1. |
1969. julius 21. (mind) |
33 sor |
(cikkei) |
2. |
akasztoragaszto (mind) |
24 sor |
(cikkei) |
3. |
toluol (mind) |
28 sor |
(cikkei) |
4. |
RE: motorok hatasfoka (mind) |
8 sor |
(cikkei) |
5. |
Re: kukker (mind) |
34 sor |
(cikkei) |
6. |
napnezo szemuveg (mind) |
11 sor |
(cikkei) |
7. |
Latasjavito szemuveg (mind) |
53 sor |
(cikkei) |
8. |
Re: Foton eszleles a foton meghagyasaval (mind) |
21 sor |
(cikkei) |
9. |
kabelkereses viz alatt... (mind) |
16 sor |
(cikkei) |
10. |
Re:lativitas szemlelet #821 (mind) |
33 sor |
(cikkei) |
11. |
Alkalmazott sza'mtan (mind) |
11 sor |
(cikkei) |
|
+ - | 1969. julius 21. (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
109:21:22 McCandless: Itt Houston. Ertettem. Keszen allunk a TV vetelre.
109:21:39 Armstrong: Houston, itt Neil. Radio ellenorzes.
109:21:42 McCandless: Neil, itt Houston. A vetel tiszta es ertheto. Buzz,
itt Houston. Radio ellenorzes, es kapcsold be a TV-t.
109:21:54 Aldrin: Ertettem, TV bekapcs. A radio vetel tiszta es ertheto.
109:22:00 McCandless: Rendben. (szunet) Es megvan a kep a TV-n!
109:22:09 Aldrin: Na, jo a kep?
109:22:11 McCandless: Nagyon jo a kontraszt; egyelore fejjel lefele all,
de sok reszletet ki tudunk venni rajta.
109:22:34 McCandless: Varj. (hosszabb szunet)
109:22:48 McCandless: Rendben. Neil, latunk teged (a TV-n) lemaszni a letran.
109:22:59 Armstrong: OK. Kiprobaltam, hogyan tudok vissza fellepni ahhoz
a bizonyos elso lepeshez, Buzz. Ez a... az utkozok
nem nagyon nyomodtak ossze, de a magassag megfelelo
a felugrashoz.
109:23:10 McCandless: Ertettuk.
109:23:11 Armstrong: Azert jo kis ugras (vissza a letra also fokara).
[A letra also foka a labakhoz kepest kb 90 cm magasan volt, hogy
egy esetleges kemeny leszallasnal, az utkozok erosebb benyomodasa
eseten se seruljon meg.]
109:23:25 McCandless: Buzz, itt Houston. F/2 es...
109:23:28 Armstrong: OK, itt vagyok... (elhallgat)
109:23:29 McCandless: ...1/160 masodperc az arnyekban valo fenykepezeshez.
109:23:35 Aldrin: OK.
109:23:38 Armstrong: Itt vagyok a letra labanal. A holdkomp labai csak par
centi melyen sullyedtek a felszinbe, bar a felulet
nagyon apro szemcses, kozelrol nezve. Majdnem por.
A felszin egyenletes.
109:24:13 Armstrong: Most pedig lelepek a holdkomprol. (hosszabb szunet)
109:24:48 Armstrong: Kis lepes az embernek, hatalmas ugras az emberisegnek.
(persze az elo tevekozvetites csak 109:23:38-tol indult :)
|
+ - | akasztoragaszto (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok !
Koszonom Zoli
javaslatat a szilikonkaucsukos megoldasra.
Ez valoban jo es esszeru.
A csempe levalasrol eszembe jutott egy regi emlekem.
Budapesten a Kalvin teren volt egy uzlet, melynek
kirakataban eveken at ektelenkedett egy tabla, melyre csempek
voltak ragasztva, es csemperagasztot reklamoztak vele.
Csakhogy folyamatosan potyogtak le rola a csempek, de
ez nem nagyon zavarta az uzlet alkalmazottait, es
az akkori marketing-politikat. :)
Az onmagaert beszelo csempehullato reklamfelulet csak az uzlet
megszunesevel tunt el onnan.
Az akasztoragaszto elernyedesenek titkat en azzal magyarazom,
hogy a ragaszto valoszinuleg elbomlott, eloregedett, es
minthogy nalam nyar elejen, egy szep napsuteses delutan
pottyantak le a konyharuhak, igy feltetelezem, hogy a fal
felmelegedese volt az a hatas, mely a percnyi pontossagu
idozitest eredmenyezte.
Udv: zoli
|
+ - | toluol (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Rocky !
Koszonom a tippet.
>/Nem irom ki a nevet, nehogy problema legyen belole - bar nem sok
>vegyszergyar van R-rel. :) /, mondtak egy nevet, hogy kit kell keresni,
Egyszer egy R- betus gyogyszergyarban dolgoztam nyari termelesi
gyakorlaton. Ott - ahany hely - annyi buz volt a szokas.
Az egyik epuletbe belepve tomeny oldoszerszagot
ereztem. Egy ember toluolos tartalyt tisztitgatott.
Szoltam neki, hogy ez elegge veszelyes mergezo anyag.
Nem baj, mar megszokta.
( Nohat, asszem ot mar nem erdemes keresni - Isten nyugosztalja.)
Nem vagyok egyaltalan finnyas termeszetu, de
egy masik epuletbe vegkepp nem tudtam bemenni, mert annyira
suru volt a levego, hogy tobbszori nekifutasra
is visszapattantam az iszonyu budos ammonias,
rodhado feherjeszag miatt, mely todult kifele, mikozben
rajtam rohogve dolgoztak odabent vagy otvenen.
Allati belsosegeket daraltak es centrifugaltak gyogyszer
alapanyag kinyeresere.
Helytallasuk titka a buz-potlek volt, mely megsokszorozta
az akaraterot.
Udv: zoli
|
+ - | RE: motorok hatasfoka (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Koszonom a valaszt, en is a termodinamiaki megkozelitestrol tudtam, es
csodalkoztam, amikor az en megkozelitesembol kicsit mas eredmeny jott ki
ui. en a Belso egesu motorok tervezese es vizsgalata konyvet olvastam, (TK
1992), amiben csak a termdin megkozelites van es max kb55%ra jon ki neki a
hatasfok. Jo nagy sureites mellett termeszetesen...
Udv,
Szilard
|
+ - | Re: kukker (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok,
> Mostanaban kulonfele plakatokon es szorolapokon
> hirdetnek egy latasjavito _szemuveget_.
> Nos ez a keszulek nem all masbol, mint 1-1 lyukbol.
Szerintem nagyfoku atveres az egesz. A leiras alapjan egy lyuk-kamera
az egesz. Ha a pupilla meretet csokkented, akkor rossz fokusz eseten is
no az elesseg. Gondolj bele: Ha (mondjuk) a retina moge fokuszal a
szemlencse, akkor egy pontforrashoz tartozo fenysugarak egy kupban tartanak
ossze. Ezt kicsit a csucsa elott metszed el a retinaval, es igy egy
foltot kapsz. Ha a szemlencse kisebb (peldaul a szemuveg miatt), akkor a
kup nyilasszoge is az, es ennek megfeleloen a folt is.
'Sajnos' nekem solyom volt az apukam es nem hordok szemuveget, de szerintem
aki hord, az szikrazo napsutesben jobban lat, mint szurkuletben ugyanezen
ok miatt. Sok a feny, akkor a pupilla osszehuzodik, kisebb lesz a szemlencse.
Az egyik problema, hogy sotetben a csodaszemuveggel semmit nem fogsz
latni, mert kitakarja a szemed nagy reszet. Normalis megvilagitas eseten
is sokkal kevesebb feny eri a retinat, mint amennyit a termeszet par
evmillio alatt kioptimalizalt. Nem tudom, ez mennyire karos, de el
tudom kepzelni, hogy nem tul jo. Az agyad nem hulye, ha neki kevesebb
foton de nagyob elesseg lenne a jo, akkor azt csinalna. Az is problema,
hogy az egesz csak akkor mukodik, ha mereven elore bamulsz. Periferialis
latasodat elveszted. Valami remlik, hogy mereven bamulas nem igazan tesz
jot a szemnek, pillanatnyi vaksagot is okoz, mert valami vegyuletet
'elhasznal' az allando inger (ez most lehet, hogy zoldseg -- tessek
kijavitani). A fejedet meg csak nem akarod egyfolytaban rangatni :-)
Meg egy potencialis veszelyt latok. Hasonlo a rossz napszemuveghez. Ha
a fekete muanyag nem atlatszatlan minden frekvenciat (UV, infra), akkor
komoly retina karosodast tud okozni. A korlatozott feny miatt a pupilla
teljesen ki fog tagulni, es tobb UV/IR/akarmi jut a szemedbe, mint amit
kibir. Ja, es szerintem baromi ronda lehet az egesz.
Gyula
|
+ - | napnezo szemuveg (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Elarulna valaki, hogy hogyan kell hazi eszkozokkel
olcson napnezo fenyszurot kesziteni?
Azt mindenhol olvasom, hogy hogyan NEM SZABAD csinalni,
de sehol sem latom, hogy hogyan KELL csinalni.
Koszonom elore is.
Attila
ui. Hogy is van a mondas?
Aki tudja az eladja, aki nem, az majd vasaroljon? :)
|
+ - | Latasjavito szemuveg (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
> Tulajdonkeppen az erdekel, hogy az eszkoz hasznalata vajon
> egeszseges, vagy sem.
Ezt nem tudom megmondani, de szerintem ha egy lyukon nezel kifele, az
nem lehet artalmas. :-)
> Az remlik, hogy Oveges professzor nevevel
> osszefuggesben is szoktak ezt az eszkozt emlegetni.
Sajnos igen! Ez a legtobb embert megteveszti. Gondolom ez is a cel. :-(
Most lassuk azokat a tenyeket, melyeket errol a dologrol en tudok:
A valtoztathato resen keresztul valo nezest a fenykepezes tudomanya jol
ismeri. A kep elessegenek javulasat az un. melysegelesseget a res
csokkentese noveli, egyuttal viszont csokkenti a filmre (szembe) juto feny
mennyiseget (ezt a megvilagitasi idovel lehet kompenzalni). Aki nem tudna,
a melysegelesseg egy, a fenykepezogeptol mert tavolsagintervallumot
jelent, melyben a fenykepezett targyak elesen latszanak (ez az
intervallum nem az objektivtol indul).
Altalaban az objektiveken feltuntetik az arra az objektivre vonatkozo
melysegelessegi zonakat, a hozzajuk tartozo rekesznyilassal egyutt.
Megprobalom elmagyarazni a jelenseget, bar rajz nelkul kisse nehezkes.
Mindenki el tud kepzelni egy gyujtolencset, ahol a parhuzamos fenyek a
lencsen athaladva egy pontba futnak ossze. A lencse kozepen atfuto
fenysugarak nagyon kis szogben metszik egymast a fokuszpontban, amig a
szelrol erkezo fenysugarak nagy szogben. Ilyenkor a fokuszpont jol
meghatarozott. A fokuszpontba helyezett vetitoernyon levo kep, az ernyo
kis mozgasanak hatasara gyorsan eletlenne valik.
Mi tortenik, ha a szelrol erkezo fenysugarakat eltakarjuk (azaz rest
helyezunk ele)? Csak kis szogben talalkozo fenysugarak haladnak at a
fokuszponton, az ernyon keletkezo kep viszonylag nagy elmozdulasara is
viszonylag eles kepet ad.
Tehat, ha ezt az ominozus szemuveget felveszed, kis fenyerovel ugyan, de
elesen latsz. Ennek a fizikai magyarazatat fent megadtam. Gondolom Oveges
professzor ur is valahogy igy magyarazhatta a jelenseget. De ez a jelenseg
semmifele osszefuggesben nincs azzal, hogy javit-e a szemeden vagy sem. Az
mar egy mas kerdes. Ilyen hatast valoszinuleg Oveges professzor sem
emlitett soha.
Fogadjuk el ezeket a dolgokat es torodjunk bele! Jegyezzuk a tobbi
altudomanyos marhasagok koze. Csak ezekben a dolgokban az a rendkivul
veszelyes, hogy mindig valami fizikai jelenseg az alap, melyre olyan
kovetkeztetesek, jelensegek rakodnak ra, ami mar tulmutat az eredeti,
logikus okfejtesen, a TUDOMANYON.
-_-_-_-_-_-_-_-_-_- Udv: Zsolt -_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-
mailto:
, )
http://www.extra.hu/zsoltiba/
|
+ - | Re: Foton eszleles a foton meghagyasaval (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kiegeszites a Nature cikkehez
Miutan tuzetesebben is beleolvastam a cikkbe, rajottem, hogy a cimbeli
kijelentes kiegeszitesre szorul. A foton valojaban egyaltalan nem marad meg.
A szupravezeto uregbe kerult foton mar soha nem jon ki onnan. Atlagosan 1 ms
ideig rezonal az uregen belul, mig vegul elnyelodik, de altalaban sokkal
elobb kipucoljak az uregbol, megfelelo allapotu elnyelo atomokat juttatva az
uregbe, hogy az ujabb meresi ciklust el lehessen kezdeni. A meres idejere
valoban megmarad a foton, tehat a cikk cime indokolhato, de utana mar nem
hasznalhato semmire, korabbi jellemzoi megvaltoztak, es csak utban van, ahol
van. A foton meghagyasanak emlitese akkor lenne igazan jogos, hogyha azt
tovabbi meresekben is fel lehetne hasznalni, a foton egyebb tulajdonsagai is
merhetove valnanak. A foton tovabbi felhasznalhatosaga nelkul ez a kiserlet
csak egy kozbenso allomas a cimben jelzett allitashoz. Mellesleg a foton
puszta detektalasa a frekvenciajanak erzekelesevel egyutt tudtommal mas
eszkozokkel is megoldhato, bar a muszerek erzekenysege mindeg kenyes kerdes.
A cimbeli allitas elegge megtevesztett engem, es kicsit tulbecsultem az
azonnali felhasznalasi lehetosegeit, bar a jelenlegi allapotbol akarhova is
fejlodhet ez a meresi modszer.
Udv: Takacs Feri
|
+ - | kabelkereses viz alatt... (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Fenyvezetot (uvegszalas kabelt) NEM lehet megtalalni a fold alatt egy
egyszeru muszerrel.
Hogy megis megtalalhato legyen arra a kovetkezo modszerek terjedtek el:
1 Markereket tesznek bizonyos tavolsagonkent a nyomvonalra (a marker egy
narancssarga gomb, fagyalloval felig feltoltve, melynek tetejen egy
rezgokor uszik; ezt muszerrel gerjesztve meg lehet talalni).
2 Kulonleges sarga szalagot temetnek el a kabel fole. Ez speci szalag,
mert femet tartalmaz, amit mar meg lehet talani.
3 Az üvegszal melle femszalat is tesznek a kabelbe.
4 Dupla vedocsovet fektetnek. Egyikbe behuzzak a fenykabelt, a masik
ures. Ha kivancsiak a nyomvonalra, az ures csobe femet huznak, amit mar
meg lehet talalni, utana ki lehet huzni.
5 Nagyon pontos geodeziaval nyilvantartjak a pontos nyomvonalat, ezt
pontosan vissza tudjak a helyszinen merni.
stb.
Udv: Szel Zoltan
|
+ - | Re:lativitas szemlelet #821 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Takacs Feri!
>>A hibat ott kovetted el, hogy az egy pillanatig hato ero
feltetelezese ket kulonbozo pontban nem lehetseges
egyszerre. >>
++Ha mar fel birtam tetelezni, hogy hirtelen meggorbult a
ter, nem okozott gondot (nekem :) az sem, hogy B
rendszereben mindenhol egyszerre.
Na mindegy, ezzel a 100 eves elmelettel a szemleletesseg ugy
tunik vegleg megszakadt. Pedig mikor keletkezett, me'g
kemenykalapban kerulgette'k az utcan a lo'citromot :)
Ha nincs melyebb ertelme, az szerintem nem a valosagot
jellemzi, hanem gondolkodasunk modjat.
>>Ha valaki a melyebb ertelmet akarja megtalalni az ido
relativ mulasanak, akkor a posztulatomokat kell melyebben
ertelmeznie, >>
++Ez lehetseges?
>>nem pedig a kovetkezmenyekben keresni az okokat.>>
++Pedig epp ezt ereztem a klasszikus magyarazatnal, mikor
azt irtam, hogy nem magatol ertetodik, hogy:
gyorsulas _kell_ a modellbe (ettol fordul vissza B vonala es
realizalodik ha nem is a kepzetes idohianya, de legalabb a
hazaterese :) megis kihagyhato. Ez olyan, mintha a test
helyenek megvaltozasa okozna' a gyorsito erot, es nem
forditva.
>>egy olyan korlatot sikerult atlepni, amelyet korabban
atlephetetlennek tartottak. A Heisenberg-fele
hatarozatlansagi relacio alapjan azt varnank,...>>
++A masik szemleltethetetlen elmelet most akkor
recseg-ropog? Nem lesz ilyen szerencsenk, nem lehet, hogy a
kiserlet ertelmezesenel tevedtek?
A Nature-t lehet fogni a weben?
udv, Sanyi
|
+ - | Alkalmazott sza'mtan (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hello
Tud valaki egy egyszeru kepletet a kovetkezo problemahoz?
Havonta torlesztek egy hitelt, es barmikor ha kifizetem a
hatralekot egyben, 40% kedvezmenyt kapok. Mondjuk x honap
van hatra, y az inflacio, es kamatos a kamat. Az inflacio
fuggvenyeben mikor kell fizetni, hogy az eredeti futamido
vegen a legtobbet realizalhassam a virtualis forintjaimbol
:) Pl. a vegen mar 40% koruli a hasznom, (ha nem
csillagaszati az inflacio, de az egy masik elmelet :) de
csak arra a kicsi hatralekra.
udv, Sanyi
|
|