Kedves Kornyeszkedok!

Kicsit unom a banant. Hogy miert is? Talan mert olyan jatek folyik itt a
Kornyesz lapjain, amelyeket az ember az egyetemi padban eleg konnyen elsajatit.

Buveszkedes a tenyekkel a tudomannyossag ritualeja szerint - tobb kevesebb
sikerrel. Sajnos ez mar nem mindig meggyozo, neha a ketszer ketto lehet ot is a
mai vilagban es tenyeket, esetleg kis bizonytalansagi tenyezovel fuszerezve el
lehet adni ennek is es annak is. 
Az energia vitaban en valahol Diana oldalan allok, bar nem akarok belemerulni a
vitaba a tenyek szintjen. Szerintem valahol meddo ez a dolog. Amory Lovins
egy-ket konyvet olvastam energiahatekonysag ugyben es az ottani buveszkedes a
szamokkal (szamok-ketszer ketto!) legalabb olyan meggyozo mint a T. Holgy es a
T. Urak vitajaban felhozott ervek es ellenervek.

De valahol elveszik a fokusz ebben a vitaban. A 'technokrata' oldal arrol
probalja meggyozni az olvasokat, hogy ok szivesen megtennenek mindent a
kornyezetert, de hat ez sajnos keptelenseg amit 'azok a megszallott zoldek'
akarnak. A jo szandek megvan, de hat a realitasok talajan kell mozogni. Valahol
ott munkal az allaspontban, habar nem hangsulyozva, hogy szeretjuk azt a
materialis vilagot, amiben elunk. Nagyon kellemes, hogy fenyarban uszik a
szobam, az is hogy potyoghetek a konyvnyi szamitogepemen, mikozben CD-t
hallgatok. Persze, ez sokkal tovabb terjed. Egyszeruen szeretjuk, ha az
energia-felhasznalas altal nyujtott kedvezmenyeket elvezhetjuk. Es nem csak az
energia az amit elvezunk (en is!). Mindig elgondolkodok, amikor megveszem a 70
centes szardiniat a boltban. Az oceanok halallomanya egyes teruleteken a
tulhalaszat kovetkezteben rohamos csokkenesenek szelen all. Es, a szardinia
konzerv meg mindig 70 cent. Es en szeretem a szardiniat. Igy bunos
lelkiismerettel, de megveszem. 

De nem mondom azt:" Ugyan kerem, hiszem ha latom, hogy elfogy a hal. Akkor majd
nem eszek.."
Tehat szeretjuk ami adott es meg tobbet akarunk. A kornyezetvedok is
szamitogepeken potyogtetnek, egyesek meg  is repulogepen utaznak (mea culpa) es
elvezik ami megadatott. A  front vonal valahol mashol van. A bunos
lelkiismeretnel...

Tavaly egy klima-valtozassal foglalkozo kiadvany cimlapjan lattam egy frappans
mondatot: "Legy realista - koveteld a lehetetlent". Ez az amirol szo van. Ket
valosag van korulottunk.
Az egyik a tarsadalmi valosag, amibe belenottunk, a minden bajra van
technologiai orvossag vilaga, ahol egyre tobbet kapunk a technologiatol. A
masik vilag az egyre novekedo kornyezeti problemak vilaga.
Mondhatni kornyezeti krizise. Persze, nehez azt mondani, hogy ez es ez a
problema biztos beteszi a kaput a Homo sapiensnek, de ha figyelembe vesszuk a
trendeket, a problemak szinergikus kapcsolodasi pontjait plusz a tarsadalmakat,
amelyek szamba gyarapodnak es egyre tobbet akarnak (de kevesebbet semmikepp),
akkor a zold vilagvege kep is kap valamifele alapot. Es talan nem kellene azt
kepzelni, hogy a zoldek gyengeelmeju jambor es kevesbe jambor emberek, akik
alig juttoak tul az altalanos iskalai szinten tudomanyok teren. (Esetleg
veleszuletett pesszimussal terhelve.)

A kulonbseg valoszinuleg abban rejlik, hogy ki mivel nez szembe a kettos
realitasunkbol.
 Azok, akik csak azt latjak meg, hogy kerem, az energiahatekonysag keves,
nekunk gigawattok kellenek, meg szardinia hetven centert, azok nagyon jol
latjak az egyik valosagot. Teljes mertekben igazuk van. Ha a tarsadalmilag
altalanosan elfogadott hitet (mert bizony ez hit! a tenyeken tul) nezzuk, akkor
a tudomany minden problemara elobb-utobb valaszt talal es az atomeromuvek sem
repkednek tuzijatekkent, a hasznalt futoelemeket meg majd csak eldugjuk
valahova.Hmm.. halak? majd kiszamoljuk az optimalis fogast es a megfelelo
okologiai rendszereket emberi iranyitas ala vonjuk (elnezest kerek a
biologusoktol - tudom, hogy lehetetlen - de ez a hit). Tehat a rovid, parszaz
eves technologiai udvtortenet alapjan jogos ez az allaspont es joggal akarjuk
megtartani azt ami van es ha lehet meg tobbet.

A masik valosag egyre tavolabb van attol, ahol minden szep es jo. A globalis
fentarto rendszerekre gyakorolt emberi hatasrol konyvtarakat irtak, - azt
hiszem felesleges ismetelni az egyre sulyosbodo problemakat. Csak a
legfontosabbat emelem ki: a jelenlegi globalis elit (mi!) nem hajlando
szembenezni a problemakkal es nem hajlando elfogadni a bio-fizikai korlatokat
mennyisegi teren. Kerdes, ki az erosebb? Ki gyoz majd a termeszet vagy az
ember?  Sajnos, az emberi tortenelem hosszabb tavon azt mondja, hogy a
termeszet erosebb mint az emberi tarsadalmak. Sumerok, mezo-amerikai kulturak
tudnanak meselni eleg latvanyos dolgokat.... 
A mi helyzetunk igazi erdekessege, hogy most globalis szinten van problema.
Hova menekuljunk? Hold, Mars? A sumer vagy asszir meg csak-csak odebb
vandorolhatott...

Azok, akik farkast kialtanak, valamennyire raereznek az eremnek erre, a latni
nem igen lathato oldalara, ami meg a jovo fatylai mogott rejti igazi formajat.
Persze, kell az energia, es bizonyos mertekig biztonsagos az atomeromu. De az
eletfentarto rendszerek meddig terhelhetok? Mennyi szen-dioxidot pumpalhatunk a
legkorbe es hany nuklearis balesetet fogadhatunk el?  Mennyi sugarzo annyaggal
labdazhatunk a bolygo korul?
Attol tartok az igenyeink nagyobbak mint a lehetosegek. Lehet, hogy rovidesen
le kell mondanom a szardiniarol.
Ugy velem, Diana es a 'romantikus zoldek' inkabb a valosag talajan allnak
(mindket valosagen!) amikor valamifele athidalo megoldast probalnak keresni a
tarsadalmi hit elvarasai es az eletfentarto rendszerek terhelhetosege kozott. 
Inkabb dicseret illetne oket, mint a neha megertoen lesajnalo kioktatas. Ok
megoldast keresnek. Az az allaspont, hogy nekunk ennyi es ennyi energia kell,
es ha az energia hatekonysag nem tudja fel even belul (befektetes es K&F
nelkul) szallitani, akkor az atomenergia muszaj - nem veszi figyelembe a
valosagot. Ergo, nem is keres megoldast a problemakra... 

Az nem a mindket valosagot figyelembe vevok hibaja, hogy a ket valosag kozott
egyre nagyobb szakadek tatong, egyre kissebb esellyel, hogy athidaljuk. Ok, Mi
probalkozunk. Es talan az sem vigasz, hogy ha nem megy a hidepites, akkor
egyutt csukjuk be a boltot...

Elnezest, hogy ilyen hosszu voltam. 

Avet

Kedves Kornyesz-baratok!

Sokszor szoba kerul a skandinav orszagok energiapolitikaja,
energiafelhasznalasa.
Informacioszerzesre az alabbi forrast javaslom:

        http://www.otech.fi:80/MOTIVA/


MOTIVA, the Information Center for Energy Efficiency, was organised by
the Ministry of Trade and Industry and it started operations in March 1993. 

Remelem hasznat latjatok.

Udv, Jeno

Mint megtudtam, Kaliforniaban egy meretes naperomu 6-8 centert termel egy
kWh aramot. En, mint lakossag tizenkettot fizetek erte, tehat ha valoban
ennyi, tenyleg jo uzlet.  Bar itt azt is figyelembe kell venni, hogy
errefele meglehetosen draga az aram.

 Amit nem tudok eldonteni, az az, hogy az atomenergiat olyan kegyetlenul
megdragito szabalyok mekkora hanyada minositheto "buntetovam"nak vagy
"elrettentesi potlek"nak.
>> a zoldeknek... celja az atony hulladekok szallitasanak es lerakadasanak
megakadalyozasaval: a kormany a TILTAKOZO MOZGALMAK MIATT JELENTOSEN
MEGEMELKEDETT KOLTSEGEK HATASARA allitsa le uzemelo eromuveket es tobbet ne
epitsen. Az aktivistak sikerkent konyveltek el, hogy a nemet adofizetok
penzebol ennyi milliard markat kellett rajuk kolteni <<
  A megujulok hasznositasanak peldaja mindenkeppen udvozlendo. Kerdes, hogy
ugy tesszuk-e versenykepesse a "puha" energiaforrasokat, hogy a fenti idezet
szellemeben megdragitjuk az ellenfelet, vagy minden mesterkedes nelkul is
versenykepes. Nem kell nyeronek lennie, de azert legyen versenykepes. 
  A dontes emberenkent, orszagonkent, _gazdasagi helyzetenkent_ valtozo, en
a magamet ugy itelem meg, hogy olyan 15%-kal tudnek tobbet fizetni az
altalam fogyasztott energiaert annak erdekeben, hogy kozelebb jussak egy
szep zold vilaghoz. A kerdes ugy hangzik tehat, hogy ekkora tobbletbol
megusznank-e Paks leallitasat.

  Gyanum, hogy Paks mar meglevo reszenek kivaltasat megujulokkal, azaz a
termeszetes elhasznalodas elotti leallitasat senki nem gondolta komolyan,
csak egy, a vita heveben kibuggyant felmondat volt, amire a "pirosak", mint
a "zold" kiegeszito szinei vercsekent csaptak le.

  Meg egy kerdes az energetikusokhoz: ha Kaliforniaban 6-8 cent egy kWh
naparam, akkor Magyarorszagon mennyi lenne.
  Es meg egy masik kerdes: Magyarorszag aramfogyasztasanak mekkora hanyadat
lehetne helyettesiteni naperomuvekkel? Arra is gondolok, hogy a
villanybojlerek helyettesitese, meg arra is, hogy megsem lenne jo, ha egy
kodos esten megallna az elet, mert nem jon a szufla a falbol.
  Ha ezt a szamot kicsinek valasztjuk, a tiszta forrasbol jovo idoszakos
rasegites nagyon ertelmes dolog. Ha nagy hanyadra torekszunk, a koltsegekbe
bele kell szamitani az aram tarolasanak arat, vagy a tartalekgeneratort, ami
azert jocskan megemeli a koltsegeket, nem? Szoval hol van a celbaveendo
arany? Tudom, hogy az olvasok kozott vannak olyanok, akik ilyen kerdesekbol
doktoraltak, szamukra ez a kerdes trivialis, sot talan mar regen ki is
szamoltak a valaszt.
  Vegyetek figyelembe, hogy en csak egy egyszeru vegyesz vagyok, szamomra
nem nyilvanvalo az, hogy milyen magasra celozzunk. Egeszen fel, addig, hogy
Paksra mar nem is lesz szukseg, vagy kisebb, de meg mindig izletes vaddal is
megelegszunk?

Dr. Laszlo Barna 
NASA Search for Terrestrial Intelligence
Project Headquarters

AS INDIVIDUALS WE LEARN, AS ORGANIZATIONS WE RESIST

Though we humans grandly call ourselves Homo sapiens, "man the wise," we also
carry on a constant debate about how smart we really are.  The argument goes
on, because the answer isn't obvious.  There's plenty of evidence of our
brilliance and of our enduring foolishness.

The ultimate intelligence test is coming from the environment.  Are we smart
enough to stop destroying our own support systems?

I could argue either way.  Clearly we can learn from our mistakes -- we seem to
be programmed to be learning creatures.  But our rate of making mistakes might
exceed our rate of learning, especially since we learn so much more slowly as
organizations than we do as individuals.

Take the fisheries for example.  Over the past 20 years one after another of
the great ocean fisheries has collapsed, exhausted by overfishing.  Individuals
warned against every one of those crashes.  Each could have been taken as a
lesson to forestall the next.  Many fishermen saw the end coming, but went
right on fishing, and their commercial organizations denied any problem and
resisted attempts at control.  Some are resisting still.

Pretty dumb.  But there are counter-examples.  The New England lobster fishery
regulated itself early on to ensure the long-term availability of lobsters.
And cod and haddock fishers, having wiped out the enormous resource of George's
Bank, are now redefining their mission, I am told, to include the restoration
and protection not just of cod and haddock, but of the whole ocean ecosystem
that upholds those fish.

It comes a bit late, but that's real learning.

Ecologists have known for decades that clearcutting is destructive, that it
opens soils to erosion, extinguishes forest species and decreases the
likelihood that a similar forest will grow back.  People in industry and
government laugh at those claims.  Even the landslides in the Pacific northwest
this year, slides that killed people and buried houses and roads, slides
associated in every case with logging, have not stimulated any apparent
learning in the clearcutting industry.

But there are breaks in the ranks.  Recently I wrote an anti-clearcutting
column.  Shortly afterward I received an email message from a forestry school.
Mostly it consisted of unprintable remarks from students making fun of my
column.  But the sender added: "Dear Professor Meadows.  Unfortunately forestry
students still think they have to talk this way to get jobs.  But I want you to
know that a lot of us agree with you.  Clearcutting is not a sustainable or
ethical way to harvest trees."

Learning and resistance to learning.  The race between education and
catastrophe.

Yesterday I got a fax from a logged-over town in Canada.  It contained a recent
paper from Nature showing that clearcutting changes the nitrogen chemistry of
forest soils, inhibiting the growth of fir, the tree of value, the one the
companies boast of replanting.

Canada has more than 4 million acres of failed replantings.  The Nature paper
explains why.  But the fax also quoted an industry spokesman who refused to
believe it.  "I think this guy is ... pulling the wool over people's eyes.  If
trees wanted to be in the shade, they wouldn't have long, wooden stems to get
their leaves up above the other plants.  They would have been shrubs."

Homo sapiens can figure out complex soil chemistry; Homo economicus can refuse
to take in inconvenient information.  Which side of us will prevail?

I shouldn't bash economics; last month there was a great demonstration of
learning by economists.  Two thousand of them, headed by six Nobel Prize
winners, not only admitted that climate change is real, but told the government
what to do about it.

"We believe that global climate change carries with it significant
environmental, economic, social, and geopolitical risks, and that preventive
steps are justified," they said.  "There are many potential policies to reduce
greenhouse gas emissions for which the total benefits outweigh the total
costs."  They recommended carbon taxes and emissions permits.

My environmentalist friends, who generally fear the worst about our collective
human intelligence, point out that scientists knew about greenhouse gases for
roughly a hundred years before economists accepted that knowledge.  Oil and
coal companies are still fighting it.  At the rate they're going, it will take
our politicians another hundred years before they'll allow the words "carbon
tax" to be spoken in their presence.  By then the planet will be cooked.

Scientists learn, the pessimists would say, because that's their business.
(Unaffiliated scientists, anyway, those not employed by industry or
government.)  Then citizens' organizations pick up the information.  Then
(unaffiliated) economists, and finally corporations and governments.  It takes
forever for knowledge to penetrate places of power. Given the rate at which we
do damage, the rate of institutional learning is way too slow.

There are days when I agree.  But I know people in government, people in
corporations, even fossil fuel company executives, who worry about global
warming.  I've heard higher-ups in chemical companies say privately that the
Clean Air Act should be strengthened -- while their lobbyists were working flat
out to weaken it.

People learn.  Organizations balk.  But organizations are made of people.
Surely there's an opportunity here to wise up.

(Donella H. Meadows is an adjunct professor of environmental studies at
Dartmouth College.)

Communications Officer

The Regional Environmental Center for Central and Eastern Europe (REC) is
looking for a Communications Officer to manage its Communications and
Publishing program.

Duties include: writing and editing a professional 24-page newsletter;
producing a variety of marketing materials; handling media relations; and
managing publishing and communications projects.

Qualifications include demonstrated writing and editing skills in English;
excellent project management skills including budgeting, computer literacy;
and a university degree. Background in journalism is a plus.

The REC is an independent, nonprofit, regional organization dedicated to
improving the environment in Central and Eastern Europe.

Send cover letter and CV to: Mozes Kiss, Regional Environmental Center, Ady
Endre ut 9-11, 2000 Szentendre, Hungary. Fax: (36-26) 311-294; E-mail:
.

                                /\_/\
          "Cyberspace is where..|@ @|..the WILD things are!">
/~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~QQQ~~(_)~~QQQ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~\
| Rossen Roussev                                                    |
| Information Systems Project Manager          Tel: (36-26) 311-199 |
| Regional Environmental Center                Fax: (36-26) 311-294 |
| for Central and Eastern Europe                            e-mail: |
| Ady Endre ut 9-11                           |
| 2000 Szentendre, Hungary                      http://www.rec.org/ |
\-------------------------------------------------------------------/

 EnviroPhantom - The Environmental Information Spider
 for Central and Eastern Europe, http://phantom.rec.org

Erdekelnenek a faradt olaj hasznositasanak, vagy feldolgozasanak lehetseges
kornyezetbarat technologiai. Amennyiben valaki barmilyen informacioval
rendelkezik ez ugyben kerem irja meg azt a cimemre!

Segitseguket elore is koszonom : Szuts Laszlo

Hi !

Egyetemista szivesen okitana kozepiskolasokat bioszbol/kemiabol ill.
altalanos iskolasokat barmely term. tud. targybol.
Tel : 209-06-26
Rancz Ede


_______________________________________________________________________________
_

		       	     -=<  RANCZ EDE  >=-

	Cim 	:   Baro Eotvos Jozsef Coll. Budapest, Menesi ut 11.-13.
	Tel 	:   209-06-26 
_______________________________________________________________________________
_

Erdekelnenek a faradt olaj hasznositasanak, vagy feldolgozasanak lehetseges
kornyezetbarat technologiai. Amennyiben valaki barmilyen informacioval
rendelkezik ez ugyben kerem irja meg azt a cimemre!

Segitseguket elore is koszonom : Szuts Laszlo