1. |
Re: uvegsotetites 'kvarccal' (mind) |
16 sor |
(cikkei) |
2. |
matematika a konyhaban (mind) |
19 sor |
(cikkei) |
3. |
A FELADAT (mind) |
71 sor |
(cikkei) |
4. |
Re: Eva ugyekben (mind) |
19 sor |
(cikkei) |
5. |
Szokomasodpercek oka (mind) |
13 sor |
(cikkei) |
6. |
Wigner-effektus (mind) |
17 sor |
(cikkei) |
7. |
Re: PLL & szokomasodperc (mind) |
44 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re: uvegsotetites 'kvarccal' (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Errol
> jut eszembe, a fenyre elsotetulo szemuveg-uvegek hogyan mukodnek ilyen
> trukkok nelkul?
>
> Udv,
> marky
Udv!
A klasszikus esetben ezust-klorid volt beoldva az uvegbe. Mint
fenykepezestan-bol tudjuk, feny hatasara az ezust klorid(bromid) bomlik,
foleg ezustre.:)) Viszont nem tud messze menni, mert szegeny bele van
agyazva az uvegbe. Kovetkezeskepp, ha elmegy a feny, visszaalakul. Lehet
hogy van azota ujabb trukk is, en ezt ismertem.
Istvan
|
+ - | matematika a konyhaban (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Felmerult bennem: az ember negy izt kepes
> erzekelni: sos, edes, savanyu, keseru. Tehat minden iz az ember
> szempontjabol egy negydimenzios vektor.
Elavult info.
Nemreg fedeztek fel az otodiket, husiz, vagy mi, megvan a megfelelo
elnevezese is, csak elfelejtettem. :(
Igy mar 5 dimenzios az a vektorter, de nem zarnam ki - okulva ebbol az
esetbol -, hogy tovabbiakat is felfedeznek idovel.
Amugy az otlet nem rossz. :)
De a halmazallapotot reszleteiben is utanozni kellene, mert a nyelvnek
vmifele tapintasos erzekelokepessege is van. Es a szajon belul nem csak a
nyelvnek.
Es akkor meg ott van a hoerzet es a latvany. A szagokrol nem is beszelve,
amik jo sokdimenziosak lehetnek. :))) (Vagy nem? Kb mennyi?)
Es persze az etkezesben jelentos mindezeknek a szerepe.
hjozsi
|
+ - | A FELADAT (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Ha mar ennyit meloztunk, ne vesszen karba: kozolhetek veletek egy
bizonyitast, amiben belatjuk, hogy pontosan 5*24 megoldas van. A
bizonyitas Mehesz Andras erdeme (Joskanak is van egy), amit kicsit
kiegeszitettem es leegyszerusitettem. A tovabbiakban egyszeruen
eleknek es csucsoknak nevezem a tetraeder elein es csucsain levo
szamokat (ugy ertve, hogy egy elen csak egy szam van).
Joska fele lemmak (Biz.-t ld. a leveleben):
1. A csucsok osszege 26.
2. Egy csucs es eleinek osszege 21.
____
A 26 13 fele keppen irhato fel 4 szam osszegekent (ezek tehat a
csucsok lehetseges esetei):
1) 10 9 6 1 +
2) 10 9 5 2 +
3) 10 9 4 3 -
4) 10 8 7 1 +
5) 10 8 6 2 ?
6) 10 8 5 3 -
7) 10 7 6 3 -
8) 10 7 5 4 +
9) 9 8 7 2 +
10) 9 8 6 3 ?
11) 9 8 5 4 -
12) 9 7 6 4 -
13) 8 7 6 5 -
1. All.: Ket csucsnak, vagy egy csucs es egy elenek osszege
nem lehet 13.
Biz.: Indirekt. Vegyuk a ket szamot: a,b, es a hozzajuk tartozo haromszoget.
f
d e
a b c
Ha a+b=13, akkor c+d+e+f = 34-13 = 21. Viszont g+d+e+f = 21, ahol g
az f csucshoz tartozo maradek el. Ekkor tehat g=c, ami nem lehet.
Ebbol kovetkezoen a minusszal jelolt szituaciok kiesnek. Most
bebizonyitjuk, hogy a kerdojellel jeloltek nem lehetsegesek, a
plusszal jelolteket meg Joska mar multkor felsorolta. (azt nem
bizonyitjuk, hogy ezekbol fejenkent csak egy van, de ez mar nem
okozhat gondot)
2. All.: Egy 2<a csuccsal szemkoztes haromszognek van ket ele, melyek
osszege 2a-5.
Biz.: Legyen a negy csucs a,b,c,d. Ekkor a+b+c+d=26. Az elozo
allitasbol kovetkezik, hogy a (13-a) szamnak a bcd haromszog egy elen
kell lennie. Ekkor tehat a bcd haromszog maradek ket elenek osszege:
34 - (b+c+d) - (13-a) = 34 - 26 - 13 + 2a = 2a - 5
Folyamany: a 3 nem lehet csucs.
Biz.: Indirekt. 3>2, ezert a vele szemkoztes haromszogon lenne ket
szam, melyekre a+b = 2*3-5 = 1, ami nem lehet. (megj.: ebbol a
tetelbol is kiszurhetunk 4-et a szituaciok kozul, de azokbol 3-at mar
egyszer kiszurtunk). Tehat a 9,8,6,3 (10.) nem lehet megoldas.
3. All.: a 10,8,6,2 (5.) nem lehet megoldas.
Biz.: Csak egy paros szamunk maradt, a 4. Tegyuk ezt le valamelyik
elre. Ekkor lesz olyan haromszog, aminek elei mind paratlanok, de
mivel a csucsok mind parosak, ezert az osszeg nem lehet 34.
Ezzel belattuk, hogy 5 lenyegesen kulonbozo megoldas van. Ezt meg kell szoroznu
nk 24-el, a tetraedert onmagaba vivo lekepezesek szamaval.
Ezzel keszen is volnank. Ugye nem is olyan szornyu? :-) (szerintem az)
Udv.: SB
|
+ - | Re: Eva ugyekben (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szeleczky Attila:
> Remelem csokkentek a felreertesek, beszedben mindez gyorsabb
> de itt is lehet kozeliteni.
Ok, most mar rendben vagyunk. En sem mondtam, hogy ne lehetnenek pl.
elvandorlasbol fakado elagazasok. Az indianos pelda nagyon erdekes.
Szerencsetlen digo hogyan kerulhetett at? Akkoriban meg hajozas se
nagyon volt, csak a szarazfoldon mehetett (erre utal, de nem sokat
szamit, hogy a nyugati parton talaltak. Ha mar atszelte Eurazsiat,
Amerika meg se kottyant volna neki). Nem tudom mi van meg a
szovegben, de ismerek egy masik peldat is: A picot indianok New York
allamban engedelyt kaptak a szerencsejatekok uzesere a teruletukon.
Ebbol kifolyolag a torzs iszonyuan meggazdagodott, es most mindenki
jelentkezik picotnak. A mitokondrium vizsgalatabol dontik el,
reszesulhet-e a vagyonbol. Vicces. Par evtizede meg szemet rezboruek,
most meg... nagy ur a penz.
Udv.: SB
|
+ - | Szokomasodpercek oka (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
> Lehet a szokomasodpercek elofordulasanak oka az, hogy
> a Fold felszinen, ... egy tobb millio tonna nagysagrendu
> testet rendszeresen ... beforgatnak es leallitanak?
Szerintem nem. A Fold perdulete kb. 7x10^33 kgm^2/s. Az altalad leirt
test forgasakor igen joindulatuan is legfeljebb 10^12 nagysagrendu
perdulet jon ki. Ez a Fold forgasanak periodusidejet csak a kb. 25.
tizedesjegyben csokkenti. Egyebkent milyen testre gondoltal?
Udv:
Jano
|
+ - | Wigner-effektus (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
Wigner-effektus TIT-alapon:
Grafitmoderatoros reaktorokban a neutronok utkozesuk soran szenatomokat
lokhetnek ki a szabalyos kristalyracs (minimalis energiaallapotu)
helyerol. A reaktor hosszu mukodese soran a kristalyhibak
felszaporodhatnak. Wignernek jutott eszebe, hogy ekkor, ha a grafit
valahol tulmelegszik, a szenatomok homozgasa elenkul, igy egyes
helyukrol kilokott szenatomok visszakerulhetnek eredeti helyukre, ami
energiafelszabadulassal jar. Ez tovabb noveli a homersekletet, igy
pozitiv visszacsatolassal a grafit tulmelegedeset, ongyulladasat
okozhatja. A megelozes modja: a grafitos reaktorokat idonkent
mersekleten fel kell melegiteni. Ez nem sikerult 1957-ben Windscale-ben,
es tonkretettek egy reaktort.
Udv:
Jano
|
+ - | Re: PLL & szokomasodperc (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Feher Tamas ):
> Tudtok esetleg olyan konyvrol, vagy on-line leirasrol ahol a
> digitalis hangolasu radiokban hasznalt PLL tunerekrol van
> valamilyen alapveto leiras (angol vagy magyar)?
> [Szerintetek erdemes PLL hangolasu vilagvevo taskaradiot venni,
> vagy pedig a rovidhullam (SW) vetelehez meg mindig jobb egy 12
> band SW terjedelmu hagyomanyos radio? Melyik az erzekenyebb?]
Sajnos nem tudok ilyen dokumentumrol.
A PLL (Phase Locked Loop) egyebkent nem csinal mast, mint automatikusan
hozzaigazitja a vevo frekvenciajat az adoehoz. Ha kered, leirom a mukodesi
elvet (egy egyszeru megvalositasat).
Az erzekenyseg szerintem ettol fuggetlen dolog, bar nyilvan mindketto a
veteli minoseget javitja.
> Lehet a szokomasodpercek elofordulasanak oka az, hogy
> a Fold felszinen, kb. az 50-55-60 fok eszaki szelesseg
> kornyeken egy tobb millio tonna nagysagrendu, viszonylag
> tomor testet, rendszeresen nehany tized fok/perc sebessegre
> beforgatnak es leallitanak?
> Gondolom ekkora tomeg mar hathat a Fold forgasara.
Arra gondolsz, hogy mi tortenik, ha Superman idonkent megforgatja a
Gellerthegyet? (Parmillio tonna=100x100x100 kobmeter ko.)
Nem eleg.
A szokomasodpercekre a Fold forgasanak nagyjabol 10^-8-os nagysagrendu
megvaltozasa miatt van szukseg. A Fold forgasi sebessege 0.25 fok/perc
("nehany tized"). Tehat akkora testet kellene forgatni ugyanilyen
sebesseggel, amelynek a tehetetlensegi nyomateka mintegy 10^-8 resze a
Foldenek. Azonos alak es suruseg eseten a tehetetlensegi nyomatek a linearis
meret otodik hatvanyaval megy, ezert a Fold atmerojenek 1/40-ede nagysagu
"sziklat" (300x300x300 kobKILOmeter) kellene naponta egyszer megforditani (a
Foldhoz kepest), hogy eleg hatasa legyen.
Nem igazan realis. Es nem eri meg a "legyen kisebb, de sokkal gyorsabb"
iranyban sem probalkozni, mert egyre tobb energiara van szukseg ugyanannyi
perdulet kisebb tehetetlensegi nyomateku testbe valo "preselesehez". Ezzel
analog a puska es a golyo esete: a robbanastol ugyanannyi lenduletet kap
mindketto, de a golyo sokkal tobb energiat visz el (a vadasznak nem mindegy,
hogy a puskatust vagy a golyot tamasztja a vallanak).
Udv,
Titusz
|
|