Szalai Gyula ) wrote:

> Meg egy utolso megjegyzes: a fenysebesseg elerese elmeletileg lehetetlen,
> mivel vegtelen energia szukseges hozza. (a mai tudasunk szerint) Persze
> vannak olyan reszecskek, amik eleve fenysebessegnel nagyobb sebesseggel
> mozognak de azoknal meg vegtelen nagy energia szukseges a fenysebesseg
> ala lassitashoz...

Ehhez a temakorhoz kapcsolodoan lenne egy kerdesem.
Amikor egy reszecske fenysebessegnel nagyobb sebesseggel mozog, akkor azt
hogyan erzekeljuk? Egyaltalan honnan tudjuk, hogy van-e ilyen reszecske?
Vagy bevezetunk egy ilyen reszecsket, mint valamilyen 'parametert' ahhoz,
hogy egy dolgot megertsunk es megmagyarazzunk (analog modon a fekete lyuk
meghatarozasaval)?

Varga Gergely
)

> Felado :  [Hungary]


> Ha jol tudom a Fermat-sejtest most mar lehet nagy Fermat tetelnek
> nevezni, mert kb. ket eve szuletett ra egy bizonyitas. Tudja valaki,
> hogy az ellenorzese befejezodott-e mar? Olyan 170 oldal volt a bizi
> es allitolag egyetlen ember nem tarthatta fejben.

Igen, a tetel all. Nemreg olvastam rola egy nepszerusito konyvet. A tag (a
nevet nem merem fejbol idezni) mar fel is vette erte a dijat, amit meg a
szazad elejen alapitottak a sejtes remenybeli igazoloja szamara.
(Kozonseges emberek szamara ez a BIZONYITEK, mert ha nem tudta volna
bebizonyitani, nyilvan a dijat sem kapta volna meg.)

A pofa teljessen egyedul csinalta, eloszor bekuldott egy kb. 200 oldalas
bizonyitast, de a logika egy ponton lyukas volt. Aztan masfel evig
probalta bestoppolni es amikor mar majdnem feladta, egy uj otlet alapjan
meg tudta csinalni. A helyes verzio rovidebb lett az eredetinel - csak kb.
100 oldal. Ezert iteltek neki meg a dijat. A kozles utan egy masik
matematikus aztan talalt egy meg elegansabb bizonyitast - o el tudta
intezni 50 oldalon.

Velemenyem szerint nem jogos "Fermat tetelnek" hivni, mert o minden
valoszinuseg szerint nem bizonyitotta be, meg kulonben is, 350 ev alatt
mar ugy megszoktak az elnevezest.....

Mertekado becslesek szerint a bizonyitast legalabb ket tucat ember erti
teljes melysegeben.

Necc Elek (az ezermester)

Udvozletem Mindenkinek!

Ha jol emlekszem, akkor Feher Tamas kerdesei kozott 
talalkoztam Fermat nevevel, es azzal a sejtesevel (ezt en 
az utolso teoriajanak hivom, ami nem biztos, hogy pontos, 
de a miertet, majd kesobb), amit nem tudott Tamas pontosan, 
hogy bebizonyitottak-e, vagy sem. Nos a valasz igen. 
bebizonyitottak, meghozza egy masik igen erdekes 
tetellel egyutt, amelyrol szandekozom irni egy rendesen 
megszerkesztett levelet, ha erdekel valakit. (Tanivana-
Shimura Conjectures az angol megfeleloje a masodik tetelnek)

Sziasztok:        Jani

Haliho!

Van hutoszekrenyed? :)     Akkor ismered azt, hogy belul hideg, kivul
meleg. (A hatoldalan a racs)

A hoszivattyu az egy kiforditott hutoszekreny. (Hiszen maga a
hutoszekreny is az, sot a legkondicionalo is)

A hideg oldala van "kint" a meleg oldala bent. Igy telen a hidegbol meg
hidegebbet csinal, a benti oldalan pedig meleget. Ennyi.

Ha egy kevesbe "tudomanyslampos" tudosnak felall a toll a hatan es
billentyut ragad, biztos melyebb reszleteket is tud mondani.

Udv:
Istvan

 wrote:

> El tudnatok nehany szoban magyarazni, hogy is mukodik ez pontosan?
> Esetleg valami bovebb infot hol lehet talalni rola?
> Milyen koltsegei vannak?
> Mennyi bemeno teljesitmenyt igenyel, stb.

>> Szerinte ugyanez jatszodott le a hidegfuzio eseten,

> Ezt jobb, ha nem emlegetjuk, igen nagy bukfenc volt  :-)

A vaskalapos megyjhegyzes Janos reszerol felpiszkalta brennem a ksiordogot
es utannanezetem egy kcsit, mi a helzyet a hidegfuzio ugyben:
KB 3000 cikket lehet fellelni erre arra. Egy review-bol idezek:

Az alabbi fuzios berendezesek kozot nem volt ket azonos.!

Kiserletek amleyekben tobblet energia termeleset figyeltek meg.

Szerzo                                    Tobblet energia
teljesitmeny
Aoki et al, 1994                        0.5W
1.7W/cm2
Apppleby et al, 1990, US        1mW
0.31W/cm2
Arata et al 1994                       125Wj
Bazuhov, 1994                          34%
Bertalot, 1995                          100mW
Bush et al, 1991                        0.35W
1.5W/cm2
Celani et al
0.4W/cm
Fleishmann 1990                      2.8W
3.6W/cm2
Gozzi 1990        `                       2.8 W
1.2W/cm2
Guruswam 1988                         8W
0.6W/cm2
Hasegawa, 1993,                    0.5W
0.25W/cm2
Hugo, 1994                                23
12W/cm2
Hutchinson, 1990                    3W
0.15W/cm2
Kainthla 1989                           0.05W
Criddle, 1994                            100%
Lewis 1990                                1W
1W/cm2
Matsumotot, 1993                    40%
McKubre, 1994                        0.14W
0.25W/cm2
Miles,1990                                0.14W
0.04W/cm2
MIlls, 1991,                                75W (78%)
Mizuno 1993
0.22W/cm2
Notoya    1994                          400%
Noninski, 1992                        160%
RAMAMMURI, 1994
0,5% CM2
Ohomori 1993                          18%
Okamoto 1994                        7W
1.4W/cm2
Oriani, 1990                            3.6 W
2.6W/cm2
Ota, 1994                                11.3W
7.2W/cm2
Schreiger,1990                        0.7W
0.3W/cm2
Scott, 1990                           2.5  W
0.18W/cm2
Storms                                    7.5W
0.18W/cm2
Takahashi 1993                    130 W
21W/cm2
Yang,1990                            12.9W
1.1W/cm2
Yun, 1991                                0.24 W
1.5W/cm2
Zhang, 1990
1.5W/cm2

Soroljam?
a fentiekbol islatszik, hogy  nem lehet egyszeruen kezlegyintessel
elintezni a dolgot.
Valami van a hidegfuzioban is.
Egy kovetkezo tablazat leirja azokat a kiserleteket ahol radioaktiv termekek
keletkezese is megfigyelheto, de ez most mar nem gepelem be.

udv:  Lajos
udv: Lajos

> LOTTOnal szerintem a legjobb modszer a nyeresi esely (inkabb a 
> megterules) novelesere, ha az ember megvarja, amig masok altal 
> felduzzad a halmozott nyeremeny, es csak akkor lottozik. Ez 
> eddig csak a JOKER eseten erte el a megfelelo osszeget. 
> JOKERnel osszesen 1 millio fele lehetoseg van.... 

Tobben is erveltek ehhez hasonloan, azaz, hogy akkor erdemes lottozni,
vagy barmely mas szerencsejatekot jatszani, ha a nyeremeny varhato
erteke pozitiv.  Szerintem ez egyltalan nincs igy. Figyelembe kell
venni, hogy az ember elete veges. Ha ez ido alatt csak egyszer
megnyerjuk a fonyeremenyt, mar boven nyertunk az ugyon. Nezzuk a fenti
Joker peldat. Tegyuk fel, hogy evente egyszer-ketszer gyulik ossze
ekkora nyeremeny, tehat egy ember elete alatt osszesen kb. 100-szor. Ha
valaki mindig ilyenkor (es csak ilyenkor) jatszik, a nyeres eselye:

	1-(1-10^-6)^100 ~ 10^-4

Ezert az eselyert cserebe 100X70 = 7000 Ft-ot kell befektetni.
Nezzuk azt, aki minden heten jatszik, 50 even at ez durvan 2500 alkalom.
Annak eselye, hogy nyer legalabb egyszer:

	1-(1-10^-6)^ 2500 ~2.5 10^-3

Ennek ara 2500X70 = 175000 Ft.

Termeszetessen a masodik lehetoseg sokkal dragabb, de egyelen egy
fonyeremeny mar boven megteriti a befektetest. Tehat ha nyerni akarsz,
jatssz gyakran (de azert ne tul gyakran).  Ha nem akarsz vesziteni,
valaszd az elso esetet, bar meg jobban jarsz, ha egyatalan nem
jatszol.

Az egesz erveles a pozitiv varhato ertekkel ott bukik, hogy a relativ
gyakorisag csak hatarertekben tart a varhato ertekhez. Minel inkabb
extrem kis illetve nagy valoszinusegekkel van dolgunk, annal lassabb a
konvergencia. Annak, hogy menyit nyerunk vagy vesztunk nehany szaz
jatek soran, alig van koze  a varhato ertekhez, ha a nyeres
valoszinusege 10^6-10^7 nagysagrendu.

Egyebkent ha vegtelen idonk es penzunk lenne, megint nem igazan
szamitana a varhato ertek. A fluktuacioknak koszonhetoen mindig
elofordul kimenetelek olyan sorozata, hogy eppen nyeresben vagyunk.
Ekkor nincs mas dolgunk, mint abbahagyni jatekot. Ez utobbi tenyhez
adalek, hogy a kezzel generalt "veletelen" sorozatokat altalaban arrol
lehet felismerni, hogy nem fluktualnak elegge. Peldaul 0,1 szamok
kezzel generalt sorozataban nincsenek eleg hosszu csak 0-bol vagy csak
1-bol allo reszek.

Nemeth Andras

Egy baratom szerint a lotto a matematikahoz nem ertokre kivetett kulonado.

Mas.

Magyarorszagon kb 10 meter melysegben a talaj homerseklete megfelel az evi
kozephomersekletetnek, ez attol fuggoen hogy hol vagyunk, 8-11 fok lehet
(a hegyekben talan meg kevesebb). Tehat ha eleg melyre tudjuk asni ennek
a hoszivattyunak az eleg nagy hideg oldalat, maris van honnan elszivni a
meleget. Ennel is jobb a hidegoldalt napkollektorokkal langyositott vizbe
martani. Kar, hogy az ilyen futes beruhazasigenye iszonyu...

De ez is lehet, hogy az erdeklodot a hoszivattyu mint alapelv erdekelte.
Arrol majd holnap (ha valaki mas addig be nem kuldi).

Udv///Laci

Steve,

szedd szet a hutoszekrenyed. A motort, meg a hatso fekete holeado feluletet
tedd a lakason belulre, a tobbit kivulre. 
Ha most bekapcsolod, akkor amennyi elektromos energiat a halozatbol
felvesz, az vegso soron futi a szobat (motor melegedes, surlodas, zaj ez
mind ho lesz), de kapsz egy jarulekos homennyiseget is. A gep ugyanis huti
a kulso teret (annak mindegy, mert igen nagy), belul pedig melegiti a
szobat az a fekete ize, ami a hutogeped hatuljan van. Tobb hot kapsz hat,
mintha egy rezisztiv futotesttel futenel.
Ez addig jo, amig odakint -18 - nal melegebb van. Ha epp -18, akkor csak
annyi hod lesz, amennyi energiat a halozatbol folvettel. 
Ezert szokas a "tobbit" valami folyoba vagy toba meriteni (az legalabb 0
fokos), vagy mely kutat furni, es a kutvizzel hocserelni. 

Janos