Sziasztok!

> Ujabb lotto-kerdes: Mennyi az a minimalis szelvenyszam, amelyet
> kitoltve minden huzasnal van (legalabb egy kettes) nyero szelvenyunk?

Hat pontos eredmenyem nincsen, csak becsulni tudok.
Az 5 nyeroszam kozott biztosan van ketto, amelyeknek a tavolsaga
(kulonbsege) kisebb mint 23, ugyanis ha minden tavolsag legalabb 23 akkor
nem ferunk 90 el a lehetseges szam kozott (4*23=92).
Ha a szelvenyeinken szerepeltetjuk az osszes olyan szampart, amelyeknek a
kulonbsege 22 vagy kevesebb, akkor biztosan lesz legalabb 1 kettesunk.
Olyan szampar amelyek kulonbsege 1, 89 db van (1-2,2-3,...,89-90)
Olyan szampar amelyek kulonbsege 2, 88 db van (1-3,2-4,...,88-90)
              .
              .
              .
Olyan szampar amelyek kulonbsege 22, 68 db van (1-23,2-24,...,68-90)

Tehat osszesen 89+88+87+...+68 = 1727 szampart kell felirnunk.

Felso becsles:
Ha minden szelvenyre felirunk 2 szampart, az 5. szam helyere pedig
tetszoleges szamot, akkor 1727/2 = 864 szelveny elegendo.
Ennel egy ugyesebb szelvenykitoltes:
Lathato, hogy az 1-es 22 parban szerepel. Ez 22/4, kerekitve 6 szelvenyen
megoldhato. (mind a 6 szelvenyre felirunk 1 1-est, es melle negy masik
szamot a parokbol)
A 2-es a meg le nem irt 1-2 paron kivul szinten 22 parban szerepel (6
szelveny)
A 3-as a le nem irt 1-3, 2-3 paron kivul 22 parban (6 szelveny)
 .
 .
 .
A 68 22 parban 6 szelveny,innentol kevesebb par is eleg
69 6 szelveny
70-73 5
74-77 4
78-81 3
82-85 2
88-89 1
Ez osszesen 68*6+5+4+3+2+1= 423 szelveny (ami meg mindeig messze van a
100-tol)

    Udvozlettel:

            Molnar Balazs

. megjegyzese fejen talaja a szoget:
>Egy halk kerdes:
>Mennyire vagy biztos abban, hogy "reszecske"
>egyaltalan van?
H'aaa't , nem nagyon tudom a valaszt erre a kerdesre , de ha megis alast
kell foglalni akkor valoszinuleg neha leteznek, de hgoy ket letezes kzott
eppn hol vannak arrol fogalmam sincs.. Pont ezert kerdem, mi a garancia arra
hogy amik eppen most itt vannak azok ugyan azok amik korabban voltak....

Koszi, Zoltan a reflexiodat a kerdesre hogy mitol azonosak onmagukkal a
dolgok.
A valszbol az derul ki hogy a kvantumfizika szerint ertelmetlen ez a kerdes:

>Szemleletesen, a klasszikus statisztika azt allitja, hogy az
>elektronokat be tudod festeni pirosra meg zoldre, es ha a doboz bal
>oldalan van a piros, a jobbon a zold akkor az mas, mint ha a bal zold
>es jobb piros *meg akkor is* ha ez egyebkent a doboz potencialeloszlasa
>meg minden egyeb merheto/szamolhato parametere szempontjabol tokmindegy.
>A kvantumstatisztika ezzel szemben azt mondja, hogy ha minden
>merheto ill. szamolhato tulajdonsag ugyanaz, akkor a ket reszecske
>csereje semmit nem jelent, azaz a reszecskek nem megkulonboztetoek,
>nincs piros elektron meg zold, elektron van es kesz. Ha a doboz egyik
>oldalan van egy, a masikon egy masik, akkor a rendszer a 'doboz mind a
>ket feleben van egy elektron' nevu egy darab allapotaban van,
>fuggetlenul attol, hogy melyik elektron van itt vagy ott.

Pont ezt nem ertem!
Sot ugy erzem hogy ket malomban orolunk.
Ertem en hogy a kvantumstatisztika azt allitja hogy [ A.       B. ]    ==
[ A*.        B*. ]  ha A es A* valamint B es B* kozott nincs merheto
kulonbseg (meg agy par specialis esetben).
Azonban en ugy erzem hogy mindig van kozottuk merheto kulonbseg: a terido
ket kulonbozo pontjan vannak azaz  a ket doboz multja kulonbozik. Emiatt  a
ket  rendszer konnyeden
megkulonboztetheto egymastol, ha feljegyezzuk a tortenetet. Ha megsem, akkor
viszont ugyan arrol a renszerrol van szo, es onmagaval azonos... A kerdes
tehat az, hogy egy fizikai rendszer emlekezik-e.
En emlekezem, tehat van legalabb egy olyan  fizikai renszer, ami emlekezik.
De tovabbmegyek. Szerintem az EPR paradoxon igazandibol pont azt mondja ki,
hogy  igen! nem csak en , de  a reszecske is emkezik a multjara, sot ez az
"emlekezes" fizikailag befolyasolja a rendszert (es a lehetseges jovobeni
allapotait), sot ez a hatas a fenynel sebesebben "terjed".!
En ezt ugy ertelmezem, hogy ez az elv az, ami   biztositja a kozmoszban azt
a fajta  "kovetkezetesseget" ami lehetove teszi azt hogy fizikai torvenyek
egyaltalan letezzenek!
Atfogalmazva a korabbi kerdesmet mostmar a  problema tehat az, hogy hogyan
emlekezhet a reszecske a sajat  tortenetere?
Ha a fizkai torvenyek szimmetrikusak lennenek ez lehetetlen volna,  hiszen a
memoria addig memoria amig irreverzibilis. Tehat kell itt egy szimmetria
sertesnek lennie, ami a letezes es DOLGOK onazonossaganak FORRASA.

ALLITHATOM-E AZT HOGY A DOLGOK AZERT VANNAK MERT VAN MULTJUK?
(alias: "memoria" a biztositek az onazonossagra?Lehet hogy itt csempeszem
vissza az abszolutat a relativisztikus vilagkepbe? de hatha az osszes
relativ "nezopont" oszege adja a memoriat? Lenyegeben ezt hivjuk
valoszinuseg fuggvenynek a kvantummechanikaban , nem?)

udv: Lajos

A haz pontosan ugy viselkedik, mint egy villamos halozat. A hotechnikai
modell pontosan ugy nez ki, mint egy villamoshalozat modellje, az alabbi
megfelkezesekkel: 

homerseklet gradiens = feszultseg kulonbseg

aramerosseg          = hoteljesitmeny 

aramsuruseg          = egysegnyi feluleten atfolyo hoteljesitmeny

vezeto               = idealis hovezeto 

ellenallas           = hotechnikai ellenallas

villamos kapacitas   = hokapacitas 

aramgenerator        = betaplalt teljesitmeny (pl kalyha)

feszultseg generator = allando homersekletu hely 


A hovezeto hotechnikai ellenallasa ugyanugy szamolhato, mint egy
villamosvezeto ellenallasa. 

A hokapacitas (fajho es terfogat szorzata) stacionarius esetben a
elhanyagolhato. Ilyenkor ugyancsak eltekintunk a holtidos tagoktol is. 
Magyrul: egy haz felfutese nagyon ocsmany egyenletekre vezet. Kulonosen
akkor, ha futesszabalyzo van benne, mert ekkor kapacitiv es holtidos tagok
is lesznek a rendszerben.  Persze, manapsag az ilyen egyenletket senki sem
oldja meg kezzel (Laplace transzformcaio oda, Laplace vissza, satobbi.)
Sot, a stacionarius esetre is szokas valami szoftvert hasznalni. A muszaki
egyetem villamsmernoki kara tomve van olyan szoftverekkel,amelyek linearis
(es nemlinaris) halozatokban aramot, feszultseget es akarmit szamolnak a
halozati parameterek ismereteben. Valaki biztosan kisegit, ha felrajzoltad
a halozatot es beleirtad az ertekeket.

-- Gabor

Erdekelne, hogy mit szoltok hozza, hogy...

A Monsanto ceg forgalomba hozott egy olyan elokezelt vetesi kukoricat,
hogy ha az abbol kifejlodott novenyt megtamadja a kukorica golodin, akkor
a golodin mergezes kovetkezteben par napon belul meghal. A golodin
normalisan a termes 5-10%-at eszi meg, de egyes evekben kulonosen etkes,
es akkor a termes 30-40 %-at kepes felfalni.  A farmerek egy resze elkezde
hasznalni az ujfele kokoricat es a vetesukbol majdnem teljsen eltunt a
golodin. Viszont a kukoricatudorok kispekulaltak, hogy a golodin nehany
eletciklus alatt immunitast fejleszthet ki es majd rohog a markaba. Az
immunizacio annal gyorsabban halad, minel inkabb csak mergezest tulelo
golodinek szaporodnak.  Magyarul:  ha a kis golodin mindket szuloje olyan
golodin, aki tulelte a mergezest, akkor a kisgolodinnek nagyon jo eselye
van ra, hogy maga is tuleli a mergezest. Viszont ha a kisgolodinnek
legelabb az egyik szuloje olyan, akinek az osei nem ettek mergezett
kukoricat, akkor a kisgolodin eleteselyei eleg rosszak es valoszinuleg
elpusztul a mergezett kukoricatol. 

A szagertok szerint a megoldas az, hogy valamilyen aranyban kezeletlen
kukoricat is kell vetni, amit ugyan megsznek a golodinek egy szemig, de
ekozben nem fejlesztenek ki immmunitast. Ha ezeket a golodineket aztan
beejtoernyozik (vagy a szel befujja oket) a mergezett teruletre, akkor
(mielott elpusztulnanak) parosodni fognak az ott elo immunitas fele halado
golodinekkel es lerontjak az utodok immunutasi eselyeit. A spekulacio
szerint letezik egy olyan minimalis mennyisegu kezeletlen vetes, amelyik
elegendo szamu tradicionalis elpusztithato golodint termel ki ahhoz, hogy
azok lerontsak az immunizacio eselyet es kukoricagolodinek elpusztithatoak
maradjanak. 

A szakertok termeszetesen nem tudnak megyezni, hogy mekkore legyen a
golodin-nevelde aranya a kezelt kukoricahoz kepest. A farmerek persze
abban remenykednek, hogy a golodin 5-10 even belul nem lesz immunis, es
addig a gyerekeik ugyis kijarja az iskolat es foltehetoen ugyse akarnak
farmerek lenni. Abban is joggal remenykednek, hogy nem mindenki ter at az
uj kokoricara, es a par balek elegendo vedettseget biztosit majd a tobbseg
szamara... Szoval beindult a gepezet es halad a csapdahelyzet fele, hacsak
nem irjak elo minden gazdanak, hogy legfeljebb hany szazalekat mergezheti
a kukoricafoldjenek.  A kerdes: szerintetek praktikusan kiszamithato,
hogy mekkora legyen a kezeletlen terulet aranya ahhoz, hogy a dinamikus
egyensuly fennmaradjon (megdogoljon a golodin es megse fejlesszen ki
immunitast)? 

-- gabor

Sziasztok!

Ajanlom a kov. honlap megtekinteset a temaban.

http://www.ch.bme.hu/chemonet/hun/eloado/molmod/index1.html

Eloljaroban annyit, hogy a racsmodellek megtekintesehez Chemscape Chime
molekulamodellezo plugin szuksegeltetik. A honlapon ajanlott Chime 1.0
csak Navigatorhoz jo. En letoltottem a Chime 2.0-t, az mukodik
Communicator 4.05, ill Explorer 4.01 alatt is (leteszteltem).
A plugin letoltheto: http://www.mdli.com/download/chime2.html

Akinek sikerul a dolog es elkezdi forgatni a racsot lathatja, hogy
milyen erdekes, szimmetrikus formakat lehet felfedezni a gyemant
kristalyracsaban. (Eleg bonyolult. Fejlett terszemleletuek elonyben!)

Jo nezegetest!

Andras

Ujabb remek 3D-s szemleltetesek:

http://geo.ucalgary.ca/~tmenard/crystal/diamond.html

http://ostc.physics.uiowa.edu/~wkchan/SOLIDSTATE/CRYSTAL/diamond.html

bye,
Andras

Sziasztok,

Egy, a tudomany hatarai kornyeken rezgo kerdest szeretnek feltenni: nem 
vagyok kepes megtalalni Excelben azt a fuggvenyt, aminek a segitsegevel 
n-dik gyokot tudnek vonni egy ertekbol.
A segitsegeteket elore is koszonom.

Koszonom az atomrobbantas es bolygo gomb-alak temajaban tett emailes es 
tudomany-beli magyarazataitokat is.

Udv,

Olah Sanyi

> Teleszkoplencsekrol a kozepiskolai tankonyvben azt olvastam, hogy
> nagyon ugyelnek ra, minimalis buborek se legyen az uvegben, mert 
> egy ido utan feljon a felszinre, es tonkreteszi a lencset (azert egy
> tankonyvbe csak nem irnak mitoszokat). 

Ezek szerint megis irnak :( Ugyanis azert veszelyes a lencse feluletehez
_kozel_ levo buborek, mert ha a csiszolasi folyamat vegen sikerul
felszakitani, akkor a keletkezo uvegszilankok osszekarcoljak a majdnem
keszre polirozott uveget, es lehet elolrol kezdeni. Az en egyik optikamban
van egy pici buborek, de eddig meg nem sok hajlandosagot mutatott az 
uszkalasra.

Tisztelettel

Csussz

Sziasztok!

Tamasnak koszi az otletet, de nem az igazi. 90 szam kozul "90 alatt 2",
azaz (89*90)/2 = 4005 - felekeppen lehet kettot kivalasztani. Ha minden
lehetseges ket szam melle hasrautesszeruen irok meg harmat, akkor is
lesz barmilyen huzas mellett legalabb egy kettesem 4005 szelveny
felhasznalasaval. Ez a 4005 viszont biztosan nem a lehetseges minimalis
szelvenyszam. A kerdes az, hogy hogyan lehet ezt lejjebb szoritani?

Hello:
Jano

 írta a következő üzenetben: ...
>> Ujabb lotto-kerdes: Mennyi az a minimalis szelvenyszam, amelyet
>> kitoltve minden huzasnal van (legalabb egy kettes) nyero szelvenyunk?
>> Nehany eve a Sportfogadas c. lap kozolt egy kulcsot ami szerint 100
>> (azaz szaz) szelveny elegendo. Tud-e valaki erre algoritmust?
>
>Az en megoldasom a kovetkezo. 5 nyero szam van, ezek kozul barmelyik
>ketto szerepelhet a szelvenyeinken, de legalabb egyszer kell. 5 szambol
>kettot "5 alatt a 2" felekeppen lehet kiszamolni. A tobbi harom szamot
>88 szam kozul lehet kivalasztani. Ez "88 alatt a 3"felekeppen jon ki.
>Igy a kivant szam "5 alatt a 2" * "88 alatt a 3" ez = (5*4)/2  *
>(88*87*86)/2*3 = 1097360. Ez messze nem szaz. Persze nem is teszem tuzbe
>a kezem a megoldas helyessegeert, de ugy tunik, jo.
>Udvozlet: Papai Tamas


Bar egyszer mar megegettem magam egy kelloen vegig nem gondolt matematikai
bizonyitas miatt, de most megis ujra elkovetem a hibat.
Azt gondolom ugyanis, hogy ez a bizonyitas hibas.
Ha figyelembe vesszuk ugyanis, hogy ahhoz, hogy barmelyik szampar onallo
szelvenyre keruljon, elegendo a 90*89/2 szelveny akkor nyilvanvalo, hogy
ennel tobb szelvenyre nem lehet szukseg, de az is egyertelmu, hogy ennyi
szelveny sem kell.
Onnan indulhatunk, hogy az osszes lehetseges szampart fel akarjuk irni,
akkor osszesen 90*89/2 szampart kell felirnunk.
Egy szelvenyen van 10 szampar(5 alatt a 2), ennek megfeleloen 90*89/2/10=401
szelveny kell. Bar ez tobb mint szaz, de azert megsem millios nagysagrendu.
Ha tevedek, akkor elnezestde szamomra ez logikusnak tunik.

Meg egy keres Vida Zoltanhoz Mar sokfele feldolgozast olvastam a csernolili
balesetrol, igy igazan orulnek egy komoly tudomanyos elemzesnek is.
Szittner Karoly