1. |
tenyerbol, felhomalyban... (mind) |
99 sor |
(cikkei) |
2. |
Valasztojog (mind) |
47 sor |
(cikkei) |
3. |
Ausztra1liai ko2vetu2nk (mind) |
20 sor |
(cikkei) |
4. |
A pudding probaja (mind) |
67 sor |
(cikkei) |
5. |
Cion bolcseinek jegyzokonyveinek eredeterol (mind) |
54 sor |
(cikkei) |
|
+ - | tenyerbol, felhomalyban... (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
ajanlas:
Annak ellenere, hogy mar igy is tulterhelt a Szalon a veget nem ero politikai
elemzesektol es vitaktol, melyek a kovetkezo negy ev lehetosegeit es szukseg-
szerusegeit taglaljak, leirok par gondolatot............
felvezetes:
Eloszor visszatekintve a ket fordulo kozotti idoszakra, sokan meglepodtek, hogy
nem alakultak ki latvanyos paktumok, ill. a regebben megkotott, eselytelen
liberalis paktum mukodott egyedul - a Fidesz szereny sikere miatt -, kis hate-
konysaggal.
VAlojaban roppant esszerutlen lett volna egy MSZP-SZDSZ paktum, mert ahhoz
kepest, amit az SZDSZ nyert volna rajta - minimalis szamu visszalepes az MSZP
reszerol -, semmi nem lett volna ahhoz kepest, amit veszit: az MSZP javara
torteno visszalepesek es a minimalis - MSZP "veszely" ellen szavazo - konzer-
vativ tabor elvesztesevel.
Nos, megvoltak a valasztasok, az emberek a masodik forduloban ugy latszik
arra szavaztak, amit a "tobbiektol" lattak ("akkor az biztos nem rossz.."):
az MSZP tarolt...
Milyen kormany lesz?
Az MSZP erdeke: Az MSZP-nek mar korabban beigertem egy sulyos valsagot a kov.
negy evre, de ennel prozaibb okok is vezetik, hogy >>lehetoleg koaliciot<<
alkosson.
Az MSZP 54 %-os tobbsege csaloka: eleg ha a frakcio 1/10-e (beteg, vagy) van
mas velemenyen, es maris oda az egyparti kormanyzas ereje.
Ekkor ket eset lehetseges: vagy nem hozzak meg a szukseges, nepszerutlen
gazdasagi intezkedeseket, azert, hogy a frakcio tobb, mint 92%-nak a tamoga-
tasat birjak, vagy meghozzak, de akkor szamolni kell azzal, hogy a heterogen
MSZP parlamenti tagsaga megoszlik. Az elso esetben az egesz gazadasagra kihato,
tovabbi romlo tendencia ervenyesul, amely valsaghoz vezet, az utobbi esetben
pedig az egyparti kormanyzas jut valsagba a donteskeptelenseg miatt.
Az MSZP-nek koalicio kell.
HA az MSZP koaliciot alkot, ez a veszely reszben elharul, mert mar egy
- akarmilyen meglepo, de J. PAli tajekoztatasa szerint iselkepzelheto -
KDNP +7%-kal elkeruli a 'donteskeptelen veszelyzonat'. Az igazan nagy uzlet
persze az SZDSZ lenne: esszesen 70 % folotti tobbsegnek eleg, ha alig tobb, min
t
2/3-at meg tudjak gyozni az adott, varhatoan nem ritkan nepszerutlen torveny
helyessegerol, hogy atlavirozzanak "nehany szuk esztendon".
Egy ilyen felallas eseten beuto valsag utan megmarado progressziv MSZP mag+
SZDSZ valoszinuleg meg mindig 50% folott maradna es koherensebb nezetuk miatt
talan tovabbra is kormanykepes.
Az SZDSZ erdeke: egy liberalis (resz-)kormanyzati lehetoseg, mint szubjektiv
elem benne van a "pakliban" (ezt nevezhetjuk hatalomvagynak is), de a komolyabb
kerdes: nyilvan olyan koalicioba mennek bele, ami velhetoleg nem bukik meg.
Ehhez, mar most latszik, felteteleket szabnak: Bekesit kerik (aki, figyelem,
eltunt az MSZP kozeletebol: tudja, hogy neki akkor lett volna igazan eselye
partjan belul, ha az MSZP nem jut tobbsegbe, szuksegszerusegbol), aki garanciat
jelentene, hogy a legfontosabb kerdesben, a gazdasapol.-ban hasonlo velemenyen
lesznek, es talan valami sikert erjenek el. De ha nem, jatszhatnak kivarasra
is (kis politikai zsarolas..): " ..a koalicio nem szuksegszeruseg, csak
lehetoseg..".
KDNP erdeke: a KDNP mar most is boldog, mert egy, one, une, jeden, odin kepvi-
selovel tobbje van a Parlamentben, es mint hallottuk: ez igen... A stabil,
konzervativ jobbkozep part az utobbi napokban felismerni veli az SZDSZ-nel is
balrabb mutato szocialis ertekrendjet...HA beszereznek nehany gazdasagi szaker-
tot meg sokra vihetik...mint keresztenyszocialista part.
Mi a gyakorlat?
Ha a"kemeny vonal" gyoz az MSZP-ben, akkor a BEkesi program hatterbe szorul,
az SZDSZ altal kert vezeraldozatokat nem hozzak meg, az SZDSZ nem lep be a
koalicioba. Az MSZP meg ekkor is megkaphatja a "nyomogombos" KDNP-t (az elozo
kormanyban az FKGP permanens onkivuleti allapota lenyegesen tobb fejfajast
okozott az MDF-nek, mint a riadt tekintetu szende szuzek partja, tejalvaszto
vermersekletevel..), es a "kemeny vonal"+KDNP miatti csekely tobbseg miatti
langyos, konfliktuskerulo politika (a kormanykepesseg megorzese erdekeben)
val.leg kilatastalan helyzetbe taszitja az orszagot. Az, hogy ez a koalicio
fennmarad-e a kov. valasztasig, vagy mar elotte megbukik, lenyegtelen: elobb-
utobb kudarcra van itelve.
Ha a "szocdem vonal" kerekedik felul, akkor az SZDSZ belep (es bent is marad!)
a koal.ban, NAgy "vaskezu" Sanyi es hivei hiaba morognak, nem kepesek a merleg
nyelvet ellatni - remelhetoleg. Ez vegul is nem lenne rossz. :-l de ehhez az
SZDSZ nehany vezeraldozatot fog kerni, kerdes, megkapja-e.
Ekozben a Fidesz, MDF es FKGP ellenzeki szerepre keszul, ami "konstruktiv lesz,
de azert ramutatnak az MSZP elkepzeleseinek kivitelezhetetlensegere..." s ennek
vezeto ereje az onjelolt FKGP lesz :-D (szerencse, hogy Torgyan minden helyzet-
ben feltalalja magat, mindig kepes valahol "vezeto ero szerepet" betolteni..)
BINGO: MSZP+SZDSZ+KDNP.... nem keptelenseg, de azert sokaig neznem egymas
mellett ezt a harom nevet, mire megszoknam...: mindenkeppen reklam lenne a kov.
valasztason az MSZP-nek a KDNP belepese, amit egy ekkora koalicio, akarmit
csinal is, valoszinuleg mege'r...
Ezen bingo verzio Lengyel LAszlo (legutolso..) joslataval lenne azonos,
de ezzel nem mondtam sokat, mert o egy het leforgasa alatt kepes az osszes
felallast vegigzongorazni, egyszer, mint legvaloszinubb, maskor, mint
kizarhato eset.
Annyiszor emlitettem a valsagokat es kudarcokat, hogy igazan nem bannam, ha nem
lenne igazam.
pentek, ju'nius 3. Fiser Andras
|
+ - | Valasztojog (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Szalonozok!
Amikor kb. harom hete elkezdtem szorgalmazni, hogy tegyunk valamit a kulfoldon
levo magyar allampolgarok valasztojogaval kapcsolatban, sokmindenre
szamitottam, csak tomeges erdektelensegre nem. Eleinte meg jol nezett ki a dolo
g
es azok a kevesek, akik valamilyen modon reagaltak erre vegulis egyetertettek
abban, hogy tenyleg jo lenne ha valtozna a helyzet. Majdnem mindenki arra is
celzott, hogy a kerdes szerintuk sokakat erint. (Csak az erdekesseg kedveert:
ha nem is sok, de egyebkent egymas torkat a Szalon, vagy Forum koreiben nagy
vehemenciaval marcangolo nevekkel alairt e-mail uzenetek szoltak errol.) A maga
m
reszerol eleve szamitottam a Szalon iroinak es olvasoinak tevekeny reszvetelere
,
otleteire, hogyan lehetne a dolgot a leheto legjobban oszzehozni, okulva a
tobbek altal emlegetett regebbi probalkozasok kudarcaibol.
Ezzel szemben: csend, ami az erdektelenseg igen meggyozo kifejezesi formaja.
(Nem hiszem, hogy a valasztasok iranti figyelem okozta a csendet.) Ettol ez a
"sokakat erdeklo" helyzet nem fog megvaltozni. Bizonyos vagyok benne, hogy a
parlament egytlen buzgo tagja sem forgolodik almaban olyannyira nyugtalanul
emiatt, hogy reggel agyabol furgen kipattanva azonnal a tettek mezejere lepjen
es addig szorgoskodjek ezugyben, amig egyszercsak a honatyak kozfelkialtassal
megszavazzak valasztojogunk helyreallitasat. Ez csak akkor tortenhet meg, ha az
erintettek maguk nyomast gyakorolnak azokra akiknek a dolga ezen segiteni.
Enelkul soha.
Masreszt a vitatkozas, egymassal valo elcelodes, a mindenkori politikai
helyzet szidalmazasa, stb. (a Forumban nem egy alkalommal az elmult harom het
folyaman akar fizikai eroszakkal valo fenyegetozesig menoen, mellesleg erdekes,
hogy a Forum-ban senki sem reagalt ), az klassz. Azonban ettol az egvilagon
semmi sem fordul jobbra. A velemenyek hangoztatasa fontos dolog minden
demokraciaban, de csak akkor ha a hangoztatasnak valamilyen, a mindenkori
helyzet meg-, vagy nemmegvaltoztatasara iranyulo celja es foganatja is van.
Ellenkezo esetben az egesz egyfajta oncelu potcselekvesse valik. Ezzel nem azt
allitom, hogy a velemenycserek altalaban haszontalanok, hanem azt, hogy
amennyiben celjuk nem a fenti, akkor azok. Azt hiszem, a velemenyek kozzetetele
minden hatas nelkul inkabb demoralizalo, amint azt sokan tapasztalatbol tudjuk.
(Pl. az Elet es Irodalom a hetvenes- nyolcvanas evekben nagyon aranyosan
kritizalgatott, mindenki szerette is, hogy milyen jol megmondtak, csak eppen
semmi sem tortent, mivel ami tortent nem attol tortent. Ahogy Hobo emlitette
egy szep blues-ban " Negyven eve nem tudtam, hogy ki vagyok en
..szelep
vagyok az orszag feneken." Amitol nehanyan csak meg duhosebbek lettunk.) A
gozkieresztes megkonnyebbulessel jar, a valosagon egy fikarcnyit sem valtoztat
csak legfeljebb konnyebben elviselhetove teszi. De ki figyel oda?
Most akkor felejtsuk el, vagy probalkozunk?
Peter
|
+ - | Ausztra1liai ko2vetu2nk (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Porda1nyt ve1leltlenu2l ismerem -- nyelve1sz, tagja volt a kandida1tusi
bizottsa1gomnak. 89-ben ma1r nagyon akti1v MDF-es volt, benn volt az MDF
ku2lu2gyi bizottsa1ga1ban, de egya1ltala1n nem keltette sem a karrierista
sem az o3ru2lt hazaffy benyoma1sa1t, so3t. Azt hiszem az MDF-nek volt egy
libera1lis sza1rnya, akiket re1szint kinyi1rtak a Csurka1e1k, re1szint
elvadultak, re1szint a1tu2ltek, de aze1rt egy-ketto3 maradhatott me1g
(neveket sajnos nem tudok, de mondjuk Debreceni a meztelen kira1lyos cikke
elo3tt me1g ilyen volt) pla1ne az antipo1dusokon ahol aze1rt a napi apro3
gyu3ro3de1sekbo3l kimaradhatott. Teha1t: aka1rmilyen randa1n szerepelt is az
MDF az elmu1lt ne1gy e1vben, aze1rt me1g nem minden MDF-est kell erko2lcsi
hulla1nak tekinteni (viszont sza1mos MSZP-st igen, aka1rmilyen sze1pen
meghu1zta maga1t ne1gy e1ven a1t). E1n persze nem tudom hogy a ne1gy e1v
alatt miket nyilatkozott meg hogyan viselkedett, de mondjuk dicso3
washingtoni ko2vetu2nket nehe1z lett volna alulmu1lnia, arro3l az u2rge1ro3l
ma1r nem is besze1lve aki a1lli1to1lag di1szmagyarban nyu1jtotta a1t a
megbi1zo1levele1t valahol de1l-amerika1ban, gondolom az ottani na1ci
emigra1cio1 legnagyobb o2ro2me1re.
Kornai Andra1s
|
+ - | A pudding probaja (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Mint azt megirtam, majus 13-an kozelito formulakat allitottam fel
annak megbecslesere, hogy az elso fordulo eredmenyei alapjan mi lesz a
masodik fordulo eredmenye. A fuggetlen valtozo "csak" a masodik forduloban
egyeni korzetben szerzendo szavazatok megoszlasa volt. 8 peldat is adtam a
szamolasra. A dolog lenyege, hogy az 1. fordulo eredmenyei es bizonyos, a
masodik fordulo szavazataira tett feltevesek alapjan elore megjosolhato az
orszagos lista helyeinek elosztasa, ami a valosagban bonyolult szavazatszami-
tasok eredemnyekeppen alakul ki.
Most mar tudjuk, mi tortent. A pudding probaja azonban meg elmaradt. A kozelito
formula josagat azzal lehet ellenorizni, hogyha PONTOSAN azokat a szamokat
adjuk meg az egyeni eredmenyekre, amelyek a veglegesek, es megvizsgaljuk,
mennyire kulonbozik a formula altal josolt orszagos (es osszes) helyek szama
a veglegestol. Ime:
Megismetlem a vegleges eredmenyeket:
(M)SZP (S)ZDSZ M(D)F FK(G)P (K)DNP (F)IDESZ osszesen
listan 53 28 18 14 5 7 125
egyeniben 149 17 4 1 3 0 174*
orszagos l. 7 25 15 11 14 13 85
osszesen 209 10 37 26 22 20 384*
%-ban 54.1 18.1 9.6 6.7 5.2 5.7 99.5*
* meg 1-1 mandatumot szerzett az ASZ es a Vallalk.P.
Most pedig a formulam alapjan az elso ket sor ismereteben az utolso harom sor
igy lehetne megjosolhato:
(M)SZP (S)ZDSZ M(D)F FK(G)P (K)DNP (F)IDESZ osszesen
orszagos l. 12 25 15 11 12 11 85
osszesen 214 10 37 26 20 18 384*
%-ban 55.4 18.1 9.6 6.7 5.2 4.6 99.5*
Tehat a becsles az abszolut szamokat illetoen is mar egeszen jol mukodott,
kiveve azt a tenyt, hogy a dominans part fele huz, es eppen a legkisebbek
rovasara. Ugyanez a parlamenti helyek szazalekos megoszlasara meg jobb
eredmenyt mutat: a legnagyobb elteres a legnagyobb partnal is csak 1.3%.
Ha valaki nem hinne el, vegezzuk el ugyanezt a szamitast az 1990-es valaszta-
sok szamaival is:
Az akkori vegleges eredmenyek:
(M)SZP (S)ZDSZ M(D)F FK(G)P (K)DNP (F)IDESZ osszesen
listan 14 34 40 16 8 8 120
egyeniben 1 34 115 11 3 1 165*
orszagos l. 18 23 10 17 10 12 90
osszesen 33 91 165 44 21 21 375*
%-ban 8.5 23.6 42.7 11.4 5.4 5.4 97.0*
* meg 11 mandatumot szereztek a fuggetlenek es kis partok.
Most pedig a formulam alapjan az elso ket sor ismereteben az utolso harom sor
igy lehetne megjosolhato:
(M)SZP (S)ZDSZ M(D)F FK(G)P (K)DNP (F)IDESZ osszesen
orszagos l. 15 22 14 15 9 14 90
osszesen 30 90 169 42 20 23 375*
%-ban 7.8 23.3 43.8 10.9 5.2 5.8 97.0*
Lathato, hogy a kozelites itt is szepen mukodik, a legnagyobb elteres 4 fo
(ismet a legerosebb part javara) illetve 1.1%.
Kovetkeztetesek:
- meg egy ilyen agyonkomplikalt valasztasi torveny eseteben is eleg jol josol-
hatok a vegso eredmenyek az egyszerusito felteveseimmel,
- ezentul nemcsak a kozvelemenykutatasoknak, hanem nekem is hihettek :-)
- gyakorlatilag barmelyik partnak (vagy mindegyiknek) felajanlhatnam szolgala-
taimat a kovetkezo valasztasi eredmenyeinek joslasara. Aki hallja, adja at.
Radnai Tamas
|
+ - | Cion bolcseinek jegyzokonyveinek eredeterol (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A napokban talaltam egy cikket,amely a Cion bolcseinek jegyzokonyvenenek
keletkezeserol szol. (HIT Info majus 26; Morvay Peter: A gyulolet profe-
ciaja) Mivel az utobbi idoben tobbszor is szo esett e temarol a SZALON-
ban, gondoltam, roviden osszefoglalom az ezzel foglalkozo reszt, ne'hol
szoszerint is atemelve mondatokat az irasbol. Szo'val :
A jegyzokonyvek celja,hogy leleplezzek a "vilagmeretu zsido osszeesku-
vest", ami az antiszemita hitvallas egyik alaptetele. Alapjaul a jegyzo-
konyvek szerint 1897-ben Bazelben megtartott 1.Cionista Vilagkongresszus
titkos ulesei szolgaltak. Azota mar a vilag szamos birosagan szuletett
hatarozat arrol,hogy az iratok hamisitvanyok;legutoljara 1993 novembere-
ben a moszkvai keruleti birosagon.A jegyzokonyvekhez a zsidoknak valoja-
ban semmi kozuk sincs, a forrast egesz mashol kell keresni:
1864-ben Brusszelben Maurice Joy francia publicista adott ki egy pamf-
letet III. Napoleon ellen "Parbeszed a pokolban Machiavelli es Montes-
quieu kozott, avagy Machiavelli politikaja a 19. szazadban" cimmel.Ebben
a zsidosagrol egyetlen szo sem esik, a szerzojet pedig Franciaorszagban
bortonbe zartak miatta. 1921-ben a londoni Times leplezte le,hogy a Cion
bolcseinek jegyzokonyveit a cari orosz titkosszolgalat (az Ohrana) fono-
ke, Pjotr Racsovszkij es parizsi osszekotoje Orzejevszkij tabornok fabri-
kalta ossze az elobbi iras, valamint mas forrasok, pl. Hermann Goedsche
nemet szerzo regenyenek felhasznalasaval azert,hogy II. Miklos zsidogyu-
loletet felkorbacsoljak segitsegevel. A car ekkorra mar teljesen a Szent
Szinodus hirhedten antiszemita vezetojenek,Podjedonoscsevnek a befolyasa
ala kerult, igy kesz volt elhinni, hogy dinasztiajara a legfobb veszelyt
a nemzetkozi zsido osszeeskuves jelenti, ezert a legkemenyebb fellepes
szukseges ellenuk.
A nyilvanossag elott a jegyzokonyvek Szergej Nilus hires orosz miszti-
kus iro jovendoleseinek 1905-os masodik kiadasaban jelentek meg- amely a
titkosrendorseg megrendelesere a cari kormany nyomdajaban keszult,- azt
bizonyitando, hogy a zsidok keszen allnak a nemzetek feletti uralom meg-
szerzesere, es egy zsido vilagallam megalapitasara. Megjelenesuk utan a
moszkvai metropolita elrendelte,hogy ezeket minden templomban a szoszek-
rol felolvassak. A sorozatos progromok az 1917-es bolsevik forradalom u-
tan valtak tomegesse.Gyenyikin es Kolcsak feher seregei a jegyzokonyvek-
ben szereplo judeo-szabadkomuves osszeeskuves mitosza alapjan a forra-
dalmat az Antikrisztus muvenek tekintettek, es 1919-22 kozott tobb mint
szazezer zsidot meszaroltak le, - a modern zsido tortenelem holocaust e-
lotti legsulyosabb tragediajat okozva.
Az emigrans feheroroszok reven a jegyzokonyvek gyorsan ismertte valtak
Nyugat-Europaban is;Nemetorszagban a nemzetiszocializmus tankonyve lett.
Amerikaban a jegyzokonyvek kiadasara az autogyaros Henry Ford jelentke-
zett, miutan egy antiszemita orosz emigrans meggyozte ot. A magyarnyelvu
kiadas 1934-ben a becsi Ford Kiadonal jelent meg.Szaudarabiaban me'g ma-
napsag is nagy nepszerusegnek orvendenek a jegyzokonyvek. Feiszal kiraly
szokasa volt, hogy minden kulfoldi vendeget megajandekozza egy-egy disz-
kotesu peldannyal.
Neha mostanaban is fel-felbukkan a jegyzokonyvekben vazolt osszeesku-
veselmelet, sokszor talan maga az azt hangoztato szemely sem tud semmit
annak forrasarol, sem arrol, hogy keletkezesnek elsosorban orosz belpo-
litikai okai voltak.
Remelem nem untattam agyon a Szalon olvasotaborat. Koszonom a turelmet.
Udvozlettel: Bege Norbert
|
|