Vegh Laszlo irta, hogy naluk nem elerheto a New Scientist.
Tudomasom szerint az otthoni intezetembe, az MTA MFKI-ba jar,
es konyvtarkozi masolatkeressel cikkek xerox-masolata elerheto.
Ezzel a modszerrel mar kulofldi konyvtarakbol is tudott a konyvtarosunk
cikkmasolatot szerezni nekem, igy, gondolom, kis hazankon belul is
mukodik. A problema csak az, hogy honnan tudjad meg, mi is van az
ujsagban. En egy ideig a szerintem erdekes cikkekrol irtam a VITA-ba
ismertetoket, ne'mi sajat velemennyel, de epp Vegh Laszlo [talan nem
szandekolt] tamadasai miatt abbahagytam.
Ha megis erdekes a dolog, folytathatom a rovid ismertetoket, en ugyis
elolvasom az adott ujsagot. Laszlonak, es mas otthoniaknak: kerdezzetek
meg a konyvtarosotokat, hogy is megy ez a masolatkeres, ennek mukodnie
kellene. Ha visszalapoztok, a kvantum-elmes cikk pontos hivatkozasait
megadtam korabban.
Udv
Attila
|
Kedves Attila, az agykutatas es a kvantumfizika flortjet
kommentalva irod:
>A kvantum-potencial-
>hoz nem kellene kozelieknek lenni az agyaknak, ha jol ertem Bohm-ot.
A kvantummechanika ugy ahogy van nemlokalis, nemcsak a Bohm fele,
hanem a hagyomanyos is az. Csupan a Bohm megfogalmazasaban ez jobban
kiugrik. Ez azt jelenti, hogy barmilyen ket reszecske, amely valaha
egyszer oly kozel volt egymashoz, hogy a Schrodinger egyenlet megoldasa
irta le viselkedesuket, akkor a kvantumos viselkedes marad, akkor is, ha
kilometerre, vagy galaxistavolsagra vannak egymastol. Ezeket a nemlokalisnak
nevezheto, nevezett sajatsagokat manapsag igencsak vizsgaljak. Kiserletileg
is megerositettek, hogy a sok meterre szetrepult reszecskek viselkedeset
igenis az allapotfuggveny szabja meg. Idotlenul. Ha valamelyik reszecskevel
tortenik valami, ehhez a masik viselkedese abban a minutomban idomul. Az
informaciocserehez nem kell ido, nem is arrol van szo.
Mivel a vilag kezdeten az egesz Univerzumot egyetlen hullamfuggveny irta
le, kerdes, mit jelent ez. Meg jelenthet-e valamit rank emberekre, egy ostol
szarmazunk valamennyien. Ossze volnank drotozva, tetszik, nem tetszik, de
igazabol nem tudhatjuk, mit von, vonhat ez magaval. Ebben az ertelemben
minden elo is egyseget alkot, stb. Igen erdekes, jelenleg azonban me'g csupan
spekulacio. Otletek kellenenek, hogyan lehetne ezt reprodukalhato meresekkel
tanulmanyozni. Merthogy ez jelentene a tudomanyt.
Lehetosegkent felmerult, hogy a zenet szerzo, stb ihlete, intuicioja
nem az egyen alkotasa, hanem valamely osforras dekodolasarol volna szo.
Ha igy van, errol a VITA#95-ben ezt irtam:
>A zeneszerzo a szferak harmoniajara, a tudos
>a fizikai mindenseg rendjere erzekeny. Ehhez azutan csak a mestersegbeli
>tudas kell, hogy erzeseinek, intuiciojanak, ihletenek sugalmazasait
>meg is tudja fogalmazni. Vagyis tudjon kottat irni, meg tudja szolaltatni
>a megfelelo hangszert, ertsen a matekhoz, tudja, hogy mas mar mit csinalt,
>ne fedezze fel ujra a spanyolviaszt.
Megjegyzesed:
>Ez szep! De a mindig ujat alkotas/felfedezes kenyszere ertelmetlen a fentiek
>utan. Nem baj, ha az Egy Valosagbol neha ugyanazok a morzsak kerulnek elenk.
>Az, hogy ketszer ugyanabba a folyoba nem lephetsz, azt is jelenti, hogy Te
>sem vagy ugyanaz mar, mint aki elozoleg belelepett. Vannak jo filmek, konyvek,
>zenek pl., amelyek mindig ujabb es ujabb dolgokat mondanak nekem. Pedig ezek
>konzervalt alkotasok!..
Ez mar szemlelet kerdese. A buddhista meg akar tisztulni, nem a vilag
csodalatramelto rendjeben, harmonikus differencialtsagaban gyonyorkodik,
hanem a vegso tisztasagot, egyszeruseget, felszabadultsagot keresi. Nem akar
ujat alkotni, felfedezni, az orokkevalo valtozatlant keresi. Mi itt inkabb a
differencialodott vilag csodaiban gyonyorkodunk, a me'ly osszefuggeseket
keressuk, ezeknek orulunk inkabb. Ez pedig mindig adhat szamunkra ujat.
Irtam:
> Ha van kollektiv tudatalatti, akkor a spanyolviaszt kb egyszerre kellene
>felfedezni a vilag kulonbozo pontjain. A tuzet is, meg a kereket is ha mar
>egyszer valaki felfedezte, utana a kovetkezoknek sokkal konnyebb lehetett.
A valaszod:
>Ez azert ket erosen kulonbozo allitas! Az elso mondat kovetkeztetese hamis.
>A masodik mar jobb, de erosen implikal egy 'haladas'-eszmet, miszerint
>az ido haladtaval egyre jobb a kapcsolatunk a Valosaggal. Sokan maskent
>latjuk. A Valosaggal valo tokeletes kapcsolatot nehanyan meg kellet, hogy
>mutassak, miutan mar nagyon elsotetultunk. Kuldottek jottek, vagy ha ugy
>tetszik, a Valosag testesult meg. De azota is sotetulunk.
Csak arra gondoltam, ha van kollektiv tudatalattink, vagy tudatunk, akkor,
ha valaki valamire rajott, akkor barhol a vilagon masoknak mar konnyebb lesz
ugyanazt felismerni. Csak a technikai, tudomanyos felfedezesekre hivatkoztam,
igaz-e ez rajuk.
Csak Neked uzenem:
>Ezt nem ertem. Legy oly jo, fejtsd ki!
Rosszul emlekeztem egy regebbi leveled egy reszenek tartalmara, sorry..
Minden jot kivan Laszlo
|
