Kedves Tudosok !

a Hold keletkezesevel kapcsolatban azt hiszem, a pillanat-
nyilag  (egyik) legnepszerubb elmelet a *Giant Impact*: az,
hogy a Hold anyagat a Foldbol utotte ki egy nagy becsapodas. 

A teoriat, pro es kontre erveket VAti (szelid felkeres ..)
biztos kitunoen le tudna irni

udv
kota jozsef

:)))))))))))))))))))))))))), 

> A dolog majdnem olyan egyszeru, mint irod. A kovetkezo pelda talan jobban
> megvilagitja, mirol van szo:
> 
> 15 fokban megdontott asztallapot egyenletes vastagsagban bekenunk viszonylag
> nagy viszkozitasu folyadekkal. Megmerjuk, hogy milyen gyorsan maszik a
> teteje. Utana 10-szer ilyen vastagon kenjuk be. Most milyen gyorsan maszik?
> 
> Ha jol ertem, amit irtal, akkor szerinted 10-szer olyan gyorsan. Ez azonban
> nem a helyes valasz.

Bocs, de nem! En egy kb. gula alaku szilard anyag magassaga es  
*SZETfolyasa* kozott hasznaltam (kozelito szamitasban!) 
egyenes aranyossagot. Amit te irsz az *LEfolyas*. Szerintem nagy 
kulonbseg.

> Keszitsunk egy kocka alaku kisbolygot vizbol. Engedjuk el. Egy perc mulva
> fenykepezzuk le.
> Egy 10-szeres elhosszusagu bolygo eseten meddig kellene varnunk, hogy a
> fenykepen lathato alakot vegye fel?

Ez viszont egy tenyleg erdekes kerdes. Elvben ki is lehetne szamolni. 
De meg egyszerubb a helyzet ha tudod az egyik elhosszusagra vonatkozo 
idot. Ebben az esetben eleg jo kozelitest adhat ha a tartalyabol 
kifolyo viz kifolyasi sebessegenek a folyadekoszlop magassagatol valo 
fuggesevel szamolsz(unk), figyelembe veve persze a gravitaciok 
kozotti kulonbseget is. Ha az elso osszefuggest egy (mondjuk) Muszaki 
Egyetemi hallgato elkuldene nekem nagyon halas lennek. Mar nem 
emlekszem ra, es sajnos most nincs idom az egyebken 
egyszeru differencialegyenleten es a megoldasan torni a fejem.
 
> Keszitsunk egy kocka alaku kisbolygot nagy viszkozitasu folyadekbol.
> Engedjuk el. Egy nap mulva fenykepezzuk le.
> Egy 10-szeres elhosszusagu bolygo eseten meddig kellene varnunk, hogy a
> fenykepen lathato alakot vegye fel?

Az en fizikai tudasom alapjan a ket eset azonos.  Csak a 
viszkozitasi allandoban van kulonbseg. Ezt a viznel is figyelembe 
kell venni es itt is.
 
Udv, 

Barna Istvan

Hallo, 

> A Hold egyes velemenyek szerint a naprendszeren kivulrol, vagy a kulso
> naprendszerbol kerult a Foldunk palyajara. Addig a tobbi bolygo
> gravitacioja
> annyira lecsokkentette a sebesseget, hogy a Fold gravitacios mezeje
> "befogta", es azota korulotte (ill. kozos tomegkozeppontjuk) korul
> kering(enek).
 
> Sipi

Azt hiszem a Hold keletkezesevel kapcsolatban szamos elmelet 
kozott valaszhatunk.

pl.:

This frame from a computer
 simulation captures a moment in time
 when a wandering planetesimal the
 size of Mars struck the young Earth
 (shown as the large circle of colorful
 dots) to form the Moon. In this
 hypothesis, both the planetesimal and
 Earth already had formed cores
 (shown in blue-green). Computer
 simulations of such an impact
 indicate that the core of the
 planetesimal is added to Earth's iron
 core and much of the rocky mantles
 (orange and gold) of the two bodies
 melts or vaporizes, and some ends up
 in orbit around the Earth. This debris
 then accreted to form the Moon. The
 formation of Mercury may also have
 involved a giant impact.

As talahato a: 
http://www.soest.hawaii.edu/
PSRdiscoveries/Jan97/MoonLessons.html

oldalon

b.i.

Ket dolog jutott eszembe.

1. Az a bizonyos primitiv ember nagyon keves targgyal 
rendelkezhetett. Egy-ket  ij, nyilak, landzsak, valami egyszeru ruha, 
nehany vagoeszkoz, egy egyszeru sator vagy kunyho stb. A mai ember 
elete tele van rengeteg specializalodott targgyal melyek egy 
resze szinte felesleges, de biztos, hogy nem eletfontossagu 
(hatmosokefe??). Valamiert az ember nagyon erosen vonzodik a 
targyakhoz. Pl. neger torzsfonokok akar sajat nepuk tagjait is 
eladtak rabszolganak egy tukorert vagy szines uveggolyoert stb. Sok 
hasonlo es nem is afrikai peldat lehetne mondani. Menjunk be pl. egy 
mai kisgyerek szobajaba es latjuk mennyi felesleges mutyurket 
halmozott fel es ragaszkodik is hozzajuk. A szulok es rokonok is 
tobbnyire targgyakkal kedveskednek. Vagy gondoljunk egy 
idillikus kepre, a pasztor furulyat farag, vagy valami kis ajandekot 
valakinek. A targyak iranti (szerintem a fajra jellemzo, osztonos) 
igeny egyik oka lehet az altalanos fejlodesnek is es termeszetesen az 
un *munkaido*  novekedesenek is. A ket dolog nem valaszthato szet.

2. Megintcsak a fajra jellemzo osztonos viselkedesnek gondolom az 
ilyen-olyan epitkezeshez valo vonzodast is (most nem a bp-i metrora 
gondolok:))). Babilontol kezdeve, a Del-Amerikai indianokon 
keresztul, Egyiptomig lathatjuk ennek a belso vonzalomnak a letet. Az 
adott korban elve persze nehez eszrevenni bizonyos tendenciakat, de 
szinte biztosra veszem, hogy a mai vizlepcsoepitesek egy reszet is 
ide lehet sorolni. Nem hiszem, hogy ezt a gondolatot el lehetne 
intezni azzal, hogy azokat a regi epitmenyeket rabszolgakkal 
epittettek fel, meg kizsakmanyolas stb.  A kitalalok (tervezok? 
mernokok?), es a rabszolgafelugyelok is kemenyen dolgoztak. Legalabb 
is nem tancoltak, unnepeltek, aludtak stb (Faust?).  Mas talan ugy 
fogalmazna,  hogy ezek kicsit dekadens epitkezesek voltak. Szerintem 
ez a belso kesztetes  adott korulmenyek kozott egyszercsak ervenyesul 
es akkor nehanyan kitalaljak  es utana sokan tamogatjak az ugyet. Aki 
nem, azt kenyszerithetik is, de ez is csak a belso hajtoero 
intenzitasat mutataja. Bizonyos tarsadalmak, es talan rasszok, jobban 
elnek ezzel a lehetoseggel mint masok. Hogy erre nemcsak a nagy 
rabszolgatarto tarsadalmak voltak hajlamosak arra is van pelda. 
Stonegenge, a husvetszigeti kobol faragott emberfejek, nalunk a 
kunhalmok, Azsiaban a hatalmas Buddha-es elefantszobrok stbstbstb. 
Szerintem ez a masik osztonszintu alapja az egesz ugynevezett 
fejlodesnek. Hogy, hogyan alakulhatott ki az embernel ez a belso 
kesztetes?....a csuda tudja, de azt hiszem, hogy bar nagyon gyengen, 
de van allati megfeleloje is. Hasonloan a tanchoz, a muzsikahoz es 
meg nehany dologhoz. 

Most atolvasva amit eddig irtam nyilvanvanlonak tunik a ket dolog 
kapcsolata. Gondolom, hogy az egyik az egyeni, a masik pedig a 
kollektiv megjelenesi formaja egy valamilyen belso kesztetesnek.

Egyebkent ha a *munka*, *munkaido* kifejezesekbe kicsit belegondolunk 
akkor ugy gondolhatjuk, hogy a marxizmusnak azert van nemi igaza. 
Voltakeppen csak tevekenysegrol, aktivitasrol kellene beszelnunk, de 
valahogy megis ketteosztjuk munkara es szorakozasra. Azt hiszem erre 
mondtak, hogy elidegenedes.

Udv,

b.i.

> Ahogy en tudom, aktiv radioaktiv jelensegek nincsenek a Foldunk
> belsejeben.
> Javitsatok ki, ha tevedek.

Mit ertesz "aktiv radioaktiv" jelensegeken? Radioaktiv izotopok bizony
szepen vannak a foldben, es bomlanak is szorgalmasan. Azert van lent
meleg, ami "geotermikus energiakent" helyenkent fol is jon. (Erdemes
egyebkent nehany fedett gyogyfurdo levegojeben radon-szintet merni.)

Udv:
Jano

Egy agár kerget egy nyulat. A nyulnak 90 ugrásnyi előnye van. Amig a nyul
10-et addig az agár 7-et ugrik. De az agár 2 ugrásának hossza egyenlő a nyúl
5 ugrásának hosszával.
Hány ugrás után éri utol az agár a nyulat.

Sürgős megoldást és levezetést is kérek szépen .

Köszi.  Krisztián !   (5/b)

Ket termeszetes szam oszege 15257. Az egyik szam helyen nulla all. Ha ezt a
nullát elhagyuk a masik szamot kapjuk.
Melyik a ket szam??

Ha nullaval kezdve egymas melle irunk termeszetes szamokat, akkor milyen
szamjegye all az 1993 helyen??

      Gyors valaszt legyszives

               Koszonettel Krisztian

Sziasztok,

> A Hold egyes velemenyek szerint a naprendszeren kivulrol, vagy a kulso
> naprendszerbol kerult a Foldunk palyajara. Addig a tobbi bolygo
> gravitacioja
> annyira lecsokkentette a sebesseget, hogy a Fold gravitacios mezeje
> "befogta", es azota korulotte (ill. kozos tomegkozeppontjuk) korul
> kering(enek).

  Ettol nekem kicsit bizsereg a nyakam. Ha ugyanis beulok a Fold es
Hold (meg nem befogva) rendszer tomegkozeppontjaba, akkor azt latom, hogy
Hold szepen csinal egy hiperbola palyat, es elmegy a messzesegbe. Ahhoz
hogy befogja a Fold, jelentos energiat kell vesziteni valahol. Erre
tob opciot latok:
- ar-apaly erok: ez sacc per kb. nagyon keves, nem szavaznek ra.
- harmadik test: a tobbi bolygo/Nap szerintem tul messze van, kozel meg nem
  tudom volt-e valami. Azzal semmi bajom nem lenne, ha a Fold befogna
  valamit ami aztan a *Nap* korul kering.
- legkor: Ezzel az a bajom, hogy ugyan a legkor le tudja fekezni es raallitani
  egy ellipszis palyara, de ez nagy valoszinuseggel minden korben erinteni
  fogja a legkort, igy elobb utobb utkozik a ketto (nem tudom az ar-apaly
  erok meg tudjak-e menteni a helyzetet).

  Szoval: hogyanis fog be egy bolygo egy holdat?

Gyula

Sziasztok

Engem is nagyon erdekelt, hogy hogy mukodik ez a technika, es miert ne
alkalmazhato a koznapi eletben, (mozi, TV) En a szamitogepen gyertok
piros-kek kepeket (anaglyph) es a Natioanal Geographic nem tul regi
szamahoz adtak is ket ilyen szemuveget. Az Internetrol egyebkent egy
csomo ilyen kepet le lehet tolteni, es mondhatom, nagyon allat...

skank