Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX KORNYESZ 417
Copyright (C) HIX
1997-09-26
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 meg egy kis plutonium (mind)  67 sor     (cikkei)
2 Ablak arnyekolas? (mind)  7 sor     (cikkei)
3 Nadas (mind)  45 sor     (cikkei)

+ - meg egy kis plutonium (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Be kellett latnom, hogy ideje felhagynom regi taktikammal. Ez az volt, hogy
valahanyszor bulvarszintu dolgot olvastam, kapasbol ravagtam, hogy az
ellenkezoje az igaz. Nem ugy van! Az ellenkezoje sem igaz, az elet ennel
sokkal valtozatosabb.
  A NetFind keresojebe bepotyogve a buvos "stop cassini plutonium russian
mars probe" szavakat, a program a nyakamba boritotta az egesz WC-tartalyt. A
hasonlat helytallo, mert akarmilyen szomoru is, a "Stop Cassini Newsletters"
alaphangja az, hogy barmit is mond a NASA, annak egy betuje sem igaz. Mi,
ontudatos polgarok sokkal hivatottabbak vagyunk a dolgok megitelesere es ugy
latjuk, itten keremszepen tudatosan felre akarnak vezetni minket. Hazudnak
nekunk, hiszen mi jobban tudjuk, hogy igenis megoldhato napelemekkel a
Szaturnusz koruli szonda energiagondja, megbizhato forrasunk az a holland
kutato, aki ezzel foglalkozik es azt mondta, ha eleg penzt kap, ot even belul
produkalja az eredmenyt.
  Talaltam ertelmes dolgokat is, ezeket szeretnem megosztani Veletek. De
azert a rossz majam nem enged el meg egy becsapos kerdest: Hogyan lehet az,
hogy egy eletveszelyes kiserlet ellen tuntetest hivnak ossze a kiserlet
helyszinere a kiserlet idopontjaban? Nem vicc: "Bereljetek halaszhajokat es
menjetek ki vele a Cape Kennedyhez, akkor majd a NASA nem meri felloni...!"
  A NASA nem tartja kulonlegesen veszelyesnek a szondat, fel fogja loni, ha a
halaszhajokat eleg messze tereltek ahhoz, hogy ne usse agyon oket, ha megis
leesne. A Stop Cassini csoport szerint az egesz kornyek eletveszelybe kerul
egy ilyen alkalommal, ezert is a tiltakozas. Mi ez, ha nem nyilt felhivas
martirhalalra? Blo:ff?

Na es az erdekessegek, amit talaltam az orosz Marsszonda tavalyi
katasztrofajarol:
  A fellott plutonium valahol 200 gramm korul volt. Hogy mire kellett nekik
ez a szivarosdoboz, arrol nem szol a fama. A dolog nem szorodott szet, ami
szejjelesett, az a raketa volt. A helyi (marmint itt, az USA-ban helyi)
figyeloszolgalat minden erovel azt a darabot figyelte, amelyik mar
elpottyantotta a veszelyes rakomanyat. Aztan amikor kiderult hogy ez a darab
nem az a darab, ujra elovakartak a regi felveteleket, es behataroltak egy
50x200 merfoldes savot, hogy ott lehet. "International teams to search for
Russian probe's power unit, November 28, 1996" CNN Web hir. Ott azert sokaig
nem szaglaszhattak, mert nem kertek beloluk sem Chile, sem Bolivia, de addig
gondolom nem nyughattak, mig ki nem dugtak egy GM csovet az ablakon, ketyeg-e
az alfasugarzas.
  A kovetkezo hir:[FBIS Translated Text] The Russian Mars-96 space probe has
been found south of the Oyuni salt pan in Bolivian territory, 100 km from the
Chilean border, at a height of 4,000 meters, between hills and
ravines...personnel from the Russian Embassy and Bolivian Army military men
went to the site where the space probe was found. December 13 a datum. A cikk
meg megemliti, hogy tobben is lattak szallni alehullo darabot, hogy hova,
arrol megoszlottak a velemenyek. Volt, aki nagy tuzcsovat latott, fenyeset,
mint a fene, innen szarmaztak az elegesrol es szetszorodasrol szolo hirek. Es
mikent a horgasz ki nem fogott hala, a szetszort plutonium mennyisege is
notton nott a sajto szarnyan.
  A Wired News a Boston Globe-ra hivatkozva szinten Dec.13-an irja: A nuclear
cloud hangs over the failed Russian Mars space probe, and most of the US
media is looking the other way. That's the assessment of nuclear activists
and watchdogs familiar with the true details of Mars 96's fiery re-entry and
breakup into Earth's atmosphere. Az ugyben autentikus forrasnak fel sem tunt,
hogy a terulet felett lebego radioaktiv porfelho az, aminek a kereseset abba
sem hagytak, a dolog ugyanis annyira egyszeru es olcso (marmint a gyalogos
kutatashoz hasonlitva.)
Ja, a hely, ahol vegulis megtalaltak a szerkentyut a kijelolt 50x200
merfoldes negyszogon kivul, attol olyan 50 merfoldre volt.
  Tobbet nem talaltam a dologrol. Sem azt, hogy tovabb kerestek, sem azt,
hogy Oroszorszag orvosi tanacsadokat kuldene a helyszinre.

  En most itt ezennel es unnepelyesen megigerem, hogy soha tobbet nem fogok
bulvarcikkre bulvarszinten valaszolni. "Ki disznok koze fekszik..."
  Rajtam kivul meg tobbeknek van itten megigernivaloja. Ki sem kell mondani.
Csak ugy legyen. OK?

Laszlo Barna (ezuttal otthonrol)
+ - Ablak arnyekolas? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Elozo sza'mban ablakok foliaval torteno szigetelesrol volt szo.
Ha jol ertettem az eltakaras jelenleg a legpraktikusabb. Az eltakaras mit jelen
t?

Udv!

Lantos Peter
+ - Nadas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hello!

Veletlenul beleneztem a Kornyesz 413-414-es szamaiba es lattam, hogy a nadas
viztisztito szereperol elmelkedtek.

Meszaros Laci irja:
>kezdtem. A nad mint szennyviztisztito jo otlet, tobb helyen hasznaljak.
>Sajat nadas telepiteset azonban fontoljatok meg, mert rengeteg szunyog
>kel ki majd belole. Tudom, bioszunyog, de megis...

Szilva ) irja:
>Sajnos ki kell mindenkit abrandmtani, a nadas nem is annyira jo szuro. 
>Ugyanis igazabol a nad szereti am a vizet, de nem onnan veszi fol a
>tapanyagokat, (hanem a talajbol) es mivel jo arnyeka van, az algak
>elpusztulnak a nadasban, csak bacik elnek meg. Ennek eredmenyekepp a
>szennyezo anyagok ugyan lebomlanak, de nem tunnek el, hanem szepen
>tovabbfolynak a bomlastermekek.

Most en irom:
A nadas mint szennyviztisztito tenyleg jo otlet, csak Europaban tobb SZAZ
helyen hasznaljak. A legkisebb csaladi hazhoz van, a legnagyobbak vegyi
uzemek, textilgyarak szennyvizet tisztitjak tobb szaz kobmeter/nap mennyisegben
 .
Magyarorszagon harom nagyobb (nehany 100 fos falvak) mukodik es tobb kisebb.

De nem mindegy, hogy milyet epitenek! A harom nagyobb fo tipusnak tobb tucat
alvaltozata van, koztuk van fusi-barkacs minosegu is. Elso fontos tudnivalo,
hogy a nadas szennyviztisztito tipusa a szennyviz tipusatol fugg. Mas kell
mosovizhez, csaladi hazhoz, sertestelephez.

A szunyogok csak akkor jonnek elo, ha a nadas felszinen megall a viz.
Masreszt ne verd le a fecskefeszket az eresz alol es akkor nem lesz szunyog
sem. Igaz, hogy pottyos lesz tole a jarda...

Felreertes, hogy a nadasban a nad felvesz barmit is a szennyvizbol. Az
osszes szennyezoanyag eltavolitas legfeljebb 5-10%-aban vesz reszt.
A szerves anyagot a talajban elo bakteriumok CO2-ve es vizze, illetve CH4-e
alakitjak. A nitrogen leginkabb redukcio utan, gaz formaban tavozik. A
foszfor mar problemasabb, mert az nem lesz gaz halmazallapotu, legalabbis a
nadasban nem. Ezert a foszfort a talajban igyekszenek megkotni ugy, hogy
megfelelo talajkeverekbe ultetik a nadat. A ken  is eltavozhat gaz formaban,
kellemes buggyant szagot kolcsonozve a nadasnak. Persze ez csak kozelrol
erezheto.

Udv: Tamas

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS