Nincs szandekomban ujrakezdeni a Kantrol es a homoszexualitasrol szolo 
vitat; de atbongeszven az utobbi hetek SZALON-szamait, de egy futo
megjegyzest azert tennek Leirer Laci vitazaro irasa kapcsan (SZALON #868).
Laci -- aki lathato ellenszenvvel viseltetik a "kulturalis relativizmus"
es a "posztmodernizmus" iranyaban -- Gellnerrel ervel a kanti erkolcsi
kalkulus mellett:

> A tarsadalmi antropologus Ernest Gellner (a "Postmodernism, Reason and 
> Religion" c. konyveben) ervel eleg eroteljesen amellett, hogy letezik egy
> valami, ami kepes felulemelkedni minden kulturalis meghatarozottsagon. 
> Annak a felismerese, hogy a nyugati tarsadalmak gazdasagi es technologiai 
> sikerei mogott a tudomanyos modszer all, a nem-nyugati tarsadalmakat is 
> sorra arra keszteti-kenyszeriti, hogy ezt a modszert, amely hagyomanyos 
> kulturajuktol tavol all, a magukeva tegyek.  Miutan ezt eddig a legtobb 
> kultura, amelyik probalta, sikerrel megtette, es a tudomanyos modszer 
> minden kulturalis beagyazottsagot transzcendal (a Lebesgue integral 
> eppugy nem fugg a francia kulturatol, mint a hatarozatlansagi relacio a 
> nemettol), es amennyiben a tudomanyos modszer lenyege a racionalizmus,
> annyiban ugy tunik, hogy ez kepes az egyes partikularis kulturak 
> transzcendalasara. Marpedig Kant erkolcsi rendszere is ezen nyugszik. 

Laci osszefoglalasa korrekt, de Gellner a legutolso mondatban foglalt
implicit logikai lepest nem teszi meg.  Vagyis Gellner valoban eroteljesen
tamadja a *kognitiv* relativizmust, de a *moralis* relativizmusra nezvest
az allaspontja kitero/semleges/agnosztikus.  A fenti okfejtest kozvetlenul
megelozoen Gellner a kovetkezoket irja:

  In fact I do not in any way exclude the possibility that relativism is 
  valid: perhaps, indeed, in the end we cannot establish values, and the
  values which guide life and inspire men are contingent, and can have no
  foundation other than those circular self-confirming systems of thought
  and sentiment we call cultures.  I do not propose to set up as someone
  capable of settling this momentuous issue.  But if moral relativism *is*
  valid, it isn't valid as a corollary of the establishment of cognitive 
  relativism, of the cognitive equality of all thought styles. ... What is
  true is that (contrary to Geertz's protestations) nihilism *does* follow
  from such a relativism, and it could be inferred from it, were such a
  relativism firmly established. 

Tehat Gellner szerint (1) a kognitiv relativizmusbol kovetkezne a moralis
relativizmus (2) a kognitiv relativizmus tarthatatlan (3) a kognitiv
relativizmus cafolatabol nem lehet levezetni a moralis relativizmus 
cafolatat.  Laci tehat nem ervelhet egyszerre kantianuskent is, es
Gellner-tanitvanykent is.  A ketto nem fer ossze, sajnos.

-----
Fencsik Gabor

Kedves mindnyajan,

	Nemi lemaradassal kapcsolodom bele ismet az itteni diskurzusba, leven 
vendegfogadas hatraltatott a folyamatos olvasasban. Az elmult heti hozamot 
kisse sietosen atfutva fedeztem fel, hogy veletlensegbol ismet egy szivemhez 
kozelallo tema van teriteken, nevezetesen a joleti allam utopiaja. 
Engedtessek meg (ahogy Torgyan doktor mondana) nehany megjegyzessel 
belefolynom a vitaba.

	Palffy Istvan fogalmazta meg eloszor, hogy az egyenlosites tarsadalmi 
szinten nemkivanatos, viszont a tarsadalom minden tagjanak joga van egy 
bizonyos minimumra, ugymint "food and shelter". Nos, ez utobbi felvetes 
tulajdonkeppen minden utopikus elkepzeles es tarsadalmi reformprogram (az 
"utopikus" szot itt most egy kisse nagyvonaluan kezelem) kiindulopontja is 
egyben: mit lehetne tenni annak erdekeben, hogy ez a bizonyos minimum 
mindenki szamara garantalt legyen? Ha most eltekintunk a radikalis 
egyenlositoktol, vagyis azoktol, akik szamara a problema egyetlen udvos 
megoldasa a spartai tipusu teljes vagyoni egyenloseg lett volna, akkor 
beleutkozunk egy igen fogos problemaba, nevezetesen abba, hogy mikent lehet 
ezt a minimumot definialni? Megprobalom a problemat egy kicsit megvilagitani.

	Igy onmagaban a dolog megtevesztoen egyszerunek latszik: food and 
shelter. Igen am, csakhogy elelem es elelem, ruhazat es ruhazat, hajlek es 
hajlek kozott hatalmas kulonbsegek vannak. Szoval akkor mi is az a mindenki 
szamara szukseges minimum? Es akkor meg nem is emlitettuk a Molnar Miklos 
altal mar megpenditett problemakat, ugymint a muvelodeshez valo jog, stb. Egy 
angol torteneszno, bizonyos Barbara Goodwin egy altalam nemregiben olvasott 
tanulmanyaban fejtegette, hogy a valos eletben minden szukseglet 
tarsadalmilag meghatarozott, tehat nem ennivalorol, hanem ERROL VAGY ARROL a 
markarol, nem hajlekrol, hanem ITT VAGY OTT TALALHATO, ILYEN VAGY OLYAN 
lakasrol vagy hazrol van szo. Borzasztoan nehez tehat egy olyan gyakorlatban 
alkalmazhato "bottom line" meghuzasa, amely ala senkit nem engedhet egy 
moralisan elkotelezett tarsadalom. 

	Tulajdonkeppen a joleti tarsadalmak politikai partjainak legtobb 
vitaja is ezt a problemat kerulgeti innen vagy onnan, megspekelve az ember 
sajat felelossegenek kerdesevel. Vagyis hogy ha valaki vilageleteben 
munkakerulo, alkoholista, drogos stb. volt, akkor jogos-e a tarsadalom 
reszerol ot magara hagyni? Igen, maganak koszonheti sorsat, mondjak a 
konzervativabb partok. Nem, hiszen eleve hatranyos helyzetbol indult, kvazi 
eleve ilyen sorsra karhoztatott, mondjak a szocialisan erzekenyebb partok. A 
vita eldontesere nem vallalkozom, am az az emberi termeszet bizonyos 
empirikus tenyeinek ismereteben szerintem igaz, hogy a joleti allamot bizony 
nem kevesen kihasznaltak (ugy ertem, eloskodtek rajta) az elmult 
evtizedekben. Amennyire meg tudom itelni, innen az amerikaiak idegenkedese is 
a welfare-rel szemben ((plusz termeszetesen az amerikai self-reliance melyen 
elo mitosza). Mas kerdes, hogy a joleti allam az eselyegyenloseget addig soha 
nem latott szintre fejlesztette, tovabba megteremtette a tomegdemokracia 
gazdasagi alapjat (ez utobbit persze szinten nem mindenki tekinti onmagaban 
veve pozitivumnak).

	Gabor (Paller) diagnozisa a jelenlegi ketsegtelen valsagrol szerintem 
elgondolkodtato. En is ugy erzem, hogy az europai joleti allam modellje 
gazdasagilag egyre kevesbe versenykepes az azsiaiakkal szemben. Itt gondolok 
tobbek kozott az egyre rovidebb munkaidore, az eloregedo tarsadalmakra, az 
egyre bovulo es dragulo egeszsegugyi szolgaltatasokra, a gazdasag egyre 
kisebb munkaeroigenyere, amely annyira nyilvanvalo, hogy gyakorlatilag minden 
kozgazdasagi iskola tenykent fogadja el a munkanelkuliseg szukseges, sot 
kivanatos voltat. Lehet, hogy pesszimistanak tartotok, de szerintem Europa es 
Amerika egyetlen szerencseje az, hogy akkora fo'rja van, amit meg egy ideig 
nem lehet behozni (kutatas-fejlesztes-kepzes, csucstechnologia, nagy 
vasarloereju piac), illetve nem sok orszagnak van realis eselye arra, hogy 
behozza ezt a fo'rt. Hosszabb tavon viszont komoly gondokat latok, de errol 
inkabb legkozelebb, illetve mas velemenyek tukreben.

		Pinter Karoly

Tisztelt SZALON-olvasok!

Nagyon o~ru~lne'k, ha valaki tudna egy pontos forrast idezni azzal az
(ujsag?)hirrel kapcsolatban, amely szerint a gyed/stb. megszoritasok
bejelentese ota otszorosere ugrott volna az abortuszok szama. Probaltam
utanaszamolni, de nekem valami nagyon nem stimmel ebben az adatban (lasd 
alabb). Egyaltalan: milyen ket szam hanyadosakent jott ki ez az ara'ny?

En az aprilis 20-i HIX-ben olvastam a hirt eloszor, tehat az azt megelozo
egy-ket nap ujsagjai johetnek igazan szoba. Remlik, mintha Torgyan neve
is elhangzott volna ebben az osszefuggesben; ha igy van, akkor vajon
Torgyan idezte-e (gondolom, kedvenc mufajaban, a napirend elotti
maganszamban) az ujsaghirt, vagy pont forditva?  (Akkor viszont milyen
forrasbol ered Torgyan adata?) 

Ha esetleg valaki a pontos naprakesz abortuszstatisztikat is kozolni 
tudna', az lenne talan a legtanulsagosabb.

Elore is koszonok minden informaciot.
Udv,   KZ

P.S. Toprenges: 
a) Az intezkedesek bejelentese es a fenti hir kozotti ido alapjan ez a
   novekedes legfeljebb egy honapra vonatkozhat: nagyjabol marcius 15.
   es aprilis 15. kozott (egy-ket napot ki kell venni a bejelentesek utan
   es az ujsagcikk megjelenese elott is). A teljes egy honappal szamolva
   ez azt jelentene, hogy a korabban "szokasos" szamnal most kb. 26-27
   ezerrel tobb abortuszt vegeztek (evente kb. 80000 abortuszt es jobb hijan
   egyenletes eves eloszlast veve).
   Evente kb. 120000 szules van, terhesseget a negyedik honapon tul mar
   csak orvosi indokkal szakitanak meg, tehat a bejelenteskor mar meglevo,
   a megszoritasok elott megtartani kivant, de meg megszakithato
   terhessegek szama kb. 40000 lehet (a bejelentesek utan bekovetkezett
   terhessegektol eltekinthetunk). Ez azt jelenti, hogy ezen terhessegek
   legalabb ketharmadat a megszoritasok hatasara szakitottak volna meg!
   En ezt nem tudom elhinni, ez mar a tomeghiszteriaval hataros. Egyaltalan:
   elbirnak a korhazak egy ekkora rohamot?
b) A fenti fejszamolasban nem vettem figyelembe, hogy a megszoritasok 
   nem erintenek mindenkit (pl. amugy sem jogosult gyedre), hogy nem dont 
   mindenki jeghideg fejjel es villamgyorsan, hogy az abortusz az 
   ido elorehaladtaval egyre kockazatosabb, stb.; ezek miatt a fenti 
   ketharmados ara'ny me'g tovabb nohet.
c) Van meg valami: ugy emlekszem, marcius vegen azt olvastam egy ujsagban, 
   hogy me'g nem tapasztaltak semmilyen rohamot abortusz-ugyben. Ha ez
   alapjan ket hetre szoritom le a figyelembe vett idotartamot, akkor
   az ara'ny ketharmadrol 40%-ra modosul, ami mar valamivel hihetobbnek 
   tunik, bar szerintem me'g mindig nagyon magas. A gond az, hogy rovidebb 
   idokre az ilyen ara'ny-osszehasonlitasoknak egyre kevesebb ertelmuk marad
   (a terven feluli abortuszok osszetorlodasa miatt). Ami adatnak ertelme 
   lehet, az valoszinuleg majd csak jovore (vagy me'g kesobb) lesz ismert: 
   azon extra abortuszok teljes szama, amelyek a fenti megfontolasok alapjan
   kovetkeztek be (tehat az eleinte megtartani kivant, de kesobb emiatt 
   elvetett terhessegek szama), ill. a szuletesszam es az abortuszok 
   szamanak hosszabb tavu valtozasa.

Voros Miklos "provokal" a harmadik gazdasag definiciojaval: nem vagyok
szakember, konyorgom. Ha jol emlekszem, ezt a terminologiat azert talalta
ki a gulyaskommunizmus dorbezolo tarsadalma, mert meg kellett kulonboztetni
valahogy az abszolut kontrolalatlan, nem munkahelyhez, nem haztajihoz, etc..
kotott gazdasagi tevekenyseget es keresetet. Ez tehat a foldala bujt (de
koztudott), szakemberek altal becsult mezsgye volt...
Uj kerdeseid:    "... kinek milyen szemelyes
elmenyei vannak a nyolcvanas evekkel kapcsolatban?  Milyen vilag volt az,
elheto vagy borzalmas?  Mi volt benne a ketsegbeejto es mi volt benne a szep?
Kinek milyen sokat elarulo sztorijai vannak?"
Mit lehet erre mondani Miklos? Ott voltal Te is...
Mit mondhat valaki eletenek egy szepen megelt periodusarol? Minden ellenkezo
hirrel szemben eltunk, szerettunk es szerettek, olvastunk es nevettunk, sirtunk
es vigadtunk. Baratokkal es kozvetlen emberi kontaktusokkal megspekalt
 volt a divat... (egy pelda, lengyel kollegam, ak imar kozel tiz eve van itt,
emliti, hja, itt a dolgok sokkal sotlanabbak, nem, mint otthon... Itt a
szomszedokkal sem lehet osszejonni, bezzeg Varsoban...) 
Keso-sztalini tarsasjatekok: lehet ezt dramainak eloadni (van. aki meg is teszi
)
Nekem ez mar csak az operetthez tartozik.
(abban a KISZ szervezetben dolgoztam, ahol a TANUt eloszor kibontottak a 
dobozbol, Bacsoval hosszasan vitaztunk a film (es a rendezo) eredeti mondan-
dojarol. En mar csak arcrol ismerem a felelmet, a film utan, amikor idosebb
tud.szoc. oktato azt mondja sohajtvan: "de jo maguknak. hogy ezen oly
felszabadultan tudnak rohogni.." 
Es ugyanakkor nap mint nap belebotlunk a kirohogott mult torz oroksegebe:
Becsbe jartam hetvegeken dolgozni, aztan meg randizni. Mindig ki tudtam
szurni a vonaton azt a nehany lodenkabatos pofat, akik kesobb vegig-
pasztaztak a vonatot napszemuvegben, hogy "kerem az utlevelet"...
Mar csak a lyukas ujsag hianyzott.
Azt is tudtuk az egyetemen, ki a belugyes osszekoto. Cukkoltuk is eleget.

Eltunk, Miklos. Szsepek voltak a lanyok, jo volt az asztaltarsasag, 
elerheto az etterem, kifizetheto a mozi es a szinhaz (utolso emlekeim
otthoni lehetosegeimrol: Kocsis zongora hangverseny a kongresszusi
kozpontban, Bartok balett harmas az Operaban).
Es kuzdtubk ezert az eletert, ne mondja senki, hogy allambacsi lekenyerezte
a tarsulatot (dotacio persze, tudjuk). Itt jon a harmadik gazdasag.
A fizetes itt mar nem volt versenykepes. 
En, allami meg szakszervezeti funkcioim mellett (uzenet P.A-nak), az estek
es ejszakak egy reszet PL/1 es CObol rendszerek butykolesevel toltottem, 
hogy emberibb lakashoz jussak, hogy elvezheto szinten nyaraljon a cslad,
hogy dorbezolni tudjak, hogy elmerengjek nagykoruti ejszakai lebujok
melyen, tetovaltkaru butikos multimilliomos irastudatlanok koreben: miert van
az. hogy nincs, ami lehetne, es van, aminek nem lenne szabad lennie...
(magyar karakter)

Nem tudom meg mindig, mire szoritsam a mondanivalot. Tul nagy a tema...

Mindenjot: MM