Tobben is felreertettek a "sotetben lat" kiserlet lenyeget. Ez azt
jelenti, hogy en fogalmaztam felreerthetoen. Akkor most szeretnem
hangsulyozni a lenyeges pontot:

	Nem az az erdekes, hogy fotont tudunk megsporolni, hanem az, hogy
	a detektalt objektum (szerencses esetben) EGYALTALAN NEM kerul
	kapcsolatba a fotonnal.

A cikkirok ezzel kapcsolatban emlitettek meg a Bose-Einstein kondenzatumot
(nagyon hideg, egy mikrokelvinnel alacsonyabb homersekletu reszecske-felho,
amelyben az elemi reszecskek hullamfuggvenye koherens). A nagyon hideg
reszecskerol visszaverodo foton annyi energiat adhatna at a reszecskenek,
hogy az elhagyna a kondenzatumot. A megfeleloen felepitett macskaszemmel
viszont ugy "fenykepezhetjuk" le a BEC-et, hogy nem rontjuk el.

Bar az interaction-free detektalas elvet a mar korabban kidolgozta ket
kutato (a nevukre nem emlexem pontosan, talan Elitzur es Valdman), de az
altalaluk alkalmazott egyszeri elrendezes csak 50%-os "hatasfokkal" ment
(a masik 50%-ban a foton eltalalta a detektalt objektumot), igy gyakorlati
alkalmazasrol szo sem lehetett. A sciam-ban irott finomitott elrendezessel
a foton elvesztesenek eselyet (=interaction) jelentosen csokkenteni lehet.

Udv/Laci

Negyed kilo balnat, delfint, fokat, egyeb nagymeretu allatot vennek
magas felarral.

Minel oregebb es minel zsirosabb, annal jobb.
Lehet trancsirozott, darabolt, orolt, esetleg mar hasznalt;
allatvedok kimeljenek, en is szeretem az allatokat.

Ha otven eve a melyhutoben tartod, meg jobb.
Fontos a csomagolas: neylon zacsit, muanyagot meg eleteben nem latott,
annal inkabb aluminium foliat vagy dobozt, esetleg uveget.

Ha van ilyened es nekem adod, sok frank uti a markod.
Mielobb! Koszonet.

Otvos Edit

Kedves Tudosok!

Szeretettel udvozollek benneteket a megnyiton. Fogadjatok oszinte
jokivansagaimat, es leplezetlen oromomet ezen a nagy napon.


Sziasztok!
                                                                         dzsoki

Az 1997. februar 10. Hetfoi Tudomanyos Hirado
(TV2) hidegfuzioval foglalkozo reszenek
hanganyaga megtalalhato a
http://www1.intersoft.hu/cf/ cimen, ahol
jeki4.gif es jeki4.jpg  egy kepkocka a musorbol,
tuhicf.wav (3 Mb) a riport hanganyaga (kb. 5 perc),
jekitel.txt Dr. Je'ki La'szlo' "pointerei",
tuhicf.arj az elozo file-ok tomoritve (1.4 Mb).

A musorban Dr. Je'ki La'szlo' (KFKI RMKI)
beszelt egy par szot.

Kelemen Lajos

Hello!
 
 Ha mar itt ez a vadonas uj rovat, kerdezek egyet. Elorebocsatom, hogy nem 
vagyok fizikus (programozo matematikus a vegzettsegem), ugyhogy nem nagyon 
tudom hova tenni a temat.
 Szoval eloszor Egely egyik konyveben olvastam ilyeneket, de nem igazan 
talalok ra jo megoldast. A problema: egy magnessel elmeletileg akarhany 
vasdarabot felmagnesezhetek. Es az eredeti magnesem ugyanolyan maradt. Nem 
kellene ehhez valahonnan energiat szerezni? Mintha ellenkezne valamifele 
megmaradasi torvennyel: sok magnest csinaltam energiabefektetes nelkul. Hogy 
nez ez ki valojaban?
 Masik kerdesem: honnan lehetne minel tobb csillag koordinatait megszerezni? 
Mar hozzajutottam a legkozelebbi 15-20 csillag durva koordinataihoz, de ennel 
tobb kellene. Egy szabvany csillagterkepen nem nagyon talalom a csillagok 
tavolsagait, csak a helyet az egen.
 Mara ennyit. Viszlat!
 
 
        Barna Janos

Nem hiszem, hogy a Tudomanynak a kihalastol kellene felnie. En ugyan nem fo-
gom ertelmes cikkekkel oktatni a nagyerdemut, de talan egy-ket erdekes kerdes 
felvetesere kepes vagyok. 

Volt egy vita a neuronhalok kapcsan a Vitaban, ami talan most atkoltozhetne 
ide (Lajos tett ez ugyben). Ebben a temaban tennek fel nehany kerdest.

1. Letezik-e "bizonyitas" vagy "cafolat" a Church hipotezisre, vagy ki tud ilye
n
probalkozasrol? En ugyanis nagyon kevesnek erzem azt, amit ez ugyben mondanak 
az okosok, nem ertem hogyan epitkezhetnek ilyen ingovanyos talajra. Hogyan von-
hatnak le messzemeno kovetkezteteseket a Turing gepek elmeletebol anelkul, hogy
biztosak lehetnenek a TG-nek tulajdonitott univerzalitasban. 

2. Ki tud valamit a Church fele lambdakalkulusrol?(konyv cim, barminemu info.).
Boldog lennek egy ilyen temaju cikktol.  

3. Sokat hallok "nem algoritmikus" agyrol stb.. Mit jelent a "nem algoritmi-
kussag"? Letezhet-e egyaltalan "nem algoritmikus" veges nagysagu dolog (vagyis 
ami nem irhato le TG-vel)? (megj. az imenti kerdsest koltoinek szantam, leg-
jobb tudomasom szerint a valasz: nem!) 

4. Mi kulombseg van ELVIEKBEN a Penrose fele qantumos agy, es egy TG kozott? 
Letezik-e ilyen egyaltalan? Ha nem letezik tkp. mit akar Penrose? Az, hogy az 
agy legmelyebb tulajdonsagai nem fedhetok fel, meg nem mond ellent az EMI-nek.
Ettol meg egesz nyugodtan lehet igaz az EMI, es nyugodtan lehet emberi szintu 
MI-t epiteni. 

5. Lehet-e "passziv" szamitogepet epiteni? Ez a gep optikai kabelekbol, tukrok-
bol, polarszuro-csavaro dolgokbol allna. A bemeneten bevilagitanank (mondjuk a 
polarizltsagban, bemeno szogben stb.-ben lenne kodolva az informacio.) a kime-
neten pedig megkapnank az eredmenyt ado eloszlast, vagy polarizaltsagot stb.-t.
   
Sajat cimre is varom a leveleket: 

Udv.:
	Sebestyen Balazs

>Akkor most a feny az hullam, vagy reszecske termeszetu?  :-))
>
>tamas

	Kedves Tamas,

Pontosan ertelmezve a kerdesedet, a valasz az, hogy a feny mind hullam, mind
reszecske termeszetet mutat. Ezt pontosabban ugy lehet megfogalmazni, hogy
a fennyel kapcsolatos termeszeti jelensegek egy reszet ugy lehet meg-
magyarazni, ha a fenyt hullamnak tekintjuk; a jelensegek masik reszet pedig
ugy, ha reszecskenek.
Valojaban letezik a fenynek a mai ismereteink szerint korrekt leirasa es
magyarazata, ezt ugy hivjak, hogy relativisztikus kvantum-terelmelet.
Ez a fenyt (es minden mas reszecsket) egyfelekeppen ir le, koznapi
embernek szokatlan matematikai eszkozokkel es formalizmussal. Ez viszont
mar olyan szintu absztrakcio, hogy klasszikus, emberi gondolkodasmodunknak
teljesen idegen.
A reszecske-hullam elmelet sokkal kezzelfoghatobb, mintha mindenfele opera-
torokrol meg hullamfuggvenyekrol stb..beszelnek; marmint egy modern fizikat
nem tanult ember reszere.

Arra a kerdesre pedig, hogy MI a feny, senki sem tud valaszolni, csak azt
lehet megmondani, milyen.
Ha a MI kerdesre szeretnel valaszt talalni, akkor azt nem a tudomanyban
kell keresned, mert a tudomany nem tud erre korrekt, bizonyithato stb.
valaszt adni.
A valaszt ott keresheted a kerdesre, ahol nem szukseges a korrekt, bizonyithato
stb. gondolkodasmod. Ez pedig a hit, hiedelem, ill. az erre epulo dolgok:
vallasok, babonak, stb.  Persze sajnos ahanyat megkerdezel, annyi kulonbozo
valaszt fogsz kapni.

				Jo gondolkodast,
							Ligu

Udvozletem a Tudomany minden olvasojanak (mar ha vannak ilyenek:-).
Remeljuk, ez a hix ujszulott szepen fog gyarapodni, eszben, terjedelemben,
s elobb utobb befolyasos szemelyisegge fejlodik. 

Egy dolog maris izgat engem: ez pedig a hatarok kerdese. A dolgot onnan 
megfogva, hogy mi tekintheto a tudomany temakorebe tartozonak, s mi nem. 
????
Javaslom, legyen a kriterium tenyek a szigoru tisztelete. Ezt betartva, 
barmi is a vizsgalodas targya, a vizsgalodas jogot formalhat a tudomanyos 
rangra. 
!!!!

 Janos, regieknek: Vaskalap.