Eloszor is gratulalok Palinak a harom lottoszam kitalalasaert.
Remelem elfogadod az Andras altal javasolt kiserletet, kar lenne
itt abbahagyni.
Erdemes talan roviden leirni a valoszinuseg kiszamitasanak modjat
is, hogy mindenki kovethesse: A kedvezo esetek szamat osztjuk a
lehetseges osszes esetszammal. Az esetszamokat kombinacioval
hatarozhatjuk meg. Jelen esetben a kedvezo esetek szama: 6 alatt 3 =
(6*5*4)/(1*2*3)) = 20
Az osszes lehetseges eset: 45 alatt 3 =(45*44*43)/(1*2*3)) = 14190
A ketto hanyadosa: 20/14190 = 0.0014
Ez egy "elegge" objektiv modszer sokat nem lehet vitatkozni rajta
(ha jol van csinalva), de annal inkabb azon, hogy ki milyen
valoszinuseget fogad el "jelentosnek", vagy mondjuk ugy: bizonyito
erejunek. Ezt sem artana tisztazni, mielott Pali elkezdi.
Megvallom oszinten, nekem ez a "time stamp" nem teljesen vilagos, es
atlathato, az ebbeli bizonytalansagok ellen ugy lenne jo vedekezni,
hogy a tippelt szamokat legalabb a huzas elotti napon _olvashassuk_
a listan. Ha meg elobb jonne par nappal, akkor akar lottozhatnank is
veluk, ez lenne az igazi. Miert ne, talan tiltja a torveny?
Es ha mar a piszkos anyagiakrol esik szo: regebben valaki irt arrol,
hogy a "csodalatos" Randi alapitvanya felajanlott egymillio dollart
egy ellenorzott, bizonyitott paramutatvanyert. Nem kene egy kicsit
raijeszteni Randira?
Varga Jozsef:
> Kedves Csaba, ugye Te irtal a Ryzl-fele kiserletekrol?
> Utana tudnal nezni Ryzl konyveben, le van-e irva, hogy pontosan milyen
> boritekot hasznaltak Sztepanek tesztelesere?
A teljes pontossag kedveert: A Stepanekkel vegzett kiserletekrol a
Hans J. Eysenck-Carl Sargent: Megis van magyarazat? (1994) (eredeti
cime: Explaining the Unexplained 1993) cimu konyvben olvastam.
Maga Ryzl a Telepatia es tisztanlatas c. konyveben nem ir kiserletekrol,
inkabb csak a "konkluziokrol".
Hogy milyenek voltak a boritekok, azt nem igazan tudom. Csak
feltetelezem, hogy nem atlatszoak (nem lehettek olyan hulyek a
kiserletvezetok).
A fenti szerzoparos ilyeneket ir:
> Ryzl figyelemre melto kiserleti eredmenyei mar korabban
> felkeltettek a nyugati kutatok erdeklodeset. Gaither Pratt,
> az eszak-carolinai Duke Egyetem Parapszichologiai laboratoriumanak
> munkatarsa 1962-ben Pragaba utazott, hogy megismerkedjek Ryzllel.
> Pratt, aki hosszu ideig J.B.Rhine kollegaja volt, kivalo, tapasztalt
> tudos hireben allt. Attanulmanyozta azokat a teszteket, amelyekben
> a helyes becslesek aranya eppen hogy meghaladja az 50%-ot. Amikor
> 1963-ban ismet Pragaban jart, Stepaneket remek formaban talalta.
> A Pratt es Ryzl altal kozosen vegzett kiserletben Stepanek
> ketezerbol ezerszazharmincharom eserben helyesen becsult, s ezzel
> 56.65%-ot ert el. ennek eselye tizmillio az egyhez. [...]
> Mikozben egyre tobb kiserletet vegeztek, Ryzl eszrevette, hogy
> Stepanek minden boritek lattan toprengeni kezd. Lehet hogy valami
> apro jelzest -karcolast, gyurodest, egyebet- fedezett volna fel
> rajtuk, ami zavarta ot? Vagy a boritekokra figyelt volna, amelyek
> gatoltak az ESP-t, mialatt megprobalta kitalalni, milyen kartya van
> belul? Mindezek kizarasara Ryzl es Pratt ugy dontott, hogy a
> boritekolt kartyakat kulon kartonfedelek koze rakjak. Mivel Stepanek
> ezutan nem lathatta a boritekot, azt gondoltak, eredmenyesen fogja
> hasznalni az ESP-t.
> Meglepetesukre Stepanek tovabbra is merlegelt minden becsles elott.
> Ugy latszott, ESP iranti kepessege most mar nem a kartyakhoz, hanem
> a boritekokhoz kapcsolodott.
> Pratt [...] ekkoriban egyutt dolgozott J.G.Blommal, egy amszterdami
> Dan tudossal. [...]
> Negyven kartyat keszitettek elo (zoldeket es fehereket, amilyenekkel
> Ryzl es Stepanek dolgozott kesobbi vizsgalataik soran), majd egyenkent
> boritekokba tettek oket. Ugy csinaltak, hogy egyikuk sem tudta,
> milyen szinu kartya kerul a boritekba. Pratt talalomra sorrendbe
> rakta a boritekokat es kartonfedel koze tette. Stepanek Blom
> jelenleteben elvegezte a kiserletet, megteve becsleseit a boritekban
> es a fedel kozott levo kartyak sorrendjere. A ket kutato pontosan
> jegyezte a kartyak es Stepanek probalkozasainak sorrendjet. Naponta
> ezer becsles szuletett. A negy napig tarto kiserlet negyezer
> becslesenek ertekelese alapjan igazoltak, hogy Stepaneknek van
> kepessege az ESP irant. Ketezer-szazotvennegy talalata ugyan nem
> tul magas arany, hiszen csak 53.85%, de ennek az eredmenynek a
> veleten eselye korulbelul egy a felmilliohoz.
> A kovetkezo nehany evben a Stepanek kiserletek ket jellemzojere
> derult feny [...]. Az egyik az, hogy Stepanek helyes becsleseinek
> aranya a vilag barmely reszerol erkezett kutatoval vegzett
> kiserletekben meghaladta az 50%-ot. [...]
> Masik jellemzoje az, hogy Stepanek ESP kepessege kezdetben a kartyak,
> majd a boritekok, vegul a fedelek vonatkozasaban nyilvanult meg!
> Miutan a kutatok felfigyeltek erre, a kartyakat boritekostol,
> fedelestol, vastag kartontasakokba dugtak.
> A fedelek eleg vastagok voltak, ezert a tasakokat ki kellett belelni,
> hogy tartalmuk veletlenul se latszodjek at. Ezt a mindinkabb
> korulmenyesse valo modszert alkalmazta Pratt, Dr. Ian Stevenson,
> es a tasmaniai Dr. Jurgen Keil a kiserletben, amelyet a Virginia
> Egyetemen vegeztek Stepanekkel. 1968 februarjaban Stepanek
> kovetkezetesen "zoldnek" vagy "fehernek becsult bizonyos fedeleket,
> mig neheny masikra kitartoan ugy tippelt, hogy egyik oldala zold,
> a masik feher.
Mielott nagyon beindulnek, es az egesz konyvet idemasolnam, most
abbahagyom. A szerzok kozolnek nemi irodalomjegyzeket is errol:
Pratt dolgozata a Proceedings of the American Society for Psychical
Research 1973/30. szamaban, az 1-78. oldalon.
Rovid osszefoglalo jellegu munkak:
Pratt tanulmanya a New Directions in Parapsychology (Paul Elek ,1974
szerk. J. Beloff) -ban.
Gardner: How Not to Test a Psychic (Prometheus, 1989)
Jurgen Keil: Journal of Parapsychology 1990/54. szam, 151-167. old.
Maga Ryzl az emlitett konyveben a kovetkezoket irja:
> Erdemes itt megy egyszer a "szellemi impregnacio" felfedezeset
> megemliteni, amely -ugy tunik- az ember tudatos aktivitasanak
> objektiven letezo termeke. Ha egyszer letrejott, fuggetlenne valik
> teremtojetol, es fennmaradhat -ez elkepzelheto volna- meg annak
> halala utan is. [...]
> Ugy tunik, a szellemi impregnacio vizsgalata -elismerve, hogy az
> meg nagyon tokeletlen- szolgaltatja az egyeduli kozvetlen kiserleti
> anyagot, amely azt mutatja, hogy letezhet egy, az emberhez szorosan
> kotodo nem anyagi valami, amely fuggetlen az emberi testtol.
> Amennyiben a halal utani tovabbelesnek ez a valami az alapja, akkor
> feltehetoleg tartalmazza eros emociok valamifele tovabbletezeset,
> vagy egy bizonyos (eddig meg nem meghatarozott) idotartamra vonatkozo
> elenk emlekezest, de nem tartalmaz a tulvilagrol jovo individualis
> es szandekkal biro aktivitast.
Ezzel a velemennyel azert tobb ponton nem ertek egyet, ugy latszik a
parapszichologusok sokszor hajlamosak idealistakka valni (lasd
Ian Stevenson, vagy Joseph Rhine peldajat).
Kovary Peter reagalt az osztrak fizikusok altalam idezett kiserletere:
> Nagy itt am a gond! Mert egy foton miben kulonbozik a masiktol?
> Nem lehet megkulonboztetni oket, igy muxik a regi buvesztrukk az
> ikerlanyokkal. Tehat eldontetetlen, hogy a masik foton ugyanaz, ami az
> egyik helyen eltunt. Teleportacio paraszempontbol, azonosithato dolgokat
> igenyel.
Figyelmedbe ajanlom Peter, hogy nem foglaltam allast az ugyben, mivel
nem vagyok reszecskefizikus. En csak ideztem egy ujsagcikket. Innen a
tavolbol igencsak nehez megitelni, hogy ezek a sogorok tenyleg
teleportaltak, vagy csak buveszkedtek.
Ami az "igazi" makro teleportaciot illeti, arrol is vannak bizonyos
informacioim. Pl. az USA beli SORRAT csoport hosszu evekig kiserletezett
ilyesmivel. Tobbek kozott sikerult nekik osszekapcsolni ket folytonos
karikat (most nem tudom biztosan milyen anyagbol voltak), erintes nelkul,
egy lezart "minilaborban". Errol lattam egy fenykepsorozatot is.
"Normalisan" 3 dimenzioban az ilyesmi meg "erintessel" sem sikerulhet.
Vannak meg egyebek is. Ezekrol en nyilvan nem tudok bizonyitekokkal
szolgalni, ugyhogy hagyjuk.
Vegul egy kicsit mas:
En mar azon eleg regen tuljutottam, hogy olyasmiken "vacillaljak",
hogy leteznek-e parajelensegek, ezert sajnos a Pali fele kiserlet
sem tul erdekes szamomra, akarmi is lesz a kimenetele (bar azert
egy kis lottonyeremeny jol jonne ;-)). Sajnos a lista vitainak
legnagyobb resze ekorul a kerdes korul forog. Engem ennel sokkal
inkabb erdekelnenek az olyan fajta leirasok, amelyek reszletesebben
taglaljak a dolog _mikentjet_, _mukodesi modjat_, es az ezekbol levont
kovetkezteteseket. Most az a velemenyem, hogy a Pali, Budavari, stb
fele parafenomenek (ne sertodjetek meg!) legjobb esetben is,
"teszik, de nem tudjak". Abszolut teves, rossz, sokszor a
nevetsegessegig naiv "elmeletekkel" jonnek, de ez adott esetben nem
akadalyozza meg oket egy kis "csodatevesben". Szoval eleg ambivalens
a dolog.
Egyebkent kivancsi volnek, van-e olyan ember a listan, aki az idok
folyaman, az itt zajlo vitak hatasara, alapvetoen megvaltoztatta
a velemenyet a paradolgokat illetoen, barmely iranyba.
Pozsgai Csaba
|
