1. |
Bernoulli-koszonet (mind) |
6 sor |
(cikkei) |
2. |
SB ujra (mind) |
50 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: *** TUDOMANY *** #160 (mind) |
42 sor |
(cikkei) |
4. |
Jegtabla (mind) |
9 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Bernoulli-koszonet (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
Koszonom mindenkinek a felvilagositast, ezek szerint ez nem egy
Bernoulli-egyenlet, hanem csak ugy nez ki, ezert hasznalhatom.
marky
|
+ - | SB ujra (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>Felado : Sarkadi Dezso
>eredmenyeket, rogton megkerdeztek, mennyi az altalunk hasznalt olom
>vastartalma. Nyilvan elore tudtak, hogy nem negy-kilences olommal
>mertunk, es egybol ravaghattak, hogy a vas-szennyezodes miatt mertunk
Soha nem szabad azzal ervelni amire semmi bizonyitek nincs. Az ilyesmi
hogy -biztos elore tudtak- , -ugysem ertik-, - en tudom hogy ok mire
gondoltak - a PLETYKA-ba valok. (Mar ha lenne PLETYKA). Termeszetes hogy a
szamukra legnyilvanvalobb hibaforrasra rakerdeztek. Nagyon jogosnak laszik
a kerdes. Ezt a nagyon pontos ingat a vastartalom nem zavarja?
>Tevedes I. Albert ama feltevesei, hogy mi a tudos vilag osszeeskuvesere
>gyanakszunk. Mi biztosak vagyunk, hogy a legtobb fizikus, aki befutott
Mar bocsanat, ezt nem en allitottam hanem valaki mas. (ennek ellenere az
alabbi idezet igenis ezen allitas helyesseget tamasztja ala).
>Mi biztosak vagyunk, hogy a legtobb fizikus, aki befutott ember,
>kenyelembol, ovatossagbol es a meglevo babe'rjaik biztonsagos megorzese
>celjabol a kisujjukat sem mozditjak, foleg az ilyen szent terulet, mint a
>gravitacio eseteben.
Ez teljesen nevetseges. Olyan hogy szent terulet nics. Egyreszt, masreszt
miert kell mindeki masra kenni? Sarkadi Dezso szerint en vagyok peldaul a
hibas mert nem ugralok onfeledten annak hallatara hogy valamit mert Pakson
hanem inkabb ovatosan, mozdulatlan kisujjal a nemletezo baberjaimon ulok.
Aki egyedul felelos az elmeletert az a szerzoje. Nem a tarsadalom nem a
vilagegyetem. Meg akkor is ha helyes akkor sen masok felelossege annak
bizonyitasa, vagy legalabb egy reszeiben ellentmondasmentes magyarazat
felallitasa, elvegre minden hetvegen johet valaki egy szenzacioval, hat
masnak kellenne utanajarnia?
>kerdesemre Peter valaszolt, a 156#-os szamban. Vartam a tovabbi hozza-
>szolasokra is, de masoktol nem kaptam. Ennek valoszinu oka a legjobb
>remenyem szerint csak a nyari szabadsagolasok.
a legvaloszinubb ok hogy mindenki megunta hogy valaszoljon amikor Sarkadi
Dezso a valaszokat nem ertelmezi. Minden tiszteletem Vegh Peternek a
szelmalomharcaert. Hisz arra, hogy mindent leirt a valasz az, hogy ez
mind igaz es szep, de ha ott azt maskepp venned, pl ugy ahogy en
szeretnem, akkor az jonne ki amit en mondok. Hat ezert faradni?
Istvan Albert,
> -------------------------------------------------------------------
Graduate Student,
Department of Physics, phone : 219-631-09531
University of Notre Dame. email :
> -------------------------------------------------------------------
|
+ - | Re: *** TUDOMANY *** #160 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Dezso !
Idezlek a T#160-ban ir cikkedbol:
>Valoban, a ket-test problema kiindulo egyenlete nem centralis
>potencialt definial, hiszen mindket test / m es M / mozog. Centralis
>a potencial, ha az ero hatasvonala minden idopontban egy terben
>rogzitett ponton keresztul halad at. Mivel mindket test mozog, ez a
>feltetel valoban nem teljesul.
Ha mar a centralis erokrol beszelunk, akkor erdemes elgondolkodni a fogalmazaso
n is. Ezert csak a kovetkezoket jegyeznem meg:
1. A ket test a KOZOS TOMEGPONT korul kering, es eppen azert is lehet centralis
az eroter, mert a ket test kozott hato erok vektorain olyan egyenest lehet atf
ektetni, amely ezen a kozos tomegponton - CENTRUMON (pl. egy vonatkoztatasi ren
dszer kezdopontjan)- fog athaladni. A (keringesi) centrum nem a testek tomegpon
tja, hanem a kozos tomegpont - ha mar ilyet keresunk! Sot, ez a kozos tomegpont
egyuttal mindket keringo test ellipszis-palyajanak egy-egy - egymast atfedo fo
kuszpontja.
2. Valojaban, a centralis ero fogalma ugy is ertelmezheto, hogy az erovektorok
2 test eseteben nem a tomegpontok MELLE mutatnak ;-), hanem pontosan egymas "ko
zepebe", tehat meghosszabbitva atmennek az m es M tomegu testek tomegpontjain.
Ha az ero vektora nem lenne centralis, akkor egy szabalytalan alaku, altalanos
helyzetu, szabadon mozgo (vagy nyugvo) M tomegu testre homogen gravitacios terb
en is forgatonyomatek hatna. Nefeledjuk, hogy kolcsonhatasrol van szo. Valahogy
ezt magam sem tudom elkepzelni.
Ugy erzem, nem egeszen "tiszta" a _centralis potencial_ kifejezes altalanos ha
sznalata a tobbtest problema eseteben, tehat, ha N>1. Meg EGY tomegpont esetebe
n elfogadnam ... . Nincs itt valami fogalomzavar, keveredes az ero es a potenci
al ertelmezeseben? Ez tul gyakori a gravitacios problemat taglalo cikkekben. Ba
rmely elmelet talalasakor elobb rogziteni kellene a fogalmak pontos ertelmezese
t, csak azutan szabad valamit eloterjeszteni es azon vitatkozni.
Bocsanat a megjegyzesert
Pe'ter
> ------------------------------------------------------------------------
Kapa's Pe'ter, E-mail:
KTEEM FEI Technical University of Kosice
> ------------------------------------------------------------------------
|
+ - | Jegtabla (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hello,
Annyi volt mar itt a viz, hogy nem allom meg:
Adva van egy A1 felszinu H melysegu medence, amiben egy hvastagsagu A2
felszinu jegtabla uszik. Ha a jegtabla elolvad, mennyivel emelkedik a
vizszint a medenceben?
Udv: Illuonreb
|
|