1. |
Atomi adattarolas (mind) |
16 sor |
(cikkei) |
2. |
BS hipotezis - valasz Peternek (mind) |
96 sor |
(cikkei) |
3. |
villamgyors elektronika (mind) |
16 sor |
(cikkei) |
4. |
Re: Einstein teves eszmei (mind) |
38 sor |
(cikkei) |
5. |
Re: szakirodalom (Einstein...) (mind) |
8 sor |
(cikkei) |
6. |
Tarolasi suruseg (mind) |
14 sor |
(cikkei) |
7. |
Re: Kvantummemoriak (mind) |
25 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Atomi adattarolas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Olvastam regebben egy cikket egy erdekes kiserletrol. Az IBM
laboratoriumaban egy abszolut nulla fok kozelebe lehutott femlapot
vizsgaltak pasztazo elektronmikroszkoppal. Valami hiba folytan nagyobb
feszultseg kerult a pasztazast vegzo wolfram ture, emiatt abbol atomok
szakadtak ki es a gyorsito feszultseg hatasara a vizsgalt femlap feluletere
'tapadtak'. Kis gyakorlas utan 1-2 atomos pontokbol ki tudtak rakni az IBM
szot. A fennyel mukodo eljarasok atomi szinten nem alkalmazhatok, mivel a
hullamhossz nagyobb mint az egyes atomok merete, viszont mar a chip
gyartasban is hasznalnak rontgenes eljarasokat a maszk elkeszitesere. A
kulonbozo tipusu felvezeto retegek eloallitasanal kulonbozo szennyezo
anyagokat lonek a sziliciumba, szinten atomi mennyisegekben.
Az abszolut nulla fok kozelebe lehutott anyagok azert eleg stabilak, talan
az atomok mozgasa is megszunik. Az ilyen elven mukodo tarolok tobb 100 evig
is megoriznek az adatokat, szemben a mostani 3-50 eves elettartammal.
Csaba
|
+ - | BS hipotezis - valasz Peternek (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A TUDOMANY #138-as szamaban Peter reagalt a TUDOMANY #137-es
szamban megjelent cikkemre, amelyben a gravitacios ket-test problemat
vizsgaltam a Fold-Hold viszonylataban. A szamitasom a kolcsonhatasi
gravitacios energia alapjan tortent, a virial tetel segitsegevel.
A levezetesem szerint a BS hipotezis szerinti szamitas vegeredmenye
lenyegesen pontosabbnak adodott, mint a Newton elmelet szerinti szamitas.
Peter nem erti, hogy az altalam definialt newtoni ket-test potencial
miert
U(Newton) = - GmM(1+m/M)/R = - Gm(M+m)/R
alaku. A tankonyvek szerint a gravitacios ket-test problema matematikai
transzformacioval egytest problemara redukalhato. A gravitacios potencial
a kolcsonhato m es M tomegek tomegkozeppontjaba kerul, es a potencial
nagysaga a tankonyvek szerint nem valtozik, azaz
V(R) = - GM/R
alaku lesz. Ez az, ami szamomra fizikai keptelenseg. Ha az M tomeg
1 milligrammal nagyobb az m tomegnel, akkor mar csak kizarolagosan az M
tomeg alakitja ki az effektiv gravitacios teret es m hatasa semmi?
A ket-test problema redukalasa egy-test problemara matematikai szempontbol
teljesen egzakt, ezzel nincs problemam. A kiindulo fizikai kep helytelen!
Ha teljesul az m << M feltetel, Newton dinamikai egyenlete helyes,
F = ma = GmM/R^2 => a = GM/R^2
ugyanis a kis m bolygotomegnek semmi gyakorlati hatasa nincsen a M
gravitacios terere. Ezt a feltevest a matematikai transzformacio
atorokiti a ket-test problema esetere, mikor viszont az m gravitacios tere
is szamottevo kezd valni M mellett, ezert fizikailag hibas eredmenyre vezet.
Ha a ket-test problema tisztan matematikai megoldasat nezzuk, akkor a
gravitacios eroterre, amely nem mas, mint az a = a(R) gyorsulas ter, a
kovetkezo egyenlet adodik:
a(R) = G(M+m)/R^2 = GM(1+m/M)/R^2
es ebben a tarben kering a "kisebbik" m tomeg, ezert a newtoni potencialis
energia valoban
U(Newton) = - GmM(1+m/M)/R^2.
Ez a kep megfelel a fizikai szemleletunknek is, az m es M kozos gravitacios
tere helyettesitheto a tomegkozeppontban egyesitett (m+M) tomeg gravitacios
terevel. Csakhogy ez az eredmeny a gravitacios kolcsonhatasi energia
szempontjabol szemben all peldaul a Fold-Hold kettos rendszer merheto
kiserleti adatokkal. Ezert a tankonyvek kijelentik, hogy a gravitacios
potencial nem transzformalodik. Csakhogy az a(R) effektiv gravitacios
eroter viszont a levezetes szerint igen! Itt a fo ellentmondas a newtoni
gravitacios elmeletben! Ugyanis ha az eroter transzformalodik, akkor a
potencial is automatikusan transzformalodik!
Az elmelet es a kiserlet ellentmondasat csak a BS hipotezis oldja fel,
annak szellemeben, ahogy azt a TUDOMANY #137-es cikkemben kozoltem.
A ket-test problema BS megoldasa szerint az m es M kozotti potencialis
energia:
U(BS) = - GmM(1-m^2/M^2)
Mivel mi rogzitett M forrastomegek eseten vegeztuk el a gravitacios
merseinket fizikai ingaval, az egy-test problemanak megfelelo kiserleti
eredmenyre jutottunk:
U(BS) = - GmM(1-m/M); (M rogzitett, M>=m)
Belathato a fentiek ertelmeben, hogy a newtoni gravitacio automatikus
kiterjesztese ket-test problemara, amikor m es M osszemerheto, teljes
fizikai ellentmondasra vezet.
Befejezesul, a matematikai egyenletek fizikai interpretacioja
valoban lehet szubjektiv, en tiszteletben tartom azok velemenyet, akik a
gravitacios ket-test problemat maskeppen, a "hivatalos tankonyvek"
szerint interpretaljak. De ezt a "hivatalos" allaspontot en nem ertem
es nem is tudom elfogadni. Jo lenne, ha valaki meg tudna magyarazni
az ellentmondast a fizikai kep tekinteteben, mindegyikunk szamara!
A "mindket test mozog" esetben a fentiek szerint az eredeti Newton
torvenyt megszorzo (1-m/M) BS korrekcio (1-m^2/M^2)-re merseklodik.
Ennnek kicsinysege mar sajnos elegge remenytelenne teszi a BS hipotezis
ellenorzeset Fold-Hold viszonylatban, a meresi adatok pontossagat tovabb
kellene fokozni.
A "hivatalos" allaspont szerint a Fold-Hold kolcsonhatasi energia
a ket tomeg mozgasatol fuggetlenul U = -GmM/R. A BS hipotezis
mindenesetre picivel jobban illeszkedik a Fold-Hold adatokhoz, mint a
hivatalos elmelet. /A TUDOMANY 137#-ben szereplo BASIC programmal ez
ellenorizheto: ha elhagyjuk az m^2/M^2 faktort, a relativ hiba novekszik,
de ez lehet a meresi adatok szorasanak kovetkezmenye is./
Tehat egyenlore marad a laboratoriumi meresek ellenorzesi lehetosege.
Az gravitacios inga mereseink eredmenyei mind Miskolcon, mind Pakson teljesen e
gyertelmuen
es reprodukalhatoan igazoljak a BS hipotezis helyesseget. Szisztematikus
hiba ennyi ido es meres utan mar teljesen kizarhato.
Udvozlettel: Dezso
Tel: 75/317-898, lakas 75/311-383
Lakcim: 7030 PAKS, Kishegyi ut. 16.
Paks, 1997 julius 7.
|
+ - | villamgyors elektronika (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>A villam sebessegenel gyorsabb az elektronika, igy a feszultseg
>ertekevel aranyosan kapcsolhatjuk a poznara a megcsapolo pontot.
Az elektronika valoban gyorsabb lehet, mint a villam. De akkora feszultseg
es aram szintek kapcsolasara (jelenleg meg) nem alkalmas. Sot, semmilyen mas
kapcsolo sem alkalmas. De nem is kell. Ha kello nagy kapacitasu kondink van,
minden kecmec nelkul belevezethetjuk a villamot, az feltolti valamilyen
feszultsegre, aztan epp eleg idonk van a fogyasztashoz az energia megfelelo
feszultsegen valo kivetelezesere.
>Mit szoltok hozza? Van meg par otletem! Eloadjam?
Halljuk !!! (Mielott meg a poznadat feldugod a haztatore:-)
>Udv.: Janos!
En is, de en meg *Vaskalapos * is vagyok.
|
+ - | Re: Einstein teves eszmei (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>ponderable = me'rheto
A moderatorok elso javaslataval egyetertek. Itt csupan azon szereny
nezetemet szeretnem kifejezni, hogy a "ponderable" szot itt talan megis
inkabb "ponderabilis"-nek kene forditani, hiszen a "to ponder" ige nem
_pontos_ szinonimaja sem a "to measure" (me'rni, megme'rni, kime'rni,
vegigme'rni, szemmel me'regetni, me'rteket venni vkirol, szemmel me'regetni
vkit, felbecsulni), sem pedig a "to weigh" (a sulyat megme'rni valaminek,
mazsalni, merlegelni, latolgatni, megfontolni, sulyanak/befolyasanak lenni,
me'redzkedni, nehe'zkedni, nehezedni, horgonyt felszedni) igenek. A "to
ponder" ige ezzel szemben azt jelenti, hogy tunodni, toprengeni,
elmelkedni, fontol(gat)ni, me'rlegelni (atvitt ertelemben). (Annak
ellenere, hogy a latin "pondus"-bol ered, ami pedig sulyt jelent.)
A "ponderable" melleknev - itt hasznalt ertelmeben - egeszen pontosan azt
jelenti, hogy "eszlelheto sullyal rendelkezo." Marpedig erre a fogalomra a
magam reszerol nem ismerek a me'rce't:) meguto magyar szot.
Miert fontos ez a dekazas:)? Azert, mert az energia is "me'rheto", csakhogy
nincs sulya, tehat nincs is ertelme annak, hogy a "sulya" merhetosegerol
vagy annak hianyarol beszeljunk, azaz "nem ponderabilis", bar
"mesurabilis":), de "me'rlegre sem rakhato", es emiatt nem is
"weighable!":) Magyar tudosok! Vajon a magyar nyelvu fizikai
szakszovegekben hogy' fejezik ki "hivatalosan" a "ponderable" szot?
Most meg ez jutott eszembe ennek a temanak a kapcsan:
Nullat nem oszthatunk nullaval, mert _barmely_ hanyados nullaval szorozva
nullat adna, tehat a hanyados _meghatarozatlan_(indeterminate). Nemnulla
szamot sem oszthatunk nullaval, de egeszen mas okbol. _Nincs_ ugyanis olyan
hanyados, ami nullaval szorozva az osztandot eredmenyezne, tehat a muvelet
_ertelmetlen_ (undefined).
Szerintem az energia sulyanak "merhetosege"-rol beszelni is ertelmetlen.
Nem vagyok fizikus.
Tisztelettel:
Waginger Balazs
Philadelphia
|
+ - | Re: szakirodalom (Einstein...) (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> A muveket meglehetosen sokszor elolvastam.
A Bajnok Janos altal felsorolt szakirodalom cca 100 ezer oldal. Impozans
referencia (az erosen tulzo 1 perc/oldal olvasasi sebesseget feltetelezve
harom-negy honap minden ebren toltott orajat olvasassal kell tolteni, ha
valaki at akarja ragni magat rajta).
Udv/Laci
|
+ - | Tarolasi suruseg (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> tarolni(nehany atom bitenkent), akkor egy par grammos
> kristaly HIFI minosegben tudna tarolni sok even keresztul tarto
> sztereo zenet.
Durva szamolas, hol tart most a dinamikus RAM-ok adatsurusege?
Egy 256 Mbit-es chip hasznos terfogata kb. 5 mm x 5 mm x 10 mikron,
vagyis kb 0.25 mm3. A szilicium suruseget 2-nek veve ez cca 0.5 mg.
1 Mbit/sec adatsuruseget feltetelezve negy perc hifi sztereo zene
fer 0.5 mg-ba, vagyis 8000 perc (kozel egy he't) egy grammba. Nem
is all olyan messze Attila szamitasatol. Ez nem is csoda, valaho
olvastam, hogy egy DRAM cellaban a "van" es a "nincs" kozott talan
parszaz vagy parezer elektron a kulonbseg.
Udv/Laci
|
+ - | Re: Kvantummemoriak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
wrote:
> Ha viszont a masodik sugar is erinti az atomot (vagyis az atom a ket sugar
> metszespontjaban all, tehat erre pozicionalunk), akkor felgerjesztodik a
> 3-as allapotba, ahonnan gyorsan visszaesik az 1-esbe, kibocsajtva egy 3->1
> atmenetnek megfelelo kvantumot. Tehat ha ezt a kvantumot erzekeljuk, akkor a
> kerdeses atom 1-es allapotban volt.
Alapveto problemanak latom, hogy kis atmeneti energiakhoz olyan nagy
hullamhossz tartozik, ami lehetetlenne teszi, hogy a jelenlegi
0.25 mikronos technologiaval versenykepes megoldasokat valositsunk
meg. Nagyobb atmeneti energiak eseten (lyuk a belso hejakon)
viszont tobbfele (pl. fotonkibocsajtassal nem jaro) legerjedesi
csatorna is nyilik, s a gerjesztett allapotok eletideje is
igen rovid (t<1o-12 sec). Szoval a gerjesztett atomok esete nem
tunik biztatonak.
> Hat, ha a CD-t veszem, amit nagy joindulattal 1 grammosnak tekintek, ami
> legyen 1/1000 mol, akkor kb. 6*10^11 atom/bit. Szoval vannak meg tavlatok.
Azt hiszem, hogy informaciosurusegben az az attrakcio viszi el a
palmat, amelyikben 20-30 atombol kiraktak az IBM feliratot.
Itt kb. 1 atom/bit valosult meg - kis csalassal szamolva, ugyanis
kell hozza egy szubsztrat is.
Cserny Istvan
|
|