Sziasztok koderek!
Nem szeretnek belebonyolodni a hardverkulcsos vitaba, viszont itt
az egyik kerdesre a valasz.
>Hogyan lehet ko kemenyen (reset gombosra) lefagyasztani a rendszert
>Pascalbol (DOS, Win is)!
procedure fagyi;
label a;
;
Ez a rutin elvileg dos, win95/98 alatt mukodik. Dos alatt siman
lefagy, win9x -nel a cli -re kivetel keletkezik, a kivetelkezelo
megvizsgalja a problemat, de nem talalja veszelyesnek (csak a
cli hlt -t ismeri fel!!!), es gyanutlanul visszaadja a vezerlest a
programnak :))). Ekkor ugyanugy kokemenyre fagy a gep.
Win NT es Linux dosemu alatt nem mukodik, siman elszall a prg.
--
Kászonyi László
|
Halihó!
Szeretnek beleszolni egy kicsit a kialakult vitaba... ;)
Mindenkeppen a nyilt forraskod es a _megfelelo_ jogi vedelem mellett vagyok.
Eloszor a jogi vedelemrol.
Nos, azt tudjuk, hogy a jogi vedelem semmit sem er jelenleg, ami elsosorban
nem az emberek hozzaallasaban keresendo, hanem a szoftver _szerzoi_jogi_
kategoriajaban. A szofver nem aze aki megveszi, hanem a gyartoe, aki
berbeadja, hasznalni engedi. Namost a nyugati gyartoknak nincs tapasztalatuk
ebben, de mi igazan tudjuk, hogy milyen banasmodban reszesulnek azok a
szerszamok, amelyek nem kepezik a tulajdonunkat... :)
A gyartok pedig egyre inkabb erre a modellre allnak ra, ahelyett, hogy a
vevonek megadnak azt a lehetoseget, hogy _sajat_ tulajdonanak erezze a
programot.
A szerzoi jogok mindig a szerzot vedik. Egy program hibaja nem a szerzo
hibaja, analog modon egy versben talalhato helyesirasi hibahoz...
A szerzoi jogok teljeskoru vedelmet nyujtanak a szerzonek, az EULA hosszu
oldalakon keresztul foglalkozik a szerzo jogaival, a vevo kotelessegevel, es a
vegen megemliti, hogy a vevonek joga van hallgatni, mert minden amit mond
felhasznalhato ellene a targyalason. Namos ilyen felallas mellett _keves_
ember erzi magat megelegedettnek, es a legtobb ember ott tesz keresztbe a
gyartonak, ahol tud. Ha nem adunk vedelmet es jogokat a vevonek, es kapasbol
azt feltetelezzuk, hogy egy utolso szoftverkaloz, akkor igencsak
keresztbeteszunk sajat magunknak. Analog modon a valo vilagban letezik az
artatlansag velemenek az elve, mely szerint mindenki artatlan ameddig be nem
bizonyosodik, hogy megiscsak bunos.
A szerzoi jogok igencsak furak... Analog modon bemennel egy haztartasi
boltba, es vennek egy kenyerszeletelo kest, kifizetned, es a kijaratnal allo
rendor bekiserne a bortonbe, ahol leulned a rad eso 25 napot. Az indok
egyszeru. Kenyerszeletelo kessel szoktak gyilkossagot elkovetni, minden
otszazezredik kessel gyilkolnak, es egy atlagos gyilkos 20.000 napot ul. Mivel
Te megvettel egy kenyerszeletelo kest, potencialis gyilkos vagy... Ja igen, a
valodi gyilkosok pedig nem kerulnek eletfogytiglan bortonbe... Szerintetek
milyen jogrendszer lenne ez?
Ha a szoftverek iparjogi vedelem alatt allnanak, akkor a vevonek lenne tobb
joga, es a gyartonak tobb kotelessege. Persze ez nem tul elonyos a gyatonak,
hiszen _mukodo_ es _hibatlan_ programot kellene keszitenie, amely kombinacio
eroteljesen profitellenes...
Igaz, hogy ezaltal a programok sokfelesege kicsit visszaesne, de a maradek
programok biztosan (ill. ipari biztonsaggal) mukodnenek, de ezen mar nehez
valtoztatni... :(
Szabad forraskodrol annyit, hogy nem a binaris program all jogi vedelem
alatt, hanem a forrasa. Tobb szem tobbet lat alapon a hibak szama erosen
konvergal a nulla fele.
Szerintem kovetni kellene azt a kezdemenyt, hogy non-profit celra a
szoftverek ingyenesek (kiveve azokat a szoftvereket, amelyek nem profit
szerzesere irtak pl. jatekprogramok es kulonbozo otthonra szant programok),
a profitszerzes celjabol hasznalt programokert pedig fizetni kell. Ezek a
programok altal keszitett adatok pedig tartalmazhatnak a cegre jellemzo
digitalis alairast, ezzel egyreszt hitelesitve az adatot, egyreszt pedig
kizarva a jogtalan szoftverhasznalatot.
Ezzel a modszerrel a cegek nem adnak tovabb konnyelmuen a programjaikat,
hiszen rajta van a digitalis alairasuk, olyan lenne, mintha a ceg
pecsetmintajat adnak ki kezuk kozul. A programokat feltorni sem kellene,
hiszen ismert a forraskod, es nonprofit celra ingyenes. Az alairasokat pedig a
gyarto adna ki, megfelelo kriptografiaval, es fizetseg elleneben.
En ebben latom a megoldast... de lehet hogy tevedek.
--
Frank O'Yanco - Egysoros hülyeségek palotája - w3.swi.hu/egysoros
Age of The Penguin -=- SuSE Linux 6.2 -=- Microsoft free area
|
Sziasztok!
Ketto kerdesem lenne.
A regiszterek mentesevel kapcsolatos kerdesem:
Ket eset van:
1. eset: A meghivott eljaras menti az osszes altala hasznalt/modositott
regisztert a verembe, majd ha elvegezte a muveleteit, akkor visszaallitja a
verembol azok eredeti tartalmat.
2. eset: A hivo eljaras lementi az osszes szamara ertekes tartalommal biro
regisztert, majd meghiv egy eljarast. A meghivott eljaras egyaltalan nem
vegez regisztermentest. Amikor a vezerles visszater a hivo eljarashoz, az
visszaallitja az altala lementett regiszterek erteket.
A kerdesem az lenne, hogy nagy programok eseten melyik a jobb, gyorsabb,
optimalisabb, szoval velemenyeket kernek.
- - -
A masik kerdesem egyszerubb:
Az ISO 8859-2 es a Win 1250 kodtabla a magyae nyelv szempontjabol megegyezik?
Esetleg teljesen azonos a ket tabla? Ha nem, akkor milyen karakterekben
kulonboznek egymastol?
A valaszokat elore is koszonom.
Udv:
B.
|