Gurukaim!

Koszi mindenkinek a Warp & Chicago valaszokat. Just for the record: Annyi
Star Trek-et azert mar lattam, hogy tudjam, mi a Warp, csak arra nem
gondoltam, hogy a KicsiPuha is televan egyes campus-orvosokhoz hasonlo
Star Trek-falo dedosokkal. ;-)

Udv: Nebulus, Chicago

Meg egy dolgot kihagytam a cache-ekrol. A cache es a
memoria kozotti adatmozgatast ugy oldjak meg, hogy minel tobb
adatot mozgatnak. Word helyett, altalaban line-onkent hozzak be
az adatokat a cache-be. Abban biznak, hogy a program viszonylag
hosszu idot tolt egy adott memoria cimnel es ezert az
adatmozgatasra, amugy is elobb utobb sor kerulne. Altalaban
a processzoroknak van egy kulon level 2 cache buszuk, ami a gyors
adattovabbitast segiti a Level 1 es Level 2 cache kozott. Az a 
busz fuggetlen a system bus-tol.


Udv, -- Krisztian

Koszonet Szalay Tamas-nak az egyetlen idaig befutott
otletert a SCSI  problemaval kapcsolatban. Sajnos mar
a problema egeszen korai stadiumaban kiprobaltam
0-val, 1-gyel es 5-tel is. Azert van egyebkent 2-on, mert
hordozhato, sot hordozom is, es a 2 nem szokott foglalt lenni
az altalam latogatott gepekben.

Egyre erosebb a gyanu bennem, hogy a hiba valahol
az ST31200N-ben van, az Adaptec pedig artatlan...

Udv,

Imre

Janos Jozsef irja:

(sajnos nem volt mindenhol ertheto a leveled, amit ertettem, azokbol:)

>>A Win95 egy 32 bites, preemptive multitasking, mulithreaded

Biztos vagy benne, hogy preemptiv? En ugy tudom, hogy nem az. 
En tevedek?

>>32637, vagy mifene a 2**16

65536

>>Tovabba: nem azon kene hoborogni, kedves kollegak, hogy a Win95
>>valoban 32 bites-e, hanem azon, hogy a 32 bit megint szuklatokoruseg. Ez
>>egy tetves 1terabyte-ot cimez meg. Tessek gyorsan kiszamolni, hogy
>>holnaputan, amikor gigabaudos-os networkot lehet kapni a Keravillban,
>>128Mb operativ tar es 256Gbyte diszk lesz minden PC-n, amit a Skalaban
>>arulnak, hany PC-t lehet majd megcimezni 32 bittel? Egy nyamvadt idojaras-
>>szimulaciora, 1000*1000*1000 adatponttal, mindegyikben egy diff-egyenlettel
>>gyakran perceket kell majd varni, nem elet ez.

Itten kodosites van. Mi az, hogy a 32 bit szuklatokoruseg, magyarazd meg!
Azt akarod mondani, hogy felesleges 32 bit? Eleg lenne 27 is? Vagy mit?

Terabyte: ne keverjuk a szezont a fazonnal. A 32-bit csak 4G-t tud megcimezni
egy szoval. Itt egy cimzesi modrol van szo, ami csak az ix86 csalad 32 bites
procijaira jellemzo. Ekkora a maximalis virtualis cimter. Fizikailag
sohasem tobb, mint 4G. Virtualis cimter nem azert kell nagy, mert akkora
memoriank van, hanem mert igy konnyebb programokat irni. Azt ne mondd,
hogy a 4G tul sok. Ma mar 200-300e Ft-ert kapsz ekkora lemezegysegeket.

>>a Win95 user interface sokkal jobb, mint a warp-e

Sajnos ebben tevedsz. Ha UI alatt azt erted, hogy a kis gombocskaknak
merre van az o arnyekjuk, akkor meg lehetne tan vitazni, de az UI-t
bovebben kell erteni, beletartozik az OS/2 desktop objektum-orientalt
felepitese, a template-ek, local menuk, shadow-k, stb., ilyennek a
windozban nyoma sincsen. Az OS/2 ket nagysagrenddel powerfulabb
ebben az aspektusban.

>>- amire a MS tenyleg ratette a farmot, az OLE. Megint csak: lehet
>>rajta vitatkozni, hogy mi a jo megoldas erre a betegsegre (applikacio
>>integralas), az ole, com, som, corba, opendoc, whatever, DE: a MS
>>becsuletere legyen mondva, hogy ahelyett, hogy az orrat piszkalna,
>>nyom *valamit* - ez mindenkinek jo.

Nem tudom, lattal-e mar fuben OLE-t, de ha lattal se mondd azt, hogy
'ez mindenkinek jo'. Az OLE-t muszaj hasznalni, mert a Micros**t ezt
megkoveteli, nem is kaphatsz addig win95 logot a programod
dobozara, amig nem tamogatod. Attol, hogy az MS kiotol egy elborult 
app object modelt, jol elkavarja, aztan raparancsol a vilagra, hogy tessek
ezt hasznalni (a vilag persze hasznalja), meg nem lesz jo.

Udv,

Imre

> Felad=F3 
> T=E9mak=F6r: WWW server ( 15 sor )

> Kedves Guruk!
> Mi, PC-n nevelkedett emberek, aranylag keveset tudunk a=20
> UNIX vilagrol,  es szerencsesen elerkezett az a pillanat
> amikor neki kell keszulnunk egy WWW server felallitasahoz.
> A kerdes, hogy hogyan kellene ehhez hozzaallni, hogy a=20
> leehto legkisebb koltseggel osszejojjon a dolog.
> A HW az mindenkeppen PC bazisu, most a komponensekre
> keresuk optimalis megoldast.
> Az sem titok, hogy az altalunk kifejlesztett E Publisher supportjara
> szeretnenk hasznalni, amit remelhetoleg rovid idon belul=20
> a GURU csapat rendelkezesere tudunk bocsatani Beta tesztelesre.
> Szoval, hogyan is kellene nekiallni a WWW servernek.
> Udv: Laci

www server os/2 - re:
http://www2.hursley.ibm.com/goserve/

16 bit windows - ra:
http://www.city.net/win-httpd/

Windows/NT - re:
ftp://emwac.ed.ac.uk/pub/https

Ezek ingyenesek es mind PC platformon futnak. Ennel olcsobbat nem tudok.
Az NT verziot aktivan hasznalom, sokkal jobb, mint barmi, amit Unix-ra tudsz
tenni
PC-n (mint ahogy az NT a PC-n altalaban sokkal produktivabb mint a Unix.) Ha
a servert
nem csak fejlesztesre hasznalod, hanem elobb-utobb rateszed a Netre,
mindenkeppen
ezt installald.

Jo szerencset,
a JaJo
(aki Unixon nevelkedett)

Udv,

Tulsagosan ugyan nem ertek hozza, csak az alapjait sejtem a Level 2
cache mukodesenek.

1. Kozvetlen lekepezesu (direct mapping) cache

Tegyuk fel, hogy 32 bites a procink, es adatokat is 32-biten tud
mozgatni. Ekkor a 32 db. adatcimbitet felosztjuk pld. a kovetkezo-
keppen (A=Address, azaz cimbit):

A 31-8: cimke (tag)
A  7-2: index pointer
A  1-0: byte pointer (4 byte=32 bit)

A cache igy fog kinezni:

cimke (A 31-8) + 4 byte-nyi adat.

Egy ilyen sorbol van 64 darab, ezeket az index pointer cimezi meg.
No, tegyuk fel, hogy jon a proci kerese, hogy olvasna az adatot. A
cache vezerlo leszedi a cimbuszrol az index pointer-t, es megnezi,
hogy az index altal mutatott cimen a cache-ben ugyanaz-e a cimke,
mint a proci altal kert cimben. Ha ugyanaz, akkor heureka, a cache-
ben van a byte (hit=talalat). Ha nem, akkor beolvassa a memcsibol
az uj cimkeju, de ugyanolyan indexu 4-es byte-csoportot, es tarolja
a cache-ben, ill. atadja a procinak a kert adatot.

Megoldas NAGY hatranya: ha sok ugyanolyan indexu cimet ker a proci
egymas utan, akkor a cache nem sokat er, mert mindig a memcsihez
kell nyulni. Magyarul az ugyanolyan indexu, de mas cimkeju cim
mindig csak ugyanarra a helyre kerulhet a cache-ben.

2. Teljesen asszociativ (fully associative) cache

Itt a cimke a teljes cim (esetunkben: A 31-2), persze megmarad a 4
byte-ra mutato pointer (A 1-0). Az index fogalmat elfelejtjuk.
Igy most mar az adatot oda pakoljuk a cache-ben, ahova akarjuk.

Problema: egy adatkereskor a cache-vezerlonek peches esetben az
OSSZES cimken vegig kell rohannia, hogy megtalalja azt, amelyiket
a proci kereste. (Ez 128 KB-os cache-nel eleg terjedelmes ido is
lehet!) Raadasul mi van, ha nincs is a cache-ben a kert cimu adat!

3. Halmaz-asszociativ (set associative) cache
   (Az elozo ketto kombinacioja)

Fenti esetunket tovabbszove, krealjunk x db. halmazt, mindegyikben
legyen 4 cache-sor. Az adatot a cache-vezerlonek mindenkeppen az
egyik halmazba kell tennie, de hogy azon belul hova teszi, az
tokmindegy. (Azt hiszem, Intel talalmany.)

Igy az A 31-8 cimbitek a cimket adjak, az A 7-2 cimbitek a halmaz-
pointert, az A 0-1 megmarad byte pointer-nek. A cache valahogy
igy nez ki:

1. halmaz-cimke (A 31-8) + 4 byte
          cimke (A 31-8) + 4 byte
          cimke (A 31-8) + 4 byte
          cimke (A 31-8) + 4 byte

2. halmaz-cimke (A 31-8) + 4 byte
          cimke (A 31-8) + 4 byte
          ... stb.

Az egyes halmazokra pedig a halmaz-pointer mutat. Tehat ekkor jon
egy memcsiolvasas a procibol. A cache-vezerlo kiszedi a cimbol a
halmaz pointer-t (A 7-2), ami ramutat az egyik halmazra a cache-ben.
Aztan vegigfut az adott halmazban talalhato 4 cimken, es ha megtalalta
a keresett cimkeju cimet, akkor heureka (hit). Ha nem, akkor beol-
vassa a memcsibol az adatot, beteszi a cache adott halmazaban a 
legkevesebbet kert cimkeju sor helyere az ujat.

4. Two-way set associative cache

A Motorola eloszerettel hasznalja, de ha jol tudom, manapsag mar a
Pentiumok is ilyenek. Osszuk fel az elozo megoldast ket reszre: az
egyik reszbe csak az adatok, a masik reszbe csak az utasitasok
kerulnek, de a ket reszen belul megmarad a set-associativ szervezesu
cache. (Pipeline-nal ellatott prociknalnagyon hatekony.)

***

Na, remelem ertheto voltam. Bocs, ha tulsagosan elferditettem volna
hunglish-re, de a fenti temat angolul tanultam es a magyar kifejezeseket
csak tippeltem.


Imre OLAJOS, Jr. (LaLa)
WWW  :http://www.interaccess.com/users/lala (under HEAVY construction)
Email:                        ___    __o
U.S.A.    (Chicago suburbs)                      ___   _-\<,_
Tel/fax/modem: 1 (708) 691-1622                   ___ (_)/ (_)
_-~-_-~-_-~-_-~-_-~-_-~-_-~-_-~-_-~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Udv,

Tudom, tudom, mar regi a kerdes, de meg csak most ragtam at magam
ket heti HIX-en...

Szubjektiv velemenyem a temaban:

A GUS akkor jo, ha az embernek van egy kis extra ideje es turelme,
es nem sajnal beallitasokkal jatszadozni a sokkal jobb hangminoseg
erdekeben. Mivel AWE32-vel meg nem volt dolgom, igy csak a GUS-rol
tudok erdemben nyilatkozni. (De mar sok olyan jatekot lattam, ami
ugyan tamogatja az AWE32-t, de csak natur SB FM uzemmodban...)

A GUS nagyon flexibilis szoftveremulacioval rendelkezik, ami azonban
sajnos nem mindig tokeletes. Viszont a GUS-nak egy hatalmas FTP-
placca van, ahol szinte naponta jelennek meg patch-ek, update-ek,
demok, MOD zenek, egyebek. A GUS (ugy tudom) konnyen progrmozhato,
mivel a Gravis ingyen osztogatja hozza az SDK-kitet (FTP-zheto is).

Viszont a Gravis tul sokat iger, es ezekbol keveset valt be. Meg
mindig nincs normalis OS/2 GUS driver (a Manley az egyeni keszitesu,
es nagyon jo), nincs normalis Win95 driver. A Gravis mar ejti a sok-sok
natur GUS-tulajdonost, helyette a GUSMAX a kedvencuk. Meg ebben az
evben a GUS akar szabvannya is valhat, ha az uj AMD InterWave a
piacra kerul (az AMD IW hangproci a GUS koppintasa + meg par dolog).

1 szo, mint 100, ha az ember nem akar beallitasokkal marhaskodni,
szoftver-emulaciokkal baromkodni, MOD-zeneket/demokat csodalni,
jo minosegu GMIDI zeneket elvezni, akkor nem ajanlom a GUS-t. En
a GUS egyik "fogcsikorgato hive" vagyok: persze, van jobb wavetable
hangkartya is a piacon, no de ennyiert? (En a GUSMax-omat meg
$199-ert vettem anno dacumal amikor megjelent.)

Ennyi.

Imre OLAJOS, Jr. (LaLa)
WWW  :http://www.interaccess.com/users/lala (under HEAVY construction)
Email:                        ___    __o
U.S.A.    (Chicago suburbs)                      ___   _-\<,_
Tel/fax/modem: 1 (708) 691-1622                   ___ (_)/ (_)
_-~-_-~-_-~-_-~-_-~-_-~-_-~-_-~-_-~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Kedves Guruk,

Az alabbi strukturat definialtam. Az MS C\C++ 7.0-val szenvedek.
Az erdekes a data array lesz.

typedef struct node
  {
   int used;
   RID *data[5];
   struct node *parent;
   struct node *children[6];
  } NODE;

Miutan atmegyek a CodeWievbe, ezeket a cimeket kapom: Nezzetek meg a data[3]
es data[4] cimeit.

[BP-000A]-node near * right = 0x238C:0x1150
   int used = 1236
  -rid near * data[5] = 0x238C:0x1152
    +rid near * [0] = 0x238C:0x045E
    +rid near * [1] = 0x238C:0x04B0
    +rid near * [2] = 0x238C:0x04D2
    +rid near * [3] = 0x238C:0x04D2
    +rid near * [4] = 0x238C:0x04DC

Barmi otlet? Nagyon orulnek ha ki tudnatok segiteni.

Soti Vilmos

KEdves Guruk,
	kerdes volt a 4DOS telepitese. Lehet, hogy a kezikonyvben van, 
de semmilyen install file nem szukseges, csupan a kovetkezoket kell tenni:
4DOS-t es kapcsolt reszeit egy onallo direktoryba becopyzni.
CONFIG.SYS-be beirni: SHELL=xxx\4DOS.COM xxx /P
ahol xxx a full path a 4DOS-hoz
A 4DOS dir-ben letrehozni a doksi alapjan kivansagunk szerinti 4DOS.INI
file-t (ilyenek vannak benne, hogy HELPDIR=xxx FULLINT2E=YES SWAPPING=X
stb. stb. persze minden uj sorban)
es mehet is a bicikli.
En mar ezer eve hasznalom, es egyszeruen CSUCS!
Ne okozzon zavart, hogy a 4DOS.COM > 64 kbyte, es belul .EXE, due to MZ,
ez igy jo.
Udv es boldog husvetot:
Prof

Hello gurukaim!

Valaki az elozo reszben kerdezett arrol, hogy hogyan is mukodik az a DMA
multitaszkos rendszerben.
Eloszor is: multitaszkos, vedett rendszerben egy atlagos programnak NINCS 
DMA. rendszerhivasok vannak, amiken keresztul eszkozoket lehet elerni.
Az operencias rendszer meg majd DMA-zik ugy, ahogy tud.

Az egyes DOS-emulatorokrol: ott mar tenyleg gond van, ugyanis a dosos
programok hozzaszoktak a DMA kozvetlen kezelesehez. Itt tenyleg csak 
kenyszermegoldasok vannak. Itt kovetkeznek azok, amiket 386-osra lattam.
Ki lehet cserelni a DOS-os eszkoz-meghajtokat olyanokra, amik a DOS-os 
program reszere ugyanazt az interfeszt mutatjak, mint az eredeti, de 
valojaban Oprendszer hivasokat csinalnak.
Szerintem lehet olyat is csinalni, hogy a DMA-s I/O portokra iraskor az 
emulator kapja meg a cimet, es utana majd o elintezi, a program szamara 
lathatatlanul. Nem lehet semmi munka.

note: a szoveg asszem egyertelmu, ket programrol irok, DOS-rol, es 
Oeracios rendszerrol.

Kerdesem van nekem is: van valamilyen DMA-szeruseg a PCI buszhoz?

hello
tegla