Kedves Zoltan,

nezzuk csak vegig, mit irtal.

>Ez egyuttal azt is jelenti, hogy Antall...

Sem igen, sem nem. En nem Antallrol irtam, hanem Rolad. En nem tiszte-
lem ennyire Antallt, de tisztelem a Te tiszteletedet, es orulok, hogy
valaki igy tud viszonyulni hozza. Hiszen nekem is nagyon jolesne, ha
ilyen buszke lehetnek ra.

>(1) A bekesseg jegyeben visszavonulok.
>    Soha nem is hallottam meg hecckam-
>    panyrol, ez csak valami elmeszule-
>    meny, ugye? Nincs is olyan ugye, aki
>    becsuletes magyar embereket minden-
>    fele f-eknek, n-eknek (horr. dictu:
>    an-ti-ka-pi-ta-lis-ta-nak !!?) pro-
>    balna meg beallitani!

Ha f-en es n-en fasisztat es nacit kell erteni, akkor bizony meglehet.
Csak az a kerdes, hogy ha valakirol ezt allitom, akkor az hecckampany-e.
Ez az allitas modjatol fugg. Egesz pontosan attol, hogy e szavakat valoban
csak tenymegallapitaskent hasznaljuk-e, vagy pedig szidalomkent. Valamint
attol, hogy e teny megallapitasa utan milyen magatartasra szolitjuk fol
az uzenet cimzettjeit. Az antikapitalista jelzot tudtommal en hasznaltam
eloszor a HIX-en (bar lehet, hogy korabban mar elofordult, amikor meg nem
olvastam). Nem valtozott a velemenyem, es most hozzateszem, hogy az antikapi-
talizmust nem tartom bunnek vagy veteknek. Csak hibanak tartom, mikozben
erteni velem a kivalto okat. Es bizony, aki a piaci folyamatok elleneben
lep fol, aki szabad piacgazdasag es a hozza tartozo szabad tulajdon, infor-
maciocsere, szekularizalt allam stb. elleneben sajatos Magyar Utat hirdet,
az definicio szerint antikapitalista.
Hogy a fasisztazas mikor hecckampany, arra meg alabb visszaterek.

>(2) Bocsanatot kerni nem kell, csak le-
>    het. Ez nemelykor a joszandekot mu-
>    tathatja. Pl. kommunistakat sosem hal-
>    lottunk meg bocsanatot kerni 56 (az em-
>    lekezetes "hazudtunk reggel, hazudtunk
>    delben, hazudtunk minden pillanatban")
>    ota a magyar politikaban elkovetett
>    disznosagaikert. (Legfeljebb zart falak
>    kozott "onkritikat gyakorolni".)

Hum. Valoban erre gondoltal a bocsanatkeressel? A level alairoit tartod
kommunistaknak? Nem, hiszen ezt csak "pl." irod. Akkor viszont nem kaptam
valaszt a kerdesemre, hogy miert, kitol es kinek kellene (mezitlab!)
bocsanatot kerni. Te foltetelezed, hogy tudom a valaszt, es a bocsanatkeres,
mint gesztus fontossagat hangsulyozod. De en valoban nem tudom a valaszt, es
nem tudok olyan felszolitasra vagy kerdesre valaszolni, amelynek ertelme
nem vilagos.

>ja bosszulni magat. Mi masra jo a fasizmus
>folemlegetesevel csacsiskodni, mint meg-
>haragitani olyan targyalopartnereket, akik-
>kel NEM targyalni nem lehetseges?
>

  (1) Tovabbra is tartom, hogy Csurka iromanya fasiszta (e szorol mar volt
      egy szovaltasunk, de azota nem akadt senki, aki vilagosan megmagyarazta
	volna nekem, mi a kulonbseg a fasiszta es a nazi kozott, pedig Neked
	cimeztem a nyilt levelet, amiben tudatlansagomat beismerve kertem
	minden errol tudot, hogy vilagositson fel, nem haragszom meg erte, sot).
  (2) Csurkaval nem erdemes targyalni.
  (3) Kirol mondtak meg ezen kivul, hogy fasiszta ? Esetleg Zacsek, de az
      valoban olyan szeles mellel allt ki Csurka es NEZETEI mellett, hogy
	szinten alkalmazhato e minosites.

>Tudod - es ezt ne vedd magadra - igen nehez
>szembenezni valakivel, aki a minap meg fa-
>sisztazott. Az ember egyszeruen restelli
>magat - a masik helyett. (Lasd pl. Csurka
>es Debreczeni viszonyat is.)

Ezennel magamra veszem. Nyugodtan szembenezhetsz velem. Valakirol azt mondani,
hogy fasiszta, nem "fasisztazas". Fasisztazas az, ha akkor emlegetjuk az illeto
fasiszta nezeteit (esetleg VELT fasiszta nezeteit), amikor egesz mas ugyben
allunk szemben vele. Peldaul ki akarjuk penderiteni a helyerol, mert akada-
lyozza egyeb szandekainkat, es ezert emlegetunk kulonfele olyan tulajdonsagokat
es multat, amivel hangulatot lehet kelteni ellene. Erre boven van pelda manap-
sag otthon, de eppen nem a fasizmust emlegetik. EZ A HECCKAMPANY. (Amitol meg
nagyon sok esetben igaza lehet a heccelonek.)

Vagyis a kerdes az, hogy Csurka valoban fasiszta-e. Erre csak azt tudom mon-
dani, hogy olvasd el a NEKED irt kivonatomat, megjelent valamelyik SZALON-ban,
amikor Te ket hetig nem irtal bele (de azert olvastad, vagy nem?).

Csurka ellen valoban kampany folyt (es talan folyik), marmint nezetei terjedese
ellen, es viselt koztisztsegei ellen. Csupa olyasmi ellen, ami a legszorosabban
osszefugg terjesztett nezeteivel. Ezert nem HECCkampany. Meg ha Csurka nezeteit
(HIRDETETT nezeteit, programjat) esetleg valami oknal fogva (szigoru, tortelemi
definicio <ami egyebkent megallapodas kerdese> kovetkezteben) megsem lehetne
eppen fasisztanak mondani, akkor is u~l a fenti kampany, mert a resztvevok
vilagosan megmondtak, hogy irasainak, beszedeinek mely elemeivel van gondjuk.
Es senki sem akarja Csurkat eltiltani sem a szepirodalmi tevekenysegtol, sem, a
loversenytol, DE MEG A POLITIZALASTOL SEM. Csak azt akarjak, hogy ez a politi-
kai program ne legyen egy vezeto part hivatalos vagy hallgatolagosan elfogadott
programjanak resze, s ne juthasson el allami szintre.

>Vajon miert van az, hogy kiemelkedo tudasu,
>magasan kepzett magyar ertelmisegek nem ta-
>laljak a tiszta szot, mikor politikarol vi-
>taznak? Miert van az, hogy a HIX-en (amely-
>nek a gardajabol - bizvast allithatom -
>egy fel kormany kikerulhetne szakertelme
>alapjan) a legalparibb okolrazas gyakran a
>felelet olyan folvetesekre, amelyek a ma-
>gyar valosag tragikus kerdeseit feszegetik?
>
>Miert van az, hogy a poffeszkedes meg mindig
>elnyomja a logika alazatos szigorat?

Valoban, miert ?

>Kulonben: Te tenyleg nem talaltad Antall
>parlamenti beszedet foltunoen kiegyensu-
>lyozottnak azzal a hiszterikus hangulat-
>tal osszehasonlitva, amelyben elhangzott?

Nem talaltam annak. Semmitmondonak talaltam. Hiaba mondom, peldaul, hogy
elitelem a kenyszerito eszkozok aranytalan alkalmazasat, ha nyitva hagyom
azt a kerdest, hogy mit tekintek aranyosnak. Az Antall-beszedbol semmi
nem derult ki, meg az sem, hogy kirol vagy mirol beszelt. Mindenki azt gon-
dolt, amit akart. Ezt eppen egy politikusnak nagyon jol kell tudnia.

Ettol meg Antall lehet(ne) kivalo politikus, nagy magyar allamferfi. En innen
nem tudom megmondani, hogy Antall mit miert tesz, milyen eroviszonyokat, ro-
vid es hosszutavu celokat es hatasokat merlegel, es ha tudnam, akkor sem tud-
nam megitelni. De abban biztos vagyok, hogy legalabb ket tekintetben egyertel-
mu volt az "elhatarolodo" beszed hatasa:
  (1) A hazai kozvelemeny aggodo reszet cseppet sem nyugtatta meg.
  (2) A (potencialis) nyugati beruhazokat meg kevesbe nyugtatta meg, sot.
      Ez utobbi hatas meg rosszabb, mint az elso, mert arra a tokere
	az egesz orszagnak oriasi szuksege van (lenne).

En nem irtam ala az Antallnak kuldott levelet (hogy miert nem, az most nem
tartozik ide). De egy ilyen level elkuldese sem hecckampany vagy annak resze,
hanem a politikai akaratkepzes es akaratnyilvanitas teljesen elfogadhato
formaja. A kapott valasz is ezt a format kovette.

A talalos kerdesed nyilvan egy "lefasisztazott" (vagy szerinted lefasisztazott)
politikustol idez. Csakhogy aki nemetberenc gazfizkoknak nevezi a nyilasokat
(nem tudom ki az), attol meg lehet esetleg ugyanolyan fasiszta vagy rasszista,
csak nem "nemetberenc".

Hazafias udvozlettel
Edo

Gabor! Az altalad "abszolut"-nak nevezett szegenyseg is nagyon relativ,
mivelhogy az un. "letminimum"-ot egesz mashogy szamoljak kulonbozo
helyeken, nem? Peter

Kedves Ga'bor,

Remelem nem ertettel felre. En nem VITATKOZTAM veled, hanem
KIEGESZITETTEM azt amit mondtal. Egyebkent ugy tunik raadasul meg
pontatlan is voltam. Megyesi Gabor a TIPP-ben korrigalta az egyik
allitasomat. Gondolom tevedesbol kuldte azt a TIPP-re, igy most idezem:

>Subj:	*** TIPP *** #808
>===============================================
>Felado : Megyesi Gabor
>E-mail : 
>Temakor: Torok feleseg   ( 3 sor )
>Idopont: Fri Oct 9 06:19:14 EDT 1992 TIPP #808
>- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>Az apanak nem kell megolnie a lanyat, ha nem muzulmanhoz megy ferjhez,
>hanem a hitet elhagyo muzulmant a vallasi torvenyek szerint barki
>buntetlenul megolheti.

Azzal teljesen egyetertek, hogy Torokorszag az egyik legliberalisabb
muslim allam. Vannak viszont itt is fokozatok, foleg ha Europai mertekkel
merunk. Ami Torokorszagban liberalis, az Europaban valoszinuleg 200 eve
tulhaladott. Sokan ugyan azt mondjak, hogy Egyiptom liberalisabb, mint
Torokorszag. Ezt viszont az alkoholos italok, ejszakai szorakozohelyek,
es prostitualtak konnyu elrhetosegere alapozzak. Iran a masik veglet, a
teljesen elvakult fundamentalista muslim orszag megtestesitoje. Ebben
sincs vita koztunk.

Meg egy fontos szempontot emelnek ki. A sorrend (liberalizalodasban)
attol is fugg, hogy MIKOR hasonlitod ossze az orszagokat. Egy uj kormany
(vagy csak kormanyfo) hatalomra jutasa szo szerint napok alatt
megvaltoztatja a helyzetet. Hatalmas mozgolodas van jobbrol balra es
viszont. Megint Egyiptom egy jo pelda, ahol az elmult nehany evben a
muslim fundamentalista iranyba torteno eltolodas volt megfigyelheto
Saddat eltavolitasa utan. De peldaul Kuwait is jo pelda, ahol most eppen
a tradicionalis vallasi torvenyektol valo eltavolodas figyelheto meg
(pl.: nok valasztojoganak felvetese). Nagyreszben a Gulf war
kovetkezmenyekent. Vagy eppen emlithetnem Irant is ami a Sah bukasaig
egyertelmuen a "leghaladobb" (azaz leg-europaibb) muslim tarsadalom volt.
Sokszor ugy tunik nekem, hogy az arab vilag most megy keresztul azon a
tarsadalmi folyamaton, amit Europa az ipari forradalommal kezdett el es
(elveiben legalabb is) az 1960-as evek vegere befejezett. Gondolok itt az
egyen jogaira, egyenlosegre, az elet szentsegere, stb.

Dehat mindez mar eltavolodas a torok feleseg kerdesetol ugyhogy talan itt
abba is hagyom.

Udv,

	Geza

Megitelesek

Tisztelt SZALON!

Igen erdekesen alakul a vita Tokes Laszlo
szemelyerol. Borocz Jozsef ezt irja:

>   A szo keroje Tokes Laszlo kiralyhago-melleki reformatus
>puspoknek bizonyult. Csoori engedelyevel ismet a mikrofon moge
>allt, es a kovetkezot mondta:
>   -- Kedves barataim! Amit most hallottunk, a demokratikus
>eljaras elemi kovetelmenyeinek labbal tiprasa. Az nem megy, hogy
>csak ugy meghallgatunk valamit egyszer, figyelni persze nem
>tudunk, es aztan rogvest szavazzunk. Talan, ha majd a talalkozonk
>soran modunk lesz arra, hogy reszleteiben tanulmanyozzuk,
>megvitassuk, kiegeszitsuk es modositsuk az inditvanyt, akkor majd
>szavazhatunk minderrol. Anelkul mindez politikai kalandorsag. --
Vagyis Tokes Laszlo itt a demokratikus
szavaztatasi modozatok szoszoloja.

Kalman Laszlo pedig emigyen velekedik:

>Hogy ez "az erde1lyi Khomeininek" (ahogy
>erde1lyi ismero3seim nevezik) nem tetszik? Szerintem cseke1ly
>jelento3se1ge van. O3 maga se nevezheto3 tu1l politikus alkatnak,
>sza1mtalan olyan nyilatkozata volt ma1r, amit Magyarorsza1g helye1ben
>a legto2bb orsza1g a belu2gyeibe valo1 beavatkoza1snak tekintett
>volna.
Hoho, itt meg valamifele ERDELYI KHOMEI-
NIROL esik szo. Az oregur (Khomeini) nem
volt valami nagy demokrata, nekem ugy tu-
nik. (Mintha meg oletesi parancsokat is
kiadott volna, mondjuk Rushdie-ra.)

Ugy velem, hogy ebben a kettos megitelesben
ismet nem a magyar ertelmiseg (egy reszenek)
legvonzobb tulajdonsaga olt testet. Miert
nem lehet Tokes tiszteletest egyszeruen egy,
a magyarsag sorsaert aggodassal teli potikai
szerepvallalonak tekinteni, aki, ha kell, a
Magyarok Vilagtalalkozojan, ha kell, a magyar
teve ugyeben all a sarkara?

Miert van az, hogy amig egyik oldalon kial-
lasa tetszik, addig hoskent allittatik be,
amint azonban ugyanez az ontudatos kiallas
bizonyos erdekeket sert, rogton a vilagtor-
tenelem egyik legnegativabb vallasi figura-
javal kevertetik ossze?

[Igen kivancsi lennek a magyar sajto vissz-
hangjara Tokessel kapcsolatban, hiszen min-
denki jol emlekszik, mikent emelte ugyanez
a sajto pajzsra Tokest Ceau vegnapjai ide-
jen, amikor Tokes attorte a sokat emlege-
tett "hallgatas falat". (Vagyis vette a ba-
torsagot es nyilatkozott a magyar sajtonak
a Ceau rendszer embertelensegerol.)]
------------------------------------------
Ha tegnap szova tettem azt a mentalitast,
amely valogatas nelkul keveri ossze a poli-
tikai szferat a szemelyes szferaval, akkor
ma ugyanennek a mentalitasnak egy masik vo-
nasara, arra a folsobbrenduseget sugallo eli-
tizmusra hivnam fol a figyelmet, amely oly
sok keseruseget okoz azoknak, akik a szivu-
kon viselik a magyar nep folemelkedeset,
vagy - kevesbe pate'tikusan - kulturalis fol-
zarkozasat Europahoz.

Borocz irja az aug.20-i tuzijatek nezoirol:

>"Forgalomszervezesileg" a szo szoros ertelmeben
>szembekerultem viszont az esti tuzijatek kozonsegevel. Nem
>ajanlom az ellensegemnek sem ezt az erzest: azt hiszem, most mar
>tudom, mit is jelent az a szep, jatekos es kifejezo szo, hogy
>csocselek. Azokat jelenti, akik nem engedik ki az embert a
>metrobol a Deak teren, pusztan azert, mert ok sokan vannak,
>nagyon sokan, az ember meg -- ugy tunt -- bizony kevesen.

Ha ez a csocselekezo mentalitas marad a ma-
gyar ertelmiseg (egy reszenek) alapattitu"d-
je, bizony nem varhato el, hogy EZ az ertel-
miseg megkapja a magyar nep tamogatasat. A
tuzijatek megtekintese sok-sok embernek evi
rendszeressegel visszatero szokasa, beleert-
ve videkrol folutazo ertelmisegieket es a
pesti melosokat stb., stb. egyarant. A tuzi-
jateknezes kulturszokasahoz peldaul hozza-
tartozik altalaban egy hangulatos vendeglo-
ben elkoltott vacsora is a latvany utan.

Az elitista ertelmiseg kirekeszto fonnhejaza-
sa (amely meg emberszamba sem akarja venni a
"csocseleket" - jelen esetben tenyleg a pesti
emberek tobbseget - egyszeruen azert, mert ne-
hezsegei vannak a metrobol valo leszallasnal)
bizony melyen elgondolkodtato.

Bizony folmerul a gyanu, hogy ennek a fonn-
hejazo elitnek az egyszeru honpolgar (a nep)
csupan egyetlen celra kelletik: hogy gyule-
sekre csalogatva "az o tomegei" legyenek,
ill. hogy sajto altal elbutitva az o valasz-
topolgarai legyenek.

Mindez, aggodom, nem biztos, hogy jora vezet.
Hadd ertsek itt egyet - ha kisse mas indok-
lassal is - Szabo Kalman aggodalmaival.
(Vizionalni nem kivanok, maradjon meg ez Ke-
renyi rendezo ur elojoga. Neki, mint kiagyalt
dolgok szinpadra allitojanak, ez valahol a
hivatasa.)

Udvozlettel:               Szekely Zoltan

Dear Folks,

It has been raised recently (Larry Landwehr, Jozsi Hollosi, Zoltan Szabo)
whether we have to be sad or happy loosing some words (at least from public
conversation).

I, surely, would not use 'Negro'. [HAPPY!]  (Perhaps, only if I want to talk
about a kind of popular in Hungary candy.  But this has no connection to Afro-
Americans (or Africans).  The package shows a chimney sweep...)  However, I was
really surprised when somebody told me that 'man' is a bad word because it
always (=in every context) has the connotation "male". [SAD_]

The reason is simple, I think that a black skin man is a man but I think also
that feminists are mostly wrong.

The inventions in the usage of a language have two possible futures: they are
accepted or they are forgotten.  (The second case has no interest for us now.)
If a new usage has been accepted, then it will be used BY EVERYBODY (at least
nobody can be excluded from the users).  E.g., the `Afro-American' will refer
to the same class of people as `Negro' used to.  (Or if you want to the same
function, or to the same object in your favorite theory of reference, doesn't
matter.)  ((This was the goal of the introduction.))

Unfortunately (? - probably, not), the concept formation does not go so
"logically" that if we introduce a new word for a class of objects, then the
whole concept is set up again.  The old connotations, postsuppositions,
implicatures, or whatever you call them, are NOT wiped out.
***The new word cannot change the prejudices of anybody.***
(See the history of words:  bolond -> idegbeteg -> elmebeteg.  The last one
was *intentionally* introduced to avoid the negative connotations of the
previous word.)

To introduce a new word is easy.  You even must not say EXplicitely what are
the prejudices you do not share.  The flow of new words (rather new
expressions, circumscriptions) --at least to an extent-- seems to me
to replace doing things.

(Not so far ago we read about blacks in prison or the rate of poverty...)

Kata Bimbo

Vujity Tvrutko, aki mar masfel eve -18 eves koratol- haditudosit
Yugoslaviabol, amerikai eloadokorutat tervez. Olyan egyetemeket valamint
magyar, horvath ill. szerb klubokat keres, akik szivesen hallgatnak ot.

Kerem, aki segiteni tudna ebben keressen meg, s kuldok neki egy levelet,
amit egy ilyen eloadas irant erdeklodoknek eljuttatna.

Minden jot,

Torocsik Jeno


U.I.: Nehany teny Tvrutkorol:
In May, 1991, an 18 year old Hungarian -ethnic Croatian-, Vujity Tvrutko
set off to Yugoslavia as a self-made war reporter. He made interviews with
personalities like Milan Panic, Franjo Tudjman, Alia Izetbegovich,
Radovan Karadzich, Mate Boban, Stepan Kluyich, Reis ul Ulema Selimoski,
Ibrahim Rugova, Voislav Seselj, was wounded and imprisoned twice.

In 1992 he received the Hungarian Pulitzer for his objective and
comprehensive investigative reporting. His reports were broadcasted
by, among else, the BBC and large Austrian and German media. His book
on the war  was published in Hungary 1992, the English, German and Italian
editions are expected to appear early next year. His film on the Yugoslavian
situation was shown by almost all large Western TV networks. His lectures
in Austrian and Hungarian universities great popularity. At present
he is working for a number of Hungarian papers and is employed by
the Hungarian National Security Office as an expert.

Vujity Tvrutko is planning a lecture tour in the US between November 25
and December 30.