Kedves Mindenki,
Az jutott eszembe, hogy ha a darvak azert szallnak V-alakban, mert kisebb
a legellenallas, akkor miert nem mennek a biciklisek is V -alakban, hiszen
akkor nekik is kisebb lehetne a legellenallas? 
Miert erzem ugy, hogy itt valami ellentmondas van?
Szabo J. Ferenc

Sziasztok, remélem, működnek az ékezetek. A GURU-ban már jók!

  Jdombi szerintem hibásan közelíti meg a libászati kérdést. Lehet persze,
hogy a légellenállásnak is van köze a dologhoz, de én úgy gondolom, a V-alak
elsősorban társadalmi okokból alakult ki. Elöl repül a főliba, aki a
csapatot vezeti, egy vén gúnár vagy öreg tojó, mint a Tüskevárban
olvashatjuk. A második két liba már idei (szalonnával tűzdelve olyan, mint
az olvasztott vaj :>> ), nyilván ők a vezér helyettesei, az alfőlibák. És
rangsor szerint következnek a többiek.
  Ettől persze még libasorban is repülhetnének... talán azért választották a
V-alakot, mert minden tisztséget ketten töltenek be náluk, arra az esetre,
ha az egyiket szalonnával tűzdelnék :> és az egyik baloldalt repül, a másik
jobboldalt.
  De az is lehet, hogy a vezért fedezik kétoldalról az ellenséggel szemben.
Még sok mindent ki lehet gondolni... egy biztos: aki elöl, a V két szárának
találkozásában repül, az a csapatvezér, nemcsak repülés közben, hanem a
földön is ő parancsol.
  Nincs különben etológus a vonalban? Ők biztosan részletesebb magyarázattal
szolgálnának.
  Üdv!
                                                    Lang Attila D.
                                            

Kovari Peter irta:

>A Jerevani radio jelenti:....
>A vonatszemleltetes igaz, de epp, hogy a vonat kozepen utazo ember
>_is_ egyidejunek latja a felvillanast. (A Newtoni magyarazattal
>(elebe megy) ellentetben. [mas kerdes, hogy a szinuket latja masnak]

Majdnem stimmel a dolog. Vagyis tényleg egyidejűnek látják a
felvillanásokat mindketten, de nem a vonaton utazónál jelenik meg a
színeltolódás, hanem a vonat mellett állónál. Ez ugyanaz, mint a távolodó
égitestek vöröseltolódási jelensége.

A vadludaknál tudtommal az van, hogy minden lúd szárnya mögött egy olyan
örvénylés keletkezik (kb.vizszintes tengelyű forgása a levegônek), aminek a
hátrébb repülô lúd kihasználja a felfelé áramló részét, így járulékos
felhajtóerôhöz jut, és a légellenállás-csökkenés nem annyira jut szerephez.
Azt hiszem, repülôgépenkél is működik a dolog, de errôl talán HIX-Józsi
tudna mondani valamit. (Vadászgépek is így repülnek kötelékben, de lehet,
hogy csak formai okokból, és nem az elôzô gép egyik szárnya mögött kell
menni).

Nagyon érdekes fejtegetést tett közzé Smodics Bela a mágnesesség
relativisztikus eredetével kapcsolatban. Érdeklôdéssel várom a további
részleteket.

hjozsi (szandekkosan ekezetekkel irtam az elobbieket, mert gyanitom a TIPP
alapjan, hogy ekezetes lett a hix. Ha tevedtem volna, bocs.)

Nem hinném, hogy a fény örököl bármilyen irányösszetevôt az ôt kibocsátó
objektumtól. Gondolatkísérlet:
Megy felettem az objektum (jó gyorsan), és egy minden irányban világítani
képes villanó van az alján. Elsüti akkor, amikor pont felettem van.
Szerintem én ezt a fényt szintén pont felettem fogom látni h/c idô múlva.
Ha ezt egy csak függôlegesen lefelé világító lézerrel helyettesítem, akkor
sincs másképp.

Az érdekes viszont, hogy ha nem csak én figyelek, hanem az objektum
haladási vonalában még vannak ketten: egy a haladási irányban, egy meg a
másik oldalon, akkor mi van. Szerintem a lézerfényt ôk egyszerűen nem
látják, a villanást meg egyformán késôbb látják, mint én, de más
színeltolódással (a haladási irányban álló kék-, a másik
vöröseltolódással).

Ha mindhárman párhuzamosan haladánk az objektummal, vele azonos
sebességgel, akkor az idôbeliségek és irányok megmaradnak, és még
színeltolódás sem jön létre.

hjozsi

Haliho!

Olvasgatom itt a biciklis vadludakat es felmerult egy kerdes:

Ha egy valami (targy, vagy eloleny, mindegy) egy masik mogott halad 
valamilyen kozegben (aminek van ellenallasa), akkor van-e hatasa a 
_hatulso_ valaminek az _elsore_.
Pl. egy Forma-1 auto kovet egy masikat igen kis tavolsagban, vagy egy 
hajo egy masiknak a nyomvonalaban halad, stb.

A lenyeg, hogy az _elol_ haladot visszafogja-e, esetleg segiti-e a 
mogotte jovo.

Koszonet...
--
Viktor...
mailto:

Mentsegemre: nekem is volt ket , tiz ev feletti Trabantom. De ha 
annyira a legellenallasra figyeltem volna: 1) nem Trabantot veszek 2) 
a cammogo teherautok mogott kucorogva kozlekedtem volna. Sem en, sem 
mas altalam ismert Trabantos (tisztelet a kivetelnek, ha van) nem 
fogja vissza magat, ha meg tud elozni egy 70-nel meno teherautot. Sot 
elveztuk...Szoval az allitasomat tovabbra is fenntartom: vadludnak, 
biciklistanak szamit, de Trabantosnak, Wartburgosnak (mint kulonleges 
fajta :-)) nem. (motto: a virtus a fo, nem az a kis benzin fogyasztas 
megtakaritas...:-))

Udv Dinnyes Andras

> A fo kerdest Akos teszi fel:
> >Miert van a foldnek kituntetett szerepe? Ha en az urhajoban ulok, nyugodtan
> >kijelenthetem, hogy a foldet lottek ki alolam kozel fenysebesseggel es jogga
l
> >varhatom el a fold urhajon torteno landolasa utan, hogy a foldon kessenek
> 3 eve
> >t 
> >az orak. A foldi megfigyelo persze epp az ellenkezojet varja es szerinte az 
> >urhajo orai kesnek. En itt ellentmondast latok, amire szeretnek valaszt
> kapni. 
> >
> >Kepzeljuk el, hogy elvegeztuk a kiserletet. Az urhajo epp most szallt le,
> mar 
> >nyilik az ajto. Mit fog tapasztalni a ket megfigyelo?
> Szoval melyik fel ikernek lesz hosszu, osz szakalla ? Amelyik repult ?
> (-:De melyik repult ?:-)

Szerintem itt felreertes van! Annak a kerdesnek, hogy melyik repult, nincs
ertelme. (Ki, mi repul a vilagegyetemben? Egy urhajo "jobban repul", mint
egy bolygo??? vagy egy bolygo, mint egy galaxis???) Annak van ertelme,
hogy melyik gyorsult (valojaban mind2, de a folde elhanyagolhato).
Mert az a poen, hogy az urhajos iker csak akkor johet vissza, ha gyorsul
(kulonben nem tud megfordulni). Hogy a gyorsulas miatt melyik lesz
idosebb, annak a levezetese barmelyik mezei fizika konyvben benne van es
tok 1*u:. Ha vkinek nem vilagos, es NAGYON erdekli en akar be is potyogom,
de inkabb ne. Szoval az urhajos lesz a fiatalabb, mert a problema nem
szimmetrikus.

Dinnyes Gergely

...:
> Orokli.
 ...:
> Nem orokli

Szavazzunk? Egyebkent azert jo a relativitaselmelet, mert a jozan esz 
(az eddigi eletunk soran begyujtott eloiteletek halmaza) csodot mond,
es lehet keshegyre meno vitakat folytatni.

/Laci

Nem azert repulnek a vadludak V alakban, hogy a legellenallast 
csokkentsek, szerintem. A szarny alatt a levego lefele aramlik, 
eppen ezert kivul, a szarny mellett: felfele. 
(Lasd: leszallo repulogep.) Ennek az emelo hatasat hasznalja ki 
a kovetkezo lud.

>Az iker paradoxon megoldasa:
>>Azt nem lehet figyelmen kivul hagyni, hogy a fenti manovert az urhajo
>>konstans sebesseggel nem hajthatja vegre:
>>az urhajonak, hogy visszaerjen a foldre, egy ponton meg kell
>>fordulnia, ott lelassitani, felgyorsitania, de a foldtol valo
>>eltavozasa es erkezesekor is gyorsitania es lassitania kell,
>>emiatt nem szimmetrikus a szituacio. Ez a magyarazata az
>>asszimetrianak.(a gyorsulas abszolut!)
>>Hogy pont az urhajos lesz fiatalabb visszaerkezeskor, ez Einstein
>>kepleteibol (konnyu) szamolassal (nem annyira kvalitativ ervelessel)
>>jon ki.
>Szoval ez itt a lenyeg.

Milyen lenyeg van itt? Nem ertem.
Az idotorzulas kvantitative is csak a sebessegtol fugg. Nem is kell
megfordulni. Ha az eredeti gondolatkiserlet szerint felteszem, hogy a
visszaerkezesig a Foldon 1000 ev tellt el, es az urhajon 10ev, akkor
csak
az odaerkezesig 500 foldi ev, es 5 urhajo ev tellt el. Minek a
gondolatkiserlethez a megfordulas? Sot tovabb megyek. Elindulas sem
kell.
Keszitsunk ket pontosan egyuttjaro, egyforma stopperorat. Az egyiket
vigyuk fel egy urhajora. Az induljon el, csinaljon barmilyen
manovereket, de ezen manoverek vegen a sebessege legyen 0.999 c. es
menjen el a Fold mellett. A Foldkozeli ponton inditsak el a Foldi es az
urhajon levo stoppert egyszerre. Ekkor mar nincs tovabbi gyorsulas egyik
rendszerben sem. Megis erosen kulonbozokepp fognak jarni az orak. Na
most akkor melyik, hogyan, es miert?
Udv, Peter

 wrote:
> Meg tudna-e valaki mondani: igaz-e, hogy a vadludak
> azert repulnek V alakban, mert igy aerodinamikailag 
> kedvezobbek a feltetelek, vagyis kevesebb munkaval
> jutnak el a celba. Vagy, ami ehhez hasonlo, a kerekparosok
> miert kerekeznek egymas utan, "libasorban"? 

Ugy tudom, nem aerodinamikai oka van a vadlibak repulesi
alakzatanak, hanem igy pihenesre tudjak felhasznalni azt az
idot, ameddig a vezeto liba levaltasa utan a sor vegeig
visszaereszkedik.

Udv, Gerner Peter