha egy kapitalis nagy baromsagot irtam... Ez jutott egyszer az eszembe.
Reszemrol teljes a bocsanat.
Mert ugye a termeszetes szamok vegtelen sokan vannak. Megsincs vegtelen
sok +5-
os szam koztuk. Stb, stb, stb. Ne keverjuk a mennyisegi, meretbeli,
valtozatossagi, gyakorisagi vegteleneket. Egy csomo indokolatlan latens
premisszat hasznaltal. Vegtelen sok elem kozott abszalajte nem biztos,
hogy az egy bizonyos tulajdonsagu elem vegtelen soxor fordul elo. Sot
meg az sem biztos hogy ketszer. Mibol gondoltad ezt?
Udv, Peter.
|
+ - | Vegtelen (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Bocs, hogy bele kotyogok a nagyok beszelgetesebe, de Sailor-nek:
Ha mar a szamossagnal tartunk, nem kell az univerzumra gondolni. A ter
legkissebb eleme is vegtelen. Hiszen elvileg vegtelen sok tov bbi
terreszre oszthato.
Vagy nem? Andras
|
+ - | Elet az ocean feneken es az Archaikumban (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A oceankozepi hatsag vulkanizmusahoz kotodo hevforrasokat valoban ugy
tekintik sokan, mint az elet kialakulasanak egyik lehetseges szintere, de
meggyozo bizonyitek erre nincs, tehat ez csak egy lehetseges alternativa.
Teny, hogy az archaikumi Foldon ahhoz, hogy a nukleotidakbol meg
aminosavakbol osszealljon egy onmasolasra kepes, elolenynek nevezheto
valami, 'szukseg' volt olyan kornyezetekre, ahol ezek a prebiotikus
vegyuletek koncentralodtak, es a magas koncentracio meg a valoszinuleg
magas homerseklet miatt reaktivakka valtak. Ezek a kornyezetek nagy
valoszinuseggel vulkani utomukodesek szinhelyeihez, gejzerekhez (lasd a
Yellowstone park bakteriumtelepeit) vagy oceanfeneki hevforrasokhoz
kotodtek, mar csak azert is, mert az akkori Foldon a vulkani tevekenyseg
sokkal erosebb volt, mint ma.
Azt nem tudom, hogy az elet egymastol fuggetlen kialakulasa tobb helyen a
Foldon mennyire valoszinu, az viszont biztos, hogy van egy halom olyan
kozos tulajdonsaga az egesz elovilagnak, mely azt bizonyitja, hogy minden
eloleny minden masiknak a rokona a Foldon, azaz letezett egy 'utolso kozos
os' ('last common ancestor'). Az un. archaeobakteriumok, a tobbi
prokariotatol sokban eltero, altalaban extrem korulmenyek kozott elo
bakteriumok eselyesek erre a szerepre. Egyesek szerint a nagy
homersekleteket kedvelo (termofil) archaeobakteriumok a legosibb
elolenyek, amelyek jol megvoltak az archaikumi Fold altalaban magas
homersekletu viszonyai kozepette. Az eros vulkani tevkenyseg es az eros
uveghazhatas mellett a korai elet kepviseloinek meg a gyakori
meteoritbecsapodasokkal is szembe kellett nezniuk; az is megtortenhet,
hogy a Foldet tobbszor is 'sterilizalta' egy-egy nagy becsapodas, es ebben
az esetben az elet kialakulasa tobbszor is lejatszodott.
Ami a marsi meteorit 'bakteriumait' illeti, egyelore eleg ellentmondasos a
dolog, nem olyan egyertelmu, hogy valodi fossziliakrol van szo.
Mondom mindezt mint geologus, ugyhogy ha nagyon mellebeszeltem, javitsatok
ki, biologusok.
Udv,
Zoltan
|
+ - | re:re: feloldokepesseg (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
elnezest a tegnapi figyelmetlensegemert, mikor irtam:
>amennyiben azok ca. 1' (1 fok) szogtavolsagra vannak ....
termeszetesen egy _perc_ es nem _fok_ szognyilas tavolsagarol lenne
szo.
Udv. Istvan
|
+ - | Vegtelen es UFOk (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Geza irta:
>De mivel a vilagegyetem vegtelen,
>ezert biztos, valahol mashol, kialakultak azok a feltetelek, amik
>a foldon. Ezek utan feltetelezhetjuk, hogy vegtelen sok helyen
>alakultak ki ezek a feltetelek.
Ez, ha nem tevedek az un. Fermi paradoxon, igen szepen megfogalmazva.
Ott a kerdes ugy tevodik fel egyebkent, hogy akkor miert nem talakozunk veluk ?
De a te gondolatmenetedet folytatva, az erdekes az nem az, hogy
abszolut szamban hany civilizacio, ill. emberihez hasonlo civilizacio
letezik a vilagegyetemben, hanem hogy milyen surun fordulnak elo. Ez
pedig atlagosan a civilizaciok szama osztva a rendelkezesre allo terrel
es megadja a civilizaciok szamat mondjuk kobfenyevenkent. Ha a ter
vegtelen es a civilizaciok szama is vegtelen akkor ez egy
vegtelen/vegtelen hanyados ami mint tudjuk barmi, (akar nulla is)
lehet. A tapasztalat szerint nem lehet valami nagy szam, de ez nem okoz
semmifele ellentmondast IMHO.
Udv
BFS
|
+ - | RE: Kerr-lik, kvazarok, megint lik (Horvath Pistanak) (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>Felado : Horvath Pista Pusan Nat. University
>Temakor: Kerr lik ( 21 sor )
> Pont az a baj mint a tachyonokkal. Oksagot sert, ha eleg nagy a
>szogsebessege. Kis szogsebesseg eseten az esemenyhorizont, az majdnem
>gomb. Ahogy noveled a szogsebesseget ugy lapul egyre jobban be. Egy bizonyos
>hatarnal kilyukad kozepen. Hasonlo lesz a toruszhoz.
> Mint kozismert, ha az esemenyhozrizonton belulre mentel, akkor mar
>soha tobbet nem tudsz kijutni. Na most a lyukas Kerr eseteben trukkos
>urhajos atmehet rajta kozepen. Ha ugyesen valasztod a palyat akkor tud
>sajatmagaval talalkozni. Erhetetlen, de preciz modon megfogalmazva:
> Vannak a megoldasban zart idoszeru gorbek.
[snitt]
>> Feltetelezve hogy csak egy vilag van, ez fizikailag ugy
>> ertelmes, hogy masodszor a mi vilagunkba jon vissza - ahonnan elindult -
>> csak kozben az ido koordinataja hatarozatlanna valt.
>> Mit mond a relativitaselmelet legujabb allasa a Kerr-lyukakrol?
[snitt]
> Ugyanazt mondja mint a regi (30 eves allaspont). Ha raketaval
>trukkosen manoverezel, akkor zart idoszeru gorbet kapsz.
Igen, en is igy tudtam. ('60-as evek) Csak az nem vilagos, hogyan lehet
ezt osszeegyeztetni az oksag elvevel es az osszes megmaradasi
torvennyel. Jo, elfogadjuk, hogy serulhetnek. Fogadjuk is el.. :)
Ha a trukkos urhajos mondjuk mindig pont egy perccel maga elott er
vissza olyan palyan, ami ismet beleviszi a lyukba, akkor mi akadalyozza
meg hogy vegtelen peldanyban letezzen egyidoben, uton a lik fele?
1/ megy az urge a lyuk fele, 2/ atesve a torusz kozepen olyan palyara
kerul, amin ido=-1 perc sajat korabbi utolso elofordulasahoz kepest, es
ezen a palyan ujra beleesik a lyukba (nem szuksegszeru ez a palya, de
semmi nem zarja ki(?) ) 3/ mar t=-2 percnel is van egy copy a legelsohoz
kepest, es igy tovabb a lyuk keletkezese idejeig visszafele.
Nincs itt valami nagyon csunya ellentmondas?
Egyelore hagyjuk a kozmikus cenzorokat :)
Szerintem beretvaljuk le Occammal a dolgot, es mondjuk h. el kell dobni
azt a franya oksagot, [Csak ott, es csak ugy, amig az ellenkezoje
bizonyitast nem nyer. (de hogyan?)] a' la "becsi ko:r" 100 eve es L.W.
Legyen deklaralva hogy oksag csak a valosag leirasara hasznalt nyelvben
ervenyes, nem jelent szuksegszeruseget. (L.W.)
> De az oksag az egy kicsit kemenyebb dio.
Pont emiatt latom betegnek a Kerr-likat + l.fentebb.
>> Es a kvazarok voroseltolodasa? (szerintem sok mindent lehetne sorolni,
>> ez jutott eszembe) Az osszes magyarazat csufos kudarcba fulladt.
>> Manapsag a kozmologiai magyarazat a legmenobb (Occam elv miatt) bar a
>> megfigyelesek ugyanugy ellentmondanak neki mint a tobbinek.
> Hol mondanak ellent a megfigyelesek a kozmologiai magyarazatnak?
Abbol az kovetkezik, hogy a kvazarok nagyon messze vannak. Mas
meresekbol viszont ismerunk felso korlatot a meretukre (fedesek,
sugarzasi intenzitas gyors valtozasai - 10^13 m, ugy remlik) ami a
kozmologiai magyarazat ellenzoi szerint kizarja a nagy tavolsagot. Mert
ekkor 1/ ha normalis objektum nem latnak olyan halvany lenne 2/ olyan
oriasi feluleti fenyesseggel kellene sugaroznia, es olyan
teljesitmennyel, (es olyan sokaig,) hogy az altalunk ismert anyag
megjelenesi formak ilyet nem kepesek produkalni. Tehat valami ismeretlen
energiatermelo+energiakoncentralo mechanizmust kell foltetelezni.
Viszont - tudomasom szerint - az anyag-antianyag reakcional erosebb es
koncentraltabb nem tud letezni, ide az sem tunik elegnek, es a
kvazaroknak el kell fogyniuk. (El is fogynak idoben felenk kozeledve, de
az Univerzum korahoz kepest valoszinutlenul kozel a mi idonkhoz. Miert?
(Mitol a maximum a megfigyelt kvazarsuruseg-tavolsag osszefuggesben?)
Tovabba, ha ilyen szorgalmasak energiailag, akkor hogy maradhatnak
"csillagszeruek", azaz miert a lathato (onaluk ez tavoli UV csak tolunk
nezve esik lathatoba) es radio tartomanyban sugaroznak legerosebben?
Jolnevelt, nagyon meleg fekete testek nem ilyenek. Ha nem jo rajuk a
fekete test, mert bonyolultabbak (pl. robbano galaxisok kozepe), akkor
ez a 2. szamu szukseges plusz felteves.
>> pl. Arp vizsgalatai galaxis-kvazar tarsulasokrol)
>> pedig mintha "elfelejtodtek" volna. Szerinted?
> Valoban nem fair modra bantak el vele evekkel ezelott. De azota
>"sajnos" mar megcafoltak.
Ez NAGYON aggaszto! A tudomanyban neha "nem fair" modon bannak el kicsit
kulonc elmeletek hirdetoivel??
Es miert "sajnos"??
Erdekel, h. pontosan mit cafoltak meg? A kvazar-galaxis tarsulasokat
es/vagy osszetartozo galaxis csoporton beluli nagy voroseltolodas
kulonbseget?
>Azert mert nem tudjuk elkepzelni (ellentmond a logikanknak) attol meg
>letezhet.
Erre mondja L.W.: ez a misztikum. Amirol jobb hallgatni.
Sok ember nem tudja elkepzelni h. mi terszeru meg idoszeru gorbe, attol
meg nem mond ellent a logikanak.
Egy alogikus vilagrol nem tudod elmondani h. milyen, mert abban a
pillanatban logikussa valik. Legfeljebb ellentmondasok maradnak benne.
>Bar erre van az en sajat kozmikus cenzorom. De ezt most hagyjuk.
Mar megint a misztikum :)
>> (Zongoraszek-paradoxon egyik valos esete - az esemenyhorizonton
>> ateso test elveszti az oksagi kapcsolatot a kulso vilaggal, tehat nem
>> nyilvanvalo szamomra, miert kell pl. tovabbra is centripetalis erot
>> ereznie.)
>Valaszom:
>Miert ne erezne? A kulvilaggal ugyan elvesziti a kapcsolatot, de nem is a
>kulvilag "vonzotta" be a fekete lyukba. Vagyis ott "belul" ok vigan tudnak
>egymasrol es kolcsonhathatnak.
A zongoraszek-paradoxon azt mondja, forgassuk meg az urget a szeken
aztan tuntessuk el a vilagot korulotte. Mit fog erezni?
Nem ez nem valosul meg akkor, amikor atesik egy esemenyhorizonton?
Ahonnan jott az a vilag idoben (es terben) vegtelen tavolsagra kerult
tole, a mar bent ulokhoz kepest viszont esetleg nem is forog vagy
maskepp forog. Az vilagos, h. bent tudnak egymasrol, de a kulvilag nekik
mar alma.
> Itt nemileg kutyulod a dolgokat.
>1. Miert van szakadas a teridoben?
>2. Eppen foditva van. A behullo anyagnak van tudomasa a kulvilagrol.
> A kulvilagnak nem lehet tudomasa, arrol ami behullott.
Tudtommal az esemenyhorizont MINDKET iranybol atjarhatatlan (veges ido
alatt). Ha beejtek valamit, az egyre vorosodik, meg lassul, es a Nagy
Reccsig nezegethetjuk, ugyse eri el a horizontot. (Persze a
sajatidejeben mar reg atesett rajta.) Belulrol ugyanez a helyzet. Felul
az urge a hajora, elindul kifele, gyorsul, persze nem c-ig, kozben a
sajatidejeben nezve egy orokkevalosag is eltelt a lyukbelso
"kulvilagaban", es o meg mindig gyorsitja magat, belulrol kuszkodve a
horizont fele. Lyukbelso kulvilagabol nezve ha nem eleg eros a motorja,
akkor fekezodik mint a feldobott ko, es egy ido utan elkezd kekeltolodni
es visszaesik veges idon belul. Igazabol nem tudom, a lyukbelson belul
levok mit latnak, ha kozel vegtelen sok uzemanyaga van az urgenek es
nagyon kozel tud menni c-hez (valoszinu akkor is veges ido alatt esik
vissza).
Szerintem ha van egy felulet, amit semelyik iranybol se lehet veges ido
alatt atlepni a nyugvo szemlelo szamara, akkor az oksag nem tudom hogy
kepes mukodni koztuk. (erre irtam hogy szakadas van benne) Persze
nyilvanvalo, hogy a lyuk ket oldala nem egyforma, mert sajatidoben merve
egyik iranyban atesunk rajta, masik iranyban sose tudjuk elerni. Igy
szallitodik az oksag?
Kivancsian varom a tobbi valaszt,
VAti
|
+ - | Re: FERMAT sejtes + buvos kocka (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
wrote:
: >matematikus bebizonyitotta, hogy a buvos kocka (Rubik)
: >barmely szabalyos (megoldhato) allapotabol el lehet
: >jutni a rendezett allapotig max. 20 tekeressel.
^^^ nem min.? En 200-zal is
el tudnek ... ;) O.K., ertem am, a 20 felso korlat
a minimalis tekeresszamra. (Vagy nem ertem?)
: Mar korabban bizonyitottak 18-ra. Lasd pl.
:
: http://einstein.et.tudelft.nl/~arlet/puzzles/sol.cgi/competition/games/rubiks
/r
: ubiks.cube
A megadott cimet sajna nem tudtam elerni, ugyhogy itt kerdezem:
A 18 tekeresre adott bizonyitas konstruktiv? (Gondolom nem).
Ha nem, akkor melyik a legkisebb tekeresszam, amihez mar letezik
(bizonyitott) kirakasi recept? (Tetszoleges szabalyos allapotbol
indulva.)
Telleg, rendeznek meg manapsag valahol buvoskocka-kirako
bajnoksagokat?
udv,
gereble.
|
+ - | Lehetetlen eletterek (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Nem csak a tengermelyi vulkani kurtok kornyeken meg a
vizcsovekben talahatunk furcsa joszagokat, hanem melyen
a fold alatt is.
Igaz, kemeny hitetlenkedes kiseri, de mely furatokban,
granitban is taltalak olyan egyszeru bakteriumokat, amik
minden jel szerint jol erzik ott magukat es vigan tenyesznek
6-10 kilometeres melysegekben az odadiffundalo kenen
es egyeb gazokon. Allitolag ok a forrasai a kozetekben
talalhato metan egy reszenek is.
Ezert szoktam jokat kuncogni a kornyezetvedo zoldek
felelmein, miszerint az ember kipusztitja az "elovilagot".
Igen nagykepu allitas ez. Mi legfeljebb magunkat tudjuk
egy kicsit kipusztitani es legfeljebb egy par gerincest is
magunkkal ranthatunk az enyeszetbe...De az igazi urak a
a foldi bioszferaban az egysejtuek, a bakteriumok voltak
es maradnak.
Lajos
|
|