Kedves Jozsef!
 )
Remelem, hogy azzal a levellel kapcsolatban, amire reagaltal, az eredeti
levelemet es az arra kapott valaszomat is olvastad, ugyanis az megvilagtija,
hogy mit milyen szempontbol kerdezek.
"Szerintem itt olyan termeszetu a problema, amit nemigen
lehet feloldani. A modell ugyanis nagyon egyszeru, nagyon
vilagos, a matematikaja egyszerubb mar nem is lehetne.
Nem ezzel van a baj. A nehezseg az, hogy maguk a
kiserleti eredmenyek ellenkeznek azzal, amit itt jozan
esznek neveztel."
Pontosabban vannak olyan kiserleti eredmenyek, amelyeket a "jozan esz"
bizonyos alapelveivel ellenkezo modon tudtak eddig megmagyarazni. Einsein a
sebesseg, az ido, es atavolsag relativitasat, es az abszolut fenysebesseget
bevezetve magyarazta meg. A Newtoni modell, amely minden reszeben a jozan
elveket koveti, nem tudja megmagyarazni. De elkepzelheto olyan magyarazat,
amely kevesebb jozan elvet ad fel, mint a spec.rel.
Ne felejtsd el, a kiserletet is interpretalni kell, es interpretaltak is, de
egy mas modellben mashogy kell interpretalni. Egyetlen dolog kotott, az, amit
lattunk a kiserletben.
"Egy pontban egyetlen megfigyelo eseten
hogyan lehet ugy definialni az egyidejuseget (ertelmesen), hogy mondjuk egy
kozelebbi es egy tavolabbi tukorrol visszajovo fenyjel annak ertelmeben
egyideju legyen?"
Igy. A ket dolog egyideju, es a feny sebessege vegtelen. Szamomra ez kevesbe
orult definicio, mint az, hogy a feny sebessege veges, es igy egy testet
gyorsitva veges sebesseget erhetunk csak el. Nem tudom, hogy a vegtelen
fenysebesseget definialva hogyan kell alakitani az elmeletet, es mi lesz
belole, de kivancsi vvolnek ra, hatha jol hangzik.
"Tehat pl. nem fogadjak el, hogy egy repulon utaztatott ora mashogy jarhat,
mint egy helyben marado. (Pontosabban ezt technikai hibanak tartjak)"
Lehet viszont azt is mondani, hogy az orak technikailag hibatlanok, azonban
egy olyan technikai eszkoz, amely egy bizonyos modon definialt idot mer. En
mondhatom azt, hogy az ido marpedig allando (deklaracio!), hanem az orak
ketyegnek gyorsabban a masik rendszerben (az orak jarasa gyorsabb, a
reszecskek bomlasi ideje nem allando...). Ezt onkenyesen megtehetem. Kerdes,
hogy ennek mi a kovetkezmenye, hogyan kell kialakitani ezt az elmeletet ugy,
hogy az osszes kiserleti eredmenyt magyarazza, es vegul, hogy hogy tetszik ez
az embereknek?
"Persze konnyen lehet, hogy letre lehet hozni valamilyen
szempontbol erthetobb interpretaciot. Eddig nem lattam
ilyet, ha lenne, lehetne rola egy jot beszelgetni. Sajnos
altalaban csak abszolut kutyautok szoktak ezen a teren
uj dolgokkal eloallni. "
En bevallom, hogy ezen a hataron tul kutyauto vagyok. Csak annyit gondoltam,
hogy a felvetest, mint otletet be tudom latni, es jonak gondoltam. Ezert is
kertem szakvelemenyt arrol, hogy vegig lehet-e vinni egy ilyen ujitast, es
hogy volt-e mar ilyen, valamint, hogy elkepzelheto-e hogy van ertelme.
math
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: darmol.elte.hu)
|
Sziasztok!
Segitseget szeretnek kerni egy matematikai
problema megoldasahoz. Szamitastechnikai
jellegu a feladat, probalom erthetoen leirni.
Egy diszkret pontokbol allo feluletbol indulunk ki.
Adott egy amorf felulet (regio), mely bizonyos
pontokat osszekoto egyenesekbol all. Barmely
pontrol megtudhatjuk egyertelmuen, hogy
benne van, vagy kivul van a teruleten. Barmely
negy pont altal kijelolt teglalaprol is megtudhatjuk,
hogy benne van-e a regioban. Egy olyan algoritmusra
lenne szuksegem, ami megadja a teruletet teljesen
lefedo, egymast lehetoleg nem atfedo teglalapokat.
Segitseg talan, hogy a regiot befoglalo teglalapot is
megkaphatom.
Ha nem megy, nem problema. A Microsoft tiz eve
probalkozik, eddig arra jutottak, hogy vizszintes
vonalakkal fedik le a teruletet. Ennel egy kicsit
jobbat szeretnek, ha egyaltalan lehetseges.
A valaszokat maganba, vagy ide a listara kernem.
Koszonom.
<sacha>
|
