Horvath Pista irja a Horn, Szuros es Gal ugynoksegerol szolo hirekrol::
	"1. Az Uj Magyarorszag reggel kozli az intejut, melyben elhangzik,
hogy Horn, Gal es Szuros ugynok.
	2. A Kossuth Radio a hirt nem kozli. Vegig neztem az osszes
hiradast. A hirt eloszor a 17 oras hirekben kozlik.
	3. 17 orakkor a hir cafolatat kozlik. Vagyis, hogy kozlemenyben
cafoljak az erintettek, hogy ugynokok lettek volna. Viszont a 17 es 18
oras hirekben elso (azaz fo) helyen jon a hir.

	Eddig a tenyek.
Kerdeznem, hogy hol itt a partatlan tajekoztatas. De nem kerdezem, hanem
allitom, hogy sehol.
	Mi az, hogy egy reggeli hir delutan 5-ig nem hir. Onnan pedig
vezeto hir. Tiszta 70-es evek, amikor a hirt csak akkor tudtuk meg, ha
cafoltak. Nevetseges!
	Kivancsi vagyok a reggeli lapszemleben benne volt-e. Hallgatta az
otthoniak kozzul esetleg valaki a Kossuth reggeli lapszemlejet.
Megkoszonnnem, ha beirna mi volt benne."

Hozzatennem, hogy a mai (penteki) Nepszabadsag egyik Velemeny cikke elesen
eliteli az Uj Magyarorszagot az interjuert. A Nepszabadsag cikkiroja szerint
az Uj Magyarorszag ezzel az interjuval kiirta magat a komoly ujsagok kozul.

Kivancsi volnek azok velemenyere, akik olvastak az interjut, sot, nagyon
szivesen olvasnam az interjut magat.

Farkas D. Gabor

Nagyon orulok, hogy Balogh Eva is belatja, hogy Gal Zoltan egy 
regi partallami csokeveny, akinek fogalma sincs arrol mi a demokracia.
	Az uszo ugyes irasaval is egyetertek Evaval.

Horvath Pista

Kedves Batori Gyorgy !

Megfontolt valaszaim az on kerdeseire a kovetkezok:


>        1. Hol latott, vagy hallott az elozo kormanytol olyan
>megnyilatkozast, amelyikben autonomiat kovetelt az erdelyi magyaroknak?
>Kollektiv jogokat azt mindig lehetett hallani, nagyon konkret kereseket
>a Bolyai Egyemmel, kolozsvari konzulatussal stb kapcsolatban, de autonomia
>nem szerepelt, csak kollektiv jogok.

Antall es Jeszenszky gyakran nyilatkoztak ugy, hogy a kisebbsegek
kulturalis autonomiajanak megvalosulasat tekintik nemzetisegi politikajuk
vegceljanak. Felhivnam a figyelmet a KDNP es MDF politikusok jelenlegi
nyilatkozataira, amiben az alapszerzodes alairasat, azert kifogasoljak,
mert az az erdelyi autonomia megvalosulasat lehetetlenne teszi.

>        2. Mibol gondolja, hogy az altala javasolt megoldas - az erdelyi
>magyarok attelepilese - nem a lehetseges legrosszabb? Ez igy egyreszt egy
>fajta kulturalt etnikai tisztigatas, masreszt Mo.-n is gazdasagi
>katasztrofahoz vezetne.

On itt valahogy felreertette, amit irtam:

>>vagy finn bevandorlasi politika alapelveit. Vagyis egy atgondolt nemzeti
>>>>programot kellene kidolgozni a kisebbsegben elo magyarok befogadasara,
>>akiktol >>megtagadjak a magyar kulturahoz valo hozzaferest
>>(nyelvhasznalat, oktatas >>stb.). Nyilvan MO az, ahol a nemzeti
>>kulturahoz valo legnagyobb merteku >>hozzaferes garantalhato.

Mibol gondolja, hogy ez a resz a "magyarok attelepiteset" javasolja. Szo
sincs kenyszerrol, az az telepitesrol. A befogadas azt jelenti, hogy
lehetoseget, ha ugy tetszik kollektiv jogokat, adunk a kisebbsegben elo
magyarok szamara, hogy MO-n eljenek es hozzaferhessenek a magyar
kulturahoz: magyar nyelven tanulhassanak, magyar nyelven intezhessek ugyeik
a hatosagnal stb.

Orulok, hogy legalabb is kulturaltnak tarja a modszert, de hol itt az
etnikai tisztogatas ? Aki ugy kivanja, onakaratabol koltozhet MO-ra. Ezt
pillanatnyilag nem Romania, hanem a Magyar Koztarsasag tiltja meg. Az on
terminologiajat hasznalva, "etnikai piszkoskodasnak" neveznem ezt az
eljarast.

A magyar-magyar szolidaritas hatarait velem felfedezni, akkor amikor
gazdasagi katasztrofatol tart, a kisebbsegi sorban elo magyarok
bevandorlasanak kovetkezteben. Hadd idezzem fel onnek ismet a finn peldat.
Finnorszag miutan  gyors egymasutanban elvesztett ket haborut a SZU-val
szemben + a finnek lakta Kareliat, kb 1 honap leforgasa alatt 400 ezer
kareliai finnt letelepedeset tette lehetove. Es mindezt amellett, hogy kb.
1 evi nemzeti jovedelmevel egyenerteku karteritest kellett fizetnie a
SZU-nak. De az NSZK is azzal kezdte mukodeset, hogy befogadott 2 millio
szudeta-nemetet 1945-ben. Ma egyik sem katasztrofalisan szegeny orszag.

Onmagaban veve nem szuksegszeru az, hogy egy orszag tonkremenjen abba, hogy
sajat nemzetiseget  befogadja. Ne feletkezzen el arrol sem, hogy a
magyarorszagi nepesseg 1980 ota fogy. Ez azonban azt jelenti, hogy mar akar
10-15 mulva is komoly problemak lehetnek a nyugdij fizetessel, ti. a
jarulekfizetok jelentos kisebbsegben lesznek a nyugdijasok szamahoz kepest.
Ez valoban gazdasagi tragediahoz vezethet, amin csak bevandorlassal lehet
segiteni. Vagyis az a szolidaritas, amelyet a kisebbsegben elo magyarok ma
elvezhetnenek, 10-15 eves tavlatban komoly nyreseggel jarhat.


>        4. Ha az SZDSZ nem ert egyet az alapszerzodessel, de a koaliciot
>sem akarta felrugni, akkor nem ez volt az egyetlen lehetseges megoldas?
>(Azaz nem szavazni ellene, de demonstrativan nem venni reszt az alairasban?

Most nem igazan ertem azt, hogy melyikunk kritikusabb az SZDSZ-szel
szemben. En  az SZDSZ gyava es jellemtelen magatartasat kifogasoltam,
vagyis azt hogy jovahagyta az alapszerzodest, ezt kovetoen nem merte
elkuldeni a kepviseloit a szerzodes alairasara. Mint on is tudja, az SZDSZ
es MSZP kozotti "vilagszinvonalu" koalicios szerzodes ertelmben komoly
hordereju nemzetkozi szerzodesek alairasanal a ket partnak konszenzusra
kell jutni az alairast illetoen. Amennyiben a konszenzus nem valosul meg a
kormany visszavonja a szerzodesi javaslatot. A roman-magyar alapszerzodes
eseteben tehat megvalosult a konszenzus, ti. azt alairtak. Ha on ugy
gondolja, hogy az SZDSZ tiltakozott a szerzodes ellen, aminek alairasat az
MSZP-vel teljes egyetertesben helyesnek tartotta, akkor tokeletes
idiotaknak feltetelezi az SZDSZ vezetoit, ti. ha valaki tiltakozik a sajat
inditvanya ellen az idiota.

Szabo Kalman

Horvath Pista megemlitette az ugynok torveny koruli botranyokat a
Kossuth Radio hiradasanak tukreben.

        Kezdjuk azzal, hogy az atvilagositasi torveny teljes szabotalasa a
magyar politikai elet egyik legcsunyabb fejezete, egyutt az
osszeferhetetlensegi torveny koruli csatakkal. Szerintem, nem lesz
Magyarorszagon atvilagositas sohasem. Sem most, sem a jovoben. Az
osszeferhetetlensegi torvenyt pedig ugy ki fogjak herelni, hogy abbol sem
lesz sok koszonet.

        Ugyanakkor Eiger biro ur felelotlen megjegyzeseit is csak elitelni
lehet. Ami a Kossuth Radiot illeti bizony azon van kritizalni valo.
Szerintem egyik problema az, hogy a reggeli, deli, delutani, esti hireknek
kulon-kulon szerkesztojuk van. Most olvastam kulonben egy interjut amibol
kitunik, hogy a radionak 93 kulonbozo osztalyvezetoje, fo-foszerkesztoje,
altalanos fo-muftija van! Ez valami hihetetlen szam. Az interjubol az is
kitunik, hogy a radio alkalmazottainak felet kellene elbocsatani. En
altalaban nem annyira rosszindulatra gondolok, ahanyszor ilyenfajta kritika
eri a radiot illetve a tevet, hanem szakertelmi hianyra, lustasagra es
butasagra. Mint amikor peldaul nem jatszottak el--idohiany miatt--a
himnuszt, amikor egyik magyar aranyermes allt a dobogon Atlantaban. Egy kis
ugyesseggel biztosan lehetett volna helyet szoritani neki, de vagy tul
butak, vagy tul lustak. Szoval nem allnak foglalkozasuk magaslatan.

>Kerdeznem, hogy hol itt a partatlan tajekoztatas. De nem kerdezem, hanem
>allitom, hogy sehol.

        Komoly kritikak illetik a magyar mediat mostanaban, megpedig nem
csak ellenzeki korokbol. Eorsi Istvanra gondolok itt es egy csomo mas
irasra, amibol kitunik, hogy az u.n. "kormanylapok" es a kormannyal
szimpatizalo ujsagirok vagy elsullyesztik azokat a hireket, amelyek nem
vetnek jo fenyt a kormanyra, vagy pedig egyszeruen nem kerdeznek "nehez
kerdeseket" peldaul Horn sajtoertekezletein. Vagy pedig, ami meg ennel is
rosszabb, olyan kerdeseket tesznek fel, ami a miniszterelnoknek alkalmat
adnak, hogy kormany szemszogbol pozitiven ta'lalhassa mondanivalojat.

        Es arrol pedig jobb nem beszelni, hogy milyen szerepet jatszik a
media peldaul a Gyarfas Tamas-fele uszoszovetsegi botranyban. Mint kitunt,
meg a nyaron a Mai Nap lekozolte mindezt, de akkor senki sem gondolta, hogy
egy ilyenfajta csalast meg is kellene buntetni. Most, amikor a Nepszava elso
lapon hozta a hirt, kitunt, hogy nem igazi tenykutato, komoly, a demokracia
szabalyainak megfelelo ujsagirasrol van szo, hanem szemelyes vendettarol.
Hat mindez gyomorforgato!

        Balogh Eva

>Kezdjuk azzal, hogy az atvilagositasi torveny teljes szabotalasa a magyar
politikai elet egyik legcsunyabb fejezete, egyutt az osszeferhetetlensegi
torveny koruli csatakkal. Szerintem, nem lesz Magyarorszagon atvilagositas
sohasem. Sem most, sem a jovoben.

        Irtam par oraval ezelott. Par perc mulva olvasom a mai Hirmondoban, hog
y

>Az atvilagitas a jovo heten indul (NSZ)
>
>Az ugynokok utan kutato atvilagito birak jovo het szerdan megkezdik a
>parlamenti kepviselok ellenorzeset.  Brundl Frigyes, az atvilagito birak
>soros elnoke elmondta, szamitasaik szerint az elso korben mintegy 520
>szemelyt kell atvilagitaniuk, ebbol a 386 parlamenti kepviselore
>vonatkozo valamennyi adat a birtokukban van.  Naponta 5-5 honatyat
>hivnak meg a Nagysandor Jozsef utcai szekhazba, es tajekoztatjak oket,
>hogy a nevuk szerepel-e a polgari es katonai titkosszolgalatok
>archivumaiban, illetve az allamvedelmi hatosag aktaiban.  Ha igen, a
>bizottsag bizonyitasi eljarast kezdemenyez.  Ha ennek eredmenyekent
>kiderul, hogy az ellenorzott szemely AVH-s, III/III-as ugynok vagy a
>Nyilaskeresztes Part tagja volt, a bizottsag az illetot lemondasra
>szolitja fel.  Ha az erintett tisztsegerol nem mond le, a bizottsag
>nyilvanossagra hozza a terhelo adatokat.  Az erintettek ugyanakkor
>jogorvoslattal elhetnek a birosagon.
>
>Csak egy olyan parlamenti kepviselo van, akinek multjat az atvilagito
>birak nem ellenorizhetik.  Bodka Laszlo (MSZP), az Orszaggyules
>legfiatalabb tagja ugyanis 1973-ban szuletett, a torveny pedig azt irja
>elo, hogy az ellenorzes nem terjed ki azokra, aik 1972. februar 14-e
>utan szulettek.  Ez a korosztaly a III/III, un. belso elharitasanak
>jogutod nelkuli megszuntetesekor, 1990. februar 14-en meg kiskoru volt.

        Hat, majd leglatjuk, hogy talalnak-e ugynokoket vagy sem.

        Balogh Eva

Magyarorszagon hamarosan megjeleno konyvem forditasahoz magyar-lengyel 
forditokat keresek.
Kovetelmenyek: tokeletes magyar es lengyel nyelvtudas, E-mail cim, 
Windows-Word/6/lengyel.
A munkat otthon, szabadidoben lehet vegezni!, de szigoruan hataridos!
Fizetseg: CAN $ 3,42/A4 oldal/1.000 eladott peldany utan.
Tervezett peldanyszam: 25-50.000, kiadas: 1997 jan-feb.
Erdeklodok bovebb informacioert, kerem kuldjenek valaszt    
   cimre, eddigi forditoi tevekenyseguk ismertetesevel.

Martin Andrea irta par nappal ezelott:

>Nemetorszagban azok, akiknek a jovedelme egy bizonyos szintet
>nem er el, jogosultak lakbertamogatasra. Tehat allam bacsi
>kiegesziti a jovedelmuket annyira, hogy kepesek legyenek a
>lakbert kifizetni egy olyan lakasert, amit egyebkent a
>jovedelmukbol nem engedhetnek meg maguknak. (Vagy azert,
>mert keves a jovedelmuk, vagy azert, mert nagycsaladosok,
>s a jovedelem igy megoszlik.)
>Ez szep is meg jo is, de mi a tarsadalmi/kozgazdasagi
>vegeredmenye? Az,hogy az Europai Kozosseg allamai kozul (es itt
>jobb, ha tobben megkapaszkodnak) Nemetorszagben (a gazdag /!/
>Nemetorszagban) a legalacsonyabbb az oroklakasok ill. a sajat
>tulajdonu hazak aranya. - 41%-  namost ez igy egyedul meg kit
>erdekelne mert egye fene, kie a haz, fo az, hogy van hol lakni,
>de:
>minden tamogatas igy, ilyen modon, csakis a modosak jovedelmet es
>tulajdonat (!) szaporitja, mert vegulis hol kot ki az a bizonyos
>(gyerekbutor) lakastamogatas? Annal, aki a lakast (gyerekbutort)
>eloallitja, azaz finanszirozza! Tehat az allami tamogatas kis
>kerulouttal az invesztorok (befektetok) zsebebe vandorol.
>Az ollo nyilik. S mindez a szocialis halo egisze alatt!

        Lehetseges, hogy egy ilyenfajta tamogatas ugyanakkor mestersegesen
magasan tartja a lakasbereket is?

        Balogh Eva

Nagyon keves idom volt a heten, SZALON-olvasasban me'g csak 1205-nel tartok
:-(, de Paller Ga'bor ottani valaszanak legalabb a leglenyegesebb reszere
szeretnek egy hetnel gyorsabban reagalni, egy kicsit kutyafuttaban.

>	Rendben, pontositok. Az *elerheto maximumot* akarnam kepviselve latni
>a kormany reszerol. Hogy ez micsoda, ezt ket dolog kell meghatarozza, az egyik
>az erdelyiek meghatarozo kepviseloje, az RMDSZ allaspontja, mire van szuk-
>seguk, a masik a nyugati orszagok allaspontja, mit tamogatnak. Ez utobbi
>nem egyszeru kerdes, tekintve, hogy ezeknek az orszagoknak csak nagy
>vonalakban van fogalmuk az itteni helyzetrol. Most peldaul arrol beszelnek,
>hogy a szerzodes megelozott egy "uj Jugoszlaviat", ez azert meglehetosen
>sulyos mellefogas, amikor a kisebbsegi magyarok meg egy kovet se dobtak soha
>allamhatalmi szervekre. Amikor en azt irtam, hogy "etnikai" helyett
>"kulturalis" autonomia kell, csupan azt akartam mondani, hogy taktikai
>okokbol a dolog nevet meg kell valtoztani. De most leirom
>direktben: *maximalis* autonomia kell, a leheto legtobb szabadsaggal.
>Ez elso korben a kollektiv jogok elismereset jelenti, aztan az erre
>alapulo autonomiaban egyre tobb jogkor elvetelet a centrumtol.
>Hogy minek hivjuk, mellekes. Ennek a folyamatnak torte gerincet az
>alapszerzodes.

  A legutobbi iras ota olvastam az alapszerzodest szo szerint, 
labjegyzetestul. Elismerem, hogy bosszanto, milyen ugyesen sikerult a
lebjegyzetben a romanoknak egy nagyon konkret es egy nagyon homalyos valamit
egyszerre elutasitaniuk. (Teruleti autonomia + kollektiv jogok.) De nem az a
kerdes, hogy bosszanto-e, hanem hogy lett volna-e mod ezt elkerulni, meg hogy
mik a konkret hatasai. 
  Kivancsi vagyok a tobbi olvaso velemenyere, de en ugy tudom, a "kollektiv
jog" fogalmat Nyugaton eppugy elvetik, mint a teruleti autonomiatorekveseket. 
Ez persze elegge furcsa nekunk, valoszinuleg mast ertunk alatta. Ha jol latom,
a nyugati allaspont szerint, ha elismernek, hogy egy kozossegnek vannak 
kollektiv jogai, akkor nem terhetnenek ki az elol, hogy ez a kozosseg jogot 
formaljon maganak aka'r az orszagatol valo elszakadasra is. Ugyhogy lenyegeben
minden, a teruleti autonomian inneni kisebbsegi igenyt igyekeznek a kisebbseg
tagjai egyeni jogaira visszavezetni, neha elegge eroltetetten. Mi magyarok meg
mintha az ellenkezo reflexszel fogalmaznank: talan mert a mult szazadban az
volt a hivatalos velemeny, hogy "a kisebbsegek asszimilalodjanak, es akkor
semmi jogukban nem lesznek korlatozva", riaszto nekunk ez a felfogas, es epp 
hogy a kollektiv jog fogalman keresztul gondolunk a kisebbsegi igenyekre.
  Szoval az altalad javasolt "elso kor" szerintem irrealis, ha ezt celoztuk
volna meg a szerzodes fogalmazasanal, akkor nincs szerzodes es ezert a kulfold
elott mi lettunk volna a felelosek. Ami a nem teruleti autonomiaformakat
illeti, azokra lehetne kulfoldi tamogatast remelni, de attol felek, csak a
Szekelyfoldon. Az RMDSZ egesz Erdelyt egysegesen erinto megoldast
keres. Bevallom, nem ismerem a teljes 1201-es szoveget szo szerint, ugyhogy
nem vagyok benne biztos: van-e benne a 11. cikkelyen kivul barhol me'g szo
vagy celzas autonomiara? Azt hiszem, nincs. Ezert nem tartom bajnak, hogy a
labjegyzet az 1201-esrol kijelenti, hogy nem hivatkozik kollektiv
jogokra. A 11. cikkely csak olyan teruletekrol szol, ahol a kisebbseg a 
tobbseg, tehat eleve nem az RMDSZ igenyeivel kapcsolatos. Ami meg egyebkent
illeti a labjegyzetnek ezt a kitetelet: elso hallasra, magyar fullel, ezt ugy
lehet ertelmezni, hogy rengeteg kisebbsegi igenyt meg lehet tamadni ez
alapjan, dehat a szerzodes szovegenek szinte osszes tobbi resze cafolja ezt,
nyugati fullel nem lehet igy ertelmezni, es miutan ez az egesz szerzodes
nagyreszt a Nyugatnak szol, a szoveget szerintem az o felfogasuk szerint kell
olvasni. Ami a Frunda-interjurol szolo "ertelmezeskulonbsegunket" illeti: 
en egyszeruen ugy gondolom, Frunda is igy olvassa, es igy nezve a labjegyzet
kollektiv jogokrol szolo resze csak a szekelyfoldi autonomia lehetosegenek
elveteset hangsulyozza. Az egesz Erdelyre vonatkozo autonomiaformakat se 
tamogatja persze, erezheto belole, hogy a romanok szerint fel se merul
ilyesmi, de mi van a kezunkben ezzel szemben? Szekelyfold ugyeben ott volt a
1201/11, de egesz Erdely ugyeben?
  A szomoru igazsag szerintem az, hogy a Nyugat olyasmiket tamogat, amiert pl. 
Koszovoban me'g hosszu kuzdelem lesz, de Erdelyben mar megvan. (Igaz, hogy
torekenyen. Ha neadjisten romlana a helyzet, a Nyugattol akkor se nagyon
varhatunk tamogatast, csak a Szekelyfoldon, ahol most a legkevesbe van
veszely, es az RMDSZ nem akarja kulon kezelni.) Tehat nem latom, miert lehetett
volna a romanokbol tobbet kikenyszeriteni.

                                                           Monta'gh Bala'zs