Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 830
Copyright (C) HIX
1999-07-29
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 bolygo egyuttallas (mind)  13 sor     (cikkei)
2 napfogyis targyak (mind)  25 sor     (cikkei)
3 Pi (mind)  10 sor     (cikkei)
4 Rozsda az jo mert eszi a vasat! (mind)  24 sor     (cikkei)
5 re: "a Fold fog sarkabol kidolni... (mind)  25 sor     (cikkei)
6 Vilagvege 2000 Majus 8.an (mind)  32 sor     (cikkei)
7 Re: Lesz vilagvege? (mind)  23 sor     (cikkei)
8 Re: csesze, halak es fenytores (mind)  15 sor     (cikkei)
9 Re: Nature cikk (mind)  20 sor     (cikkei)
10 Re: bolygo egyuttallas (mind)  53 sor     (cikkei)
11 Terparittya (mind)  19 sor     (cikkei)

+ - bolygo egyuttallas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hello !

Szerintem nem lesz semmi hirtelen kihatasa, mert fokozatosan allnak ossze
"egy vonalba" a bolygok, tehat a hatas sem lehet lokesszeru. Masreszt a Nap
sokkal erosebb hatassal van a Foldre, mint az osszes bolygo egyuttesen,
ennek az eronek a tehetetlenseget nehez legyozni. A Hold, ami pedig itt ul a
nyakunkon es latvanyosan beleszol a Fold eletebe ( pl. ar / apaly ), az sem
tudott eddig hirtelen valtozast okozni. Evmilliokban, vagy nagyobb leptekben
nezve biztos lesz valami merheto hatasa az egyutallasnak, de emberi mercevel
merve nem sokat tapasztalunk belole. ( azonkivul, hogy lelkesen bamulunk a
tavcsobe :-) )

Rascal
+ - napfogyis targyak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!
Erdekes oldalt talaltam, nezzetek meg ti is. Arrol ir, hogy milyen eszkozok 
alkalmasak a napfogyatkozas vizsgalatara.
Forras: www.napvadasz.hu/biztonsag.htm

Alkalmasak: 
aluminiumbevonatu mylar folia (nemtom mi)
polimer szuro
fekete polimer szuroszemuveg
16-os, vagy erosebb hegesztoszemuveg

Alkalmatlanok:
Exponalt film
Rontgenfilm
Kompaktlemez(CD)
Floppy lemez
Kormozott uveg
12-es, 14-es hegesztoszemuveg, (nem tudom pontosan, hogy mit jelent a szam)
napszemuveg(UV vedelemmel, vagy anelkul, mindenkeppen)
serult szuroszemuveg.

Termeszetesen a lista nem teljes!!
Sziasztok: Szabi

Ui: nem tudja valaki, hogy Pecsett hol lehet napfogyis szemugot kapni?
+ - Pi (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Volt mar parszor a tema: igaz-e, hogy a Pi szamjegyei kozt minden
veges sorozat elofordul?

Regen valaki azt mondta, hogy William Feller: "Bevezetes a valszamba
es alkalmazasaiba" cimu konyvben talalhato a tetel bizonyitasa. Hat en
nem talalom benne. Tudna valaki oldalszamot mondani? (meg mindig
hitetlen vagyok egy kicsit, hogy ilyesmit tenyleg be lehet
bizonyitani, de hat ez nem jelent semmit)

SB
+ - Rozsda az jo mert eszi a vasat! (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tobbek kozott olvastuk Zolitol:

> =======================================================
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: ipartortenet ( 40 sor )
> Idopont: Fri Jul 23 13:12:37 EDT 1999 TUDOMANY #825
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> 
> Kedves Ivan !    
> 
> Ez naivitas volt. Nem igy tortent. A robbantas penzbe kerul.
> Jobb a rozsda !  A rozsda aprolekos es alapos. Ontevekeny es olcso.
> Emiatt terjedt el itthon - mint szeleskorben alkalmazhato
> lassu, de biztos forgacsolasi eljaras.
> 
> Udv: zoli

Ja, ja! lattuk Kazinbarcikan is mikor 1990-ben oda vittem 25 olasz
turistat! orultseg volt oda tevedni (nem volt a programmban, csak az eso
miatt mentunk terv nelkul Josvafore), mert rettenetesen elszegyeltem
magamat mint magyar. Az meg a Csillagok haborujanak sivatagjara
emlekeztetett a sabipodokkal - vagy nelkuluk.

Plivelic Ivan
+ - re: "a Fold fog sarkabol kidolni... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

...semmik vagyunk, s minden leszunk.
Ez a harc lesz a vegso, csak osszefogni hat..." :)))

Sajnalom, de nekem ez a legkomolyabb, ami eszembe jutott a
tegnapi (#829-es) Tudomanyrol :)

> Mivel a fold eleg lassan forog, en el tudom
> kepzelni, hogy nem tul nehez kimozditani a
> forgastengelyebol. Es ti?

Meg egy nem tul gyorsan forgo biciklikereket is eleg nehez
kimozditani a forgastengelyebol. Na es, hogy a sarki jegsapkak
miatt akkora lenne a Fold inhomogenitasa, hogy akarmilyen
speci bolygoegyuttallas gravitacios hatasa elrangassa...haaaat
nem mondom, a Jupiter az ustokosokon sokszor megmutatja, hogy
szereti a gravitacios vicceket, de ez azert kicsit tulzas.
Ismet csak aldani tudom az eszemet, hogy nem nezek tevet :)

Tisztelettel

Csussz

u.i.: tenyleg lesz ilyen egyuttallas? Mindenkepp megneznem, ahogy
az ejszakai egbolton szepen egymas mellett allnak a bolygok. Nem
semmi latvany lehet.
+ - Vilagvege 2000 Majus 8.an (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>2000 majus 8-an (lehet, hogy rosszul emlekszem)
>amikor a naprendszer bolygoi egy vonalba fognak
>esni, a foldet egy gravitacios lokes fogja erni,
>es a felhalmozodott sarkvideki jegsapkak tomege
>miatt a fold forgastengelye megvaltozik. Az uj tengely
>a mostani egyenlitot fogja metszeni.

Pletyka... es pontatlan
Valoszinuleg a Hapgood (ha jol emlekszem) hipotezisre gondoltak a meselok.
Annak viszont a lenyege, hogy a fold forgasi tengelye nem valtozik, ahhoz
iszonyatosan nagy energiak kellenek az impulzusmegmaradas torvenyei miatt.
Viszont a kereg ami a folyekony alsobb retegeken uszik, elmozdulhat es
katasztrofalis klimavaltozasokat, foldrengeseket, szokoarakat etc okoz.
Az okat valoban a sarki jegsapkak felhalmozodaasaban latjak, amik a fold
forgasa miatt igyekeznek az egyenlito fele elmozulni es amikor ezek a
centripetalis erok legyozik a legyozik a surlodasi eroket, a folyamat
elvileg beindulhat. Ez a dolog geologiailag rendkivul rovid ido alatt
lejatszohat, akar par ezer ev elegendo lenne ra, tehat nem kell
kulonosebben izgulni a dolog miatt, meg az unokaink is latni fogjak :-)
Az elemelet megkiserel szamot adni arrol, hogyan kerult peldaul  az
Antarktisz a deli polusra, a tropusi sziberia a sarkkorre, szinte
pillanatok allat, ami miatt mai is lathatunk a muzeumokban fagyott 
mammutokat... illetve a magyarazna a polusvaltozsasokat is (a magneses
eszak es del fodfelszinen mert iranyanak megvaltozasarok) ami ertelem
szeruen nem a nehez mag, hanem a viszonylag konnyu kereg elmozdulasaval
lenne magyarazhato. A legutobbi ilyen "bicsaklast" kb 10-15 ezer evvel
ezelottre teszik, es az ozonviz legendak geologiai alapjat velik
megtalalni ebben a hipotezisben.
A hipotezis hivoi kifejezett gyonyorrel emlegetik hogy Einstein irt
eloszot a konyvhoz, amiben kifejtettek a reszleteket.

udv: Lajos
+ - Re: Lesz vilagvege? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Udv!

> Erdekes elmeletet lattam a tv-ben tegnap.

Egy ujabb adalek, hogy milyen karos a TV nezes.:-)

> Mivel a fold eleg lassan forog, en el tudom
> kepzelni, hogy nem tul nehez kimozditani a
> forgastengelyebol. Es ti?

Haaaaat, van vagy nehany kilo a Fold...:-)

Szoval ezeket mar sokan szamolgattak, ugyanis az asztrologiat is
ilyenekkel cafolgatjak, es azt mutatjak a szamok, hogy olyan messzirol
azert nincs akkora erohatas. Az arapalyban biztos lehet majd valami
erezni, de egy forgo tomeget (es raadasul ekkorat!) kibillenteni, ahhoz
nagyobb ero kell.

Biztos lesz aki ki is szamolja neked hogy mi fog majd tortenni, mekkora
erok ebrednek, de szerintem nyugodtan vehetsz uj telikabatot meg
2007-ben is.:-)))

Istvan
+ - Re: csesze, halak es fenytores (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Valoszinuleg a fenytores es/vagy fenyszorodas erdekes megnyilvanulasaval
> van dolgunk. Peldaul matt uveg folyadekba meritve atlatszova valhat. A

Teeeenyleg!!! Emlexem egy tvmusorra, amiben egy matt uveg (homokfuvott)
mogott egy szep no zuhanyzott. a musorvezeto latni szerette volna, de
csak halovany arnyekok latszottak.

Mire rajott, hogy vizes szivaccsal le kell torolni az uveg rapcsos oldalat,
mar csak egy felirat varta: "Bocs, el kellett mennem, xxx"' vagy valami
ilyesmi. :-(((((

ennek viszont szerintem mindenki szamara egyszeru a magyarazata.
(viz es az uveg toresmutattoja kb megegyezik)

steve
+ - Re: Nature cikk (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

T. Sanyi!

Szokas szerint kicsit kesve tudok valaszolni, mar amire egyaltalan tudok
valaszolni.

A Nature cikkben emlitett fotonvizsgalo muszer, amenyire en ezt kepes vagyok
megitelni, teljesen osszhangban van a kvantummechanikaval, de annak
lehetosegeit olyan modon hasznalja ki, amely korabban nem volt kozismert. A
tisztan egy fotonos rendszernek nagy a bizonytalansaga, a sok atomos
rendszereknek (mivel abszolut ertekben a hatarozatlansag ugyanakkora)
relative kisebb. Igy ha a sokatomos rendszernek a reszekent vizsgaljuk a
fotont, akkor azt eleg pontosan megtehetjuk, es cserebe a tobbi atom
bizonytalansaganak novekedesevel szamolhatunk. Ez persze csak az en (esetleg
rossz) ertelmezesem. A cikkbelit nem igazan tudtam kovetni.

Termeszetesen a Nature is elerheto az internetrol, a http://www.nature.com
cimen, de ez csak egy korlatozott hozzaferest jelent azok szamara, akik
nincsenek elofizetve a lapra.

Udv: Takacs Feri
+ - Re: bolygo egyuttallas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

T. Po:li

>Erdekes elmeletet lattam a tv-ben tegnap.
>2000 majus 8-an (lehet, hogy rosszul emlekszem)
>amikor a naprendszer bolygoi egy vonalba fognak
>esni, a foldet egy gravitacios lokes fogja erni,
>es a felhalmozodott sarkvideki jegsapkak tomege
>miatt a fold forgastengelye megvaltozik. Az uj tengely
>a mostani egyenlitot fogja metszeni. Es ez ugyan
>jatekosan hangzik, de minden varakozassal
>ellentetben nagy baj, azt mondjak :)
>Mivel a fold eleg lassan forog, en el tudom
>kepzelni, hogy nem tul nehez kimozditani a
>forgastengelyebol. Es ti?

A bolygok palyairol mar Kepler, es Newton szinte mindent megmondott. Ehhez
kepest Einstein elmelete csak nagyon keveset modosit. Ez utobbi elmelet a
Merkur periheliumanak 100 evenkenti 43 (szog-)masodperces elfordulasat is
megmagyarazza. A Merkur mozgasanak elterese meg evszazadok tavlataban is
csak nagyon pontos muszerekkel eszreveheto, mig te 90 fokos tengely
elfordulasrol beszelsz. Az elteres annyira durva, hogy nem kell nagyon
bonyolult, vagy ismeretlen dolgokra gondolnod a magyarazat erdekeben, csak
amivel az iskolaban mar feltehetoleg mindenki talalkozott, vagyis a Newton
fele torvenyekre. E szerint pedig a gravitacios hatas aranyos a kolcsonhato
testek tomegevel, es a tavolsag negyzetevel aranyosan csokken. Ezen kivul
nem art tudni, hogy a naprendszer osszes tomegenek 99,85 szazaleka a Napban
van, igy mas naprendszeren beluli egitestek egymasra hatasa nagyon kicsi a
Naphoz valo kolcsonhatasukhoz kepest, es csak egeszen kicsi tavolsagokon (a
bolygok es holdjaik tavolsagan) valik jelentosse. Ez persze nem jelenti azt,
hogy nem letezik ez az egymasrahatas, de a merteke nagyon csekely. A szokoar
keletkezese peldaul a Nap-Hold egyuttallassal kapcsolatos, de a Hold
kozelsegehez, es a Nap hatalmas tomegehez a tobbi bolygo nem is
hasonlithato. Ezenkivul a szokoar kapcsan megmozgatott viz tomege csak az
emberhez kepest nagy, a fold tomegehez kepest elhanyagolhato. Az altalad
emlitett 2000 majus 8.-a egy olyan bolygoegyuttallas lesz, amelyben a 3
legtavolabbi bolygo kivetelevel (Uranusz, Neptunusz, Pluto) minden mas
bolygo (a Mars egesz picit kilog a sorbol) a Nap tuloldalara, a Folddel
ellentetes oldalara kerul, vagyis hatasuk a Foldre ebben a helyzetben a
leheto legkisebb, igy a bolygok hatasa miatt egyaltalan nem kell aggodni.
Ugyancsak keptelenseg a jegsapkak emlitese, mint a tengelyelforditas
okozoja. Mu:nhausen baro hasonloan lelemenyes modon emelte fel magat a sajat
hajanal fogva (lovastul). Csak hat ez mar a mesek vilagaba tartozik. A
perdulet megmaradasa szinten a mar nyilvan jolismert Newton torvenyekbol
kovetkezik. Sokkal agasztobb, hogy egyre kevesebben hasznaljak a jozan
eszuket, es cserelik fel jozan gondolkodasukat filleres profeciakra. Ennek
azonban mar semmi koze a bolygok jarasahoz, meg ha kovetkezmenyei lehetnek
katasztrofalisak is. Mint tudvalevo a TV-riporterek szamara nincs negativ
kovetkezmeny egy-egy keptelenseg nepszerusitese esetere, sot meg csak no a
nezettsegi indexuk, amely mutato szamukra az Eldorado szinonimaja, igy nem
kell mindent keszpenznek venni (ha csak nem riporter valaki), ami a TV-bol
folyik ki.

Udv: Takacs Feri
+ - Terparittya (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok !

A "kapcsolat" (Contact) cimu filmet nezve egy erdekesseget figyeltem meg!
Az urhajot ugy gyorsitottak fel, hogy a teret alatta hirtelen
meggorbitettek, majd visszaallitottak az eredeti allapotaba, es a ter 
"rugalmassaga" miatt kilokte magabol az urhajot, igy fenysebesseghez
kozel gyorsitva azt!
Ez szerinetem elkepzelheto dolog lenne ha a ter valoban "rugalmas", es
ezt a folyamatot nagyon gyorsan hajtanank vegre  hogy kello sebessegre
gyorsitson fel minket a ter!
Ezt legfokeppen ugy erhetnenk el, ha a gravitacios erot valahogy
megnovelnenk, mivel a gravitacio gorbiti el a teret, majd hirtelen
visszaallitani a kezdeti allapotba, es maris kesz a dolog !

Varom a hozzaszolasokat !

Udv: Igor !

http://solair.EUnet.yu/~trupac

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS