> Amig a lezeres mutatopalcam uj volt, sokszor bolodnitottam a macskakat.
> Erdekes, hogy a kutyak soha nem reagaltak a fenyre, pedig a a macskak
> mindig uldozobe vettek a fenyfoltot es a jatek eltartott egy jo ideig,
> mig a macska ra nem jott, hogy semmi ertelme az egesznek. :)  A kutya
> vagy nem latja a voros fenyt, vagy megiscsak intelligensebb a macskanal :-)

A kutyanak altalaban nem tul jo a latasa. Ezert (is) nagyon fejlett a
hallasa es a szaglasa. A macska ellenben nagyon jol lat, kulonosen a
voros-infravoros tartomany tajekan. Ezert lat sotetben. 
IMHO ez valasz Zaruba Ildiko kerdesere is.

A fentiek nem minden reszletet tudom TUDOMANYos alapossaggal indokolni,
csak hangosan gondolkodtam :-)
Ha valaki meg nalam is okosabb, ne fogja vissza magat! :-)

Sailor

Sziasztok!

Janos erdeklodott a pontos adatok irant. Ma vegre megkerdeztem a profot. A
dolog egy altala felugyelt berlini diplomamunkaban lett taglalva valamikor
'80-81 tajekan. Az uvegszal 10 ev alatt 22%-ot veszit a feszitoerejebol 20
mm -es sugarban hajlitva. Az uveg viszkozitasara nem emlekezett pontosan,
mivel valami kemenyebb uvegszalat vettek, mert mechanikusan raktak a
szalakat az egyik valyubol a masikba; 10^17 Pa*s remlik neki.

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Hello!

> Mivel a lottozoktol begyujtott penzeknek a Szerencsejatek rt. mintegy a
> felet fizeti csak ki nyeremenyek formajaban, ezert a veletlen
> kitoltogetesnek kb ennyi a megterulese, fonyeremenyt is beleszamitva,
> tehat kb 1000 evre atlagolva.
Vajon mit jelent ez a mondat?

> Olyan idetlen szamokat valasztani, amit normalis lottozo az eletben nem
> tenne meg, mert 'annyira valoszinutlen' . Pl , 1,2,3,4,5 vagy a tabla
> szelen ot szam, vagy hasonlo okorseg. Es ha veletlenul bejon,akarcsak egy
> kettes, vagy egy harmastalalat, akkor te vagy a nyero! 

Eleg nagy orcara hullas lenne az eredmenye, ha bejonne a dolog. Meg
jopar eve olvastam, hogy Svajcban feldolgoztak egy lottohet _valamennyi_
szelvenyet. Szamitogepes statisztikakat keszitettek, es eleg meglepo
dolgok derultek ki. Az altalad emlitett "okorsegeket" pl. 1,2,3,4,5
_tobb szaz_ szelvenyen jatszottak! Sot, tobb tucat olyan szelveny is
akadt, ahol az _elozo heti_ nyertes szamokat tettek meg ujra az elszant
lottozok. Oka valoszinuleg az, hogy joval tobben gondolkodnak hozzad
hasonloan, mint azt az ember eloszor gondolna.

Egyebkent nem tudja valaki, hogy az idezett feldolgozas hozzaferheto-e
valahol? Szivesen elolvasnam ismet, mar csak homalyosan emlekszem ra.

Udv:
Jano

Emlekezteto:

Itt a hix.tudomanyban valaki azt allitotta, hogy a bolygok gomb alakjanak 
kialakulasaban jelentos szerepet jatszik az, hogy a gravitacio hatasara a 
szilard anyagok, ha lassan is de FOLYNAK. Ezt en hitetlenkedve olvastam, 
es csak az amorf (uveg ,stb) anyagokra nezve tudtam elkepzelni. Most ott 
tartunk, hogy van olyan velemeny, amelyik meg az uveg folyasat is 
megkerdojelezi, megpedig csillagaszati tavcsoveink lencseire hivatkozva 
(egyebkent kituno erv, csak sajnos nem altalanosithato), illetve VAti koti az 
ebet a karohoz a szilard testek folyasat illetoen. A diszkusszio soran en 
megtudtam egyet s mast arrol, hogy vegul is meg a gyemant is folyekonynak 
tekintheto, mert ha valamilyen ero hat ra akkor az entropiaja csak ugy 
csokkenhet, ha enged ennek az eronek (ha jol ertettem).


A tema azota is visszateroen foglalkoztat es a  kovetkezo gondolatokra 
jutottam. 

A bolygok (vagy egyes bolygok) magjanak folyekony (erts olvadt) volta nem 
lehet kerdeses. Hogy valaha az egesz bolygo nagyjabol folyekony (olvadt) 
anyagbol allt az is nagyon valoszinu. Hogy ilyen korulmenyek kozott gomb 
alak formalodik az megint csak evidens. (Hogy a feluleti feszultseget miert 
butasag itt emlegetni azt most nem tejlesen ertem, de ha alkalmam lesz ra 
akkor utananezek, esetleg szamolok). Arra sem erdemes szot vesztegetni, 
hogy ha egy folyekony (olvadt) gomb alaku test lehu:l akkor a kialakulo 
szilard kereg is nagyjabol gomb alakot formaz. A Holdra nezve talaltam 
olyan adatot is miszerint a Hold felszinen valamikor egyenesen _lava ocean_ 
volt, mivel a szilardulo anyagok (leven nehezebbek) lesulyedtek es a lava 
felulre kerult. (*When the Moon formed it was enveloped by a layer of 
molten rock  (magma) hundreds of kilometers thick (shown on the left of the 
blue arrow)*).

http://www.soest.hawaii.edu/PSRdiscoveries/Jan97/MoonLessons.html

Tehat a gomb alak kialakulasat a valamikori valoban folyekony olvadek 
viselkedesevel minden tovabbi nelkul meg lehet magyarazni.  

En inkabb azon akadok fenn, hogy a mar hideg kozetekbol allo alakzatoknal 
is feltetelezik a *folyast* mint FO alakformalo erot. 

Abban a kerdesben, hogy szilard testek nagy nyomas alatt keplekennye 
valhatnak konnyen meg lettem gyozve mert eszembe jutott, hogy a 
gleccserek jege is szep lassan vandorol a magasabb helyekrol az 
alacsonyabb helyekre. Hasonlo jelenseget a geologusok kozetek eseten is 
joggal feltetelezhetnek, bar olyan geologiai kepzodmenyrol en meg nem 
olvastam amelyikben egy ilyen *gleccserszeru* *kozetfolyamot* irnanak le. 
Persze ez semmit sem jelent mert abszolut outsider vagyok. Ha valaki tud 
ilyenrol megkoszonom az informaciot.   

Zarojelben hadd utaljak arra, hogy a vita heveben elfelejtettuk a *folyast* 
definialni. Nyilvanvalo, hogy nem nevezhetunk minden hely- illetve 
alakvaltozast a *folyasnak*. Hirtelenjeben en talan arra a folyamatra ertenem 
csak jogosnak a *folyast* szot hasznalni amelyikre a Bernoulli egyenlet 
ervenyes. Illetve mikromeretekben gondolkodva olyan allapotot feltetelez a 
*folyadek*, *folyas* kifejezes ahol a reszecskek (molekulak stb.) szabadsagi 
foka bizonyos felteteleknek megfelel. Vajon egy nedves agyagdarab 
alakvaltozasa *folyasnak* tekintheto e vagy sem?  Hogy lehetnek jelensegek 
amelyek _kvazi_ folyasok arra mar hoztam egy eleg rossz peldat: a homok 
*folyasat*. Egy tovabbi kerdes: folyhat e az az anyag amelyik gyurodik? En 
erre a kerdesre sem tudok most valaszt adni, de nem hiszem, hogy a kerdes 
ertelmetlen lenne.

Tkp. a szilardsagot is  definialni kellene, de ezt most talan tenyleg 
elnapolhatjuk.  De azert megse felejtsuk el, hogy egy hozzaszolo felhivta a 
figyelmunket a kozetek *mikrokristalyos* voltara. Nyilvan azert mert ezek az 
anyagok maskent viselkedhetnek mint a nem mikrokristalyosak.

Azert lehet fontos a fenti kulonbseg mert felmerult bennem a kerdes, hogy 
lehetne e kozelito szamitast vegezni arra nezve, hogy egy mondjuk 1 m 
elhosszusagu gyemant tetraeder (vagy NaCl kocka) _egykristaly_ mennyi 
ido alatt valik gomb alakuva ha csak a sajat gravitacioja hat ra (mondjuk 25  
C-fok homersekleten). Kello utmutatassal talan magam is nekifognek egy 
ilyen szamitasnak. Egyedul azonban nem megy :)))).

Szereny kepessegeimnel fogva egyelore csak a kovetkezot szamoltam:))))

A Hold sugara kb. 1738 km. Ha azonos terfogatu kockat tekintek akkor 
annak egy-egy csucsa kb. 2426 km-re van a kozepponttol. A ket ertek 
kulonbsege 688 km. A Hold eletkora kb. 4 miliard (4x10(9)) ev. Telelezzuk 
fel, hogy a kockabol 1 miliard ev alatt lett gomb. Akkor a  csucs lapulasanak 
atlagsebessege kb. 0.7 mm/ev. De ez atlagsebesseg, ezt ne felejtsuk el!! 
Akkor a mondjuk 5 kilometer magas hegysegek ellapulasanak 
atlagsebessege nyilvan kisebb a *folyadekoszlop* magassaganak valtozasa 
miatt. Az egyszeruseg kedveert szamoljunk az 5/688 arannyal, akkor egy 
5000 meteres csucs eltunesenek atlagsebessege kb. 0.005 mm per ev. A 
Foldon a gravitacio kb.hatszoros, tehat egy ilyen hegycsucs kb. 0.03 mm 
per ev atlagsebesseggel kellene, hogy *elfollyon* itt a Foldon. Ez 100 
evenkent 3 mm. Kerdesem: teljesen hulyeseg e az amit szamoltam, es ha 
nem akkor a valosag igazolja e ezeket a szamokat? (Jo lenne ha valaki 
ellenorizne a szamolasaimat mert tobbnyire elszamolom magam).

Viszont lehetnek (es vannak is) kisebb egitestek melyek hasonlo anyagbol 
allnak mint a Hold. Egy ilyen egitest tomege (terfogata) legyen mondjuk a 
Hold terfogatanak 1/100-a. 

Akkor a gomb sugara 374 km. Amikor meg kocka volt ez a kisbolygo, akkor 
csucsa a kozepponttol: 522 km-re volt. A *csucs-hegy* magassaga tehat 
148 km:)). A gravitacio ezen az egitesten a Hold gravitaciojahoz kepest 
0.21. A *hegy-csucs elfolyasanak*  sebessege viszont 0.21*148/688 
szerese (=0.045) a Holdon mar kiszamolt  0.7 mm/evnek, az az 0.032 
mm/ev. Tehat ebbol a kockabol csak 4.6*10(10) ev alatt lehet gomb alaku 
egitest.

A naprendszer kora pedig jo ha 4.6*10(9) ev!!! Tehat nehany kocka alaku 
egitestet meg fel lehet fedezni, csak jo tavcsovek kellenenek hozza:))))))).


A Gaspra aszteroida mereteit es egyeb adatait en az alabbi oldalon talaltam 
meg. 

http://wwwflag.wr.usgs.gov/USGSFlag/Space/wall/asteroids.html

Eleg krumpli alaku. Erdekelne, hogy masok szerint kb. mennyi  ido mulva 
lesz szabalyos gomb alaku, es (megintcsak)  ez az ido hogyan viszonyul a 
naprendszer eleteben szokasosnak tekintett idohosszokhoz.

A szamitasom termeszetesen felig komolytalan. De nem teljesen!! Egy
kollektiv javitgatassal (iteracioval) meg jopofa dolgok is kisulhetnenek
belole.  Valamelyik vezeto asztrologiai lap aprilis 1.-i szamaban biztos,
hogy kozolnek. De arra szerintem talan ravilagotottam, hogy lehet olyat
mondani, hogy meg a gyemant tetraeder is gomb alaku lehet megfelelo ido
alatt, de azert ennek az idonek nem szaban hosszabbnak lennie mint paldaul
az osrobbanastol idaig eltelt ido 10*ese. Akkor mar elhiszem a dolgot. 

:))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))

Es bocs, hogy megint elojottem az okorsegemmel :))

Tisztelettel: 

Barna Istvan

Sajnos pont tegnap toroltem le egy errol szolo cikket. Amerikai
kutatok egy visszafordithatatlan retinakarosodas miatt evtizedekkel
korabban megvakult ember szemebe ultettek nehany elektrodot (maguk
az idegsejtek epek maradtak, csak fenyerzeketlenekke valtak) majd
ezeket az elektrodokat kivulrol ingereltek. A paciensek mar rovid
ido utan kepesek voltak az elektrod-matrixnak "mutatott" egyszeru
formak felismeresere (ugy remlik 5x5 vagy 6x6 elektrodmatrixrol volt
szo, es a H betu formajat kis gyakorlassal felismertek). A kiserlet
tehat sikeres volt, azt tervezik, hogy egy kulso kamera jeleit majd
a szemgolyoba epitett integralt aramkor dekodolja es osztja szet az
idegsejtek kozott, ezzel valamilyen szinten helyreallitva a latast.
Az egyik, nev szerint is emlitett kiserleti alany csodas elmenynek
nevezte, hogy evtizetedes sotetseg utan ujbol "fenyt latott".

Ha jol ertettem a cikket, ezzel a modszerrel csak akkor tudnak latast
javitani, ha meg van mit ingerelni a szemfeneken (tehat a latosejtek
ott vannak es kepesek ingeruletfelvetelre / tovabbitasra). Igy aztan
pl. a retinalevalas okozta vaksag (I'GY e's ME'G) nem gyogyithato.

Udv///Laci

Letezik-e olajfalo?

Nehany eve kulonfele kacsak jartak be a sajtot errol (moka shell:
persze, letezik, olajfabol elkeszitheti barmelyik ugyes asztalos).

Most kaptam meg a novemberi sciamot (gondolom, kelet-europaba mar
csak az amerikai remittendat postazzak...), ebben van egy erdekes
cikk: a mexikoi obol fenekerol tizevente annyi koolaj szivarog az
obol vizebe, amennyit az Exxon Valdez eregetett a tengerbe (igaz,
hirtelenebbul). A tengermelyi olajszivargasok kornyeken komplex,
a szenhidrogenekkel taplalkozo mikrokulturak alakultak ki...

Ha latok mas izgalmasat is a sciamban, meg irok.

Udv///lms

P.S: mas temak a novemberi sciambol: homokba es jegbe csapodott
meteoritok; a pokok parvalasztasi szokasai; felottkorban szuleto
uj neuronok az agyban stb.  -> www.sciam.com

Ennel en egyszerubben varok elobb: kulso kamera, es nem feltetlenul a
latoidegre kotve. Szerintem az agy van annyira rugalmas, hogy majdnem
barmilyen ingert megtanul. Milyen eredmenyek vannak 'direkt' erzekeloszervek
kifejleszteseben? Protezisrol mar hallottam, amit az agy mozgat idegeken
keresztul, szoval KIFELE megy. Befele milyen szinten all az egesz?

Gyula

Telegdy Attila irta:

> a a macskak mindig uldozobe vettek a fenyfoltot es a jatek eltartott
> egy jo ideig, mig a macska ra nem jott, hogy semmi ertelme az egesznek.

Innen is latszik, hogy milyen intenzitasu a sugar. A macskak szeme
ugyanis erre a hullamhosszu fenyre SZINTE EGYALTALAN NEM erzekeny.
(A macskak mindent kekes-zoldben latnak.)
A macsok egyebkent olyan eros vadaszosztonnel birnak, hogy csaknem
minden, a ragcsalok meretevel osszemerheto mozgo targyra ugranak.
A macs es a kutya intelligenciaja nem hasonlithato, egesz masra
vannak "programozva". :)

Udv: Karoly