Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 788
Copyright (C) HIX
1999-06-14
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: kristalykoponyak (mind)  15 sor     (cikkei)
2 Re: gazbuborekok (mind)  13 sor     (cikkei)
3 Re: Sziasztok! (mind)  10 sor     (cikkei)
4 ikerparadoxon (mind)  52 sor     (cikkei)
5 Fénykard (mind)  16 sor     (cikkei)

+ - Re: kristalykoponyak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szia!

 wrote:

>     Szeretnem kerdezni, hogy a subject beli targyrol
>     ki tudna nekem meselni valamit?

Van beloluk 2 darab, csak az nem egeszen vilagos, hogy a egy
ilyen kemeny anyagot (kvarc) hogyan csiszoltak ilyen szep
alakura.:-)

Egyebkent megjelent legalabb egy konyv rola, lehet is kapni a
konyvesboltokban.

Istvan
+ - Re: gazbuborekok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szia!

 wrote:

> azt akarom kiprobalni (meg epitem az elektronikai reszt), hogy ha az
> asvanyvizes palackra rakom az ultrahangsugarzot (hangolva), fog e
> szonolumineszkalni, vagy nem. ehhez nehany um-es buborekok kellenenek.
> vagy hogy csinaljak ilyeneket?

Ez azt jelenti hogy ultrahang hatasara a nehany um-es buborekok vilagitani
kezdenek?

Istvan
+ - Re: Sziasztok! (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

 wrote:

> Lehet, hogy tiszta hulyeseg, de az erdekelne, hogy lehet-e hazilag
> stroboszkopot eloallitani? Ha igen, akkor hogy?
> Vagy nem tuda esetleg valaki, hogy hol lehet venni egyet?
> Koszi: Szabi

go to elektro. (ott kapsz hozza rajzot is)

steve
+ - ikerparadoxon (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Takacs Feri irta:

"Termeszetesen, mivel az altalanos
relativitas elmeleteben is ervenyesek (lokalisan, a terido pontok veges
kornyezeteben) a specialis relativitast megalapozo a posztulatumok,
ezert az ikerparadoxon peldaja az altalanos relativitas elmeleteben is
hasznalhato, bar ezzel a talalassal meg nem talalkoztam, mivel
nyilvanvaloan a spec. rel.-ben ez sokkal 'egyszerubb'."

Ehhez kapcsolodva szeretnem megjegyezni, hogy nem mindegy, melyik
elmeletet alkalmazzuk egy ilyen problema eseten:

Az ikerparadoxont szinte minden relativitaselmelettel foglalkozo munka
a Specialis RelativitasElmeleti (SRE) reszben targyalja, mert az elutazo
ikertestver utja egyenes szakaszokbol all. A Foldon marado testver
helyett tekinthetünk egy masik - nyugvo - urhajoban levo testvert,
aki vegig a sulytalansag allapotaban van. Igy, mivel a gravitácio nem
zavar - jogos a SRE alkalmazasa. Ez csak egy gondolatkiserlet, amely a
megertest szolgalja.
Valodi utazasnál viszont nem csokkentheto nullara a visszafordulas
ideje. Az utazo testver teridobeli palyaja (vilagvonala) gorbe lesz
indulaskor (amikor felgyorsul az utazosebessegre) a visszafordulas
lassulo, majd gyorsulo szakaszaban, vegul erkezeskor (a fekezesnel).
SRE-t alkalmazva ezt a gorbet kozelito egyenes szakaszokkal helyette-
sitjuk, melyek hossza a nullahoz tart, igy az utazo oraja altal mutatott
idot a vilagvonal menti integralassal kapjuk meg. 
A problema megoldasara alkalmazhatjuk az Altalanos Relativitas Elmeletet
(ARE-et) is. Az allo urhajosnal most sincs gond, a mozgo testver gyorsu-
lasa viszont az ekvivalenciaelvnek megfeleloen gravitacios mezovel (pon-
tosabban: gorbult teridoben valo tartozkodassal) helyettesitheto. Igy o:
a gravitacios idolassulas miatt oregszik lassabban.
Akar a SRE-tel szamolunk, akar az ARE-tel, azt az eredmenyt kapjuk, hogy
az elindulas es a visszaerkezes kozott a nem gyorsulo testver szamara
telt el tobb ido. Csakhogy az ARE-tel nem annyi idot kapunk a gyorsula-
sokon atesett testver szamara, mint SRE-tel. (A nyugton marado testver
eseteben nincs elteres.) A ket eredmeny kozti elteres annal nagyobb, minel
jobban megkozelitette a gyorsulo testver a fenysebesseget. A helyes ered-
menyt az ARE adja.
Osszefoglalva: Az ikerparadoxon eseten nem alkalmazhatjuk buntetlenul a
SRE-et, mert a szamitas hibaja a sebesseg novekedesevel no. Relativisztikus
sebessegek eseteben az ARE-hez kell fordulni. Ilyen ertelemben az
ikerparadoxon az ARE targykorebe tartozik. Az ARE szamara olyan
ikerparadoxont is lehet talalni, mellyel a SRE semmit nem tud kezdeni:

Az ikerpar egyik tagja egy nagy tomegu egitest felszinen van, a masik
az egitesttol tavol sulytalanul lebeg. Evenkent szuletesnapjuk van, ekkor
kolcsonosen ajandekot kuldenek egymasnak. Mivel kettejuk szamara nem
azonos utemben telik az ido (a gravitaciomentes testver gyorsabban e'l),
az ajandekot mar nem evenkent kapjak meg. Pl. elofordulhat, hogy a felszinen
elo felevenkent, az urben elo ketevenkent jut ajandekhoz.

Udv: Posztobanyi Kalman
+ - Fénykard (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hy!

Néhány nappal ezelőtt egy érdekes oldalra akadtam a neten.
Sok érdekes dolgot lehet rendelni, pl:fénykard, ionfegyver...
Csak azt szertném megkérdezni, hogy tényleg van-e ilyen, hogy 
fénykard, meg hogy ionfegyver?
Szerintem egy nagy átvágás azegész, de jó lenne, ha ilyen dolgok
tényleg léteznének...
Az oldal címe:
www.futurehorizons.net
Leveleket légyszi magánba!

--
Üdvözlettel:
Czárt András (Bandi)


AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS