Kedves barataim, es vitafeleim!
Nem tudok tovabbra is ennyi idot internetre forditani, igy szomoru
szivvel megvalok a PARAlista olvasasatol is. Remelem, hogy nem
feledkeztek meg rolam, es ha egyszer valami szenzacios tortenne itt a
listan, akkor arrol maganemilben valaki ertesiteni fog errol.
Gondolkoztam, hogy valami "bucsuajandekot" adok Nektek, ezert vettem a
faradsagot, es bepotyogtem egy nagyszeru agykutatassal foglalkozo konyv
utolso fejezeteit. Azokat, amik paraszempontbol erdekesek. (A kurzivval
kiemelt reszeket kenyszerusegbol verzallal szedtem.) Nem minden
kijelentesevel ertek egyet, - de hiaba is titkolnam - a szemleletet
magamenak vallom. Tanuljatok belole.
Udv, Peter.
> -----------------------------------------------------------------------
Reszlet Dr. Banki M. Csaba: Az Agy Evtizedeben c. konyvebol.
A GONDOLKODAS MODELLJEI
Sehol nincs eloirva, hogy a vilagrol tudomanyosan KELL gondolkodni.
Maskeppen is lehet, meghozza egeszen kulonbozo modokon.
A BABONA egyidosnek latszik az emberiseggel. A babona MINDENT
megmagyaraz, kozvetlenul es azonnal, raadasul egyszeruen, A LAIKUS
FANTAZIAJANAK NYELVEN. A babona a betegsegeket arto szellemek, tevelygo
lelkek, vagy kizarolag "beavatottak" elott feltarulo rejtelyes erok
muvenek mondja - es ezt az iskolazatlan, vagy a tudomanyban csalodott
elme erolkodes nelkul felfoghatonak veli. A babonas gyogymod is
pofonegyszeru: a gyogyito kulonleges erejevel, vagy varazsos eszkozeivel
kell eluzni a karos hatasokat, kozombositeni az artalmas "energiakat".
Az emberek pedig nem erteni akarjak a vilagot, hanem a bajaikra keresnek
gyors segitseget. Az orvostol sem tudomanyos magyarazatot varnak, hanem
hatasos gyogyszert. A babona foleg erzelmi kozelsege es a hagyomany
ereje
miatt sikeres; nepszerusegenek nem art, hogy kozerthetosege csak
LATSZOLAGOS; mivel a kozvetlen fantazian, az egyszeru kepzettarsitason
alapszik, ennelfogva termeszetes dolog(!); nem bun, nem hiba, nem
uldozendo vetek. Mindenkinek joga van a maga babonaihoz. Sot a tudomany
is a babonak vizsgalataval kezdte egykor.
A HIT osszetettebb: egyseges rendszerbe foglalja a vilag elgondolt
rendjet. A rendet azonban megfigyeles es vizsgalodas helyett a BELSO
ERZELMI MEGGYOZODESRE epiti: "igy van, mert igy ERZEM igaznak". A hit
ezert biztonsagot, erot, nyugalmat ad, a vilagban valo biztos eligazodas
erzeset. Az ember szamara pedig sajat erzesei a legvalosagosabb
dolgok; a hit ezaltal lesz roppant hatalom, valosagosan hegyeket
mozgathat. A hit azonban a bizonyossagtudat reven kizar (sot megtilt es
elitel) minden ketelkedest - ezzel elutasitja a tovabblepes, a fejlodes
minden lehetoseget. Hinni nem csak termeszetfeletti erokben lehet,
hanem tudomanyos elmeletekben is; igy hittek egykor az allati
magnessegben, a koponyatanban, vagy a szuletett bunozokben.
Minden hit normakat formal. A hivo a vele egyutt hivot "igaz embernek",
a tobbit viszont tevelygonek, ostobanak, vagy gonosznak tartja. A hitet
csak elfogadni, vagy elutasitani lehet, a hit nem tur vizsgalodast,
mericskelest, ellenorzest; mindez szamara SZENTSEGTORES. Ezert a hit,
mikozben erot es magabiztossagot ad, egyben szellemi KORLAT; ha cafoljak
is a tenyek, legfeljebb "megdonteni" lehet - mint a politikai eszmeket,
amelyek maguk is hitek -, de modositani, fejleszteni, jobbitani sohasem.
A hit legkarosabb " mellekhatasa" a FANATIZMUS: a hitetlenek, vagy a
maskepp hivok gyulolete. A fanatizmus "szinvallast" kovetel mindenkitol,
es csak a feltetlen egyetertest turi meg, Minden fanatizmus talpkove
JAKOB SPRENGER es HEINRICH KRAMER, a ket kivalo dominikanus szerzetes
1486-os boszorkanyirto tankonyvenek, a MAELLUS MALEFICARUM-
nak (egykori forditasban: "BOSZORKANYOKNAK POROLYE") elso mondata:
HAERESIS EST MAXIMA OPERA MALEFICARUM NON CREDERE ( =a legnagyobb
eretnekseg: nem hinni a boszorkanyokban). A legfobb bun tehat a
ketelkedes, mindenki koteles egyutt hinni a tobbivel - es aki nem hisz
az elkarhozik (es a biztonsag kedveert a hatalom foldi helytartoi elobb
megegetik). Kozepkori gondolkodas? Vajon letunt volna a kozepkorral a
mast hivok, a maskepp gondolkodok gyulolete? A maskepp imadkozoke, a
masfele betukkel iroke, a mas arcszinueke? Hiszen meg a tudomany sem
mentes ettol: agykutatok es tarsadalomkutatok egy idoben eppugy
eretneket, poganyt, boszorkanyt lattak egymasban, mint derek csuhas
elodeik Firenze, vagy Genf piacterein. Igaz, maglyakat azert nem
gyujtottak egymas ala.
A KOLTESZET ismet egy mas modja a vilagrol valo gondolkodasnak. A
kolteszet megalmodja, elgondolja, kitalalja a vilag egy lehetseges
rendjet, es azt mondja: "akar igy is lehetne". A kolto nem azt allitja,
hogy "igy van", meg kevesbe, hogy "maskeppen nem lehet"; ebben
kulonbozik a hittol, es ennyiben rokon a tudomannyal. "KOLTESZET ES
TUDOMANY
PARHUZAMOS VONALAK: KOLTOIETLEN TUDOMANY NINCS, CSAK TUDOMANYTALAN
KOLTESZET VAN" - irta Karinthy Frigyes fel evszazada. A kolteszet
azonban megall az alomnal, a lehetsegesnel, nem foglalkozik a tenyekkel,
az ellenorzessel, a bizonyitassal. Nem is az a feladata.
A TUDOMANYOS gondolkodas ott kezdodik, ahol a hit vegzodik: a
ketelkedessel es a bizonyitekok keresesevel. Koltoi ut is; mert eloszor
ELKEPZELI a dolgok egy lehetseges rendjet - am ezutan a koltovel szemben
probara teszi a VALO VILAGOT: vajon tenyleg all-e ra a tudos elkepzeles?
Ha a valo tenyek racafolnak, a tudomanyos elmelet - barmilyen szep
is - meghalt, el kell temetni, es ujat kell alkotni. Mivel a vilag
vegtelenul bonyolult, rengeteg az ilyen bizonyito vagy cafolo teny -
ettol latszik azutan a laikus szemeben minden tudomanyos magyarazat
mindig kormonfontnak, mesterkeltnek.
Pedig a tudomanyos felismeresek vegul egyszeruve valnak. A tudas utja
korfolyamat: eloszor elvont, bonyolult elmeleteket gyart, hozza cifra es
draga szerkezeteket alkot, amibol a laikus kukkot sem ert. Vegul azonban
ismet mindenki szamara ertheto es hasznalhato targyakkal, eszkozokkel,
javakkal all elo - es ez az igazi ertelme. Egykor az elektromossag
tudosok titkos jateka volt; ma pedig gombnyomasra fut, vilagit, foz,
mos, zenel es szamol mindenki otthonaban. Az atommaghasadas a foldi
halando szamara tegnap meg kodos metafizika volt, ma ez termeli az
aramunkat es ez inti ovatossagra a tul heves politikusokat. LEONARDO nem
tudott repulo szerkezetet alkotni, pedig nagyon igyekezett; ma viszont
mar nem csak sokezer loeros motorok hatan, hanem olyan egyszeru
sarkanyon is lehet repulni, amit igazabol akar LEONARDO is megepithetett
volna. Az elektromossag, az atombomlas, vagy a repules nem csak
lehetseges, hanem ma mar ERTHETO is a laikus szamara; ezert halnak ki
korulottuk a babonak. A tudas vegulis egyszeruve teszi a bonyolult
dolgokat. A kvarcora tulajdonkeppen egyszerubb szerkezet, mint a pragai
vagy muncheni toronyorak.
MINDEN LEHETSEGES?
A mai ember mindennapjai a tegnapi ember csodaival vannak tele. A mai
polgar vilagokat repul at, hetmerfoldes csizmaban szaguld az uton
(Opelnek, Mazdanak hivja), szobajabol nezi tavoli orszagok eletet,
varazsdobozba zarja a zenet, a latvanyt, a tegnapi napot, es ha baj eri,
holtabol feltamasztjak a korhazban... De az ember telhetetlen: a
megvalosult csodakat semmibe veve rogton uj csodakra ahitozik. A csoda
pedig mindig az, ami ma meg lehetetlen. Tegnap meg csoda volt a vese,
vagy a sziv atultetese, ma a rak gyogyitasa lenne az; tegnap meg csoda
volt az elmebeteg gyogyulasa, ma a boldogtalansag "gyogyulasa"
lenne az. De csak addig, amig meg nem valosulnak; a holnap elok ezeket
is hetkoznapi, unalmas dolgoknak latjak majd.
Annyi csodabol lett mar valosag, hogy hajlamosak vagyunk hinni: minden
lehetseges. Elhetnek mas bolygokon hozzank hasonlo, gondolkodo
elolenyek? Lehetseges idoutazas? Lehetseges telepatia? Lehetseges a
lelekvandorlas? Miert is ne lenne lehetseges: ezidaig meg senki sem
bizonyitotta be, hogy barmelyik ezek kozul ELVILEG lehetetlen volna.
Valoszinuleg minden lehetseges - de nem mindig UGY lehetseges, ahogyan
ma elkepzeljuk. Az alkimistak evszazadokon at probaltak aranyat
kesziteni mindenfele mas, olcsobb anyagbol. Lehetseges? Hogyne volna az
- de reszecskegyorsito kell hozza; tuzhely felett, kemcsovekben nem
lehetseges. A tuzes szekerbol Boeing vagy Concorde lett, a tavolba lato
varazsszembol tevekamera, Fanyuvobol es Hegyhengergetobol pedig - sajnos
banyagep es erdoirto masina. A halottak "feltamasztasa" mindennapos
muvelet az intenziv osztalyokon (mar nem is az orvos, hanem sokszor a
nover dolga); leszakadt, levagott testreszeket nap nap utan
visszavarrnak, a meddo asszonyok gyermeket szulnek - de egyiket sem
varazsigekkel, sarkanyverrel, vagy kristalygombokkel, hanem motorokkal,
elektromos arammal, es orvosi muszerekkel. SARGAN CSILLOGO KAVICSOKAT
nemely alkimista is ugyesen varazsolt - de az nem volt arany. Talan
egyszer hetkoznapi valosag lesz mindaz, amit ma telepatianak,
telekinezisnek, teleportacionak stb. mondanak - CSAK NEM ABBAN A
FORMABAN, ahogy ma elkepzelik. A siofoki boszorkany tenyleg tud repulni;
de nem seprunyelen, hanem sportrepulon vagy holegballonnal. Amikor
valami igazabol megvalosul, az rendszerint sokkal csodasabb, mint ahogy
a csodat egykor elkepzeltek.
************************************************************************
A HAJDANVOLT MAGUS SZANALMAS FIGURA A MAI MERNOKOK, TECHNIKUSOK MELLETT.
************************************************************************
MINDEN LEHETSEGES - DE CSAK AZ VAN IGAZAN, AMI HAT RANK. A tobbi
fantazia, kolteszet kerdese. Manapsag is sokan kerdezik, hogy vannak-e
igazabol kisertetek, van-e elet a halal utan, van-e gondolatatvitel,
lehet-e targyakat puszta akaraterovel ide-oda dobalni, vagy hajlitgatni,
embereket puszta lelkierovel gyogyitani (vagy eppen betegge tenni)? Akar
igen, akar nem - abbol, hogy valami elvileg lehetseges, meg nem
kovetkezik, hogy van is. AMIT PEDIG NEM LEHET KIMUTATNI, AZ ATTOL MEG
LEHETSEGES UGYAN, D E N E M E R S E M M I T. Ami pedig csak X
kezeben mukodik, de Y kezeben nem, az a valami X-ben van, nem pedig a
kulso vilagban. Az elektromossag, az atombomlas, a rontgensugar csupa
lathatatlan, titokzatos, "varazslatos" dolog; de a
HATASAIKAT MINDENKI ESZLELI, LATJA, MERI, MINDENKI KEZEBEN MUKODNAK - ES
E P P E N E T T O L L E T E Z O D O L G O K: jelen vannak az
eletunkben, atalakitjak a mindennapjainkat. A rontgensugar mindig kepet
rajzol a paciens agyarol, barki kezeli is a gepet; az atombomba
engedelmesen felrobban barmelyik gazember radiojelere. A "pszichikus
energiak" voltakepp nagyon vonzo dolgok; AKKOR VALNANAK LETEZOVE, HA
MINDENKI ESZLELNI, MERNI ES HASZNALNI TUDNA OKET, ha eszkozoket,
dolgokat
mukodtetnenek, ha kezzelfoghatoan atalakitanak a vilagunkat, az
eltetunket - mint a villanyaram vagy a radiozas. HA NEM, HAT NEM...
A VALOSZINUSEGEK VILAGA
Tudjuk-e mi fog tortenni a jovoben? NEM TUDJUK; Meg abban sem lehetunk
EGESZEN biztosak, hogy holnap reggel feljon a Nap, vagy hogy azt mi
magunk megerjuk.
A vilag, amelyben elunk, a valoszinusegek vilaga. Ami meg nem tortent
meg, az tobbfelekeppen is bekovetkezhet; es amit meg nem tudunk, az
tobbfelekeppen is igaz lehet. A beteg kerdesere, hogy "meggyogyulok-e",
es hogy "mikorra", az orvos becsulettel csak azt mondhatja: VALOSZINULEG
igen (vagy nem), valoszinuleg ennyi, meg ennyi ido alatt. Sokszor azt is
meg lehet mondani, hogy mekkora a gyogyulas eselye - de EGESZEN
BIZTOSAN NEM LEHET ELORE TUDNI. A jovo ugyanis meg nem letezik; a jovo
valoszinuseg.
Persze vannak kicsi es nagy valoszinusegek. A lotto otos eselye
kevesebb, mint egy a negyvennegy milliohoz; nagyjabol ugyanennyi a
veszelye egy repulogepbalesetnek is. Mind a ketto merhetetlenul kicsi,
es megis mind a ketto elofordul olykor - pontosan ez a kulonbseg a
valoszinuseg es a bizonyossag kozott. Szulethet harom meter magas ember?
IGEN ELVILEG SZULETHET! Csak ennek a valoszinusege sok billioszor
kisebb, mint a lotto otose, igy hat GYAKORLATILAG nem kell ekkora
hapsira szamitani. Megforditva: ezer vakbelmutetbol 999 baj nelkul
sikerul, ezert nem felunk operaltatni magunkat - pedig nem tudhatjuk, ki
lesz az az egy, aki akar bele is halhat. Teljes bizonyossagot keresni
hiabavalosag es csak onamitas; nekunk, foldi embereknek meg kell
elegednunk a valoszinusegekkel.
Azt mondtuk az elobb, hogy minden lehetseges. Most ehhez tegyuk hozza:
lehetseges ugyan, de nagyon kulonbozo valoszinuseggel.
Kisertetek is LEHETNEK; de nagyon VALOSZINUTLEN, hogy ha volnanak,
megelegednenek butortaszigalassal, felhomalyos szobakban osszegyult
tarsasagok ijesztegetesevel, asztallab morzezessal. es EKOZBEN SEMMILYEN
MAS MODON nem akarnanak hirt adni magukrol. Nagyon is LEHETSEGESNEK
TUNIK, hogy mas bolygok urhajosai meglatogattak az oreg Foldet; de
VALOSZINUTLEN, hogy ha mar ilyen messzire elutaztak, akkor autok
elrontasaval szorakozzanak, gyanutlan arrajarokat cipeljenek fel
szexualis huncutkodasra, irastudatlan farmereket riogassanak szines
villanofenyekkel, am mindekozben gondosan keruljek a komoly es nyilvanos
kapcsolatfelvetelt. Mi is eleg gyermeteg lelkek vagyunk, megis: vajon mi
ezt tennenk egy masik bolygon, az o helyukben?
Valoszinutlen (nem lehetetlen, de valoszinutlen), hogy puszta kezzel,
szemmel eszlelni lehessen olyasmit, amit a tudomany mai arzenalja
eszlelni keptelen. Muszerrel nem kevesebb, hanem sokkal tobb dolog
merheto, mint amit a szem, a ful, a kez kozvetlenul erzekelni kepes: az
elektromossag, a magnesseg, a rontgensugar, a biologiai folyamatok,
hormonok, az immunrendszer puszta szemmel lathatatlan hatasait muszerek
erzekelik, es ezekbol a hatasokbol sorra szulettek vilagot
megvaltoztato, atalakito felfedezesek. Akik ma megmagyarazhatatlan es
rejtelyes eroket, jelensegeket velnek eszlelni, azok olykor - korantsem
mindig - talan valoban ESZLELNEK VALAMIT; de nem feltetlenul azt, amit
eszlelni velnek. A szemunk, fulunk, az elmenk, sot a fantaziank is
szegenyes es csaloka;
sem a szinpadon, sem az alomban, de meg a szalonkepesebb erotikus
filmekben sem tortenik meg igazabol mindaz, amit pedig ott "a sajat
szemunkkel" latni velunk. A tudomany egyaltalan nem ellensege az
ismeretlennek, csupan erteni kivanja. A rejtelyesnek latszo de
VALODI jelensegekrol elobb-utobb mindig kiderul, hogy mik voltak
igazabol; attol fogva pedig beloluk altalanosan hasznalhato, gyakorlati
tudas szuletett. Nem valoszinu, hogy ez a folyamat eppen napjainkban
vegetert volna; a vilag vegtelenul bonyolult, de korlatlanul
megismerheto. Karinthy ezt az egeszet sokkal szebben fogalmazta: "UGY
KELL LENNIE, HOGY A TUDOMANY EGYKOR MEGTALALJA MAJD: MI VOLT AZ A LETEZO
VALAMI, AMI ELKERULHETETLENNE TETTE, HOGY BENNE ISTENSEGET LASSANAK A
KOLTOK?"
> -----------------------------------------------------------------------
|
