Date: Mon, 24 Jun 1996 15:01:28 +0200 (MET DST)
From: Balogh Mihaly  >
X-Sender: 
To: 
Subject: ???
Message-ID:  >
MIME-Version: 1.0
Received: from stud.u-szeged.hu by stud.u-szeged.hu; Mon, 24 Jun 1996 15:01 MET
Content-Type: TEXT/PLAIN; charset=US-ASCII
Content-Length: 1611
Udv!
>>A keresztenyseg a legjobb ?
>Aha.
Egyaltalan nem `Aha`.
A busmanok meg ma is tokeletesen jol megvannak a maguk oskozossegi szinto
tarsagalmukkal, es meg senki se hallotta oket panaszkodni. Es az eszmeik
miatt se halt meg meg egy ember se.
>Isten ugyis megnyitja a szivet az arra vagyoknak, igy nem szukseges a
>keresztes hadjarat.
Ha ezt a mondatodat komolyan is venned...
Szerinted Isten csak ketezer evvel ezelottol `nyitja meg a szivet`?
Addig meg mindenki mehetett a pokolba?
Milyen kenyelmes ez igy...
A logikusabb viszont az, hogy Isten minden ember szamara megadja a
lehetoseget, minden korban. Ha eszerint gondolkodsz, akkor vagy:
- Krisztus elott lelekvandorlas volt: addig minden lelek `recicled`
- a Krisztus elott letezo vallasok is epp annyit ernek, mint a
keresztenyseg.
Nos, melyik?
>>Azok is emberek, akik azt mondjak, hogy Isten letezik...
>Igen, emberek voltak. S akkor mi van?
Akkor az van, hogy
>akik emberek, s tevedhetnek.
> S kulonben meg a vilag letezese mar bizonyitja Isten letezeset...
A vilag lete meg nem bizonyit semmit. Ha nem igy gondolod, akkor bizonyits!
De nem fog sikerulni. Ugyanis a bizonyitas a logikahoz tartozik, az pedig
elegge vilagos, hogy egy mindenhato isten logikai paradoxonokat eredmenyez.
>az inkvizicio 3 evszazada alatt >kb. 4000
>ember eletet oltottak ki.
Egyreszt ez is sok, masreszt szamold hozza az inkvizicio kozvetett
aldozatait is: azaz maganak a vallasi turelmetlensegnek az aldozatait.
(vallashaboruk, helyi meszarlasok, egyebek...)
Igy mar nem is olyan `keves`.
Ha valami meg jon, arra is valaszolok.
Bye: Balogh Mihaly
|
>A kovetkezo cikkre az Elet es tudomany junius 14.-i szamaban
>bukkantam.
>Ha van itt valaki, aki a temat jol ismeri, az kifejthetne a kozonseg
>elott.
Egyaltalan nem ismerem a temat a maga melysegeben, de lenne egy par
megjegyzesem az idezett cikkel kapcsolatban.
>Tehat vitaindito a cikk alapjan: Az intelligens szamitogepek jovoje.
>Onreprodukalo sziliciumsejtek
> Novekedni es onmagat ujraepiteni kepes szamitogepet fejlesztettek ki
>A kompjutert ures sziliciumsejtekbol epitettek fel. E mesterseges segtek
>viselkedese nemileg hasnonlit az elo rendeszerek sejtjeinek
>viselkedesehez.
Nekem ugy tunik, hogy az interdiszciplinaris teruleten a kulonbozo
teruletekrol szarmazo fogalmak egyre inkabb keverednek egymassal, es ezert
egyre konnyebb olyasmiket is kiolvasni egy szovegbol, ill. beleerteni
egy hirbe, amirol szo sincs. Nagyon sokat lehetne vitatkozni azon, hogy mit
ertunk intelligencia, mesterseges intelligencia, onreprodukcio, gepek,
ill. programok evolucioja.
Egyelore afelol sem szuletett megegyezes, hogy mit ertunk emberi intelligencia
alatt, es hogy hol vannak ennek a hatarai. A mesterseges intelligencia,
mesterseges evolutiv rendszerek stb valoban csak NE'MILEG hasonlitanak
biologiai megfeleloikre. Peldaul a nagy rendszerek eseten leginkabb
osszeomlasukban hasonlitanak egymasra, azaz a halalszindromak nagyon hasonloak
(a hibaterjedes elmelete't igazolva). A valoban mukodo rendszerek (mesterseges
retina, keptomorito neuronhalok stb) eseten is csak igen kis merteku a
hasonlosag ezek biologiai megfeleloikkel, de hat nagy a melle'nyunk ...
Ezert jo, ha az ember egy egesz kicsit szkeptikus (lehet vaskalapos is:-) ezen
a teruleten. A cikk cime annyira megteveszto, hogy csak a cikk kozepe tajan
kezdtem rajonni arra, hogy itt szo sincs evoluciorol (amire az onreprodukcio
utalna), sem gepi intelligenciarol (amire a vitaindito cime utalna), hanem
csupan csak hibajavitasrol es az EZZEL kapcsolatos onreprodukciorol. Az
evolucios valtozat egyelore csak tovabbfejlesztesi alom.
> A sziliciumalapu sejtek ugy kepesek onmagukat reprodukalni, hogy
>szoftveruket-a bennuk levo programinformaciot - atmasoljak a
>szomszedos sejtekbe hasnonloan ahhoz, ahogyan az elo sejtek atmasoljak
>a genetikai informaciot utodaikba. A szamitogep egyetlen segtbol kezd
>novekedni, ugy, hogy a sziliciumlapka osszes sejtjet egymas utan
>kitolti. Minden egyes sejtet egy negyzetmilimeternel is kisebb
>szilicium lapkan kialakitott logikai aramkori kapuk sorozata epit fel.
>A hagyomanyos szamitogepekben haromfajta logikai aramkort hasznalnak,
>amelyek bele vannak egetve a szilicium lapkaba. Az uj rendszerben a
>kapuk sorozata ennel sokkal rugalmasabban mukodik, mivel ezek a sejtek
>kepesek utanozni barmelyik logikai kapu viselkedeset, eleg, ha
>kicserelik a bennuk tarolt programot.
Ez rendben volna, de ez meg nem szamitogep, csak egy nagyon feluletesen
felepitett biologiai modell szilikon implementalasa, de legjobb esetben is
(mint kesobb kiderul) csak egy hibajavito architektura. "Ki" csereli ki azt a
programot?? Programozo avagy egy "evolucios" program? Ha az utobbi, akkor
ne'mileg hasonlit az egesz a genetikus programozasra, ami feluletes
megfogalmazasban nem mas, mint genetikus algoritmusok alkalmazasa muveleti
fa'kra. A fenti architektura ezt valositana' meg. Van egy keves tapasztalatom
a genetikus programozassal kapcsolatban, es en eleg pesszimista vagyok a
tekintetben, hogy komolyabb programfejlesztest lehetne vegezni ennyire csupan
a valoszinusegekre alapozva (finoman fejeztem ki magam :) Viszont a fenti elv,
a hibajavitasban alkalmazva, a sejteken a rendszer moduljait ertve, nem
evolutiv, hanem elore kidolgozott algoritmusokkal alkalmazva nagyon
eredmenyesen hasznalhato, ahogy ez kiderul kesobb.
> A sejtekben tarolt "genom" - biologiai ertelemben a genetikai
>informaciok osszessege - minden egyes sejttel tudatja, hogyan
>helyezkedik el a tobbi "organizmus" kornyezeteben, ezeltal ontudattal
>latva el a szilicium sejtet.
Ismet bombasztikus megfogalmazasok. Ez me'g nem ontudat. Az elv leirasa
rendben volna, de nem kellene eroltetni a biologiai parhuzamot, ez csupan
elmisztifikalja az egeszet. Le lehetne igy is irni, a kovetkezo idezett
reszlettel egyutt: " a modulokban tarolt szerkezeti, topologiai es
funkcionalis informacio segitsegevel a megserult modulok funkciojat atveszik a
szomszedos modulok".
>Mivel a sejt pontosan ismeri a helyet, ki tudja talalni, hogy mi a
>feladata a nagyobb rendszerben. Igy a benne tarolt programnak csak azt
>a szegmenset hasznalja, amelyik az elfoglalt helyzetet tamogatja.
> A sejt ugy kepes onmagat reprodukalni, hogy ezt a szoftver-genomot
>atmasolja egy szomszedos ures sejtbe. Ha barmelyik sejt megserul, az
>ot korulvevo sejtek a belejuk taplalt genom alapjan ujraszervezi
>onmagukat, es ugy mukodnek tovabb, mintha az elettelen sejt kozottuk
>sem volna, teljes mertekben atveszik annak feladatat. A kutatok az
>otletet az agy mukodesenek tanulmanyozasabol meritette. Minthogy az
>agy nem kepes uj szovetet letrehozni, a seruleseket az agysejtek
>kozotti kapcsolatok atszervezesevel hozza helyre.
Ra'adasul ez csupa'n implementacios reszlet, ami az informaciok
konzisztenciajanak vedelmet hivatott szolgalni, egy mar kotott
szerkezet vedelme't, egy elore kidolgozott program alapjan. Ezert eleg
hatasvadasznak tunik az agy atszervezesi funkcioival valo hasonlitas: itt me'g
szo sincs evolutiv atszervezodesrol; lehetseges olyan is, de mas szinten (
"evolucios" algoritmusok szintje'n, de errol itt nem esik szo, itt az
atszervezodes statikus, puszta'n hibajavito feladata van).
> A kutatok szerint ez az onmagat gyogyitani kepes rendszer olyan
>helyeken lesz alkalmazhato, ahova a szerelok a szelsoseges korulmenyek
>miatt nem juthatnak el. Ilyenek mukodhetnenek peldaul a melytengeri
>vagy az urkutatas berendezeseiben is. A kutatoknak mara sikerult
>letrehozniuk az uj, onmagat reprodukalo rendszerbol epitett,
>hagyomanyos szamitogepekben kukodo mikroprocesszort is. A sejtes
>mikroprocesszor eppen olyan hatekonyan mukodik, mint hagyomanyos
>tarsai, es azok barmelyik mukodese utanozhato vele. Teny azonban, hogy
>a sejtes processzorok egy kicsit nagyobbak. Ez a hatalmas rugalmassag
>viszont egyszerubbe teszi majd a feladatcentrikuks szamitogepek
>fejleszteset, csupan a tomeggyartassal eloallitott sejtek genomjat
>kell a feladathoz igaziatni.
Itt most el kell kuloniteni a hibajavitasi onszervezodeses kepesseget az
evolutiv onszervezo kepessegtol. Ami a hibajavitast illeti, minden elfogadhato.
Ez a rendszer me'g csak az elore beleprogramozott programot tudja
vegrehajtani, de azt tenyleg megbizhatoan.
> A kutatok, tanulmanyuk szabadalmaztatasa utan most azon torik a
>fejuket, hogyan lehetne a mutaciot es az evoluciot is beepiteni a
>rendszerbe. (A New Scientist nyoman)
Ez mar fikcio. Itt keveredik el az evolutiv, ill. hibajavito onszervezodes
fogalma, es ezzel a gyanutlan olvaso maris terminatorokkal es
sikolto'kkal almodik. A fenti architektura megfelelo kiepitesben ugyan
alkalmas volna szerkezeti evoluciora, de kerdes, hogy ha a
sejtek toposzanak szerepe van a rendszer altal vegrehajtando programban, akkor
a szerkezet sztochasztikus megvaltoztatasa peldaul evolucios algoritmus
alapjan milyen hatassal lenne erre a programra. Durva hasonlattal e'lve, hiaba
indulok el programreszletekkel, keresztezhetem es mutalhatom oket a
vegtelensegig, hasznalhato program nemigen szuletne belole. Bizonyos
hatarokon belul es megfelelo megszoritasok alkalmazasaval fejlodhetne ugyan a
rendszer, de ahhoz teljesen mas felepitesre van szukseg.
Summa summarum: ezek meg nem onreprodukalo szamitogepek,
csupan onjavito szamitogepek, amelyek nem sajat otleteikre, hanem az elore
beprogramozott algoritmus szerint javitjak ki az esetleges mukodesi hibakat.
Igy hat a robotika asimovi torvenyeit meg nem kell megvitassak a vilag
parlamentjei :-)
Most nem megyek bele, de a kesobbiekben tovabb lehet vitazni a tanulo
rendszerekrol, vagy akar a tejminatorokrol. A temafelvetes
(Intelligens?? szamitogepek jovoje) jogos, de a fent idezett cikk viszont (ugy
erzem) nem ennek az esete.
Hasonlo tema irant erdeklodoknek ajanlom R. Penrose "A csaszar uj elmeje" cimu
konyve't (Akademiai Kiado, 1994), amely eppen az eros mesterseges
intelligencia gyakorlati igennyel fellepo, de csupan misztikus alapokkal biro
paradigmairol huzza le a keresztvizet.
Udv mindenkinek,
Kis Zoli
Analogical & Neural Computing Lab
MTA SzTAKI
 )
|
