Ugy erzem ez a cikk nem kivan kommentart, persze nem
kinlodnek a billentyukkel, ha minden sora nem szivem szerint
szolna. Jobb kedvu lettem, mert amig ilyen cikkek odahaza
megjelenhetnek nem lehet nagy baj a demokraciaval.
     A tobbit meg meglatjuk, mint a vak ember.....
     Potyogok pedig azok kedveert, akikhez nem jut el a hazai
sajto, hatha egyikunk-masikunk szivesen olvassa.
 (Rozsa Karoly)

       Thurzo Tibor: Bibo es Gallilei.
     A poitika, meglehet a politikus is, idegenkedik az arnya-
latoktol. Nem kedveli a nehezen attekintheto folyamatokat, a
bonyolult osszefuggeseket. Feher es fekete, jo es rossz, barat
es ellenseg: igy kerek s fokent egyszeru a vilag. Mi mas
juthatna eszunkbe az egyer szanalmasabb mediahaboru kicsinyes,
jobbara dontetlenul vegzodo csatainak, csetepateinak a lattan.
Fuggetlenul a vegkifejlettol, csak az veheto biztosra, hogy a
hadviselok minden osszecsapas utan tepettebbek, rongyosabbak,
mint annak elotte. Mind ketsegbeesetteben kutatnak uj tamoga-
tok, meg ki nem probalt fegyverek utan, kiserlik meg rendezni
soraikat, maguk moge allitvan a mediumok hozza hu, nekik
elkotelezett osztagait. Ezek pedig ritka kivetelektol elte-
kintve, belesetalnak a csapdaba es elhiszik - kovetkezeskeppen
olvasoikkal nezoikkel hallgatoikkal el is  hitetik - , hogy
helyenvalo a politikusok leegyszerusitett vitaja, valoban
fekete vagy feher, jo vagy rossz, barat vagy ellenseg minden
es mindenki a foldteken, de ebben az orszagban legalabbis.
     Az elmult napokban, minthogy az irott sajtonak, radionak,
tevenek azert nem a mediahaboru az egyetlen temaja, tobbszor
is szoba kerult Bibo es Galilei neve, eletmuve. (Bizonyitva
azt is, hogy a vilag sokszinu, arnyalt, korantsem leegyszeru-
sithetoek a benne vegbemeno folyamatok.) Biborol Szegeden
beszelgettek, vitatkoztak, Galileit a Vatikanbam - ugymond -
rehabilitaltak. Sorsuk mentalitasuk nehezen osszehasonlithato,
talan felesleges parhuzamokat keresni. Megis csabito a leheto-
seg. Vegul is Galilei meguszta a bortont, az inkvizicio beerte
a hazi orizettel, kenyelmes kenyszerlakhely kijelolesevel.
Cserebe persze tanainak megtagadasat kovetelve. Bibo megjarta
a bortont, am a diktatura eltekintett muvenek nyilvanos megta-
gadasatol. Kezenfekvobb es foleg celravezetobb volt megfosz-
tani a nyilvanossagtol, "veszedelmes" gondolatainak terjesz-
tesetol.
     Az egyhazat erositi, tekintelyet csak noveli a papai
gesztus, amely - valljuk be - semmifele kockazatot nem jelen-
tett a Vatikannak. A Bibot elemzok ertekelok helyzete bonyo-
lultabb. Galileit mar igazolta az elet, a kutatas, a tudomany.
Bibo eletmuve viszont a ma uralkodo nezetrendszerek magyar
kepviseloi szamara egeszeben elfogadhatatlan. Hiszen - kozhe-
lyeket sorolva - magas foku szocialis erzekenyseg, melyrol
fakado ironia, a hatalmi pozicio tulbecsulesebol taplalkozo
arrogancia elegans megvetese, az antiszemitizmus okos, targyi-
lagos vizsgalata, nem riadva vissza a valodi okok feltarasatol
es a megoldasok kijelolesetol sem; nos, csak nehany temetikus
jelzes az eletmubol. Igy azutan mar erthetobb is, hogy Szege-
den akadtak, akik az egyik legfigyelemremeltobb magyar gondol-
kodo "kisajatithatatlansagara" helyeztek a hangsulyt. Bar aki
ismeri a biboi eletmuvet, jol tudja, felesleges ez az igyeke-
zet, a szorongas. Erzekelhetoen, Bibo nem felel meg mai koze-
letunk egyetlen meghatarozhato politikai aramlatanak sem.
Vilagos okfejtes, targyilagos olykor kimeletlenul szokimondo
elemzes, melyseges humanum, hatartalan tolerancia - kire,
kikre revenyes, alkalamazhato mindez? Holott minden iranyzat-
nak erre lenne szuksege, ebben erdemes keresnie az annyira
ahitott siker zalogat.
     Sok cedulam eyiken egy idezet. Feluletes feljegyzes, nem
derul ki belole kitol szarmazik. Csak annyi, hogy valaki Bibot
ertekelve a "nagy protestans eretnekekhez" hasonlitva idezi:
"....az eretnek - a politika, a moral, a vallas vagy az eszte-
tika teruleten - olyan ember volt, aki megtagadta, hogy ero-
szakot tegyen az igazan, a lelkiismereten". Bibot erre nemcsak
szemelyisege, de utanozhatatlan es szinte egyedulallo nagyvo-
nalusaga is alkalmassa tette. Gondolkodasabol feltunoen hiany-
zik mindenfajta kicsinyesseg, sot: minduntalan le is leplezi a
kicsinyeseket. Sajatos, csak ra  jellemzo ironiaja, mikozben
olykor megsemmisito, azonnal utat lehetoseget kinal a fele-
melkedesre, a tevedes beismeresere, soha senkit nem zar "bont-
hatatlan varbortonbe"
     Tisztesegtelen lenne Bibot "lerangatni" a mi kis media-
haborunk "foldszintjere", kutakodva az eletmuben, idezetekkel
traktalni a sebeiket nyalogatokat, a velt, vegy valodi igazuk-
hoz ragaszkodokat. Netan feltetelezesekbe bonyolodni, mit
szolna ehhez vagy ahhoz Bibo, mikent velekedne a "csucson"
zajlo levelezesekrol, a szekertaborok "strategiairol". Csabito
lenne, de - emlitettem - tisztessegtelen.
     Meltatlan lenne peldaul (meg szuksegtelen is, hiszen
kinek-kinek joga lenne megalkotni sajat velemenyet) Bibonal
keresni a valaszt arra, Patyomkin-falat epit-e elenk a kor-
manyzat s az e targyban rendkivul aktiv ellenzek, talan meg
egyeteretesben is, minduntalan felporgetve a mediahaboru
esemenyeit. Ki torodne ilyenkor az olyan elhanyagolhato ugyek-
kel, mint az orszag gazdasagi-penzugyi helyzete vagy a tarsa-
dalmi feszultsegek novekedese. Hiszen ennel nyilvanvaloan
fontosabb, hogy a teve elnoke nehany szemelyi valtoztatas
mellett dontott a tevehirado es a kulpolitikai foszerkeszto-
seg, a Panorama elen. A tiltakozasok, a rokon-, es ellenszenv-
tuntetesek megannyi akciojat inditva meg ezzel. Katolikus es
protestans fopapok ereztek elerkezettenek az idot beleszolni
olyasmibe, amihez - mondjuk ki - semmi kozuk. Mindenesetre
nehany ecsetvonassal ok is tovabb szineztek a Patyomkin falat.
     Nem tudhato, hogy az allamfo meg a miniszterelnok postai
uton leveleznek-e egymassal, netan kengyelfutok - persze
diszmagyarban - szaguldoznak a parlamenti folyosokon, esetleg
allamtitkarok vallaljak magukra a kezbesito szerepet. Viszont
azt akar biztosra is vehetjuk, alig akad mar allampolgar, aki
elolvasna ezeket a leveleket. Amikor meg a tevehirado bemon-
doja kezd bele ismertetesukbe, kimegy a soreert, kavejaert,
harapnivalojaert. Hiszen jol tudja: presztisharc folyik. S mar
nem hiszi el, hogy ez a demokracia. Tisztessegtelen vagy
inkabb meltatlan lenne hat Bibot segitsegul hivni, lenne
dontobiro ebben a kicsinyes kuzdelmekben. Bizassek inkabb Bibo
igazi ismeroire, mikent talalnak valaszt az idoszeru, a valodi
kerdesekre. Itt legfeljebb (tan Bibotol sem lenne idegen
gondolat) Jozsef Attila egy sorara emlekeztetunk: "A multat be
kell vallani"
     Karol Wojtyla, a lengyel papa, II  Janos Pal gornyedt
hattal, lassan olvasta fel a rehabilitacio szavit, ismerte el
Galilai igazat.
     (Megjelent: Koztarsasag, 1992, nov. 13.)

Kedves Andra's,

termeszetesen abba nem szolhat bele senki, hogy te miert nem szavaznal
Peto Ivanra. En sem ra szavaznek, tobb okbol is, am ezek kozott a szar-
mazas (vagy arrol velekedes) pont nem szerepel.
Kadar Janossal sem az volt a baj, hogy Csermanek Borbalat nem vettek
felesegul, legalabbis a kapcsolat nekem nem vilagos. Ha jol emlekezem,
torvenytelen gyerek volt Willy Brandt is (igaz, hatranyt is jelentett
neki), megis a kozelmult egyik legtisztessegesebb politikusakent emle-
kezem ra.
Igen, egy eset nem bizonyitek, de ...
udvozlettel
kota jozsef

Jelenti a Radio Free Europe, 1992. novenber 23-an:

>"HDF CRITICAL OF HUNGARIAN MEDIA.  At a 21 November meeting organized
>by the Hungarian Democratic Forum in Kecskemet, Sandor Lezsak, one
>of the party's vice chairmen, condemned two articles published
>recently in Budapest dailies. Lezsak said that an article in
>Nepszabadsag alleging an upcoming government shakeup was written by
>representatives of a political force interested in running the
>country down in advance of the 1994 elections. The second article,
>in Magyar hirlap, details a meeting of the HDF presidium at which
>the leading party organ allegedly told Vice Chairman Istvan Csurka
>he should stop going his own way within the party or else resign.
>
>Csurka became the center of attention after publishing a political
>tract ..... lambasting the lukewarm
>policies of the HDF for political change Lezsak called the Magyar
>Hirlap article a provocation. The report was carried by MTI on 21
>November. (Judith Pataki, RFE/RL, Inc.)"
>

 Tehat Lezsak Sandor szerint a Magyar (?) Hirlap altal jelentett megtortentek
NEM tortentek meg. Vajon miert irt hazugsagokat a Magyar (?) Hirlap ?
( a szokasos valasz, hogy mindig hazudtak, miert ne hazudtak volna eppen
most is, nem teljesen kieligito, a miertet alaposabban is elemezni lehet).

A Magyar (?) Hirlap szerintem a kovetkezo celokat szerette volna elerni:

1. A libik csuggedeset akarta helyrehozni. Nezzetek, mondja a MH, Csurkat
   sikerult megsebeznunk, mar a sajat partja is cenzurazza.

2. A magyarok soraiban ketelkedest es megosztottsagot akart eloidezni. Vagyis a
   nep-nemzeti tabor es a centrum kozt veszekedest provokalni. Hogy
   a centrum es a nep-nemzeti taborok atfedesben vannak, az a MH-ot nem
   erdekli, talan nem is tudja.

				Tisztelettel, Csorna Istvan

Tisztelt Forum ! Olvasok a mai NYT-ban a foszerkeszto tollabol egy
glosszat. (Nem magyar targyu, Nemetorszagrol szol, igy nem
kivonatolom a Szemle-be).  Nagyon nagy baj van, szabadlabon
vannak egyes neo-nacik, a rendorseg nem csap le rajuk vaskezzel.
Talan valami nemzetkozi konferencia kellene, ratehenkedni azokra az
orszagokra (kicsiny orszagunk is benne van a felsorolasban,
Spanyolorszagtol Olaszorszagig szinte minden europai allamra
alkalmazhato) ahol neonacik szabadlabon tevekenykednek.

Kis hianyossagok vannak azonban a cikkel kapcsolatban. Egyreszt,
tudtommal az USA-ban sokkal tobb a neonaci, es nyiltabban
(torvenyesen) tevekenykednek mint barhol Europaban. Egy amerikai
lap vajon miert nem sopor a sajat portajan?

Masreszt, olyan bizonyos "nemzetkozi konferencia" MAR VOLT, ugy
hivtak hogy "Nurnbergi per".  EZT a hianyossagot tehat nem kell
bepotolni.

Harmadreszt, viszont EGBEKIALTO HIANYOSSAG van abban, hogy a
KOMMUNIZMUS buneinek nemzetkozi elitelesere, a bunosok
megbuntetese nemzetkozi normainak kidolgozasara ELFELEJTETT A
NYT is, Lantos ur is, masok is, FELHIVAST KEZDEMENYEZNI.  Ezert (is)
egyes piciny orszagocskak meg olyan alapveto ugyekben is
homalyosan latnak, hogy vajon a kommunista bunosoket (akik kozul
pl. M.o.-on nem csak EGYES, de MINDEN EGYES vezetosegi tag, fo
funkcionarius SZABADLABON VAN ES TEVEKENYKEDIK) vajon
elevultnek kell-e tekinteni, vagy a harom eve elkovetett bunoket
LEGALABB UGY kell buntetni, mint a felevszazaddal regebben
elkovetetteket.

A "szabadlabon levo neonacik" elleni kampanynak akkor lesz csak
BARMI hitele, ha a "szabadlabon levo kommunistak" elleni kampany
LEGALABB olyan heves.

Uraim, lehet valasztani. A "posztkommunista" orszagok vagy
permissziven megengedik kommunista (es neonaci) bunozok
szabadon garazdalkodasat (es ez esetben NEM a neonacik, hanem a
kommunistak fognak uralomra jutni, HISZEN SOKKAL TOBBEN
VANNAK), vagy pedig

NEMZETKOZI KONFERENCIA LETESUL HOGY KONTROLLALJA A
KOMMUNISTA ES NACI DEMOKRACIAELLENES TEVEKENYSEGET.

Kivancsi vagyok, MIKOR fog megjelenni (es kitol) pl. a New York
Times-ban egy ilyen konferenciara valo felhivas.