Ugy latszik Elek Gabi is megkapta/megvette Tamas Gaspar Miklos *Masvilag:
Politikai esszek" c. uj konyvet. Minnel tobbet olvasok TGM-tol annak inkabb
tetszik nekem a mondanivaloja. "A magyar ideologia" c. esszebol nekem
kulonoskeppen a Max Weber-i szocializmusrol (ami TGM szerint a magyar
ideologia egyik komponense) szo'lo'k tetszettek a legjobban. Itt van egy-ket
kiragadott reszlet: "Max Weber *A politika mint hivatas* (1919) cimu
eloadasaban ilyeneket ir: `Az allam--epugy, mint az ot megelozo politikai
szervezetek--nem mas, mint embereknek ember folotti *uralma,* amely a legitim
(azaz a legitimnek tekintett) eroszak eszkozere tamaszkodik. . . . A
politika: torekves a hatalmbol valo reszesedesre vagy a hatalom--alamok vagy
embercsoportok kozotti--megosztasanak befolyasolasara. . . . Aki politizal,
hatalomra torekszik: hatalomra vagy mas (idealis vagy onzo) celok erdekeben,
vagy pedig onmagaert: tehat a belole fakado presztizs elvezeteert.' Hosszasan
ideztem; de Max Weber jobb szoszoloja a magyar ideologianak, mint a magyar
ideologok. Leirasa a politikarol, amely sem intellektualisan, sem erkolcsilag
nem tul vonzo, ertheto egy okos (mi tobb, zsenialis) nemet eseteben,
1919-ben. Am engem ez a "tenyekkel szembenezo," ferfiasan cinikus
valosagszemlelet a 16 eves Norbira emlekeztet, aki latvan, hogy a 14 eves
Moni meg otre sem erkezett meg a jegpalyara, keseruen eldobja a csikket, es
azt morogja: "Minden no kurva." A teljes illuziotlansagban mindig van valami
kamaszos. . . . Max Weber notoriuson es kronikusan kiabrandul
politikaelmelete a vegpontja a Macchiavellivel kezdodott erkolcsi
hanyatlasnak."

Bizony hanyszor lehetett hasonlo megjegyzeseket hallani ezen a forumon is.
Azt hiszem, hogy ez a szemlelet meglehetosen elterjedt ma Magyarorszagon.

Ezen kivul, hadd idezzek meg egy-ket mondatot a kotethez irott "Eloszobol."
"Politikai esszeim jelentos resze vihart valtott ki. Szinvonalas vitara
azonban ritkan meltattak ellenfeleim (kivetel a "Bucsu a baloldaltol" korul
eszmecsere a *Kritikaban* 1990-ben: az intellektualis helyzet azota nem
javult). Sok mindenben nem volt igazam--elsosorban azert, mert nem ismertem
fol idejeben (igaz, mas sem) az allami tekintely szetesesnek, az allampolgari
kotelessegtudas (patriotizmus) hanyatlasanak sulyat."

Kulonben TGM igen szepen ir a klasszikus patriotizmusrol, arrol a fajtarol,
ami ma talan egyaltalan nem is letezik Magyarorszagon. Hadd idezzem megint:
"A patriotizmus erkolcsi ereny. A patriota elismeri, hogy az alkotmanyos
politikai kozosseghez (politeia) tartozasaban olyan kotelezettsegek
haramlanak ra, amelyek tulmennek a puszta torvenytiszteleten. Az alkotmanyos
politikai kozosseg--a koztarsasag--torvenyeinek betartasara kulonfele okaink
lehetnek. . . . A jogszabalyok koveteset kikenyszeriti minden rendezett
tarsadalom, megszegesuket bunteti. . . . Mindazonaltal a torvenytisztelet nem
kulonosebb erdem, puszta kotelessegteljesites, amelyre az onerdek is sarkall.
A tradicio megegyezik abban, hogy a mero szabalykovetesre es
torvenytiszteletre a koztarsasag, a jo allam nem epitheto fol. A
koztarsasagnak jo polgarokra van szuksege, akiknek elkotelezettsege az
alkotmanyos politikai kozosseg irant tobb, mint a szabalyok betartasa es a
polgartarsak iranti joindulatu segitokeszseg. Ettol fuggetlenul a hazafisag
erkolcsi erenyet jogilag nem lehet megkovetelni, bar a hazafisag erkolcsi
erenye szukseges a koztarsasag fonnmaradasahoz. Ennek az erkolcsi erenynek az
elterjesztesehez intezmenyes nevelesre van szukseg, azaz civilizaciora. . . .
A patriota . . . hajlando aldozatot vallalni a koztarsasagert. . . . A
patriota erkolcsi kotelessegenek tekinti a kozugyekben valo reszvetelt,
tekintet nelkul egyeni erdekeire es masiranyu vonzalmaira. . . . A patriota
cselekvo aldozatkeszsege es elkotelezettsege a kozugyek irant hagyomanyosan
ket kriteriumon merheto: az egyik az igazsagossag, a masik a szabadsag. A
patriota arra ugyel, hogy a koztarsasag torvenyei igazsagosak legyenek,
honfitarsai pedig szabadok. . . . A patriotat elkotelezettsege nem egyszeruen
az allamahoz, hanem a jo allamhoz fuzi."

Az hiszem amit Elek Gabi mondani akart az az, hogy sem az Antall-kormany sem
pedig a liberalis (alapjabanveve szocialista) intellektuelek ideologiaja nem
alkalmas egy uj igazi demokratikus rendszer felepitesere. Nagy Bando Andras
irt a *168 ora*-ban egy cikket "A me'nes" cimmel, aminek mondanivaloja
idevag. Az uj kormanyrol szolva ezt mondja a cikk utolso bekezdeseben:
"Szoval, "nem ilyen lovat akartunk." Illetve ilyet, de . . . Igen, negy eve
is ez a szoveg ment: "nem ilyen lovat akartunk." Akkor hat milyet? Nincs
ebben az orszagban minden tekintetben megfelelo lo, olyan, amelynek nem kell
foltetlenul atesnunk a masik oldalara? Vagy eleve a me'nessel van baj?

Balogh Eva

Tavol van tollem, hogy Sz. Zoli johiszemuseget ketsegbevonjam a liberalis
moralrombolast illetoleg, de mint B. Eva es K. Tamas levelet olvasom, egy-
szeru imadsaggal a temakort nem lehet elintezni. Azt tragikusnak tartom, Sz.
Zoli SzocDem-nek vallvan magat, a P.C. buvos korebe lepett. Irja nekem ....
>az olvasmanyait az ember - hacsak nem ido-milliomos - meg szokta valogatni
Masszoval nem P.C. akarmit olvasni. Es legyunk intellektualisan korlatoltak.
Ezzel nemcsak az Egyhaz volt igy, de mas konyvegetok is. De nezzuk mi all a 
moralis sullyedes mogott? Isten hianya, vagy a penz Istene? Mielott barki is 
teologiai ertekezest varna tollem, megnyugtatom, liberalizmusrol, P.C. rol,
a kontrol szereperol szeretnek irni, a moralis vetuletet nezve. Az USA.-ban 
a Bill of Rights megirasat pont az vezerelte, hogy az allam a mindenkori 
uralkodoosztaly elnyomo eroszakszervekent, hatalmaval az elso alkalommal 
vissza is fog elni. Miutan theocratikus allamforma letrehozasa a modern tar-
sadalmi berendezkedesekben mar nem megvalosithato a demokracia neveben min-
den igyekezetet bedobta az internacionalista uralkodoosztaly egy covert oli-
archy-a megvalositasara. Talan ezt a folyamatot kellene tuzetesebb vizsgalat
ala vennunk, holmi teologiai hajtepest mellozve. Ennek erdekeben erdemes az
igazi koztarsasag es a demokracia szereperol irt szojatekon elgondolkozni.
"In a democracy then, Might makes Right ---In a republic, Right makes Might"
"In democracy , the law restricts the people ----In a republic, the law Res-
"tricts the goverment" Hat nem erdekes? Innen mar csak egy ugras a P.C. de-
finicioja. Minden moralis ertek szituaciofuggo. A szituacio fuggvenye, hogy 
mi jo es mi rossz, ami ma meg moralisan jo, holnap esetleg mar nem. Ezt a 
Humanistak "Situation Ethics"-nek nevezik, amit a Protocoll-bol kolcsonozven
ujradefinialtak az ugyn. "Humanist Manifesto II."-ban. Erdekes olvasmany !
A Situation Ethics, roviden S.E. dogmaja kimondja, hogy a vegeredmeny jus-
tifikalja a metodust. Amikor a kommunistak oroszorszagban 42 millio ember 
halalaval ertek el celjaikat, tettuk az S.E. dogmajat illetoleg helyes volt.
Ugyanigy Adolf Hitler is tiszta lelkiismerettel indulhatott abba a haboruba,
ahol 50 millio ember elete volt a tet egy megalmodott Uj Vilagrend erdekeben
Chou En-Lai es Mao biztos olvasta Adam Weishaupt, az Illuminati mesterenek
tanitasat " The ends justified the means" amikor 65 millio honfitarsuk ele-
tere tortek. Albert Pike konyveben a "Morals es Dogma"-ban hasonlo velemeny-
nyel van, sot egy szabadkomuves kortarsa Manly P. Hall igy velekedik Jezus
eme tanitasarol" If ye love me, keep my commandments"---Ez moralis abszolu-
tizmus, nem elfogadhato. Friedrich Nietzsche a "The Genealogy of Morals"-ban
vegez ujraertekelest a jot es rosszat illetoleg. Nos ilyen allami tamogatas-
sal biro dogmatizmus, milyen eredmenyt tud szulni egyeni, allampolgari szin-
ten, amikor a jo es rossz definicioja barmilyen iranyba tolodhat? Ezt az ev-
szazadokon keresztul felhalmozodott moralis mereganyagot eltuntethet egy-
ket jol iranyzott ima? Vagy radikalisabb megoldasban keresendo a tarsadalom
gyogyulasa? A liberalis uralkodoosztaly tamadasa a tarsadalom iranyaban
tobblepteku es kiterjedt. Celpontjai kozul vezeto helyet kepvisel a csalad,
mint a tarsadalom legkisebb, de legfontosabb epitoeleme. Ezen belul is a 
gyermekek valtak a legfontosabb celponta. A P.C.-t hozvan segitsegul  a 
liberalisok uj cimkek ragasztgatasaval tettek meg elso lepesiket. Egy ilyen
cimke volt az ugyn. "Child Abuse" amit hiszterikus magassagokba emeltettek
a meadiak altal. Ezt kovette Douglas Besharov iranyitasaval a National Cen-
ter on Child Abuse and Neglect nevu intezmeny, ahonnan a P.C. terrort ter-
jesztik internacionalis mertekben. A gondosan megszervezett tamadasban sved-
orszagban talalt az  N.C.C.A.N. partnerre, aki 1979-ben torveny erejevel
buntetett minden olyan szulot, aki gyermekenek a fenekere barmilyen
gyengeden is rapacskolt a makarenkoi neveles szellemeben. 1985-re a megala-
kul National Institute of Mental Health definialja mindazokat a gyermekeket
akiket szuloi neveles barmilyen enyhe szigora is ert, " violence against
children" Ugyanakkor az allam a National Educational Agency az N.E.A. igaz-
gatoja altal 1974-ben olyan ajanlasokat terjesztett a szenatus ele, hogy az
allami oktatas also korhatarat tegyek kotelezove harom eves kortol. (NEA,
Education for a Global Community, Freemen Digest, p.25) Ez nem ismeros? Csak
most nem Hitler-jugend -ekrol, hanem Liber-jugend -ekrol beszelhetunk. A
tervezet regota megirodott es lepteke kiterjed az ENSZ-tol az Uj Vilagren-
dig. Szoval akarunk szembenezni a moralis stagnacio okaival? Vagy P.C. kere-
teiben kitiltunk minden olyan igyekezetet ami tudasunk bovulesevel jarna,
meg akkor is, ha erdekeket es csoportokat sertunk is meg vele ? A temakor
meger tobb miset is, de nem vagyok biztos abban, hogy eme forum liberalisan
turelmes, akar magat SzocDem-nek nevezo resze / tabora a szemely elleni
kirohanasaival nem  transformalna at a vitat, szemelyeskedo iszaphaboruva? 

Nemenyi Peter Andras

Kedves Eva! A Webster szotart komolyabb forrasmunek tartom, mintsem, hogy
"VELETLENUL" kifelejtsen valami oldalairol, megha az olyan csekelyseg is,
mint egy nep, ami nem el Angliaban es Europaban. De tetelezzuk fel libera-
lisan, hogy ez megtortenhetett. De az 1994-ben kiadott valtozat sem vette
eszre ezt a mulasztast. Sot a tobbi ertelmezo szotar is hasonlo hibaba
esett. Nem furcsa? De mint latom, On is el a gyanuperrel, es irja:
>..meglehetosen mesterseges valami. Hiszen mindenki tudja, hogy mit jelent a 
> szo...
Nem kotozkodom, igazan, lelkem ra. De en nem tudom. Azt, hogy miert
hasznaljak, azt talan tudom. De, hogy pontosan mit jelent, azt nem. Vallast,
fajt, eletformat, politikai iranyzatot, zionizmust, szohaboruban loszert, 
apologiat, vagy mit? 

Nemenyi Peter Andras

Dears,

 >Szocialdemok-
ratanak vallom magam (ez nem meglepetes a FORUM ol-
vasoinak) es elkepzelhetonek tartok olyan szituaci-
okat, amikor az oncelu konzervativizmust meg szuk-
seges haladni, megpedig a tarsadalmi szolidaritas
intezmenyesulese iranyaban. - irja Szekely Zoltan.

 A.
     A "fel szukseges mutatni" (a hetedik oteves terv eredmenyeit),
 "le szukseges targyalni" (a te'ma't) "ki szukseges domboritani" (az elvi
 kerdest) csalad negyedik tagjat csak es kizarolag a hajdani partapparatus
 tagjai hasznaljak. Pont.

 B. 
    A "tarsadalmi
 szolidaritas intezmenyesulese" kb. ugy meghaladasa az "oncelu" konzer-
 vativizmusnak, mint ahogy a kezezes az oncelu futballszabalyok, illetve
 a szalonnas sertescsulok az oncelu zsido konyha meghaladasa.
 
 Engem az A pont nem erdekel, Szekely Zoltan mar humorforrasnak is gyenge.
 Maradjunk a B pontnal.

 " Democracy is, in the long run, compatible with freedom only on
 condition that all, or at least most voters are agreed that certain
 supreme norms and principles of public life and economic order must
 remain outside the sphere of democratic decisions"

 Ez a kontroverzalis megallapitas a szazad garantaltan legsikeresebb
 liberkonzi kozgazdaszatol Wilhelm Ropke-tol szarmazik.<A Humane Economy: The
 Social Framework of the Free Market.> Wilhelm Ropke es Ludwig Erhard
 marcsak azert is fontosan szamunkra, mert amikor Antall doktor az erosen
 balos MDF-et konzervativ utra akarta terelgetni, leginkabb oket, es
 persze Konrad Adenauert emlegette. 

 >Kulonben amirol szo van, az a moralitas visszaalli-
 tasa,- irja Szekely.

 " The "left" moralist all too often reaches the point where his big words
 of love and freedom and justice serve as cover for the exact opposite.
 The moralist, with his lofty admonitions, becomes an intolerant hater
 and envier, the theoretical pacifist an imperialist when it comes
 to the practical test, and the advocate of abstract social justice
 an ambitious place-hunter."  -irja Ropke

 >ertekrestauracio -irja Szekely. Mely ertekekrol, normakrol van szo,
 nem tudom, mindenesetre antikapi normakrol  :
   >>(1994 aprilis 13. FORUM 1228) Szekely Zoltan,
  A kommunista 
  a bunozo es a kapitalista mozog a tarsadalom elfogadott normai sze-
  rint? Vagy forditva?  >>

  Well, a restauralando ertekek kozott Ropke, ilyesfajta ertekeket sorol fel,
 calculating and saving, responsibility for planning one's own life,
 respect for the value of money, the courage to grapple on one's own with life
 and its uncertainties, independendence based on ownership"

 Persze letezik romantikus antikapitalista konzervativizmus is, csak eppen
 annak sincs semmi koze a szocialdemokraciahoz. Klasszikus kulturkonzi
 Coleridge, (aki egyebkent Rousseau kovetojenek vallotta magat), kesobb
 a tomegkulturaellenesseg Don Quixote-ja Ortega y Gasset, vagy a szekularis
 demokracia elszant katolikus kritikusa Thomas Molnar. Ok valoban ellenerzesek-
 kel viseltettek a demokratikus piacgazdasaggal szemben, de a szocialdemok-
 raciat meg egy fokkal jobban utaltak. Gyengebbek kedveert, egy antikapi
 oskonzit minimum Don Juan Donoso-Cortes Marque's de Valdegamasnak hivnak.:-)

  Szekelyeknek persze a szocialdemokraciahoz sincs koze, oket en bloc
 zartak ki a Szocinternbol. Ugyanis kozelebb voltak a Dzsumhurijahoz
 mint Bad Godesberghez, a kis mufurcok a jo Moammar el-Khaddafival
 alakitottak ki elvtarsi kapcsolatokat. Amugy az MSZDP hosszu evtizedekig
 tagja volt a Szocinternnek, in exile statuszban. 

   Szekelyek a szocdem partunkat
 tettek tonkre, Palfyge,Csurka,Bencsik a konzi partunkat. Liberalis
 partunk meg valahogy sohasem volt igazan ;-)))).
 Well,szoci partunk az van, Mate elvtars van, Lusztig elvtars van, Szollosi
 elvtarsno is van, most eppen nyernek egy valasztast, csak el ne feledjek :
 "meg szukseges koszonni" Szekely elvtarsnak.EG

Kocsis Tamas a tragarsagot kifogasolo megjegyzesemre a kovetkezot irta:

>Ez azt hiszem inkabb Kolosra, meg ram tartozik.

Ha ratok tartozik, akkor miert irtad azt ide a FORUMba?  Ha privat dolognak
tartottad azt, akkor arra van az e-mail.

>Mint korabban mar szo volt rola a Szekely - Zsoter affer kapcsan, a jomodor
>is relativ fogalom.

Azert vannak bizonyos tarsadalmilag elfogadott normak, nem?

Ami pedig a romanok forumat illeti, azt irtad:

> Ha oda irok, akkor az o dolgaikba szeretnem az orromat beleutni, rajuk
> vagyok kivancsi. Miert kellene egy olyan allaspontot kialakitanom, amit
> senki nem fogad el kozuluk?

Szoval akkor te csak olyan allaspontot vagy hajlando veluk szemben
kepviselni, amit ok is hallani akarnak?  Ugy latom ebben sem voltal valami
sikeres az utolso cikkeddel az s.c.r.-ben, mivel meg arrol sem akarnak
hallani, hogy egy magyar penzzel mukodo privat Bolyai egyetem letesuljon
magyar tanitasi nyelvvel.  Miert nem vagyok meglepodve ezen?

Pannon Jozsi

Kedves Eva S Balogh,

Koszonom a valaszt kerdesemre. A forras azonban, ahonnet idezett nem is
szamit joszerevel. On ugyanis rolam allapitott meg valamit (az egy dolog,
hogy nem tudja mit, hiszen a keziszotarakban kellett utana keresgelnie,
ahol a koztudottan egyetlen templommal biro izraelita hit imahazat teljes
hozza nem ertesrol tanuskodva templomnak mondjak, de hagyjuk ezt, hiszen
On nem zsido, igy effele aprosagokat nem kell tudnia) es kiderult, hogy
ez a megallapitasa (mint mindazoke akik ilyen biralatra ragadtatjak magukat)
elfogult es mentes minden ertelmi megfontolastol.

Koos Kolos