1. |
Szamok (mind) |
8 sor |
(cikkei) |
2. |
Az Avana hirlevel irja. Nem ujdonsag (sokadik figyelmez (mind) |
26 sor |
(cikkei) |
3. |
radioaktiv hulladek megsemmisitese (mind) |
30 sor |
(cikkei) |
4. |
Re: tiszta oxigen (mind) |
18 sor |
(cikkei) |
5. |
Az RQM Ag. kutatasai (mind) |
6 sor |
(cikkei) |
6. |
RQM (mind) |
10 sor |
(cikkei) |
7. |
Hojelzo kreta (mind) |
28 sor |
(cikkei) |
8. |
gyorsitott lebomlas (mind) |
24 sor |
(cikkei) |
9. |
Hiperfizikai csodamasinak Svajcbol :-) (mind) |
21 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Szamok (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hello tudosok!
20 eve volt egy tortenet, miszerint egy pofa eszrevette, hogy a sokat
hasznalt fuggvenytabla elso oldalai koszosabbak, mint a hatsok, es ez
azt jelenti, hogy a termeszetben tobb szam kezdodik 1-el, mint pl. 9-el.
Ez ugye eleg meredek. Pedig, ha jol emlekszem, volt bizonyitas, olyan,
hogy en is megertettem. Be tudja vki bizonyitani, vagy csak arrol van
szo, hogy a konyvet az elejerol szeretjuk lapozni hatrafele?
udv, Sanyi
|
+ - | Az Avana hirlevel irja. Nem ujdonsag (sokadik figyelmez (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> A legutolso az evezred legmelegebb evtizede, a legforrob ev pedig 1998
> volt, legalabbis eddig - alapitottak meg amerikai kutatok. Tanulmanyuk
> szerint a Fold klimaja toretlenul melegszik, kulonosen a XX. szazad masodik
> feleben. Az elozo 900 esztendoben viszont evszazadonkent atlagosan 0,02
> Celsius fokkal csokkent a homerseklet. A hirtelen valtozas aggodalomra ad
> okot a kutatok szerint.
> A Meteorologiai Vilagszervezet decemberben kozzetett adatai szerint 1998
> 0,58 Celsius fokkal volt melegebb az 1961-1990 kozotti evek
> atlaghomersekletenel, a jelenlegi evszazadban pedig csaknem 0,7 Celsius
> fokkal volt melegebb a Fold egeszen, mint a XIX. szazad vegen.
> Feljegyzesek hianyaban az Arizona es a Massachusetts Allami Egyetem kutatoi
> elsosorban fak evgyurui es jegretegek alapjan vontak le kovetkezteteseiket.
> A megvizsgalt fak Eszak-Amerikaban, Skandinaviaban, Oroszorszag eszaki
> reszen, Aergentinaban, Marokkoban es Franciaorszagban "tanuskodtak" a
> homerseklet alakulasarol, mig a jegmintakat Gronland es az Andok hegyseg
> szolgaltatta.
> Az amerikai tudosok arra jutottak, hogy a szazadunk utolso evtizedeit
> megelozo 900 evben inkabb a lassu lehules volt a jellemzo, s aztan dramaian
> az ellenkezojebe csapott at a folyamat. Ez mindenkeppen komoly aggodalomra
> adokot mert a - reszben az ember altal okozott - felmelegedes
> elolvaszthatja az Eszaki- es a Deli-sark jegenek egy reszet, amitol
> emelkedhet a tengerek szintje, megzavarodhetnek az idojarasi viszonyok es
> aszalyokat, viharokat, tornadokat, hurrikanokat es hoviharokat okozhatnak.
Bar az eszaki-sarki jeg olvadasa kozvetlenul nem okozna jelentos
vizszintemelkedest, izgalmasnak igerkezik a kovetkezo evszazad...
|
+ - | radioaktiv hulladek megsemmisitese (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> A svajci RQM Ag. vegez ilyen kutatasokat. Ennek lenyege, hogy nagyon
> eros elektromagneses terben meggyorsitja a felezesi idot. Ehhez roppant
> eros magneses terre van szukseg, es ez emiatt koltseges eljaras.
>
> Udv: Laszlo
Hat nem teljesen errol van szo, hanem arrol, hogy a kiegett atomeromuvi
uzemanyagban az igazi gondot a hosszu felezesi ideju transzuran elemek
jelentik. Az Amerikaban folyo kutatasokkal azt szeretnek elerni, hogy a
rovid (kb. 30 ev) felezesi ideju hasadvanytermekeket elektrolizissel
elvalasszak a transzuranoktol, ami utan ezek mar kis es kozepes aktivitasu
hulladekkent kezelhetok. Ezutan a transzuranokat a kovetkezo eljarasnak
vetnek ala: protongyorsitoban nagy energiaju reszecskeket allitanak elo,
melyekkel spallacios neutronokat generalnak. A gyorsitot egy specialis
reaktorban helyezik el, amelybe berakjak az elozetesen levalasztott
transzuran elemeket. A keletkezett neutronok behatolnak a transzuran
magokba es azokat szethasitjak kisebb tomegszamu, rovidebb felezesi ideju
izotopokka. E kozben energia szabadul fel, amellyel villanyt termelnek, ez
kb. a haromszorosat biztositja a protongyorsito altal igenyelt energianak.
A keletkezett rovid felezesi ideju izotopok mar "normal" radioaktiv
hulladekkent kezelhetok. A kulcskerdes a protongyorsito fejlesztese, amit
eredetileg a hidrogen bombahoz szukseges tricium folyamatos eloallitasahoz
kezdtek kifejleszteni. (A tricium ugyanis 12 ev felezesi ideju, ezert 3-4
evenkent ujra kell dusitani a bombaban). A Kongresszus csak 2002-ig
biztositja a penzt a protongyorsito epitesere, de addig biztos, hogy nem
keszul el. Lehet, hogy emiatt lassul le ennek a "transzmutacionak" nevezett
eljarasnak a kutatasa, pedig ez veglegesen megoldhatja az atomeromuvi
uzemanyag kezelesenek problemajat.
udv: Barnabas Istvan
|
+ - | Re: tiszta oxigen (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Felesegemek az egyetemen patkanyokkal meg egerekkel csinalnak
kiserleteket. Az allatok kulonfele oxigenkoncentraciokban laknak.
15% es 70% kozott boldogan elelnek hetekig (es a vegen sem a gaztol
halnak meg) es nem gyullad meg a fureszpor sem ami alattuk van, sem
a papircsovek es papirzsepik amiket jatszani kapnak.
Az oxigenkoncentraciot a kamrajukban egy szamitogep szabalyozza,
tiszta oxigen vagy nitrogen adagolasaval. A nyomas a kamraban a
legkorivel gyakorlatilag megegyezik (szivarog a kamrajuk), a
homersekletet legkondi tartja nekik 21 fokon es a kamraban a levegot
ventilator cirkulaltatja (hogy ne gyuljon fel a szendioxid nekik alul).
Egyebkent en a vezerles tesztelesekor feltoltottem a kamrat 100%
oxigennel, patkany nelkul, de nem gyulladt meg benne semmi
(fureszpor, papir, ilyesmik).
Zoltan
|
+ - | Az RQM Ag. kutatasai (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Ismeritek-e:
http://www.rqm.ch/
Udv: Arpad
|
+ - | RQM (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Ha barmilyen modon gyorsithato lenne a radioaktiv bomlas, nem
csak a hulladek megsemmisitese oldodna meg, de lehetne miniatur
atomreaktorokat csinalni, es a katonak is reg ratettek volna a
kezuket (atombomba inditas, miniatur atombombak stb).
Egyebkent az RQM valszleg azert allt at a nem mukodo orokmozgo
gyartasarol a nem mukodo radioaktiv bomlas gyorsito gyartasara,
mert mar erosen szorul a ceg nyakan a hurok, a reszvenyesek, akik
tobb mint negymillio frankot fektettek a cegbe, vegre szeretnenek
valamit viszontlatni...
|
+ - | Hojelzo kreta (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Tudosok!
Lam, eleg egy jo temat bedobni es megelenkul a lista forgalma. Remelem
most is ez lesz, es segitetek nekem megoldani egy problemat.
A problema a kovetkezo:
Van nehany nagyfeszultsegu berendezes (szakaszolok, megszakitok,
transzformatorok, gyujtosinek stb...). Ezek villamos csatlakozasai szinte
kizarolag csavarkotessel vannak kialakitva. Ezek a kotesek idonkent
meglazulnak (foleg aluminiumnal, ld. hidegfolyas), oxidalodnak, megno az
atmeneti ellenallas es melegedni kezdenek. Tehat a vilamos csatlakozas
josagara kovetkeztethetunk annak homersekletebol. Csakhogy ezek
nagyfeszultseg alatt allnak es nem lehet oket babralni. Tavolrol szinten
problemas a homersekletet megmerni (am de nem lehetetlen). Minden
csatlakozasi pontra pedig nem tehetunk homerot, mert egy
transzformatorhazban tobb 100 ilyen pont is lehet.
A megoldas:
Hojelzo kreta! Mely a ho hatasara elszinezodik es ugy is marad, igy a
multban tortent homerseklet emelkedesere "emlekszik".
Ujabb problema:
Lehet is ilyet kapni, de rohadt draga (nemet termek)! Szerintem mi
Magyarok is vagyunk olyan okosak, ha nem okosabbak, mint a Nemetek! Tehat
kerdezem toletek: Ki tud ilyen (vagy esetleg egy mas elvu) olcso
megoldasrol?
En mar gondoltam kulonbozo olvadaspontu zsirkretas jelolesre is.
-_-_-_-_-_-_-_-_-_- Udv: Zsolt -_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-
mailto:
, )
|
+ - | gyorsitott lebomlas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Ugy tortenik, hogy felepitenek egy normalis, aramtermelo atomreaktort,
es az aktiv zonaba belevezetnek egy neutronnyalabot.
Ehhez kell egy protongyorsito, a protonok valamilyen nehezfem
targetanyagbol neutronokat szakitanak ki, ez megy a reaktorba.
Mibol all a zona ? mas reaktorokbol osszegyujtott, kiegett dusitott uran
futoelemekbol. Ezekben meg mindig van egy csomo hasadni kepes uran, de
mivel a kritikusnal kisebb a koncentraciojuk, mar nem kepesek annyi
onfenntarto lancreakciot csinalni, csak, ha valahonnan pumpalnak bele
neutronokat. Ezutan a reaktor, a tobbi reaktorhoz hasonloan, aramot
termel, ami nem keves, es boven fedezi a gyorsito ellatasat.
Valoszinuleg ugy van, hogy egy ilyen feldolgozo reaktor kepes sok normal
reaktor hasznalt futoelemet megenni, ezert kevesebbet kell beloluk
epiteni.
sajnos ennyit tudok csak a temarol, pedig nehany honappal ezelott Pakson
tartott errol egy eloadast egy nagy magyar neutronfizikus, Mezei Ferenc,
de messze van az a Paks. Lattam egyszer egy terkepet, ahol egy esetleges
reaktorbaleset soran kiszabadult szennyezes terjedese volt megsaccolva,
es Paks , mint a centrum, egyforman messze esik a deli orszaghataroktol,
mint Budapesttol, igy az elso, masodik, harmadik koncentrikus 'tojas' meg
nem er el ide. Eppigy mi sem megyunk el Paksra.
Laci
|
+ - | Hiperfizikai csodamasinak Svajcbol :-) (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kovacs-Ferenc Laszlo irta (radioaktiv hulladek megsemmitistese) temaban:
> A svajci RQM Ag. vegez ilyen kutatasokat. Ennek lenyege, hogy nagyon
> eros elektromagneses terben meggyorsítja a felezesi idot. Ehhez roppant
> eros magneses terre van szukseg, es ez emiatt koltseges eljaras.
>
> Udv: Laszlo
Mielott valaki komolyan veszi a fentieket: ez az a svajci ceg, amely evek ota
gyartja es arulja a vakuumenergiat megcsapolo berendezeseket, olyannyira, hogy
a vevonek csak a kivant teljesitmenyu rendszert kell kivalasztania a csaladi
hazakat energiaval ellatotol a nagyiparban alkalmazhato masinaig terjedo
spektrumbol. A ceg weblapja szerint a berendezes "az Univerzumbol erkezo
10^23 Hz frekvenciaju gravitacios hullamokat alakitja at lukteto egyenaramma
(esetleg a vevo kivansaga szerinti parameteru valtoaramma.
A "felezesi ido meggyorsitasara" szolgalo eros magneses teret valoszinuleg a
fentebb leirt masinaval allitjak elo...
udv
dgy
|
|