Free Post Launch!
There are a number important factors that increase the
chances of any net worker becoming successful. The
most important of which is the momentum and excitement
of actively sponsoring new members. How would you like
to know that you have an existing downline and team in
place to continue to help you develop a network BEFORE
you ever sign up or invest a penny? With our Post
Launch program you can!

A Post Launch is similar to a Pre Launch with two main
differences. A Post Launch places a large group of
excited individuals into an established Marketing
program instead of a Marketing plan that may only be
testing the waters (80% of new MLM's go defunct in the
first year of business).
Secondly, our program uses a new TEAM concept to help
you to build a network.

There is absolutely no risk to get involved and no
cost to join Post Launch. For more information go to:

http://form16.itgo.com/

Ted Ruter(this is global)

You have nothing to lose and potentially a lot to gain!



---
---
If you are no longer interested in receiving email from me, 
please click the reply and type remove in the subject box and 
your wishes will be honored.

Hello,

Az utobbi idoben elegge felmelegedett az ido. Most hogy lehult a levego a NYELV
 ismet  ekezetesen jon. Koszi aki elintezte. (gyk: hala Istennek)

Udv,

awender
                                                   
Wir stellen aus:        CeBIT 2002 in Hannover, 13.-20.03.
                        Halle 4, E 68 -  Besuchen Sie uns!
---

> A kurva eletbe hat, aki nem szakmabeli az fogja fel, hogy ha egy
> level mar szarul jon, akkor akar fekvotamaszokat is csinalhat, akkor
> sem jon rendbe.

  Szalonkepes stilusban jobban odafigyelnek az ember mondanivalojara,
Awender.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
Jezus egy lopott szamaron vonult be Jeruzsalembe. (Mate 21,2)

SZEGEDI GÁBOR

> Az igeket kijelento, felteteles es felszolito modokban lehet
> hasznalni. Ezek mellett az olasz, az angol (es valoszinuleg meg
> jonehany mas nyelv) ismeri a kotomod fogalmat is. Hogyhogy a mi
> nyelvunkben ilyen nincs?

  Hát csak. :) Még ezenkívul kismillió dolog nincs a nyelvünkben -- a
világ nyelvei annyi mindenfélét találtak ki, hogy azt mind egyetlen
nyelvben nem lehetne alkalmazni. A kaukázusi nyelvekben például
gyakori az ergatív eset. Példa Antal Lászlótól (Nyelvek nyomában): a
grúz Mamam mokla iremi mondat: mama "apa", -m az ergatív eset ragja, a
tárgy (iremi "szarvas", -i alanyeset) alanyesetben áll. Mégis azt
jelenti, hogy "az apa megölte a szarvast".
  Vagy a vokatívusz: "Te is, fiam, Brutus?" eredetiben úgy hangzott, "Et
tu, mi fili, Brute?" -- hiszen Caesar jól tudott latinul. A gaelben ma
is így van: ha valakit Seánnak hívnak, csakis úgy lehet
utánakurjantani: A Sheán! (Ejtsd: a hón.)
  Vagy a nyelvtani nem. A fantáziátlan indoeurópai nyelvek legfeljebb
három nemet különböztetnek meg, bezzeg a japánok és a szuahéliek
sokkal többet.
  Vagy a sémi igealakok. Az arab igének tíz törzse van, külön fejezi ki
a kettes számot és a megszólított nemét ("kérem": férfinak mondva min
faDlak, nőnek min faDlik), igeképzőkkel teszi az igét műveltetővé,
nyomatékossá, megvetővé, intenzívvé stb., a nyilvántartott igealakok
száma 1187.
  Vagy az inkorporáló nyelvek. A tiviben ngirruunthingapukani azt
jelenti:
ngi- rru-      unthing-   apu-  kani
én   múlt idő  egy ideig  enni  ismételtem
  "Folytattam az evést."
  Vagy a fonetika. A nyugat-kaukázusi ubihban nyolcvankét mássalhangzó
van. A !xu~ nyelvben (koiszan) száznegyvenegy, plusz huszonnégy
magánhangzó, és négy sorozatból vannak diftongusok (orális,
nazalizált, faringalizált orális és faringalizált nazális). A
sino-tibeti nyelvekben zenei hangsúlyok vannak, a putonghuában négy, a
vietnamiban hat: egyenes, emelkedő, ereszkedő, kérdő, ugró és nehéz.
Jelentésmegkülönböztető szereppel.
  S ilyeneket százával lehet felhozni. Játszhatunk ilyet is, engem
mindig érdekelt.

  Ugyanakkor viszont a magyar is tud dolgokat, amiket sok más nyelv nem.
Például David Crystal A nyelv enciklopédiájában (ahonnan fenti példáim
egy része is való) elképedve mutatja be a finn tizenöt esetét: alany,
birtokos, tárgy, inesszívusz, elatívusz, illatívusz, adesszívusz,
ablatívusz, allatívusz, esszívusz, partitívusz, translatívusz,
abesszívusz, instruktívusz, komitatívusz, márpedig ezekből tizenkettőt
a magyar is esetraggal fejez ki, akárcsak a finn. (De a tabaszaranban
negyvennyolc esete van a főnévnek...)
  Vagy ami az én kedvencem: az az igevégződés, ami egymagában fejezi
ki a cselekvőt és a megszólítottat, amihez más nyelveknek két
személyes névmásra van szükségük: "szeretlek"...

RACSKÓ TAMÁS

> Pontosabban másutt különbözött, ld. "erdő" : "erdeje", "disznó" :
> "disznaja".

  Szoktam használni a telefon kagylaja alakot is, és jól eltaláltad,
hogy a tüvet is megvan! :)

  A magyarázatokat köszönöm, azt már látom, hogy buddhológiai
képzettségem nyelvi téren is fejlesztésre szorul. Nem csoda, a vimánát
se tudom megkülönböztetni a virámától.

> Pas op, dat is niet zeker! A mai nyelvben alapesetben egyértelműen
> kisbetűvel írjuk.

  Dat is goed, mindazonáltal szólok, hogy én nem tudok többet hollandul,
mint azt, hogy aandacht, következésképpen lépten-nyomon ezt a szót
használom.

ERZSÉBET

> joh - ide tilde kellett volna, de nem tudom, műlödnék-e ebben a
> levelezési rovatban.

  Az alsó ASCII-ből vett tilde föltétlenül: jo~h. Unicode-os tildéket
nem javasolnék.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
APISZ = Mitologiai bika, mely a szocializmusban papirkereskedest nyitott.

A NYELV 0036-ban írta Szegedi Ga'bor >:
>kotomod fogalmat is. Hogyhogy a mi nyelvunkben ilyen nincs?
Van is, nincs is. A hogy-os mellékmondatokban használt felszólító módú
igealakok többnyire kötőmódúak. Azaz: kötőmód mint funkció van a magyarban,
de nem tartozik hozzá külön alak; illetve igen, mert a felszólító módban az
igekötő követi az igét (forduljon meg), kötőmódban azonban megelőzi
(megforduljon). Leegyszerűsítettem, de a lényeg ez.

Üdv: Attila

A NYELV 0036-ban írta La'ng Attila D. >:
>> De ez nem mindig van igy: a betu (betu") tobbes szama betuk, nem
>> pedig betvek!
>  De bizony az: az egyik testvérlistán ezt a szóalakot már évekkel
>ezelőtt előállította valaki.
Zenei próbán én is mindig tempaját mondok.

Üdv: Attila

NYELV #34: Norbert > irta:
> Na ebbol azert kiderult, hogy a Filips Magyarorszag szekhaza
> vagy mi a szosze a Holland Setanyon van. Ezen jot somolyogtam.
> Vagy a Filips intezte ugy, hogy pont ott legyen szekhazuk, vagy
> az o szekhazuk kedveert keresztelteek el azt az utcat Holland
> Setanynak

Ullo (Üllő, Pest megye) telepules feljesztese soran tobb nagy zold-
mezos beruhazas valosult meg, es a felepult uzem / telephely
tulajdonosa tehetett javaslatot a telephelyet korulvevo, ujonnan
kialakitott utcak elnevezesere. Igy lett peldaul az egyik utca neve
K-Sped korut :-((

Udv,
Lazar Peter

Kedves awender!

hix.nyelv #36, :

> A kurva eletbe hat, aki nem szakmabeli az fogja fel 
Ingerultseged nem indokolt, en is lehuztam par evet szupervigyorkent, de meg 
sem ertem (ld. alabb). Mindenesetre a 17. szamban > 
felajanlotta, hogy ekezetmentes verzioban megkuldi. Ezenkivil a te kedvedert 
visszalltunk a 36. szamtol az "us-ascii" fejlecre.

> Egy par napja viszont olyan szerveren jon at a level, ami ezt nem
> birja. Ez azt jelenti, hogy "majd" egyszer jo lesz, aztan megint
> nem. Aztan  megint jo, aztan megint nem. stb.stb.
Mely az a szerver, lehet rola tudni valami konkretumot? Olyan relay- 
szerverrol ui. keveset hallottam, amely atalakitja a levelek kodolasat, 
mikozben a "Content-type" "charset" attributumat valtozatlanul hagyja. A te 
visszairott leveleid alapjan viszont ez tortenik. 

Pl. "29 Jan 2002 13:35:05 -0000"-kor feladott privat leveledben az en *e'*-m 
helyen 82h kodu karakter, az *a'* helyen A0h, az *o:* helyen 94h, az *o"* 
helyen 20h, az *o'* helyen A2h, az *U:* helyen 9Ah karakter jott vissza. Ez 
azt jelenti, hogy DOS-os kodlapra lett konvertalva (a humlautos karakterek 
elnyelesevel). Ugyanez volt jellemzo a 34. es 35. szamban tett idezeseidre 
is. Jelenlegi ismereteim szerint nincs olyan mail-szerver szoftvert, amely 
relayezes kozben DOS-os kodlapra konvertalna, de szivesem veszem azt is, ha 
konkretumokkal meg tudsz cafolni. Tapasztalatom szerint ilyen konverziot a 
terminalis alkalmazasok vegeznek a level postafiokba helyzesekor, ha nem 
ismerik a latin-2 ("iso-8859-2") kodolast. 

En ha szupervigyior lennek nalatok, es ezt tapasztalnam, csak lecsekkolnam 
magamat, pl. latin-2-es leveleket irogatnek magamnak (te latin-1-gyel irsz), 
ki milyen feltetelekkel kop a levesembe. Biztos van olyan megoldas, amely 
ekezetes es konvenial az utba eso szerverekkel. Ha azt mondod pl. legyen "iso-
8859-1" a kodolas, meg lehet probalni. De ha mas nem, es admin vagy, akkor 
beiktathatnal el "HIX-szurot" a szerveren beluli SMTP-leveldisztribucioba. 

Non admirari, non indignari, non irridere, sed intelligere.

Kedves Attila!

hix.nyelv #36, Mártonfi Attila:
> Néhány magamnak küldött levéllel kiderítetem a turpisságot: a Bat!
> majdnem Windows-1250-nek kezeli az ISO-8859-2-t. Ez csúnya dolog. A s
> caront 9A-nak küldte vissza, az a-ogoneket B1-ként, a magyar nyitó
> idézőjelet 84-ként. Nem értem a logikáját

Feltett egyszer itt az egyik előző számban egy 6-3-as kérdést a 
Bat! magyarítója (Peti Lajos >). Viszonzásul 
te is kérdezhetnél tőle valamit...

(Egy ezzel kapcsolatos apróság: ne vélszerű beírni az "iso-8859-
2" stringet a cikk tárgyába: a HIX vissza fogja dobni, még akkor 
is, ha ékezetmentes.)

Racskó Tamás

Kedves Gábor!

hix.nyelv #36, Szegedi Gábor:

> Az igeket kijelento, felteteles es felszolito modokban lehet
> hasznalni. Ezek mellett az olasz, az angol (es valoszinuleg meg jonehany
> mas nyelv) ismeri a kotomod fogalmat is. Hogyhogy a mi nyelvunkben ilyen
> nincs? 

A helyzet nem ilyen egyszerű. A germán nyelvek eredetileg nem 
ismerték a kötőmódot: amit ma kötőmódnak tartunk, az valójában az 
ősi feltételes mód. Ez aztán a latin hatására egyre inkább a 
mellékmondati alárendeltség jelzésére foglalódott le, így egyes 
nyelvek kifejlesztettek egy külön analitikus feltételes módot, de 
pl. a német nem: ott a feltételes módot máig "Konjunktiv"-nak 
(azaz kötőmódnak) hívják. 

A dolog mögött a latin áll: ebben a nyelvben nem volt feltételes 
mód, csak kötőmód. A feltételes módot csak a neolatin nyelvek 
fejlesztették ki (minthogy a romanizálódott alapnépesség eredeti 
nyelvében is volt ilyen): pl. olasz "canterebbe" 'énekelne' < 
"cantare hebuit" < "cantare habuit" 'énekelni bírt'. De ha 
összevetjük a neolatin ill. a germán kötőmódot, láthatjuk, hogy 
az utóbbi csak "utánzata" az előzőnek. pl. olasz "Spero che 
_capiate_ quello che dico." 'Remélem, hogy _értitek_ 
[kötőmóddal], amit mondok.', de angol: "I hope that you 
_understand_ what I'm saying." [kijelentő móddal].  

Ugyanakkor a magyar nyelvben is volt kötőmód (az angol nyelv 
szerinti terjedelemben), ha nem is volt külön alaki kifejeződése. 
Ezt ott tudjuk megfogni, ahol a régiek feltételes módot 
használtak, ahol ma felszólító mód van, pl. Halotti Beszéd: 
"mundoa neki meret nu _eneyc_" /mondová neki méret ne _ennéjk_/ > 
"mondá neki miért ne _ennék_" > "mondta neki, hogy miért ne 
_egyen_". Ez a régi feltételes mód valójában kötőmód volt, de 
idővel -- szerencsére -- a függés kifejezése lecserélődött egy 
autentikusabb szerkesztési formára (de logikailag még ezt is 
tarthatjuk kötőmódnak). 

Ma viszont újra terjed a kötőmód. A "_Megmondaná_ mennyi az idő?" 
szerkezet feltételes módja tartalmilag kötőmód. Ennek megfelelően 
a mondat átszerkeszthető felszólító módúvá: "[Megkérhetem, hogy] 
_megmondja_, [hogy] mennyi az idő." A kötőmódszerű funkciót a 
kötőszó elhagyása is jelzi (mivel maga a kötőmód már kifejezi az 
mondat alárendeltségét).

Kedves Erzsébet!

hix.nyelv #36, :

> Alighanem félreértetted a juhászodikkal kapcsolatos mondókámat. ...
> Mindezeknek A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárában (TESz.) is
> utána lehet nézni. 

Nekem nincs meg a TESz, gondolkodom a beszerzésén, de méginkább 
az EWUng-én, de hála istennek, nincs szükségem rá, mivel 
közvetlenül azokat a forrásokat szoktam felkajtatni, melyekre a 
TESz is hivatkozik. Ha meglenne, talán el is kényelmesednék, és 
leszoknék az önálló gondolkodásról. Most is emiatt van vitám a 
"juhásuodik" "jonh"-os etinológiájával. 

Lehet, hogy félreértettem a "juh"-odat, így utólag megkövetlek, 
de mentségemre szolgáljon, hogy ez egy olyan alak, amelyet azért 
citálnak, hogy a "juhászodik" szót tudják vele magyarázni:  
egyébként kis frekvenciájú és tájnyelvi forma. Most hogy utána 
néztem az etimológia e verziójának: a forrásaim egy "juházik" 
szóból indulnak ki. Ezzel azonban van egy minor gond: Fellapozván 
a Szóvégmutató szótárt, a benne szereplő 159 "-ázik" végű ige 
mindegyike "-a"-ra végződő névszóból lett képezve. Így a 
"juházik" alapja várhatóan egy "*juha" szó. Ez pedig nem 
magyarázható sem a "jonh"-ból (de a "juh"-ból sem), sem a "jó"-
ból. Az etimológiai ráció azt mondja, hogy emiatt a "juházik" már 
csak másodlagos fejlemény lehet. Vagyis erről az oldalról nem 
jutottunk sehová. 

A fentiek miatt én nem helytállóbbnak találom a "hunyászkodik" 
előzményével való összefüggést. Az igazság szerint, most meg 
kellene vizsgálni, hogy melyik változat adatolható korábbról, 
ill. elterjedtebben. Ehhez azonban nincsenek forrásaim (itt 
kellene nekem is a TESz/EWUng).


> A román nyelv Tracia provincia bukásától... Szegény dákokat Trajanus
> módszeresen likvidálta, miként Rómában a Trajanus oszlop ékesen
> ábrázolja. A román nyelv a Balkán-félszigeten alakult ki, innen van
> számos szláv elem is benne. A dáko-román kontinuitás elmélete - bár-
> mennyire is hivatalos nézet Romániában - erősen sántít. 

Itt most viszont te értettél engem félre: a román nyelvet Thracia 
provincia megalakitásához kötöttem. Eme Thracia provinciának 
pedig három jelentős városa volt: Serdica (ma Szófia), 
Philippolis (ma Plovdiv) és Hadrianopolis (ma Edirne). 

Az a baj, hogy nálunk is nemzeti passzió lett a dákoromán 
kontinuitást cáfolni, de ugyanolyan ingatag alapokról, mint román 
oldalról állítani. Eléggé veszélyes megalapozatlan toposzokat 
felhozni ezen elmélet ellen, mivel ezek könnyen cáfolhatóak. 
Emiatt élnék némi pontosítással a kérdésben:

(1) A román nyelvben nem azért van sok szláv elem, mert a 
Balkánon fejlődött volna ki: hanem ezért, mert a XIV-XVII. sz. 
között az egyházi szláv volt a hivatalos nyelv. A balkáni 
eredetre az alábbi nyelvi tények mutatnak: (a) a korai germán 
jövevényszavak teljes hiánya (a mai Erdélyben a római kor után 
sok germán nép megfordult);  (b) a mintegy 120 szót kitevő albán 
szóegyezés (r. "mal" 'magas part' ~ a. "mal" 'hegy'); (c) a 
balkáni nyelvi térségben való nagyfokú részvétel (hátravetett 
határozott névelő, külön kopulatív [jelzői] artikulus, főnévi 
igenév hiánya, a genitívus és a datívus egybeesése, a jövő idő 
képzési módja); az áreán belül a legszorosabb kapcsolat az albán 
és a román között van.

(2) Az mítosz, hogy Trajanus módszeresen likvidálta volna a 
dákokat: ez csak az ún. "sapkások"-ra igaz, úgy ahogy. De i.sz. 
180-ban Commodus császár 12 ezer szabad dákot telepített vissza 
Dacia provinciába (Trajanus által elűzöttek utódait) határvédelmi 
célokra. Daciát 271-ben adta fel Aurelianus, és lakosságát 
áttelepítette a Duna túloldalára, és nekik a két Moesia 
határvidékéből és Thracia nyugati feléből újraalakította Dacia 
provinciát Serdica (ma Szófia) központtal. Amit hangsúlyozni 
kell, hogy _ez után_ (és csak ez után) nem maradt romanizált 
népesség a mai Románia területén. (Adatok: Makkay-Mócsi [szerk]: 
Erdély törénete 1.) A dákoromán kontinuitásban tehát van 
részigazság; totális tagadása ugyanolyan tarthatatlan, mint a 
folytonosság mai Románia területére való helyezése.

>Ezek
>mellett az olasz, az angol (es valoszinuleg meg jonehany mas nyelv)
>ismeri a
>kotomod fogalmat is. Hogyhogy a mi nyelvunkben ilyen nincs?

A nyelvek a gondolatok közlését különböző formális eszközökkel oldják meg.
Ne haragudj, de amit kérdezel, annak nincs értelme :-))). Azt is
megkérdezhetnénk, hogy miért nincsenek a magyarban nyelvtani nemek, miért
nincs a latinban, az oroszban, a finnben névelő, miért nincs az olaszban ö
és ü, és a végtelenségig folytathatnánk a sort. Azt pedig biztosan te is jól
tudod, hogy konkrét esetekben kötőmódban levő olasz igét hogyan lehet
lefordítani magyarra (avagy sokkal pontosabban: azt az olasz mondatot,
amelyben kötőmódban levő ige van).

Ferenc

On Fri, 15 Feb 2002 02:33:50 CET, HIX NYELV wrote:

>Egy par napja viszont olyan szerveren jon at a level, ami ezt nem
>birja. Ez azt jelenti, hogy "majd" egyszer jo lesz, aztan megint
>nem. Aztan  megint jo, aztan megint nem. stb.stb.

Nekem az gyanus, hogy egy mailszervernek nem volna szabad atirni a 
kodolast. A Te esetedben pedig nem a 8. bit levagasa tortent, hanem
a kodolast felulbiraltak. Nezd meg a level fejlecet (esetleg ha el
is kuldened, en is tobbet tudnek mondani rola...) - gyanitom, hogy
az "iso-8859-2" szoveg helyett valami mas fog allni a kodolas helyen,
ezt pedig egy levelszervernek nincs joga megtenni. 
Ha megis ujra megtortenik, allits be egy szurot, amely a HIX-tol
erkezo levelekben a kodolasos sort automatikusan atirja "iso-8859-2"-re
(akar valami kulso scripttel), es ekkor garantaltan helyesen jonnek 
majd at az ekezetek. 

S mielott amiatt kezdenel el felhaborodni, hogy "megint beleszolt
egy hozza nem erto", elmondom, hogy en meg programozo vagyok, aki 
egy kicsit azert konyit a kodolasokhoz.

Attila

Jol latom, hogy ujfent "us-ascii" kodolassal erkezik meg a lista?
Nalam ez is es az "iso-8852-2" is szuperul mukodik/-ott. Mi volt a gond?

Attila

Többen leirtátok a dákoromán kontinuitas ma hivatalos változatát. Én
érdekessegként megemliteném, hogy egy, az 1950-es években kiadott
román-magyar nagyszótár bevezető részében a román nyelv szláv eredetét
hangsúlyozták, különös tekintettel a főnév- és melléknévragozás
hasonlóságaira, valamint a korai román írásbeliség cirillbetűs írásmódjára.
A példákat persze az orosz nyelvből vették - hja az aktuálpolitikia(!).

Mit freundlichen Grüßen / Szívélyes üdvözlettel / Best regards
Yoroshiku / Salutations / Salutazione

Csaba, aki elítéli a nyelvi erőszakot (is)

Sziasztok!

Illene felocsudnotok, es radobbennetek, hogy helyben toporogtok. Az
elmult 36 listaszam soran egy tapodtat se jutottunk elobbre. Ez az
ekezet-problema soha a budos eletben nem fog megoldodni, mert nem a
mi kezunkben van a megoldas kulcsa, sot nem is egy kulcs van, hanem
szamtalan, raadasul szamtalan kezben, es az illetekesek mind mas szempontok
alapjan itelik meg a helyzetet, vagy csak egyszeruen a tema a
szamukra fel se merul mint problema.

Az egesz ugynek minimum negy fo komponense van: A kuldo gepen letezo
beallitasok, a fogado gepen letezo beallitasok, a listaszerver
beallitasai, es a kozbulso szerverek beallitasai. Nezzuk, ebbol mire
van nekunk befolyasunk:

A sajat gepem beallitasaihoz elvileg hozzaferek, mar amelyekhez
egyaltalan van hozzaferesi lehetosegem, de mivel mindenkinek mas
gepe, mas operacios rendszere, mas levelezoprogramja van, raadasul
sokan egeszen mas orszagban vannak, ahol nem is ugyanazok a
komponensek vannak telepitve, ill. ugyanannak a dolognak teljesen mas
a neve, ill. mas az alapbeallitas, maris itt kemeny betonfalba
utkozunk. Lehet, hogy amit itt nagy buszken irkaltok
levelezoprogramokrol es azok beallitasairol, az igaz azoknal, akik
windowsban, vagy mas gepen ugyan, de ms termekkel leveleznek, de
maris zoldsegnek hangzanak, ha valaki linuxban, dosban, amigan vagy
olyan gepen levelezik, ami valamilyen nagy rendszer resze, pl. sun
vagy dec gepen, vagy ilyesmin, a tovabbi lehetosegek pedzegetesetol eltekintene
ek.

En peldaul itt vagyok az en jo kis tizeves dosos
internetprogramommal, es a vilag minden kincseert se kenyszeritenem be
magam a windowsba azert, hogy a nyelv listat ekezethelyesen
olvashassam, mert ennek szamomra (erzesem szerint) sokkal tobb
hatranya lenne, mint elonye. Raadasul en itt a kodtablakra,
karakterkeszletekre csak igen kis befolyast gyakorolhatok. Az altalam
hasznalt net-tamer nevu internetprogramot egy amerikai urge
fejlesztgeti nem tul nagy elannal, es halvany lila goze sincs a
kozep-europai kodtablakrol. Szoval en begyujthetek ugyan egy a
billentyuzetem gombkiosztasat es egy karakterbehelyettesitest intezo
programocskat, es valojaban hasznalok is egyet, ami tamogatja a CWI,
a CP852 es a latin2 (win1250) kodtablakat, tobbet nem. Tehat ha
valaki mas karakterkeszlettel ir nekem valamit, akkor azt mar csak
kulon konvertalo programon atengedve fogom tudni rendesen elolvasni,
ehhez azonban ki kell mentenem a levelet az internetprogrambol,
kilepni, aztan konvertalni, aztan visszamenni, es olvasni. Ezt inkabb
nem teszem. Ha nagyon nem tudok egy levelet elolvasni, hat sajnalom,
atlapozom, elmerul a feledes homalyaba(n). Az Unicode nalam teljesen
olvashatatlan dolog, szoval orvendek, ha ilyesmivel nem terhel le senki...

Szoval ez volt egy vetulet, de a tobbseg azert valoszinuleg nem
rendszergazda vagy hivatasos szamitogepnok, szoval el tudom kepzelni,
hogy akik kozintezmenybol leveleznek, azt se tudjak, milyen
oprendszer milyen levelezoprogramjaval teszik ezt, es bar regen
nagyon csunyan tudtam az ilyenekre nezni, de mivel az email meg a web
mara mar tomegszolgaltatas lett, ok kerultek tobbsegbe, es voltakeppen
kozben en is szepen lemaradtam a temaban, szoval en is lassan kozejuk
kezdek tartozni, es valahogy ugy erzem, ez nem is baj. Ugyanis ha en
levelezni akarok, akkor odamegyek, megtanulom a legfontosabb
alapszabalyokat, mint pl. hogy a hix listakon nuku ekezet, aztan irom
a levelet, nyomok vagy kattintok valamit, a level elmegy, tobbiek
megkapjak, ertik az uzenetem lenyeget, aztan reagalnak. Es az emberek
tobbsege ezt olyan lendulettel teszi, mint mondjuk az uditovasarlast
egy penzbedobos automatabol, tehat perceket vesz igenybe. Es az
emberek tobbsege nem arra tette fel magat, hogy par sor elkuldeseert
vagy elolvashatasaert orakat vagy napokat kiserletezzen egy csokonyos
gepezettel, amihez egyebkent nem is ert.

Ebbol a szempontbol a fogado- es kuldokozonseg rokon helyzetben van.
Akkor azonban itt van meeg a listaszerver, amire abszolute nincs
befolyasunk, legfeljebb Hix Jozsit zaklathatjuk, ha akarjuk...
Akarjuk? Es ott van az a rengeteg kozvetito kiszolgalogep, amiken a
leveleink vegigutaznak, es minden levelfeladaskor egeszen mas
utvonalon teszik ezt. Ezekre a gepekre pedig semmifele befolyasunk
sincs. Tehat a kuzdelem eleve remenytelen.

Nekem szabvanykent tokeletesen elegendo az ascii karakterkeszlet also
128 (0-127) karaktere, sot ezek kozul is leginkabb a 32-127 kozti
tartomany. Ezzel szinte biztos, hogy minden gep es minden szoftver
megbirkozik, es nem lehet elteveszteni a kepernyon megjeleno
karaktereket se. Szerintem a levelek sima szovegeben ennel kene
maradnunk. Ha valaki (pl. en is) nyelvi peldakat szur be a szovegbe,
amikben az ekezeteknek jelentosege van, teheti akarhogy, legjobb
lenne a latin2, vagy egy kulon karakteren elhelyezett ekezetjel
segitsegevel, amit sokan csinalnak. Ha igy se tudjak paran elolvasni,
azoknak a peldakat elkuldheti az illeto maganban akar mellekletkent
is. Dehat aligha hiszem, hogy ilyen komoly munkakat kene nekunk itt
ezen a listan vegeznunk.

Valoszinuleg a kozbulso netgepek szempontjabol a legbiztosabb modszer
meeg a mime kodolasu ekezetezes volna, tehat egy egyenlosegjel plusz
egy ketjegyu hexadecimalis szam, ami a karakter kodjat hivatott
kepviselni. Igenam, de mivel a bekuldott levelek fejlecsorai
kimetelodnek, ezert sokaknal, pl nalam se biztos, hogy ekezetes betuk
jelennenek meg, hanem maguk a kodolasok, marpedig azt inkabb
megusznam, ha egy mod van ra.

Nalam peldaul a levelkuldo szerver atviszi az ekezetes betuket, a
levelfogado szerver viszont nem, szoval az en cimemre erkezo ekezetes
betuk egyszeruen nyomtalanul eltunnek, meeg egy ures karakter se
marad a helyukon. Ezert aztan a maganlevelezo partnereimmel ezt
tisztazni szoktam, meegis folyton megfeledkeznek rola, ilyenkor
bosszubol neha olyan nyelven valaszolok nekik, amiben nincsenek tul
surun ekezetek, de ok esetleg nem ertenek meg engem. Mellesleg een se
oket, ha csak massalhangzobol allo egyebkent magyar nyelvu levelet
kapok toluk. A levelezolistakat egy mas cimemre irattam fel, ez kulon
bonyodalommal jar nekem, de mivel nagyon sokan egyszeruen nem tartjak
be az ekezetektol valo tartozkodas hallgatolagos egyezmenyet,
kenytelen vagyok plusz postaladat uzemeltetni, amihez viszont nagyon
korulmenyesen ferek hozza.

Na mindegy, szerintem kar a temat tovabb ragozni, erdemesebb volna
inditani egy  listat, es azon lehetne probalkozni
valamilyen megoldas megtalalasaval, de erre a listara en nem
iratkozneek fel, szoval szerintem akar lassan itt a nyelv lista
"hasabjain" veget is vethetneenk a kuzdelemnek, hisz ez egyre inkabb
off-topic, es meeg ha talalnank is valami (majdnem) tokeletes
kompromisszumos megoldast, aligha hiheto, hogy minden feliratkozott
listatag tenyleg tartanaa hozzaa magat, raadasul eleg faraszto
hetente mondjuk tiz friss feliratkozot egyenkent beidomitani a dolog mikentjere
.

Angol magazas:
Nekem eddig ugy tunt, hogy az angolok tegezodnek. Ha az ember a
nyelvkonyveket nezi, azokban szo se esik magazasrol, mint ahogy nekem
is az az erzesem, hogy a magazodas affele uri huncutsag, jo kis
nyakatekert felesleges dolog, ami nagyjabol olyan jellegu mesterseges
tekintelynovelo technika, mint hogy az uraknak fizikailag a szolgak,
alattvalok fole kell magasodniuk, ha mashogy nem megy, hat emelvenyre
allnak/ulnek, katedrarol szonokolnak, tronba csucsulnek. Bar a regi
tortenetekben es azok magyar forditasaiban meeg a legszegenyebb
pasztorsrac is tegezi ura kiralyat.

Ha a keresztneven szolitas felelne meg a tegezodesnek, akkor
valojaban tenyleg mindenki tegezodik, ugyanis az egyetemen a diakok
siman keresztneven vagy eppen beceneven szolitjak a tanart, aki
esetleg kozben valami tudomanyos akademia szintu intezmeny fo-fo
munkatarsa, es vice versa. Letegezik az elnokot, sot beceneven
szolitjak az osszes politikust, stb. Na jo, most Amerikarol beszelek,
de meeg a leghivatalosabb kozszolgalati media, a londoni BBC is ugy
kozol egy hirt, hogy Tony Blair igy es ugy...

Meeg a mr. es mrs. is eleg rohelyes. ha egy tizeneves suhanc a
rendortol akar valamit, egyszeruen azt boffeni oda, hogy
"policeman!", ja hogy ide most kell-e nagybetu vagy sem, es hogy
arrafele nem igazan bevett dolog a felkialtojel... :-)

Ha ugy szolalok meg, hogy "Mr. Teacher", felcsattan a rohoges, es ugy
neznek ram, mintha a kozepkorbol leptem volna elo. Az olyan
mondatokkal pedig, amit viccbol a gyuruk urabol kolcsonoztem ("He was
ever hindmost."), helybol marslakonak neznek, pedig ez meeg tomorebb
is a mai alaknal...

Magazodas legfeljebb (ha van ilyen) a legfeszelyezobb kozegekben
fordul elo, mint pl. bankfiokban, amikor az ember hozza akar jutni a
penzehez, de ez a pult tuloldalan poffeszkedok joindulatatol is
nagyban fugg.

A minden konyvesboltban kaphato angol biblia beszerzeset lehetoleg
megsporolnam.  Megtenneed, hogy begepelsz keet mondatot abbol az
ominozus bibliabol, ami egyertelmuve teszi, hogy van magazas, es az
tobbesszam masodik szemelyben tortenik?

Egyebkent velhetoleg en is grafoman vagyok, nemreg fejeztem be egy
utleirasomat, ami keet es fel megabajtosra sikeredett, es ez minden
cicoma nelkuli nyers szoveg.

Aruljatok el, honnan tudjatok, hogy a nyolc-kilencszaz evvel ezelotti
magyar nyelv milyen hangzovaltozasokon esett at! Valaki felvette minidiscre?

Udv: Norbert.