Sziasztok!

Tegnap a Parajfalok Klubjaban szoba kerult az un. fenymalom, vagyis az az
ugyes kis szerkezet, amely nem mas, mint egy uvegburaba zart, negykaru
lapatos kerek, egyik oldalukon fekete (kormozott), masik oldalukon tukrozo
lapatokkal. Ha a fenymalmot a napfenyre teszik vagy izzolampaval
megvilagitjak, forgasba jon. Ilyen szerkezetet eloszor Crookes keszitett
az 1870-es evekben. 

Sokan azt hiszik, hogy a fenymalom a fenynyomas hatasara forog, de a
klubban is gyorsan tisztaztuk, hogy ez nem igy van: a kerek ugyanis olyan
iranyba forog, mintha a lapatok fekete oldalara hatna nyomas -- vagyis
pont ellentetesen, mint ahogyan a fenynyomas hatasara forogna. Arra is
rajottunk, hogy a forgas magyarazata a fekete es a tukrozo oldalak eltero
nagysagu felmelegedeseben rejlik, de aztan kicsit belezavarodtunk a
kialakulo legaramlatok elemzesebe, es nem tudtunk rajonni, miert is
forgatja ez az adott iranyba a fenymalmot. 

Megigertem, hogy ennek utananezek, es meg is tettem. Budo Agoston:
Kiserleti fizika c. muve III. koteteben a 119. oldalon olvashatunk a
fenymalomrol. Innen kiderul, hogy a fenymalmot az un. radiometer-hatas
forgatja. "A radiometer-hatas ... -- irja a konyv -- durvan igy
ertelmezheto: a sugarzas a lemez fekete oldalat jobban felmelegiti, mint a
hatsot, ezert a fekete oldal a bele utkozo levegomolekulaknak nagyobb
impulzust ad, s igy nagyobb merteku 'visszalokest' szenved, mint a masik
oldal. A radiometer-hatas pontosabb elmelete nagyon bonyolult."
(Valoszinuleg ezert zavarodtunk bele mi is.)

Radnai Gyula: Latszolagos orokmozgok c. cikke (Termeszet Vilaga 1997.
januari szama) lenyegeben ugyanezt irja le, nemi kiegeszitessel: "[A
fenymalom] forgasat a levego nem fekezi, mert legnagyobb reszet
kiszivattyuztak az edenybol. ... A kerekre egy eredo forgatonyomatek hat;
annal nagyobb, minel nagyobb a lap ket oldala kozott a
homerseklet-kulonbseg, vagyis minel intenzivebb a sugarzas. Ezert
hasznalhato ez az eszkoz sugarzasmeronek, vagyis radiometernek.
Infralampaval meg jobban mukodik, mint a lathato fennyel, ilyenkor tunik
az avatatlan megfigyelo szamara orokmozgonak." 

A fenynyomast egyebkent 1900-ban mutattak ki eloszor, igen erzekeny,
vakuumban felfuggesztett torzios ingaval, de a meres igen nehez volt a
zavaro mellekjelensegek, fokent eppen a radiometer-hatas miatt. 

Hat ennyi. A klub egyebkent erdekes volt, de errol most mar nincs idom
irni, majd legkozelebb. 

Szilagyi Andras

Sziasztok !
 Valamelyik nap olvastam az ujsagban, hogy a Deli Sarknak talaltak egy ido:alag
utat,
amivel lehetne utazni az idoben. 
 Tegyuk fel, hogy tenyleg lehet utazni az idoben es meg is lehet valtoztatni a 
tortenteket. 
Azt szeretnem megtudni, hogy ki mit gondol arrol, hogy ha egy ember visszamenne
 az 
idoben es - mondjuk - megolne a sajat apjat, mi tortenne vele. Mert ugyebar, ha
 megolne 
az apjat, - persze azelott, hogy o maga megszuletett volna - akkor o nem is sza
badna 
letezzen. Azt szeretnem, ha minel tobben megirnak a velemenyuket.