Valaki javasolta a napfogyatkozas nezesere a hegesztouveget, mondvan, az
milyen olcso, stb. Mielott mindenki rohanna a hegesztesi szakuzletekbe
hegesztouveget venni, szeretnem felhivni a figyelmet, hogy kizarolag a
14-es arnyalatu hegesztouveg alkalmas napnezesre! A hegesztouvegeket
ugyanis szamozzak aszerint, hogy milyen sotetek. A tipikus hegesztouvegek
3-asak, 5-osek, a 9-es mar nagyon sotet es ritkan hasznalt. A 14-es
hegesztouveg meg aztan vegkepp nagyon ritkan hasznalatos, ennelfogva
valoszinuleg ritkan is lehet kapni (multkor felhivtam egy hegesztesi
szakuzletet, es elegge csodalkoztak, hogy mire kene nekem 14-es uveg, es
nem is volt nekik, mert olyat nem szoktak kerni a vevok).

14-esnel kisebb arnyalatut viszont semmikepp ne hasznaljatok, mert
garantaltan nem biztonsagos, olvastam elmenybeszamolot valakitol, aki
13-as uveggel nezte hosszan a Napot, es bizony utana orakig lataszavarai
voltak. Nem erdemes kockaztatni.

Javaslom, hogy a 14-es uveg utani rohangaszas helyett inkabb vegyetek
specialis napnezo szemuveget, ha Budapesten vagytok, akkor peldaul a
Planetariumban vagy a Budafoki ut 41/b alatti Telescopium tavcsoboltban. 
Nem sokkal dragabb, mint a hegesztouveg, viszont garantaltan biztonsagos. 
Vagy kerjetek csillagasz ismerosotoktol egy darabka aluminiumreteggel
bevont Mylar napnezo foliat, es csinaljatok magatoknak kartonpapirbol egy
szemuveget hozza. En is csinaltam par honapja, amikor meg nem lehetett
ilyen speci szemuveget kapni, es egesz jol sikerult, bar nem olyan jo,
mint a gyari, mert abban tukrozesgatlo reteggel bevont folia van, az
enyemben viszont latom a sajat szemem tukorkepet is, ami persze a
napnezeskor nem tul zavaro, de egy kicsit megis.

Udv:
Szilagyi Andras

On Wed, 26 May 1999  wrote:

> A holdutazas tagadasarol jutott eszembe valami .
> Ha bizonyitani kellene , hogy valoban ott voltak ,
> akkor az ott hagyott amerikai zaszlo bozonyitek lenne .
> Most az lenne a kerdesem , hogy a foldrol tavcsovon keresztul ,
> meglathatnam e ezt a bizonyos zaszlot ? Elvegre a
> muholdak berendezesei a rendszamomat is le tudjak olvasni .
> Akkor megmutathatnank a neninek , hogy a sajton ott van
> az amcsi zaszlo . Nos lehetseges ez a tudomany (technika)
> mai szintjen ?

Utanaerdeklodtem, a Hubble urteleszkop kozponti kamerajanak felbontasa
0,04" (ivmasodperc), azaz ezzel kb. 70 m-es felbontas erheto el a Hold
felszinen.

Hidas Pal

>Szerintem a feher fenyhez eleg a 3 alapszin (piros, kek, zold), meg
>akkor is, ha vonalas a spektrum.
>Ugyanis a kepcsovek is igy csinaljak, nincs kulon fenypor a feher
>szinhez.

Valoban, eleg harom szin, sot, ha megnezed a szinpatkot (biztosan
van az altalad emlitett Ferenczy(i) konyvben is), az lathato, 
hogy ket szinbol is eloallithato a feher szin. Az ilyen feher feny
megfelelo, ha valamilyen displayben hasznalod, mint peldaul egy 
monitor. Ilyenkor a spektrum mellekes, csak az a fontos, hogy a 
szemben a feher szin erzetet keltse. Vilagitasi celok eseten 
azonban inkabb az a kovetelmeny, hogy a megvilagitott targy szine
tobbe-kevesbe helyesen legyen erzekelheto. Ekkor a harom spektrum-
vonalbol eloallitott feher feny nagy valoszinuseggel nem ad 
kielegito eredmenyt, ezert lehet celszeru fenyport alkalmazni. A
masik ok a megfelelo hatekonysag elerese lehet. Elkepzelheto, hogy
a fenyporral eloallitott feher hatekonysaga nagyobb, mint 
a tobb szinbol kikevert fenye. 
Udvozlettel: 
Nemeth Andras

Kedves Peter !

>Tenyleg. Milyen termeszeti torveny tiltja a hetfeju sarkanyok letezeset?

Orulok, es koszonom, hogy csak szolid reakciokat valtott ki a kerdesem
a termeszet szabadsagarol.
Amikor bekuldtem, rajottem, hogy misztikahivok
levelaradata zudulhat ram, melyben megkoszonik, hogy
megerositettem oket hitukben.
( Ugye, hogy letezhet kis szigetunk szelleme, az eros, 
 lathatatlan, halhatatlan, dicso es nagy Nuku?, stb. :)
 
Igy a sarkanykerdes nem sokkolo szamomra.
Az a velemenyem, hogy nagyonis valoszinunek tunik.
Az evolucio sokkal tobbfele varianst ki kellett probaljon mar,
mint amennyit mi el tudunk kepzelni.
Tobbszaz millio eve akar letezhetett is, es ki is pusztulhatott
a tobbfeju sarkany - esetleg mint valamely sarkanygyik mutansa.

A jelenkor elovilagat sem ismerjuk teljesen.
A melytengerek vilaganak kutatasa csak az utobbi idoben
indult meg jelentosebb erokkel.

Nemregiben lattam egy dokumentumfilmet, amelyben 
( Del-Amerikai?) falu lakoi termetes, repkedo szarnyas verszivo 
lenyre panaszkodtak, mely tizedeleli a haziallatokat.
Egy helyi szakerto a kozeli oserdo elovilaganak
hianyos ismertsegere hivatkozott, s probalta
menteni a helyzet kinossagat, ugyanis rajzok es 
tanuk elbeszelesei alapjan sokan nagyszemu szarnyas idegen
lenyekrol beszeltek, es egyuttal vadoltak a helyi katonasagot
hogy UFO-esetet akarnak eltussolni.
Lehet, hogy egy eddig ismeretlen, oriasi deneverfajta szaporodott
el ott.  Idovel talan kiderul.

Azt is felvetette egy nyilatkozo, hogy esetleg genmanipulacioval
letrehozott uj faj fogsagbol kiszabadult egyedeirol van szo.

Ez, vagy  sugarfertozott teruletek kornyeken 
valoszinusitheto spontan mutaciok is szolgalhatnak meg meglepetessel.

Az ember jelenlete es tudasa folytan a klasszikus ertelemben 
vett foldi evolucionak ugyan lassacskan vege,
de ha a hetfeju sarkany strategiai celokra szuksegesnek
talaltatik, akkor elobb-utobb kifejlesztik prototipusat,
-  oldalbordajaval egyutt.

( Ha katonai celra megse jo, mert gazdasagtalan a tartasa
  a napi fejadagok miatt, attol meg Disney-Landi megrendelesre 
  osszebarkacsolhatnak egy parat :)

Udv: zoli

Sziasztok!

zoli irta:
: Ugyancsak teszteltunk egy 1A-es uveghazas biztositekot,
: mely 1A-nel orakon at szepen vilagitott, de kiegni nem akart.

Az 1A-es biztositek azt jelenti, hogy 1A-t kibir, es nem azt, hogy 1A-nal
kieg. Ugyhogy egy rendes biztositekot teszteltel. :) Sot, valoszinuleg
1,2A-t is kibir huzamosabb ideig, ezert a tularambiztositok neha 2 reszbol
allnak: olvadobiztositek, ami mondjuk 1,5 A felett kieg [ez az aram
felfutasi sebessegetol fugg nagyreszt, 5 V egyenaram 1,6A-rel biztositva,
a kapcsolouzemu tap 2,5 A-nel allitotta le magat, a biztositek egyben
maradt (pedig a "gyors" kategoriaba tartozott), a 40 DM-es chip meg
elbucsuzott], es egy ho"erzekelo, ami a hosszantarto, kismerteku
tullepesre reagal.

: Azota se tudom, hogy milyen alapon illik megvalasztani
: a megfelelo biztositekot.

A vezetek anyaga, keresztmetszete, szigetelese es elhelyezese
(szabadter/vakolat alatt) alapjan. A 4jegyu fuggvenytablaban csomo minden
bennevan, ami raadasul a szabvanyos magyar meretezesnek meg is felel ;).
Egyebkent ket modszer letezik:
1) olvadoteljesitmeny/biztonsagi tenyezo -re kell meretezni, ahol a bizt.
   tenyezo >= 2. Tudtommal ilyet muvelnek a tavvezetekeknel.
2) X fok homersekletemelkedesre meretezni. Ilyet pl. nya'koknal csinalnak,
   ahol X tobbnyire 10-20 fok, de lehet 40 is.

###

Gyozo kerdezte:
: Akkor megmutathatnank a neninek , hogy a sajton ott van
: az amcsi zaszlo . Nos lehetseges ez a tudomany (technika)
: mai szintjen ?

Egy 2 m-es zaszlo 400000 km tavolsagbol (tudom, hogy nem ennyi, csak
nagysagrendeket szamolok) 5e-9 rad, azaz 0,001 szogmasodperc alatt
latszik. Az emberi szem kb. 1 szogperces felbontast tud, tehat a teleszkop
szognagyitasa legalabb 60000-szeres kell legyen, hogy egyaltalan lassal
egy pontot. A zaszlon 13 csik van, igy 780000x-es szognagyitas kell.
Nezegettem az MTA csillagvizsgalojanak homepage-et (www.konkoly.hu), de a
teleszkopok szognagyitasarol sajnos melyen hallgatnak... Opitikai
mikroszkopok olyan 10..20000x -nel bedobjak a torulkozot, raadasul a
targyat eszmeletlenul meg kell vilagitani.

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

1. "C" betu: a fenykepre irtak ra utolag, valszleg a ko jelolesere.
   Veletlenul pont ugy dol meg a betu, mintha a ko ferdesegenek
   perspektivikus torzulasa miatt lenne, de egyebkent (szineben es
   a konturok elessegeben) elter a kodarabtol. Meg egyebkent is,
   egeszen nonszensz lenne a studio beallitasba bevinni egy vesett
   kovet, nem?

2. Szalkereszt: a fenykepezogep szalkeresztje csak a keresoben
   latszik. A nasa fotokon levo keresztek nem szalkeresztek, hanem
   a fenykepet utolag szektorokra oszto jelolesek. MINDEN kepen
   ugyeltek arra, hogy ne takarjon ki fontos tereptargyat.

3. Zaszlo: a holdon nem mozog olyan gyorsan a nap, az a hullamos
   muanyag lemezke, ha egyszer a napra szurjak, meg 20-30 ora mulva 
   is ugyanolyan megvilagitast kap. Nyilvan olyan ukazt kaptak,
   hogy jol lathato helyre kell tenni.

4. A kamerak "utanvilagitasa" valszleg a mostoha kornyezeti es
   fenyviszonyok kozott joval hosszabb volt mint manapsag. A
   nagy kontrasztu keprol par 100 ms alatt tudott atvaltani egy
   masik kontrasztos kepre.

Kb ennyi, a tobbi is hasonlo sulyu lehet. A figuranak konyve
is megjelent errol (ebbol az alkalombol kereste'k meg a tevesek)
de nem hiszem, hogy megveszem.

				***

Az apro umbuldak a holdraszallasnal masutt voltak. Peldaul a TV
nem Armstrong elso holdra lepeset kozvetitette -- feltek attol,
hogy valami blamazs lesz. A radiobeszelgetesek transcript-jebol:

109:22:48 McCandless: Okay.  Neil, we can see you (on the TV) coming
          down the ladder now.  (Pause)
109:22:59 Armstrong: Okay.  I just checked getting back up to that first
          step, Buzz.  It's...The strut isn't collapsed too far, but it's
          adequate to get back up.
109:23:10 McCandless: Roger.  We copy.
109:23:11 Armstrong: Takes a pretty good little jump (to get back up to
          the first rung).  (Pause)

    [The first step on the ladder is about three feet up from the
    foot pad, so the ladder won't be affected if a landing strut got
    compressed in a hard landing.  There was never a significant
    compression of any of the struts in any of the landings.  In
    order to jump up to the first rung, all you needed to do was
    give a little push with the legs and, with your hands on the
    outside rail, guide yourself up.]

109:23:25 McCandless: Buzz, this is Houston.  F/2 (and)...
109:23:28 Armstrong: Okay, I'm at the...(Listens)
109:23:29 McCandless: ...1/160th second for shadow photography on the
          sequence camera.
109:23:35 Aldrin: Okay.

    [The ladder is mounted on the west strut and is, therefore, in
    the LM's shadow.]

109:23:38 Armstrong: I'm at the foot of the ladder.  The LM footpads are
          only depressed in the surface about 1 or 2 inches, although the
          surface appears to be very, very fine grained, as you get close
          to it.  It's almost like a powder.  (The) ground mass is very
          fine.  (Pause)
109:24:13 Armstrong: I'm going to step off the LM now.  (Long Pause)

    [Neil has his right hand on the ladder and will step down with his
    left foot.]

109:24:48 Armstrong: That's one small step for (a) man;  one giant leap
          for mankind.  (Long Pause)

Udv///Laci

hello hello, nem vagyok experte, de nem hiszem, hogy ez lehetseges.
a holdunk ugyanis eleg messze van, a mueholdak viszont eleg koezel.
de ez is csak ido kerdese. de en hiszem hogy ott voltak az amik.
oriasi nemde ???''

uedv sandor

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: gate.telekurs.com)

a sok leirasod lattan, hirtelen azt hittem, a mokan jarok :-)

steve

> Mi az a tamarind ?

egy iszonyatosan savanyu valami, kinezetre talan a fugehez hasonlit,
edessegekbe, meg tudja isten meg mibe hasznaljak.

> Valoban, voltam Indiaban 3 hetig, a joghurt es a kovasztalan lepeny
> kotelezo kiseroje minden etkezesnek, jol ellensulyozzak a csipos eteleket.

az, ha szarazon sutik a csapa'ti, ha jol sikerul, olyan, mint egy labda.
ha olajban akkor puri. ez is olyan, mint a labda. (bar indiaban az olaj neha
motorolaj... :-) ez nem vicc)
meg ven meg egy par fajta ilyen lepenyszeruseguk, de azokhoz meg nemigazan
volt szerencsem.

> Tenyleg. Milyen termeszeti torveny tiltja a hetfeju sarkanyok letezeset?

szerintem semmilyen. vannak pl. 2 feju allatok, bar azok mutansok.
az, hogy valami nem letezik, az nem azt jelenti, hogy nem letezhet.

udv, steve