Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX SZALON 673
Copyright (C) HIX
1994-06-06
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 tenyerbol, felhomalyban... (mind)  99 sor     (cikkei)
2 Valasztojog (mind)  47 sor     (cikkei)
3 Ausztra1liai ko2vetu2nk (mind)  20 sor     (cikkei)
4 A pudding probaja (mind)  67 sor     (cikkei)
5 Cion bolcseinek jegyzokonyveinek eredeterol (mind)  54 sor     (cikkei)

+ - tenyerbol, felhomalyban... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

ajanlas:
Annak ellenere, hogy mar igy is tulterhelt a Szalon a veget nem ero politikai
elemzesektol es vitaktol, melyek a kovetkezo negy ev lehetosegeit es szukseg-
szerusegeit taglaljak, leirok par gondolatot............

felvezetes:
Eloszor visszatekintve a ket fordulo kozotti idoszakra, sokan meglepodtek, hogy
nem alakultak ki latvanyos paktumok, ill. a regebben megkotott, eselytelen
liberalis paktum mukodott egyedul - a Fidesz szereny sikere miatt -, kis hate-
konysaggal. 
VAlojaban roppant esszerutlen lett volna egy MSZP-SZDSZ paktum, mert ahhoz 
kepest, amit az SZDSZ nyert volna rajta - minimalis szamu visszalepes az MSZP
reszerol -, semmi nem lett volna ahhoz kepest, amit veszit: az MSZP javara 
torteno visszalepesek es a minimalis - MSZP "veszely" ellen szavazo - konzer-
vativ tabor elvesztesevel.
Nos, megvoltak a valasztasok, az emberek a masodik forduloban ugy latszik
arra szavaztak, amit  a "tobbiektol" lattak ("akkor az biztos nem rossz.."):
az MSZP tarolt...

Milyen kormany lesz?

Az MSZP erdeke: Az MSZP-nek mar korabban beigertem egy sulyos valsagot a kov. 
negy evre, de ennel prozaibb okok is vezetik, hogy >>lehetoleg koaliciot<<
alkosson.
Az MSZP 54 %-os tobbsege csaloka: eleg ha a frakcio 1/10-e (beteg, vagy) van 
mas velemenyen, es maris oda az egyparti kormanyzas ereje.
Ekkor ket eset lehetseges: vagy nem hozzak meg a szukseges, nepszerutlen 
gazdasagi intezkedeseket, azert, hogy a frakcio tobb, mint 92%-nak a tamoga-
tasat birjak, vagy meghozzak, de akkor szamolni kell azzal, hogy a heterogen
MSZP parlamenti tagsaga megoszlik. Az elso esetben az egesz gazadasagra kihato,
tovabbi romlo tendencia ervenyesul, amely valsaghoz vezet, az utobbi esetben
pedig az egyparti kormanyzas jut valsagba a donteskeptelenseg miatt.

Az MSZP-nek koalicio kell.

HA az MSZP koaliciot alkot, ez a veszely reszben elharul, mert mar egy 
- akarmilyen meglepo, de J. PAli tajekoztatasa szerint iselkepzelheto -
KDNP +7%-kal elkeruli a 'donteskeptelen veszelyzonat'. Az igazan nagy uzlet
persze az SZDSZ lenne: esszesen 70 % folotti tobbsegnek eleg, ha alig tobb, min
t 
2/3-at meg tudjak gyozni az adott, varhatoan nem ritkan nepszerutlen torveny 
helyessegerol, hogy atlavirozzanak "nehany szuk esztendon".
Egy ilyen felallas eseten beuto valsag utan megmarado progressziv MSZP mag+ 
SZDSZ valoszinuleg meg mindig 50% folott  maradna es koherensebb nezetuk miatt
talan tovabbra is kormanykepes.

Az SZDSZ erdeke: egy liberalis (resz-)kormanyzati lehetoseg, mint szubjektiv
elem benne van a "pakliban" (ezt nevezhetjuk hatalomvagynak is), de a komolyabb
kerdes: nyilvan olyan koalicioba mennek bele, ami velhetoleg nem bukik meg.
Ehhez, mar most latszik, felteteleket szabnak: Bekesit kerik (aki, figyelem,
eltunt az MSZP kozeletebol: tudja, hogy neki akkor lett volna igazan eselye 
partjan belul, ha az MSZP nem jut tobbsegbe, szuksegszerusegbol), aki garanciat
jelentene, hogy a legfontosabb kerdesben, a gazdasapol.-ban hasonlo velemenyen
lesznek, es talan valami sikert erjenek el. De ha nem, jatszhatnak kivarasra
is (kis politikai zsarolas..): " ..a koalicio nem szuksegszeruseg, csak 
lehetoseg..".

KDNP erdeke: a KDNP mar most is boldog, mert egy, one, une, jeden, odin kepvi-
selovel tobbje van a Parlamentben, es mint hallottuk: ez igen... A stabil, 
konzervativ jobbkozep part az utobbi napokban felismerni veli az SZDSZ-nel is
balrabb mutato szocialis ertekrendjet...HA beszereznek nehany gazdasagi szaker-
tot meg sokra vihetik...mint keresztenyszocialista part.

Mi a gyakorlat?

Ha a"kemeny vonal" gyoz az MSZP-ben, akkor a BEkesi program hatterbe szorul,
az SZDSZ altal kert vezeraldozatokat nem hozzak meg, az SZDSZ nem lep be a 
koalicioba. Az MSZP meg ekkor is megkaphatja a "nyomogombos" KDNP-t  (az elozo
kormanyban az FKGP permanens onkivuleti allapota lenyegesen tobb fejfajast
okozott az MDF-nek, mint a riadt tekintetu szende szuzek partja, tejalvaszto
vermersekletevel..), es a "kemeny vonal"+KDNP miatti csekely tobbseg miatti
langyos, konfliktuskerulo politika (a kormanykepesseg megorzese erdekeben) 
val.leg kilatastalan helyzetbe taszitja az orszagot. Az, hogy ez a koalicio 
fennmarad-e a kov. valasztasig, vagy mar elotte megbukik, lenyegtelen: elobb-
utobb kudarcra van itelve.

Ha a "szocdem vonal" kerekedik felul, akkor az SZDSZ belep (es bent is marad!)
a koal.ban, NAgy "vaskezu" Sanyi es hivei hiaba morognak, nem kepesek a merleg
nyelvet ellatni - remelhetoleg. Ez vegul is nem lenne rossz.  :-l de ehhez az 
SZDSZ nehany vezeraldozatot fog kerni, kerdes, megkapja-e.

Ekozben a Fidesz, MDF es FKGP ellenzeki szerepre keszul, ami "konstruktiv lesz,
de azert ramutatnak az MSZP elkepzeleseinek kivitelezhetetlensegere..." s ennek
vezeto ereje az onjelolt FKGP lesz :-D (szerencse, hogy Torgyan minden helyzet-
ben feltalalja magat, mindig kepes valahol "vezeto ero szerepet" betolteni..)

BINGO: MSZP+SZDSZ+KDNP.... nem keptelenseg, de azert sokaig neznem egymas 
mellett ezt a harom nevet, mire megszoknam...: mindenkeppen reklam lenne a kov.
valasztason az MSZP-nek a KDNP belepese, amit egy ekkora koalicio, akarmit 
csinal is, valoszinuleg mege'r...
Ezen bingo verzio Lengyel LAszlo (legutolso..) joslataval lenne azonos,
de ezzel nem mondtam sokat, mert o egy het leforgasa alatt kepes az osszes 
felallast vegigzongorazni, egyszer, mint legvaloszinubb, maskor, mint 
kizarhato eset.

Annyiszor emlitettem a valsagokat es kudarcokat, hogy igazan nem bannam, ha nem
lenne igazam. 

pentek,  ju'nius 3.				Fiser Andras
+ - Valasztojog (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Szalonozok!

Amikor kb. harom hete elkezdtem szorgalmazni, hogy tegyunk valamit a kulfoldon
levo magyar allampolgarok valasztojogaval  kapcsolatban, sokmindenre
szamitottam, csak tomeges erdektelensegre nem. Eleinte meg jol nezett ki a dolo
g
es azok a kevesek, akik valamilyen modon reagaltak erre vegulis egyetertettek
abban, hogy tenyleg jo lenne ha valtozna a helyzet. Majdnem mindenki arra is
celzott, hogy a kerdes szerintuk sokakat erint. (Csak az erdekesseg kedveert:
ha nem is sok, de egyebkent egymas torkat a Szalon, vagy Forum koreiben nagy
vehemenciaval marcangolo nevekkel alairt e-mail uzenetek szoltak errol.) A maga
m
reszerol eleve szamitottam a Szalon iroinak es olvasoinak tevekeny reszvetelere
,
otleteire, hogyan lehetne a dolgot a  leheto legjobban oszzehozni, okulva a
tobbek altal emlegetett regebbi probalkozasok kudarcaibol. 
Ezzel szemben: csend, ami az erdektelenseg igen meggyozo kifejezesi formaja.
(Nem hiszem, hogy a valasztasok iranti figyelem okozta a csendet.) Ettol ez a
"sokakat erdeklo" helyzet nem fog megvaltozni. Bizonyos vagyok benne, hogy a
parlament egytlen buzgo tagja sem forgolodik almaban olyannyira nyugtalanul
emiatt, hogy reggel agyabol furgen kipattanva azonnal a tettek mezejere lepjen
es addig szorgoskodjek ezugyben, amig egyszercsak a honatyak kozfelkialtassal
megszavazzak valasztojogunk helyreallitasat. Ez csak akkor tortenhet meg, ha az
erintettek maguk nyomast gyakorolnak azokra akiknek a dolga ezen segiteni.
Enelkul soha.
Masreszt a vitatkozas, egymassal valo elcelodes, a mindenkori  politikai
helyzet szidalmazasa, stb. (a Forumban nem egy alkalommal az elmult harom het
folyaman akar fizikai eroszakkal valo fenyegetozesig menoen, mellesleg erdekes,
hogy  a Forum-ban  senki sem reagalt ), az klassz. Azonban ettol az egvilagon
semmi sem fordul jobbra. A velemenyek hangoztatasa fontos dolog minden
demokraciaban, de csak akkor ha a hangoztatasnak valamilyen, a mindenkori
helyzet meg-, vagy nemmegvaltoztatasara iranyulo celja es foganatja is van.
Ellenkezo esetben az egesz egyfajta oncelu potcselekvesse valik. Ezzel nem azt
allitom, hogy a velemenycserek altalaban haszontalanok, hanem azt, hogy
amennyiben celjuk nem a fenti, akkor azok. Azt hiszem, a velemenyek kozzetetele
minden hatas nelkul inkabb demoralizalo, amint azt sokan tapasztalatbol tudjuk.
(Pl. az Elet es Irodalom a hetvenes- nyolcvanas evekben nagyon aranyosan
kritizalgatott, mindenki szerette is, hogy milyen jol megmondtak, csak eppen
semmi sem tortent, mivel ami tortent nem attol tortent.  Ahogy Hobo emlitette
egy szep blues-ban " Negyven eve nem tudtam, hogy ki vagyok en
..szelep
vagyok az orszag feneken." Amitol nehanyan csak meg duhosebbek lettunk.) A
gozkieresztes megkonnyebbulessel jar, a valosagon egy fikarcnyit sem valtoztat
csak legfeljebb konnyebben elviselhetove teszi. De ki figyel oda?  
Most akkor felejtsuk el, vagy probalkozunk?   

Peter
+ - Ausztra1liai ko2vetu2nk (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Porda1nyt ve1leltlenu2l ismerem -- nyelve1sz, tagja volt a kandida1tusi
bizottsa1gomnak. 89-ben ma1r nagyon akti1v MDF-es volt, benn volt az MDF
ku2lu2gyi bizottsa1ga1ban, de egya1ltala1n nem keltette sem a karrierista
sem az o3ru2lt hazaffy benyoma1sa1t, so3t. Azt hiszem az MDF-nek volt egy
libera1lis sza1rnya, akiket re1szint kinyi1rtak a Csurka1e1k, re1szint
elvadultak, re1szint a1tu2ltek, de aze1rt egy-ketto3 maradhatott me1g
(neveket sajnos nem tudok, de mondjuk Debreceni a meztelen kira1lyos cikke
elo3tt me1g ilyen volt) pla1ne az antipo1dusokon ahol aze1rt a napi apro3
gyu3ro3de1sekbo3l kimaradhatott. Teha1t: aka1rmilyen randa1n szerepelt is az
MDF az elmu1lt ne1gy e1vben, aze1rt me1g nem minden MDF-est kell erko2lcsi
hulla1nak tekinteni (viszont sza1mos MSZP-st igen, aka1rmilyen sze1pen
meghu1zta maga1t ne1gy e1ven a1t). E1n persze nem tudom hogy a ne1gy e1v
alatt miket nyilatkozott meg hogyan viselkedett, de mondjuk dicso3
washingtoni ko2vetu2nket nehe1z lett volna alulmu1lnia, arro3l az u2rge1ro3l
ma1r nem is besze1lve aki a1lli1to1lag di1szmagyarban nyu1jtotta a1t a
megbi1zo1levele1t valahol de1l-amerika1ban, gondolom az ottani na1ci
emigra1cio1 legnagyobb o2ro2me1re.


Kornai Andra1s
+ - A pudding probaja (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Mint azt megirtam, majus 13-an kozelito formulakat allitottam fel
annak megbecslesere, hogy az elso fordulo eredmenyei alapjan mi lesz a 
masodik fordulo eredmenye. A fuggetlen valtozo "csak" a masodik forduloban
egyeni korzetben szerzendo szavazatok megoszlasa volt. 8 peldat is adtam a
szamolasra. A dolog lenyege, hogy az 1. fordulo eredmenyei es bizonyos, a 
masodik fordulo szavazataira tett feltevesek alapjan elore megjosolhato az 
orszagos lista helyeinek elosztasa, ami a valosagban bonyolult szavazatszami-
tasok eredemnyekeppen alakul ki.
Most mar tudjuk, mi tortent. A pudding probaja azonban meg elmaradt. A kozelito
 formula josagat azzal lehet ellenorizni, hogyha PONTOSAN azokat a szamokat
adjuk meg az egyeni eredmenyekre, amelyek a veglegesek, es megvizsgaljuk, 
mennyire kulonbozik a formula altal josolt orszagos (es osszes) helyek szama
a veglegestol. Ime:
Megismetlem a vegleges eredmenyeket:

               (M)SZP (S)ZDSZ  M(D)F  FK(G)P  (K)DNP  (F)IDESZ    osszesen
listan            53      28     18      14       5       7         125
egyeniben        149      17      4       1       3       0         174*
orszagos l.        7      25     15      11      14      13          85
osszesen         209      10     37      26      22      20         384*
%-ban             54.1    18.1    9.6     6.7     5.2     5.7        99.5*

* meg 1-1 mandatumot szerzett az ASZ es a Vallalk.P.

Most pedig a formulam alapjan az elso ket sor ismereteben az utolso harom sor
igy lehetne megjosolhato:
               (M)SZP (S)ZDSZ  M(D)F  FK(G)P  (K)DNP  (F)IDESZ    osszesen
orszagos l.       12      25     15      11      12      11          85
osszesen         214      10     37      26      20      18         384*
%-ban             55.4    18.1    9.6     6.7     5.2     4.6        99.5*

Tehat a becsles az abszolut szamokat illetoen is mar egeszen jol mukodott,
kiveve azt a tenyt, hogy a dominans part fele huz, es eppen a legkisebbek
rovasara. Ugyanez a parlamenti helyek szazalekos megoszlasara meg jobb 
eredmenyt mutat: a legnagyobb elteres a legnagyobb partnal is csak 1.3%.

Ha valaki nem hinne el, vegezzuk el ugyanezt a szamitast az 1990-es valaszta-
sok szamaival is:

Az akkori vegleges eredmenyek:

               (M)SZP (S)ZDSZ  M(D)F  FK(G)P  (K)DNP  (F)IDESZ    osszesen
listan            14      34     40      16       8       8         120
egyeniben          1      34    115      11       3       1         165*
orszagos l.       18      23     10      17      10      12          90
osszesen          33      91    165      44      21      21         375*
%-ban              8.5    23.6   42.7    11.4     5.4     5.4        97.0*

* meg 11 mandatumot szereztek a fuggetlenek es kis partok.

Most pedig a formulam alapjan az elso ket sor ismereteben az utolso harom sor
igy lehetne megjosolhato:
               (M)SZP (S)ZDSZ  M(D)F  FK(G)P  (K)DNP  (F)IDESZ    osszesen
orszagos l.       15      22     14      15       9      14          90
osszesen          30      90    169      42      20      23         375*
%-ban              7.8    23.3   43.8    10.9     5.2     5.8        97.0*

Lathato, hogy a kozelites itt is szepen mukodik, a legnagyobb elteres 4 fo 
(ismet a legerosebb part javara) illetve 1.1%.

Kovetkeztetesek:
- meg egy ilyen agyonkomplikalt valasztasi torveny eseteben is eleg jol josol-
hatok a vegso eredmenyek az egyszerusito felteveseimmel,
- ezentul nemcsak a kozvelemenykutatasoknak, hanem nekem is hihettek :-)
- gyakorlatilag barmelyik partnak (vagy mindegyiknek) felajanlhatnam szolgala-
taimat a kovetkezo valasztasi eredmenyeinek joslasara. Aki hallja, adja at.
Radnai Tamas
+ - Cion bolcseinek jegyzokonyveinek eredeterol (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A napokban talaltam egy cikket,amely a Cion bolcseinek jegyzokonyvenenek
keletkezeserol szol. (HIT Info majus 26; Morvay Peter: A gyulolet profe-
ciaja)  Mivel az utobbi idoben tobbszor is szo esett e temarol a SZALON-
ban, gondoltam, roviden osszefoglalom az ezzel foglalkozo reszt, ne'hol
szoszerint is atemelve mondatokat az irasbol.      Szo'val :

  A jegyzokonyvek celja,hogy leleplezzek a "vilagmeretu zsido osszeesku-
vest", ami az antiszemita hitvallas egyik alaptetele. Alapjaul a jegyzo-
konyvek szerint 1897-ben Bazelben megtartott 1.Cionista Vilagkongresszus
titkos ulesei szolgaltak.  Azota mar a vilag szamos birosagan  szuletett
hatarozat arrol,hogy az iratok hamisitvanyok;legutoljara 1993 novembere-
ben a moszkvai keruleti birosagon.A jegyzokonyvekhez a zsidoknak valoja-
ban semmi kozuk sincs, a forrast egesz mashol kell keresni:
  1864-ben Brusszelben Maurice Joy francia publicista adott ki egy pamf-
letet III. Napoleon ellen  "Parbeszed a pokolban  Machiavelli es Montes-
quieu kozott, avagy Machiavelli politikaja a 19. szazadban" cimmel.Ebben
a zsidosagrol egyetlen szo sem esik, a szerzojet pedig  Franciaorszagban
bortonbe zartak miatta. 1921-ben a londoni Times leplezte le,hogy a Cion
bolcseinek jegyzokonyveit a cari orosz titkosszolgalat (az Ohrana) fono-
ke, Pjotr Racsovszkij es parizsi osszekotoje Orzejevszkij tabornok fabri-
kalta ossze  az elobbi iras, valamint mas forrasok, pl. Hermann Goedsche
nemet szerzo regenyenek felhasznalasaval azert,hogy II. Miklos zsidogyu-
loletet felkorbacsoljak segitsegevel. A car ekkorra mar teljesen a Szent
Szinodus hirhedten antiszemita vezetojenek,Podjedonoscsevnek a befolyasa
ala kerult, igy kesz volt elhinni, hogy dinasztiajara a legfobb veszelyt
a nemzetkozi zsido osszeeskuves  jelenti,  ezert a legkemenyebb fellepes
szukseges ellenuk.
  A nyilvanossag elott a jegyzokonyvek Szergej Nilus hires orosz miszti-
kus iro jovendoleseinek 1905-os masodik kiadasaban jelentek meg- amely a
titkosrendorseg megrendelesere  a cari kormany nyomdajaban keszult,- azt
bizonyitando, hogy a zsidok keszen allnak a nemzetek feletti uralom meg-
szerzesere, es egy zsido vilagallam megalapitasara.  Megjelenesuk utan a
moszkvai metropolita elrendelte,hogy ezeket minden templomban a szoszek-
rol felolvassak. A sorozatos progromok az 1917-es bolsevik forradalom u-
tan valtak tomegesse.Gyenyikin es Kolcsak feher seregei a jegyzokonyvek-
ben szereplo  judeo-szabadkomuves osszeeskuves mitosza alapjan  a forra-
dalmat az Antikrisztus muvenek tekintettek, es 1919-22 kozott  tobb mint
szazezer zsidot meszaroltak le, - a modern zsido tortenelem holocaust e-
lotti legsulyosabb tragediajat okozva.
  Az emigrans feheroroszok reven a jegyzokonyvek gyorsan ismertte valtak
Nyugat-Europaban is;Nemetorszagban a nemzetiszocializmus tankonyve lett.
Amerikaban a jegyzokonyvek kiadasara  az autogyaros Henry Ford jelentke-
zett, miutan egy antiszemita orosz emigrans meggyozte ot. A magyarnyelvu
kiadas 1934-ben a becsi Ford Kiadonal jelent meg.Szaudarabiaban me'g ma-
napsag is nagy nepszerusegnek orvendenek a jegyzokonyvek. Feiszal kiraly
szokasa volt, hogy minden kulfoldi vendeget megajandekozza egy-egy disz-
kotesu peldannyal.
  Neha mostanaban is fel-felbukkan  a jegyzokonyvekben vazolt osszeesku-
veselmelet, sokszor talan  maga az azt hangoztato szemely sem tud semmit
annak forrasarol, sem arrol, hogy keletkezesnek  elsosorban orosz belpo-
litikai okai voltak.
  Remelem nem untattam agyon a Szalon olvasotaborat. Koszonom a turelmet.

  Udvozlettel:      Bege Norbert

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS